Előre, 1966. július (20. évfolyam, 5804-5830. szám)
1966-07-01 / 5804. szám
1860. július 1., péntek ELŐRE Ion Gheorghe Maurer elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 2. oldalról) vállalati kollektívák javaslataikkal és indítványaikkal értékes támogatást nyújthatnak ezeknek az intézkedéseknek kidolgozásához, a dolgozók termelési kezdeményezéseit jobban ösztönző eszközök megtalálásához. Elvtársak ! A rendelkezésünkre álló természeti erőforrások magasabb fokú hasznosítása, atermelés változatosabbá tétele és a műszaki fejlesztés további előmozdítása megteremti a feltételeket a külkereskedelmi kapcsolatok rendszeres növeléséhez, valamint ahhoz, hogy Románia egyre aktívabban részt vegyen a nemzetközi munkamegosztásban. Önök tudomást szereztek már az ötéves tervre vonatkozó törvény előírásairól, amelynek értelmében a külkereskedelem összvolumene 1970-ben mintegy 55 százalékkal lesz nagyobb mint 1965-ben volt, az Irányelvekben kijelölt több mint 40 százalék helyett. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink keretében továbbra is a szocialista országokkal folytatott külkereskedelem foglalja el az első helyet. A cserék mennyiségét ezekkel az országokkal az 1965 és 1966 folyamán megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményekben határoztuk meg, amelyekben szem előtt tartottuk, hogy biztosítsuk az ötéves terv időszakában gazdaságunk számára szükséges behozatal minél nagyobb részét, s ezzel egyidejűleg megfelelő mennyiségű román exporttermék elhelyezését. Előirányoztuk továbbá a külkereskedelem fejlesztését a többi országokkal a nemzetgazdaság fejlődésével megteremtett lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően.. Országunk egész külkereskedelmét a jogegyenlőség, a kölcsönös előny és tisztelet elveire alapozza. Az export összetételének fő jellemvonása az, hogy növekszik az ipari termékek, főképpen a szerszámgépek, berendezések és felszerelések, szintetikus petrokémiai termékek, nitrogénműtrágya, műanyagok, szintetikus rostok és szálak, műgumi részaránya. Ezekből 1970-ben 62 százalékkal többet exportálunk, mint 1965-ben. E feladat teljesítése céljából a külkereskedelmi szerveknek kitartó és állandó akciót kell folytatniuk a külpiac kutatására, szükségleteinek megismerésére, az áruszállító minisztériumokkal együtt pedig biztosítaniuk kell a termelés gyors alkalmazását a fogyasztók igényeihez, továbbá a versenyképes szállítási határidőket. Az import, a gazdasági szükségletek fejlődését tükrözve az új ötéves tervben, csaknem 90 százalékban az ipari termeléshez szükséges nyersanyagokból és segédanyagokból, valamint magas műszaki színvonalú gépekből, berendezésekből és felszerelésekből fog állni, összvolumene 1970-ben 52 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A már foganatosított, illetve a továbbiakban foganatosítandó és a saját nyersanyag- és segédanyagbázis bővítését célzó intézkedések eredményeként a nyersanyagok és segédanyagok behozatala, az egész importhoz és az ipari termékek behozatalához képest, viszonylag alacsonyabb ütemben növekszik. Egyes cikkek behozatala mégis magas színvonalon marad, ami megköveteli, hogy továbbra is megvizsgáljuk a belső erőforrások növelési lehetőségeit, mégpedig a rendelkezésünkre álló egyes nyersanyagok saját feldolgozási kapacitásának fejlesztése és a helyettesítő anyagok szélesebb körű felhasználása révén. Másrészt a komplex berendezések behozatalának nagy volumene szükségessé teszi, hogy nap mint nap ismerjük a más országok hasonló berendezéseivel elért legjobb eredményeket, mindazt, ami világviszonylatban új és értékes az illető műszaki területen. Ha így járunk el, körültekintőbben válogathatunk és előnyösebb feltételek mellett köthetünk szerződéseket. A berendezések tervezése és leszerződése folyamán egyidejűleg elemeznünk kell, hogy gépgyártóiparunknak milyen lehetőségei vannak a nagyobb arányú részvételre a nemzetgazdaságunk számára szükséges berendezések előállításában. Elvtársak ! Pártunk és kormányunk számára nem öncél a nemzetgazdaság fejlesztése, az ipari és mezőgazdasági termelés szüntelen növelése. Azért tereljük az egész nép erőfeszítéseit ebbe az irányba, mert jól tudjuk, hogy csakis így valósíthatjuk meg legfőbb célunkat: az anyagi és kulturális életszínvonal rendszeres emelését, a haza összes állampolgárai jólétének megteremtését. Az új ötéves terv is tükrözi a gazdasági haladásnak és a lakosság életkörülményei javításának megbonthatatlan kapcsolatát. Az előirányzat szerint a nemzeti jövedelem — a bővített újratermelésnek és az életszínvonal emelésének forrása — 1970-ben több mint 47 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben, s évente átlag 8 százalékkal növekszik. Ez biztosítja az ország egész lakossága jövedelmének rendszeres gyarapodását. Megvan a lehetőség arra, hogy a reálbér 1970-ig körülbelül 25 százalékkal növekedjék 1965-höz képest, biztosítva így az Irányelvek előirányzatainak megvalósítását a legmagasabb szinten. E feladat teljesítésének fő útja a névleges bérek emelése lesz a szokásos évi emelések útján, valamint egy ágazatonként és alkalmazotti kategóriánként differenciált újabb általános béremelési akció útján. Szocialista államunk továbbra is gondoskodik a nyugalmas öregkor biztosításáról azok számára, akik hosszú ideig dolgoztak mint alkalmazottak, s a szükséges anyagi feltételek megteremtése arányában emeli a nyugdíjakat. Amint a törvénytervezet rámutat, a jövő év elején intézkedések történnek az összes nyugdíj kategóriák javításáról. Ami a parasztság jövedelmét illeti, növelésének fő útja az árutermelés gyarapítása és ennek az állam útján történő fokozott értékesítése lesz. Hozzászámítva a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmeket a szociális alapokból származó jövedelmekhez, a parasztság reáljövedelme egy főre számítva 1970-ben 20—25 százalékkal lesz nagyobb, mint 1965-ben. A lakosság jövedelmének és vásárlóerejének növekedése arányában az ötéves terv időszakában gyarapodni fog az árueladás volumene. A szocialista kereskedelemnek leszállítandó árualapot úgy méreteztük, hogy biztosítsa a kereskedelmi egységek szüntelen ellátását, valamint az üzletek minél gazdagabb áruválasztékának megteremtéséhez szükséges készleteket. Az ötéves terv teljesítése folyamán a legnagyobb figyelmet kell fordítani az árualapot képező termékek ütemes előállítására és leszállítására, valamint a lakosság által kért árucikkek gyártása túlteljesítési lehetőségeinek rendszeres megvizsgálására. Az áruforrások növeléséhez és a piacon levő áruk választékának bővítéséhez nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a helyiipar és a kisipari szövetkezetek egységei, különösképpen a kis sorozatú, apró háztartási cikkek, vagyis olyan termékek előállítása terén, amelyek kiegészítik a köztársasági iparban gyártott termékválasztékot. A szocialista kereskedelem tevékenységének minden szempontból történő javítását, mint tudják, részletesen elemezte a kereskedelmi dolgozók nemrégiben megtartott országos értekezlete. Az ott elhangzott számos javaslat és indítvány, az értekezlet következtetései alapján a Belkereskedelmi Minisztérium és a Centrocoop konkrét intézkedési terveket dolgozott ki. Ezeknek az intézkedéseknek a következetes alkalmazása kétségtelenül magával hozza az állami és szövetkezeti kereskedelem tevékenységének magasabb színvonalra emelését az egész lakosság érdekében. Az állam szociális-kulturális akciókra fordított kiadásai szintén kedvezően hatnak ki az életszínvonalra. E kiadások 1970-ben 31 milliárd lejt tesznek ki, ami családonként körülbelül 5000 lejt jelent. A tudományos ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, az új nemzedéknek a modern társadalom követelményei színvonalán történő, a magas fokú kultúra elsajátítását célzó növelésére fordított figyelem tükröződik az anyagi bázis bővítésére szánt beruházási alapokban az oktatás minden fokán. E beruházási alapok csaknem 3,7 milliárd lejt tesznek ki, 67 százalékkal többet, mint az előző öt esztendőben. A nemzetgazdaság szükségletei természetszerűleg arra késztetnek, hogy az általános oktatás fejlesztésével egyidejűleg súlyt helyezzünk a munkások iskolai képzésére és középfokú szakkáderek felkészítésére a műszaki haladás előmozdításával közvetlenül összefüggő szakmákban, elsősorban az ipar alapvető ágaiban. A szakmai és középfokú szakoktatásban 1250 tantermet és több mint 48 000 férőhelyes internátust építünk és adunk használatba. Szükséges, hogy az iskoláztatási kapacitásnak az előirányzott határidőben történő használatba adására foganatosított intézkedésekkel egyidejűleg az öszszes minisztériumok vizsgálják meg a lehetőséget a tanulók számának növelésére az iskoláztatási területnek és a termelési gyakorlat munkahelyeinek jobb felhasználásával, az iskolai órák és a termelési gyakorlat helyesebb beosztása, valamint az esti oktatás fejlesztése révén. Ugyanakkor gyorsan kiterjesztjük a felsőfokú műszaki és gazdasági oktatást, hogy az ötéves terv folyamán és 1970 után is biztosítsuk a kiváló felkészültségű és szakértelemmel rendelkező kádereket, akik a modern tudományos szempontok alapján tudják megszervezni és vezetni a termelési folyamatokat, a gazdasági tevékenységet. A következő években új kulturális és művészeti épületeket emelünk, köztük a bukaresti Nemzeti Színházat, a craiovai és marosvásárhelyi színházat, két televízió stúdiót Bukarestben, valamint 11 új rádióadó- és 8 televízióállomást, amelyek lehetővé teszik, hogy az egész ország területén fól lehessen fogni a központi programot. Az előző öt évhez viszonyítva több mint 90 százalékkal nagyobb beruházási alapot irányoztunk elő a kórházak és poliklinikák hálózatának további bővítésére s ezek modern műszaki berendezéssel történő felszerelésére. A felső- és középfokú tanulmányokkal rendelkező egészségügyi káderek számának növekedésével javulni fog a lakosság egészségügyi ellátása. Az ismert gyógyhatású fürdőhelyeken állami alapból újabb elszállásolási és gyógykezelési célokat szolgáló komplexumokat építünk, mintegy 3100 személy befogadására. Az ötéves tervjavaslat az előző évekhez hasonlóan intézkedéseket tartalmaz a lakásviszonyok javítására, ami egyike a legfontosabb célkitűzéseknek a lakosság életszínvonala emelése érdekében. A tervkidolgozási munkák alkalmából bebizonyosodott, hogy megvan a lehetőség arra, hogy állami alapokból felépítsük az Irányelvekben előirányzott 300 000 lakást. Az állam ugyanakkor támogatja a személyi tulajdonban lévő lakások építését városokon a lakosság alapjaiból. Ugyancsak tovább fejlődik a lakásépítés falvakon, a parasztság saját alapjaiból. Az új lakásépítésekkel és a tervbe vett korszerűsítési munkálatokkal városaink és falvaink egyre szebbé válnak, mind civilizáltabb életfeltételeket nyújtanak. Tisztelt elvtársak ! Röviden ismertetve az ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslat főbb előirányzatait és az ebből fakadó feladatokat, amelyeket a Nagy Nemzetgyűlés e napokban vitat meg, ismételten hangsúlyozni kívánom a tervben foglalt célkitűzések teljesen reális voltát. A folyó év első hónapjaiban elért eredmények szintén igazolják ezt, azt mutatják, hogy minden feltétel megvan a magunk elé tűzött feladatok megvalósításához. Az országban mindenütt érződik a népalkotó tevékenységének lüktetése, s eltökélt szándéka, hogy valóra váltja a szocialista Románia fejlődését és virágzását biztosító előirányzatokat. Biztosak vagyunk abban, hogy 1970-ben megelégedéssel és büszkén állapíthatjuk meg, hogy országunk még erősebb, még gazdagabb lett, a dolgozók életszínvonala pedig emelkedett. Az ötéves terv megvalósítása közelebb hozza a napfényes perspektívát, a magas fokú jólétet, civilizációt és kultúrát, amelyet a román nép teremt magának, közelebb hozza a szocialista építés kiteljesítését drága hazánkban. (Erős, hosszantartó taps.) A képviselők hosszasan megtapsolták Ion Gheorghe Maurer elvtárs beszédét _____ A Nagy Nemzetgyűlés munkálatai A gazdasági-pénzügyi bizottság jelentése Előterjesztette MANEA képviselő A Nagy Nemzetgyűlés gazdasági pénzügyi bizottsága 1966. június 21 és 29 között megtartott munkaülésén megvizsgálta az 1966—1970. évekre szóló nemzetgazdaságfejlesztési állami terv tervezetét és a terv elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. Az ötéves terv tervezetének elemzése nyomán a bizottság úgy véli, hogy az 1966—1970- es időszakban a nemzetgazdaság fejlődésének dinamizmusa a társadalmi élet minden szektorának fejlődési színvonala, üteme és aránya megfelel azoknak a feladatoknak amelyeket a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa állapított meg az ország gazdasági potenciáljának erősítésére, a román nép anyagi és szellemi jólétének növelésére. Az ötéves tervnek a pártvezetőség közvetlen irányításával történt kidolgozása nagyszabású munka eredménye, amelyben a pártszervek és -szervezetek a vállalatok, a néptanácsok, a minisztériumok és a többi központi gazdasági intézmény odaadással dolgozott, számottevően hozzájárulva ennek, a szocialista Románia fejlődésében nagy jelentőségű nemzeti, politikai és társadalmi dokumentumnak, a népünk gondolkodását és bölcsességet kifejező dokumentumnak a létrehozásához. A vállalatokból kiindulva, ahol eldől a társadalom anyagi termelésének sorsa, egészen a központi szervekig — az ötéves terv kidolgozása ékesszólóan tükrözi a kollektív munka elvének gyakorlati alkalmazását a nemzetgazdaság vezetésében és tervszerűsítésében, a szocialista demokrácia bővülését. Az a körülmény, hogy a szakemberek, mérnökök, közgazdászok, kiválóan képzett dolgozók, tudósok, párt- és állami aktivisták tízezrei vettek részt ebben a munkában, lehetővé tette a terv szilárd megalapozását, reális jellegének erősítését, lehetővé tette jelentős póttartalékok felfedését és ezen az alapon javította a kongresszusi Irányelvek előirányzatait. Az évekre felbontott ötéves terv kidolgozása, a minisztériumok, központi intézmények és vállalatok tevékenységének távlati célkitűzéseit előirányozva, azt jelenti, hogy magasabb fokra emeljük tervszerűsítési rendszerünket a gazdasági tevékenység objektív követelményeinek, a román társadalom előrehaladásának megfelelően, a szocializmus építése kiteljesítésének jelenlegi szakaszában. Az ötéves terv, amely erős mozgósító hatást gyakorol a gazdasági szervekre és szervezetekre, ugyanakkor erősíti a minisztériumok, a vállalatok, az összes dolgozók felelősségét a haza gazdasági és kulturális fejlesztése nagyszerű feladatainak teljesítésében. A gazdasági-pénzügyi bizottság véleménye szerint az új ötéves terv kidolgozási módszere, amit a párt vezetősége jelölt ki, egyike a párt legfontosabb intézkedéseinek, amelyeket a gazdasági vezető tevékenységnek a Román Kommunista Párt kongresszusán elhatározott szüntelen tökéletesítésére tett. Képviselő elvtársak ! A párt nemrégi plenáris ülésén Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt Központi Bizottságának főtitkára, világosan meghatározva gazdaságunk fejlődésének irányait az 1966— 1970-es évekre, hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv „összegezi a párt politikájának fő irányvonalait a jelenlegi szakaszban, tükrözi Románia fejlődésének a IX. kongresszuson kijelölt alapvető irányait a szocialista építés kiteljesítési folyamatának magasabb fokon történő folytatása érdekében“. A gazdaság fejlesztésében a jövőben is elsőrendű fontosságú szerepe lesz az ország iparosítási folyamata következetes érvényesítésének. Az ötéves terv tervezete előirányozza, hogy ebben az időszakban az ipari termelés 73 százalékkal növekedjék. Ennek a gyors iparosítási ütemnek az elérése előmozdítja Románia természeti erőforrásainak magasabb szinten történő értékesítését, biztosítja a társadalmi munka termelékenységének növekedését, fokozza az illető iparágak hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez és a nép jólétének növekedéséhez. Milyen szuggesztív képet nyerünk arról, hogyan alakul az ország ipari potenciálja az ötéves terv végén, ha elgondoljuk, hogy 1970-ben mindössze három hét alatt fogják legyártani az egész 1938. évi ipari termelést. Az ipar következő öt évi alapvető irányzata a termelőeszközök elsődleges fejlesztése lesz ; ez a fejlesztés évi 12 százalékos átlagos ütemet fog elérni. Meggyorsítjuk a villamosenergia-termelést, a kohászati, gépgyártó- és vegyipari termelést, mivel ez egyik feltétele az egész gazdaság arányos és felfelé ívelő fejlődésének, a műszaki haladás minden tevékenységi területen való érvényesítésének. Tekintetbe véve a lakosság jövedelmének szüntelen gyarapodását, egyre növekvő igényeit, az ötéves terv 10,5 százalékos átlagos növekedési ütemet irányoz elő a közszükségleti cikkek termelésénél. A mezőgazdaság terén a természeti tényezőket mindinkább befolyásoló fejlett termelési eszközök — kemizálás, öntözés, gépesítés — használatának kiterjesztése révén és a mezőgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének javítására hozott intézkedések eredményeként létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy a termelés 1966—1970 között 26—32 százalékkal növekedjék az előző ötéves időszakhoz képest, ami biztosítani fogja a lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való mind jobb ellátását és jelentős tartalékok létrehozását. Az iparnak, a mezőgazdaságnak és a többi gazdasági ágnak az ötéves terv tervezetében előirányzott ütemben és arányban való fejlesztését nagyszabású beruházási program támasztja alá, amelynek 280,5 milliárd lejes volumene egyenlő az előző 15 évben eszközölt összberuházásokkal. A jelenlegi ötéves tervben előirányzott összberuházásoknak több mint a fele az ipar céljait fogja szolgálni. A gazdasági-pénzügyi bizottság nagy fontosságú intézkedésnek tekinti, hogy a beruházások területi elosztásában rendkívüli figyelmet fordítottak arra, hogy különböző objektumokat létesítsenek a gazdasági szempontból elmaradt tartományokban és rajonokban, miáltal ipari bázist teremtenek 70 olyan rajonban, amelynek eddig nem volt ipara vagy fejletlen ipara volt. Ez hozzá fog járulni a Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság kormánya arra irányuló politikájának megvalósításához, hogy harmonikusan fejlessze a termelőerőket, gazdasági és társadalmi-kulturális szempontból felemelje az ország összes tartományait, rajonjait és helységeit, ami elengedhetetlen feltétele a dolgozók életszínvonala javításának, társadalmunk általános haladásának . A termelés növelése és változatossá tétele, valamint a műszaki haladás előmozdítása megteremti a feltételeket az ország külső gazdasági kapcsolatainak bővítéséhez. A külkereskedelem összvolumene 55 százalékkal fog növekedni az ötéves terv időszakában. Fejlődni fognak a szocialista országokkal való kereskedelmi cserék, amelyek a jövőben is a fő részarányt képviselik külkereskedelmünkben , tovább fognak bővülni a gazdasági kapcsolatok az összes országokkal, a kölcsönös előnyök, a jogegyenlőség alapján, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása alapján. Az ötéves terv egyik fő célkitűzése a társadalmi munka termelékenységének növelése ésaz önköltség csökkentése. Előirányoztuk a munkatermelékenység 45 százalékos fokozását az iparban és 35 százalékos növelését az építkezésben ; az önköltség 10 százalékos csökkentését a köztársasági iparban és 14,5 százalékos csökkentését a szállításban. Az anyagi termelésnek az 1966—1970-es időszakban történő jelentős növelése, a gazdasági hatékonyság fokozása meghatározza az egész nemzetgazdaság szakadatlan fejlődését és biztosítja a nemzeti jövedelem 47 százalékos gyarapodását. Ezen az alapon az ötéves terv tervezete előirányozza a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelését és a tudomány, a kultúra, az oktatás és az egészségvédelem fejlesztésére szolgáló alapok növelését. Az ötéves terv időszakában a reálbér 25 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 20—25 százalékkal fog növekedni. A szocialista kereskedelem útján történő árueladás volumene 1970-ben 59 százalékkal nagyobb lesz 1965-höz képest, biztosítva a termékek egyre nagyobb változatosságát és egyre jobb minőségét a lakosság kereslete előrelátható alakulásának megfelelően. Tovább javulnak a városi és falusi lakosság lakásviszonyai s gazdasági és kulturális kiszolgálása. Képviselő elvtársak ! Az ötéves terv előirányzatainak teljesítése nagy felelősséggel járó feladatokat állít a minisztériumok, a néptanácsok, a vállalatok, az építőtelepek és intézmények, a gazdaság valamennyi szektorában dolgozó vezetőkáderek, az összes dolgozók elé. A gazdasági-pénzügyi bizottság szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a minisztériumok, a központi gazdasági szervek és a vállalatok fő feladata növelni a gazdasági hatékonyságot az összes tevékenységi területeken. A nemzetgazdaságunk rendelkezésére álló tartalékok és lehetőségek teljes hasznosítása, nagyobb termelési volumen biztosítása minél kisebb munka- és anyagráfordítással — ez a fő útja a vállalatok jövedelmezősége növelésének, a szocialista felhalmozás és a nemzeti jövedelem gyarapításának. Ebből a célból meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a termelési kapacitások és a beépített felületek ésszerű kihasználására, a termelés és a munka tudományos megszervezésére, a műszaki haladás széles körű bevezetésére a gazdaság valamennyi ágában, a káderek szakképzésének biztosítására a modern termelés, a mai műszaki-tudományos haladás követelményeinek megfelelően . A tervjavaslat előirányzatait megvizsgálva, a gazdasági-pénzügyi bizottság megállapította, hogy különös hangsúlyt helyeznek a fejlett technika bevezetésére az egész gazdaságban. Ez növeli az új gép-, berendezés és felszereléstípusok, anyagok és termékek gyártásba vételére vonatkozó feladatok fontosságát. A bizottság hasznosnak tartja jelezni, hogy elsőbbségben kell részesíteni a gépgyártóipar ellátását, hogy a Gépgyártóipari Minisztérium az elkövetkező években még nagyobb mértékben járulhasson hozzá a többi nemzetgazdasági ág korszerű gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel való ellátásához, valamint saját ellátásának biztosításához. Figyelembe véve, hogy az állam gazdaságára és pénzügyeire nagy megterhelést ró a bővített szocialista újratermelés biztosítása, a gazdaságipénzügyi bizottság hangsúlyozza, hogy nagy figyelmet kell fordítani a beruházások gazdasági hatékonyságára. A minisztériumok és a vállalatok vezetőségeinek nagyobb gonddal és felelősségérzettel kell megválasztaniuk az olcsó technológiai és építési megoldásokat, csökkenteniük kell az építkezések részarányát az összes beruházásokban, jobban meg kell szervezniük az építőtelepek tevékenységét, és gondoskodniuk kell ezek ütemes ellátásáról anyagokkal, berendezésekkel és felszerelésekkel. Különösképpen törekedni kell a tervezett kapacitások határidőben való üzembe helyezésére, az előirányzott műszaki-gazdasági paraméterek elérésére, a termelésnek és a vállalatok jövedelmezőségének biztosítására. A gazdasági-pénzügyi bizottság úgy véli, hogy az ötéves terv kidolgozása — a feladatoknak évek, minisztériumok és vállalatok szerinti felosztásával —, az új objektumok elhelyezésének kezdettől való kijelölése megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kiküszöböljük a beruházási terv megvalósításában az elmúlt években észlelt hiányosságokat. Ilyen körülmények között lehetséges a műszaki dokumentáció idejében való kidolgozása és az összes előkészítő intézkedések foganatosítása az objektumok előirányzott határidőben való kivitelezéséért, a berendezések szerződéses lekötéséért teljes összhangban a kivitelezési munkálatok grafikonjával, a kivitelezés jobb ütemének biztosításáért már az év kezdetétől. A bizottság hangsúlyozza, hogy az ötéves terv teljesítése szempontjából milyen fontossága van a műszaki-anyagi ellátás, az üzemek közti kooperálás és együttműködés javításának. A nyersanyagokkal, anyagokkal, fűtőanyaggal és energiával való jó gazdálkodás, a fajlagos fogyasztás csökkentése az összes termékeknél, főleg a fémnél, olyan tényezők, amelyek alapján fog megvalósulni az önköltségcsökkentés legnagyobb része, s olyan fontos feladatokat jelentenek, amelyeket a jelenlegi ötéves terv előirányzatai vetnek fel. Hogy teljes mértékben eleget tehessünk a termelés, a lakosság, valamint a külföldi vásárlók egyre nagyobb igényeinek, a minisztériumok, a vállalatok, a munkások, mérnökök és technikusok egyik legnagyobb feladata szüntelenül javítani a termékek minőségét. A fogyasztási javak iparában, a kereskedelmi és a szolgáltatási egységekben speciális intézkedéseket kell tenni a választék bővítésére, a termékek csomagolásának, a lakosság számára végzett szolgáltatások rendszerének javítására. Az ötéves terv tervezetében először irányoznak elő tudományos kutatási témákat az anyagi termelés fejlődése szempontjából döntő összes szektorok számára, ami segítségére lesz tudósainknak abban, hogy még nagyobb mértékben hozzájáruljanak a műszaki haladás bevezetéséhez és az állami terv feladatainak teljesítéséhez a gazdaság öszszes ágaiban. Az ötéves terv valamennyi feladatának teljesítése érdekében a gazdasági-pénzügyi bizottság szükségesnek tartja különös gondot fordítani megfelelő számú káder képzésére olyan profillal és szakképzettséggel, amelyet a termelésnek, a gazdaság és a kultúra fejlődésének új követelményei igényelnek. Ezekkel az ajánlásokkal a gazdasági-pénzügyi bizottság javasolja a Nagy Nemzetgyűlésnek, hogy fogadja el az 1966-1970 évekre szóló nemzetgazdaságfejlesztési terv tervezetét. A gazdasági-pénzügyi bizottság és a jogügyi bizottság kedvezően véleményezte az erre az időszakra szóló nemzetgazdaságfejlesztési állami tervre vonatkozó törvényjavaslatot, abban a megfogalmazásban, ahogyan azt a képviselő elvtársak elé terjesztették. Az ötéves tervnek a Nagy Nemzetgyűlés általi megvitatása és törvényerőre emelése s a nép képviselői általi jóváhagyása nagy politikai és társadalmi jelentőségű hazafias aktus Románia sorsa, szocialista nemzetünk, a szorgalmas és tehetséges román nép felvirágzása és boldogsága szempontjából. Petre Dominica képviselő felszólalása A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszaka különös fontosságú népünk életében. Arra hivatott, hogy törvényerőre emelje az állami terv előirányzatait, amelyek biztosítják a pártkongresszus Irányelveinek megvalósítását a nemzetgazdaság 1966—1970 közötti időszakban történő fejlesztése terén. A párt és az állam állandó gondoskodása a szocialista iparosításról és a termelő erőknek a haza területén való megoszlása szüntelen javításáról abban tükröződik, hogy évről évre nagyobb beruházási alapokat kapnak az összes tartományok. Kérem, engedjék meg, hogy felszólalásomban kitérjek Arge? tartomány szüntelen fejlődésére. A tartományra az utóbbi hat évben 11 milliárd lej beruházási alapot fordítottak. Arge? tartomány mai képét erőteljes vonásokkal gazdagítják az új ipari objektumok, a meglevő vállalatok fejlesztése és korszerűsítése. Ennek folytán az ipar mind nagyobb részarányhoz jut tartományunk gazdaságában. Miután kiemelte egyes iparágak fejlődését és a mezőgazdaságban elért eredményeket, a felszólaló ezeket mondotta : Szüntelenül és dinamikusan alakuló tartományunk térképén új ipari objektumok jelennek meg az ötéves terv éveiben. Amint az ötéves terv előirányzatai hangsúlyozzák, Argen tartomány 22 milliárd lej beruházási alapot fog kapni, ami lehetővé teszi az előző évek (Folytatása a 4. oldalon)