Előre, 1966. november (20. évfolyam, 5908-5933. szám)

1966-11-01 / 5908. szám

1966. november 1., kedd Amir Abbas Hoveida iráni miniszterelnök látogatása (Folytatás az 1. oldalról) lámáinak felvetésében és megol­dásában. A Minisztertanács elnöke ki­domborította, hogy Románia Szo­cialista Köztársaság, amelynek el­határozása hozzájárulni a béke nemes ügyéhez, szilárdan síkra­­száll a népek azon elvitathatatlan joga tiszteletben tartásáért, hogy szabadon és egymagukban dönt­hessenek sorsuk felől. A szónok hozzátette, hogy a két ország erőfeszítései a népek kö­zötti egyetértésnek és együttmű­ködésnek kedvező légkör kialakí­tása érdekében értékes hozzájár­u­­lás a világbéke megvédéséhez és erősítéséhez. A szónok kifejezte azt a meg­győződését, hogy az iráni minisz­terelnök látogatása újabb jelentős alkalom a hasznos eszmecsere folytatására az időszerű nemzet­közi kérdésekről, az aláírásra ke­rülő dokumentumok pedig újabb lépéseket tesznek majd lehetővé az országaink és népeink közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésének útján, majd ezeket mondotta : A legnagyobb örömünkre szol­gál az a gondolat, hogy e látoga­tás alkalmat nyújt Excellenciad­­inak, a román-iráni együttműkö­dés fejlesztése kiváló harcosának és a mélyen tisztelt Hoveida asz­­szonynak népünk alkotó munkája egyes eredményeinek közvetlen megismerésére. A román miniszterelnök a ro­­mán-iráni kapcsolatok szüntelen felvirágoztatására, az iráni nép haladására, az iráni Sahinsah és a jeles vendégek egészségére emel­te poharát. Ezután AMIR ABBAS HOVEI­DA Irán miniszterelnöke mondott pohárköszöntőt. Hangsúlyozta: mindenekelőtt engedjék meg, hogy kijelentsem, örömünkre szolgál, feleségemnek és jómagamnak, hogy önök körében, jóbarátok kö­rében lehetünk. Irán és Románia kapcsolatai, amint azt ön is hang­súlyozta, elnök úr, nem mai kele­tűek. Ha visszatekintünk a törté­nelmi múltba, megállapíthatjuk, hogy állandóan voltak cserék or­szágaink között, különösképpen kulturális téren. Nagy hatást tett rám Románia fővárosa. Ésszerűen és harmoni­­kusan fejlődő város. Azt hiszem, meg lehetnek elégedve, hogy oly szerencsésen egybe tudták fonni a kellemest és a hasznost. Ez nap­jainkban rendkívül fontos. Hoveida miniszterelnök a ro­mán-iráni kapcsolatokra utalva rámutatott, hogy e kapcsolatok szüntelenül fejlődnek. Felejthetet­len emlékeink vannak az elnök úr két látogatásáról országunkban. Császárom, aki az idén látogatott el Romániába, maga is meggyőződ­hetett arról — s ilyen irányú be­nyomásait velünk is közölte —, hogy önöknél szeretettel és szívé­lyesen fogadják a vendégeket, hogy népeink mennyire közel van­nak egymáshoz, hogy a két állam azonosan ítél meg egyes nemzet­közi kérdéseket és a szüntelen fej­lődés óhaja hatja át őket. Természetesen — jegyezte meg a vendég — az országainkat össze­fűző kapcsolatoknak meg kell ha­ladniuk egy kereskedelmi vagy egy kulturális egyezmény kereteit. Eddigi és további gazdasági és kulturális cseréink természetesen fontosak. De úgy hiszem, amint azt ön is mondotta, hogy e kap­csolatokat a nemzetközi közösség keretében, a békének azon lég­körében kell fejlesztenünk, amely biztosítani hivatott a jobb élet­­színvonalra törekvő népeink fej­lődését. Az iráni miniszterelnök ezután rámutatott, hogy a két ország szakértői a következő napokban összeülnek, hogy megvitassanak közös érdekű kérdéseket, s kife­jezte meggyőződését, hogy a szak­értők tevékenysége pozitív ered­ményekkel zárul. Úgy hiszem — hangsúlyozta a vendég —, hogy e megbeszélések lehetővé teszik szám­unkra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésén túlmenően megmutassuk a világ­nak : meg lehet találni a hathatós együttműködés útjait két olyan ország között,, .amely különböző szférákhoz tartozik és bizonyos dolgokat különbözőképpen ítél meg. Hoveida miniszterelnök kiemel­te, hogy a Mohammad Reza Pah­­lavi Aryamehr sahinsah romániai látogatása után kiadott közle­ményt Romániában és országában egyaránt példásnak tartják arra, miképpen érti meg egymást két olyan állam, amely nyíltan, átfo­góan és reálisan veti fel a kérdé­seket. Az iráni miniszterelnök befeje­zésül ezeket mondotta : Köszö­nöm Excellenciádnak, feleségének, az ön összes munkatársainak a szívélyességét. Meggyőződésem, hogy vidéki látogatásom során rendkívül érdekes, ugyanolyan le­nyűgöző dolgokat láthatok,­­mint a fővárosban. Kifejezve Irán, csá­szárom, munkatársaim, az iráni nép érzelmeit, emelem poharam a román nép, Románia Szocialista Köztársaság vezetői egészségére. (Agerpres) A Minisztertanács elnöke fogadást adott Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke és felesége szom­bat este fogadást adott az iráni miniszterelnök és felesége romá­niai látogatása alkalmából. A fogadáson rész vett az Állam­tanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadal­mi szervezetek vezetői, kulturá­lis személyiségek, tábornokok és törzstisztek, újságírók. Amir Abbas Hoveida iráni mi­niszterelnök felesége és Farokhroo Parsay asszony, iráni oktatásügyi miniszterhelyettes meglátogatta a Pionírpalotát. A vendégeket elkí­sérte Elena Maurer, a Miniszter­­tanács elnökének felesége. A vendégek ezután a Bucuresti konfekció- és kötöttárugyárat te­kintették meg. Farokhrop Parsay asszony, irá­ni oktatásügyi miniszterhelyettes szombat délben látogatást tett az Oktatásügyi Minisztériumban, s megbeszélést folytatott Stefan Ba­lán akadémikussal, oktatásügyi miniszterrel. A megbeszélés során a két or­szág közoktatási és nevelési kér­déseit vitatták meg. A megbeszé­lésen részt vett Jean Livescu pro­fesszor, docens­ doktor, oktatás­ügyi miniszterhelyettes és oktatás­ügyi minisztériumi főtisztviselők-Jelen voltak az iráni vendég kí­séretében levő hivatalos szemé­lyek. Ott voltak Bukarestben akkre­­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői-A fogadás meleg, baráti légkör­ben folyt le. (Agerpres) Mehdi Samir, az iráni Nemzeti Bank kormányzója szombat dél­ben felkereste Vasile Malinschit, Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjának kormányzóját. Ez alkalommal eszmecserét foly­tattak a két pénzintézet kapcsola­tairól. ★ Amir Abbas Hoveida iráni mi­niszterelnök a kíséretében levő hi­vatalos személyekkel szombat dél­után gépkocsin városnéző körutat tett a fővárosban. A vendégeket elkísérte Vasile Gliga külügymi­niszter-helyettes. Traian Ispas a Bukarest városi néptanács alelnöke és Horia Mar­­cu, a főváros főépítésze vázolta a vendégek előtt, hogy milyen irány­elvek alapján folyik a bukaresti építkezési és városrendezési tevé­kenység. (Agerpres) ★ Dobrudzsa tartományban Konstanca,­­ M. Moarcán és S. Lucián, az Agerpres különtudósítói jelentik . Amir Abbas Hoveida, Irán mi­niszterelnöke és felesége, valamint a miniszterelnök kíséretében levő iráni hivatalos személyek vidéki körútra indultak. A Baneasa pályaudvarra az iráni miniszterelnököt kikísérte Roman Moldovan, a Minisztertanács alel­nöke, George Macovescu külügy­­miniszter-helyettes és más hivata­los személyek. A magas rangú vendéggel együtt elutazott Vasile Gliga külügymi­niszter-helyettes, Dionisie Iones­­cu nagykövet, a Külügyminiszté­rium protokolligazgatója, Valentin Vlad, Románia teheráni ideiglenes ügyvivője és Ahmad Eghbal, Irán bukaresti nagykövete. Útban Kon­stanca felé a vendé­gek kiszálltak Jegália állomáson, s ott megtekintették az utóbbi évek­ben épült gabonatárolókat. Cons­tantin Doncea, a Mezőgazdasági Terítékértékesítő Állami Bizott­ság elnöke és Nicolae Ionescu, a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke, valamint a helyi állami szervek egyes vezetői üdvözölték a vendé­geket. Az iráni miniszterelnököt bőven felvilágosították arról, hogyan dol­gozzák fel, kondicionálják és tárol­ják a gabonát ezekben a tárolók­ban, amelyek hazai viszonylatban a legnagyobbak közé tartoznak. Hoveida miniszterelnök kifejezte azt az óhaját, hogy a román és az iráni szakemberek együttműköd­jenek hasonló, nagy kapacitású ga­bonatárolók Iráni építésében. Délben az iráni vendégek Kons­­tancára érkeztek. A két ország zászlóival feldíszített pályaudvaron az iráni miniszterelnököt és a kí­séretében lévő személyeket Petre Nicolae, a városi néptanács elnöke és a helyi állami szervek más kép­viselői üdvözölték. A hivatalos gépkocsisor Kons­tanca központján áthaladva Ma­máré felé vette útját. A Pare hotel halljában, az üdülőhely makettje előtt a vendégekkel ismertették a román tengerpart fejlődését. Az iráni miniszterelnök és felesége melegen gratuláltak a műépítész­széknek az épületek korszerű fel­fogásához és jövőbeli tereikhez. A továbbiakban megtemntették a Konstancai Régészeti Múzeumot Hoveida miniszterelnök beírta ne­vét a múzeum vendégkönyvébe, csodálatát fejezve ki a kiállított tárgyak gazdagsága és értéke, a múlt mi­űemlékeinek gondos megőr­zése iránt. Az Észak-Eforián tett rövid lá­togatás után este az iráni minisz­terelnök és felesége a konstancai kaszinóban részt vettek a városi néptanács elnöke által tiszteletük­re adott vacsorán. A vacsorán, a­­melyen részt vettek a vendég kí­séretében levő iráni és román hi­vatalos személyek, akárcsak a konstancai közélet képviselői, Petre Nicolae és Amir Abbas Ho­veida pohárköszöntőt mondott Éjszaka az iráni vendégek főül­lönvonattal Kolozsvárra utaltak. Ai RKP KB küldöttségének elutazása az Albániai Munkapárt I. kongresszusára Hétfő délelőtt Tiranába utazott a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, amely Constantin Dragannak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága tagjának vezetésével részt vesz az Albániai Munkapárt V. kongresz­­szusán. A küldöttséget a Baneasa repü­lőtérre Leonte Rautu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Gheorghe Petrescu, Ghizela Vass és Ion Stoian, az RKP KB osztály­­vezetői, Mihai Marin külügymi­niszter-helyettes, pártaktivisták kísérték ki. Jelen volt Dhimiter Stamó, Al­bánia NK bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Gheorghe Radulescu elutazott a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésére Vasárnap délután Gheorghe Ra­­dulescu elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, Románia Szocialista Köz­társaság állandó KGST-képviselő­­je a fővárosból Moszkvába uta­zott, hogy részt vegyen a KGST Végrehajtó Bizottságának rendkí­vüli ülésén. Elinduláskor a Baneasa repülő­téren jelen voltak a következő elvtársak : Fazekas János, a Mi­nisztertanács alelnöke, Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter, George Macovescu és Mihai Marín külügyminiszter-helyettesek, Mau­­riciu Novac, az Állami Tervbizott­­ság alelnöke. Jelen volt A. V. Basov, a Szov­jetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Az Olasz Kommunista Párt küldöttségének látogatásai Az Olasz Ko­m­munista Párt kül­döttsége, élen Gian Carlo Paretta elvtárssal, az Olasz Kommunista Párt KB Igazgatóságának és Pólib­­bürójának tagjával folytatta vidéki körútját és ellátogatott Kolozs, va­lamint Hunyad tartományba. A küldöttség tagjai Kelozs tar­tományban felkeresték a tartomá­nyi néptanácsot. Clement Rusu elvtárs, az RKP KB tagja, a tarto­mányi néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke ismertette a vendégek előtt a helyi közigazga­tási szervek fő feladatait. A kül­döttség ezután megtekintette a bo­tanikus kertet, a Babes-Bolyai E­gyetemet és az aranyosionai Scin­­teia mezőgazdasági termelőszövet­kezetet. A küldöttséget Hunyad tarto­­m­ányban Gheorghe Calin elvtárs, az RKP KB tagja, a tartományi pártbizottság első titkára fogadta. A vendégek találkoztak a tarto­mányi pártbizottság több tagjával, ellátogattak a Vajdahunyadi Ko­hászati Kombinátba, a szerdahelyi állami gazdaságba, a nagyapoldi álla­m­i gazdaság borászati központ­jába, megtekintették sarmizegetu­­sai és gyulafehérvári történelmi műemlékeket. (Agerpres) Fogadás Törökország nemzeti ünnepe alkalmából Törökország nemzeti ünn­­épe, a köztársaság kikiáltásának napja alkalmából Semsettir­ Arif Mardin, Törökország bukaresti nagykövete szombat délután fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Gheorghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés al­elnöke, Grigore Geamanu, az Ál­lamtanács titkára, Mihai Balanes­­cu posta- és távközlésügyi minisz­ter, Mihai Masin külügym­iniszter helyettes, egyes minisztériumok vezetőségi tagjai) központi intézmé­nyek vezetői, akadémikusok, tudo­mányos és művészeti személyisé­gek, tábornokok és törzstisztek, új­ságírók. Jelen voltak bukaresti diplomá­ciai képviseletek vezetői és a dip­lomáciai testület más tagjai. (Agerpres) Sok múlik a költségelemek elosztási módján is... (Folytatás az 1. oldalról)­rint az említett módszerek az ön­költség ésszerű felméréséhez ve­zettek termékenként. Indokoltnak tartjuk, hogy a vál­lalatok közgazdászai felülvizsgál­ják a jelenleg alkalmazott elosztá­si kulcsokat, szem előtt tartva az utóbbi időben végbement gazdasá­gi-műszaki változásokat és tökéle­tesítsék a meglévő módszereket, hozzájárulván ezáltal is az önkölt­ség számítási módszerének további megjavításához- Javasolnánk pél­dául, hogy kísérleti jelleggel alkal­mazzák az összes termelési költsé­gek elosztását megfelelően azok viszonylag változó vagy állandó jellegének. A módszer gyakorlati alkalmazása lehetővé tennné azon költségelemek reálisabb felméré­sét, amelyek közvetlenül függnek a termelés volumenétől, tehát ter­mékegységenként azonosíthatók (függetlenül attól, hogy természe­tüknél fogva indirekt költségekről van szó). Úgyszintén felülvizsgá­lásra szorul a direkt bérekhez való viszonyítás módszere is, mert a technikai előrehaladás során ha­bár a direkt bérek aránya lecsök­ken, az indirekt költségelemek részaránya viszonylag megnövek­szik vagy konstans marad. A „Li­do“ kelme előállításánál a direkt bérek részaránya méterenként a paulesti Intexben 1,34 lej, míg a bukaresti Unirea-ban 2,45 lej. Ha az indirekt költségek elosztási kulcsaként a direkt bérekre való viszonyítást alkalmazzuk arra a hamis eredményre jutnánk, hogy ezek részaránya alacsonyabb a paulesti-i vállalatban. Holott a valóságban nem így várt, mert a paulesti-i vállalatban az indirekt községek részaránya relatív ma­gas­ A fenti példa is arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire fontos megfelelő kulcsok használata, fi­gyelembe véve az összes tényező­ket, amelyek közvetve vagy köz­vetlen befolyásolják a termelési költségek alakulását. HÍREK A Bukaresti Egyetem meghívá­sára szombat délután a fővárosba érkezett dr. Karl Theodor Gossen professzor, a Bécsi Egyetem roma­­nisztikai intézetének igazgatója. Vendégünk csaknem kéthetes ro­mániai tartózkodása alatt megláto­gatja Bukarestet és Kolozsvárt, ahol szakelőadásokat tart az egye­temi tantestület és a diákok előtt. Ezenkívül megtekint az ország kü- l­­lönböző helységeiben diáklétesít- ■ ményeket és kulturális-tudomá- I nyos intézeteket és felkérés Pra- I hova völgyi üdülőhelyeket.­­ ★ Vasárnap délelőtt számos kon- ■ stancai dolgozó tanuló és diák vett ■ részt a Sota Rusztaveli grúz író I születése 800. évfordulójának szén- ■ teli gyűlésén. Ez alkalommal Tra- I­­án Simula egyetemi tanársegéd a I grúz költő életéről és művéről be­­­­szélt. | IDŐJÁRÁS Hideg idő várható. Változékony égbolt, az ország déli részén borús idő, esőzés, havas eső, helyenként havazás várható. Másutt elszigetel­­ten havazás. Enyhe, az ország déli részén erősebb észak-keleti szél. Hőmérsékleti értékek éjjel —5 és + 5, nappal 4—12 fok között. Észa­kon ennél alacsonyabb hőmérsék­let. Fagy, dérképződés. A következő három napra­­ to­vábbra is hideg idő várható. He­lyenként esők, különösen az ország déli részén. Mérsékelt szél. Hőmér­sékleti értékek éjszaka —7 és +3, ■ nappal 6—14 fok között. Nyugaton s­zérképződés. ELŐRE Román kormányküldöttség utazott Algírba Vasárnap délelőtt Bujor Almá­sán, az EKP KB tagja, bányaügyi miniszter vezetésével román kor­mányküldöttség utazott Algírba, hogy az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányának meghívására részt vegyen a No­vember 1. Algéria Nemzeti Napja, az algériai forradalom kezdetének XII. évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken. A küldött­ségben részt vesz még Stéfári Cleja nagykövet, külügyminiszté­­riumi­ igazgató. Elinduláskor a Baneasa repülő­téren Emil Draganescu villamos­energiaügyi miniszter, Mihai Ma­rin külügyminiszter-helyettes és a Bányaügyi Minisztérium vezetősé­gének több tagja búcsúztatta a küldöttséget. (Agerpres) Algíri levél Határozott lépések a gazdasági függetlenség útján Algériában ma, november­­ elsején ünnepüik a gyarmati elnyomás ellen és a nemzeti felszabadulásért vívott népi fegyveres harc kirob­banásának 12. évfordulóját. Ebből az alkalomból hazánk dolgozó népe újabb sikereket kíván az algériai népnek országépítő munkájá­ban. Algéria útjait járva, nem egyszer hallottam ismételni: „Sokat kell építenünk, rengeteg a tennivalónk”. Konkrét realitást fejez ki ez a mon­dás, hiszen a politikai függetlenség kivívása csupán egy fejlődési sza­kasz volt, s a forradalom nem ért véget Most újabb csata kezdődött, a teljes gazdasági függetlenségért, és a mezőgazdaság fejlesztéséért, a szakképzett technikusok, szakkódé­s­zek kiformálásáért. „Az új élet fel­építéséért vívott hosszú út kezdete ez, írta a Revolution Africaine című hetilap. Az El Mudzsahid című lap pedig hozzátette : „A gazdasági függőség felszámolása, a külföldi monopóliumoknak az ország kincsei fölötti privilégiumai megszüntetése c Íme a közelmúltban hozott, és a közeljövőben foganatosítandó in­tézkedések tárgya". A harmadik algériai kőolajveze­ték — a Haud El Hmara-Arzew — abban különbözik elődeitől, hogy jóval korszerűbb és teljes egészében az algériai állam tulajdona. Az öt tartományt átszelő 800 kilométer hosszú kőolajvezeték hozzájárul az évi 25 millió tonnányi algériai kő­olaj hasznosításához. A kőolajforrások ésszerű kiakná­zására törekvő algériai állam be­jelentette, hogy a közeljövőben megkezdik a negyedik kőolajveze­ték építését. A szénhidrogén-vegyü­­letek terén folytatott kutatások és az új tartalékok kiter­m­elésének jelenlegi struktúrája lehetővé teszi, hogy Algéria tovább fejlessze kő­olajiparát. Ezt szolgálja az elmúlt év júniusában megkötött algériai-fran­­cia kőolajegyezmény is, amely ke­retében szövetkezeti egyesület név alatt létrehoztak egy új szervezetet. Az egyezmény szerint az algériai nemzeti kőolajtársaság a francia partnerével azonos jogokkal ren­delkezik és az algériai területen meghatározott körzetben teljes jogú felelősséggel folytat kőolaj és föld­gáz feltárást, kitermelést és feldol­gozást. Ennek az egyezménynek az alapján ez idő szerint Algéria saját szervezetei révén, közvetlenül vesz részt a gáznemű szénhidrogének, különösen a metán­gáz kereskedelmi értékesítését és feldolgozását érintő műveletekben. A bányavállalatok államosítása az ország gazdasági függetlensége felé vezető út figyelemre méltó új szakaszát jelzi. A legfontosabb államosított bá­nyavállalatok termelését a Bérem elnevezésű algériai bányászati ku­tató és kitermelési iroda hangolja össze ; ezek közé tartozik Guenza vasércbánya, amelynek évi átlagter­melése 2 500 000 tonna vas. Ugyan­csak ezek közé sorolhatjuk a Szidi Kamber, Ain-Berber, Ouarsenis, El- Abed, Oued Zouader horgany, ólam és rézbányát is. A tunéziai ha­tár közelében lévő Dzsebel Ouk-i foszfát-érc tartalékokat 500 millió tonnára becsülik. A világ foszfát­termő országai között, az Egyesült Államok, Marokkó és Tunézia után, Algéria áll a negyedik helyen. E bá­nyák államosítása erőteljesen fel­lendíti majd ennek a fontos gazda­sági ágnak a fejlődését. Az említett intézkedések közé so­rolhatjuk az algériai Nemzeti Bank létrehozását és az állami monopó­lium kiterjesztését az olyan biztosí­tási társaságokra, amelyek a nem­zeti vagyon 2 százalékának megfe­lelő alapokkal működnek. Megújhódik Algéria mezőgazda­sága is. Országos vita előzi meg az agrár-reformot. E reformterv alapel­ve: „A föld azé, aki megműveli“. Az agrár-reform megoldja azoknak a hatalmas mezőgazdasági területek­nek a kérdését, amelyek ez idő sze­rint a hazai nagy földbirtokosok tu­lajdonát képezik. Az új földreform alkalmazását 1967-ben kezdik meg ,figyelembe véve azoknak a törek­véseit, akiket hosszú ideig megfosz­tottak e jogaiktól"­ — hangsúlyozza az El Mudzsahid című lap. Mindezzel egyidejűleg, a kül- és belkereskedelem átszervezését is tervezik. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy az úgynevezett „nyugvó ja­vak" is állami kezelésbe k­erültek „Nyugvó javak” alatt azok a tulajdo­nosok és iparvállalatok értendők, amelyeket volt tulajdonosaik a füg­getlenség kikiáltása után elhagytak. Ezek mindeddig az Átruházási Bi­zottság ügykezelésében voltak. „A fontosabb iparvállalatok ál­lamosítása, az intézkedések összes­sége — hangsúlyozza az Algerie Presse Service hivatalos sajtóügy­nökség — szervesen hozzátartozik ahhoz a nagyszabású folyamathoz, amelynek célja számos gazdasági objektumot a nép kezébe juttatni, ahhoz a folyamathoz, amely köz­vetlenül a politikai függetlenség kikiáltása után kezdődött s amely biztos lépésekkel visz közelebb a gazdasági függetlenséghez." Constantin Benga ALGÍR. A FÜGGETLENSÉG TERE A BUCURESTI MÜIGFELDOLDOZÓ ÜZEM Bukarest, Zidari Mohi utca 23 sz. 23 August rajon BIZTOS MEGRENDELÉS ALAPJÁN AZONNAL SZÁLLÍT BERGMANN CSÖVET HELYETTESÍTŐ PVC CSÖVEKET, AZ ALÁBBI MÉRETEKBEN: 13x11 mm átmérőjű PVC Bergmann csövek 16x14 mm 18x16 mm 25x21,8 mm * 32x28,4 mm “ 39x35,4 mm “ BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS A 35 03 68-AS TELEFON­SZÁMON. ss MŰSZAKIT JEGYZI Belgrádban a teljes barátság !A kölcsönös megértés szellemében megtartotta 8. ülésszakát a roo­m­án—jugoszláv műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyesbizott-­ság. A bizottság megvizsgálta a legutóbbi ülésszaka utáni műszaki- tudományos együttműködést és jó­váhagyta a következő időszakra szóló együttműködési programot, amelynek célja kölcsönösen megis­mertetni a két ország műszaki-tu­­dományos eredményeit. A felek el­ismeréssel nyugtázták a műszaki­­tudományos együttműködés sike­reit. Október 29-én jegyzőkönyvet ír­tak alá, amely előirányozza mű­szaki dokumentáció cseréjét és szakemberek kölcsönös tanul­mányútjait, különösképpen a vegy­ipar, és a kőolajipar, a bányaipar, a gépgyártóipar, az élelmiszeripar és az építőipar terén. 3 ROM­FELSZÓLALÁS « CÍM­W Az UNESCO párizsi konferen­ciáján folytatódik az általános vi­ta. A programbizottságban számos küldött szólt hozzá ahhoz a prog­ramtervezethez, amelyet René Ma­­heu, az UNESCO vezérigazgatója terjesztett elő. Valentin Lipatti Románia küldötte felszólalásában azt ajánlotta, hogy az UNESCO a jövőben fordítson nagyobb figyel­met a kulturális tevékenységre. A román küldött hangsúlyozta, hogy kulturális és tudományos kooperá­­lási programot kell kifejleszteni az európai országok között, s megem­lítette, hogy országunk küldöttsé­ge az általános konferencián kon­krét javaslatokat terjeszt elő, a­­melyeknek célja megállapítani egy európai UNESCO-program kereteit és így előmozdítani a még mélyre­hatóbb dialógust a fejlett orszá­gok és a fejlődésben lévő országok között. Küldöttünk hangsúlyozta, hogy a „szervezet XX. évforduló­jának küszöbén az általános kon­ferenciára az a feladat hárul, hogy megállapítsa egy olyan távlati program kereteit, amiiely megjelöli az UNESCO szerepét a béke szi­lárdításának művében“. A RÉGENI IRAM (AXENTE SEVER UTCA 6 SZÁM) NORMÁN FELÜLI KÉSZLETBŐL, BIZTOS MEGRENDELÉS ALAPJÁN ELAD: RIBUKTÚROKAT, VILLAMOS MOTOROKAT, VILLAMOSSÁGI ANYAGOKAT, SZERELÉSRE KÉSZ ALKATRÉSZEKET, VÁGÓSZERSZÁMOKAT, KD 35-ÖS MOTOR CSEREALKATR­ÉSZEKET, CSISZOLÓKÖVEKET KÜLÖNBÖZŐ CSAPÁGYAKAT A terméklisták a vállalat beszerzési osztályain tanulmányozhatók

Next