Előre, 1966. július (20. évfolyam, 5804-5830. szám)

1966-07-01 / 5804. szám

1860. július 1., péntek ELŐRE Ion Gheorghe Maurer elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 2. oldalról) vállalati kollektívák javaslataikkal és indítványaikkal értékes támogatást nyújthatnak ezeknek az intézkedések­nek kidolgozásához, a dolgozók terme­lési kezdeményezéseit jobban ösztönző eszközök megtalálásához. Elvtársak ! A rendelkezésünkre álló természeti erőforrások magasabb fokú hasznosítása, a­­termelés változatosabbá tétele és a műszaki fejlesztés további előmozdí­tása megteremti a feltételeket a külke­reskedelmi kapcsolatok rendszeres nö­veléséhez, valamint ahhoz, hogy Romá­nia egyre aktívabban részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban. Önök tudomást szereztek már az ötéves tervre vonatkozó törvény előírásairól, amely­nek értelmében a külkereskedelem össz­­volumene 1970-ben mintegy 55 százalék­kal lesz nagyobb mint 1965-ben volt, az Irányelvekben kijelölt több mint 40 szá­zalék helyett. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink keretében továbbra is a szocialista országokkal folytatott külke­reskedelem foglalja el az első helyet. A cserék mennyiségét ezekkel az országok­kal az 1965­ és 1966 folyamán megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmé­nyekben határoztuk meg, amelyekben szem előtt tartottuk, hogy biztosítsuk az ötéves terv időszakában gazdaságunk számára szükséges behozatal minél na­gyobb részét, s ezzel egyidejűleg meg­felelő mennyiségű román exporttermék elhelyezését. Előirányoztuk továbbá a külkereskedelem fejlesztését a többi országokkal a nemzetgazdaság fejlődésé­vel megteremtett lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően.. Országunk egész külkereskedelmét a jogegyenlőség, a kölcsönös előny és tisztelet elveire alapozza. Az export összetételének­ fő jellemvo­nása az, hogy növekszik az ipari termé­kek, főképpen a szerszámgépek, beren­dezések és felszerelések, szintetikus pet­­rokémiai termékek, nitrogénműtrágya, műanyagok, szintetikus rostok és szálak, műgumi részaránya. Ezekből 1970-ben 62 százalékkal többet exportálunk, mint 1965-ben. E feladat teljesítése céljából a külkereskedelmi szerveknek kitartó és állandó akciót kell folytatniuk a külpiac kutatására, szükségleteinek megisme­résére, az áruszállító minisztériumokkal együtt pedig biztosítaniuk kell a ter­melés gyors alkalmazását a fogyasztók igényeihez, továbbá a versenyképes szál­lítási határidőket. Az import, a gazdasági szükségletek fejlődését tükrözve az új ötéves tervben, csaknem 90 százalékban az ipari terme­léshez szükséges nyersanyagokból és se­gédanyagokból, valamint magas műszaki színvonalú gépekből, berendezésekből és felszerelésekből fog állni, összvolumene 1970-ben 52 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A már foganatosított, illetve a továb­biakban foganatosítandó és a saját nyersanyag- és segédanyagbázis bővíté­sét célzó intézkedések eredményeként a nyersanyagok és segédanyagok beho­zatala, az egész importhoz és az ipari termékek behozatalához képest, viszony­lag alacsonyabb ütemben növekszik. Egyes cikkek behozatala mégis magas színvonalon marad, ami megköveteli, hogy továbbra is megvizsgáljuk a belső erőforrások növelési lehetőségeit, még­pedig a rendelkezésünkre álló egyes nyersanyagok saját feldolgozási kapaci­tásának fejlesztése és a helyettesítő anyagok szélesebb körű felhasználása révén. Másrészt a komplex berendezések be­hozatalának nagy volumene szükségessé teszi, hogy nap mint nap ismerjük a más országok hasonló berendezéseivel elért legjobb eredményeket, mindazt, ami világviszonylatban új és értékes az illető műszaki területen. Ha így járunk el, körültekintőbben válogathatunk és előnyösebb feltételek mellett köthetünk szerződéseket. A berendezések tervezése és leszerződése folyamán egyidejűleg elemeznünk kell, hogy gépgyártóipa­runknak milyen lehetőségei vannak a nagyobb arányú részvételre a nemzet­gazdaságunk számára szükséges beren­dezések előállításában. Elvtársak ! Pártunk és kormányunk számára nem öncél a nemzetgazdaság fejlesztése, az ipari és mezőgazdasági termelés szünte­len növelése. Azért tereljük az egész nép erőfeszítéseit ebbe az irányba, mert jól tudjuk, hogy csakis így valósíthatjuk meg legfőbb célunkat: az anyagi és kulturális életszínvonal rendszeres eme­lését, a haza összes állampolgárai jólété­nek megteremtését. Az új ötéves terv is tükrözi a gazdasá­gi haladásnak és a lakosság életkörülmé­nyei javításának megbonthatatlan kap­csolatát. Az előirányzat szerint a nemzeti jövedelem — a bővített újratermelésnek és az életszínvonal emelésének forrása — 1970-ben több mint 47 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben, s évente átlag 8 százalékkal növekszik. Ez biztosítja az ország egész lakossága jövedelmének rendszeres gyarapodását. Megvan a lehetőség arra, hogy a reálbér 1970-ig körülbelül 25 százalékkal növe­kedjék 1965-höz képest, biztosítva így az Irányelvek előirányzatainak megvalósí­tását a legmagasabb szinten. E feladat teljesítésének fő útja a névleges bérek emelése lesz a szokásos évi emelések út­ján, valamint egy ágazatonként és alkal­mazotti kategóriánként differenciált ú­­jabb általános béremelési akció útján. Szocialista államunk továbbra is gon­doskodik a nyugalmas öregkor biztosítá­sáról azok számára, akik hosszú ideig dolgoztak mint alkalmazottak, s a szük­séges anyagi feltételek megteremtése ará­nyában emeli a nyugdíjakat. Amint a törvénytervezet rámutat, a jövő év elején intézkedések történnek az összes nyug­díj kategóriák javításáról. Ami a parasztság jövedelmét illeti, nö­velésének fő útja az árutermelés gyara­pítása és ennek az állam útján történő fokozott értékesítése lesz. Hozzászámítva a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmeket a szociális alapokból szár­mazó jövedelmekhez, a parasztság reál­­jövedelme egy főre számítva 1970-ben 20—25 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság jövedelmének és vásárló­erejének növekedése arányában az öt­éves terv időszakában gyarapodni fog az árueladás volumene. A szocialista keres­kedelemnek leszállítandó árualapot úgy méreteztük, hogy biztosítsa a kereskedel­mi egységek szüntelen ellátását, valamint az üzletek minél gazdagabb áruválasz­tékának megteremtéséhez szükséges kész­leteket. Az ötéves terv teljesítése folya­mán a legnagyobb figyelmet kell fordíta­ni az árualapot képező termékek ütemes előállítására és leszállítására, valamint a lakosság által kért árucikkek gyártása túltelj­esítési lehetőségeinek rendszeres megvizsgálására. Az áruforrások növelé­séhez és a piacon levő áruk választéká­nak bővítéséhez nagyobb mértékben hoz­zájárulhatnak a helyiipar és a kisipari szövetkezetek egységei, különösképpen a kis sorozatú, apró háztartási cikkek, vagyis olyan termékek előállítása terén, amelyek kiegészítik a köztársasági ipar­ban gyártott termékválasztékot. A szocialista kereskedelem tevékeny­ségének minden szempontból történő ja­vítását, mint tudják, részletesen elemez­te a kereskedelmi dolgozók nemrégiben megtartott országos értekezlete. Az ott elhangzott számos javaslat és indít­vány, az értekezlet következtetései alap­ján a Belkereskedelmi Minisztérium és a Centrocoop konkrét intézkedési terve­ket dolgozott ki. Ezeknek az intézkedé­seknek a következetes alkalmazása két­ségtelenül magával hozza az állami és szövetkezeti kereskedelem tevékenységé­nek magasabb színvonalra emelését az egész lakosság érdekében. Az állam szociális-kulturális akciókra fordított kiadásai szintén kedvezően hat­nak ki az életszínvonalra. E kiadások 1970-ben 31 milliárd lejt tesznek ki, ami családonként körülbelül 5000 lejt jelent. A tudományos ismeretek minél széle­sebb körű terjesztésére, az új nemzedék­nek a modern társadalom követelményei színvonalán történő, a magas fokú kultú­ra elsajátítását célzó növelésére fordított figyelem tükröződik az anyagi bázis bő­vítésére szánt beruházási alapokban az oktatás minden fokán. E beruházási ala­pok csaknem 3,7 milliárd lejt tesznek ki, 67 százalékkal többet, mint az előző öt esztendőben. A nemzetgazdaság szükségletei termé­szetszerűleg arra késztetnek, hogy az ál­talános oktatás fejlesztésével egyidejűleg súlyt helyezzünk a munkások iskolai képzésére és középfokú szakkáderek fel­készítésére a műszaki haladás előmozdí­tásával közvetlenül összefüggő szakmák­ban, elsősorban az ipar alapvető ágaiban. A szakmai és középfokú szakoktatásban 1250 tantermet és több mint 48 000 férő­helyes internátust építünk és adunk hasz­nálatba. Szükséges, hogy az iskoláztatási kapacitásnak az előirányzott határidőben történő használatba adására foganatosí­tott intézkedésekkel egyidejűleg az ösz­­szes minisztériumok vizsgálják meg a le­hetőséget a tanulók számának növelésére az iskoláztatási területnek és a termelési gyakorlat munkahelyeinek jobb felhasz­nálásával, az iskolai órák és a termelési gyakorlat helyesebb beosztása, valamint az esti oktatás fejlesztése révén. Ugyanakkor gyorsan kiterjesztjük a felsőfokú műszaki és gazdasági oktatást, hogy az ötéves terv folyamán és 1970 után is biztosítsuk a kiváló felkészültségű és szakértelemmel rendelkező kádereket, akik a modern tudományos szempontok alapján tudják megszervezni és vezetni a termelési folyamatokat, a gazdasági te­vékenységet. A következő években új kulturális és művészeti épületeket emelünk, köztük a bukaresti Nemzeti Színházat, a craiovai és marosvásárhelyi színházat, két televí­zió stúdiót Bukarestben, valamint 11 új rádióadó- és 8 televízióállomást, amelyek lehetővé teszik, hogy az egész ország te­rületén fól lehessen fogni a központi programot. Az előző öt évhez viszonyítva több mint 90 százalékkal nagyobb beruházási alapot irányoztunk elő a kórházak és po­­liklinikák hálózatának további bővítésére s ezek modern műszaki berendezéssel történő felszerelésére. A felső- és közép­fokú tanulmányokkal rendelkező egész­ségügyi káderek számának növekedésé­vel javulni fog a lakosság egészségügyi ellátása. Az ismert gyógyhatású fürdő­helyeken állami alapból újabb elszálláso­lási és gyógykezelési célokat szolgáló komplexumokat építünk, mintegy 3100 személy befogadására. Az ötéves tervjavaslat az előző évek­hez hasonlóan intézkedéseket tartalmaz a lakásviszonyok javítására, ami egyike a legfontosabb célkitűzéseknek a lakos­ság életszínvonala emelése érdekében. A tervkidolgozási munkák alkalmából bebi­zonyosodott, hogy megvan a lehetőség ar­ra, hogy állami alapokból felépítsük az Irányelvekben előirányzott 300 000 lakást. Az állam ugyanakkor támogatja a sze­mélyi tulajdonban lévő lakások építését városokon a lakosság alapjaiból. Ugyan­csak tovább fejlődik a lakásépítés falva­kon, a parasztság saját alapjaiból. Az új lakásépítésekkel és a tervbe vett korsze­rűsítési munkálatokkal városaink és fal­­vaink egyre szebbé válnak, mind civili­záltabb életfeltételeket nyújtanak. Tisztelt elvtársak ! Röviden ismertetve az ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslat főbb előirány­zatait és az ebből fakadó feladatokat, a­­melyeket a Nagy Nemzetgyűlés e napok­ban vitat meg, ismételten hangsúlyozni kívánom a tervben foglalt célkitűzések teljesen reális voltát. A folyó év első hó­napjaiban elért eredmények szintén iga­zolják ezt, azt mutatják, hogy minden feltétel megvan a magunk elé tűzött fel­adatok megvalósításához. Az országban mindenütt érződik a nép­alkotó tevé­kenységének lüktetése, s eltökélt szándé­ka, hogy valóra váltja a szocialista Ro­mánia fejlődését és virágzását biztosító előirányzatokat. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy 1970-ben megelégedéssel és büszkén állapíthatjuk meg, hogy orszá­gunk még erősebb, még gazdagabb lett, a dolgozók életszínvonala pedig emelke­dett. Az ötéves terv megvalósítása köze­lebb hozza a napfényes perspektívát, a magas fokú jólétet, civilizációt és kultú­rát, amelyet a román nép teremt magá­nak, közelebb hozza a szocialista építés kiteljesítését drága hazánkban. (Erős, hosszantartó taps.) A képviselők hosszasan megtapsolták Ion Gheorghe Maurer elvtárs beszédét _____ A Nagy Nemzetgyűlés munkálatai A gazdasági-pénzügyi bizottság jelentése Előterjesztette MANEA képviselő A Nagy Nemzetgyűlés gaz­dasági pénzügyi bizottsága 1966. június 21 és 29 között megtartott munkaülésén meg­vizsgálta az 1966—1970. évek­re szóló nemzetgazdaságfej­­lesztési állami terv tervezetét és a terv elfogadására vonat­kozó törvénytervezetet. Az ötéves terv tervezetének elemzése nyomán a bizottság úgy véli, hogy az 1966—1970- es időszakban a nemzetgaz­daság fejlődésének dinamiz­musa a társadalmi élet min­den szektorának fejlődési színvonala, üteme és aránya megfelel azoknak a felada­toknak amelyeket a Román Kommunista Párt IX. kon­gresszusa állapított meg az ország gazdasági potenciáljá­nak erősítésére, a román nép anyagi és szellemi jólétének növelésére. Az ötéves tervnek a párt­vezetőség közvetlen irányítá­sával történt kidolgozása nagyszabású munka eredmé­nye, amelyben a pártszervek és -szervezetek a vállalatok, a néptanácsok, a minisztériu­mok és a többi központi gaz­dasági intézmény odaadással dolgozott, számottevően hoz­zájárulva ennek, a szocialista Románia fejlődésében nagy jelentőségű nemzeti, politikai és társadalmi dokumentum­nak, a népünk gondolkodá­sát és bölcsességet kifejező dokumentumnak a létrehozá­sához. A vállalatokból kiindulva, ahol eldől a társadalom anya­gi termelésének sorsa, egé­szen a központi szervekig — az ötéves terv kidolgozása ékesszólóan tükrözi a kollek­tív munka elvének gyakorla­ti alkalmazását a nemzetgaz­daság vezetésében és tervsze­­rűsítésében, a szocialista de­mokrácia bővülését. Az a kö­rülmény, hogy a szakemberek, mérnökök, közgazdászok, ki­válóan képzett dolgozók, tu­dósok, párt- és állami akti­visták tízezrei vettek részt eb­ben a munkában, lehetővé tette a terv szilárd megalapo­zását, reális jellegének erősí­tését, lehetővé tette jelentős póttartalékok felfedését és ezen az alapon javította a kongresszusi Irányelvek elő­irányzatait. Az évekre felbontott ötéves terv kidolgozása, a miniszté­riumok, központi intézmények és vállalatok tevékenységé­nek távlati célkitűzéseit elő­irányozva, azt jelenti, hogy magasabb fokra emeljük terv­­szerűsítési rendszerünket a gazdasági tevékenység objek­tív követelményeinek, a ro­mán társadalom előrehaladá­sának megfelelően, a szocia­lizmus építése kiteljesítésé­nek jelenlegi szakaszában. Az ötéves terv, amely erős mozgósító hatást gyakorol a gazdasági szervekre és szer­vezetekre, ugyanakkor erősíti a minisztériumok, a vállala­tok, az összes dolgozók fele­lősségét a haza gazdasági és kulturális fejlesztése nagy­szerű feladatainak teljesítésé­ben. A gazdasági-pénzügyi bi­zottság véleménye szerint az új ötéves terv kidolgozási módszere, amit a párt veze­tősége jelölt ki, egyike a párt legfontosabb intézkedé­seinek, amelyeket a gazdasá­gi vezető tevékenységnek a Román Kommunista Párt kon­gresszusán elhatározott szün­telen tökéletesítésére tett. Képviselő elvtársak ! A párt nemrégi plenáris ülésén Nicolae Ceaușescu elv­társ, a párt Központi Bizott­ságának főtitkára, világosan meghatározva gazdaságunk fejlődésének irányait az 1966— 1970-es évekre, hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv „össze­gezi a párt politikájának fő irányvonalait a jelenlegi sza­kaszban, tükrözi Románia fej­lődésének a IX. kongresszu­son kijelölt alapvető irányait a szocialista építés kiteljesí­tési folyamatának magasabb fokon történő folytatása ér­dekében“. A gazdaság fejlesztésében a jövőben is elsőrendű fontos­ságú szerepe lesz az ország iparosítási folyamata követ­kezetes érvényesítésének. Az ötéves terv tervezete előirá­nyozza, hogy ebben az idő­szakban az ipari termelés 73 százalékkal növekedjék. En­nek a gyors iparosítási ütem­nek az elérése előmozdítja Románia természeti erőforrá­sainak magasabb szinten tör­ténő értékesítését, biztosítja a társadalmi munka termelé­kenységének növekedését, fo­kozza az illető iparágak hoz­zájárulását a nemzeti jöve­delemhez és a nép jólétének növekedéséhez. Milyen szuggesztív képet nyerünk arról, hogyan alakul az ország ipari potenciálja az ötéves terv végén, ha elgon­doljuk, hogy 1970-ben mind­össze három hét alatt fogják legyártani az egész 1938. évi ipari termelést. Az ipar következő öt évi alapvető irányzata a termelő­­eszközök elsődleges fejleszté­se lesz ; ez a fejlesztés évi 12 százalékos átlagos ütemet fog elérni. Meggyorsítjuk a villa­­mosenergia-termelést, a ko­hászati, gépgyártó- és vegy­ipari termelést, mivel ez egyik feltétele az egész gaz­daság arányos és felfelé ívelő fejlődésének, a műszaki hala­dás minden tevékenységi te­rületen való érvényesítésének. Tekintetbe véve a lakosság jövedelmének szüntelen gya­rapodását, egyre növekvő igé­nyeit, az ötéves terv 10,5 szá­zalékos átlagos növekedési ütemet irányoz elő a közszük­ségleti cikkek termelésénél. A mezőgazdaság terén a ter­mészeti tényezőket mindin­kább befolyásoló fejlett ter­melési eszközök — kemizálás, öntözés, gépesítés — haszná­latának kiterjesztése révén és a mezőgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének javítá­sára hozott intézkedések ered­ményeként létrejönnek a fel­tételek ahhoz, hogy a terme­lés 1966—1970 között 26—32 százalékkal növekedjék az előző ötéves időszakhoz ké­pest, ami biztosítani fogja a lakosság mezőgazdasági élel­miszertermékekkel való mind jobb ellátását és jelentős tar­talékok létrehozását. Az iparnak, a mezőgazda­ságnak és a többi gazdasági ágnak az ötéves terv terveze­tében előirányzott ütemben és arányban való fejlesztését nagyszabású beruházási prog­ram támasztja alá, amelynek 280,5 milliárd lejes volumene egyenlő az előző 15 évben eszközölt összberuházásokkal. A jelenlegi ötéves tervben előirányzott összberuházások­­nak több mint a fele az ipar céljait fogja szolgálni. A gazdasági-pénzügyi bi­zottság nagy fontosságú intéz­kedésnek tekinti, hogy a be­ruházások területi elosztásá­ban rendkívüli figyelmet for­dítottak arra, hogy különböző objektumokat létesítsenek a gazdasági szempontból elma­radt tartományokban és ra­­jonokban, miáltal ipari bázist teremtenek 70 olyan rajon­­ban, amelynek eddig nem volt ipara vagy fejletlen ipara volt. Ez hozzá fog járulni a Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztár­saság kormánya arra irányuló politikájának megvalósításá­hoz, hogy harmonikusan fej­lessze a termelőerőket, gaz­dasági és társadalmi-kulturá­lis szempontból felemelje az ország összes tartományait, rajonjait és helységeit, ami elengedhetetlen feltétele a dolgozók életszínvonala ja­vításának, társadalmunk álta­lános haladásának . A termelés növelése és vál­tozatossá tétele, valamint a műszaki haladás előmozdítása megteremti a feltételeket az ország külső gazdasági kap­csolatainak bővítéséhez. A külkereskedelem összvolume­ne 55 százalékkal fog növe­kedni az ötéves terv idősza­kában. Fejlődni fognak a szo­cialista országokkal való ke­reskedelmi cserék, amelyek a jövőben is a fő részarányt képviselik külkereskedel­münkben , tovább fognak bő­vülni a gazdasági kapcsolatok az összes országokkal, a köl­csönös előnyök, a jogegyenlő­ség alapján, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisz­teletben tartása alapján. Az ötéves terv egyik fő cél­kitűzése a társadalmi munka termelékenységének növelése és­­az önköltség csökkentése. Előirányoztuk a munkaterme­lékenység 45 százalékos foko­zását az iparban és 35 szá­zalékos növelését az építke­zésben ; az önköltség 10 szá­zalékos csökkentését a köz­­társasági iparban és 14,5 szá­zalékos csökkentését a szállí­tásban. Az anyagi termelésnek az 1966—1970-es időszakban tör­ténő jelentős növelése, a gaz­dasági hatékonyság fokozása meghatározza az egész nem­zetgazdaság szakadatlan fej­lődését és biztosítja a nemzeti jövedelem 47 százalékos gya­rapodását. Ezen az alapon az ötéves terv tervezete előirá­nyozza a dolgozók életszínvo­nalának szüntelen emelését és a tudomány, a kultúra, az ok­tatás és az egészségvédelem fejlesztésére szolgáló alapok növelését. Az ötéves terv idő­szakában a reálbér 25 száza­lékkal, a parasztság reáljöve­delme 20—25 százalékkal fog növekedni. A szocialista kereskedelem útján történő árueladás volu­mene 1970-ben 59 százalékkal nagyobb lesz 1965-höz képest, biztosítva a termékek egyre nagyobb változatosságát és egyre jobb minőségét a lakos­ság kereslete előrelátható ala­kulásának megfelelően. Tovább javulnak a városi és falusi lakosság lakásviszo­nyai s gazdasági és kulturális kiszolgálása. Képviselő elvtársak ! Az ötéves terv előirányza­tainak teljesítése nagy fele­lősséggel járó feladatokat ál­lít a minisztériumok, a népta­nácsok, a vállalatok, az építő­telepek és intézmények, a gazdaság valamennyi szek­torában dolgozó vezetőkáde­rek, az összes dolgozók elé. A gazdasági-pénzügyi bi­zottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a minisz­tériumok, a központi gazdasá­gi szervek és a vállalatok fő feladata növelni a gazdasági hatékonyságot az összes tevé­kenységi területeken. A nem­zetgazdaságunk rendelkezésé­re álló tartalékok és lehetősé­gek teljes hasznosítása, na­gyobb termelési volumen biz­tosítása minél kisebb munka- és anyagráfordítással — ez a fő útja a vállalatok jövedel­mezősége növelésének, a szo­cialista felhalmozás és a nem­zeti jövedelem gyarapításá­nak. Ebből a célból meg kell ten­ni a szükséges intézkedéseket a termelési kapacitások és a beépített felületek ésszerű ki­használására, a termelés és a munka tudományos megszer­vezésére, a műszaki haladás széles körű bevezetésére a gazdaság valamennyi ágában, a káderek szakképzésének biztosítására a modern ter­melés, a mai műszaki-tudomá­nyos haladás követelményei­nek megfelelően . A tervjavaslat előirányza­tait megvizsgálva, a gazda­sági-pénzügyi bizottság meg­állapította, hogy különös hangsúlyt helyeznek a fejlett technika bevezetésére az egész gazdaságban. Ez növeli az új gép-, berendezés és fel­szereléstípusok, anyagok és termékek gyártásba vételére vonatkozó feladatok fontossá­gát. A bizottság hasznosnak tartja jelezni, hogy elsőbb­ségben kell részesíteni a gép­gyártóipar ellátását, hogy a Gépgyártóipari Minisztérium az elkövetkező években még nagyobb mértékben járulhas­son hozzá a többi nemzet­­gazdasági ág korszerű gépek­kel, berendezésekkel és fel­szerelésekkel való ellátásához, valamint saját ellátásának biztosításához. Figyelembe véve, hogy az állam gazdaságára és pénz­ügyeire nagy megterhelést ró a bővített szocialista újrater­melés biztosítása, a gazdasági­pénzügyi bizottság hangsú­lyozza, hogy nagy figyelmet kell fordítani a beruházások gazdasági hatékonyságára. A minisztériumok és a vállalatok vezetőségeinek nagyobb gond­dal és felelősségérzettel kell megválasztaniuk az olcsó technológiai és építési megol­dásokat, csökkenteniük kell az építkezések részarányát az összes beruházásokban, job­ban meg kell szervezniük az építőtelepek tevékenységét, és gondoskodniuk kell ezek ütemes ellátásáról anyagok­kal, berendezésekkel és fel­szerelésekkel. Különösképpen törekedni kell a tervezett ka­pacitások határidőben való üzembe helyezésére, az elő­irányzott műszaki-gazdasági paraméterek elérésére, a ter­melésnek és a vállalatok jö­vedelmezőségének biztosításá­ra. A gazdasági-pénzügyi bi­zottság úgy véli, hogy az öt­éves terv kidolgozása — a fel­adatoknak évek, minisztériu­mok és vállalatok szerinti fel­osztásával —, az új objektu­mok elhelyezésének kezdettől való kijelölése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kikü­szöböljük a beruházási terv megvalósításában az elmúlt években észlelt hiányosságo­kat. Ilyen körülmények között lehetséges a műszaki doku­mentáció idejében való kidol­gozása és az összes előkészítő intézkedések foganatosítása az objektumok előirányzott ha­táridőben való kivitelezéséért, a berendezések szerződéses lekötéséért teljes összhangban a kivitelezési munkálatok gra­fikonjával, a kivitelezés jobb ütemének biztosításáért már az év kezdetétől. A bizottság hangsúlyozza, hogy az ötéves terv teljesítése szempontjából milyen fontos­sága van a műszaki-anyagi ellátás, az üzemek közti koo­­perálás és együttműködés ja­vításának. A nyersanyagok­kal, anyagokkal, fűtőanyaggal és energiával való jó gazdál­kodás, a fajlagos fogyasztás csökkentése az összes termé­keknél, főleg a fémnél, olyan tényezők, amelyek alapján fog megvalósulni az önköltség­­csökkentés legnagyobb része, s olyan fontos feladatokat je­lentenek, amelyeket a jelenle­gi ötéves terv előirányzatai vetnek fel. Hogy teljes mértékben ele­get tehessünk a termelés, a lakosság, valamint a külföldi vásárlók egyre nagyobb igé­nyeinek, a minisztériumok, a vállalatok, a munkások, mér­nökök és technikusok egyik legnagyobb feladata szüntele­nül javítani a termékek minő­ségét. A fogyasztási javak ipará­ban, a kereskedelmi és a szol­gáltatási egységekben speciá­lis intézkedéseket kell tenni a választék bővítésére, a ter­mékek csomagolásának, a la­kosság számára végzett szol­gáltatások rendszerének ja­vítására. Az ötéves terv tervezetében először irányoznak elő tudo­mányos kutatási témákat az anyagi termelés fejlődése szempontjából döntő összes szektorok számára, ami segít­ségére lesz tudósainknak ab­ban, hogy még nagyobb mér­tékben hozzájáruljanak a mű­szaki haladás bevezetéséhez és az állami terv feladatainak teljesítéséhez a gazdaság ösz­­szes ágaiban. Az ötéves terv valamennyi feladatának teljesítése érde­kében a gazdasági-pénzügyi bizottság szükségesnek tartja különös gondot fordítani meg­felelő számú káder képzésére olyan profillal és szakképzett­séggel, amelyet a termelés­nek, a gazdaság és a kultúra fejlődésének új követelményei igényelnek. Ezekkel az ajánlásokkal a gazdasági-pénzügyi bizottság javasolja a Nagy Nemzetgyű­lésnek, hogy fogadja el az 1966-1970 évekre szóló nem­zetgazdaságfejlesztési terv ter­vezetét. A gazdasági-pénzügyi bizottság és a jogügyi bi­zottság kedvezően vélemé­nyezte az erre az időszakra szóló nemzetgazdaságfejlesz­tési állami tervre vonatkozó törvényjavaslatot, abban a megfogalmazásban, ahogyan azt a képviselő elvtársak elé terjesztették. Az ötéves tervnek a Nagy Nemzetgyűlés általi megvita­tása és törvényerőre emelése s a nép képviselői általi jó­váhagyása nagy politikai és társadalmi jelentőségű haza­fias aktus Románia sorsa, szo­cialista nemzetünk, a szorgal­mas és tehetséges román nép felvirágzása és boldogsága szempontjából. Petre Dominica képviselő felszólalása A Nagy Nemzetgyűlés jelen­legi ülésszaka különös fontos­ságú népünk életében. Arra hivatott, hogy törvényerőre emelje az állami terv elő­irányzatait, amelyek biztosít­ják a pártkongresszus Irány­elveinek megvalósítását a nemzetgazdaság 1966—1970 kö­zötti időszakban történő fej­lesztése terén. A párt és az állam állandó gondoskodása a szocialista ipa­rosításról és a termelő erők­nek a haza területén való meg­oszlása szüntelen javításáról abban tükröződik, hogy évről évre nagyobb beruházási ala­pokat kapnak az összes tarto­mányok. Kérem, engedjék meg, hogy felszólalásomban kitérjek Ar­ge? tartomány szüntelen fej­lődésére. A tartományra az utóbbi hat évben 11 milliárd lej beruházási alapot fordítot­tak. Arge? tartomány mai képét erőteljes vonásokkal gazdagít­ják az új ipari objektumok, a meglevő vállalatok fejlesz­tése és korszerűsítése. Ennek folytán az ipar mind nagyobb részarányhoz jut tartomá­nyunk gazdaságában. Miután kiemelte egyes ipar­ágak fejlődését és a mezőgaz­daságban elért eredményeket, a felszólaló ezeket mondotta : Szüntelenül és dinamikusan a­­lakuló tartományunk térképén új ipari objektumok jelennek meg az ötéves terv éveiben. Amint az ötéves terv előirány­zatai hangsúlyozzák, Argen tartomány 22 milliárd lej be­ruházási alapot fog kapni, ami lehetővé teszi az előző évek­ (Folytatása a 4. oldalon)

Next