Előre, 1965. szeptember (19. évfolyam, 5546-5571. szám)

1965-09-16 / 5559. szám

Mostanában sok a hivatalos vendég a nagyváradi Ardealul bányatröszt almaszegi bányaüze­mében. Az idén kizökkent itt rendes kerékvágásából a terme­lés, s az okokat kutatják, a meg­oldásokat keresik. Hét havi össztermelési tervét csak 98, áru­­termelési előirányzatát pedig még ennél is kisebb arányban, 85 százalékban teljesítette e bánya­üzem. Egyedül a bányaüzem der­­nai részlege termelt végig üteme­sen, sőt több bitumenes homokot, lignitet és bitument adott a ter­vezett mennyiségeknél. A bányaüzem legfontosabb ter­méke a lignit. Ebből gyűlt fel az adósság, hét hónap alatt néhány ezer tonnával kevesebb került belőle felszínre, mint kellett vol­na. Elemezve a termelési ered­ményeket, kiderült: nem egyszerű probléma az almaszegi adósság. Több irányba vezetnek a kritikus helyzet hibajelző nyomai. Szük­séges most, az 1966-os tervévre való felkészülés időszakában még egyszer elemezni a mulasztáso­kat, hiányosságokat, hogy ne is­métlődhessenek meg az elköve­tett hibák, mert a terv nem tel­jesítésének okai a múlt év utolsó hónapjaira nyúlnak vissza. Al­maszegen nem készültek fel ala­posan az idei tervévre. A mű­szaki gárda nem volt eléggé elő­relátó és körültekintő, amikor az idejében megkapott tervszámok alapján megszabta a munkafron­tok előkészületéhez szükséges munkálatokat. Ezek nem voltak arányban a kitermelendő lignit mennyiségével. Ráadásul még a tervezett előkészületi munkálato­kat nem végezték el. Füvesen például, ahol a leg­nagyobb mérvű a lemaradás, 1964 utolsó negyedévében Buica Valeriu részlegvezető és Biluta Grigore bányafőmester gyenge szervező munkája miatt — ké­sőbb le is váltották őket — több mint 400 folyóméter előkészületi munkával maradtak le. Az elő­készületi munkák késése miatt aztán eltolódott a frontfejtéseik megnyitása. Amikor például a V—2-es és V—3-as frontfejtések­ből kifogyott a lignittartalék, nem volt még kész a V—4-es és V—5-ös frontfejtés előkészítése s így sok hasznos munkaidő vára­kozással telt el. Elakadt a kiter­melés , vesztegeltetni kellett a kombájnokat is. Korszerű bányaüzem az alma­szegi, ahol minden munkasza­kasznál a gépeké a szó. De sokat tudnának panaszkodni a gépek, ha megszólalhatnának. Sok fejtörést okozott, számos eset­ben kiesésekhez vezetett s így növelte az adósságot az a tény, hogy nem tartották karban kel­lőképpen, nem ellenőrizték rend­szeresen a gépeket, berendezése­ket, vagy az előírásokról meg­feledkezve javították őket. Ciu­­chi Victor részlegvezető és Dim­­broveanu Teodor — bár rendel­kezésükre állt a gépellenőrzési és javítási előírás — ahelyett, hogy cserealkatrészekről gondoskodtak volna, amikor meghibásodott az egyik gép, szétbontottak egy üzemképes, tartalékban levő má­sikat a szükséges alkatrészekért, hogy aztán a következő meghibá­sodás után mindkét gép üzem­­képtelen állapotban vesztegeljen. Előfordult az is, hogy nem az előírt feltételek között üzemel­tették a berendezést s az idő előtt tönkrement. Hogy a gépek kapacitását nem használták ki jól, erre utal a kö­vetkező összevetés is. Míg a ka­marafejtésekben és a tárnákban az előreh­aladást 104,5 százalék­ban teljesítették, addig a szén és a meddő gépi rakodását csak 85, a fejtésekben a gépi szállítást pedig 95 százalékban valósították meg a műszaki terv előírásaihoz képest. A KP—3 jelzésű kombájn azért állt majdnem két hónapot, mert a hozzávaló szalagot a szat­mári Unió gyár késéssel szállí­totta, s amikor elküldték kide­rült, hogy nem felelt meg a szer­ződésben előírt feltételeknek, új­ból el kellett készíteni. Sokat ros­tokoltak a külföldi gyártmányú rakodógépek is. Ezek a terv nem teljesítésének fő okai. Van azonban még né­hány körülmény, amelynek el­hallgatásával hiányos lenne az okfejtés és még mindig érthetet­len az almaszegi lemaradás. A bányaüzem szakemberhiánnyal küzd. Ezzel a problémával vi­szont nem számoltak eléggé, amikor az idén is mindössze 163 embert toboroztak a szakképe­sítő tanfolyamokra. A cuzapi részlegen a tervteljesítést az is megnehezítette, hogy amikor át­tértek a frontfejtésre és beve­zették a kombájnt, olyan bányá­szokat kellett odaállítani, akik azelőtt kamarafejtésekben dol­­goztak s a megfelelő szakképesí­tés hiányában nem ismerhették az új körülmények között alkal­mazható munkamódszereket. A bányakitermelések vezetői panaszkodnak : az emberek nem szívesen maradnak az almaszegi bányamedencében, mert elszige­telt hely és az életkörülmények kissé elmaradtak a kitermeléseik fejlődésétől, korszerűsödésétől. De hiszen a tárnákat nem váro­sokon nyitják, hanem ott, ahol a föld felkínálja kincseit — ezt mindenki tudja, aki elkötelezte egyszer magát a mesterséggel. Többet kell foglalkozni az em­berekkel, meg kell szerettetni a munkahelyet azáltal is, hogy megfelelő körülményeket bizto­sítanak számukra. A nevelőmun­ka fogyatékosságai éreztetik ha­tásukat. Egyébként nem történ­hetett volna meg például az, hogy egy mester igazolatlan ki­maradása miatt Cuzapon a ve­zetése alatt levő váltás 300 tonna lignit helyett csak 9 tonnát (!) hozott felszínre. Nagy körzetből, harminchat helységből toborzódott az alma­szegi medence bányászgárdája. Sok bányász még nagyon fiatal a szakmában, nem értette meg, hogy iparvállalat termelésében elengedhetetlen követelmény a szigorú munkafegyelem, igazo­latlan hiányzás megzavarja a termelés menetét. A mérnökök­nek, technikusoknak, mesterek­nek — mindenek előtt a kommu­nistáknak — sokkal többet s türelmesebben kell foglalkozniuk az emberek öntudati nevelésé­vel, szakmai oktatásával. A szakszervezet bizottsága az idén lektorátust szervezett, de a ter­vezett műszaki előadások közül egyetlen egyet sem tartottak meg a mérnökök. Hogyan lehet a termelés követelte igények színvonalára felemelni a dolgo­zók szakmai ismereteit, ha ilyen feladatokat elhanyagolnak? ... A technikai kabinet felelőse is keveset tett a műszaki-tudomá­nyos ismeretek terjesztéséért. Szervezési-irányítási hiányos­ságokból fakadt a gyenge ter­melési eredmény. Tehát a mű­szaki vezetést, a munkaszerve­zést kell megjavítani. Júniusban a tartományi párt­­bizottság gazdasági bizottsága és a Margitta­lajoni pártbáró az illetékes szakemberek bevonásá­val elemezte a helyzetet. Azóta jelentős fordulat következett be a bányaüzemnél. Megnyíltak az erre az évre tervezett összes frontfejtések. A V-5-ös frontfej­tésben júliusban 40 méteres elő­­rehajtást értek el­­, a legna­gyobbat a medence történetében. Ugyanebben a hónapban az ala­pos elemzés nyomán hozott in­tézkedéseknek köszönhetően min­den tervmutatót teljesítettek, sőt 2200 tonnával több lignit ke­rült felszínre, mint amennyit júniusra előirányoztak. Augusz­tusban is teljesítették a tervet. Persze ezzel még nincs minden a rendjén. Hónapról-hónapra na­gyobb napi lignittermelést ír elő a vállalat terve. És a terv­adósságot sem sikerült még tör­leszteni. Az épülő nagyváradi hőerő­ny a termelés további fo­kozását igényli. Célravezető újabb intézkedésekre van tehát szükség ahhoz, hogy az 1965 évi tervfeladatnak eleget tegyenek s úgy készítsék elő a következő tervével, hogy az idei zökkenő­ket elkerülhessék. A bányaüzem vezetősége okult az elkövetett hibákból, s most alaposan, kö­rültekintően, a körvonalazott fel­adatok arányában készíti elő az 1966-os évi termelést. Füvesen, Cuzapon új fejtési mezők meg­nyitásával foglalkoznak. Az új 110 kw-os vezeték lehetővé teszi majd az energiaszükséglet teljes fedezését a megszakítás nélküli áramellátást. Év végére várnak öt kezdő bányamérnököt, akiket a vállalat küldött annak idején bányászati főiskolára (azelőtt Al­maszegen voltak technikusok). Egész sor szakiskolába, mester­képző iskolába — Aninára, Cim­­pulung Muscelre, Petrozsényba, Bródra, Nagybányára — toboroz­tak fiatalokat. A nagyváradi szakiskolacsoport keretében meg­nyíló bányászkiképzésre 52 fia­talt küldenek. Úgy tervezik, ahog­y nemsokára megszervezendő szakképesítő tanfolyamokra leg­alább százzal több munkást von­janak be, mint az idén , kom­bájnkezelő tanfolyamot is bein­dítanak. Jó úton halad most a bányaüzem, minden jel arra mu­tat, hogy a hírnéven esett csor­bát kiköszörülik. GY. SZABÓ GYULA Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5559 1z. 4 oldal­ára 25 iráni 1965 szept. 16.. csütörtök Becsengettek Szeptember 15 GYÜMÖLCSÖT érle­lő, édes ízeket gyűjtő hónap — diákfogó szep­tember. A legszíveseb­ben piros betűvel jelöl­nénk 15-öt, harsányan vidám, a nagy készülő­dés gyermekemlékeit bontó ünnepi színeiért. Micsoda vidámság az új csípősen illatos falak között. Százötvenezer gyerek Máramaros ál­talános iskoláiban ■— 150 000 s ezenkívül a 22 műszaki és szakmai is­kola egyenruhás hada. Az ember szeretné látni picét egyszerre mind. Ezt a 150 000 ar­cot, az egyetlen vaká­ció alatt épült 100 új tanterem padjai között. Nagybányán és Visón, Láposon és Szigeten. Milyen a szemük, ami­kor a vadonatúj, vagy újjá varázsolt iskolába belépnek ? Egy egykorú szerző beszámolt az első tarto­mánybeli iskola, a Scola Rivalina növen­dékeiről. Mintha név­sorolvasást tartana, fel­sorolta mindegyik tanu­ló nevét. Könnyű dolga volt, négy elemiben kel­lett mindössze sereg­szemlét tartania. Akkor 1887-et írtak és 1930-ig megmaradt ugyanaz a ELÉRKEZETT a várt nép a k­­olozsvári 7-es számú líceum taná­rai, tanulói számára létszám. Csaknem egy fél évszázad és ennyi : egy iskola. Már 1930 a dátum és még mindig 164 856 analfabétát tart nyilván a statisztika. És ki jegyezte fel a csak nevüket leírni tudók tízezreit. Ha nem tölti meg a fejlődés tarta­lommal az időt, úgy tű­nik, mintha állna, lom­hán megmerevülve. De micsoda virágzás egy másik időszakban,­­ egy naptárilag oly rövid időben, mindössze egy negyedszázad alatt. Vegyük igénybe a sta­tisztikák szigorú nyel­vén újra ezt a sűrített formát, melyben any­­nyi minden rejlik. íme: ma, 1965 szeptember 15-én,­­ ötször annyi tanár várja a rajzó diáksereget, mint 1938- ban és háromszor annyi vidám gyerek tódul az iskolákba. Pontosan 150 000 gye­rek. A tartományban, melynek székhelye ma egyetemi központ, Má­­ramarosban, melynek a nevét elég volt kimon­dani ahhoz, hogy csak­nem drasztikus érzékle­­tességgel megjelenjenek a szociográfus előtt az analfabéták tízezrei. BÁNYAI JUDIT is. A tanévnyitás kezde­tén r­e­gkérdez­tük Sző­lősi Ferenc igazgatót, hogyan készültek fel az új iskolai év munkás hónapjaira. — A Román Kommu­nista Párt IX. kon­­gresszusának irányel­vei, határozatai új fel­tételeket teremtettek, megnövekedett felada­tokat jelöltek meg az oktatásban is. Pártunk azt igényli tőlünk, hogy az új iskolai évben az elméleti oktatást az ed­diginél még jobban kap­csoljuk össze a gyakor­lattal, a leckéket a legkorszerűbb pedagó­giai módszerek segít­ségével adjuk át a ta­nulóknak, s munkasze­rető, fegyelmezett ifja­kat neveljünk. Iskolánk munkaközös­sége az idei tanévet is kitartó munkával készí­tette elő. Az iskolai munka színvonalának emeléséért minden ta­nító és tanár meghatá­rozott feladatot kapott. Részletesen kidolgoztuk azokat a kérdéseket, amelyekkel az osztály­­főnökök, valamint a módszertani bizottságok tagjai foglalkoznak az új tanévben. Az első naptól kezdve arra tö­rekszünk, hogy az isko­lában szerzett ismere­tek minél kézzelfogha­tóbbá váljanak. Úgy szervezzük meg és ve­zetjük le az órákat, hogy a tanulók figyel­mét a lehető legjobban, lekössük, hogy nagyobb kedvvel lássanak majd a leckék tanulásához. Minderre lényegesen “T* C-J“ a feltéte­lek iskolánkban. Labo­ratóriumunk felszerelése például az idén is sok korszerű műszerrel gaz­dagodott. Több lemez­játszóval és elegendő magnetofonnal rendel­kezünk. Mindez lehe­tővé teszi az összes elő­adások és leckék rög­zítését. A tanulók tehát annyiszor hallgathatják újra az előadásokat, ahányszor szükségét ér­zik. Iskolánkban ugyan­akkor az idén még na­gyobb figyelmet szente­lünk a filmek és a dia­filmek minél szélesebb­­körű felhasználásá­ra. Célunk, hogy a ta­nulási órák minél na­gyobb mértékben au­dio­vizuálisakká válja­nak. — Hogyan foglalkoz­nak a gyengébb tanu­lókkal ? Erre vonatkozóan több intézkedést foganatosí­tottunk. Iskolánk nap­pali internátusát erre az évre a legkorszerűbb felszereléssel láttuk el. Itt tanulhatnak azok a gyermekek, akik otthon nincsenek felügyelet alatt, akik a leckék el­sajátításához segítséget igényelnek. Otthon is ellenőrizzük őket, mi­képp használják ki a tanulási időt és milyen módszerekkel igyekez­nek elsajátítani a tan­anyagot. — Néhány szót a tan­termek korszerűsítésé­ről. — A párt és az állam gondoskodása folytán iskolánk évről évre szebb. Ebben az évben Elkövetkező eredmények záloga (Folytatása a 3. oldalon) NAPIRENDEN A VETÉS ÉS AZ ŐSZI BETAKARÍTÁS - A MEZŐGAZDASÁGI FŐTANÁCS MUNKAÜ­lÉSE­­ A Mezőgazdasági Főtanács szerdán munkaülésen elemezte ki a jelenlegi mezőgazdasági kam­pány előkészületeit és intézkedé­seket hozott a vetés és az őszi betakarítás megfelelő időben tör­ténő és zavartalan elvégzésére. Az ülésen részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alel­­nöke, Nicolae Giosan elvtárs, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke, valamint az Élelmiszeripari Mi­nisztérium, a Fogyasztási Szövet­kezetei­ Központi Szövetsége, a Mezőgazdasági Termékértékesítő Állami Bizottság és más központi intézmények több vezetőségi tagja. Jelen voltak az RKP tarto­mányi bizottságainak mezőgazda­­sági kérdésekkel foglalkozó titká­rai, a tartományi mezőgazdasági tanácsok elnökei, a helyi GOS­­TAT-trösztök igazgatói, a fo­gyasztási szövetkezetek tartomá­nyi szövetségeinek elnökei, a tar­tományi mezőgazdasági termék­értékesítő vállalatok igazgatói és a GTA tartományi ügyosztályai­nak vezetői. Az ülésen elhangzott tájékoz­tató jelentésekből kitűnt, hogy idejében megtörténtek a szüksé­ges előkészületek az őszi mező­­gazdasági munkák zökkenőmen­tes elvégzésére. Felülvizsgálták­ és kijavították a gép- és traktor­parkot, gondoskodtak rajonált fajtájú jó minőségű vetőmagvak­ról és a tavalyinál nagyobb mennyiségű műtrágyáról. Több szállítóeszköz áll rendelkezésre a termés behordásához és megnö­vekedett a mezőgazdasági termé­kek tároló­­helyét Kk. kapacitás.?. Az ülésen az időjárás viszonyok figyelembe vételével felhívták a figyelmet arra, hogy teljes len­dülettel hozzá kell látni a vetés­hez, amelyet az övezeteknek megfelelően differenciáltan, mi­nél előbb és jó minőségben kell elvégezni. Hangsúlyozták, hogy ehhez gyorsítani kell a talaj elő­készítését és trágyázását, néhány nap alatt be kell fejezni a vető­magcserét, a magvak tisztaságá­nak és csíraképességének kipró­bálását, a hektáronkénti vető­magszükséglet meghatározását, a búzabetegségek és a kártevők megelőzése és leküzdése módoza­tainak megállapítását. Mint han­goztatták, ebben az évben az őszi növények későn fejlődtek ki, s ezért szükséges, hogy nyomban a beérés után takarítsák be e növényeket és végezzék el a szán­tást, mégpedig első­sorban az őszi búzával, rozzsal és árpával bevetendő területeken. Az ülés részvevői megvitatták a termés elszállításával és rak­tározásával, a szerződéses meny­­nyiségek átvételével, a lakosság ellátásához szükséges mezőgaz­dasági termékek beszerzésével és az őszi ugar előkészítésével kap­csolatos kérdéseket. Az ülés végén Iosif Banc elv­társ mondott beszédet. (Agerpres) ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRT­­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Az Agerpres különtudósítói je­lentik Szófiából. Románia Szocialista Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsége élén Nicolae Ceausescu elvtárs­sal Todor Zsivkov és más bolgár párt- és államvezetők társaságá­ban szerdán felkereste Pleven tartományt és várost. A küldöttség útban Pleven vá­rosa felé megállt Botevgrádban, ahol ellátogatott a félvezető gyár­ba. Az üzem bejáratánál a vendé­geket szívélyesen köszöntötte Grigor Sztrojcskov, a BKP Szafiri tartományi Bizottságának első titkára, Nikola Matev, a tar­tományi néptanács elnöke, La­zar Dancsev mérnök, az üzem igazgatója, valamint számos munkás. Népviseletbe öltözött fiatal munkásnők a hagyomá­nyos kenyérrel és sóval, borral kínálták a küldöttség tagjait és a­­kiserein­k­ben levő személyeket, és virággal­­halmozták el őket. Az üzemigazgató tájékoztatta a vendégeket a vállalat történeté­ről és jelentőségéről Bulgária nemzetgazdaságában. A küldöttség tagjai műszaki káderek társaságában megtekin­tették a fő termelőrészlegeket, érdeklődtek a gyártási folyamat­ról, az olyan termelési módszerek bevezetéséről és alkalmazásáról, amelyek biztosítják a termékek jó minőségét. Nicolae Ceausescu elvtárs és a küldöttség többi tagja köszöne­tet mondott a meleg fogadtatás­ért és újabb munkasikereket kí­vánt a vállalat munkaközösségé­nek. A küldöttség tagjai beje­gyezték nevüket az üzem ven­dégkönyvébe és ajándékokat ad­tak az üzem munkaközösségének. Sotban Pleven felé a román küldöttség rövid pihenőt tartott a Pravec községbeli mezőgazda­­sági munkaszövetkezetben. A szövetkezeti tagok kenyérrel és sóval fogadták a vendégeket és hosszasan éltették a román-bol­gár barátságot. Pionírok virág­csokrokat nyújtottak át és vörös nyakkendőket ajándékoztak a vendégeknek. A szövetkezet el­nöke üdvözlő beszédet mondott. Nicolae Ceaușescu elvtárs meg­köszönte a fogadtatást, s sikert kívánt a szövetkezeti tagoknak munkájukban és magánéletük­ben A barátság ugyanilyen meleg és spontán megnyilvánulásában volt része hazánk párt- és kor­mányküldöttségének Jablanicán és Lukovecben, az összes helysé­gekben, ahol Pleven felé vezető útjában áthaladt. Lukovec városban nagy ember­tömeg várta a küldöttség átha­ladását. A város központjában rövid gyűlés zajlott le. A romá­niai vendégeket Ivanka Dakova, a városi pártbizottság első titká­ra üdvözölte. A román néphez, a párt- és kormányküldöttséghez intézett szavakért köszönetet mondva, Nicolae Ceaușescu elvtárs han­goztatta, hogy pártjaink, népeink között a testvéri barátság kap­csolatai jöttek létre. Tiszta szív­ből sok sikert kívánunk a szo­cializmus építéséhez, a szocialis­ta Bulgária felvirágoztatásához. A gyűlés végén Todor Zsivkov elvtárs megelégedését­ fejezte ki afölött, hogy Nicolae Ceaușescu és Ion Gheorghe Maurer elvtár­sak, egy romániai magas szintű párt- és kormányküldöttség lá­togatást tesz a Bolgár NK-ban. Megbeszéléseink — mondotta — olyan barátok és testvérek kö­zötti megbeszélések, akiknek kö­zös feladatai és céljai vannak — a szocializmus és a kommuniz­mus felépítése. Nekünk eltökélt szándékunk, hogy fejlesszük a barátságot és együttműködést népeink javára, a b. világbéke javára. Mindenütt a de nemzetiszínű zászló, virágcsokrokat lobá­cióval, tapssal és vér­éljenzéssel köszöntött küldöttséget. Minden mán kommunista - mán népet, a román­­hátságot éltető jelszók láthatók. Mindenütt a zászlói lobogtak, a he­­lyeit és ablakait virág­­pompás szőnyegek dísz út mentén felsorakozot ezrei nemzetiszínű z­kát és virágcsokrokat rak. Szófia és Pleven­­ határánál a román kü Penko Gerganov elvtár­son tartományi ps­ság első titkára, George elvtárs, a tartományi né elnöke, Marko Markov a Hazafias Arcvonal feze. szervezetének elnöke foga A ma meglátogatott­­­ tartomány, egész Baig­hoz hasonlóan a népi haz éveiben nagy fejlődésen men! Az ipari termelésben a könny és az élelmiszeripar van túlsúly­ban. Az utóbbi években kőolaj­­lelőhelyeket tártak fel. A tarto­mány számos múzeumáról és történelmi műemlékéről is neve­zetes. Pravec községijén Nagygyűlés Plevenben a lakosság lelkesen fogadta a román küldöttséget. Az útvonal mentén emberek ezrei él­­jenezték a román-bolgár barát­ságot s nemzetiszínű zászlókat lengettek. Az utcák felett nagy transzparensek üdvözölték a Ro­mán Kommunista Pártot és ha­zánkat, s , köszöntötték a román vendégeket. A város központjában, nem messze az 1877—1878-as háború­ban elesett orosz és román ka­tonák mauzóleumától, díszszázad tisztelgett. Nicolae Ceaușescu elvtárs ellépett a felsorakozott díszszázad előtt. Elhangzott Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság állami himnusza. A román küldöttség tagjai és az őket elkísérő bolgár párt- és Plevenben államvezetők helyet foglaltak a téren felállított díszemelvényen. A téren sokezer ember részvéte­lével nagygyűlést tartottak. Liu­­ben Nacsev, a Pleven városi nép­tanács elnöke melegen üdvözölte országunk küldöttségét. A szónok melegen üdvözölte a román vendégeket a pleveni la­kosok körében, majd többek kö­zött ezeket mondotta: Városunk ma ünnepel és min­den arc mosolyog, mert önök, román testvéreink, körünkben tartózkodnak. Évszázados harc és testvéri barátság fűzi egybe né­peinket. A pleveni hősi harcok­ban kikovácsolódott a török iga alóli felszabadulásunkért hősi (Folytatása a 3. oldalon)

Next