Előre, 1965. április (19. évfolyam, 5417-5442. szám)

1965-04-01 / 5417. szám

2 A HELYIIPAR • Hogyan tölti be külön­­leges szerepét az üzlet ?­e Kapcsolat az ország helyiipari vállalataival ? Árubemutatás és vé­leménykutatás Az elmúlt év utolsó napjaiban új áruházzal bővült a fővárosi keres­kedelmi hálózat. Árukészlete, amely kizárólag a helyiipari vállalatok termékeiből tevődik össze — eddig az ország 90 helyi ipari vállalatával kötöttek szerződést — rendkívül változatos. Bútor, szőnyegek, elek­trotechnikai felszerelések, bőrdísz­mű, vegyi termékek, háztartási cik­kek széles skálája (gyúródesz­kától, kenyeres kosártól a káposz­táshordóig), dísztárgyak és egyéb árucikkek kaphatók itt. Az eredeti elgondolás szerint az áruház bemutatja a vásárlóközön­ségnek és a kereskedelmi szerveknek egyaránt a helyi ipar termékeit és ugyanakkor közvetíti a vállalatok felé a vásárlók véleményét, észre­vételeit, megteremti a lehetőséget arra, hogy a terméklistákat mindin­kább az igényeknek megfelelően módosítsák, bővítsék és javítsák az áruk minőségét. A megnyitás óta eltelt rövid idő­szak — alig három hónap — nem nyújt alkalmat általános tanulságok levonására, de máris vannak fi­gyelemre méltó jelenségek. Napon­ta több száz ember fordul itt meg és általában kialakult a keresettebb árucikkek listája. Igen keresettek például a kolozsvári Chimica válla­lat vízcsaprózsái, bőröndjei, strand­táskái, az ILIC vasáruja (lakatok, zá­rak, stb.) az Electrometal változatos és általában ízléses ékszerutánzatai, a temesvári Electrobanat elektro­technikai termékei, a CILT műanyag­termékei, az aradi Muresul szép kivitelezésű fonott táskái, a Progre­­sul napszemüvegei, az Electrometal modern női- és férfi esernyői, a bu­karesti Victoria műanyagmosogatói ORSZÁGOS és a polisztirén dugók, a brassói helyiipari vállalat dísztárgyai, a giurgiui Steagul Rosu vállalat prak­tikus, olcsó piaci táskái, műanyag kötényei és a craiovai helyiipari vállalat táskává alakítható mappái is. Miért vásárolják sokan ezeket az árucikkeket ? Kelendőségük oka nem csak hasznosságukban rejlik, hanem az is a magyarázata, hogy gyártóik olyan minőségben, kivite­lezésben hozták ki ezeket a termé­keket, ami valóban a mai igények­hez igazodik. Szaporodnak a feljegyzések is a különböző osztályok jegyzetfüzetei­ben. Több vásárló kifogásolta példá­ul a szalontai helyiipari vállalat mosófazekainak hibáit­ : a durva nittelés szakítja a ruhát, felsérti a kezet. Keresett cikk a konyhai tűz­hely, de az aradi Electrometalban és a bukaresti Metalurgicában készülők lapja rossz kidolgozású, nem szívesen veszik meg, mert nehezen takarítható. Az aradi Electrometal, amely a fen­tebb említett ízléses esernyőket gyártja, az igen keresett, praktikus és olcsó gyermek-sportkocsiknál már kevésbé mutatkozott ízlésesnek : a vászon sötét színe nem kicsi gyermekek környezetébe való. Meg kell említenünk, hogy ezek a meg­jegyzések nem újkeletűek, többször elhangzottak már a fentebbi válla­latok termékeivel kapcsolatban, mégis ilyen „minőségben" szerepel­nek a bemutató áruházban ... A helyi ipar fővárosi áruháza jól tölti be bemutató szerepét. Pozitív az a mód, ahogyan az érdekelt vál­lalatok felé közvetíti a vásárlók véleményét, így például az aradi Muresult figyelmeztették a kesztyűk gyenge minőségére, míg a tulceai helyiipari vállalat igazgatóját sze­mélyesen is meghívták, hogy részle­tesen megtárgyalják az ott gyártott könyvszekrényekre vonatkozó szá­mos észrevételt. Az áruház további tevékenység KIRAKATA­ gében szükséges megtalálni a módját annak, hogy bizonyos új, hasznos árucikkre felhívják a kö­zönség figyelmét. Igaz, bevezették az „újdonság-vitrint" a legújabb termékek bemutatására ,az árunép­szerűsítés mégis sántít. Két példát szeretnék erre felhozni : a temesvá­ri CILT-ben készülő vonzó kivitele­zésű és nagyon hasznos kerámia vízpárologtató, amely bizonyára nagy keresletnek örvendene, az egyre sokasodó központi fűtésé a lakások gazdái körében, egyelőre szerényen húzódik meg az elektro­technikai osztály (?) vitrinjében és így csak elvétve érdeklődik utána valaki.­ Hasonló a sorsa a kolozs­vári Chimica vállalat konyhai víz­csapokra szerelhető műanyag csö­veinek, amelyek könnyebbé teszik az edénymosogatást. Ügyelni kell arra is, hogy az áruház ne csak a vásárlók vélemé­nyét továbbítsa, hanem az eredeti elgondoláshoz híven, a kereskedel­mi szervek számára is valóban árubemutató­ és véleménykutató szerepet töltsön be. A korszerűen berendezett áruház az Északi-pá­lyaudvar közvetlen szomszédságá­ban, reggel 6-tól este 10-ig nyitva tart. A legkülönbözőbb vidékekről a fővárosba érkezők kö­zül igen sokan végigjárják, megte­kintik a helyi ipar termékeit, véle­ményt alkotnak. Azonban e vélemé­nyek szervezett tanulmányozására még nem gondoltak. És arra sem, hogy az érdeklődők részletes felvi­lágosítást kapjanak a helyi ipari vállalatok olyan termékeiről is, amelyeket itt nem árusítanak. Véle­ményünk szerint nem lenne érdek­telen egy újabb osztály létesítése, amely ne áruval, hanem prospektu­sokkal, részletes magyarázatokkal szolgálna az érdeklődőknek s így az áruház ezt a szerepét is mara­déktalanul betölthetné. INOVÁN HAJNAL Termál­víz Temesváron (Munkatársunktól) Az utóbbi évek geológiai kutatásai igazolták azt a feltevést, hogy Temesvár altalajá­ban termál­víz található. A város Pionírparkjának évszázados fái kö­zött égbenyúló szonda jelent meg. A korszerű hazai gyártmány a ploiesti-i kőolajipari felszereléseket gyártó vállalatban készült és az RNK nép­­gazdasági eredményeinek kiállításá­ról került ide. A termál­víz felszín­re hozásának munkája megkezdő­dött és gyors ütemben halad. „Hűsítő“ újdonságok Sűrűn, szinte átmenet nélkül vál­togatják egymást Bukarestben a kellemesen enyhe és a szokatlanul hideg napok. Ennek ellenére most­­már mégiscsak a meleget várjuk s annak fogadására készülnek azok is, akiknek feladatuk enyhíteni majd a fővárosiak hőségén. A bukarestiek legkedveltebb ká­nikula-enyhítője a fagylalt meg a hűsítő ital. Csupán a fővárosi Bucu­resti tejtermékgyár az idén naponta 11 tonna fagylaltot készít majd, ti­­zennégyféle választékban. Az eddig ismert, kakaóval, rummal, kávéval, mandulával ízesített „Sport“, „Po­lar“, „Bucuresti“ és más fagylaltfé­lék mellett meglepetés is vár a fo­gyasztókra. A gyümölcsfagylaltok eddig gyümölcslével készültek. Az új gyümölcsbe ágyazó gép felszere­lése lehetővé teszi, hogy ezentúl a gyümölcsöt — epret, málnát, megy­­gyet — egészben, frissen helyezzék a fagylaltba. A nyári napokon közel 150 000 li­­monádés üveg lesz útban állandóan a termelő vállalatok és az elárusító­helyek között. A közkedvelt citróból az idei szezonban 25 százalékkal ter­melnek többet a fővárosi élelmiszer­­ipari vállalat egységei, innen kerül forgalomba a szódavíz is, amelyet ettől a nyártól kezdve közel 400 vendéglátóipari egységben árusíta­nak otthoni fogyasztásra is. A fővá­rosban újabb 9 szódavíztöltő köz­pont nyílik meg rövidesen az új vá­rosnegyedekben. A bukaresti nyári reggelekhez hozzátartoznak a jégárusító közpon­tok előtt tornyosuló jéghegyek. A főváros 12 jéggyára mellett ezen a tavaszon teljes kapacitással dolgozik a Floreasca-i új jéggyár, amely na­ponta 4000 jégtömböt termel. Az összes jéggyárak naponta 34 000 töm­böt bocsátanak majd az élelmiszer­­üzletek, vendéglátóipari egységek, elárusító központok rendelkezésére. H. M. Sepsiszentgyörgy új önkiszolgáló élelmiszerüzlete (Nicolae Cristea felvétele) A RENAISSANCE Közel negyven éve, hogy Andrei Ojetea akadémikus behatóan tanul­mányozza az európai humanizmus és renaissance történetét. 1926-ban, többévi külföldi levéltári kutatás után, a párizsi Sorbonne főiskolán védte meg doktori tézisét a firen­zei Francesco Guicciordini politi­kusról és történészről. Azután is folytatta kutatását az olasz, majd az európai humanizmus tanulmányo­zása terén, melynek eredményét az 1941-ben megjelent Renasterea di reforma című könyvében hozta napvilágra. E könyvet a tudomá­nyos közvélemény nagy érdeklő­déssel fogadta. A haladó és demok­ratikus szakkörök méltatták benne a materialista történelemszemlélet sí­keres alkalmazását az európai tör­ténelem eme sokrétű jelenségének tanulmányozásában. A marxista történészek is felfigyeltek e komoly munkára. Ugyanakkor a reakció szemére vetette a szerzőnek, hogy tollát a kommunista eszmék terjesz­tésének szolgálatába állította. A főgádó valóban nem volt alaptalan, hiszen Andrei Oțetea könyve arról tanúskodott, hogy a humanizmus és renaissance történetének tudo­mányos feldolgozása csakis a ma­terialista történelemszemlélet követ­kezetes alkalmazásától várható. Kisebb- nagyobb megszakítások­kal Andrei Ofetea akadémikus folytatta kutatásait e téren a máso­dik világháború után is és azoknak eredménye került nemrég a nagy­közönség elé a Renașterea*) című újabb könyvében. Már az elején le­ ­­­end. A. Ofetea, Renasterea, Bu­­curesti, 1964. Editura stiinfifica: kell szögeznünk, hogy e könyv nem második kiadása az 1941- ben megjelent műnek. Az elmúlt 25 évben a humanizmus és renaissan­ce történetének tanulmányozása — különösen a marxista kutatások ré­vén — újabb eredményekkel gazda­godott. Míg a második világháború előtti szakirodalom a nyugat­európai humanizmus és renaissance történetére korlátozódott, a háború utáni kutatások egyre hangsúlyozot­tabban emelték ki a közép- és ke­leteurópai humanizmus és renais­sance kérdését. A. D­ ezen alapos elemzés tárgyává teszi a huma­nizmus és a renaissance tanul­mányozása terén az utolsó 25 évben elért eredményeket, főleg azokat, amelyeket a marxista és általában a haladó történészek értek el. Ugyanakkor rámutat a je­lenlegi reakciós polgári történetírás azon törekvésére is, hogy elkendőz­ze a humanizmus és renaissance eu­rópai jelentőségét. Az, hogy a hu­manizmus fellázadt a pápa minden­ható hatalma ellen, pálcát tört az emberi ész alkotó képessége mellett és rámutatott arra, hogy az emberi természet haladásra képes — ellen­szenvet vált ki a reakciós történé­szek körében. Kutatásaikban nem az újra fektetik a hangsúlyt, amit az emberiség történetében a huma­nizmus és renaissance hozott, ha­nem a humanizmus azon elemeire, amelyek már a középkori művelő­désben is feltalálhatók. Különös fi­gyelemmel kísérik e történészek a humanizmusban továbbélő közép­kori kultúra elemeit is. Ezzel tulaj­donképpen azt szeretnék bebizonyí­tani, hogy a humanizmus nem ho­zott minőségbeli változást az euró­pai művelődés fejlődésében és en­nél fogva nem is volt forradalmi jellege. Andrei C­etea kitűnő könyve ala­pos érveléssel cáfolja e hamis állí­tásokat, rámutat arra, hogy a hu­manizmus és renaissance az általá­nos európai fejlődés szükségszerű eredménye volt, melynek alapépít­ményét a parasztság felszabadítása, a kézműiparról a manufaktúrára való áttérés és a polgárság hata­lomra jutása képezte; megjelené­sének anyagi feltételeit a feudaliz­mus bomlása és a kapitalizmus ki­alakulása teremtette meg. A gazda­sági és társadalmi átalakulás ma­gával hozta a politikai és szellemi élet minőségi megváltozását. A hu­manizmus és renaissance tehát — Andrei Otetea szerint — egy új társadalmi rend kifejezője, a kez­deti kapitalizmus szülötte. A kér­désnek ilyen materialista megfogal­mazása döntötte el a könyv szer­kezeti felépítését és tematikáját is. A humanizmus és renaissance kezdeteit Itáliában kell keresnünk, hiszen itt jelentek meg először — amint arra Karl Marx rámutatott — a kapitalizmus csírái a XIV. és XV. században. Itáliából terjedt el egész Európában és előrehaladása, tartóssága és befolyásának mélysé­ge egyenes arányban állott a kapi­talista fejlődéssel. Nem célunk a könyv kilenc feje­zetének részletesebb ismertetése. Rö­viden csak azt említjük meg, hogy tárgyalja magának a renaissance fogalmának történelmi fejlődését is a XV. századtól napjainkig, elemzi a kapitalizmus kialakulásával járó gazdasági, társadalmi, politi­kai, szellemi és művészeti átalaku­lásokat. Nem szükséges magyaráznunk azt sem, hogy a könyv legnagyobb ré­szét a szellemi és művészeti élet új­jászületésének tárgyalása képezi. Ezt taglalja a szerző az utolsó négy fejezetben. Ugyancsak e feje­zetben kerül részletes tárgyalásra a humanizmus térhódítása Francia-, Német- és Spanyolországban, vala­mint Közép- és Kelet-Európa külön­böző államaiban. A könyv legértéke­sebb részei közé tartozik a VIII. és IX. fejezet, melyben a szerző a renaissance építészet, szobrászat és festészet fejlődését boncolgatja. A jól megválasztott képanyag emeli a könyv értékét. A. Otetea könyve jól sikerült szintézise az európai történelem egyik lényeges fordulópontjának, melyet Fr. Engels így jellemzett: „Ez volt a legnagyobb haladó irá­nyú átalakulás, amelyet az emberi­ség addig átélt. Olyan kor volt ez, amelynek óriásokra volt szüksége és óriásokat is nemzett, a gondolko­dás, szenvedély és jellem, a sokolda­lúság és tudás óriásait. A legsajáto­sabb bennük azonban az, hogy szin­te valamennyien benne élnek és lé­legzőnek a kor áramában, állást foglalnak és részt vesznek a küz­delmekben, egyikük szóval és tol­lal, másikuk karddal, némelyikük mindkettővel. Innen a jellemnek az a teljessége, amely egész emberekké teszi őket“. (Engels, A természet dialektikája, 1952. 34—35 old.) DEMÉNY LAJOS a történettudományok kandidátusa ElOBE Cociu Mihai, a baneasai állatkert főbiológusa kedvencével, az Ata nevű oroszlánkölyökkel Vasárnap nyílik meg a fővárosi állatkert Az első tavaszi napokon fény­képezőgéppel kerestük fel a ka­neasai állatkertet, ahol, a nyitás­ra való tekintettel, nagy készü­lődés fogadott bennünket. A hiú­­zokat például elköltöztették a bejárat közeléből, helyükbe a vidráknak készült medence. A repülő madarak két ketrecet kaptak, s ottjártunkkor készült el a papagájok nyári szállás­helye is. Az állatkert idei újdonsága: az első elefánt. Megfelelő fogad­tatásra már felkészültek és­­ va­lószínűleg megszereti majd új otthonát. Az idén négy hektárral bővül az állatok birodalma. A kitelelte­­tés után most naponta néhány órára kiviszik a szabadba a me­legégövi állatokat — meg kell szokniuk a friss, tavaszi levegőt. — Az állatok ebben az idő­szakban különös gondozást igé­nyelnek — tájékoztat Radu Di­­mitrie igazgató — most válogat­juk össze a párokat és szoktat­ják hozzá őket új szálláshelyük­höz. Ebben az évben az állatkert dél-amerikai papagájokat, af­rikai darvakat is rendelt. Indiá­ból pedig különböző macskafé­léket, majmokat, kígyókat l­ap­­nak. S végül: a látogatók feltétle­nül nézzék majd meg a télen született kismajmot, no meg a másik „újszülöttet": a kecses fekete lámát. L. E. Megkezdődött a tavaszi városszépítés (Munkatársunktól) Nagybánya kertváros jellege egyre inkább ki­alakul, a város parkjai jelenleg 56 hektárnyi területet foglalnak el. A zöldövezetek díszítésére több mint 2 000 000 tő virágot nevelnek a városi kertészet üvegházaiban, az ültetésre kerülő díszfák és cserjék száma pedig meghaladja a 30 000-et. A legtöbb facsemetét a Köztársaság­negyedben és a város más, új mun­kásnegyedeiben ültetik el. A ligetbe és a gyermekjátszó terek melletti kis parkokba a meglevők mellett 200 új padot is elhelyeznek. A tavaszi városszépítés már meg­kezdődött. Befejezték a fák korona­alakító nyeséseit, ássák az ültetésre váró fák gödreit, hozzáfogtak a Za­­zar balpartjának talajegyengetési munkálataihoz. Az eddig elvégzett munkák értéke 210 000 lej. Vasárnap és hétfőn nagyszabású hazafias munkákat szerveztek Nagy­bányán. A lakókkal együtt, az első napon az üzemi fiatalok, a második napon az iskolák tanulóinak cso­portjai vonultak ki, ünnepélyesen kezdve meg a nagyszabású város­­szépítési munkát. ORVOSI TANÁCSADÓ TAVASZI IDÉNY-BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A TAVASZI IDÉNY-BETEGSÉGEK­NEK a tél az előkészítője. A friss le­vegő, a napfény, a mozgás hiánya, a vitaminoknak, főleg a C vitaminnak megfogyatkozása vagy teljes eltűnése az ételeinkből megteremti a betegsé­gek megjelenéséhez szükséges előfel­tételeket , a szervezet ellenálló ké­pességének csökkenését. Mivel „makk­­egészséges" ember aránylag ke­vés van — némelyek szerint ilyen egyáltalán nincs — viszont va­lamilyen gyenge pontja majdnem mindenkinek — némelyek szerint ép­penséggel mindenkinek — van, a ta­vaszi betegségekkel szembeni előké­szítő védekezést elsősorban erre a pontra kell irányítanunk, az ellenál­lóképesség fenntartását vagy növelé­sét célzó általános intézkedéseken kí­vül. Ezért a szabad levegőn tett 1/2—1 órás séta, ha lehet kétszer napjában, fiataloknak még nagy hi­degben is, idősebbeknek mínusz 5 C- fokos hidegig télen még fontosabb mint a többi évszakokban. Csak a nagyon szeles vagy nedves idő jelent némi kockázatot az idős korosztály számára, vagy az olyan betegek­nek, akik hűléses, reumás hajlamúak, hörghurutosak, stb. (Mellékesen nem mindenki hörghurutos, aki egyszer el­­köhinti magát és nem mindenki „reu­más“, akinek néhanapján végtag­vagy gerincfájdalma van.) Ugyancsak mínusz 5 fokos hidegig legalább rés­re nyitott ablakkal való alvás ajánla­tos, ha rendes fűtés lehetséges a la­kásban, hogy a szoba hőmérséklete ne süllyedjen 15 fok alá. A reggeli tornáról már sok szó esett ezeken a hasábokon, ezért most nem szaporít­juk vele a szót. A hidegzuhany (a gyengébbek langyossal kezdték) vagy a legalább derékig hideg vízben mosdás, jól elősegíti a hűlés elleni védekezést. A MI SZŐKÉBB ÉGHAJLATI öveze­tünkben, legalább is a férfiak jó ré­szének, a tél és a hideg a cujkát jut­tatja eszébe, főleg a forrót, ezért kénytelen vagyok ennek is egy rövid mondatot szentelni: a cujka nem véd a hideg ellen, sem séta előtt, sem utána, sem forrón sem hidegen, leg­feljebb jól esik. Mivel a bőr ereit ki­tágítja, fokozza a párolgást és ezzel a szervezet hő- és vízveszteségét, a vér besűrűsödését. Nagy fontosságú a szervezet vita­mintartalmának megőrzése, megfelelő szinten való tartása. Főleg a C vita­min az ,amely a szervezetben folyó égési és újraépülési folyamatokhoz, a sejtek légzéséhez nélkülözhetetlen. (A sejtek a vérből veszik fel az oxigént és a vérbe adják le a sejtanyagokat, akárcsak a tüdő a levegőből, ezért nevezik sejtlégzésnek.) A szervezet állandóan tartalékol C vitamint, a fogyasztást az étel-itallal bevitt C vitaminból pótolja, elsősorban a nyers ételekből. Mivel télen általában keve­sebb nyersételt fogyasztunk, a szer­vezet C vitamin tartaléka fokozato­san csökken, s tavaszra már olyan méreteket ölthet, ami már betegségi tünetekhez vezet: a tavaszi fáradé­konyságot („astheniát") nagyrészt ez okozza, részben azonban a tél folya­mán az izmoknak elmaradt gyakorlá­sa, használata is hozzájárul. Na­­gyobbfokú C vitamin hiány esetén vér­zések, hűléses, fertőzéses gennyesedé­­ses hajlamosság, izületi és izomfájdal­mak, emésztési zavarok, fekélyek, stb. léphetnek fel. MINDENNEMŰ ERŐFESZÍTÉS, ter­hesség, szoptatás, betegség, a nagy hideg és a nagy meleg fokozza a C­ vitamin-szükségletet. Fontos tehát a C vitamin utánpótlás tél idején is, hogy tavasszal a tartalék ki ne merül­jön. A C vitamint a főzés nagyrészt elpusztítja, de lényegesen csökken a puszta tárolás által is még akkor is, ha jégszekrényben tartjuk. Az embernek általában 50—75 mil­ligramm C vitaminra van szüksége na­ponta. Ez nyáron a főzelékekből és nyers ételekből könnyen biztosítható. Télen a narancs, citrom is pótolja. Azonban szerevezetünk C vitamin szükségletét más fajta ételekkel is biztosíthatjuk. Ilyenek a bur­gonya, savanyúkáposzta, hagy­ma, retek, paradicsom, zöldbab, sár­garépa, paprika, uborka, áfonya és csipkebogyó (hecserli) friss és kon­zervált gyümölcsök, kompotok. Ezek az ételek tárolt, tartó­sított, főtt vagy sült formában erede­ti C vitamin tartalmuknak csak kis részét őrzik meg mire az asztalra ke­rülnek, de ez a kis mennyiség, kevés citromlével megpótolva, elegendő le­het a C vitamin szükséglet fedezésére. A burgonya C vitamin tartalma jobban megmarad, ha héjában egész­ben, gőzben főzzük és nem meghá­mozva, felvagdalva vízben, vagy ki­sütve zsiradékban. A TÖBBNYIRE NAGYON VÁLTO­ZÉKONY, gyakran csalóka időjárás mindenekelőtt a hűléses betegségek­nek kedvez. A meghűlés aktiválja, betegítő képessé teszi a mindenütt, mindig „kéznél“ levő vírusokat. Az ilyen hülés (nátha)-vírus aránylag ár­talmatlan a nagyobb, néha az egész világot elárasztó influenza („grippa") járványok vírusához képest. Ezek is legtöbbször tavasszal kelnek útra és okoznak tömeges megbetegedéseket. A felső légutakban jelentkező hü­­léses megbetegedés, vagy influenzás fertőzés (ami járvány nélkül is előfor­dul), kiváltója lehet reumás fájdal­maknak. Az erre hajlamosnál influ­enza nélkül is megjelennek tavasszal a spondilózisos vagy más ízületekben elhelyezkedő reumás kiújulások. A gyomorfekélyesek többnyire már tudják, hogy a tavasz (és az ősz) ki­­újulással fenyegeti betegségüket - jól teszik ha idejekorán elkezdik a meg­előző diétázást, amit eddig elmulasz­tottak. A streptomicin és híd a­razida felefedezése óta el­tűnt egy régebben nagyon gya­kori tavaszi halálozási ok : a ca­­loppáló tüdővész, amely főleg fiatal lányok és anyák közt vitt végbe pusz­títást. A C és D vitamin felfedezése pedig a szintén tavaszi angolkórt tet­te ritkábbá a gyermekek körében. DR. KABANA ERNŐ az RNK Érdemes Orvosa VÁLLALTÁK , TELJESÍTETTÉK A vlahicai Vas­üzem főgépész rész­legének munkaközös­sége az évi termelési terv feldolgozása ide­jén tudomást szer­zett arról, hogy az első negyedévben sor kerül a 2-es számú kohó főjavítására. A lakatosok, kőműve­sek és ácsok miután minden szükséges anyagot és alkatrészt előkészítettek, már­cius 1-én megkezd­ték a javítást. A főjavítási terv előirányozta a kohó hasznos térfogatá­nak a növelését, hogy a kohászok teljesít­hessék az előírt mennyiségű nyersvas termelését. A két ja­vító csoport megvi­tatta a teendőket, s elhatározták, hogy egy nappal határidő előtt befejezik a főjaví­tást Naponta nagy érdeklődéssel követtük a munka menetét. Mivel a befagyott vas eltávolítása a ter­vezettnél több időt vett igénybe többen is megjegyezték : nem le­szünk meg határidőre ! De a kő­művesek három váltásban rak­ták a samottot, hogy behozzák a lemaradást. És sikerült. Március 24-én már az újjáépített kohó előmelegítésre várt. Hátra volt még egy újabb szállítószalag fel­szerelése, hogy a korábban fel­szerelt szállítószalaggal együtt biztosítsa a két kohó töltésének folytonosságát. Március 26-án az új szalag is működni kezdett. A főgépészrészleg munkaközös­sége becsülettel eleget tett válla­lásának. Ifj. Ferenczy Lajos, géplakatos SZABAD AZ ERDEI ÚT A februári nagy havazások sok nehézséget okoztak a petrozsényi Erdőgazdálkodási Vállalatnak. Egyes kitermelésekben teljesen megbénult a munka, a szállítás. A helyenként egy méter vastag­ságot meghaladó hóréteg s a hó­lavinák járhatatlanná tették a Cimpul lui Neag részleghez tar­tozó Valea Boului kitermeléshez vezető utat. A vállalat vezetősége és párt­­bizottsága akciót szervezett az említett részleg felé vezető erdei utak felszabadítására. A munká­ban részt vettek a lupényi erdé­szeti hivatal összes alkalmazot­tai, s két nap alatt szabaddá tet­ték az utat három rakodóhoz. Nyomukban mindjárt megjelen­tek az autók és megkezdték a ki­termelt faanyag szállítását. Ezzel az akcióval több mint 10 000 lejt takarított meg a vállalat s egy­ben lehetővé vált, hogy tovább haladjunk tervfeladataink teljesí­tésében. Score­­loan, erdész JÉGTÁROLÁS A vendéglátóipari egységek, cukrászdák, valamint a lakosság jégellátásának fedezésére ele­gendő mennyiségű jeget tároltak a nyárra a Maros-Magyar Auto­nóm tartományi kereskedelmi szervezetek, így például Szová­­tán 276, Régenben 122, Maroshé­vízen 378, Borszéken 192, Csík­szeredán 150, Tusnádfürdőn 168, Gyergyószentmiklóson 132, Gyil­kostón 108, Dicsőszentmártonon 186, Balánbányán 36, összesen 1748 tonna jeget vermeltek el. A természetes jégen kívül az érdekelt kereskedelmi vállalatok még 2104 tonna műjégre kötöttek szerződést. A marosvásárhelyi Muresul Vendéglátóipari Válla­lat 1024, a Cofetarul Közélelme­zési Vállalat 575, a régeni Ve­gyeskereskedelmi Vállalat 208, az udvarhelyi pedig 225 tonnát rendelt. Ezek az intézkedések arra en­gednek következtetni, hogy tarto­mányunkban kielégítő lesz a nyá­ri jégellátás. Ries Albert, nyugdíjas IMS. április 1., emb­ertőll ' ÚJ RÉSZLEG A kolozsvári Tehnofrig gép­gyárban egy új részleget adtak át rendeltetésének. Az új részleg korszerű beren­dezéséhez tartozik a sófürdő, olaj­­fürdő, homok­fúvó berendezés, valamint a hazai gyártmányú ma­gas frekvenciájú hőkezelő beren­dezés. Ez utóbbi üzembe helyezése lé­nyeges javulást jelent az alkatré­szek hőkezelésében. A részlegen, tapasztalt szak­munkások dolgoznak. A részleg mellett modern mérőeszközökkel, műszerekkel felszerelt minőség ellenőrző műhelyt létesítettek. Bödör András, munkás A MUNKÁSOK EGYÜTT FEJLŐDNEK A GYÁRRAL A naptár szerint március 21. a tavasz érkezését jelzi. A két évvel ezelőtti (1963) március 21-e töb­bet jelentett a Comanesti-i Fa­ipari Komplexum dolgozóinak mint a tavasz kezdetét. Ugyanis azon a napon kezdte meg a ter­melést a Komplexum hajlított bútor­gyára: elkészült az első szék. A szerelőcsarnokban mint újszülöttet nézegették a munká­sok az első kész terméket. Két év alatt sok százezer haj­lított szék hagyta el a szerelő­­csarnokot, s ahogy telt az idő bő­vült a gyártmánylista, javult a termékek minősége. Jelenleg hét féle hajlított széket gyártunk ; a termékek 42 százalékát külföldi megrendelőknek szállítjuk. A gyárral, az igényekkel együtt fejlődtek a munkások is ; külön­böző fokozatú szakmai tanfolya­mokon sajátították el a mestersé­get, illetve bővítették — bővítik — szakmai ismereteiket. Meg­jegyzem, hogy munkásaink java­része fiatal és együtt fejlődik a gyárral. Fiatalos lendületük, szorgalmuk — ami a tanulásban és a termelésben egyaránt meg­mutatkozik — egyik legfőbb biz­tosítéka tervünk és vállalásunk sikeres teljesítésének. Illyés Lajos, aligazgató SZAKKÉPESÍTÉS A brassói Hűtő és Kábelgyár­ban újabb szakmai tanfolyam vette kezdetét A tanfolyamon 43 szakképzetlen munkás vesz részt, akiknek heti 3 előadást tartanak öt hónap múltán ezek a munká­sok szakképzett hűtő-bádogosok lesznek, s ennek megfelelő mun­kabeosztást és magasabb fizetést kapnak majd. Ez év folyamán több ilyen szakmai tanfolyamot indítanak a gyárban a szakképzetlen munká­sok részére. Szabaday Rezső, minőségellenőr Máthé Ferenc, gépbeállító

Next