Előre, 1967. január (21. évfolyam, 5961-5985. szám)
1967-01-03 / 5961. szám
2 ESZTENDŐ SZÜLETÉSE (Folytatás az 1. oldalról) makkot nézünk szét az egész országban, mert egyéni munkánk, eredményeink a haza munkájában, eredményeiben kapnak igazi távlatokat, találják meg jelentőségüket Jól végeztük az elmúlt esztendőt, ez csendült ki Nicolae Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának rádió és televízió beszédéből. Egy nép érzelmei, gondolatai találkoztak s fonódtak egybe ezekben a pillanatokban. „Különösen ki szeretném emelni a munkások, parasztok és értelmiségiek szorgalmát, tehetségét és képességeit, azt a lelkesedést és önfeláldozást, amelyet az összes dolgozók tanúsítottak, nemzetiségre való tekintet nélkül, pártunk marxista-leninista politikájának valóra váltásában, a haza előrehaladásának szentelt nagyméretű tevékenységben“ — mondotta a Román Kommunista Párt főtitkára, és a haza minden dolgozója, kezében a tele borospohárral, a jól végzett munka tudatában köszönthette az új esztendőt. Egyetlen nagy család bensőséges, meghitt hangulata fogta össze az ország minden fiát. Jól végeztük hát az elmúlt esztendőt, jól kezdtük az újat. Jókedvvel és buzgalommal, amely nélkülözhetetlen feltétele mindenféle alkotó munkának az igazi eredményeknek. Terveink az előző esztendő eredményeiből fakadnak, azokat teljesítik, viszik tovább. De éppen, mert tájainkon minden esztendő magasabb szinten teljesíti az előzőt, az új még több tudást, szorgalmat, felelősségérzetet követel meg mindnyájunktól. Ennek tudatában koccintottuk össze poharainkat : a jókívánságban, amit egymáshoz intéztünk, az ígéretünk is benne csendült, hogy teljesíteni fogjuk az új esztendő magasabb igényeit, nagyobb társadalmi felelősségét. Boros pohárral a kezünkben, jó reménységgel a szívünkben, barátunknak fogadtuk a megérkezett új esztendőt. Tudjuk, hogy mivel tartozunk ennek a barátságnak. De tőle is elvárjuk, hogy barátként szolgáljon minket iparkodásunkban, szorgalmunkat és igyekezetünket váltsa sikerekké, teljesítse a haza nagy, országos terveivel egyetemben a haza minden fiának álmait és boldogságát, adja meg munkánkhoz a békét, a biztonságot és serkentő örömet. Úgy, ahogy a szilveszteri ünnepi pillanatokban ígérte. AZ ELSŐ INTERJÚ Elhallgattak a súlyosan döngő nagy kalapácsok, kihunyt az elektromos acélkemencék tűzijátéka. A Steagul Rosu üzem munkacsarnokai csendbe burkolózva magasodnak a havas brassói hegyek tövében. A gépek ritmusát diktáló ■ teherautógyártók, öntök, kovácsok, vasesztergályosok és szerelők százai az esztendőt búcsúztatják 1960 utolsó éjszakáján. Az ipari tanulók étkezdéjének tornyos épülete olyan, mint valami földre varázsolt mesekastély. Tündéd fényáradatot sugároz a fehér jégköntöst öltött fenyőfákra. A hatalmas termet tarka szerpentin szalagok lengik át. Mennyezetig érő ténfa színes gyertyafényei játszanak a fehér abroszon csillogó poharakkal. Itt ünnepei,terített asztalok mellett ünnepi kedvvel és örömgyújtotta vidámsággal az Üzemi munkaközösség. Szól a zene, a kultúrcsoportok legszebb számaikkal szórakoztatják a szilveszterezőket. Három nappal az év letelte előtt jelentették a pártnak az évi terv befejezését és 10 millió lej értékű termék gyártását terven felül. A jelentés komoly szavai és számai most a Plugosor kedvesen tréfás rigmusaiban ismétlődnek. Észrevétlenül röppennek el az óév utolsó percei. Tizenkét óraütés jelzi az újév beköszöntését. Kint az üzem Óriás szirénái zúgnak, zengenek a hegyek visszhangjával felerősödve. Bent a teremben száz meg száz dolgos kéz emeli koccintásra a poharat : „Sikerekben gazdag, boldog újesztendőt !" A riporter az első interjú szavait jegyzi 1967 első perceiben , Belaräu Ion többszörösen kitüntetett önző : - Amire mi koccintottunk az elmúlt évfordulókon, mindig beteljesedett. 1966 kezdetén a 100 000 teherautót kivontuk. Kigördült a gyártól a 100 000. Most a nagyobb teherautógyártási terv sikerére koccintottunk, ez is meglesz. Hiszen a jövőt mi formáljuk eszünkkel, akaratunkkal. Azt hiszem nincs ebben a teremben egyetlen olyan munkatársam, aki ne érezné a magáénak a holnapi feladatokat és ne készülne rájuk szívvel-lélekkel. Vezessen eredményre a közös szándék ! Jurca Augustin, az alvázosztály műhelyfőnöke : - A múlt évben kilenc újításom volt. Ebben az évben legalább eggyel többet akarok kigondolni, a Bucegi és Carpati teherautók tökéletesebb kivitelezésére. Mircea fiam mellé vágjuk a második gyermeket. Nekem igazán boldog esztendő lesz ez az új Mihai Nicolae munkaérdemrenddel kitüntetett szerelő . - Az összes teherautógyártók üzemi és egyéni terveinek megvalósulására koccintottam. Micu Vasile karbantartási technikus . A brassói Cerbul Carpatin vendéglőben DÍESELÉSEK SZUVESZTERE Hat telefon berreg, csilingel felváltva, sokszor, egyszerre is a váltásvezető asztalán, a temesvári vasúti fűtőház egyik legforgalmasabb irodájában. Közben a kisablaknál váltásból érkező és útra induló mozdonyvezetők szolgálati űrlapokat töltenek ki és adnak le. Ha Bahneanu Silviu szolgálatos váltásvezetőnek tíz keze lenne, akkor sem győzné olyan tempóban a munkát, hogy legalább két kézzel fogadni tudja az érkezők és távozók vagy telefonon jelentkezők újesztendei Szerencsekívonatait. Mert ezen az éjszakán a szolgálatos telefonhívásokat nem hivatalos hívások is tarkítják. Az első szíves, jókívánsággal Stamoreanu Ion fűtőházi főnök csengetett be a váltásvezetőnek boldog újévet kívánva az útról érkezőknek vagy a váltásba indulóknak. A baráti, munkatársi jókívánságok között külön üdvözlet szólt a fűtőház ,,elitjéhez“ tartozóknak: a dieselerekhez, akiknek a száma egyelőre viszonylag még nem nagy, de évről évre mind többen vannak És mire a tranzit-szerelvényt Arad felől vezérlő Negru Octavian vagy a Karánsebesből éjfél tájban induló Cionca Ioan Diesel mozdonyával aemesvári pályaudvarra befutott, szokásos hivatalos fogadás melé, a dieselesek munkájának megsülését magába foglaló újeszdei jókívánság is várta. Hát szó, ami szó, a mi tóban különösen „vallató“ szűk éjszakájuk van a mezzetőknek, és elsősorban a lességgel haladó dieselesekondja Crainic Ioan Dieselvezető. A köd ugyanis tyermet kevetc meg attól is, de elsősorban mányi értékes szeretné mozdonyvezetőtől, érkezésének pillanatádi körben feleséma töltöttem, perző szódavízzel köezését, gondolatrad felől érkező Rigán Ioannal, az óesztendő utolsó napjának délutánján Karánsebesre indult és onnét pár perc múlva érkező Bondor Flóriánnál a vezérlőkabinban. Mert miközben óév-búcsúztatásra, újesztendő köszöntésre emelkedtek a poharak Temesváron, Aradon, Karánsebesen és országszerte, mi, dieselesek, igazán korunkhoz méltóan, stílusosan száz kilométeres sebességgel szeltük át az esztendőhatárt. Mert a forgalom szilveszter éjszakáján sem szünetelhet. — Nem bizony, szól bele a beszélgetésbe szusszanásnyi telefonszünetben a váltásvezető. Este hattól, reggel nyolcig, amikor a szilveszterezők a vidám mulatság fáradalmait alusszák ki, csak tőlünk 80—90 szerelvényt indítunk útnak és ezek közül a legnagyobb terheléseket hosszú távra Diesel-mozdonyok vontatják. Mis míg a váltásvezető Crainickal és a többi dieselessel az irányító tornyoknál érdeklődik az érkezésekről és az úti okmányokat állítja ki, a szemben lévő váróteremben a fűtőházi szakszervezet által szilveszterre vásárolt TV nagy képernyője előtt a munkából érkezők és a váltásukra váró vasutasok Mircea Crisșan szilveszteri tréfáin derülnek, vagyloana Radu románcaiban gyönyörködnek. Ahogy a szilveszter éjszakai szilveszteri látogatásból visszatérőben a rendezőpályaudvar fölött átszelő repülőhídon haladtunk, alattunk egy 2100-as Diesel-mozdony akkor állt be a megrakott szerelvény elé. Talán a Crainic Ioané volt éppen. Pár perc múlva nekivágott a menetlevélben kijelölt útnak, szilveszterező városok és falvak felé. Mert a vasúti forgalom számára a szilveszteri éjszaka is olyan mint a többi. Csak az útravaló jó kívánság módosul így: Erőt, egészséget, boldogságot és jó utat, nyílt pályát az új esztendőben. Mag Mária Csoportom egyik tagja új bútort és televíziót szeretne, a másik autót, a harmadik állami segéllyel épült saját lakásra vágyik. Kívánom külön-külön mindegyiknek óhaja teljesültét s a karbantartó csoportnak együttesen erőt, egészséget és sok munkasikert. - így legyen ! Sipos Bella !A fővárosi Ponzu szülészeti klinikán a Brancsii-i községi Carp Elena szilveszter éjjelén Szülte első gyermekét ELŐRE Köszöntő Tóthéknál Egy, kettő, három, négy, öt... tizenhét. Tizenheten ülnek a szilveszteri asztalnál. Ha nem tudná a vendég, hogy Szatmár legnépesebb családjához kopogtatott be újévet köszönteni, azt hinné, hogy itt a Batizi úti Tóthéknál gyűlt össze az utca valamennyi gyermeke. Gondoljuk csak el, mekkora örömet jelent Tóth János téglagyári munkás és felesége, Julianna számára a gyermek, ha bátran vállalták ennyi utód, hét lány és hét fiú, felnevelését és a vele járó gondokat, bajokat. Ahogy végignézi az ember az asztal körül sorakozó sok szép, derűs arcot, akaratlanul is arra gondol, hogy mennyire találóan nevezte Gorkij a gyermeket az élet világának. Mint a szülők mondják, nincs számukra nagyobb öröm, boldogság, mint az a kedves zsivaj, amivel a tizennégy gyermek nap mint nap betölti a házat, az a vidámság, amivel derűssé teszik még a gonddal teli napokat is. Egy ilyen családban, mint Tóthék, gyakoriak az események, szinte minden hétnek megvan a maga nevezetessége, méginkább az esztendőfordulónak. Az új esztendővel saját szárnyára bocsátotta a család az első és egyben a legnagyobb fiút, Gyurit, aki most nősült. Az újév másik nagy eseménye, hogy a család legkisebb tagja, a másfél éves Zoltika, most kezd ismerkedni a világgal, most szólítja nevén először testvéreit, szüleit. — Kinek, mit hozott a Télapó ? — Nekem mackót, nekem is mackót, nekem babát, nekem szép cipőt, nekem szép ruhát... — és így tovább. Egymást túlharsogva mutatják be a Télapó ajándékát. Mindenkinek hozott valamit, kinek ezt, kinek azt. Hogy mi a vágyuk, aminek teljesülését leginkább várják Tóthék az új esztendőtől, azt már szinte kérdezni sem kell. Új lakást szeretnének, a régi kicsi már a családnak. Nagy az öröm, amikor közöljük velük, hogy a városi néptanács s a város vezetői megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozták az elmúlt napokban ezt a kérdést és már csak az okoz gondot, hogy a négy esetleg az ennél is több szobás lakás olyan helyen legyen, ahol a Tóth családnak is leginkább megfelel. Sike Lajos ÚJÉVI AJÁNDÉK... Az új esztendőt Losonczi Árpikénak hívják. Éjfélkor három és félkilósan, egészségesen és harsánykázással érkezett. Pontosan és örömöt teremtve jöttével igazolta a boldog apa izgatott várakozását. Fiuk... A marosvásárhelyi szülészeti klinikán beszélgetek az újév első napján, a boldog mamával Losonczi Irénnel. — Mire gondolt 1967 első óráiban ? Mosoly kíséri a választ. — A fiamra. Mire gondolhatna egy anya ? Valahol egyszer azt olvastam, hogy az asszony, ha gyermeket hozott a világra, már nem hő, hanem anya... így igaz. Csodálatos érzés anyának lenni. Most már ő az én mindenségem. A jelen nagyszerű, de a jövő csodálatos. Az ő jövőjéről álmodom. Most már az apjával együtt, — lakatos az Electro-Mureyben és alig öt perce telefonált és kívánt mindkettőnknek boldog újesztendőt — ő érette dolgozunk, az ő jövőjét egyengetjük, igyekszünk majd mindent megadni neki, ami az életét széppé, és tartalmassá teszi. Behunyom a szemem és őt látom. Itt van a szomszéd szobában, csak az imént vitték a kicsi ágyába, még a fülemben cseng a hangja. Olyan szép az élet, olyan nagyszerű, olyan csodálatos érzés anyának lenni. Kint megszólal a telefon. Mosolygó ápolónő nyit be. — A férje érdeklődik ismét, hogy vannak, kívánnak-e valamit ? Losoncziné szeme ragyog. — De még mennyire: nagyon boldog új esztendőt... Gáspár Tibor ■ .. .. .... / •. .. Bányászlakodalom Az év utolsó napján Annósza két jelentős eseménynek volt színhelye : a délutáni váltásban dolgozó bányászok napvilágra szállították egész évre szóló tervfeladatukban szereplő szén utolsó tonnáit is s egészen a második műszak végéig terven felül még 1400 tonna szenet fejtettek. Egy másik érdekes esemény Aninószán a szilveszter esti bányászlakodalom, volt. Gheorghiu Ioan fiatal bányász ugyanis az év utolsó napján délután kötött házasságot Voica Augustinával. S miután Teofil Blag, a községi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke kimondotta a fiatalok házasságát, egy igazi bányász lakodalmat ültek. David Joan népes brigádjának tagjai mind jelen voltak itt, mert hát a vőlegény is ebben a brigádban dolgozik. Még egy érdekes hír Aninószáról, s egyúttal az egész Zsilvölgyéből. Ez az első szilveszter este volt ugyanis, amikor sokezer zsilvölgyi lakos a TV készülékek előtt itta meg a sok újévi jókívánságra emelt borát, pezsgőjét. Bara Mihály DIÁKOK KÖZÖTT Az ünnepi fényözön a mennyezetig érő színpompás fenyőfa még hangulatosabbá, szebbé tette erre az éjszakára a nagy termet. A kolozsvári Gheorghe Gheorghiu-Dej Művelődési Házban vagyunk. A gazdagon terítet asztalok mellett a műegyetem, az orvosi és a gyógyszerészeti főiskola mintegy 2000 diákja búcsúzik az 1966-os évtől öröm és jókedv minden asztalnál. A poharak színültig tele. Aranysárga, zamatos borral. Az óra mutatója éjfélt jelez Megszólal a gong, zúg a taps, újra száll a dal, betölti a nagy termet. Egyszerre csendül össze a sok-sok pohár. Néhány szót váltunk asztaltársainkkal, Ioan Vranitz-cal, az 5 éves elektrotechnikus hallgatóval, aki az új évben már mint mérnök fog dolgozni Gheorghe Rodoi-jal a 6 éves fogorvos hallgatóval, aki szintén az idén államvizsgázik. Szőke Tibor gépészmérnök is 1967- ben elhagyja az iskola padjait. A diákmulatság, a szilveszteri bál azonban csak most az újév első éjszakáján kezdődik igazán. Megelevenedik a nagy színpad. A hagyományos Pluguor elindul útjára, tele jókívánságokkal. Majd a népdal és könnyűzene szólisták lépnek fel Zúg a taps, szárnyal a dal, és a meglepetések reggelig folytatódnak Közben fogy a bor és az étel. A felszolgáló személyzet 50 tagja alig győzi a munkát. Székely Pál Éjfélkor a kolozsvári egyetemi hallgatók mulatságán (Deák Ferenc felvétele) DÁNOS MIKLÓS „Napfény-export Ezt a partot érinti elsőnek a hajnal derengése és a felkelő nap sugara. Itt törnek meg a hullámok. Ez a földsáv szívja magába a legtöbb fényt és fölötte legmagasabb az ég boltozata. A „napfény-export“ széles horizontot befogó szabadtéri üzem a tengerpart. Napi 12—14 órán keresztül termeli az áldott napfényt és vele együtt a fürdőzés, a pihenés, a jóleső nyújtózkodás, és a totál-kikapcsolódás örömét. Mint minden exportáru ez is igényes, pontosan, idejében kell szállítani. Nincs is semmi baj vele. A Nap tudja a kötelességét, süt. És hogy süt! Micsoda erővel, micsoda kitartással, micsoda merőleges fénnyel. Ha rágondolok is hunyorgok és szinte érzem, ezen a nyirkos decemberi délelőttön is, a tengerpart simogatását, melegét, levegős végtelen terét. Itt mindig történik valami, olyan ez a part mint a nagy víz, amelyet szegélyez, tele mozgással és kiapadhatatlan energiával. Úgy adódott, hogy háromszor jártam az idén itt. És ha nem is a legnagyobb, leglátványosabb, de a legbensőségesebb élmény köt a tengerparthoz. Egy felismerés. .. A bukaresti TV riporterével együtt röpültünk, augusztusban ,a tengerpartra. A mamaiai fürdőigazgatóság hívott meg. A százezredik vendéget várták. Erre az eseményre érkeztünk a Kogalniceanu nevét viselő reptérre, amely a román tengerpartnak nemcsak a légi kapuja, hanem úgy mondjam, barátságos, előszobája is. Modern kupolás épület a dobrudzsai mező közepén, körös-körül betonszalagok, hangárok, gépmadarak és a lokátor homorú antennája. Belül pedig, kis modern bár ála főváros, egy elegáns kis vendéglő, két szép váróterem, amelyet máris kinőtt a tengerpart légikikötője és egy üzlet minden földi jóval megrakva, amely alkalmat nyújt, főleg az elutazó, vendégeknek, hogy könnyítsenek pénztárcájukon .. Három nyelven beszélő megafon és legalább tíz európai ország csinos stewardesse egészíti ki ezt a színes, mozgalmas képet. Nos, itt vártuk a százezrediket. Azt mondták, délután hat órára befut, de egy svéd gép utasának utánaszámolásakor kiderült, hogy még hat hiányzik a kerek számból,. Ránk esteledett. Kigyúltak a reflektorok. Versenyre keltek a telihold kék sugaraival és furcsa hangulattal töltötték ki a dobrudzsai tájat. Ilyenkor, a tengerpart táncfüzére egybefolyik és megkezdődik ennek,az egyedülálló földsávnak a második élete. Zenekarok dobjai, peregnek, vad, ritmusok szólnak. Murfatlár ,aranyborár,val telnek meg a kristálypoharak — szórakozik a nyaraló sereg. Mi pedig várjuk a frankfurti különjáratot.. Ez lesz a tizennyolcadik repülőgép, amely ma leszáll a tengerpart légi kikötőjének betonlapjára. Késik a gép. De nincs semmi baj. Aki hatodiknak,, száll ki a hatalmas gépmadár testiből, az a százébedik... Egy kicsit fáradtan és izgatottan várjuk. Befutottak a filmesek is, a TV operatőre is megcélozza a magas repülőlépcsőt. Szinte kórusban számolunk. Egy... kettő... Talán az a csinos szőke nő? ... Nem. Most szállt ki. De nem egyedül. Karján egy gyermekkel. Nevetünk. Tehát ketten voltak százezredikek Schneller,wirda Gustav frankfurti tisztviselő, és a fia, Horst. Rövid üdvözlő beszéd, virágcsokor és tíz üveg finom román bor. Jókedv, nevetés. A frankfurti tisztviselő jól kezdte a nyaralást. Sokan vették körül a kétszázezrediket. Nyurga svéd fiúk, rövid szoknyás angol látnyok, egy, francia, egyetemista csoport, egy hazatérő, csehszolvák és lengyel társaság — és hirtelenében ki tudta volna összeszámolni nemzetiségük hovatartozását. És akkor született meg bennem az a felismerés, amelyről az imént szóltam. Emberséges együvétartozásunk, európaiságunk tudata" fénylett fel bennem, az amelyet éppen a turisztika, az utazás, a mozgás tesz teljesebbé. Az ilyen nemzetközi repülőterek és vendéglátó tengerpartok a „napfény export“ és a százezredik vendég meleg köszöntése mindmind ezt a nemes célt szolgál-' ja. Századunkat az „áttört korlátok századának“ nevezte a költő. És én úgy éreztem, hogy a román tengerpart szédületes nyári kavargásában a barátság szálai kötődnek. A most, indult esztendőt a Turisztika Évének nyilvánították. Teljes szívvel csatlakozom az elképzeléshez. Mert tudom, hogy a ..napfény-export“ távolról sem csupán kereskedelmi ügylet, annál sokkal több: „barátság-import“ is a, mely a legfényesebb tengerparti napfénynél isjobban megmelegíti a szíveket. // 1967. január 3., kedd Kitüntetések az Államtanácsnál Péntek délben ünnepélyes keretek között érdemrendeket adtak át Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsánál. * A magas kitüntetéseket Chivu Stoica elvtárs, a£ Államtanács elnöke nyújtotta át. ” Az ünnepségen jelenleg voltak a következő elvtársak : Iosif Banc, Gere Mihály/v Ilie Murguiescu, az Államtanács , alelnöke, Grigore Gearbanu, a& Államtanács titkára, Gheorghe Stoica, ^ ^Hamtarjác^, tagja, Mihail Florescu~és Ion ’Iliescu, az RKP KB osztályvezetői, Mihai Suder, Ion Baicu, Emil Draganescu miniszterek. A munkásmozgalomban kifejtett hosszas tevékenységéért és a szocializmus építésében szerzett kimagasló érdemeiért a' Tudós * Vla' dimirescu érdemrend I. fokozatával tüntették ki Zona Brincu elv társnőt. Románia Szocialista Köztársaság XIX. évfordulója alkalmából a polgári repülést, szektorában" kifejtett tevékenység során szerzett kivételes érdemekért "a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend II. fokozatát nyújtották át C. Sendrea vezérőrnagynak és a Munkaérdemrend II. fokozatát D. Olaru, Gh. Sandru, D. Monica, Stelian Bänicä, N. Milea, C. Rotariu, Fl. Girjoabä, Gh. Manolache, I. Soima és A. Banu elvtársaknak, valamint a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend III. fokozatát, a Munka érdemrend III. fokozatát és a Románia Szóéig., lista Köztársaság Csillaga érdeem-4', ren^.-V. .fokozatát 75 * elvta^haldii A Villamoseker.|iaiügyi Minisztftérium keretében Végzett tervezésk-J, építkezési, szerelési- és üzemeltedé-5 si tevékenység, során ■ szerzett kivételes érdemekért ■ a JErzsmánia Szocialista Köztársaság C.liaga érdemrend III. fokozatával tüntettek ki Victor Sabovici, I. 'Iorgulescu, Dorin Pavel, A. Rosu elvtársakat, valamint a Munkaérdem-_ rend ?II. fokozatával, a Istomáhíá'' Szocialista Köztársaság ' Csillaga érdemrend IV.' és V. fokozatával további 181 elvtársat,. . . .* . A vadászati szektor megszervezésében és fejlesztésében és az erdőségi melléktermékek hasznosításában szerzett.Kivételes érdemeikért a Munkaérdemrend II .fokozatát adományozták Gh.Feneser és Gh. Pasat elvtársaknak, valamint a Munkaérdemrend III. fokozatát és a Románia SzocialistaKöztársaság Csillaga érdemrend V. 'fokozatát 23 ‘elvtársnakj *■. . A kitüntetésekátnyújtása ljstán Chivu Stoica elvtárs a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány hevében melegen gratulált a kitüntetetteknek, s egészséget, újabb sikereket kívánt nekik további tevékenységükhöz. A kitüntetettek nevében Zina Brincu, Constantin Sendrea vezérőrnagy, Valter Gutiu és Radu Constantin mondott köszönetet. (Agerpres) A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Kubai Köztársaság "nemzeti ünnepe a Felszabadulás Napja alkalmából . Manuel Yepé Menendez bukaresti kubai nagykövet 1966. december 30-án este fogadást adott a nagykövetség termeiben. Részt vett Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Vlad,az RKP KB osztályvezetője, Miron Nicolescu akadémikus, Románia Szocialista Köztársasági Akadé-.. Túrájának elnöke, egyes miniszté-' riumok vezetőségének tagjai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, akadémikusok, és más tudományos és kulturális személyiségek, újságírók. • A meghívottak között jelen voltak Bukarestben akkreditált dip-‘ romáciai képviseletek vezetői és a'1 diplomáciai testület más tagjai, de • .-*• iti , =■ - Hr ■ yfi.-.ft:.*. . ..vie '. V A kubai forradalom győzelméért'0 ' nek 8. évfordulója alkalmából néninkül, december 30-tól kezdve a fővárosi Capitel moziban', a’Gutri v bite című kubai filmet'vetítik. '* (Agerpres) A kubai nagykövet beszéde a rádióban és a televízióban V Manuel Yepe Menendez nagykövet beszédet mondott a, román rádióban és televízióban a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe* -- a Felszabadulás Napja — alkalmából,. - (Agerpres) * :Y TÁVIRAT Corneliu Manescu, Románia Szocialista Köztársaság, külügyminisztere üdvözlő táviratot küldött,... Raul Roa Garciának, Kuba külügy-, miniszterének Kuba nemzeti ünnepe — a Felszabadulák Napja — 8. évfordulójának alkalmából. . Az RKP KB-nál fogadták a Dél-Vietnam Felszabadításáért Küzdő Nök Szövetségének -I . küldöttségét Pénteken, december 30-án Alexandru Drighici elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának es .. Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Virgil Trofin elvtárs, az RKP KB titkára fogadta a Dél- Vietnam Felszabadításáért Küzdő Nők Szövetségének ? küldöttségét,,, amely Románia Szocialista Köztársaság Országos Nőtanácsának meg-t.hívására látogatást tesz országunk- s ban. A '.küldöttségben*.,, részt 4«sz- s* nek : Ma Thi Chu,- a Dél-Vietnam;. Felszabadításáért KüzdőNők Szövetsége- Végrehajtó , Bizottságának a. tagja és- Nguyen Thi - Tarot, a-Qu- ,.-.arig Nana tartományi Nőegyesület-.. Végrehajtó Bizottságának tagja. A testvéri barátság melegségkörében lefolyt fogadáson részt vett Suzana Gidea elvtársnő,-' sz Országos Nőtanács elnöke és Mia Groza elvtársnő, az Országos Nőtanács alelnöke. .. • (Agerpres)