Előre, 1967. szeptember (21. évfolyam, 6165-6190. szám)

1967-09-27 / 6187. szám

XXI. évfolyam 6187 sz. 4 oldal ára 25 iáni 1967 szept. 27., szerda A KERESKEDELEM BERUHÁZÁSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉRŐL HOL VÁSÁROLUNK? Írta IOAN BUCSA mérnök, a Belkereskedelmi Minisztérium főtitkára A városok fejlődése, az új, kor­szerű lakónegyedek megjele­nése és térbeli terjeszkedése, az urbanizálódás folyamatának egy­re gyorsuló üteme megköveteli azt, hogy a kereskedelem is lépést tart­son az általános, a nemzetgazdaság minden területét átfogó fejlődéssel, előrehaladással. Ezt elsősorban a be­ruházási összegek ésszerű, gazdasá­gos, nagyon megfontolt és megindo­kolt felhasználásával érhetjük el. A kereskedelem anyagi alapjának szün­telen fejlesztése a Belkereskedelmi Minisztérium egyik központi felada­ta, a beruházási tervek teljesítésének állandó nyomonkövetése pedig igen időszerű kérdés. Az ötéves terv a kereskedelem számára is jelentős összegeket irá­nyoz elő: üzletek, kereskedelmi komplexumok, áruraktárak, felsze­reléseket karbantartó műhelyek stb. építésére, létesítésére. Alapos és sok­oldalú elemzés alapján állapítottuk meg, melyek azok az objektumok, amelyeket elsősorban, legsürgőseb­ben kell felépítenünk s ezen sürgős­ségi szempont alapján osztottuk fel — mondhatnám úgy is : térképeztük fel — az országot s határoztuk meg a leendő objektumok helyét, rendel­tetését és felépítésének határidejét. Véleményem szerint az idei beru­házási terv ezeknek az elveknek az alapján készült és megvalósítása lé­nyeges javulást eredményez, az ille­tő város, vidék, stb. lakosságának jobb, az igényeknek megfelelőbb el­látásában. Ezért a terv kivitelezését, amely nem minden esetben függött csupán a Belkereskedelmi Miniszté­riumtól, különös figyelemmel kísér­ték, mind a minisztérium illetékes szervei, mind pedig a párt- és állam­igazgatás helyi szervei. E­lemezve a beruházási terv ál­lását megállapíthatjuk, hogy szeptember elejéig Krisána tar­tományban 80,2, Máramaros tarto­mányban 73, Brassó tartományban 62, Suceava tartományban 61 száza­lékban, Kolozs, Hunyad, Maros-Ma­gyar Autonóm tartományban stb. több mint 50 százalékos arányban valósították meg a tervelőirányzato­kat. Vlahicán 1100 négyzetméter felü­letű kereskedelmi komplexumot, Nagykárolyban bútorraktárt, Szat­­máron 694 négyzetméteres kereske­delmi komplexumot, Borsabányán ipari cikkeket árusító üzletet adtak át a rendeltetésnek . Borszéken meg­nyílt a helyi sajátosságú, hagyomá­nyos Stina din Caliman fogadó, Pet­­rozsény új lakónegyedeiben három üzletcsoport áll a vásárlók rendel­kezésére. A tervelőirányzat szerint 1967 vé­gére számottevő kereskedelmi rak­tárhelyiségeknek kell elkészülniük s ezt a feladatot maradéktalanul meg kell valósítani. S mivel helyi prob­lémák és nehézségek merültek fel szükséges, hogy az érdekeltek igen jól szervezett, következetes munkát fejtsenek ki. B­ánát tartományban év végéig át kell adni az ómoldovai kereskedelmi üzletcsoportot, a resicai kereskedelmi komplexumot, a karánsebesi bútorraktárt, egy ke­reskedelmi üzletcsoportot az újjá­épülő Orsován. Brassó tartományban ugyancsak az idén kell elkészülnie a balázsfalvi áruháznak, a kiskapusi és szebeni kereskedelmi komple­xumnak, a brassói Steagul Rosu­ ne­gyedben épülő kereskedelmi kom­plexumnak, a Victoria városi üzle­teknek, a segesvári bútorraktárnak és üzletcsoportnak. A Kolozs tar­tományiak közül utalunk a kolozs­vári Györgyfalvi negyedben épülő üzletcsoportra, a tordai Oprisani ne­gyedben épülő kereskedelmi kom­plexumra, a marosújvári, kolozsvári és tordai áruraktárakra. Krisána tartományban Nagyváradon adnak át egy kereskedelmi komplexumot, a Transilvania nyári kert korszerűsí­tésével pedig már el is készültek. Máramaros tartományban Misztótfa­­luban épül egy kereskedelmi kom­plexum, Felsővisón egy üzletcsoport, Nagybányán pedig egy áruraktár. Hunyad tartományban ez év végéig át kell adni egy-egy kereskedelmi komplexumot Petrillán és Déván, egy bútorraktárt Vajdahunyadon, egy üzletcsoportot Gyulafehérváron, míg a Maros-Magyar Autonóm tar­tományiak közül utalunk a maro­s­­hévízi közélelmezési komplexumra, egy újabb marosvásárhelyi kereske­delmi komplexumra, úgyszintén a marosvásárhelyi Guesti téren épülő üzletekre stb. A Belkereskedelmi Minisztérium­nak és a tartományi néptanácsok végrehajtó bizottságainak erőiket nem kímélve mindent el kell követ­niük a kereskedelem beruházási ter­vének maradéktalan megvalósítása érdekében. A folyamatban lévő épít­kezések során számos fogyatékossá­got észleltek főként a Hunyad és a Maros-Magyar Autonóm tartományi építkezési tröszt munkájában ; külö­nösképpen az ütemesség tekinteté­ben merültek fel lemaradások, amennyiben nem minden esetben te­remtették meg a megfelelő összhan­got a lakónegyedek és a kereskedel­mi egységek építésében, ami ter­mészetesen a kereskedelmi beruhá­zások tervének megvalósítását is ká­rosan befolyásolta. H­ibák, hiányosságok mutatkoz­tak a kulcsfontosságú anyagok — betonacél, tégla, cement, faanyag — beszerzése tekintetében is, mégpedig a Brassó, a Maros-Ma­gyar Autonóm és a Hunyad tarto­mányi építőtelepeken, ami szintén fékezőleg hatott a beruházási terv ütemes és maradéktalan teljesíté­sére. Egyes objektumok esetében — pél­dául a vajdahunyadi bútorraktár (építő a vajdahunyadi speciális épít­kezések vállalata) — minden ok nél­kül a szó szoros értelmében leállí­tották az építkezést és csak hosszú idő múltán fogtak ismét hozzá. E­gyes tartományokban — Maros- Magyar Autonóm, Hunyad — a helyi szervek nem foglalkoz­tak kellőképpen a beruházási tervek megvalósításával, ami oda vezetett, hogy e tartományok nyolc hónapi teljesítménye messze elmarad Krisá­na, Máramaros, Brassó teljesítménye mögött. Hasonlóképpen Bánát tar­tományban a helyi szervek felületes viszonyulása miatt, különösen az Arad-Podgoria kereskedelmi kom­plexum, az aradi Crisana utcai A és B háztömbben létesített üzletek, a resicai I. mikrórajon kereskedelmi komplexumának minőségi kivitele­zésében merültek fel jogos kifogá­sok. A Maros-Magyar Autonóm tar­tomány helyi szervei szintén nem kísérték kellő figyelemmel az egyes épülőfélben lévő objektumok hely­zetét. Utalunk például a gyergyó­­szentmiklósi kereskedelmi komple­xumra, ahol lényeges lemaradás ősz­(Folytatása a 2. oldalon) BÁLINT TIBOR Szavak súlycsoportja Hallottam, hogy az egyik fran­cia film fantasztikus — no nem műfaja, hanem értéke szerint —, aztán megnéztem magam is, s jó­kedvűen tudomásul vettem, hogy valóban kedves, bájos, fordulatos; később valaki azt mondta, hogy olvasott egy pokoli novellát, mire én is sietve megvettem a folyó­iratot, s­ valóban találtam benne egy ügyesen kibontott történetecs­­két, amely csupán itt-ott árulko­dott a kezdő elbeszélő rokon­szenves sutaságairól. Megint máskor egy kisregényt kaptam kölcsön, egy állati kisre­gényt, szigorúan huszonnégy órá­ra, melyről már egy félnap múlva megállapítottam, hogy hát bizony volt idő, mikor egy-egy nagy író­nemzedék tanjai, akik egymás tő­­szomszédságában koptatták a tol­lat, s akikből néha három is ju­tott egy apró kávéházi asztalhoz, hetenként piacra löktek ennél jobb kis- és nagyregényeket, pe­dig a közvélemény eléggé közö­nyösen ballagott el mellettük ... De hát miért járatják a bolond­ját velünk, akik a szavakat a ma­guk valóságos jelentése szerint akarják értelmezni ? Miért kell mások felhívására szüntelen sá­táni színikritikákat, zseniális könyvismertetőket, és OLTÁR­­SZÉP karcolatokat olvasnunk ? Miért kell megnéznünk óriási festményeket, állati szobrokat és FENOMENÁLIS filmeket, melyek már oly szépek, hogy az nem igaz ? Hiszen mi szerény és el­foglalt emberek vagyunk, sőt azt is bevalljuk, hogy kisigényűek, s beérjük egy szép verssel, egy gondosan megmunkált és eredeti novellával, vagy akár egy elké­pesztő színdarabbal is... Ez utóbbi jelző különben egy régi haladó lap nyelvészeti pá­lyázatán tűnt fel a fantasztikus korlátozására, s Kosztolányi meg­hatódva rögtön keresztvíz alá tar­totta, másik ikertestvérével, a fel­­legjáróval együtt ; de lám, évti­zedek múlva a sértett szó úgy tér vissza féltucatnyi fattyújával, hogy bosszút áll magáért, s ma már mindenre alkalmazzák, ami a képzeletet csigázza, s ami nem is mindig oly egetverő. Mi történik itt ? Milyen jelenségnek vagyunk ismét fültanúi ? Divatos szavak hóbortjának ? Ha Kosztolányi nyelvvédő csa­tározásaira emlékezem, a síró­görcs jut eszembe, melyet a ké­peslapok és a színházi folyóira­tok kaptak volt fel s­pityeregni, ríni, szipákolni, brünnyögni, el­­csempülni, vagy itatni az egere­ket már nem is lehetett, sem zo­kogni, vagy pláne bőgni, csak sírógörcsöt kapni minden kis to­vafutó nyavalyától, s ugyanakkor őrülten szeretni, őrülten gazdag­nak lenni, őrülten kimulatni ma­gunkat cigánymuzsikával, ahol egy RÉM ÜGYES pincér szolgál fel. Nem, itt többről van szó, mint divatos jelzők csinált kacérságá­­ról , hiszen a társalgási nyelvnek jól áll egy-egy ilyen jegenye mé­retű kalaptoll, s néha oly frissí­tően hat, akár a rögtönzött kifa­­kadás, ha kalapáccsal a kör­münkre koppintunk ; a baj azon­ban akkor kezdődik, mikor unos­­untalan használjuk ezeket a túl­zásokat, mikor színehagyott és elkopott érzések névleges értéke­ NAPLÓ ként kerülnek forgalomba, mikor olyan indulatokat akarnak felna­gyítani, amelyek mögött nincs meg az átélés aranyfedezete , te­hát inflációs szavakká válnak. És lám, mintha csak maguk e hamis szónagyítók is éreznék, hogy devalválódott értékekkel dolgoznak, mintegy kezeskedve, nyomattékként saját egyéniségü­ket is latba vetik, hogy a fel-fel­­billenő serpenyőt kiegyensúlyoz­zák, s egy-egy ilyen jelző után si­etve hozzáteszik : becs szóra po­koli ! Ez a fontoskodó mentege­tőzés különösen egyetemi végzett­ségű, diplomás embereknek áll jól, s az ember azt sem tudja sírjon-e, vagy kacagjon, mikor ezt hallja tőle : dögöljek meg ha nem zseniális ! Mindezek ellenére, én itt nem a nyelvészkedő kozmetika nevé­ben szólalok fel, de tiltakozom az ellen, hogy e tömlő­ szavakat melyek néha valóban az abszolút semmihez, vagyis a hámozott léggömbhöz hasonlítanak, érték­minősítőként használják. S riasztó példaként kárörömmel idézhetem azt az irodalmi szerkesztőt, akin ma, évek múltán is jót röhögnek kollégái, ha szóba kerül a dolog. Az történt ugyanis, hogy Kocká­i és II. egy nőírónk kisregényét előbb fantasztikusnak nevezte, míg később, a vita során mind kisebb átmérőjű jelzőket vett elő hipertrófiás szótárából. Így lett e szerény és feledésbe merült mun­ka európai érték, aztán pokolian érdekes könyv, zseniális regény, állati kísérlet stb., stb., míg vé­gül a hamis lelkendező kiegye­zett abban, hogy nem rossz, hogy el lehet olvasni, hogy a szerző előző munkáihoz viszonyít­va fejlődést jelent... No lám, ilyen fantasztikus elru­gaszkodás, ilyen őrült túlzás, ilyen állati melléfogás származik néha abból, ha nem ismerjük a sza­vak súlyát. Egyeseknek pedig any­­nyira nincs hozzá érzékük, hogy az már nem igaz... Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A KOLOZSVÁRI GYÖRGYFALVI NEGYED „A kereskedelmi beruházások terén a munkálatok messze lemaradtak a terv mögött" (Palczer Károly felvétele) Nagyszabású kiállítás, látványos rendezvények A TERMÉS NAPJÁN (Munkatársunktól) Szerte az or­szágban nagyarányú előkészületek folynak a Termés Napjának méltó megünneplésére. Értesülésünk szerint Maros-Magyar Autonóm tartomány­ban is. Itt az előkészületek egyik fő irányítója SZŐCS BÉLA, a terme­lőszövetkezetek tartományi szövetsé­gének alelnöke. Arra kértük, tájé­koztasson, milyen rendezvényekre kerül sor október elsején. ■ — Sok érdekes rendezvényt iktat­tunk tervbe, de először mégis az ünnepi közgyűléseket említeném, a­­melyeken gazdaságaink számbave­­szik, hol tartanak, mit sikerült elér­ni, s mi a teendő Ezeken az üléseken nyújtják át a termelésben kitűnt csoportoknak, brigádoknak és szö­vetkezeti tagoknak járó diplomákat, zászlókat és ugyancsak a Termés Napján adják át a búzatermesztés­ben jó eredményt elért szövetkeze­teknek a díjakat, illetve a kitünteté­seket. — Milyen ünnepségekre kerül sor városokon ? _ — Első helyen talán a Marosvá­sárhelyen megnyíló nagyszabású me­zőgazdasági kiállítást kell említenem. A November 7 negyed közelében szervezett kiállítás tükrözni fogja mindazt, amit a tartomány­ mezőgaz­dasága az idén megvalósított. A kí­sérleti állomás, a mezőgazdasági vál­lalatok és az élenjáró termelőszövet­kezetek mellett képviseltetik magu­kat a kisállattenyésztők is, vala­mint azok a vállalatok, intézmények amelyek mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel, illetve közreműködnek a termelésben. Közvetlenül a kiállí­tás mellett zöldség- és gyümölcsvá­­sárt szervezünk (s nemcsak itt) s ter­mészetesen nem hiányoznak majd az ételkülönlegességek sem. Hasonló ki­állításokra kerül sor a rajoni szék­helyeken. — Milyen sajátos, a tartományra jellemző rendezvényt iktattak terv­be ? — A szüreti bált. Igaz, ez nemcsak a tartományban hagyomány, de az ünnepség lezajlása sok, csak ná­lunk elterjedt formája elevenedik fel. Szüreti bált természetesen sok helyen tartanak, a fő rendezvény színhelye viszont a híres küküllő­­menti bortermő Zsidve lesz. A műve­lődés- és művészetügyi bizottság tá­mogatásával a tartomány legjobb műkedvelői lépnek itt fel. S itt kell megemlítenünk egy új hagyományt is : megrendezzük a legjobb énekes, népi táncos és a legszebb népviselet versenyét. Ez még egy új hagyo­mány , az ifjúsági karnevál, amelyet a KISZ szervez elsősorban városok­ban és munkásközpontokban. — Az ünnepségek, népünnepélyek fontos kelléke az ellátás Hogyan szentelik meg ezt, milyen meglepe­tést tartogatnak­­! — A kereskedelmi szervek gondo­san készülnek, s tervük sok ötletes, az ételek változatosságára és a kül­sőségekre egyaránt kiterjedő megva­lósítása minden bizonnyal megelé­gedést vált ki. Falun az ételféleségek mellett ruházati cikkeket és könyvel­árusító standokat is létesítenek, vá­rosokon pedig a népi motívumokkal díszített mustcsárdák lesznek minden bizonnyal közkedveltet­. A meglepe­tés a divatbemutató. A kereskedelem változatos őszi és téli ruházati cikket mutat be elsősorban a rajoni székhe­lyeken és nagyobb központokban. — Milyen, más jellegű rendezvényt tart még fontosnak megemlíteni ? — A különböző népi játékokat és sportversenyeket. Tekintve, hogy ezen a téren a program fölötte gaz­dag, csak két rendezvényt szeretnék kiemelni. Néhány sportágban októ­ber elsején tartják meg a hagyomá­nyos Mezőgazdasági Kupa rajoni döntőjét, a Gyergyó rajoni Tekerő­patakon és Újfaluban pedig a labda­rúgás, a kézilabda, a teke és az atlé­tikai versenyek tartományi döntőjére kerül sor. Mintegy harmincféle húskészít­mény — szalámi, kolbász, sonka, sor­­kakülönlegességek — élőhal, sokféle gyümölcs, palackozott borok kapha­tók abban az üzletben, amelyet a kö­zelgő Termés Napja tiszteletére a Krisána tartományi állami mezőgaz­dasági vállalatok trösztje nyitott m­eg Nagyváradon a Litoralului utcában. (Munkatársunktól) ★ A fővárosi Óbor piacon is megkezdődtek az­ előkészületek a termés ünnepé­re. Felvételeinken­­ szerelik a fáták-bazá­t és a gyümölcskiállítás emeletes ,, pagodáját" REDACTIA $1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE$TI - CASA SC1NTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 0. tel. 1.18.38) ; Brassó (str. Apatioe Basarab 24. tel. 1.44.03); Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 8. tel. 1.20.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a­zi­stahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate­­- ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR CENTENÁRIUMI ÜNNEPSÉGEI A fővárosban megkezdődtek a Ro­mánia Szocialista Köztársaság Aka­démiai Könyvtárának centenáriumá­val kapcsolatos ünnepi rendezvé­nyek. Az eseménynek szentelt ünnepi gyűlést az Akadémia aulájában tar­tották meg. Jelen volt az Akadémia Elnökségének több tagja, akadémi­kusok, az ország nagy könyvtárai­nak és tudományos dokumentációs egységeinek vezetői, egyetemi taná­rok, bibliográfusok és könyvtártan­­szakértők. Részt vettek külföldi or­szágok akadémiai könyvtárainak és más szakfórumainak vezérigazgatói Az ünnepi gyűlés megnyitó beszé­dét Miron Nicolescu akadémikus, az Akadémia elnöke tartotta. A továb­biakban Serban Cioculescu profesz­­szor, az Akadémia levelező tagja, a könyvtár vezérigazgatója értekezést terjesztett elő Az Akadémiai Könyv­tár 100 éves tevékenysége címmel. A felszólaló ismertette a könyvtár tevékenységének történet­ét a meg­alakulástól egészen napjainkig és hangsúlyozta hozzájárulását a tudo­mányos információs és dokumentá­ciós munkához, a szellemi élet fej­lődéséhez hazánkban, valamint a nemzetek közötti kulturális és tudo­mányos értékek cseréjéhez. Az ünnepi gyűlésen a 100 éves könyvtárnak az alábbi külföldi ven­dégek adták át köszöntő üzenetüket és ajándékaikat: Dzsuza Radovich professzor, a belgrádi Szerb Tudomá­nyos és Művészeti Akadémia Könyv­tárának igazgatója, dr. Maria Dem­(Folytatása a 2. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK " Az ENSZ-közgyűlés általános vitája R. Csiplescu, az Agerpres tudósí­tója jelenti New Yorkból. A közgyűlés folytatta az általá­nos politikai vitát. Emilio Arenales guatemalai külügyminiszter a hétfő délutáni ülésen kijelentette : a je­lenlegi ülésszak elnökének megvá­lasztása megfelel a méltányosság elvének e magas tisztség betöltése tekintetében. Egyetértett az új elnök székfoglaló beszéde során mondott szavaival, amelyek szerint a külön­böző térségeknek és rendszereknek egyenlő mértékben kell részt ven­niük az Egyesült Nemzetek tevé­kenységében. Fernando Antama-Tio, a Domini­kai Köztársaság külügyminisztere (Folytatása a 4. oldalon) RAPID-STEAUA-PETROLUL-FC ARGES E négy csapat képviseli labdarú­gósportunkat a hagyományos konti­nentális rendezvényeken. Fontossá­gi sorrendben: a bajnokcsapatok Európa Kupában, a Kupagyőztesek Európa Kupában és a Vásárvárosok Kupában (az utóbbi kettő). A Ra­pid ma mutatkozik be, a Steaua — ha minden jól megy — ma már a második fordulóra gondol, a Petro­­lul ma készül szépíteni a zágrábi kudarcon, az FC Argesul pedig ma csak „megfigyelő“ lesz, a pitestiek ma csak „pihennek“, latolgatnak. Rapid-Trakia — Plovdivban. A román és bolgár bajnokcsapat első összecsapása iránt nagy az érdeklő­dés. Mind hazai, mind bolgár szak­körökben. A Rapid nagyon gyengén szerepel a bajnokságban, hat fordu­ló után például az utolsó helyen kö­tött ki. A szurkolók, persze a giu­­lettiek, amolyan kisiklásnak könyve­lik el a vasutascsapat sorozatát, mondván : a Rapid a bajnokcsapa­tok EK-ra tartogatta erejét. Eddig nem cáfolhattuk meg e véleményt (nem is szeretnénk), ma viszont al­kalmunk lesz meggyőződni a giu­­lettiek igazáról, vagy... Steaua-FC Austria — Bukarest­ben. Ez már visszavágó, Bécsben 2:0-ra győzött a katonacsapat, így hát szinte biztosra vehetjük, hogy a Steaua ott lesz­ a második forduló-A KÉPERNYŐ ELŐTT... Ma 15.45 órai kezdettel a televí­zió részleteket közvetít a labdarú­gó Kupagyőztesek Kupa torna ke­retében Bukarestben sorra kerülő Steaua­­ FC Austria találkozóról, 17.30 órai kezdetig pedig a Rapid- Plovdivi Trakia mérkőzésről, ame­lyet a bajnokcsapatok Európa Ku­pa első fordulója keretében Plov­divban játszanak lo­­ban. Optimisták vagyunk, főleg azért, mert az osztrák fővárosban Constantinék nemcsak győztek, ha­nem korszerű labdarúgást is produ­káltak. Ma csupán meg kell ezt is­mételniük . . Petrolul-Zágrábi Dinamo a Plo­­iestiben. Egy héttel ezelőtt öt gólt kaptak a ploiestiek, miután az első 45 percben gólnélküli döntetlenre állt a mérkőzés állása. A hátrányt nagyon nehéz behozni, erre nem is számítunk,­ csupán arra, hogy Dri­­deáék törlesszenek valamit az adós­ságból ... FC Arges-Ferencváros — Buda­pesten, október 11-én. A visszavá­góig még van idő bőven, ma tehát csak három képviselőnknek szurko­lunk. A Rapidnak, a Steauának és a Petrolulnak. (Munkatársunktól) Tudsz-e örülni más. Tegnap délután bosszúsan jöttél haza munkából. Hiába faggatta­lak, eleinte felelni is alig akartál. Máskor tele vagy ötlettel, tervek­kel, még így, hazafelé is, ezúttal azonban morcos voltál mindenre, az autóbusz kalauzára, az utasokra, a borús őszi időjárásra, a kínzó reumádra. Máskor is együtt me­gyünk hazafelé, de sose jut eszed­be a reumád, az utasokat te csití­­tod, a kalauznőre mosolyogsz. Kel­lemes embernek tartanak. Nem si­került valamelyik tervrajzod? Az ilyesmit el szok­tad mondani, szinte követeled tőlem, hogy én is nyil­vánítsak véleményt, hiába­­ szabad­kozom, hogy az építészet nem ke­nyerem. Éppen azért érdekel, a kí­vülállók véleménye is érdekel, mon­dod, nem is képzelem, hogy néha mi mindenből tanulhatsz. „Vala­milyen kudarc ért?“ — próbálkoz­tam újra. „Bár az ért volna. Rosz­­szabb történt. Sikerült a terveze­tem, kiválóan sikerült. Annyira jól, hogy némelyek ezt nem is bírták ki. Értelek. A kudarcot elviseled, az irigységet nem tudod.. Magadból in­dulsz ki, s téged sose láttalak vagy hallottalak irigykedni másra. Nem vigasztaltalak olcsó közhelyekkel. Hogy hagyd csak, barátom, egyik­másik ember ilyen Mit tegyünk... Biztosan megkérdezted volna indu­latosan : dehát miért ilyen? És mi­ért ne lehetne segíteni rajta? Hir­telenjében aligha tudtam volna vá­laszolni neked. Inkább hallgattam. S magamban elképzeltem, hogy amilyen érzékeny és makacs em­ber vagy (ez a te jellem-ötvözeted), holnap reggel, sőt egy hét vagy hónap múlva is bántani fog az irigység, amely akarva vagy aka­ratlanul feléd vicsorította a fogát. Kedvetlenül mész be a munkába, fáradtan fogsz dolgozni, ingerült leszel, ötleteid elhagynak. Egyesek csodálkozva néznek feléd : ezt mi lelte? Lesz olyan is, aki kajánul megjegyzi : „Semmi sem lelte. Ilyen ő. Csak eddig félreismerté­tek. Többet tartottatok róla“. Ta­lán éppen az fog így beszélni, az önigazolás boldog hevületében, aki feléd vicsorította az irigység fogait. Nem, ezt csakugyan nem tűrhet­jük el. Sem te, sem én. Ezért fog­lalkoztat tegnap óta egyvégbe, hogy miként is tudnám kihúzni szíved­ből a tüskét. Én? Mi közöm nekem az egész­hez ? Annyi, amennyi köze min­denki másnak kellene hogy legyen. Mert az irigység mindig egyéni tu­lajdonság, de kára szinte kivétel nélkül társadalmi, közösségi. Hadd nézzük a te esetedet. Az a hét vagy éppen hónap, amit lélektelenül dol­gozol majd, elsősorban a társada- FÓRUM­ ­om számára lesz elveszett idő. A fizetésedet megkapod, hiszen be­jársz rendesen, de nem azt adod, amit adni tudnál. Hiába akarod, valami odaállt közéd és a munkád közé, lefogja fantáziád szárnyait, sikertelenül viaskodsz vele. Nem készül el egy tervrajzod, vagy nem úgy készül el, ahogy kellene, ami­lyen a te tervrajzaid lenni szoktak. Te magad is veszítesz ezzel, hogy­ne veszítenél, de jóval nagyobb lesz a közösség vesztesége. Ha jól megszámítjuk, még azé az illetőé is, aki neked a kellemetlen perce­ket okozta, aki otrombán kedve­det szegte, de aki szintén odatarto­zik a te munkaközösségedhez. Neki is haszon, ha te többet adsz, töb­bet tudsz adni, csakhogy vakságá­ban ezt nem is hiszi el. Feltétlenül többet veszít, szegény, mint ameny­­nyit nyerhet. Ugyan mit nyerhet egy irigykedő ember? Valójában semmit Hazu­dik a közmondás, hogy legszebb öröm a káröröm Az emberek több­sége egészséges érzelmi életet él, s ha észreveszi valakin ezt a dancs jellemkócot megvetéssel fordul el tőle. Tudod te is jól, hogy az em­beriség gondolkodói mindig harag­gal és szánalommal — igen , szá­nalommal — tekintettek az irigyek­re. (Mert ez a szokás csakugyan ősrégi emberi „örökségünk", ezred­évek óta hordozzuk magunk­ban). Demokritosz mondta valaha az ókori Göröghonban: „Az irigy ember éppen úgy bünteti saját ma­gát, mint az ellenségét“. És kétezer esztendő múlva, a szocializmus épí­tésének korszakában Tudor Vianu, az akadémikus tudós így repliká­­zott erre: „Az irigység szenvedés, amiben benne rejlik a megérdemelt büntetés is". Ugye, mennyire igaza volt? S kiérzed szavaiból az iri­gyekkel szemben a végtelen meg­vetést is. Az ilyen ítélkezés az iro­dalom legjobb hagyományaihoz kapcsolódik. Világhírű műveket hívhatok tanúságra, hogy milyen régóta tart a küzdelem a kaján, sanda, sárga s ki tudná megmon­dani, hányféle más jelzővel illetett irigység ellen. Csak szép szót nem talált soha senki egyet is erre a tulajdonságra Annál többen osto­rozták. Eminescu szerint „minden ellenségeskedésnek meg lehet talál­ni az ellenszerét, az irigységnek nem“. Arany János Toldi jóban a nagyerejű hős egész kálváriájának, de egyben — figyelj csak — egyben felmagasztosulásának is oka : báty­jának gonosz irigysége. .. mert nagy erőt sejtett benne, s irigyel­te. . “ Igen, az irigységtől üldözött Toldi Miklós mindenki másnál fé­nyesebb elégtételt szerez magának. Mert Arany János, miként az iro­dalom minden nyelven és minden időben, az irigyek bukásán fára­dozott, és legalább a könyvek lap­jain méltó igazságot szolgáltatott azoknak, akik az irigység miatt szenvedni, mellőzést elviselni kény­szerültek. Beke György (Folytatása a 2 oldalon)

Next