Előre, 1967. október (21. évfolyam, 6191-6216. szám)

1967-10-01 / 6191. szám

ELŐRE 2. oldal JEGYZETEK A PULT MÖGÖTTI EMBER PANASZA Hogy-hogy, hát ilyen is van r­g­y. Mi­ért ne lehetne. Mi, a többiek, a pult innenső feléről épp eleget panaszkodtunk rá, bíráltuk, nem is mondom, hogy indokolatlanul. De akkor miért ne hallgatnák meg őt is, ha sérelme van ? Nem is csak arról van szó, hogy ő időnként nagyon vegyes fogyasz­tó­közönséggel áll szemben ott a bárpultnál, hogy a rázúduló egy fejre eső gorombaság mennyisége jóval felül van az átlagon. S hogy naponta tizével vált szét kapatos, vagy éppenséggel elázott honpolgá­rokkal, akik követelőznek, mert ott van ugyan a szigorú felirat, mely szerint ittasakat nem szolgál­nak ki, de szemük előtt összefut­nak a betűk és saját állapotukat is optimisztikusan ítélik meg. És mivel itt nem szokás belehelni ab­ba a bizonyos készülékbe, amely nyomban jelzi a belső légköri nyo­mást, hát panaszkönyvet emleget­nek. (Na és a pult mögötti ember,­­ hová jegyezze be esetleg jogos panaszát ? !) Mondom, nem is erről van most szó. Hanem közönséges és apró anyagiakról. Igen, ne tessék moso­lyogni : anyagiakról, mégpedig — kivételesen — a kiszolgáló szem­szögéből. A legközönségesebb anyagiakról, amilyen például a szódavíz. Gyakori eset Kolozsváron, hogy az ember kér egy pohár szódavizet s azt felelik, hogy nincs, bár az orra előtt sorakozik három-négy üveg, féligen­­ felül. Csakhogy­­ nem lehet kipréselni belőlük a vi­zet. A kiszolgáló kiszolgálókészen végignyomkodja a nyomandó részt, még rázogatja is az üveget, de nem jön abból egy csepp sem. — S ezt vissza­veszi a vállalat, vagy mi történik vele ? — kérdi a kiváncsi természetű ember. Mire a pult mögötti ember legyint, nem, számolja el senki, ez őt ter­heli. Egy bizalomgerjesztő külsejű, idősebb kiszolgálónő becsszóra ál­lította, hogy őneki két-három nap alatt 70 lejt érő szódavíz-deficitje gyűlt fel. Egy másik hárman napi harminc lejt mondott. S ha már ilyesmi került szóba, mutatott ér­tékesebb anyagfélét is , érintetlen, dugaszolt palackokat, szeszes ital­lal. Az üveg alján ott állt, hogy Stas, azaz szabvány, a nyakánál ott volt a Stas-vonalka, a folya­dék viszont nem ért fel odáig : hí­jával volt féldecínyivel, vagy va­lahány grammal. Mármost őne­ki, a pult mögötti embernek ki kell mérnie abból az üvegből pon­tosan ezer grammot, legalább is elvileg. Mit tegyen hát, gyakorla­tilag ? Úgy néz ki a dolog, hogy vagy rámegy a fizetése részben­­egészben (amely esetben nyilván passzióból szolgál ki), vagy... de a további következtetést nem vo­nom le, mert sötét helyekre vezet­ne. Félreértés ne essék, nem vagyok én naiv lélek, akinek most épp attól vérzijó a szíve, hogy miként jön ki számításával egy falatozó személyzete. De mégis csak abból kell "kiindulnom, hogy vannak fedd­hetetlen, tisztakezű kiszolgálók, sőt, elvileg el kell fogadnom, hogy a többségük ilyen, így tekintve az összefüggéseket, megoldhatatlan el­lentmondásba bonyolódom. És még egy szempont: próbál­jon valaki Kolozsvár városában mondjuk szombaton estefelé besze­rezni egy üveg szódavizet. Van rá eset, hogy egy árva pohárkával sem talál sehol, azt lehetne hinni, hogy hiánycikk lett a víz meg a szénsav. Nagy a gyanúm, hozzá­járul ehhez az is, hogy a vendég­látó iparnak semmi oka lelkesedni nagyobb tétel szódavízért, így vagy amúgy, ez már nem­ a kiszolgálók szőkébb körének, ha­nem a fogyasztók széles táborának a panaszos ügye. Orbán Lajos MÉG MINDIG VARÁZSLATOSAN SZÉP az Anna tó, de csak az őt körülve­vő hegyek gerincéről nézve, vagy annak számára, aki mélyen be­úszott a méregzöld tó közepetájá­ra. Közelről, azaz a part mentéről szemlélve, kiábrándítóan piszkos a tó és környéke. Nincs miért köntörfalaznunk: az idelátogató turisták ezrei csalódottan távoz­nak. „ Mind a hazai, mind a külföldi turisták felfedezték, most már tö­megméretekben, a kihűlt vulkán kráterében meghúzódó tó páratlan varázsát. És mert végre elkészült a kitűnően hengerelt út , meg­indultak a hegy felé az autóska­ravánok. De itt álljunk meg egy pillanat­ra. Hiszen az imént arról szólot­­tunk, hogy ugyanezek a­­ turisták csalódottan távoznak innét... Ez, sajnos, így van Mert megépült ugyan a jó autóút, hatalmas for­galmat bonyolít le a gerincen el­helyezett menedékház, de a tó partján hihetetlen szervezetlenség uralkodott el. S ezért — számunk-­­ ra elképzelhetetlen más magyará­zat — pusztán az illetékes admi-­­ nisztratív szervezet közömbössé­gére gyanakodhatunk. Mert el­képzelhető, hogy az adott pénz­ügyi keretek nem teszik lehetővé — egyelőre — az ivóvíz levezeté­sét a tél partjához. Azt azonban már kevésbé hisszük, hogy gazda­sági béklyók akadályozzák őket szemétlerakodó helyek létesítésé­ben, vagy annak a két-három hely­nek a körülhatárolásában, ahol a campingezők felüthetik sátraikat. így viszont értelmetlen és szinte kihívó az a felirat, hogy „Őrizzük meg a tisztaságot !** A környékbeli falvakból idő­sebb asszonyok, férfiak korsóval, pohárral járják a tó környékét, árulják a jó friss borvizet. Poha­ranként ötven bániért. Nem akar­juk a kenyerüket elvenni, de ha számukra kifizetődik, vajon miért ne lenne jövedelmező ez a mene­dékház részére is — s a turisták ráadásul higiéniai szempontból is jól járnának... Teherautókkal le­hetne lehordani a vizet, ugyan­úgy, ahogy teherautókkal le­hetne felhordani az összegyűjtött szemetet. Nem érdeklődtünk utána, mi­lyen közelebbi és távolabbi fej­lesztési terveket készítettek a tó turisztikai kiaknázására — de ezek minden bizonnyal léteznek, s kitűnőek. Ám ezekkel takarózni, várni, amíg központi beruházások révén minden­ megoldódik —­ a közömbösség, az érdektelenség és tehetetlenség netovábbját jelenti. Egyszerűen nem is veszik tudo­másul, milyen jövőbeni vesztesé­get jelent minden egyes kiábrán­dult autós-turista távozása. Nem számoltuk meg, de a nyári hóna­pok vasárnapjain csak külföl­diekből is lehettek jónéhány szá­­zan. Két-három év múlva a tu­­­­risztikai irodáknak majd kitartó propagandával kell leküzdeniük az idei hanyagság­ okozta ellenér­zést.» Vásárhelyi Lajos A SZÍNPAD ÉS A MÚLÓ IDŐ... Hol él a színdarab? Felhozhat­nék számtalan példát, amely mind azt bizonyítja, hogy a színdarab könyvben is „elelhet“ — legalább is vegetatív, lappangó állapotban, de néha forró élményt nyújtó ol­vasmányként is —, igazi élete mégis a színpadon kezdődik és végződik, újrakezdődik és újravég­ződik és így tovább, amíg az ere­jéből futja, amíg kell a közönség­nek, amíg mond valamit. Ez a ke­ringési idő lehet tehát rövidebb vagy hosszabb, s ha jól megfigyel­jük, akár a csajagoknál, a színpadi üstökösök fény- és színképe a tá­volságtól vagy közelségtől, törté­neti „évszaktól“ függően más és más, néha erősebb, néha elhalvá­nyul, máskor egészen különös su­garakba öltözik, de amíg a távcsö­vek feléjük irányulnak, addig él­nek, üzennek. Ha Shakespeare-re gondolunk, a tüneményt Eminescu magyarázza meg azzal a megdöb­bentő gondolattal (A csillagház szakaszaiban), hogy gyakran olyan csillagfények jeltüzei lobognak az egünkön, amelyeknek a forrása már régen semmibe veszett, kihűlt és múlttá változott. Akár azok a régi színpadi deszkák, amelyeken legelőször hangzottak fel a Ham­let sorai. Minden előadásra ilyen magas­röptű gondolatokkal kell­* beül­nünk? Nem. Tündöklő csillag több van, mint jó színdarab, s a szín­padi csillagpályák térképe kevésbé bonyolult, mint az ágiaké. Azért minden fény, még ha* csalóka is, ígérhet valamit a maga idejében, s hogy mi lesz belőle később, azt majd eldönti a keringést elindító vagy fékező erőit titokzatos játék­. Más szavakra lefo­rdítva : minél ha­marabb látunk egy színdarabot, annál jobb, minél közelebbről ér­zékelhetjük kezdeti sebességét, an­nál inkább következtethetünk to­vábbi pályájára- A csillagok mö­gött érő#8* és nem mindig ismert erők rejlenek, a színdarabok mö­gött : írói egyéniségek. Tehát hoz­zájuk férközünk közel, ha darab­jaikat születésüktől kezdve a múló idő versenyének forgásában, a kö­zönségre gyakorolt hatásuk dialek­tikus viszonylatában tanulmányoz­hatjuk. „Házi“ vonatkozásban ne­vezzük ezt a drámairodalom gyors ütepiű támogatásának,­ tágabb ér­telemben pedig az értékek folya­­ma­tos selejtezésének, ugyanakkor horizontok ismertetésének, a szín­házi kitekintés bővítésének, a sok­rétű színházi-rendezői feladatlehe­tőségek megteremtésének. De hogy belépjünk most már színházaink valóságos háza tájába: hol van például a teljes breehti kör, hány szakasza ismeretlen még a mi kö­zönségünk előtt ! Pétert mondtam, de hogy értse Pál : tulajdonképpen mindez akkor jutott eszembe, amikor a temesvári Mátéi Miliő Nemzeti Színház jóvol­tából végre alkalmam volt színpa­don is látni Dürrenmatt Nagy Ro­­mulusát. Dürrenmatt is olyan név, amelynek már régóta vannak szí­­nei-lényei, valamicskét kaptunk is már belőlük, néha színpadon, más­kor filmen vagy könyvben, s tagad­­hatatlan, hogy a háború utáni színi világban bizarr üstökösként emle­gették, talán második Bernard Shawf­­ként, de mindenképpen eredeti és nagy tehetségként, aki az utóbbi két évtized emberi nyugtalanságai­nak egyik legérzékenyebb felvevő­je figyelmeztető rezonőrje. Jó nagy Romulust — mintegy tíz éve ismer­jük a darabot — egyik legérdeke­sebb, legegyénibb hangú, ,,legdür­­renmalóbb“ alkotásaként emleget­ték és emlegettük mi is, akik­­ da­rabjait sorra kézhez vagy szemhez vettük, a szerző fanyar filozófiájá­nak kvintesszenciájaként, az emberi társadalom elkerülhetetlen átalaku­lásának, más és jobb irányba for­dulásának demonstratív erejű bizony­nyitásaként. Nos, ez mind igaz is. S ennyi talán elég is a darab mon­danivalójáról, hiszen most egyébről van szó. Arról, amit a Fizikusok sokszoros és különféle megelevení­­téséből is leszűrhettünk , hogy az egészen új drámát, korunk nagy drámáját csak az teremtheti meg, aki a színpadon egy makulátlanul öntörvényű, azaz műfaji törvényű világot tud teremteni, mint Shakes­peare, Shaw, Brecht vagy Piran­dello, aki tehát a dráma sajátos eszközeivel, a műfaj fölényes keze­lésével nyit új utakat. Hogy egy­szerűbben fejezzem ki magam, A nagy Romulus temesvári előadásá­nak legközvetlenebb tanulsága az volt, hogy Dürrenmatt drámatechni­kájában bizony jócskán akadnak fogyatékosságok, amelyeket még a modernség jegyében sem érdemes utánozni. Ilyen például az, hogy a cselekményt sokszor erőltetett és színpadin kívüli fordulatokkal viszi előre (például Romulus családjdá­nak pusztulása), a harsányan pit­­toreszk elemek túlzott ,szereke, a párbeszéd szellemeskedő faltöl­­tése... és itt közeledünk talán a lényeghez, amiért ez az eszmefutta­­tás is megszületett: Dürrenmatt nyelvi és szellemi bravúrjai nem mindig egy önkínzó lélek feykiáltá­­sait, hanem a bűvészinas ijedtsé­gét, s néha egészen naiv dramatur­giai huszárvágásait demonstrálják- Azt hiszem, legbeszédesebb példa erre éppen A nagy Romulus befeje­zése : a birodalom­romboló császárt nyugdíjba küldik, mert hiszen va­lamit csak kell csinálni vele a szín­padon. Szerepet játszhat ebben a benyomásban az is, hogy A nagy Romulus megszületése óta az Em­beri Színjáték újra csak különb dol­gokat produkált (gondoljunk pél­dául a Kennedy-tragédiára), ame­lyeknek zord magvát volna nehéz f­elfedezni Dürrenmatt víziójában. És mennyire érdekes, hogy a Ham­let erről is többet mond sok mai írásműnél, mert hát ez az irodalom öntörvénye. Dürrenmattot mintha megkoptatta volna az idő, s nagy kár, hogy az ellenpróbát, azaz egy régi bemutató emlékét nem idéz­hetem. Lehet, hogy egy régebbi fényrobbanás más megvilágításban őrizné Nagy Romulusnak szellemes sziporkák csalóka felhőjével körül­vett alakját. Kacsir Mária A felelősséggel kezdődik (Folytatás az 1. oldalról) nosításával. Több mint 19 millió le értékű gépet és felszerelést bevontak a termelésbe, 9 millió néhány száz­ezer lejm­értkű felszerelést pedig ki­selejteztek. Jó eredményeket ért el elsősorban a marosvásárhelyi cukor­gyár, a Csíkszeredai erdőgazdálkodá­si gépesítési és szállítási vállalat, a régeni Republica, a Ludas-Radnót­i és gyulakutai hőerőmű. A lehetősé­geket azonban távolról sem merí­tették ki. Az említett hőerőművek­ben megejtett legutóbbi ellenőrzés alkalmával a pénzügyi szervek meg­állapították, hogy a 3 460 000 lej ér­tékű 102 felszerelésből még jónéh­á­­nyat (832 000 lej értékben) elhelyez­hettek­­volna a tartományi építke­zési tröszt egységeinél, egyes helyi­­ipari és községgazdálkodási vállala­tokban. S annak ellenére, hogy amint már szó volt róla, négy hónap alatt több millióval csökkent a kihaszná­latlan gépek készletének értéke, ugyanebben az időszakban a tarto­mány üzemeiben újabb készletek halmozódtak fel (13 466 000 lej ér­tékben). NEM A TERMÉSZETES F ELHULLÁS­SAL VAN A BAJ A termelőfolyamat elhasználja az egyes gépeket. Elkerülhetetlen, hogy különböző időszakokban ne legyen „hullás“, ne váljon szükségessé adott pillanatban a gép kivonása, újjal való helyzettesítése Számolni kell egyidejűleg az erkölcsi kopással is, bár ritkábban, mert a k­orszerűsítés, felújítás mind nagyobb lehetőségeket teremt. Nem ezeket a gépeket".. kéri számon a nemzetgazdaság, hanem azokat, amelyeknek értéke sokmilli­ót tesz ki az említett összegekből, s amelyek a gyár és felettes szer­veinek hanyagsága, nemtörődömsége miatt maradnak ki az anyagi javak, értékek termeléséből. Eredetüket tekintve az okok sok­félék. Előfordul, hogy a szükséglet szakavatott, reális felmérése nélkül szerzik be az egyes gyárak a gépe­ket. Az is megtörténik, hogy a fő­­igazgatóság „sózza“ reájuk, ha ugyancsak meggondolatlanul sze­rezte be őket. Tartományi tapaszta­lataink alapján különösen a Bánya­ipari, a Vegyipari, a Villamosener­giaügyi és az Élelmiszeripari Mi­nisztérium vállalataiban ismétlőd­nek túl gyakran az ilyen jelenségek AMIT A FEJLŐDÉS TÚLHALADOTT Az állóalapok szükségtelen fel­duzzadását táplálja a jelenleg ér­vényben lévő pénzellátási rendszer is. Feltétlenül sokat segítene a hely­zeten, sok fölösleges gép beszerzé­sétől óvakodnának az üzemek, ha a termelőkapacitás fenntartásához, a szűk keresztmetszetek kiküszöbölé­séhez, a termelés minőségi javításá­hoz szükséges gépállomány egy ré­szét saját, erre a célra megtakarí­tott alapjaikból szereznék be s csak a fedezetlenül maradt összegekre vennének fel hosszúlejáratú hitele­ket a Beruházási Banktól. Ha más nem is, a hitelrendszer megszorítá­sai alói állóalapokkal való sokkal kö­rültekintőbb, ésszerűbb gazdálkodás­ra késztetnék az egyes üzemeket. Ugyanígy túlhaladta a pénzügyi­gazdasági élet fejlődése az érvény­ben lévő amortizációs kvótákat. Olyan csekély arányban kerülnek­ be vagy befolyásolják a termékek­­önköltségét, hogy a vállalatoknak nem érdekük maximálisan kihasz­nálni az egyes gépeket, berendezé­seket, a termelő felületet. Az ön­költség csökkentésének lehetőségeit, legalábbis eddig ott ker­esték, ahol könnyebben, kevesebb munkával és fejtöréssel értékesíthető tartalékot találtak. Az említett gazdasági és admi­nisztratív intézkedések azonban csak részben oldhatják meg az álló­alapok, gépek, berendezések és a ter­melőfelület gazdaságos kihasználása körül felmerült problémákat. Ép­pen ezért azzal zárom, amivel kezd­tem : a felelősséggel. A gyáréval. A főigazgatóságéval. Kire mi tar­tozik a maga hatáskörében. FOGADÓÓRA UTÁN (Folytatás az 1. oldalról) kerülnek, elfogultak, megilletődöttek, izgatottak. Ha ezt a bíró nem veszi figyelembe, óriási hibát vét, nem le­het biztos abban, hogy minden kö­rülményt ismer és bekövetkezhet az, ami munkánkban a legsúlyosabb hi­ba : hogy ítéletet hozunk olyan eset­ben, melynek nem ismerjük alaposan minden kis részletét. — Ezek szerint mi az a kritérium, melynek alapján egy bíró munkáját minősíthetjük ? — Szerintem, ha a vádlott meg van győződve arról, hogy az ítélet való­ban megérdemelt, a bíró jó munkát végzett. Azt a tegnapi juhászt azért hallgattam meg olyan részletesen és indokoltam neki az ítéletet, hogy be­lássa, mit jelent a közösséget megká­rosítani, tehát az ítélet elérje célját, és ne úgy fogja fel, mint a társada­lom bosszúját. A törvény embere, úgy látszik, pszichológus is egyben. — Annak a sofőrnek a pimasz vá­laszai a legnyugodtabb embert is ki­hozták volna sodrából, ön pedig ud­variasan, szabatosan kérdezett mind­végig. — Ha felmérgelődöm, tárgyalásom a vádlottnak és hozzátartozóinak úgy tűnhet, mérgemben súlyosabb íté­letet hoztam, mint amilyent a vádlott megérdemelt volna. — Ez azt jelenti, hogy a törvény embere számára a bűncselekmény nem felháborító ? — Inkább azt jelenti, legalábbis így tapasztaltam eddig, hogy a bírón so­hasem szabad eluralkodnia a felhá­­borodás­tak, mindig józanul, a törvé­nyek megszabta keretek között kell mérgelődnie. Egyébként sokféle érzés kerít hatalmába a tárgyalóteremben, némelyeket közülük nem is lehet ki­fejezni szavakban. Nemrég tárgyal­tam például egy fiatal állatorvos ügyét, aki oltáskor nem tett indigót a nyugták közé, így 5 fejjel megká­rosított egy-egy embert. Hogy valaki képes a becsületét aprópénzre felvált­­ani, ez számomra mindig rejtély ma­rad. A ditrói 90 000 lejes sikkasztás más szempontból emlékezetes szá­momra. T. Irén, tettes, a sikkasztás klasszikus módszereivel tulajdonítot­ta el az összeget. Mikor szót adtunk neki ítélethirdetés után, a teremben tudtomon kívül jelenlevő 3 gyermeké­hez fordult és bocsánatot kért tőlük. Nagyon sajnáltam a gyermekeket, de mit tehet a bíró, ha maga az anya nem sajnálja saját gyermekeit, hará­csoló szenvedélye még a legősibb anyai ösztönt is képes legyőzni. K­ovacsics Lajos, a Gyergyó rajo­­ni törvényszék elnöke és bírája, a jogászok rajoni szövetségé­nek vezetője. Tudjuk, hogy a tör­vényszék hivatása nemcsak az igaz­ságszolgáltatás, hanem a bűnözés megelőzése is. Ezen a téren jelentős munkát fejt ki a Gyergyó rajoni tör­vényszék is. — Egyik jellemző este a Mustos csárda. Nem is tudom, mi a hivatalos neve, mindenki így ismeri a városban. A közeli fafeldolgozóból ki-kijártak a munkások egy féldecire, hamarosan felszökött a munkabalesetek száma. Itt léptünk közbe mi, kértük az egy­ség bezárását. Sajnos, ilyenszerű ké­réseinknek nem mindig tesz szívesen eleget a kereskedelem. Bevételi ter­vükre hivatkoznak.­­ Már egyáltalán az egy anakro­nisztikus jelenség, hogy egyrészt har­colunk az alkoholizmus ellen, cikke­ket írunk szeszes italok hatására be­következett tragédiákról, másrészt az italkimérések elárusítói mind érdekel­tebbek abban, hogy minél több italt eladjanak... Úgy tud­om, a törvény­székeknek sok gondot okoznak az it­tas emberek. Önök nem tehetnek sem­­mit ezen a téren ?­­ Csak annyit, hogy azokat a lo­kásokat, ahol sok botrány történik, bezáratjuk, mint említettem több-ke­vesebb sikerrel. Azért viszont önök tehetnének többet, hogy az útmenti lokálokat ne halmozzák úgy el ita­lokkal, mert sok közlekedési baleset gyökere a bárpultig nyúlik.­­Ami az alkoholizmust általában illeti, elmond­hatom, ez a mi legnagyobb ellensé­günk, a legtöbb periratban ott sze­repel valamilyen formában a szeszes­ital. A­z asztalon nagy halom iratcso­mó. Alig 3 dosszié van, ami periratokat tartalmaz, a többi szabályosan rovatolt űrlap. Mintha a gondolataimat találná ki, Kovacsics Lajos már mondja : — A rengeteg jelentés, kimutatás csaknem a munkaidőm felét elrabolja, sok szaktanulmányt nem tudok miat­tuk elolvasni. Igaz, hogy a statisztikai felméréseknek nagy hasznát vesszük, mert ha például egy időben felugrik a közvagyon-megkárosítási esetek száma falun, akkor felhívjuk a téesz­­vezetőségek és a milícia figyelmét a jelenségekre, segítségüket kérjük a megelőzésben. De... rengeteg hiábava­ló kimutatást is kérnek, ráadásul gyak­ran több példányban. Ugyanis a mi hivatali felettesünk az Igazságügyi Minisztérium, de szakmai irányítónk a Legfelsőbb Törvényszék. Vélemé­nyem szerint jelentős mértékben lehet­ne csökkenteni a törvényszékek papír­munkáját, ha a két vezető intézmény megosztaná egymás között az ellen­őrzést. — Gyergyószentmiklós kisváros, te­hát itt sokan ismerik önt. Jelent ez különös kötelezettséget a magánélet­ben ? — Tényleg sokan ismernek, mert elég gyakran szoktam tartani népsze­rűsítő előadásokat munkánkról. Hogy ez mivel jár ? Épp a napokban olvas­­tam, hogy egy svéd város alkoholel­vonó intézetének igazgatója ittas ál­lapotban nekihajtott egy veszteglő gépkocsinak. Nekem is van gépko­csim, csak én tudom, mit jelent állan­dóan kettőzött figyelemmel vezetni, nehogy a legkisebb szabálysértést is elkövessem. Megértheti, mennyire idegesítenének a bámészkodók sokat­mondó pillantásai, amíg a milicista ki­állítaná a j­egy­ző­könyvet. — Megértem, dehát a törvény em­bere is... ember. ÚJ EGYETEMI TANÉV (Folytatás az 1. oldalról) ban hasznosítjuk továbbá mindazo­kat a tapasztalatokat, melyeket az évek során halmoztunk fel a tudo­mányos kutatás színvonalának eme­­lése.Ott végzett munkában, a didak­tikai tevékenységben, a hallgatók sokoldalú, alapos felkészítésében. A­z új egyetemi tanévet rendkí­vül komplex előkészítő munka előzte meg, mely elsősorban arra irányult, hogy tovább tökélete­sítsük a különböző diszciplínák tartalmát és előadói módszereit, az első naptól biztosítsuk az összes hallgatók legaktívabb jelenlétét az alapos szakmai felkészültségben, to­vábbá, hogy a szabad időt is haté­konyan, a sokoldalú képzés követel­ményeinek megfelelően szervezzük meg. Az összes tanszékek — a tan­tevékenység alapsejtjei — rendkívüli figyelmet szentelnek annak, hogy minden tárgyat megfelelő kompe­tenciájú tanerők adjanak elő, s az egyetemi hallgatók megfelelő szak­­irányításban részesüljenek mind a szemináriumi és a gyakorlati mun­kában, mind a tudományos-köri te­vékenységben. Az Oktatásügyi Mi­nisztérium utasításainak megfelelő­en a katedrák munkaközösségei nagy gonddal készítették elő az ösz­­szes évfolyamok különösképpen az első évesek differenciált tevékenysé­gi tervét. Úgy vélem, most már va­lóban hatásos intézkedéseket hoz­nunk arra, hogy az első éves hall­gatók könnyen és gyorsan akklimati­zálód­janak az egyetemi életben, be­vezessük őket az egyetemi munka­stílusba, kialakítsuk alkotó munka­­közösségeiket ; minden tanerőnk kü­lönleges feladatának tekinti, hogy el­igazítsa a legfiatalabbakat az önál­ló munkában ; mellettük könyvtára­ink munkaközössége is segíti őket a jegyzetkészítés, a bibliografálás tech­nikájának elsajátításában. Több ak­ciót szervezünk még októberben az­zal a céllal, hogy az első éves hall­gatók megismerjék a fakultások tra­dícióit, a kutatóintézetekkel fenn­tartott kapcsolatok jelentőségét, s végeredményben mindazokat a fel­adatokat, melyek a laboratóriumi munkában, a gyakorlati tevékeny­ségben rájuk hárulnak. Ugyancsak októberben egyetemünk jelentős tu­dományos esemény színhelye lesz : megnyílik az egyetemi tanerők tudo­mányos szessziója mely szimboliku­san kapcsolódik az Egyetem meg­alapításának dátumához, s amelyen felmérjük azt a gazdag termést, me­lyet a magas tudományos fórum a tudományos kutatómunkában érlelt. Ugyanakkor az ország különböző egyetemi központjaiban sor kerül s diákkörök tudományos szessziójára, melyen a legjobb dolgozatokat ol­vassák fel és vitatják meg. 1967 október elsején az ország ösz­­szes egyetemei és főiskolái benépe­sülnek, felhangzik a hagyományos ősi diákénak, a Gaudeamus Igitur, s mindannyian, tanárok és hallgatók nemzedékei, egyaránt lelkesedéssel, fokozott erőfeszítéseink ígéretével látunk munkához. Azzal az elhatá­rozással, hogy mi is teljes erőnkkel járulunk hozzá a szocialista Romá­nia felvirágoztatásához, annak a tekintélynek a szüntelen növekedé­séhez, melyet hazánk a jelenkor tár­sadalmában élvez. 1967. OKT. 1., VASÁRNAP INTERURBÁN - Tájékoztató szolgálatunk válaszol az olvasóknak ! 1968-BAN IS LESZ FELVITELI VIZSGA AZ EGYETEMRE Az elmúlt hetekben több fiatal kereste fel szerkesztőségünket le­velével, afelől érdeklődve, hogy 1968-ban lesz-e felvételi vizsga az egyetemre? Az Oktatásügyi Minisztérium il­letékes szervétől kapott tájékoztatás alapján az érdeklődők tudomására hozzuk, hogy ugyanúgy mint eddig, az 1968-69-es tanévre is minden egyetemen és fakultáson lesznek felvételi vizsgák. Ezek időpontját,és feltételeit a minisztérium idejében nyilvánosságra fogja hozni. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI SZERVEK VÁLASZAIBÓL Puskás Lajosné, Szalonta . Kérésére felvettük a kapcsolatot a tartományi néptanács egészségügyi és népjóléti ügyosztályával­ A fenti szerv kivizsgálta kérését és szer­kesztőségünk tudomására hozta, hogy az illetékes minisztérium 826/1967-es rendelkezésének (III. bekezdése, 4. pont) értelmében joga van a kért díjmentes tolókocsira, s ezt rövidesen ki is fogja utalni Ön­nek. Az epilepszia­­ gyógyítására alkal­mazott új hazai gyógyszer neve megváltozott „Epixal “ helyett „Tre­­pal-ra“. Tehát az új elnevezés alatt keresse a gyógyszertárakban. Or­vosi előírásra kielégítő mennyiség­ben kapható . Gábor Blanka, Nagyvárad : Az „Extractul total de ochi“ el­nevezésű, rövidlátás, szürkehályog, kötőhártya-gyulladás és más szem­­betegség gyógyítására használt új román gyógyszer egyelőre még nem esett át a végleges klinikai kísérle­teken. Mihelyt ezek befejeződnek, a gyógyszert forgalomba hozzák. Ugyanakkor a szakemberek (orvo­sok és gyógyszerészek) kézhez kap­ják a szükséges dokumentációt és használati utasítást. Csegő Bálint, Szárhegy ! A levélben feltett kérdésére az 1967 augusztus 9-i számunkban megjelent Interurbán rovatban „Mo­­torettások, figyelem !“ cím alatt megtalálja a választ. Kui József, Egeres . APRÓHIRDETÉSEK ALLAS : ICST — SANTIERUL DE INSTA­­LATH BUCURESTI, Calea 13 Septem­­brie nr. 275, raionul V. I. Lenin, őröket és gépirónőt keres. (8629) ILSH — SANTIERUL BUCURES­TI, str. Giuseppe Verdi nr. 2, raionul 1 Mai, sürgősen alkalmaz : — hidrotechnikai építőmestereket — gazdasági vezetőt a Cimpina rajoni Paltimul építőtelepre. Az alapfizetés mellett építőtelepi és el­­szigeteltségi pótlék is jár, 10 órás mun­karend stb. (8633) KÜLÖNFÉLÉK KÉRJÜK VALAMENNYI KEDVES MEGRENDELŐNKET, hogy férfi, női fehérnemű részlegeinken, kö­­tődéinkben sürgősen vegyék et el­készült ruhadarabjaikat. Úgyszintén kérjük azokat, akik a próbára ki­tűzött időpontra nem tudtak rész­legeinken megjelenni szíveskedje­nek minél előbb próbára eljönni. Ezzel is elősegítik munkánk jó me­netelét. „Marosi Textil“ kisipari szövetkezet Marosvásárhely. (6386) LÁTOGASSA BIZALOMMAL • „Carpati" Közélelmezési Tröszt bras­sói és brassó-polánai egységeit, ahol kedvére válogathat konyhaművészeti különlegességekben és a leghíresebb borokban. (9984) FIGYELEM ! Szobafestést és má­zolást kitűnő minőségben végez magánosoknak is a „PROGRESUL“ kisipari termelőszövetkezet. Régen, Cálarasilor utca 34 szám, telefon 428. (8186) A MAROSVASARHELYI „ARTA MOBILA“ kisipari termelőszövetke­zet eladással egybekötött állandó jellegű bútorkiállítást nyitót­ a Petőfi-tér 1 szám alatti megrendelő helyiségében. ízléses, jó kivitelű bútorok kaphatók kedvező áron, részletfizetésre is . — kombinált szobaberendezések — kisbútorok , asztalok fotelek kárpitozott, kihúzás kanapék konyhaszekrények függönytartók stb. — népművészeti termékek gaz­dag választékban Fontos­ megrendeléseket hely­ben is felveszünk bármilyen bútor­ra és azt a megrendelő ízlése, ter­vei szerint határidőre elkészítjük. (8838) ADÁSVÉTEL ELADÓ SÖBERLÁGY, szekrény, stb. Surugiu, Marosvásárhely, Lunga utca 86/B, apartament 5. (6255) ÚJDONSÁG ! Korlátlan számban sorsolnak ki 75 000 lej értékű nyereményeket (az I. és IV. kategóriában feltüntetett négy típus közül választhat egy személygépkocsit, míg az árkülönbözetet készpénzben kapja meg, az öt számjegyből három kisorsolt számjegy esetén). Fix összegű pénznyeremények. Változó értékű pénznyeremények. 60 lejjel — összesen 85 számmal —, részt vehet mind a 20 sorso­láson. 1967 október 6-án, pénteken az utolsó szelvényvásárlási nap. X (6326) « y KORLÁTLAN ^ mennyiségben:­­ 7f . RENAULT 16 7 (jSKODA1000M.B.! [ VFIAT 850 . |\HjU TRABANT 601 j

Next