Előre, 1965. október (19. évfolyam, 5572-5598. szám)
1965-10-09 / 5579. szám
Túlteljesítették kilenc havi tervüket A Hunyad tartományi iparvállalatok az első három negyedévben az árutermelés terén 106 634 000 lejjel haladták túl tervelőirányzataikat — közli a tartományi statisztikai igazgatóság. A vállalatok az össztermelési tervet is jelentősen túlszárnyalták. A legjobb eredményeket a vajdahunyadi és kaláni kohászok érték el, akik előirányzaton felül több mint 57 000 tonna nyersvasat, 25 000 tonna acélt, 7900 tonna kokszot és félkokszot, jelentős mennyiségű hengerelt árut, vegyipari cikket és más terméket állítottak elő. Az elmúlt év megfelelő időszakához viszonyítva a vajdahunyadi kombinát és a kaláni Victoria üzem dolgozói az össztermelést 19,5 százalékkal, az árutermelést pedig 20,1 százalékkal növelték. A tartomány legtöbb vállalatban számottevően csökkentették az önköltséget is. Ezen az alapon az elmúlt 8 hónap során több mint 81 500 000 lej többletmegtakarítást értek el. Maros-Magyar Autonóm tartomány iparvállalatai A Tartományi Statisztikai Igazgatóság közölte, hogy a Maros-Magyar Autonóm tartomány iparvállalatai jelentős tervtúlteljesítéssel zárták az első három negyedévet. Az össztermelés értéke csaknem 107 millió lejjel, az árutermelés értéke pedig 59 millió lejjel haladta meg az előirányzatot. Minthogy új termelőkapacitásokat, nagy teljesítményű berendezéseket helyeztek üzembe és javították a gépcsoportok kihasználási mutatóit, az év első 9 hónapjában 21 százalékkal termeltek többet, mint az elmúlt év megfelelő időszakában, önköltségcsökkentéssel pedig 14,4 millió lejt takarítottak meg. A legjobb eredményeket a gyulakutai Steaua Rosie hőerőmű, a vlahicai vasgyár, a Muresul bányatröszt, a régeni faipari komplexum, valamint az udvarhelyi, gyergyói és maroshévízi erdőgazdálkodási vállalatok érték el. Hunyad tartomány iparvállalatai I CSAK A JECNtIKV KEDVEM Hogyan járulnak hozzá a dolgozók javaslataikkal, észrevételeikkel a termelés sokrétű problémáinak megoldásához ? Ezzel a kérdéssel fordultunk a napokban Ioan Trifhez, a temesvári helyi szaktanács titkárához. — a hónap elejei szakszervezeti csoportgyűléseken és a negyedévi termelési értekezleteken értékes javaslatok hangzanak el a termelési folyamat további javítása érdekében. A legtöbb vállalatban — az Electromotorban, a Fémipari üzemben, a Teba textilgyárban és másutt — a dolgozók hozzáértéssel vitatják meg a munkájukkal kapcsolatos műszaki és gazdasági kérdéseket, tudván azt, hogy véleményük mindenkor meghallgatásra, megfontolásra talál. Tanulságos az a mód, ahogyan például a fémből készített csomagoló anyagokat gyártó vállalatban hasznosítják a csoportgyűléseken elhangzott javaslatokat. A gyár főmérnöke maga írja ki azokat a gyűlések jegyzőkönyveiből és nyomon követi megoldásukat. Sajnos nem mindenütt van így. Egyes helyeken még eléggé formálisak a csoportgyűlések és a termelési értekezletek. Elmarasztaló példaként a szaktanács titkára az Iunie vállalatot említette meg. Felkerestük a gyárat. Müller Dezső főmérnök ezzel kezdte: — Gyermek kötöttárut gyártunk. Tervfeladatainkat hónapról-hónapra teljesítjük és túlszárnyaljuk. Az idén több mint 100 000 darab kötöttárucikket állítottunk elő terven felül és emellett csaknem 200 000 lejt takarítottunk meg az önköltség csökkentésével. Feltételezhető, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséhez hozzájárultak azok a hasznos javaslatok is, amelyek a termelési értekezleteken elhangzottak. Felsorolhatna-e belőlük néhányat ? Pillanatnyi hallgatás után a főmérnök azt tanácsolta, hogy forduljunk inkább a szakszervezeti bizottsághoz válaszért. — Nincs sok gyakorlati hasznuk a gyűléseken elhangzott javaslatoknak. — felelte érdeklődésünkre Casina Tismanaru, a szakszervezeti bizottság alelnöke. — A dolgozók rendszerint jelentéktelen kérdéseket vetnek fel, apró ügyeket hoznak szóba. Mi persze átolvassuk a jegyzőkönyvekből a felszólalásokat és igyekszünk kihámozni azokból a lényegest, a fontosat. Kikértük a hozzászólók véleményét is. Stane Munteanu, a II-es konfekcióbrigád vezetője : Majdnem minden gyűlésen ugyanazokat a kérdéseket vetjük fel. Nem kapjuk folyamatosan az anyagot a kötődéből, szakad a cérna, a szabászattól kapott kabátkáknak sokszor egyik ujja hosszabb mint a másik. Ezidáig kevés intézkedés történt annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételek mellett végezhessük munkánkat. Maria Mac, a III.-as konfekció varrónője: Sok szó esett a gyűléseken — sajnos eredménytelenül — a szakismeretek gyarapításának szükségességéről. Ez a magyarázata annak, hogy míg egyesek 30—40 százalékkal haladják túl normájukat, addig mások norma alatt dolgoznak. Niemerschein Caterina, a III-as konfekció szakszervezeti csoport szervezője: A norma lemaradáshoz a laza munkafegyelem is hozzájárul, valamint az, hogy a mesterek nem mindig végzik el időben a szükséges javításokat. Esch Géza, a kötődé mestere: A kötőgépeknek egy része már néhány hónapja hiányzó pótalkatrészek miatt áll. Kötőtűt sem kapunk kellő mennyiségben. E miatt sokszor rossz tűkkel kell dolgoznunk, ami persze a minőség rovására megy. Maria Goleanu, a kötődé dolgozója: Több ízben javasoltuk, hogy szerezzenek be a mostaninál nagyobb mérleget a részleg számára, mivel a jelenlegi feltételek között túl sok időt vesz igénybe a nyersanyag mérése. Azt is kértük, hogy a motollagépek súlyos rúdjainak mozgatására emelő szerkezetet szereljenek fel. Kisgépesítési alapból könnyen elő lehetne állítani ilyen készüléket. Részt vettünk az egyik csoportgyűlésen. A kettes konfekció 18-as számú brigádja vitatta meg szeptemberi tervfeladatát. A gyűlés több mint félórás késéssel kezdődött. A brigádtagoknak mindössze fele volt jelen. A gyűlés folyamán senki sem tájékoztatta a jelenlevőket az előző értekezleten elhangzott javaslatok sorsáról. Angela Hie brigádvezető és Eleonora Sepetan szakszervezeti csoportszervező alacsony színvonalú beszámolói pedig nem azzal az elgondolással készültek, hogy megfelelő vitaalapot teremtsenek. Mindez azt bizonyítja, hogy a temesvári Iunie gyár dolgozói szívügyüknek tekintik a termelés szüntelen javítását. Nem rajtuk múlik viszont, hogy a belső tartalékok jobb kihasználását célzó javaslat sokszor pusztába kiáltott szó marad. A mutatószámok kedvező alakulása a vállalatban főképpen a munkaműveletek széleskörű gépesítésének köszönhető. Még kimagaslóbb megvalósításokat is felmutathatnának, ha a termelési értekezleteket nem csupán a jegyzőkönyvek kedvéért szerveznék, hanem azért, hogy minél eredményesebben gyümölcsöztessék a dolgozók kollektív bölcsességét, gazdag tapasztalatát. NAGY MIHÁLY Fogadások a Minisztertanácsnál Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken kihallgatáson fogadta William A. Crawfordot, az USA bu★ Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken kihallgatáson fogadta I. Aukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki véglegesen távozik hazánkból. Jelen volt Petre Burlacu, a Külügyminisztérium főtitkára, ★ Iljuhint, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivőjét. A találkozóra az utóbbi kérésére került sor. (Agerpres) Világ proletárjai, egyesüljetek ! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5579 sz. 1 4 oldal ára 25 báni 1965 okt. 9., szombat A VETÉS HELYZETE OKTÓBER 8-ÁN Számos tartományban befejezéshez közeledik az őszi vetés. A Galac, Bákó, Iasi, Suceava, Bánát, Krisána, Hunyad és Dobrudzsa tartományi állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek korábban láttak hozzá ehhez a munkához és állandóan maradéktalanul kihasználták a gépi eszközök kapacitását, október 8-ig az előirányzott területek több mint 80 százalékán elvetették a búzát és a rozsot. Galac tartományban bevetették az egész területet, a többi moldvai tartományban pedig csaknem az összes szocialista mezőgazdasági egységek befejezték az őszi vetést. Bukarest, Ploiesti, Arges, Brassó és Máramaros tartományban is bevezették az előirányzott területek 70—80 százalékát. Továbbra is le vannak maradva ezzel a munkával Olténia, Kolozs és a Maros-Magyar Autonóm tartományban. Ezekben a tartományokban hatékony intézkedéseket kell tenni, hogy a legrövidebb idő alatt befejezzék az őszi vetést. Úgy kell beosztani a gépi eszközök használatát, hogy teljes kapacitással dolgozzanak ezekben a napokban, amelyek még kedvezőek a mezőgazdasági munkák szempontjából. Ugyanakkor jó agrotechnikai feltételeket kell biztosítani a vetéshez. (Agerpres) Országos hírű gazdaságban járok, nincs miért ámulatba esnem a nagy számok láttán és hallatán. A szentannai valóság inkább akkor adna okot az elcsodálkozásra, ha teszem fel nem 16 millió lej volna az állóalap értéke, hanem ennél kevesebb, s az évi pénzjövedelem se 11 millióra rúgna mint tavaly, hanem szerényebb összegként húzódna meg a számviteli könyvekben. A dolgok természeténél fogva magától értetődő tényekként nyugtázom a tudomásomra hozott sikereket, nem hökkent meg semmi, mint ahogy a szentannaiakat se hökkenti meg viselkedésem. Nincs szükségük bókra, kevélységüket dagasztó szavakra, büszkék ők anélkül is, persze csendesen, szerényen, úgy, ahogy az jogosan illik mindazokhoz, akik tudják, hogy mit csinálnak, mit érnek. Ilyen légkörben társalogva siklunk át - néhol többet is elidőzve - a Krisána tartományi szentannai MTSZ ügyes-bajos (főleg ügyes) dolgain. Bármennyire is türtőztetem magam, képtelen vagyok azonban féken tartani kitörő elragadtatásomat, ahogy új üvegházakra terelődik a szó. Amikor 1 hektár 1 600 hektárral nem kevesebb mint 2 200 000 lejbe került ennek az üvegháznak a felépítése. Arra gondolva, hogy nem egy gazdaságnak egész vagyona se tesz ki ennyi értéket, önkéntelenül kiszalad a számon : „Nem vágták túl nagy fába fejszéjüket ?" Megértésről tanúskodó mosoly kíséretében kurtán hangzik a felelet: „Csupán az első ültetésű paradicsom egy millió lej jövedelmet hozott, a második széria most kezd érni. Amint a gyümölcskötés mutatja, ez is lead 600 000 lej értékű exportárut." Másfél millió lej jövedelem egyetlen évben, egyetlen hektárról ! (Ekkora területen fekszik az üvegház.) Búzából - közepes termést véve alapul - 600 hektárt kell bevetni ahhoz, hogy ennyi bevételhez jussunk. Hatszázszor nagyobb rentabilitás. Ez aztán a belterjes üzemág ! A termelési költségeket levonva s rászámítva bizonyos százalékot a közös és általános kiadásokra, hozzávetőlegesen két éven belül megtérül a két millió lejnél nagyobb befektetés. Ezután már „tiszta pénz" évi több mint egy milliós bevétel (még akkor is, ha 15 százalék az állóalaphoz csatolódik, mely esetben kb. 10 év az amortizációs időtartam). Nem nehéz kiszámítani mennyit lendít ez a munkaegység értékén egy olyan gazdaságban, ahol tavaly például 394 ezer munkaegységet használtak fel a termelésben. Három-négy (Folytatása a 2. oldalon) SIMONKA LÁSZLÓ riportja Bokályokat, közismertebb néven agyagkorsókat vásároltam minap egy kalotaszegi embertől. Egykori népi fazakas iparunknak ezek a nemes formájú, díszítésű alkotásai nagyszerűen belliének, hangulatossá teszik a legmodernebb bútorzattal berendezett lakást is. Gyönyörködve szemléltük a két új korsót, öszszehasonlítottuk a régebbi szerzeményekkel s egyszercsak azt mondja a lányom: — Látod, el kellene kérjük Anna nénitől (a nagynénim!) dédnagymama festett kendőszegét, s azt a szép háromszögletű tulipános almáriumot. Ők amúgyis új bútort vásároltak, ezeket bizonyosan kirakták, esetleg fölvitték a padlásra, nálunk pedig nagyon stílszerűen el lehetne helyezni ... Igen, a bokályok mellé valóban elkelnének, állapítom meg magamban, csakhogy az a kérdés, megvannak-e még egyáltalán ? Megfigyelésem szerint, az effajta népi bútordarabok hovatovább eltűnnek a falusi házakból, mint ahogyan az utóbbi években eltűntek, és véglegesen eltűnőben vannak a régi falusi házak is. Helyükre új, városias, nemegyszer villaszerű, nagy ablakos, tornyos, teraszos, oszlopos házak épültek és épülnek már-már olyan nagy számban, hogy egy-egy falura, falurészre rá sem lehet ismerni. Az új házakba pedig a villannyal egyidejűleg új bútorzat is kerül, többnyire kettős ágy, nagy szekrény, egyegy ruganyos dívány, fotel, gyakran un. kombinált szobaféleség. -4 villany, a rádió, a televízió, azt mondhatnám, törvényszerűen megköveteli a ,,városias“ berendezést. Ez persze, örvendetes jelenség, s éppoly kézzelfogható bizonysága a szocializmus útján haladó falu új életmódjának, akár a modern mezőgazdasági gépek és vegyszerek alkalmazása a nagyüzemivé vált mezőgazdasági termelésben. De épp azért, mert törvényszerű és általános jelenség — úgy gondolom — sokkalta több figyelmet érdemel, mint amennyire eddig méltattuk. Két szempontból kellene alaposabban is szemügyre venni a kérdést s odahatni, hogy ez a valóban törvényszerű és általános átalakulás minden vonatkozásában az egészséges fejlődés irányába haladjon. Először is a nagyméretű falusi lakásépítkezést kellene tanulmányozni, s anélkül, hogy túlságosan szabványosítanák, meg kellene találni az egyes vidékek jellegzetességeinek, építőanyagának megfelelő és a modern, kulturáltabb, higiénikusabb élet kívánalmait is lehetőleg kielégítő családi lakóház típusokat. Építészeink bizonyára találhatnának jobb, korszerűbb és olcsóbb megoldásokat a mai, nem mindig megfelelő beosztású háztípusok helyett. Nem is beszélve arról az egyáltalán nem mellékes kérdésről, hogy ezekkel az új építkezésekkel ma még olykor teljességgel figyelmen kívül hagyják az előbb-utóbb feltétlenül bekövetkező közművesítési — vízvezeték, csatornázás stb. — szempontokat csakúgy, mint az új, rendezett falukép kialakításának követelményeit. De nem kevésbé fontos kérdés és az építkezésekkel is kapcsolatban álló, az új falusi lakóházak belső berendezésének kérdése. Nem vitás, hogy ezek a falusi házak általánosságban nagyobb lakterülettel rendelkeznek, mint a városi tömbházak lakásai, de ez nem indokolja, hogy most már feltétlenül a régi típusú nagy, ormótlan kettős ágyakkal, szekrényekkel, nehézkes, faragott bútordarabokkal töltsük meg. Ráadásul, megfigyelésem, szerint, igen gyakran az imigy berendezett „városi szoba“ éppoly kevéssé szolgálja a lakást, a kényelmet, mint a régi házak úgynevezett tisztaszobája a vetett ággyal és dohos levegőjével. Olyan berendezésre volna hát szükség — s ezen a bútorgyári tervezőinknek kellene a fejüket törni —, amelyek nem elfoglalják, hanem lakályossá, kényelmessé s egyben ízlésessé teszik a nagy lakterületet, s valóban biztosítják a szövetkezeti parasztcsalád nyugalmát, rádióhallgatását, televíziónézését, vagyis az együttes, kulturált életet és a külön pihenést az egész napi munka után. Nem kellene félni az ízléses, modern könnyű bútortól ; ezek nemcsak kényelmesebbek, de könynyebben is tisztán tarthatók s úgy vélem, megfelelő utánjárással olcsóbban is előállíthatók, mint a nehézkes régi bútorzat. Mindezt a bokályok juttatták eszembe s nem véletlenül: a bokályok és a hajdani népi művészi értékű lakberendezési tárgyak nemcsak hogy nem lennének idegenek a korszerűen épült és berendezett lakásokban, ellenkezőleg, kellemesebbé, hangulatosabbá tennék őket. India elnökének látogatásai HIVATALOS ROMÁN-INDIAI MEGBESZÉLÉSEK Az Államtanács Palotájában péntek délben hivatalos megbeszélések folytak le Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. Sarvepalli Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke között. Román részről részt vett Constanta Craciun, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, George Macovescu külügyminiszterhelyettes, Cristofor Simionescu, az Államtanács tagja, Aurel Ardeleanu, Románia Szocialista Köztársaság indiai nagykövete. Indiai részről részt vett: A-M. Thomas, az elnök miniszteri rangú adjutánsa, K. R. F. Khimani, India bukaresti nagykövete, Y. D. Gundevia, az elnök titkára, G. S. Gill vezérőrnagy az elnök katonai titkára, dr. S. Gopal külügyminisztériumi igazgató. (Agerpres) A hivatalos megbeszélések alatt Fogadást adott az Államtanács elnöke Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke péntek este fogadást adott az Államtanács Palotájában dr. Sarvepalli Radhakrishnannak, az Indiai Köztársaság elnökének romániai látogatása alkalmából. Részt vettek: Ion Gheorghe Maurer, Stefan Voitec, Constanta Craciun, Gheorghe Rǎdulescu, Grigore Geamanu, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, Justinian, a Román Ortodox Egyház pátriárkája, kulturális személyiségek, tábornokok és törzstisztek, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A fogadás kezdetén elhangzott a két ország állami himnusza. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres) Látogatások a fővárosban Dr. Sarvepalli Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke és a kíséretében levő indiai hivatalos személyek péntek délelőtt megtekintettek fővárosi új lakónegyedeket és szociális-kulturális létesítményeket. A vendégek felkeresték a Falumúzeumot, ahol Ion Moraru, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke fogadta őket. India elnöke beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe. A vendégek népművészeti tárgyakat kaptak ajándékba és a múzeum egyes kiadványait. Az indiai elnököt városnéző útján elkísérte Ion Cosma, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke és Cristofor Simionescu professzor, az Államtanács tagjai, Aurel Ardeleanu, Románia Szocialista Köztársaság indiai nagykövete, Constantin Popa vezérőrnagy, Horia Maicu, Bukarest város főépítésze, valamint K. R. F. Khimnani, India bukaresti nagykövete. ★ A délután folyamán a magasrangú indiai vendég hivatalos személyek kíséretében a Művészeti Múzeumba látogatott el, ahol Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke és több képzőművész fogadta. India elnöke beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A vendégeknek művészeti albumokat ajándékoztak. (Agerpres) Flotációs gépsor Balánbányán A Maros-Magyar Autonóm tartományi Balánbányán a napokban új flotációs gépsort helyeztek üzembe. Napi kapacitása 500 tonna. Az utóbbi években beállított két másik flotációs vonallal együtt az újabb gépsor a korszerű követelményeknek megfelelően, nagy teljesítménnyel dolgozza fel a rézércet. Gondoskodtak arról, hogy a berendezés kedvezőtlen időjárási viszonyok (fagy vagy szárazság) esetén is kellő mennyiségű ipari vizet kapjon. E célból 24 méter magas duzzasztógátat építettek az Oltón és 3 kilométer hosszú vízgyűjtőt hoztak létre. A mesterséges tó másodpercenként 110 literes vízhozamot biztosít. A duzzasztógáton most végzik az utómunkákat. (Agerpres) Kőolajmunkások sikere A Tirgoviste, Gura Ocnitei, Urlati és más Ploiesti tartományi kőolajtelepeken befejezték a gazolinvisszanyerő telepek korszerűsítését. A gazolinból propánt és más fontos petrokémiai nyersanyagokat állítanak elő. A telepeket automata berendezésekkel és készülékekkel látták el. A gazolinvisszanyerés több helyen a korszerű termoabszorbciós módszerrel történik. A korszerűsítés révén egy köbméter szondagázból például az eddigi 11—20 százalék helyett 60 százalék propánt lehet kivonni. PITESTI Befejezés előtt a tizedik egység A pitesti-i faipari kombinátban rövidesen befejezik a tizedik egység — a láda- és csomagolóanyaggyár —■ szerelését. A gyár évente 2500 köbméter ládát és csaknem 5000 köbméter más csomagolóanyagot állít elő a kombinát többi egységeiből kikerülő farostlemezből, fűrészáruból. A korszerű gépeket és berendezéseket a folyamatos termelés követelményeinek megfelelően két gyártási vonalban helyezték el. Minőség-ellenőrzés céljából metrológiai laboratóriumot létesítettek. Suceava Bővítik a repülőteret Suceaván bővítik és korszerűsítik a repülőteret. Beton kifutópályákat, utasbeszálló és kiszálló helyeket, áruberakó és kirakó helyeket építenek. A vakrepülést végző gépeket modern berendezéssel irányítják. Új utat építenek a repülőtér és a város között. Az elkövetkező években új légi kikötő-épületet is emelnek Suceaván. (Agerpres)