Előre, 1966. szeptember (20. évfolyam, 5856-5881. szám)

1966-09-16 / 5869. szám

2 E­L ö­­R­E 1966. szeptember 16., péntek (Folytatás az 1. oldalról) kás, paraszt, minden értelmiségi, mint ahogy helytáll Románia Szo­cialista Köztársaság minden ál­lampolgára.“ A párt Központi Bi­zottsága nevében tiszta szívből sok sikert kívánok munkájukhoz. A párt- és államvezetők ezután Bráilába, Havasalföld ősrégi várába indulnak. Az amfiteátrumszerűen félkörbe hajló és a Duna felé néző utcákon felvonták a „nagy zászló­díszt“, a nagy öröm jelképét a­­mellyel e dunai kikötő dolgozói mindig a nagy ünnepeket köszön­tik. A város lakossága lelkes fo­gadtatásban részesíti, vidám dallal, tánccal köszönti a vendégeket. Az új épületekkel szegélyezett Karl Marx sugárúton nagygyűlést tartanak a bráilai dolgozók. Con­stantin Radu elvtárs, a városi pártbizottság első titkára lelkes szavakkal juttatja kifejezésre a bráilai dolgozók örömét, hogy vendégül láthatják a párt- és ál­lamvezetőket, azt az elhatározásu­kat, hogy valóra váltják az RKP IX. kongresszusának határozatait. Felszólalt még Victor Calanca, a Progresul nehézgépgyár esztergá­lyosa, Lucia Dobrescu építészmér­nök és Andrei Nicolescu érdemes tanár, akik a város összes dolgozói nevében megfogadták, hogy erő­feszítést nem kímélve valóra vált­ják a párt által kidolgozott nagy­szerű országfejlesztési programot. M­I ••• rr • r . r r. •••• A haza jövőjét építjük egyre erősebb alapokra A jelenlevők tapsa és éljenzése közepette, NICOLAE CEAUÍjE­­SCU elvtárs emelkedett szólásra. A szónok a párt Központi Bizott­sága és a kormány nevében mele­gen üdvözölte Bráila lakosait. Bráila régi város, rövidesen 600 éves lesz — mondotta a szónok — de már sokkal régebben, az idők ködébe vesző távoli múltban is él­tek emberek e tájakon. A város lakossága, akárcsak az ország más városainak dolgozói az évszázadok során sok nehézség­gel küszködtek, sokat szenvedtek, de mindig harcoltak emberi mél­tóságuk megőrzéséért, az idegen elnyomók igájának lerázásáért. A bráilaiak mindig aktívan hozzájá­rultak az egész nép harcához a nemzeti függetlenségért és társa­dalmi felszabadulásért. A munkásmozgalom, amely a munkásosztály születésével egy­idejűleg fejlődött ki, régi hagyo­mányokra tekint vissza. Bráilában már 90 évvel ezelőtt sztrájkoltak a munkások gazdasági és politikai jogaikért, a jobb életért. A követ­kező évtizedek során erős mun­kásmozgalom fejlődött ki itt. Az illegalitás éveiben a Román Kom­munista Pártnak erős szervezete működött Brailán. A brailai dol­gozók az évek folyamán hozzájá­rultak a politikai hatalomnak a munkásosztály általi kivívásáért folytatott harchoz, a szocialista rendszer megteremtéséért vívott küzdelemhez hazánkban ! Brailának a háború előtt körül­belül 40 000 lakosa volt, ma pe­dig csaknem 140 000 lakosával Ro­mánia egyik nagyvárosa lett. Gyors növekedése az ország szo­cialista iparosítására irányuló pártpolitikának az eredménye, a­­mely politika tükröződik Bráila fejlődésében is. A népi hatalom éveiben sok új vállalat épült Brái­­lán, számottevően fejlődtek a ré­giek, a város az ország egyik erős ipari központja lett. Bráila jelen­tősen hozzájárul Románia terme­lésének összvolumenéhez a gép­gyártás, a vegyipar és más ipar­ágak terén. Tiszta szívből gratulá­lunk önöknek eredményeikhez. A városban ezekben az években az oktatás, a kultúra, a tudomány is fejlődött. Az elmúlt hatéves terv alatt csak állami alapokból több mint 2800 lakás épült. Mind­ez hozzájárult ahhoz, hogy az ipar fejlődésével egyidejűleg a dolgo­zók anyagi és kulturális életszín­vonala is emelkedjék. A szónok kiemelte a IX. kong­resszus Irányelveiből Bráila váro­sára háruló feladatokat és a város perspektíváit, valamint azt, hogy Bráila ebben az ötéves tervben 1,5 milliárd lej beruházást kap, majd rámutatott : Nagy feladatok hárulnak önök­re, de az, amit eddig megvalósítot­tak, a jó eredmények azt bizonyít­ják, hogy a bráilai dolgozók, a vá­rosi pártszervezet eleget tud tenni az ötéves tervből fakadó felada­toknak. Természetesen erőfeszíté­seket kell tennünk elvtársak, hi­szen tudjuk, hogy eddigi eredmé­nyeink nem jöttek létre önmaguk­­tól. Voltak és még vannak fogya­tékosságaink, nehézségeink. Idejé­ben meg kell valósítanunk a beru­házásokat, idejében üzembe kell helyeznünk az összes előirányzott üzemosztályokat és vállalatokat, arra kell törekednünk, hogy a tervnek megfelelő és jó minőségű termékeket állítsanak elő. Ez elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szocialista építés kiteljesítését. Mindenkinek saját munkahelyén törődnie kell állandó szakmai to­vábbképzésével, szakmai ismere­teinek gyarapításával. Önöknél sok az új vállalat, különösen a vegyipari komplexum keretében, s ezeknek a vállalatoknak káde­rekre, olyan hozzáértő emberekre van szükségük, akik urai a gépek­nek és jó minőségű termékeket tudnak előállítani. A szónok a továbbiakban utalt az iskola — az általános iskola, a szakmai oktatás, a szaklíceumok — ilyen irányú jelentős szerepére, s rámutatott, hogy ezek hivatottak biztosítani a szükséges műszaki kádereket, a holnapi váltást, amely tovább viszi a szocialista és a kom­munista építést. A szónok ezzel kapcsolatban a következőket mon­dotta : Az itt felszólalt tanár elvtárs rá­mutatott, hogy holnap megkezdő­dik a tanév, hogy Brailán mintegy 20 000 tanuló jár majd iskolába. Tekintélyes szám ez, pártpolitikánk eredménye, pártunk az ország egész ifjúsága számára biztosította a kötelező és ingyenes nyolcosztá­lyos oktatást, biztosította az ugyancsak ingyenes középfokú és főiskolai oktatás fejlődését. Min­den tanárnak és tanítónak haza­fias kötelessége — hangsúlyozta az RKP KB főtitkára — a lehető legnagyobb erőfeszítést kifejteni a tanulók felvértezéséért a szüksé­ges ismeretekkel, hogy holnap a szocializmus rátermett, nagy álta­lános és műszaki kultúrájú építői legyenek, urai a szüntelenül fejlő­dő tudomány legértékesebb vívmá­nyainak. Tiszta szívből sok-sok sikert kí­vánunk azoknak a tanulóknak, akik holnap ismét átlépik az isko­lák küszöbét. Minden gyermeknek, minden tanulónak egyik hazafias kötelessége minél jobban tanulni ugyanakkor mindenkinek meg kell tanulnia és ismernie kell népünk harcos múltját, hogy összefonjuk a jelennel mindazt, ami ebben a múltban jó volt, hogy egyre erő­sebb alapokra építsük a haza bol­dog jövőjét. Tiszta szívből sikert kívánok Önöknek, Bráila város lakosainak, munkájukhoz, jó egészséget és bol­dogságot kívánok — mondotta be­fejezésül a szónok. A beszédet többször megtapsol­ták és megéljenezték. Az út ezután Bráila új, sokeme­letes tömbházakkal szegélyezett tágas és modern sugárútjain foly­tatódik. A virágokkal és szőnye­gekkel díszített erkélyek tele van­nak emberekkel, a járdák pedig szűkek lettek a sok ezer városi la­kosnak, aki lelkes tapssal és éljen­zéssel köszönti a párt- és államve­zetőket. ...A Progresul nagy fémipari üzemben. A vendégeket itt Mihai Marinescu elvtárs, gépgyártóipari miniszter és Nicu Constantin mér­nök, az üzem vezérigazgatója üd­vözölte. A Progresul üzem a ter­mékek változatos sokaságát állítja elő. Főleg gépberendezéseket gyárt a bányaipar, a vegyipar, a hajó­gyártás, a kohászat számára, to­­vábbá gördülőanyagot, szerszám­gépeket stb. A termelés gépesíté­sét és korszerűsítését szemléltetik a hatalmas gépek és aggregátok, az, hogy magas műszaki színvona­lon álló készülékeket alkalmaznak. Az üzem 1958 és 1966 között 33 nemzetközi kiállításon és vásáron vett részt. Számos termékét, mint építőipari felszerelések, talajgya­­luk, ekszkavátorok, zúzógépek, a világ 16 országába exportálják. A párt- és államvezetők megte­kintik a kazánosztályt, ahol töb­bek között különleges kádakat gyártanak a slatinai aluminium üzem számára, továbbá az elektro­nikus vezérlésű modern berende­zésekkel felszerelt mechanikai üzemosztályt. A vendégeket Ion Comoara és Anghel Ghergus mun­kások köszöntik, üdvözölve őket a gépgyártók körében. Nicolae Ceau­­sescu elvtárs egy gép emelvényére felállva elbeszélget Ion Boriceanu esztergályossal. Érdeklődik a mun­kás szakképzettsége és keresete iránt. Az üzem elhagyása előtt a látogatók a következőket írják be a vendégkönyvbe : „Nagyra értékeljük a Progresus üzem munkásainak, technikusai­nak és mérnökeinek munkáját és azt az igyekezetét, hogy magas technikai színvonalon álló nehéz­gépeket és berendezéseket állítsa­nak elő, amelyekre oly nagy szük­ség van hazánk szocialista építésé­nek művében. Tiszta szívből újabb sikereket kívánunk nekik". Mielőtt a gépkocsisor elindult volna Galacra, a vendégek rövid látogatást tettek a brailai állami gazdaságban, ahol megtekintették az új sertéstenyésztő komplexu­mot. Milan Popics, a komplexum igazgatója a hagyományos üdvöz­lő szavakkal fogadja a vendége­ket, majd ismerteti a nemrég léte­sített gazdaság tevékenységének néhány vonatkozását. Az állatte­nyésztés itt valóban ipari ütemben folyik. A nagy takarmánykonyhá­kon előkészített étel vezetékeken jut el az etetővályukig. Szellőzte­tő és melegítő berendezések, va­lamint egészségügyi berendezések biztosítják a tisztaság szigorú be­tartását. Noha a komplexum be­népesítése csak ez év tavaszán kezdődött meg, 1966 végéig az ál­lamnak mintegy 700 tonna húst fog szállítani, 200 tonnával többet a tervelőirányzatnál. 1967-ben a ter­vek szerint 5000 tonna húst tesz majd ki az évi termelés. A párt- és államvezetők, néhány kifutót és az egyik takarmány­konyhát megtekintve, elismeréssel nyilatkoznak a mindenütt tapasztal­ható tisztaságról. Úgy vélik, hogy még nagy lehetőségek kínálkoznak a hús előállítási költségének csök­kentésére, s hangoztatják, hogy az egész komplexumot be kell népe­síteni növendékállatokkal. Távo­záskor a vendégek sok sikert kí­vánnak a komplexum munkaközös­ségének munkájához. Az iparosítás — a gazdaság fejlesztésének és a nép jólétének egyetlen útja A bráila-i „Progresul“ üzemben Nagygyűlés Galacon Galac már a „város kapujánál“ egy jelképes kohóval és tengeri hajóval fogadta a párt- és állam­vezetőket. A többezres tömeg egy acélön­tőt, egy hajóépítőt és egy értelmi­ségit — a mai Galac arcélét meg­határozó három szakma képvise­lőit — bízott meg azzal, hogy ki­fejezze örömét a vendégeknek. A lakosság nevében melegen üdvözli az érkezőket Aurel Botezatu elv­társ, a városi pártbizottság első titkára. Jelen van Alecu Stan, a városi néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képvi­selői. A központban nagygyűlésen ta­lálkoztak a galaciak szeretett ven­dégeikkel. Constantin Dascalescu, a Galac tartományi pártbizottság első tit­kára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ősrégi dunai kikötő öröm­mel és melegséggel látja vendégül a párt- és államvezetőket, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal. A szónok taglalta a város tör­ténelmi múltját, rámutatott, hogy az ősrégi dunamenti település az évek folyamán a forradalmi moz­galmakról vált ismertté. Innen származik a Vörös Kikötő elneve­zés is. A galaciak, a dicső múltat tisztelve, a párt vezetése alatt a város — a román kohászat, hajó­építés, oktatás és kultúra vára — új történelmét írják. A párt tudo­mányos politikájának eredménye­ként e dunai kikötő jövője már most körvonalazódik az ország legnagyobb kohászati kombinátjá­nak, a Gheorghe Gheorghiu-Dej kombinátnak a terveiben és hatal­mas építkezéseiben, az új ötéves tervben építendő 12 000 lakásban, szociális-kulturális épületben. Biztosítjuk a párt- és államve­zetőséget, Nicolae Ceausescu elv­társat — mondotta befejezésül a szónok —, hogy az e ragyogó táv­latokra büszke galaci dolgozók minden képességüket az új ötéves tervből rájuk háruló feladatok teljesítésének szentelik azzal a meggyőződéssel, hogy így hozzá­járulnak szeretett hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoz­tatásához. A város lakosai nevében mele­gen üdvözölte a vendégeket Gheorghe Geru, a kohászati kom­binát építőtelepének kotrógépke­zelője, Valeria Gheorghiu, a 3. számú líceum tanárnője és Gelu Cahu, a Hajógyártási Kutató és Tervező Intézet igazgatója. Hosszas éljenzés, hatalmas üdv­rivalgás közepette szólásra emel­kedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A szónok a következőket mondotta : A párt Központi Bizottsága és szocialista köztársaságunk kormá­nya nevében tiszta szívből köszön­töm Galac város és Galac tarto­mány lakosait. Ma reggel óta tartózkodunk tar­tományukban. Sok lakossal talál­koztunk, s mindenütt, ahol meg­fordultunk, melegséggel fogadtak bennünket. Ez arról tanúskodik, hogy a dolgozók bíznak pártunk marxista-leninista politikájában, amely teljes mértékben megfelel az egész nép létérdekeinek. Galac, hazánk egyik régi városa, régen ismert dunai kikötő, amely az évszázadok során jelentősen hozzájárult országunk fejlődésé­hez, a román nép nemzeti és tár­sadalmi harcaihoz az idegen beto­lakodók és a „saját,“ elnyomók el­len. Kiváló emberek küzdöttek itt az Egyesülésért és a román nem­zeti állam megteremtéséért; a munkásosztály megszületésével erős forradalmi munkásmozgalom alakult itt ki, itt fejtette ki tevé­kenységét egy ideig Dobrogeanu- Gherea is. Közismertek a nagy há­borúellenes tüntetések 1916-ban, valamint a munkásosztály, a dol­gozók más csatái a háború, az el­nyomás ellen. Az illegalitásban a kommunista pártnak erős szerve­zete volt Galacon, amely intenzív tevékenységet fejtett ki; mint tud­ják, ebben a szervezetben aktivált egy ideig Gheorghe Gheorghiu-Dej is, pártunk és forradalmi mozgal­munk kiváló harcosa, népünk és nemzetünk egyik jeles fia. Galac lakosai, élen a munkás­osztállyal, gazdag hagyományú forradalmi harcukkal jelentősen hozzájárultak hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásához, a népi ha­talom megteremtéséhez, a párt ve­zetése alatt a szocializmus építé­sében elért vívmányokhoz. A szocialista építés éveiben Ga­lac erőteljesen növekedett. Fejlő­dött az ipar, a háború előtti idő­szakhoz viszonyítva többszörösére növekedett a munkások száma. Galacon épül a hatalmas kohásza­ti központ, az ország szocialista iparosítására irányuló pártpolitika ékesszóló tanúsága. Mindaz, ami az önök városában, az egész ország­ban ezeknek az éveknek a során megvalósult, az ország szocialista iparosítására irányuló következe­tes pártpolitika eredménye, hiszen az iparosítás az egyetlen út az egész gazdaság fejlesztésére, ha­zánk függetlenségének és szuve­renitásának, népünk jólétének biz­tosítására. A szocialista építés éveiben Ga­lac az ország egyik egyetemi köz­pontja lett. Itt működik két felső­­oktatási intézet, bővült a középfo­kú általános oktatás, fellendült az egész kulturális és művészeti tevé­kenység. Ezzel egyidejűleg és a gazdaság, a tudomány, a kultúra, az oktatás fejlődésének eredmé­nyeként emelkedett a dolgozók életszínvonala is. Maga Galac csaknem teljesen megújhodott. A szocializmus éveiben épített új tömbházak megváltoztatták arcu­latát, s szocialista hazánk egyik szép, virágzó városává tették. Népünk szívét örömmel töltik el városuk — akárcsak az egész or­szág — megvalósításai. Önök, ga­laciak büszkék a szocialista épí­tés éveiben elért eredményeikre, s van is mivel büszkélkedniük, mert a párt vezetésével számotte­vő sikereket értek el. Gratulálunk ezekhez a sikerekhez. Eddigi eredményeink erőfeszíté­sek kifejtését, számos nehézség vagy fogyatékosság leküzdését tet­ték szükségessé. Történtek hibák is. Pártunk tevékenységét, szocia­lista építésünket azonban az jel­lemzi, hogy mindig megtaláltuk a szükséges erőt a fogyatékosságok kiküszöböléséhez, a hibák helyre­hozásához és biztosítottuk a szo­cializmus, a haza felvirágoztatása szüntelen előrehaladását. A IX. kongresszus széles körű programot jelölt ki országunk fej­lesztésére a következő öt évben. E program keretében a pártpolitika középpontjában a haza iparosítá­sának magasabb fokon történő folytatása áll. Meg vagyunk győ­ződve róla és az élet is bebizonyí­totta, hogy a világ egyetlen orszá­ga sem folytathat civilizált életet, nem biztosíthat bőséges életet a fej­lett iparra alapozott erős gazdaság nélkül. Ezért ezentúl is mindent megteszünk az ország iparosításá­ra, a termelőerők helyes elosztásá­ra a haza egész területén, egyre jobb életkörülményeket teremtve egész népünknek. A továbbiakban a szónok hang­súlyozta a mezőgazdaság fontos szerepét az ország fejlődésében és utalt arra, hogy a IX. kongresszus, majd pedig a párt Központi Bi­zottsága nagy figyelmet fordított e nemzetgazdasági ág fejlesztésé­re. Foglalkozott a tudomány és a kultúra fejlesztésének néhány kér­désével. Kiemelve, hogy az igazi civilizáció, a szocializmus építése csak a tudomány és a kultúra leg­újabb vívmányai alapján lehetsé­ges, a párt Központi Bizottságának főtitkára ezeket mondotta : a Szo­cializmus megteremti a legjobb feltételeket a kultúra, a tudo­mány további felvirágoztatásához, a sorsa urává vált és a jövőjét sa­ját óhaja szerint kovácsoló ember egyéniségének fejlesztéséhez. A pártkongresszus által kidol­gozott program keretében Galac városa erőteljes fejlődésen megy át a következő öt évben. Ezekben az években csupán városi vállala­­taiba, beleértve a kohászati kom­binátot is, több mint 12 milliárd lejt fogunk beruházni. Az elvtár­sak fogalmat alkothatnak maguk­nak, hogy mit jelent ez, ha figye­lembe vesszük, hogy az utóbbi hat évben itt mintegy 5 milliárd 800 millió lejt ruháztunk be. A párt és a kormány nagy erőfeszí­tést tesz az ipar és Galac város fejlesztésére, akárcsak az egész ország fejlesztésére. A pártszerve­zetre, az összes dolgozókra foko­zott felelősség hárul abban, hogy biztosítsák az anyagi és pénzesz­közök körültekintő felhasználását olyképpen, hogy az 1970-ben üzem­be helyezendő létesítmények ide­jében megkezdjék a termelést és a világ hasonló termékeivel vetélke­dő, kiváló termékeket adjanak. Ez egyik legfőbb és lényeges módja annak, hogy a beruházások, az iparfejlesztés érdekében tett erő­feszítések gazdaságilag minél ha­tékonyabbak legyenek, s hozzájá­ruljanak népünk anyagi javainak szüntelen gyarapításához. Meg va­gyunk győződve arról, hogy a munkások, mérnökök, Galac ös­­­szes dolgozói, amint eddig is tet­tek, továbbra is mindent meg­tesznek, hogy teljesítsék az ötéves terv keretében rájuk háruló köte­lezettségeket. Amikor következetesen foglal­kozunk a gazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztésével, a román nép előtt ránk háruló felelősségből indulunk ki, s azzal az elhatáro­zással cselekszünk, hogy mindent megteszünk bőséges életének biz­tosításáért, hazánk szabadságának és függetlenségének szavatolásáért. E nemzeti kötelességünket telje­sítve egyidejűleg nemzetközi kö­telességünket is teljesítjük a kom­munista mozgalom, a szocialista országok, a szocializmus és a béke világméretű ügye iránt, hiszen mi­nél erősebb minden egyes szocia­lista ország, annál erősebb az egész szocialista világrendszer. A világ annak alapján értékel bennünket, hogy miképpen tudjuk megoldani a múltból örökölt elmaradottság felszámolásának nehéz kérdéseit, hogyan tudjuk biztosítani egész társadalmunk gyors haladását. El­mondhatjuk, hogy a román nép eredményeivel, amelyeket a párt vezetésével elért és elér, azt bi­zonyítja : a szocializmus az egyet­len út, amely lehetőséget nyújt a népeknek, hogy megszabadulja­nak a kizsákmányolástól és az el­nyomástól, gyorsan haladjanak, biztosítsák az emberek jólétét és boldogságát. Nem feledjük el, hogy a világon még vannak imperialisták, akik fenyegetik a békét, beavatkoznak a népek belügyeibe. Éppen ezért, amikor foglalkozunk szocialista társadalmunk békés építésével, lankadatlan erőfeszítéseket te­szünk a szocialista országok, a kommunista mozgalom egységének erősítéséért, ami a világbéke meg­védésének záloga. Ugyanakkor in­tenzíven munkálkodunk kapcsola­taink fejlesztésén az összes álla­mokkal, függetlenül társadalmi rendszerüktől, mert e gazdasági, politikai, tudományos, kulturális kapcsolatok hozzájárulnak a népek egymáshoz közeledéséhez és egyet­értéséhez, az országok együttmű­ködésének előmozdításához a jog­­egyenlőség, a szuverenitás, a füg­getlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Ily módon aktí­van hozzájárulunk az európai biztonság ügyéhez, a vi­lágbéke ügyéhez. Mindaz, amit bel- és külpoliti­kai téren teszünk, hivatott bizto­sítani a békés munka feltételeit népünk számára, az együttműkö­dés bővítését a szocialista orszá­gokkal és az összes népekkel, szol­gálni a szocializmus és a béke ál­talános ügyét a világon. Az RKP KB főtitkárának beszé­dét több ízben élénken, erőtelje­sen megtapsolták. A nagygyűlés részvevői hosszasan éltették a Ro­mán Kommunista Pártot. A román fémipar legnagyobb fellegvára A vendégek délután hosszasan elidőztek a Gheorghe Gheorghiu- Dej kohászati kombinát — az egyik legnagyobb ilyen ipari kom­plexum — építőte­lepén . Az építőtelep bejáratánál a ven­dégeket a következők fogadták: Ion Marinescu fémipari miniszter, Cornel Cazan, a Galaci Kohászati Építő és Szerelő Vállalat vezér­­igazgatója, Eduard Gheorghe, a kombinát vezérigazgatója, Neculae Mocanu, a pártbizottság titkára. A látogatást megelőzően a kom­binát makettje előtt a vendégek megismerkednek az óriási építke­zés jelenlegi stádiumával. A munkák mostani üteme foly­tán — e munkák értéke napi hat millió lej, amiből négy millió lejt az építési-szerelési munkák tesz­nek ki — az építőtelep éri el ha­zai viszonylatban és egyetlen ob­jektumnál a beruházások legmaga­sabb színvonalát, ami a szakértők szerint eddig sikerrel letett ko­moly műszaki és szervezési vizsga. Az ötéves terv éveiben itt körül­belül kilenc milliárd és 400 millió lej értékű munkálatot hajtanak végre. ... A makettet elhagyva a való­ság lenyűgöző méretei ragadják meg a látogatót. A vendégek min­denekelőtt megtekintik az épülő ércdúsítót, ahonnan az érckoncen­­trátum az ország legnagyobb ko­hóihoz, a négy, egyenként 1700 köbméteres nagyolvasztókhoz ke­rül. Az első nagyolvasztót már építik is. Noha csak nemrégiben láttak hozzá, a munka már előre­haladott állapotban van. A­­ nagy­­olvasztó közelében az acélmű kör­vonalai bontakoznak ki. Most már a magasban folyik az építők csa­tája. Az acélműben az egyenként több mint 100 tonna súlyú fém tartóoszlopokat szerelik, más csar­nokokban megkezdődött a fém­­szerkezetek beemelése, sőt helyen­ként rátértek az oldalfalak emelé­sére és a tetőszerkezet felszerelé­sére. Felavatják a hengerművet Ezután a vendégek átmennek a beindulásra készen álló vastagle­mez-hengerműbe. Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára a jelenlevők éljenzése közepette elvágja a sza­lagot. 17 óra 56 perc. A kombinát ifjak­ premierjén veszünk részt. Az óriási emelődaru izzó acéltöm­böt emel ki a kemencéből és az adogató asztalra helyezi, ahonnan bekerül az óriási gépekbe. A je­lenlevők megilletődve szemlélik, hiszen olyan esemény tanúi, amely aranybetűkkel marad fenn hazánk iparosításának történetében. A párt- és államvezetők kezet szo­rítanak a közelükben levő mérnö­kökkel és technikusokkal, melegen gratulálnak nekik. A vendégek ezután figyelemmel kísérik az első fémtömbök henger­lését. Mozgásba hozták a 3000 vil­lamos motorral azt az energetikai erőt, amely meghaladja az egész resicai kohászati kombinát számá­ra szükséges energiamennyiséget. Egy hozzávetőleg 11 hektár terü­letet elfoglaló, egy kilométer hos­­­szú hatalmas csarnokban vagyunk. E gigászi épületben 30 000 tonna technológiai berendezést szereltek fel, amelyeknek több mint felét hazai iparunk állította elő. Nicolae Ceau­șescu, Ion Gheor­ghe Maurer elvtársak és a többi párt- és áramvezetők behatóan ér­deklődtek az építési-szerelési gra­fikon jelenlegi stádiuma iránt, va­lamint arról, hogy miként teljesí­tik szerződéses kötelezettségeiket a komplex berendezéseket szállító ha­zai és külföldi iparvállalatok. Út­baigazításokat adtak, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a kombi­nát üzemosztályainak, részlegei­nek és gyárainak határidő előtti üzembehelyezéséhez. A vendégek ezután az első vas­taglemez mennyiség előtt állapod­nak meg. Az első szakaszban 600 000 tonna lesz e lemezekből az évi termelés. A szerelőktől és a hengerészek­től búcsút véve, a párt- és állam­vezetők a következőket írták be a kombinát aranykönyvébe: „Nagyra értékeljük az építők és szerelők ezreinek sikeres erőfeszítéseit, azo­­két, akik itt Galacon a román fém legnagyobb fellegvárát — a kohá­szati kombinátot építik. Gratulá­lunk nekik és eredményes munkát kívánunk ahhoz, hogy minél jobb körülmények között helyezzék üzembe és üzemeltessék ezt a mo­dern kombinátot — a pártunk ál­tal következetesen folytatott szo­cialista iparosítási politika gyü­mölcsét". Ezután az építők és szerelők ez­reinek részvételével nagygyűlés zajlott le. A részvevők nevében Eduard Gheorghe elvtárs, a kom­binát vezérigazgatója üdvözölte a párt- és államvezetőket. Köszöne­tet mondott a hatalmas galaci ko­hászati kombinát építési munkála­tainak jó menete iránt tanúsított gondoskodásért, s jelentette, hogy ez idő szerint teljes erővel folyik a kombinát összes üzemosztályainak építése, sikeresen megvalósítják az előirányzott ütemtervet. A gyűlés részvevőinek lelkes tap­sa közepette NICOLAE CEAUSES­CU elvtárs emelkedett szólásra. A Párt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a kom­binát építőit és kohászait, majd ezeket mondotta: A kombinát építése hazánk szo­cialista iparosítási politikájának egyik központi objektuma. Önök, kohászok világosan látják milyen jelentősége van a gépgyártás fej­lesztése és általában a szocialista gazdaság szempontjából egy hatal­mas fémtermelő ipar létezésének. E nélkül nem beszélhetünk szocialista iparosításról, modern gazdaságról, amely biztosítja a szocialista építés kiteljesítését és a kommunizmusra való áttérés lehetőségét. Az öt év alatt, amióta megkez­dődtek a munkálatok ezen az építő­telepen, sok nehézséget kellett le­győzni, de ezekben az években si­került számos fontos munkálatot megvalósítani, s ilyképpen a kom­binát első egysége elérkezett az üzembe helyezés stádiumához. A lemezhengermű ez, amelynek üzem­be helyezésével a galaci kohászati kombinát megkezdi hozzájárulását Románia szocialista iparosításához. A hengermű természetesen csak most lát munkához, de a rendelke­zésünkre álló adatok szerint, világ­­viszonylatban is a fejlett technika színvonalán áll. Példás felszerelése a román technikusok és munkások hozzáértéséről és szakavatottságá­­ról tanúskodik. Mint tudják, meg­valósításához hozzájárultak kül­földi technikusok és szakértők, akik segédkeztek a hengermű épí­tésében és szállították berendezé­seinek jó részét. A hengermű hivatalos üzembe helyezése alkalmából üdvözölni kí­vánom a román építőket és kohá­szokat, gratulálni akarok nekik munkasikereikhez, újabb eredmé­nyeket kívánni­ további munkájuk­hoz ! Egyben köszönetet kívánok mon­dani az idegen szakembereknek, gratulálni akarok nekik, hiszen ők a mi szakembereink oldalán dol­gozva segédkeztek ezen új és mo­dern egységnek az üzembe helyezé­sében ! Elvtársak, természetesen még hosszú utat kell megtennünk, amíg üzembe helyezzük a kombinát töb­bi egységeit is. A galaci építők és kohászok egyik fő feladata hasz­nálatba adni az 1750 köbméteres nagyolvasztót, az első, több mint két millió tonna kapacitású acél­művet. Nagy feladatok hárulnak önökre, hiszen körülbelül kilenc milliárd 400 millió lej beruházási munkát kell eszközölniük, vagyis néhányszor annyit, mint amennyit eddig eszközöltek. Ehhez pedig jó munkaszervezés, jó munkafegye­lem, a termelési grafikonok szigo­rú betartása szükséges, mert a kö­vetkező egységeket csakis így lehet határidőre átadni rendeltetésének. Ennek az első egységnek, a lemez­hengerműnek az üzembe helyezése természetesen biztosíték arra, hogy idejében és példásan teljesítik a további feladatokat is. A pártszer­vezetnek, a mérnökök és szakembe­rek egész munkaközösségének még inkább összpontosítania kell erő­feszítéseit, a minisztériumnak na­gyobb figyelmet kell fordítania a munka menetére, az anyagok és berendezések idejében történő biz­tosítására, hogy az építők sikeresen teljesíthessék feladataikat. Meggyőződésünk, hogy e felada­tokat is valóra váltják, hogy 1968- tól kezdve rendelkezésünkre áll Galacon termelt acél. 1970-ben pe­dig az ország kohászati kombinát­jainak termelését több mint két millió tonna galaci acél egészíti ki. Becsületbeli feladat ez, elvtársak, amelyet teljesítenünk kell, hogy valóra váltsuk a IX. kongresszus programját a gazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztésére, egész népünk jólétének növelésére, a szo­cialista Románia felvirágoztatására! Victor Btr’ädeanu Adrian lonescu Paul Diaconescu Radu Apostol Teljesedések (Folytatás az 1. oldalról) berautókat, a számvevő rögtön­zött kimutatásait. S újra meg új­ra a jövendő csarnokokra fordít­ja vissza a szót. Galacon mindenki a jövőről, a kombinátról beszél.“ (1961 au­gusztus 22). Ez hát a galaci építők hagyo­mánya, amely az első naptól új erőt adott nekik, a messze előre­tekintés. Ők mondják, hogy mindezt pártunktól, a párt mes­­­szetekintő, okos politikájából ta­nulták. Neveket is idézhetnék, ekszkavátor kezelőkét, vagy mér­nökökét. De most, éppen most, a nagy teljesedés pillanatában mél­tatlannak találnám, hogy néhány nevet említsek csak. Tizenötezer ember dolgozott és dolgozik a kombinát építőtelepén. A teljese­dés , a tervek valóra váltása ki­tartó, szorgalmas munkával, o­­kos hozzáértéssel valamennyiük közös műve. Ezért volt olyan egyöntetű az öröm és a lelkesedés, amikor a párt- és államvezetők megláto­gatták a kombinátot. Ezért hall­gatták olyan nagy figyelemmel a párt- és államvezetők tanácsait, útmutatásait. Hogy Galac fényei a város és az ország javára soka­sodjanak.

Next