Előre, 1967. július (21. évfolyam, 6114-6139. szám)

1967-07-01 / 6114. szám

f! Szakácskönyv IDŐSZERŰ GYÜMÖLCSBOROK Lapunk május K. Hétről­­hétre c. mellékletében közöl­tünk néhány déligyümölcsbor receptet. Olvasóink kérésére további gyümölcsborok leírásá­val szolgálunk. Elöljáróban megjegyezzük, hogy az összes receptek 5 li­ter borra vonatkoznak s ezért nem közöljük a víz mennyisé­gét, mert először annyit töl­tünk a zajolerjedés előtt belő­le az üvegben lévő törkölyre, hogy a must addig érjen, míg az üveg hasa szűkülni nem kezd s a törkölyről való fejtés után pedig annyi vízzel mos­suk ki a törkölyt, hogy az 5 literes üveg nyakáig megtel­jen. Anyaélesztő készítése ilyen­kor nem okoz gondot. Ha nem sikerül másoderjedésnek in­dult bort, vagy nemes boré­lesztőt beszereznünk, akkor 20—30 deka mosatlanul össze­­vacskolt ribizkét, meggyet vagy egyéb gyümölcsöt literes üveg­be csömöszölünk. Viliter lan­gyos vizet, 1/5 liter bort és 1—2 evőkanálnyi cukrot töltünk rá. Vattával bedugjuk s 20—22 C fokos meleg szobában tartjuk, naponta felrázzuk. Úgy 3—5 nap elteltével megzavarosodik a must, mintha fene, sűrű szénsav buborékok szállnak fel. Ez a zajoserjedés és ilyen­kor legalkalmasabb az anya­élesztő beoltásra Az 5 literes üvegre 2—3 decit számítunk belőle. Vörösribizke asztaliból­. Két kiló vörösribizkét szálastól együtt kis lapítok között össze­­vacskolunk (szétnyomunk) és 5 literes szűknyakú (nem ubor­­kás) üvegbe csömöszöljük, egy kiló kristálycukrot. 2—3 deci anyaélesztőt és annyi langyos vizet töltünk rá, hogy a must addig érjen, míg az üveg hasa szűkülni nem kezd. Parafadu­gót kifúrunk s fordított J be­tű alakban meghajlított üveg, műanyag vagy gumicsövet du­gunk belé, szabad végére víz­zel telt orvosságos üveget vagy fiolát húzunk és ezzel a ko­­tyogóval dugjuk be, hogy a törkölyön erjedő musthoz ne férjen hozzá a levegő, de az erjedés közben keletkező szén­sav (1 kg cukorból 250 liter szénsav keletkezik) szabadon eltávozhassék. Az így felsze­relt üveget 18 C fokos, nem túl meleg szobába visszük s szekrény tetején, árnyékban és minden nap legalább 1—2-szer felkeverve, hogy a tetején úszó „kalap“ alámerüljön, ad­dig hagyjuk erjedni, míg a ko­­tyogóban felszálló szénsavbu­borékok száma csökkenni nem kezd. Ez a zajos erjedés vége s mintegy 6—8 nap alatt szokott végbemenni. Ennél tovább nem várunk, mert a törkölyön er­jedő must, különösen ha 18 C foknál melegebb a szoba, könnyen egérízt kap, amitől csak kénezett üvegbe való többszöri átfejtéssel lehet nagynehezen megszabadítani. A zajos erjedésen nagyjából áte­sett karcost kettős tüllzacskón épzománcú edénybe szűrjük, a zacskóban maradt törkölyt ke­zünk között minél jobban ki­préseljük, majd annyi langyos vízzel kimossuk, hogy az 5 li­teres üveg a visszatöltött kar­­cossal és kiáztatott törköly le­vével megteljék. A törköly ala­posabban kiázik, ha a zacskót pár óráig langyos vízben pi­hentetjük. A megtöltött üveget kotyogóval bedugjuk s 2—3 hétig ugyancsak 18 C fokos melegben tovább erjesztjük majd hűvösebb kamrába, pin­cébe kerül, ahol szépen meg­tisztul s gumicsővel literes üvegekbe fejtjük. Az üveget csak műanyag kupakkal zár­juk le, nehogy az utóerjedés­nek induló bor szétvesse. Az így készült asztali bor elég erős, 12 alkohol fokos, színe rubinpiros és enyhén savany­­kás, úgynevezett száraz (nem édes). Vörösribizke pecsenyeborhoz 211/1—2 ma kg. ribizkét vacsko­­lunk össze, s ugyancsak 1 kg cukorral indítjuk el az erje­dést s amikor a zajos erjedés után leszűrjük még ll/1 kg cuk­rot oldunk fel a karcosban vagy 30 deka mézet. A meg­tisztult bort 5­­-es üvegbe fejt­jük s 6—9 hónapig iskolázzuk. A pecsenyebor erősebb az előbbinél, 13—14 alkohol fokos, szép rubinpiros, fényes, teste­sebb, de ugyancsak savanykás száraz jellegű. Vörösribizke aszú csemege­bor. A ribizkéből 2­ hg 2-t, legfeljebb 3 kg-ot számítunk s a zajos erjedés utáni */* kg-os vagy 30 dekás méz adagot egy hét elteltével megismételjük egyszer, illetve, ha nagyon édes aszút akarunk, kétszer. Ne fe­ledjük azonban, hogy minden újabb cukor vagy mézpótlás legalább 2—6 héttel megnyújt­ja az erjedés idejét és a bor tisztulása is tovább tart. A megtisztult bort 5­­-es üveg­ben 1 évig iskolázzuk vagy a következő bornál ismertetett hőkezelésnek vetjük alá. A vörösribszke aszú rendkí­vül finom gyümölcsízű, pom­pás illatú s édességét kellemes Dr. SZÖVERDI FERENC, a drági (Hunyad rajon) téesz mérnöke (Folytatása a IV. oldalon) Fényképezés BORÚS IDŐBEN Mit csináljon az amatőr fo­tós a borús, esős vagy éppen sötét fellegekkel borított egy, esőre hajló időben a kirándu­láson ? Sokan, néhány kudarcba fulladt próbálkozás után, le­mondanak a fotózásról. Pe­dig nem jól teszik, mert ha megfelelően élnek a lehető­ségekkel, ismerik a gépük teljesítőképességét, de még inkább a szeszélyes időjárási viszonyokhoz is megfelelően, jó eredményekkel alkalmaz­ható filmeket, szép képeket készíthetnek borús időben is. Ma már a legtöbb fényké­pezőgép — eltekintve a legol­csóbb, úgynevezett dobozos masináktól — eléggé nagy, gyakran 3.5-ös vagy még en­nél is nagyobb a fényerejük. Tehát a rosszabb világítás mellett is lehetőség van a rö­vid pillanat, egyszázad vagy egyötvened másodperc expo­nálására. S ha számításba vesszük a magasabb, 22—25, sőt a 27 DIN érzékenységű filmanyagot, máris — leg­alább a fotózás tekintetében — kiegyenlítettük a rossz időjárás hátrányait. Néhány apróságot azért nem árt megjegyezni. Először is, a film megválasztásához egy-két tanács. Legjobb két­féle, egy alacsonyabb és egy magasabb érzékenységű fil­met magunkkal vinni kirándu­lásainkra. A nagyobb méretű 6 X 6-os gépek esetében ez nem okoz különösebb gondot. A kisfilmes gépeknél már valamivel nehezebb a helyzet, hiszen egy tekercsen 36 koc­ka van. De ez sem megoldha­tatlan. Ugyan valamivel töb­be kerül a kétféle érzékeny­ségű film megvásárlása, de sokan azt teszik — elsősor­ban olyanok, akik egy va­sárnap úgysem használnak el egy egész tekercset — né­hány kocka elvesztése árán kettévágják a filmet, s a le­vágott darabot egy másik ka­zettába töltik be, így kétféle érzékenységű filmjük van: minden eshetőségre, azaz idő­járásra készen. A megvilágítás és az expo­zíciós idő megválasztása még a kevésbé gyakorlott fotósok­nak sem gond, ha nincs is megvilágítás-mérőjük. Az ér­zékenyebb filmre borús idő­ben is elegendő az egyszázad­­egyötvened másodperc, egé­szen gyenge világításnál egy­­huszonötöd. Természetesen ilyenkor a lencse nyílását, a blendét nagyobbra kell állíta­ni, 5,6—4,5 esetleg 3,5-re. Ilyenkor azonban jobban kell ügyelni a pontosabb élesség­állításra, s vigyázni az elmoz­dulás, a rázkódás veszélyére. Néhány szót még a téma­­választásról. Borús időben vagy esőben ne fényképez­zünk előtér nélküli nagy ki­terjedésű tájat, mert óhatat­lanul egyhangú, élettelen lesz a kép. Utcaképeknél ki­fejezetten előnyös lehet az esőtől csillogó úttest, a sebe­sen haladó jármű, az esernyő­vel siető járókelő. Hány évig él az elefánt A New Scientist című an­gol hetilapban érdekes írás jelent meg az állatok életko­ráról. A tudósok megállapí­tották, hogy az állatkertek­ben élő példányok jóval to­vább élnek szabadon maradt társaiknál. A Sidney-i állat­kert egyik elefántja 69 évet élt, ekkor azonban már olyan öreg és gyenge volt, hogy le kellett lőni. A bostoni állat­kert elefántja 50 évig élt. A madarak is tovább élnek az állatkertekben, mint sza­badon. A sasok például 40 évet is megérnek. A bázeli állatkertben még most is él egy keselyű, melyet 1900-ban vásároltak. EZ A SZÉP HAJLÉK.. (Folytatás az L oldalról) csévél... Megindulunk a már­vány lépcsőkön. Constantin Brincoveanu ki­végzése után vagyonát elko­bozták, a mogoroaiai kincse­ket széthordták, így a sző­nyegek, hímzések java elve­szett, hozzá nem értők nyűtték szét. Ami mégis a hímzett ké­zimunka-teremben, a fafa­­ragványok és szobrok termé­ben látható ma, azt a múzeu­mi rendezők úgy gyűjtötték össze darabonként kolostorok­ból, templomokból, az egykor megajándékozottak leszárma­­zottaitól. Gazdagabb anyagot kínál az ezüst s a korabeli nyomtatványok terme... A vezető magyaráz s lassan, sor­ra előkerülnek a táskákból a jegyzetfüzetek. Már nemcsak a lány jegyez, hanem a töb­biek jórésze is: „Az ezüstte­remben kiállított tárgyak nagy többsége arról vall, hogy mi­lyen erősek s jelentősek voltak Erdély, Havasalföld, s Mold­va kapcsolatai a román kép­zőművészet szempontjából. A brassói, a szebeni, a beszter­cei, a kolozsvári szász ezüst­mívesek munkássága, akik a fejedelmi udvarnak dolgoztak, ma is élénken foglalkoztatja a kutatókat. Az itt kiállított tárgyakon is felfedezhetjük a havasalföldi, moldvai, erdé­lyi ezüstmívesek művészeté­nek összeötvöződését“. A ve­zető ezüst tál elé kalauzol, a tál karimáján fél dombormű­vek. Valaki a remekmű meg­születése felől kérdez. A ve­zető tovább magyaráz: „Az erdélyi ezüstmivesek azon munkái, melyeket moldvai, havasalföldi megrendelésre készítettek, különböznek az erdélyi megrendelőknek szál­lított műveiktől. A havasal­földi ikon­festők, miniaturis­ták, ezüstmívesek ugyanis el­küldték rajzaikat erdélyi kol­legáikhoz. Ezt mu­tatja például ezen a tájon is az ala­kok tartása, öltö­zékének hagyomá­nyosan bizánci szelleme, van ben­ne valami az iko­nok alakjaiból. S az erdélyi ezüst­­mívesek rányom­ták a művekre saját jegyeiket is, a gótikus vagy a reneszánsz mo­tívumokat. A táj a brassói Georg May II. munkája. A látogatók to­vább mennek. Ge­org May II. kéz­jegyét ott találjuk a mú­zeumban kiállított több munkán is, a tájaktól kezdve és befejezve az arannyal bevont cizellált könyvkopertákon. Olyan mun­kák ezek, melyeket az alkotó iránti elismerésből remek­műnek nevezhetünk. Georg May II. egész tevékenységét a Brincoveanu udvarnak szentelte. Segédkorában egyik városból a másikba vándorolt, már ahogy azt a korabeli szo­kások megkövetelték, nem biztos, de feltehető, hogy May II. vándorú­tján Havasalföl­­dön is járt ... Delelőn áll a nap. A parkoló­helyen már nincs hely, magánkocsik az út szé­lére húztak, sűrűn érkezik az autóbuszjárat kocsija. Aki a fővárosban elidőz, az úgy lát­szik nem hagyja ki a prog­ramból a mogosoatai múzeu­mot. A turisztika­i társaság autóbusza útra kész. Még né­hányan elszaladnak mellet­tem. Felismerem a lányt, aki olyan serényen jegyzett. Az ezüstteremben talán a vezető minden szavát lejegyezte, s a többiek is jegyeztek. Az idő­sebbek kevesebbet, a fiatalok többet. Elkésett fiút állítok meg: — „Maguk ugye egyete­misták ?" Nem lepődik meg, nem is mosolyog. Egyszerű és nagyon komoly: „Nem kérem, vidéki turisták vagyunk.“ A társasautó kigördül a mogosoatai parkból. E tálcát (Georg May II. műve) Brinco­veanu annak idején a tirgoviștei me­­tropolitának ajándékozta MEXIKÓRA KÉSZÜLNEK A mexikói olimpiáig hátralevő közel másfél évet mindenütt a világon igye­keznek nagyon jól kihasz­nálni. Nemcsak a verseny­zők, hanem a tudományos kutatók is. Sőt, legtöbb­ször a kutatók és verseny­zők egymással összefogva. Ilyen összefogást példáz ez a kép is. A gépkocsiban Pugh dr., egy neves angol kutató ül, aki a kezében tartja a futóhoz vezető mű­­anyagcsövet. A cső vége egy nem is olyan régen nagyon híres futó szájába torkollik. é­s hogy ki ez a hajdani Európa-bajnok, azt az atlétikában egy ki­csit is jártas szakértő a­­zonnal kitalálja, ha rá­pillant a futó lábára. Igen, az évtized legna­gyobb „mezítlábasa“, Tul­­loh, az 1962. évi belgrádi Európa-bajnokság 5000 méteres angol győztese, aki minden versenyén cipő nélkül futott, Londonban, Belgrádban, Budapesten vagy Tokióban. A kísérlet színhelye a londoni Twic­kenham és a kísérlet célja annak megállapítása, hogy a futás mennyire veszi igénybe az atléta teherbí­róképességét, milyen ösz­­szefüggés van a terhelés és az iram fokozása között milyen mértékű az oxigén­adósság és hogy futás köz­ben az erősítések mennyire terhelik a futó szervezetét. I MIÉRT ÜGYESEBB­­ A JOBB KEZÜNK ? — A kőkorszakban minden második ember balkezes volt — állapították meg a régé­szek a fennmaradt szerszá­mokat vizsgálva. A bronzkor­ban, már csak az emberek egynegyede bánt ügyesebben bal kezével, ma már csak minden huszadik ember.­ A pszichológusok és bioló­gusok számára még mindig megoldatlan rejtély, miért adt előnyt az emberek többsége a jobb kezének. A jobb kéz valószínűleg a harcok során vált ügyeseb­bé — magyarázzák némelyek. A bal kéz ugyanis a szíveit védte, azzal tartotta a harcos a pajzsot, a magyarázat hihe­tőnek hangzik, de nem tud-t juk meg belőle, miért hasz­nálják a nők is szívesebben a jobb kezüket. Emberemlékezet óta az a hiedelem él, hogy a jobb kéz az ügyesebb, a bal kevésbé fontos, sőt vészthozó. A latin­ nyelvben ugyanazon szó — a sinister — jelöli a bal kezet és a baljós fogalmát. A rene- I szánsz festők nagy része az­­ ördögöt festette balkezesnek. * Nehéz megmondani, hatás­s­sal van-e az öröklődés az e­­gyik vagy másik kéz haszná­latára. A gyermekek első élet-I évükben mindkét kezüket egyaránt használják, és csak később a szülők tanítják meg­ őket a jobb kéz használatára, sokszor erőszakkal és fenye­getéssel. Fenyegetéssel, azonos­ban sokszor az ellenkezőjét érik el, s a gyermek csak azért is,hogy szüleivel ellen­kezzen, a bal kezét használja.­ Az agy különleges felépítése valószínűleg hatással van arra, hogy melyik kezünknek­ adunk előnyt. Az agy páros szerv, éppúgy, mint a tüdő vagy a vese. A beszédközponti általában a bal oldalon he­lyezkedik el. A balkezeseknél azonban ez már nem szabály.­­ A montreali ideggyógyászok megállapították, hogy a bal­kezeseknek csak 69 százaléká­nál van a beszédközpont a bali oldalon, I3 százalékánál a jobb oldalon, 13 százalékánál pedig mindkét oldalon.I Michael Warren professzor macskákkal folytatott kísér­letet. Harmincnégyet ketrecbe zárt és a rács elé élelmet­ési játékot helyezett. Megfigyelte, hogy a macskák az egyik mancsukkal ügyesebben bán-I nak, mint a másikkal; kilenc macska a jobb lábával bánik ügyesebben, nyolc a ballal, a­­ többiek mindkettővel egyfor­­­­mán. I I I I Az optimista BAJUSZOSOK SZÁMARA Párizs egyik nagy­áruházában különle­ges csészét hoztak for­galomba bajuszosok számára. A csészét az ajak formájának meg­felelően kivájták be­lülről, hogy felemelje a bajuszt, mikor e fér­fidísz kedvelője inni akar. LÖVÖLDÖZÉS A MOZITEREMBEN New Yorkban ere­deti moziterem nyílt meg, vadnyugati témá­jú némafilmek pergeté­­sére. A székek támlá­ján pisztolyok lógnak, a mozijegyhez pedig néhány vaktöltény is jár, így aztán a nézők részt vehetnek a pisz­tolycsatákban, segít­hetnek hőseiknek. Az előadások szüne­tei azonban igen hosz­­szúra nyúlnak, mert a ventillátorok alig tud­ják kitisztítani a pus­kaportól bűzlő leve­gőt. ÓKORI TELEPÜLÉSEK Meglepő leletekre — ókori településre, 2500 évvel ezelőtti sírokra és használati tárgyakra — bukkantak a mexi­kói olimpiai falu épí­tői. Ennek ellenére nem jelölnek ki más helyet a falu számára, csak a tervrajzokon végeznek kellő módosításokat. A föld mélyéből előke­rülő tárgyakat a hely­színen, az olimpiai fa­lu parkjában állítják ki. NYÚL-GYŐZELEM A brazíliai Porto Al­legroban a vámható­ságok feltartóztattak egy Argentinából szár­mazó, 474 nyúlból álló szállítmányt az okmá­nyok hiányos volta miatt Később azon­ban kénytelenek vol­tak feloldani a „vesz­tegzárat“ mert a hosz­­szú várakozási idő alatt a létszám 2000-re növekedett. HÁNY CENTIS KÍVÁN LENNI ? Nyolc, eddig isme­retlen hormont fedez­tek fel texasi tudósok az emberi szervezet­ben. Az egyik a növe­kedést befolyásolja és így remélhető, hogy az ember magassága a jövőben valamelyest szabályozható lesz. CSODAZAR Egy londoni feltoló­ló hangtalan zárat ké­szített azoknak a fér­jeknek, akik szívesen kimaradnak, mulatoz­nak és nem szeretnék ha feleségük megtud­ná, mikor vetődtek ha­za „Bármilyen éles hal­lása is van feleségé­nek, nem hallja meg mikor fordül a kulcs a zárban“ — hirdették a csodazárat De a férjek nem so­káig örülh­ettek. Egy másik feltaláló ugyan­is olyan titkos óraszer­kezetet készített, amely másodpercnyi pontos­sággal rögzíti az időt, amikor a kulcs a zárba kerül. INNEN-ONNAN A TÁNCKARTÓL CANNES-IG A Cannes-i filmfesztivál — mint ismeretes — egyik ünne­pelt zsűritagja Shirley MacLai­­ne, a híres amerikai filmszí­nésznő volt. Másfél évtizeddel ezelőtt még névtelen revügett — ma a leghíresebb, a legjob­­ban kereső filmsztárok egyike. A Legénylakás, a 80 nap a Föld körül című filmekből mi is is­merjük a tehetséges színésznőt. A richmondi sovány, nyakig­láb Shirley szüleinek az orvos ezt tanácsolta, tanuljon a kis­lány táncolni, az majd megerő­síti, és tizenkilenc éves korában a Broadway-n táncol New Yorkban, igaz, hogy csak jobb­ról a második a görlök között az első sorban... Egy baleset­nek köszönheti szerencséjét. A St. James Színház sztárja, Ca­rol Hanley kitörte a lábát, Shir­ley beugrik és öt hétig a The Pyjama Game című darab fő­szereplője Aztán visszakerül a tánckarba, de már nem soká­­ tehetségét észrevették. A film számára Alfred Hitchock fe­dezte fel és ez nem véletlen Shirley vérbeli komika, csodá­latos clown, szívderítő terem­tés. Mike Todd, a tragikus sor­sú híres rendező szerint „Shir­ley minden szerepet el tud ját­szani“. Elegáns dáma és közön­séges utcalány, szerencsétlen kis bohóc vagy álomszép sex­­görl — mikor milyen feladat vár rá Ma már válogathat, csak azt a szerepet fogadja el, amelyik tetszik neki. Érdekes arca, sokoldalú tehetsége hívta fel Todd figyelmét Shirley Mac­­Lainere. Utolsó filmjében, a 80 nap a Föld körül­ben ezért válasz­totta öt egyetlen női főszereplőjé­nek, Mrs. Adónak, az indiai özvegy­nek. Szerencsés vá­lasztásnak bizo­nyult. Azóta már sok filmben ara­tott sikert. A hollywoodi filmsztárok sze­relmi botrányaik­ról, válásaikról hí­resek, magánéle­tük kiteregetésével gyakran szenzá­ciót, reklámot kel­tenek. Shirley Mac­­Laine az ellenke­zőjével „botrán­­koztatta meg“ az amerikai közvéle­ményt. „Már“ ti­zennégy éve kitart férje mellett. A vi­dékről felkerült lányt egy színházi ügynökség irodáján is­merte meg Parker, a rendező. A kezdő táncosnő beleszeretett a rendezőbe. A történet happy enddel végződött. Steve Parker szerint felesége boszorkány. Megbabonázta őt Még azt is elhitette vele, hogy a távolság nem árthat meg a házasságnak — Parker ugyanis évek óta Tokióban dolgozik. Shirley pendlizik Kalifornia és Tokió, vagy Párizs és Tokió kö­zött — ha csak teheti, férjéhez és 12 éves kislányához, Stepha­nie-hoz, vagy ahogy Japánban nevezik, Sacuikóhoz utazik. A Parker házaspár véleménye sze­rint minél több szabadságot adnak egymásnak a házastár­sak, annál kevésbé élnek vissza ezzel. Nyugtalan természet — álla­pították meg a filmszínésznőről Mindent látni, tudni szeretne. Gyakran kalandokba kevere­dik, bonyodalmakat okoz, de ez­­t nem zavarja Mikor az Ir­ma, te édes című film főszerepét megkapta, három napra beköl­tözött egy párizsi „piros lám­pás házba” és tanulmányoz­ta az ottani életet. Monda­ni sem kell, szörnyen meg­­botránkoztak meggondolat­lan lépésén. A színésznő új szerepére készült, meg akarta nézni belülről, milyen is egy nyilvánosház élete, hogy élet­hűen eljátszhassa az Irma la Douce főszerepét. „Warrenné lányai“ szívükbe zárták Shir­­leyt, pezsgővel búcsúztak tőle és stílszerűen egy pár piros pa­pucsot és piros csípőszorítót a­­jándékoztak neki... Az Irma, te édes világsikert aratott. Okozott már más skandalu­mot is az amerikai színésznő. Shirley MacLaine a polgári jo­gokért harcolók közé tartozik. Ő is azt vallja, hogy minden embernek egyenlő jogokat kell kapnia. Úgy érezte, ezért ten­nie kell valamit. Mississippi ál­lamba utazott, felkereste néger barátait, akik azt tanácsol­ták : ha látni akarja milyen a helyzet Délen, üljön be né­hány négerrel egy autóba és utazzon Este egy Jacksonville-i motelben akartak megszállni. Felismerték a filmszínésznőt, mégsem kapott szobát. Ha el­küldi a négereket — ajánlották — természetesen rendelkezésé­re állnak. Végül is a város szé­lén egy család fogadta be őket. Másnap a sheriff figyelmeztet­te : tűnjenek el mellőle a nége­rek, mert különben nem vállal felelősséget érte. Éjjel a fajgyű­lölők körülvet­ék a házat és egy hatalmas fakeresztet gyúj­tottak meg előtte. A helyzet óráról órára fenyegetőbbé vált. Négy nap múlva el kellett utaz­niuk, nem akarták, hogy a há­ziakat bántódás érje miattuk Shirley MacLaine személyesen győződött meg róla, milyen sö­tét állapotok uralkodnak ma is Délen, ahonnan ő származik. . FÜRDŐHELYEK Vízszintes : 1. Az idegen­­forgalom fellendítését szol­gálja . Gyógyhatású hévizéről nevezetes fürdő. 15. Férfinév. 16. Történelmi nevezetességű hazai helység. 17. M-mel az elején marosvölgyi. 18. Fes­ték. 19. Német történelmi tartományt. 20. Hazánk ősla­kói (névelővel). 21. Ennek a zenének nincs hangja. 22. Kö­tetlen zenei előadómód. 23. Egyik legszebb üdülőhelyünk. 24. Vulkanikus kőzet. 25. Köz­lekedési eszköz. 26. Antal Ist­ván. 27. A tulbum vegyjele. 29. Nem egész Irinyi . 30. Cimborám. 31. Férfinév. 32. Méhlak. 34. Igekötő. 35. Maf­la. 36. Idegen férfinév. 37. Csúnya tulajdonság. 39. Ma talán. 40. „Jobbik eb felé“­­ben van. 41. Zeng betűt ke­verve. 42. Járművön. 43. Csúcs. 44. Az első román re­pülőgépgyár volt 45. Műszál. 46. Egyik nagy városunk. 47. Rangjelző. 48. Az alumínium vegyjele. 49. Több mint öröm (!) 50. Dal. 51. T-vel az ele­jén becézett férfinév. 52. Fe­ledékeny románul, (archaiku­san). 54. Verdi opera. 55. Mu­tatószám. (2. kockába 2 be­tű) 56. Ismert nyugat-né­met autómárka. 57. Eb­ben a csendben a légy­zümmögést is meghalla­ni. 58. Alaktalan. 59. Könyv része. 60. Ásással készítik. 61. Vonatkozó névmás. 62. Apró szerszám. 63. Tüzelője. (1. koc­kában 2 betű). 65. Lenin­­grádi folyó. 66. Céllövés románul. 67. Közép Hul­lámú Rádió. 68. Trombita­hang. 69. Két szó : Argeș tar­tományi fürdőhely. Sok fia­tal álma. Függőleges : 1. Ilyen a Pá­­rizs-Milánó műút is. Egyik legrégibb híres fürdőhelyünk. Ruhadarab páratlan betűi. 5. NDK-autómárka. 6. Az idén elhunyt jeles magyar zene­szerző. 7. A vásárolt. 8. Francescati olasz zeneművész (országunkban többször ven­dégszerepelt). 9. Figyelmeztet. 10. Személyes névmás. 11. Rá­dióaktív elem. 12. Irányában. 13. Hosszú idő múlva 14. Vissza : Spanyol város (utol­só betűje fon.). 19. Szívbajo­sok keresik fel főként ezt a fürdőhelyet 20. Göngyöleg (névelővel). 22. Ritka romá­nul. 23. Varázsló. 25. Kor­mánymű. 28. Tengerparti für­dőnk. 30. Két szénhidrogén­gyökből álló vegyület. 31. Szá­raz is van ilyen. 33. Orvosság része ! 35. Hajlamos az után­zásra ! 36. Indokod. 38. Sze­mélyes névmás. 39. Baj ! 40. Közép-keleti ország. 42. Gö­rög hős. 43. Vissza : légi. 45. Vissza franciául (fan.). 46. Becézett férfinév. 47. A le­győzött hadsereg. 49 Indián csónak. 50. Vissza: franciául kiáltott. 51. Állomás régi ne­ve... ház. 53. Kedvelt üdü­lőhely Maros-Magyar Auto­nóm tartományban. 54. Visz­­sza : a múzsák egyike. 55. IMI. 57. Csikók. 58. Vissza: cég­tábla. 60. Zavaros (!) költe­mény. 61. Vissza : fiatalok di­vatos köszöntése. 64. Kor­szak. 65. Ószövetségi hajós. 66. Vissza : napszak. 67. Illa­tos fűszernövényünk mással­hangzói. 69. Gábor Hugo 70. Ilyen elnök is van. 71. NY. SAKK KOMBINÁLJON ÖN IS A nemrégiben zárult moszk­vai nemzetközi verseny, ame­lyen kizárólag nagymesterek indultak, L. Stein győzelmét hozta. Mint ismeretes a több­szörös szovjet bajnok csupán egyetlen partit veszített, ép­pen Florin Gheorghiuval szemben. A fent közölt ábrakép Stein egyik korábbi játszmá­ja. A szívósság mellett szem­betűnő itt az ötletesség is. Az a mód ahogyan a sötét a koc­kázatos támadójátékot propa­gálja. Az első áldozat 26 .. .F­­e3 ! még kézenfekvő. A játsz­ma viszont kétségeket vetett fel. A probléma tehát az, hogy biztosítható-e így a győ­zelem, vagy újabb áldozat szükséges ? MEGFEJTÉSEK Évzáró a labdarúgó A-osz­­tályban című keresztrejtvé­nyünk megfejtése a követke­ző : Vízszintes: 1. A Rapid ; 7. Tea?ca ; 16 Dumitriu ; 18. Di­namo ; 24 Oblemenco ; 40. CSMS ra?i ; 43. A Steaua. Függőleges : 1. Arad ; 4. Po­litechnika, 12. Az U ; 22. Bo­né ; 23. $tiinta: 24. Olaszok i 37 ASA BETÜREJTVÉNY: Oktalan félelem. EGY KIS NYELVTAN : Rö­vid (rövidebb), ok (okok). A vonaton karórájának világítószámlapja leplezte le a tolvajt. I

Next