Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)
1967-02-01 / 5986. szám
2 V. ÁRUFORGALOM 1966-ban megnövekedett árumennyiséget bocsátottunk a lakosság rendelkezésére gazdagabb választékban és jobb minőségben. Az állami kereskedelmi egységek és a fogyasztási szövetkezetek 74,3 milliárd lej értékű árut adtak el és 100,4 százalékra teljesítették a tervet. Az előző évihez viszonyítva az eladott árumennyiség (összehasonlítható árakban) 9,9 százalékkal volt nagyobb ; az élelmiszeráruknál, beleértve a közétkeztetést is, 7,1 százalékkal, a nem élelmiszeráruknál 12,5 százalékkal növekedett. Az előző évihez viszonyítva az árueladás a következőképpen növekedett: fehér kenyérből és péksüteményből 10,1 százalékkal, húsból 10,6 százalékkal, húskészítményekből 14,7 százalékkal, tejből 13,8 százalékkal, sajtfélékből 8,7 százalékkal, friss halból 3,3 százalékkal, halkonzervből 36,5 százalékkal, édesipari termékekből 4,1 százalékkal, zöldségféléből 5,9 százalékkal, gyümölcsből 45,3 százalékkal, gyapjúkelméből 9,4 százalékkal, pamutkelméből 4,5 százalékkal, selyemkelméből 3,5 százalékkal, kötöttáruból 13,9 százalékkal, konfekcióból 14,6 százalékkal, bőrlábbeliből 14,0 százalékkal, elektrotechnikai cikkekből 21,3 százalékkal. Tartós fogyasztási cikkekből továbbra is jelentősen növekedett az eladás : bútorból 16,4 százalékkal, rádiókészülékből 19,0 százalékkal, televízióból 42,4 százalékkal, villamos mosógépből 5,4 százalékkal, hűtőszekrényből 9,7 százalékkal stb. Ennek ellenére nem elégítettük ki teljesen a keresletet egyes szövött- és kötöttárukból, konfekciókból, bőrdíszműárukból, bőrcipőből, bútorokból stb. Úgyszintén hiányok mutatkoztak a lakosság folyamatos ellátásában tojással, friss hallal, citrusfélékkel. 1966-ban új korszerű bútorzattal és felszereléssel ellátott kereskedelmi komplexumokat és üzleteket adtunk használatba. 1966-ban Románia Szocialista Köztársaság 100 országgal tartott fenn kereskedelmi kapcsolatokat, 41 nemzetközi vásáron és kiállításon vett részt. A külkereskedelem volumene 10,1 százalékkal nőtt az 1965. évihez viszonyítva. Az export négyötöde iparilag feldolgozott termék volt, s az import több mint 50 százaléka nyersanyag és segédanyag volt. KÖZLEMÉNY ' U J ■ * Románia Szocialista Köztársaság 1966.évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) A fő növényi termékek termelése 1966- ban 1965-höz viszonyítva a következőképpen alakult : A szemes gabona, napraforgó, cukorrépa, burgonya és zöldségfélék terméshozama meghaladta a Románia mezőgazdaságában eddig elért legnagyobb terméseredményeket. A szarvasmarha-állomány jelentős növekedését olyan körülmények között értük el, amikor nőtt a fogyasztási szükségletekre az ipari vágóhidakon levágott állatok száma is. 1965-höz viszonyítva a termelés minden állati terméknél növekedett. Az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági szövetkezetekben a hústermelés élősúlyban 2,8 százalékkal, a tejtermelés 18,4 százalékkal, a tojástermelés 11, 1 százalékkal növekedett. A takarmány össztermelése nagyobb volt, mint a múlt években ; a takarmánynövények átlagos hektárhozama, azonban ennek ellenére a lehetőségek alatt maradt. A mezőgazdasági termelés növekedése, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által eladott termékmennyiségek következtében az állami alap 1965-höz viszonyítva a következőképpen növekedett a fő mezőgazdasági termékek tekintetében : szemes kukoricából 47 százalékkal ; napraforgóból 18 százalékkal ; cukorrépából 28 százalékkal ; burgonyából 63 százalékkal ; húsból 12 százalékkal; tehén és bivalytejből ,21 százalékkal ; tojásból 12 százalékkal Bővült a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapja : még 11 560 traktort, 4480 vetőgépet, 4040 vontatott szalmásgabona-kombájnt, 4730 műtrágyaszóró gépet, valamint más tökéletesített gépeket kapott a mezőgazdaság. Nyolc új gép- és traktorállomást helyeztünk üzembe 1966 végén a mezőgazdaság több mint 90 200 traktorral. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményei egyaránt annak tudhatók be, hogy a gazdaságok ésszerűbben és intenzívebben használták ki a földeket, újabb gépi eszközöket kaptak és az eddiginél nagyobb mennyiségű trágyát használtak, ami kifejezésre jut az előző évek színvonalát meghaladó hektárhozamokban ; az állami gazdaságok kukoricából 3170 kilót, napraforgóból 1870 kilót, burgonyából 15450 kilót, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig kukoricából 2460 kilót, napraforgóból 1350 kilót, cukorrépából 22030 kilót, burgonyából 11 480 kilót takarítottak be hektáronként. A búza és a rozs átlaghozama alacsonyabb volt, mint az előző évben, amikor a termesztésre kedvezőbbek voltak a feltételek. Az állami gazdaságok 1966-ban búzából és rozsból 2040 kilót, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pedig 1580 kilót értek el hektáronként. Jelentős eredményeket értünk el az állattenyésztési ágazatban is. Az 1967. január 3-i állatszámlálás adatai szerint minden fajnál növekedett az állomány. 67 600 vetőgéppel 42 900 gabonakombájnnal stb. rendelkezett. Az állami gazdaságokban használatba adtak új nagyüzemi sertésnevelő- és hizlaló komplexumokat körülbelül 180 000 fő évi kapacitással, új baromfitenyésztő komplexumokat, amelyekben évente összesen 564 000 levágásra szánt csirkét, illetve tyúkot és pulykát nevelnek. Használatba adtak továbbá 22 hektár területű üvegházat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját alapjaikból és állami hitelekből használatba adtak 932 tehén- és lóistállót összesen több mint 90 000 férőhellyel, 178 hizlaldát csaknem 38 000 férőhellyel, 253 üvegházat összesen több mint123 000 négyzetméter területen stb. 1966-ban . A A mezőgazdaság mintegy 400 000 tonna aktív hatóanyagú műtrágyát kapott, 32 százalékkal többet, mint 1965-ben, s a nitrogénes trágyák szállításának fokozódásával javult a választékok közötti arány. Az elmúlt évben más növények számára alkalmatlan területeken 19 800 hektáron szőlő és 12 600 hektáron gyümölcsfákat ültettünk. 113 300 hektár területet rendeztünk be öntözésre, ebből 100 000 hektárt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Az erdőgazdálkodásban 56 000 hektárt erdősítettünk, s így a tervet 105 százalékra teljesítettük. Az erdősítéssel létesített fiatal ültetvényeken 332 000 hektáron végeztünk ápolási munkákat. Minisztérium eredményei (93,4 százalék). Úgyszintén az üzembehelyezési tervet sem teljesítettük és egyes fontos objektumokkal elmaradtunk. Az évi beruházási és üzembehelyezési terv nem teljesítése főként annak tulajdonítható, hogy hiányosságok mutatkoztak a kivitelezési műszaki dokumentációk idejében való biztosításában, a hazai gyártmányú és az importból származó technológiai berendezések, készülékek és felszerelések szerződéses lekötésében és idejében való szállításában, az építőtelepek megszervezésében és ütemes anyagellátásában, a berendezésállomány kihasználásában, a munkák ütemes végrehajtásában. Az építési-szerelési termelés 1966-ban 12,3 százalékkal nőtt az 1965. évihez viszonyítva, a felvállalt építési-szerelési munka termelékenysége pedig 4 százalékkal. Fokozódott az építkezések iparosításának üteme azzal, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű előregyártott elemet és berendezést bocsátottak az építőtelepek rendelkezésére, emelkedett a munkálatok gépesítési foka, javult az épületek minősége, növekedett a lakások kényelme. A vállalkozó építési-szerelési szervezetek termelésének tényleges önköltsége 0,4 százalékkal csökkent a tervezett önköltséghez viszonyítva. Pozitív eredményeket értünk el a tudományos kutatásban : új termékeketés technológiai eljárásokat vezettünk be, főleg a kémia, a kohászat, az elektrotechnika, az építkezés és a mezőgazdaság terén, értékes kutatásokat folytattunk a fizika, a matematika, valamint a gazdasági és társadalomtudományok különböző területein. 1966-ban 1966 1965-höz ezer tonna képest (százalékban) Szemes gabona 13817 110 ebből : — búza és rozs 5145 85 — kukorica 7971 136 Napraforgó 671 119 Cukorrépa 4277 131 Burgonya 3341 152 Zöldség 2163 131 Szőlő 950 103 Gyümölcs 1385 122 Növekedés az 1966. I. 3-i 1967. I. 3 állományhoz viszonyítva Szarvasmarha — összesen ebből: — tehén és üsző Sertés — összesen ebből : — tenyészkoca Juhok — összesen ebből : — juh és nőstény bárány Baromfi ezer fők——----------------ezer fő százalék 5189,8 254,8 5,2 2468,3 140,1 6,0 5379,8 14,4 0,3 482,3 21,5 4,7 14073,9 948,7 7,2 10429,3 577,2 5,9 43519,5 3435,0 8,6 III. SZÁLLÍTÁS 1966-ban a szállított áruk volumene 15,8 százalékkal, az utasok száma pedig 11,4 százalékkal növekedett az 1965. évihez viszonyítva A tervet a folyami áruszállítás kivételével a szállítás minden ágában teljesítettük és túlszárnyaltuk. A vasúti szállításban a szállított áruk volumene 10,7 százalékkal, az utasok száma pedig 7,2 százalékkal növekedett az 1965 évihez viszonyítva. A vasutat nyolcvan 2100 lóerős Diesel villamos mozdonnyal, nyolc 7350 lóerős villanymozdonnyal, 4660 teherkocsival, 135 személykocsival látták el. Villamosítottuk a Predeal—Câmpina vasútvonalat. 1966-ban a Diesel- és villamos vontatású áruszállítás a vasúti áru- és utasszállítás összvolumenének 50 százalékát képviselte az 1915. évi 40 százalékkal szemben. Tovább dolgoztunk a vasútállomások korszerűsítésén, rendezésén, elektrodinamikus biztosító berendezések felszerelésén, az önműködő térközbiztosító berendezések bővítésén, Diesel villamosmozdonycsarnokokat rendeztünk be. A vasúti közlekedésben az előző évihez viszonyítva 8,5 százalékkal növekedett a munkatermelékenység, a tervet 104,9 százalékra teljesítettük. Az autószállításban a szállított áruk volumene 20,7 százalékkal, az utasok száma 18,1 százalékkal gyarapodott. Az általános szolgáltatási célú autóállomány 5200 áruszállító gépjárművel és 700 autóbusszal bővült. Körülbelül 320 kilométer országutat korszerűsítettünk. A tengeri szállításban a feladott árumennyiség 28,7 százalékkal, az árumenet 59,4 százalékkal növekedett. A tengeri flotta összesen 140 000 tonna űrtartalmú hajókkal bővült. A légi szállításban az utasok száma 1965-höz képest 29 százalékkal gyarapodott IV. BERUHÁZÁSOK , ÉPÍTKEZÉSEK 1966-ban a Központi állami alapokból eszközölt beruházások összvolumene 44,4 milliárd lejt tett ki, vagyis 10,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. A megvalósított beruházási volumen nemzetgazdasági áganként a következő volt: Az ipari beruházások 41 százaléka az energetikai és üzemanyag-iparnak, 23 százaléka a fém- és gépgyártóiparnak, 14 százaléka a vegyiparnak, cellulóz- és papíriparnak jutott. A könnyűiparban új termelőkapacitások létrehozására és a meglévők korszerűsítésére és újrafelszerelésére több mint 1,2 milliárd lejt ruháztunk be, 89 százalékkal többet, mint 1963-ben. Az 1986-ban üzembe helyezett állóalapok értéke 40,1 milliárd lej volt, 13,7 százalékkal több, mint 1965-ben. Az eredmények ellenére az állami központosított alapokból való beruházások tervét nem valósítottuk meg teljesen (95,7 százalék). Jóval a tervelőirányzatok alatt maradtak a Vegyipari Minisztérium eredményei (80,3 százalék), a Fémipari Minisztérium (91,7 százalék), a Mezőgazdasági Főtanács (94,7 százalék), a Könnyűipari milliárd százalék ____________________lej_______ Beruházás összesen 44,4 100,0 ebből: — ipar 24,2 54,5 — építkezés 2,0 4,6 — mezőgazdaság 5,3 11,9 — szállítás és távközlés 5,3 12,0 — oktatás, kultúra, egészségvédelem 1,4 3,1 — lakásépítés 3,3 7,4 — községgazdálkodás 1,2 2,6 ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁG VI. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE Az anyagi termelési ágak, különösen az ipar és a mezőgazdaság erőteljes fejlődése biztosította a nemzeti jövedelem 1966. évi 7,9 százalékos növekedését az 1965. évihez viszonyítva. A gazdaság műszaki-anyagi alapjának bővülése, új vállalatok üzembe helyezése és a meglévők fejlesztése révén növekedett a munkahelyek száma, ez pedig magával hozta az alkalmazottak számának növekedését és a munkaerőfoglalkoztatás fokának emelkedését .Folytatódott a falusi lakosság bevonása az alkalmazottak soraiba. Az alkalmazottak száma 1966-ban csaknem 4 500 000-et tett ki, 190 000-rel volt nagyobb, mint 1965-ben, a munkások száma meghaladta a 3 250 000-et, 142 000-rel volt nagyobb, mint az előző évben. A nemzetgazdaságban foglalkoztatott személyek számának növekedése, valamint a munka javadalmazásából és a társadalmi fogyasztási alapokból származó jövedelmek gyarapodása előmozdította a lakosság vásárlóerejének fokozódását. 1986-ban A jövedelmek gyarapodása tükröződik a lakosság CEC-ben őrzött megtakarított pénzének növekedésében, ennek egyenlege 1966 végén 38 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Javultak a lakosság lakásviszonyai. 1966- ban állami alapokból több mint 50 000 konvencionális lakást építettünk és adtunk használatba. A lakosság saját alapjaiból csaknem 68 000 lakóházat épített többnyire falun. Tovább fejlődött az oktatás, a kultúra és egészségvédelem anyagi alapja, s ennek nyomán bővült és javult a tevékenység e területeken. Az általános, középfokú, szakmai és műszaki oktatásban több mint 2600 tantermet, valamint laboratóriumokat, műhelyeket adtunk használatba. Diákotthonok épültek körülbelül 2000 férőhellyel, étkezdék 3600 férőhellyel. Az iskolák minden fokon több mint 3 635 000 tanulót öleltek fel. Az 1966—1967- es tanévben megkezdték működésüket a szaklíceumok (ipari, mezőgazdasági, gazdasági, pedagógiai líceumok) több mint 35 600 tanulóval. A főiskolai hallgatók száma 134 000-re emelkedett. A felsőfokú oktatás 1966-ban több mint 22 000 mérnököt, közgazdászt, orvost, tanerőt és más szakembereket, a műszaki és szakmai oktatás pedig 81 660 technikust, mestert és szakmunkást adott a nemzetgazdaságnak. A lakosság egészségvédelmére használatba adtuk a suceavai, a nagybányai, a Poiana Mare-i, a Dr. Petru Groza-i, a gátaljai kórházat ; az orvosi intézmények ágyainak száma 146 500-ra emelkedett. Új poliklinikák és orvosi rendelők épültek, a meglevő egészségügyi egységeket további korszerű felszereléssel láttuk el: a lakosságnak a fizetésből származó pénzjövedelmei körülbelül 11 százalékkal, a parasztság pénzjövedelmei pedig 8 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1965-ben. A reálbér, alkalmazottanként átlag 6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, elsősorban a névleges bér gyarapodása folytán. A gazdaságfejlődés minőségi javulásának egyik tanúságaként 1966-ban 1965-höz viszonyítva 99,5 százalékra csökkent a kiskereskedelmi árak általános mutatója annak nyomán, hogy növekedett az ipari és mezőgazdasági termelés, javult a lakosság ellátása, bővült a fogyasztási javak választéka, beleértve a tervben előirányzott olcsó áruk választékát is. Az állami költségvetésből 23,6 milliárd lejt fordítottunk szociális-kulturális akciókra, 8 százalékkal többet, mint 1965- ben, vagyis átlagban egy családra számítva körülbelül 4000 lejt. Az állami költségvetés szociális-kulturális kiadásai a következőképpen oszlottak meg : 10,2 százalékkal több, mint 1965-ben 9,1 A fürdő- és üdülőhelyeken, a gyermektáborokban és kolóniákban 759 000 személy üdült, illetve gyógykezeltette magát. Új városi mozikat, falusi moziberendezéseket, művelődési otthonokat adtunk használatba. 1966-ban a televízióelőfizetők száma 712 000 volt, 42 százalékkal meghaladta az előző évit. 1966-ban az állami könyvkiadók 3202 könyvet és brosúrát adtak ki 67 millió összpéldányszámban. Az újságok évi példányszáma 1028 millió volt, az időszaki kiadványoké pedig 170 millió. Községgazdálkodásba 1,2 milliárd lejt ruháztunk be központi állami alapokból. A vízelosztó hálózat több mint 250 kilométerrel, a csatornahálózat 170 kilométerrel, a gázhálózat több mint 90 kilométerrel, a távfűtési hálózat mintegy 70 kilométerrel bővült. A városi utasszállítási gépjárműállomány 560 járművel gyarapodott az 1965 évihez viszonyítva. Csaknem 1000 falut villamosítottunk, s így 1966 végén mintegy 8550 villamosított falu volt. 1967. január 1-én az ország mintegy 19,2 millió lakost számlált, mintegy 114 000-rel többet mint 1966. január 1-én. Az 1966. március 15-i népszámláláskor a városi lakosság az ország összlakosságának 38,2 százalékát képviselte. Az 1966-ban a műszaki -anyagi alap fejlesztésében, a termelés és a munkatermelékenység növelésében, a nép életkörülményeinek javításában elért eredmények a párt IX. kongresszusán kijelölt program realizmusát, gazdaságunk szilárdságát és dinamizmusát bizonyítják és egyben tartós alapot alkotnak az ötéves terv következő éveire szóló tervfeladatok teljesítésére. — oktatás — kultúra és tudomány — egészségügy és népjólét — társadalombiztosítás — állami gyermekpótlék 7,2 milliárd lej 1,8 6,0 5,8 2,8 “ “ ★ KÖZPONTI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG il » >» y> 10,7 i, m h », 2,7 ,» Hm» E 0 ö R E Újra vetélkedünk Az ország tartományai közötti első távolsági vetélkedő nagy sikere után várható volt, hogy a televízió új, hasonló adássorozatot kezdeményez Ez végre meg is történt, miután kissé sokat is váratott magára Azonban minden jel arra mutat, hogy a várakozási idő nem telt el hiába. A televízió munkatársai nem csak a siker hosszan visszaverődő visszhangjában gyönyörködtek ez alatt, hanem igyekeztek az előző vetélkedők tanulságait összegyűjteni, s gyümölcsöztetni, így az új vetélkedő sorozatra jellemző a jobb, korszerűbb szervezés. Mint ismeretes sorsolás útján párosították a tartományokat, új módszert vezettek be a bemutatott számok elbírálásánál, s a verseny kieséses jellegét is■ölszámolták. Eszerint az összpontarányszám dönt m majd az országos elsőségben, a páros vetélkedők csak az egymáshoz viszonyítod helyezést határozzák meg. Némileg módosították a műsorszámok témáját, is azzal a céllal, hogy a tartományok a lehető legszélesebb skálán mutathassák be vidékük gazdag népművészetét, virágzó kultúráját, népi tehetségeit. A sorsolás úgy hozta, hogy elsőnek Suceava és Arges tartomány találkozott a képernyőn, hiszen a tó - .Y30 zsápr vitélkedőnek lényegében oft .13 talfilkozó helye. A bemutatott Számokról, a tántetőkról, az énekesekről s furulyásokról s a többiekről külön külön sok szépet és jót lehetne írni, függetlenül attól, hogy a zsűri tagjai milyen osztályzattal .elfilték „azokat. Az előadás maga összességében igen szép volt, páratlan élményt jelentett — meggyőződésem, valamennyi nézőnek. Csak azt sajnálhatta az ember, hogy a kis képernyő távolról sem volt képes teljes nagyszerűségében elénk tárni ezt, amit a két színpadon a művészek bemutattak. A fehér-fekete képek nem érzékeltethették megközelítőleg sem a színeknek azt a pazar pompáját, amely az ívlámpák fényében ragyogott. A művészetre annyira közismerten hajlamos román nép szép hagyományainak, tehetségének valóságos parádéja volt ez a vasárnapi vetélkedő, mint ahogy minden bizonnyal ez lesz a többi tartomány havonta sorra kerülő találkozója is. Ráadásul vasárnap még a pontszámok alakulása is hozzájárult az érdeklődés fokozásához. Az első számoknál ugyanis Arges tartomány jócskán elhúzott Suceavától, s végül mégis az utóbbi szerezte meg a vezetést néhány pontkülönbséggel. A KÉPERNYŐ • - ELŐTT Minden elismerésünk ezért az emlékezetes szép műsorért azoké, akik vasárnap megjelentek előttünk a képernyőn s nem kevésbé azoké, akiket bár nem láthattunk, de részük volt a vetélkedő megrendezésében. Úgy érzem kislön elismerő szó illeti George Cardbin és különösen Ion Besoiu és Mihai Florea teljesítményét, akik az egész műsor animátorai voltak. Végezetül, nemünneprontó szándékkal, de. meg. . kell említenünk, hogy a vetélkedő*? túlságosan késő éjszakáigelhúzódott" Persze ez jelen esetben főképpen annak tudható be, hogy első találkozó lévén mindenhez magyarázatokat kellett fűzni s nem működött még úgy ahogy kellett volna a kiegészítő „gépezet" sem, ami remélhetőleg a következő vetélkedőkön már nem áll majd fenn. De a műsor tömörítése érdekében talán nem ártana olyasmire is gondolni, például, hogy egyes számok esetében kötelezni lehetne az együtteseket, hogy egy bizonyos meghatározott időnél többet ne vegyenek igénybe. Illés József Ünnep és hétköznap a könyvek világában (Folytatás az 1. oldalról) néve,. a- -falusi könyvhónap szükséges és hasznos-rendezvény. . . . .. Igaz, ,nem szálláscsinálója brirház ‘,a"könyvneld, riteffi erőre küldött felderítő osztag, mely a könyv hódító útjai készíti‘ elő az ismeretlen férfi létén. Az ilyesmire ma már aligha ■svan szükség. Ellenben annál inkább szükség van a könyvmenesztés példás megszervezésére, az irodalomnépszerűsítésigényes és kiterjedt elvégzésére, a falusi olvasó és az írók kapcsolatának közvetlen megszervezésére. Mert ki állíthatná, hogy elég a könyv falun, hogy eleget olvasnak és főként éppen azt, a ami a korszerű műveltséget leginkább szolgálja? Eredményeinkkel büszkélkedhetünk és ezeket mit ?nem csorbítja,ha felfigyelünk tenn■nivalóink sokaságára. Ha közhelyszámba is megy ma már, mégis , helytálló megállapítás, hogy olvasni tudni kell. Az olvasói ízlés alakítása, mely a könyvárussal és a könyvtárossal kezdődik egyrészt, a tanítóval másrészt, egyike a legidőszerűbb és legszebb feladatoknak melynek teljesítésében a .. falusi könyvhónapra nagy feladatok hárulnak,.. ... . . -Az egyszerű olvasót irodalemértővé emelni, a világot érteni okazó érdeklődőt a tudományosságok meghitt barátjává avatni, hosszú és kitartó munka eredménye lehet csak, ámehhez a köny ünnepi hónapja, példaszerű, rendezvényeivel igen hatékonyan hozzájárulhat, és hozzá is járul. Hiszen a tavalyi könyvhónap összesített adatai közül elég csupán egyetkiragadnunk,.- máris érzékeljük gyökorlati hasznosságát ötvenezer' házikönyvtára' adtak el tavaly februárban falvainkon, mott'egy két és fél millió lej értékben ötvenezer falusi házban a környespolc nélkülözhetetlen bútordarabbá, és a könyv az otthonosság kellékévé vált. Az idei könyvhónap terve gazdagabb mint az eddigi Talán még mindig túl nagy szerepet szánnak a külsőségeknek és a látványos akcióknak, mint az ünnepélyes megnyitók, művészegyüttesek vendégszereplése, de azért, nagyobb nyomatékot kaptak a célt - közvetlenül és hatékonyan szolgáló- rendezvények. Könyvkiállításokét, -irodalmi esteket szerveznek, --írók,-könyvkiadók szerkesztői tartanak megbeszéléseket a falusi olvasókkal ,és remény van arra, hogy a kereskedelem fürgébb kézzel juttatja el a legtávolabbi helyekre is a könyvújdonságokat. Reméljük és kívánjuk, hogy az idei könyvhónap élménye egész évben elevenen éljen a falusi olvasókban, élessze szüntelenül az olvasás vágyát, csiszolja az ízlést és avassa nélkülözhetetlen szükségletté a könyvet. Az ünnepi hónap legyen valóban, felemelő és fénye áradjon szét a végtelenül sorakozó falusi hétköznapokra,hogy az olvasás egyszerre jelentsen ünnepet és megszokott, mindennapos foglalatosságot. FOGYASSZON NAPONTA ÉDESSÉGET A gazdag cukortartalmú, vitamindús édességek az egészséges szervezet energiaforrásai. A fogyasztási szövetkezetek áruházaiban széles választék áll rendelkezésre. (5230 A)