Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)

1967-02-01 / 5986. szám

•• • VJ^-NS,-’ .... —B NE­M­Z­E­T­KÖZI ESETI nem történt „földindulás“ a jóslatok nagyjából beigazolód­tak. Egyes pártok előretörtek, mások teret vesztettek, ám a par­lamenti erőviszonyok lényegé­ben nem sokat változtak. A kormányon lévő Liberális Demokrata Párt, ezúttal is, megszerezte a parlamenti man­dátumok jóval több mint felét — a 486 képviselői hely közül 277-et. Bár 6 liberális-demokra­ta képviselővel kevesebb lesz ebben a törvényhozásban mint a régiben, Szató miniszterelnök pártja továbbra is egyedül ma­radhat a kormánykeréknél. Te­­kintetbe véve azonban azt, hogy a népszaporulat miatt 19-cel megnövekedett a választókerü­letek, s így a képviselői helyek száma (467-ről 486-ra), a liberá­lis demokraták lényegében 25 mandátummal rendelkeznek ke­vesebbel a parlamentben. De még ennél is többet mond az, hogy ezúttal is folytatódott a Liberális­ Demokrata Párt nép­szerűségének csökkenése , hata­lomra kerülése óta most első ízben nem szerezte meg a sza­vazatok 50 százalékát. Ez a szá­zalékarány az utóbbi választá­sokon fokozatosan csökkent, míg végül is elérkezett a mosta­ni 49,09 százalékhoz. A csökke­nés nagyon lassú, de mégis csökkenés... Annak okait, hogy a liberális­­demokratáknak ezúttal is sike­rült a mandátumok abszolút többségét megszerezniük, a hír­­magyarázók a következőkben látják : S­ ez a párt továbbra is a falusi konzervatív elemek­re támaszkodik s most is e ha­gyományos választókerületei­ben aratott győzelmet; 2.) bár a múlt évben kirobbant korrup­ciós botrányok eléggé lejárat­ták a kormánypárt tekintélyét, az hivatkozhatott a kormányzá­sa alatt elért gazdasági eredmé­nyekre ; 3.) jelentős anyagi esz­közökkel rendelkezett a kortes hadjáratban, ami nem lebecsü­lendő előny az „amerikanizáló­dott“ japán választási kampány­ban és a szigetország viszonylag fiatal parlam­entizmusában. Nagyon jelentős eleme a va­sárnapi választásoknak a „tisz­­takezűek“ előretörése. Ez a cso­port, amely a Komeito Párt el­nevezést vette fel, és amely mö­gött a befolyásos Szoka Gakkai buddhista szekta áll, a Liberá­lis Demokrata Pártból vált ki. Mint a választások előtt megjó­solták 25 mandátumot szerzett, és megfigyelők szerint a 9 füg­getlen képviselővel és a vasár­napi választások másik nyerte­sével, a Szociáldemokrata Párt­tal (23-ról 30-ra növelte mandá­tumainak számát) együtt igen hangos ellenzéke lesz a kor­mánypártnak. A baloldali pártok főleg a vá­rosi kerületekben győztek. A Japán Szocialista Párt 140 és a Kommunista Párt 5 mandátu­mot szerzett. Mi várható a vasárnapi vá­lasztások után ? Egyes megfi­gyelők szerint az ellenzék továb­bi — bár lassú — előretörése, és a kormánypárt népszerűségének — szintén lassú — csökkenése meggondolkoztatja a Liberális Demokrata Párt vezetőségét. Ám e párt kül- és belpolitikájá­ban csak bizonyos nüanszbeli változásokra számítanak, a lé­nyeg marad a régi. Dehát mind­ez attól is függ, milyen lesz az új, liberális-demokrata kormány összetétele. Mihálka Zoltán ­ román külkereskedelmi miniszter a Schneider-Creusot műveknél Párizsból jelentik Al. Gheorghiu és G. Dascal, az Agerpres tudósí­tói : Gheorghe Cioara román külke­reskedelmi­ miniszter­­ és a kísére­tében lévő személyek vidéki kör­útjuk utolsó szakaszán , Creusot - bam (SFAC) (Saone et Loire me­gye), a­ Schneider—Creusot művek berendezéseit tekintették meg. A román minisztert itt Jean-Lau­­rence Delpech a SFAC vezérigaz­gatója, főmunkatársai és a város hivatalos személyei fogadták. A vendégek megtekintették az üzem műhelyeit és részlegeit. Jean-Laurence Delpech ismertet­te a SFAC, s különösképpen a Creusot-művek általános tevé­kenységét. Ismertetése során Jean-Laurence Delpech megjegyezte, hogy a tár­saság exportjának 40 százaléka a szocialista országokba irányul, köztük Romániába is, amellyel rendkívül szoros kapcsolatokat tar­tanak fenn. Megemlítette, hogy lá­togatást tett Romániában és mege­légedését fejezte ki, hogy román küldöttséget fogadhat. Ezek a ta­lálkozások csak erősíthetik gazda­sági és ipari téren a két ország ha­gyományos kapcsolatait — mon­dotta. A román vendégek meglátogat­ták a Creusot múzeumot is, amely bemutatja az 1782-ben alapított üzem történetét. Látható itt a bor­­cea­i­ viadukt makettje is. Ezt a viaduktot a Schneider—Creusot üzem 1893-ban építette Romániá­ban. A társaság igazgatósága ebédet adott Gheorghe Cioara és a kísé­retében lévő személyek tiszteleté­re. Az ebéden részt vett Jean Claude Servan-Schreiber képvi­selő, a francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottságának tagja és más hivatalos személyek. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden pohárkö­szöntők hangzottak el. A román vendégek visszautaz­tak Párizsba, ahol folytatják meg­beszéléseiket a francia gazdasági vezetőkkel. A VIETNAMI DK KÜLÜGYMINISZTERÉNEK INTERJÚJA Nguyen Duy Trinh a Vietnami DK külügyminisztere Wilfred Burchett ausztráliai újságírónak adott interjújában kijelentette, hogy a dél-vietnami lakosság meg­hiúsította az amerikaiak katonai terveit. Ami az észak-vietnami la­kosságot illeti, ez ugyancsak nem hagyta magát és a jövőben sem fogja hagyni magát megfélemlíte­ni az amerikai bombázásoktól. „A Vietnami DK kormányának négy pontban megfogalmazott ál­lásfoglalása — mondotta — a füg­getlenség és a béke álláspontja. Ez ugyanakkor kifejezésre juttatja a Vietnamra vonatkozó 1954. évi gen­fi egyezmények alapvető elveit és legfontosabb előírásait. Ez az állás­pont alapot képez a vietnami kér­dés leghelyesebb politikai megoldá­sára, olyan alapot, amely teljes mértékben megfelel a vietnami nép törekvéseinek és összhangban áll a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­­tási Front, — a dél-vietnami lakos­ság egyetlen igazi képviselője — öt pontos nyilatkozatának szelle­mével.“ Nguyen Duy Trinh rámutatott, hogy az amerikai hatóságok béke­tárgyalásokról beszélnek, de ugyanakkor fokozzák a vietnami háborút. „Ha az Egyesült Államok valóban tárgyalni akar — hangsú­lyozta — előbb feltétel nélkül meg kell szüntetnie a bombázásokat és a Vietnami DK ellen irányuló többi háborús cselekedetet. Csak a Viet­nami DK elleni bombatámadások és a többi háborús cselekedet feltétel nélküli megszüntetése után lehet szó tárgyalásokról a Vietna­mi DK és az Egyesült Államok kö­zött­. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő kiren­deltsége a vietnami nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság­hoz intézett üzenetében tiltakozott az amerikai repülőgépek január 28-i és 29-i bombatámadásai miatt. Olasz-szo­vjet közös közlemény Rómában közleményt írtak alá Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetje Elnök­sége elnökének olaszországi láto­gatásáról. A közlemény szerint az olasz és a szovjet államfő széleskörű véle­ménycserét folytatott a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekről és a két ország kapcsolatairól. Hang­súlyozták, hogy az összes ál­lamok közötti kapcsolatokban, tekintet nélkül társadalmi be­rendezkedésükre, tiszteletben kell tartani a békés egymás mel­lett élés, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az összes né­pek jogegyenlősége elveit. A nemzetközi feszültség enyhí­tésének és az európai biztonság­nak a kérdéseiben a tárgyaló fe­lek megállapították, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az eny­hülésért, a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének kialakításá­ért Európában. Ezzel kapcsolatban pozitíven értékelték a kelet- és nyugat-európai államok közötti viszony javulását, valamint az európai államok közötti gazdasági, műszaki-tudományos, kereskedel­mi, kulturális kapcsolatok fejlő­dését. A tárgyaló felek szerint egy megfelelően előkészített eu­rópai általános konferencia köze­lebb hozná az államok nézeteit, előmozdítaná erőfeszítéseik össze­hangolását az előttük álló kérdé­sek megoldásáért. Kifejezve nézeteiket a vietnami helyzettel kapcsolatban, a tárgya­ló felek aggodalommal állapítot­ták meg, hogy a vietnami helyzet veszélyezteti a béke ügyét, Giuseppe Saragat, Olaszország elnöke és Aldo Moro miniszterel­nök elfogadta a meghívást, hogy látogasson el a Szovjetunióba. A Vatikánban találkozott VI. Pál pápa és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke, aki láto­gatást tett Olaszországban. ÚJ KÓRHÁZ BUDAPESTEN Szüntelenül fejlődik a magyar f óváros. Képünkön: egy új budapesti sebészeti kórház díszes előtere ATHÉNI TUDÓSÍTÁS VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK Noha még kereken négy hónap van hátra a görögországi választá­sokig (május 28-ra ígérte őket az átmeneti kormány), az előkészüle­tek már megkezdődtek, sőt mi több, az elkövetkező napok a vá­lasztások lefolyását illetően bizo­nyos értelemben döntők lesznek. Ma ül össze ugyanis a parlament, hogy megvitassa a kormány tör­vénytervezetét, amely az egyszerű, arányos képviselet beiktatását irá­nyozza elő a választási rendszerbe. A törvénytervezet sorsát illetően nem lehet jóslatokba bocsátkozni mert a pártok még nem határoz­ták meg állásfoglalásukat, annyi azonban valószínűnek látszik, hogy amennyiben a tervezetet elfogad­ják, egyik párt sem szerezhet majd abszolút többséget­­a parlament­ben a májusi választásokon. A tör­vénytervezet tehát lényegében egy koalíciós kormány létrehozását , kí­vánja elősegíteni, ami pillanatnyi­lag főként a jobboldali­­ERE párt érdekeit szolgálná. Az ERE ugyan­is semmiképpen sem számíthatna abszolút többségre, legfeljebb a­ Centrum-uniónak lehetnének rá­ reményei, amennyiben érvényben maradna a jelenlegi többségi rend­szer. Sokatmondó e tekintetben, hogy Kanellopulosz, az ERE vezetője a müncheni rádiónak adott interjújá­ban máris célzásokat tett rá, hogy kedvezően vélekedne egy válasz­tások utáni koalícióról a Centrum­unióval, azaz egy középjobb kor­mány megalakításáról. Papandreu, a Centrum vezetője azonban mind­össze annak a leszögezésére szorít­kozott azzal kapcsolatban, hogy amennyiben pártjának sikerül ab­szolút többséget szereznie, úgy egyedül alakít kormányt. Hogy mik a tervei arra az esetre, ha ez nem sikerül, arról nem beszélt. Mindenesetre az már bizonyos­nak látszik, hogy a választások előtt nem jön majd létre semmi­féle pártközi koalíció. Minden párt­­önállóan indul a­ választásokon, ha­­­csak az esetleges új választási tör­vény nem bírja majd rá őket, hogy változtassanak álláspontjukon. C. Alexandroaie mmiu ma mmmiTER mmm 1111 Bonnból jelentik N. Ionescu és P. Stancescu, az Agerpres különtudó­­sítói . Hétfő délben Bonnba érkezett Corneliu Manescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere. A bonni Köln-repülőteret a két ország állami zászlói díszítet­ték. A román vendéget és a kísére­tében lévő személyeket Willy Brandt, Németország Szövetségi Köztársaságának alkancellárja és külügyminisztere, dr. Rupto kül­­ügyminisztériumi igazgató és más külügyminisztériumi főtisztviselők fogadták. Jelen volt Erich Strat­­ling, Németország Szövetségi Köz­társasága bukaresti kereskedelmi kirendeltségének vezetője, vala­mint számos újságíró. Ott volt Mircea Nastase, Romá­nia Szocialista Köztársaság NSZK- beli kereskedelmi képviseletének vezetője és munkatársai. A délután folyamán a román és a nyugatnémet külügyminiszter megkezdte hivatalos megbeszélé­seit a külügyminisztériumban. Este a Bonn közelében levő Bad­ Godesberg fürdőhelyen a Go­­desburg szállóban Willy Brandt vacsorát adott a román vendég és a kíséretében levő személyek tisz­teletére. Részt vettek : Karl Schiller pro­fesszor, gazdaságügyi miniszter, Kurt Schmucker, az állami javak minisztere, von Hase államtitkár, Erich Mende, a Szabad Demokrata Párt elnöke és Hainz Kuhn, Észak- Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a KDU-KSZU, a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjainak képvise­lői, a gazdasági körök kiválóságai, újságírók. Ott volt Mircea Nastase, a bonni román kereskedelmi kép­viselet vezetője és munkatársai. A vacsorán a két miniszter po­hárköszöntőt mondott. Hétfő este a Corneliu Manescu román külügyminiszter tisztele­tére rendezett vacsorán Willy Brandt, Németország Szövetségi Köztársasága alkancellárja és külügyminisztere a következőket jelentette ki: „Az első megbeszé­léseken jó munkát végeztünk. Megállapítottuk, hogy sok terüle­ten egyezik a véleményünk és megállapodtunk a szoros együtt­működés módozataiban. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a véleménycsere nyílt, kollegiális és biztató volt“. A két ország közötti kapcsolatok felújításának kérdését érintve, a szónok kijelentette, hogy „egész­séges, méltó és tartós alapról kell elindulni. Ezt az alapot a­ nemzeti függet­lenség, a jogegyenlőség elvei, a megvalósítások és az életmód köl­csönös tiszteletben tartása nyújtja. Kormányaink tehát fel akar­ják venni a diplomáciai kapcsola­tokat és kölcsönösen nagykövetet óhajtanak kinevezni. Ezzel az el­határozással megalapozódnak, a jószomszédi kapcsolatok Németor­szág Szövetségi Köztársasága és Románia Szocialista Köztársaság között. Ezzel az elhatározással elő­segítjük az országaink közötti sok­oldalú gyakorlati kapcsolatokat, amelyek az utóbbi időben utat törtek maguknak. Végül ezzel az elhatározással szolgálni akarjuk" az európai feszültség enyhítését és az európai biztonságot, minthogy ez az elhatározás nem irányul egyetlen más ország ellen sem, és célja a nemzetközi együttműkö­dés erősítése, a különböző társa­dalmi rendszerű államok közötti bizalom létrehozása.“ Corneliu Manescu, Románia Szocialista Köztársaság külügy­minisztere pohárköszöntőjében a következőket jelentette­ ki : „Vé­leményünk szerint a múlt­­fájdal­mas tapasztalatai megismétlődé­sének elkerülése végett jelenleg a háború után kialakult világ té­­nyeiből és lehetőségeiből kell ki­indulni, arra kell összpontosíta­nunk erőfeszítéseinket, hogy vég­leg kiküszöböljük a feszültség okait, az államközi kapcsolatok­ból, jelentősen megjavítsuk a lég­kört a múltban annyira megpró­­báltatott európai kontinensen, megteremtsük azokat a feltétele­ket, amelyek lehetetlenné tesznek egy új háborút, tartós békét és biztonságot teremtsünk Európá­ban és az egész világon“. A szónok rámutatott a Románia és az NSZK közötti kapcsolatok kölcsönösen előnyös kiterjeszté­sének és változatossá tételének le­hetőségeire, majd a következőket mondotta : „A ma kezdődött meg­beszélések megerősítik bizalmun­kat és azt a meggyőződésünket, hogy találkozónk gyümölcsöző lesz és értékes módon hozzájárul a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. Románia Szocialista Köztársa­ság kormányának felfogása sze­rint az országaink közötti normá­lis kapcsolatok létrehozásának az a célja, hogy megfeleljen mind a két ország érdekeinek, mehol a nemzetközi béke és együttműkö­dés jövője iránti gondoskodásnak. Nyilvánvaló, hogy a tartós bé­kéhez az út szükségszerűen az országok közötti normális együtt­működési kapcsolatokon keresz­tül vezet, függetlenül az illető or­szágok társadalmi-politikai rend­szerétől, minden államnak azon szuverén joga alapján, hogy sza­badon döntsön sorsáról. Íme, ezért véljük úgy, hogy a Románia és Németország Szövetségi Köz­társasága közötti gazdasági, tu­dományos és kulturális cserék fejlesztése, beleértve a diplomá­ciai kapcsolatok normalizálását is, a két ország ebből származó előnyein kívül ugyanakkor az enyhülés és a biztonság ügyét is szolgálja Európában és a vilá­gon". Terrorista akciók Jugoszlávia diplomáciai képviseletei ellen­­ az USA-ban és Kanadában A Tanjug tudósítása szerint ja­nuár 29-én éjjel a washingtoni ju­goszláv nagykövetségen, valamint a San Francisco-i, a New York-i és a chicagói jugoszláv konzulátu­son egyidejűleg robbanás történt, amely nagy anyagi kárt okozott. Emberáldozat nem volt. Ugyanaz­nap éjjel robbanás történt az otta­wai jugoszláv nagykövetségen és a torontói főkonzulátuson. A hírügynökség szerint a jugosz­láv diplomáciai képviseletek meg­támadása aprólékosan kidolgozott terrorista akció. Ezzel kapcsolat­ban Veliko Micsunovics, Jugoszlá­via SZSZK washingtoni nagyköve­te január 29-én felkereste N. Ka­­tzenbac­nt, az USA külügyi állam­­titkárságának helyettes államtit­kárát és átnyújtotta neki a jugosz­láv kormány tiltakozó jegyzékét. RIÓI TUDÓSÍTÁS Az árvíz következményei Nem teljes adatok szerint ezek a Brazí­liában tíz napja pusztító árvíz követ­kezményei : 1500 ha­lott és 5000 hajlékta­lan. Ezelőtt egy évvel ugyanez az elemi csapás sújtotta ezt a hatalmas latin­amerikai országot. Akkor az áldozatok száma 500 volt. A mostani katasztrófa méretei jóval na­gyobbak. Állítólag Braziliában 1883 óta nem volt példa ha­sonló szerencsétlen­ségre. A már több ideje tartó erőteljes felhő­szakadások követ­keztében a Faraiba folyam és annak mellékfolyói a múlt hét folyamán minde­nütt kiöntöttek. A víz magával sodorta a partmenti házakat, valamint a közeli or­szágutakon közleke­dő gépkocsikat. Né­hány nap alatt a pusztító ár valóságos sártengerré változ­tatta a Paraiba fo­lyam vidékét. „A Fa­raiba folyam völgye — jelenti a France Presse — tömegsírrá vált, amelyben a hul­lák százai hevernek az iszapban“. Costello Branco elnök rendeletére a mentési munkálato­kat a hadsereg ve­zeti. Mindenki — ka­tonák, tűzoltók, mun­kások, tisztviselők — mozgósítva van az árvízkárosultak meg­segítésére. Katonai helikopterek szállít­ják biztos helyre a veszélyben levőket és látják el élelem­mel az elszigetelt csoportokat. Meglehetősen sú­lyos a helyzet ma­gában Rio de Janei­­róban is. A Pereira Passo-1 és a Nilo Pe­­zaba-1 vízierőművek berendezéseit meg­rongálta az áradás és emiatt a négy mil­liós lakosú város­ban áramkorlátozá­sokat vezettek be. Több rádió- és tele­vízióállomás beszün­tette adását. A mű­ködők pedig szaka­datlanul köztik az áradások áldozataira és a károkra vonat­kozó jelentéseket. A hivatalokban, a bol­tokban, vendéglők­ben acetilén- és pet­róleum-lámpákkal, valamint gyertyával világítanak. S a leg­utóbbi jelentések szerint nincs kilátás arra, hogy hamaro­san ismét üzembe le­hessen helyezni a két megrongálódott vízierőművet. A vil­lanyenergia hiányon kívül Rio de Janeirot ivóvíz- és élelmiszer­­hiány is fenyegeti. Mérnökök véleménye szerint a Rio de Ja­neiro és Sao Paulo közötti autóműút rendbehozása, amely az ország legfonto­­sabb gazdasági ütő­ere, három hónapig is eltart. Jelenleg az autósztrádán több mint ezer gépkocsi vesztegel. A helyzetet mégin­­kább súlyosbítja az, hogy a brazillal idő­­járásjelző szolgála­tok szerint továbbra is változékony idő és esőzés várható mind Rio államban, mind pedig Minas Gerais állam déli részén. Ez pedig azt jelenti, hogy ezzel a hatal­mas elemi csapással tartó harcot még tá­volról sem lehet le­zártnak nyilvánítani. Vasile Oros Buraiba elnök a román-tunéziai . i i.jus-kapcsolatokról­­ Habib Buraiba, Tunézia Köztár­saság elnöke székhelyén, a Kart­­hágó-palotában fogadta az ország­ban tartózkodó román újságírókül­döttséget. Az elnök szívélyesen elbeszélge­tett a román újságírókkal és vála­szolt Nicolae Purceanak, az Ager­pres főszerkesztőjének és Cristian Popisteanunak, a Lumea folyóirat osztályvezetőjének a kérdéseire. A tunéziai államfő részletesen ismertette országa jelenlegi politi­kájának fő vonásait, a gyarmati uralom alóli felszabadulásért ví­vott harc különböző szakaszait és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nemzeti függetlenség megszilár­dítását célozzák, ismertette a tuné­ziai társadalmi, gazdasági és kul­turális életben végbemenő válto­zásokat. Az elnök a továbbiakban mél­tatta Chivu Stoicának, Románia Államtanácsa elnökének rövidesen sorra kerülő tunéziai látogatását a két ország baráti kapcsolatainak fejlődése szempontjából, ő excel­lenciája a következőket mondotta : „Örömmel ragadom meg az alkal­mat, hogy önök útján tolmácsol­jam a román nép iránti nagyrabe­csülésemet, s hangsúlyozzam, hogy a régi affinitás, a nemzeti szabadság­ért és függetlenségért vívott harc fűz össze bennünket. Hangsúlyozni kívánom továbbá hogy csodálattal viseltetünk Romániának az utóbbi húsz év során tett erőfeszítései és elért eredményei iránt. Teljes füg­getlenségnek örvendő országukat példának tekintjük. Jól tudjuk, hogy mit valósítottak meg a román nép fejlődése terén, az ország kin­­­cseinek hasznosítása érdekében. Örömmel látjuk, hogy a román nép őszintén óhajtja a lojális baráti együttműködést. Véleményünk­­szerre­rint számos érv szól amellett, hogy egyazon fronton küzdjünk. Reméljük, hogy együtt fogunk mű­ködni az elégtelen fejlődés ellen, az ember felemelkedéséért és ha­ladásáért vívott rendkívül kemény harcban. Reméljük, hogy a román nép, amely gazdag tapasztalatok­kal rendelkezik — természetesen más országokkal együtt —, mellet­tünk fog állni. Biztosíthatom önö­ket, hogy a tunéziai nép a legmesz­­szebbmenő nagyrabecsüléssel vi­seltetik Románia iránt független­sége kivívásáért, gazdasági vívmá­nyaiért és azért, hogy előmozdítja a nemzetközi feszültség enyhítéséi­nek ügyét. E hozzájárulás meg­könnyíti a népek egyetértését,­az olyan gazdasági és politikai1r kap­csolatokat, amelyek célja meggá­tolni Európa egymással szer­b­ártl álló táborokra osztását, megbün­tetni a kontinensen fennálló mes­terséges akadályokat. Mindezektől csak elismeréssel szólhatunk, mert bizonyos mértékben saját célkitű­zéseinknek is tekintjük őket. Tu­nézia egész eddigi története során a közeledés, a barátság és­­az együttműködés színtere volt."­­ Az újságírók felkérték az elnö­köt, fejtse ki a tunéziai kormány álláspontját az államok közötti kapcsolatok vezérelveiről. Habib Burgiba a következőket mondotta­­: „Nem kívánunk senki csatlósa len­ni, nem akarunk senkinek az ural­ma alá tartozni. Ezt mi az el nem kötelezettség politikájának nevez­zük. Véleményünk szerint a nem­zetközi kapcsolatok alapelve az, hogy az országok kölcsönösen tart­sák tiszteletben egymás független­ségét, a gyakran földrajzi és törté­nelmi realitásokból adódó problé­máit és óhajait. A függetlenség, a szuverenitás és a kölcsönös érde­kek tiszteletben tartása, a népek együttműködése és barátsága a nemzetközi kapcsolatok egészséges elveit képezik. Ilyen összefüggés­ben a kapcsolatok lehetővé teszik a kölcsönös megismerést, a kölcsö­nös megbecsülést. Éppen ezért úgy hiszem, hogy Ghivu Stoica elnök látogatása — a közvetlen kapcso­lat útján —­ jelentős­­ mértékben hozzájárul ennek az egyetértésnek és megbecsülésnek az erősíté­séhez. Chivu Stoica elnök tunéziai látogatása, majd az én romániai látogatásom lehetővé teszi annak a felmérését hogy helyes úton já­runk, s így fokozhatjuk egyetérté­sünket és­­ együttműködésünket, ami nem csupán népeink érdeke, de az egyetemes együttműködés és a világbéke ügyének érdeke is.“ Burgiba elnök a beszélgetés vé­gén még egyszer kiemelte, hogy Tunézia nagy figyelmet szentel a Romániával való kapcsolatok el­mélyítésének. „Az önök útján a legjobbakat kívánom a román nép­nek“ — mondotta befejezésül a tu­­fléziái­ államfő. .­-XTIÍT.­ ELŐSZÖR SZAVAZNAK Történetük során elő­ször kaptak választó­jogot a tanzániai asz­­szonyok. A legutóbbi választások alkalmá­val a nők hosszú so­rokban vonultak az urnák elé A Koreai NDK és Lengyelország kereskedelmi küldöttségei közötti phenjani megbeszélések befejezté­vel árucsere és fizetési jegyző­könyvet írtak alá. A jegyzőkönyv értelmében a Koreai NDK szer­számgépeket, szerszámokat, fluort, talkot, kemény acélt, porcelán­­árut, textíliákat szállít Lengyelor­szágnak, ahonnan bányagépeket, cementgyártáshoz szükséges beren­dezéseket, szerszámgépeket, kikö­­tői felszerelést mérőeszközöket kap. (PAP) ­TI.í.i* Leningrádban befejeződött jen­a 45. nemzetközi aukció, ame­lyen 25 ország képviselői vettek Eladtak mintegy 3 millió menyét, mókus, coboly, vörös- és ezüstró­ka, kék és fehér sarki róka és k’á­­rakál prémet. A következő vásárt ugyancsak Leningrádban tartják meg júliusban. (TASZSZ) Fl.flRE — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bukarest Piata Scluteil nr. 1. — Telefon : 18.03.02 — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál, és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél — Nyomda : Combinatul Poligrafic Casa Sr.Intell iK.rj.ji-E­gy washingtoni szövetségi törvényszék esküdtszéke bűnösnek minősítette R Ro­­bert Bakert, az amerikai szená­tus demokrata többségének"Vtrtt titkárát, akit adócsalással"lo­pással és szélhámossággal.“vá­dolnák. Az esküdtszék rákért hét vádpontban marasztalt él'Tfh Ezek alapján Baker 48­­évig terjedő börtönre és 47 OOO'dat­­­­lár pénzbüntetésre ítélhető. Robert Baker pere nagy port vert fel a washingtoni politikai körökben, mert a vádlott hosz­­szú éveken át igen szoros kap­csolatban állt sok szenátorral, különösen Lyndon Johnson sze­nátorral, az USA jelenlegi elnö­kével. (Associated Press),;**;; Megtartotta 1 a második ülését a Szíriai—izraeli fegyverszüneti vegyesbizottság. Az előzőhöz hasonlóan ez az illés is minden konkrét eredmé­ny­­nélkül zárult, bér az ülésnek egyetlm­ na­pirendi „pontja, volt­ a demilitari­­zált övezet békéjének biztosítása. (UPI) 40.080 gb­s

Next