Előre, 1967. október (21. évfolyam, 6191-6216. szám)
1967-10-18 / 6205. szám
XXI.évfolyam 6205 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1967 okt. 18., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A SZOCIALIZMUS DÖNTŐ GYŐZELMEI - A MARXIZMUS-LENINIZMUS DIADALA A szovjet népekkel, az egész haladó emberiséggel együtt a román nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját ünnepli — az egyetemes történelem korszakalkotó eseményének évfordulóját, amely átszakította a világimperializmus frontját, megnyitotta a proletárforradalmaknak, az ember kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadulásának, a szocializmus győzelmének korszakát. Az Októberi Forradalom ragyogó módon igazolta a munkásosztály forradalmi erejét és azt a képességét, hogy teljesítve történelmi hivatását, a saját kezébe vegye önmaga és az egész társadalom sorsát, hogy sikerrel vezesse a néptömegek harcát a társadalmi igazságtalanság megszüntetéséért és egy olyan rendszer megteremtéséért, amelyben a munka, az egyenlőség, a szabadság uralkodjék. Erőteljesen megrendítve a régi, kapitalista világ épületét és lerakva az új, szocialista világ alapjait, az Októberi Forradalom széles visszhangot keltett az egész világon, ösztönözte a munkásosztály, a dolgozók forradalmi akcióit valamennyi földrészen, világszerte fellelkesítette a demokratikus és haladó erőket. Romániában a dolgozók mélységes rokonszenvvel és lelkesedéssel köszöntötték az Októberi Forradalom győzelmének hítét és cselekvően kinyilvánították szolidaritásukat a fiatal szovjethatalommal az ország egész területén kibontakoztatott átfogó akciók révén, s azzal, hogy népünk fiai, jelentős számban, fegyverrel a kézben közvetlenül részt vettek a szocialista államnak az intervenciósokkal szembeni megvédésében. Ezek az akciók emlékezetes lapokat írtak be a két ország munkásosztálya forradalmi mozgalmai közötti internacionalista kapcsolatok krónikájába, eleven megnyilatkozását képezték a román nép és a Szovjetunió népei közötti barátságnak. Az Októberi Forradalom győzelme, a Szovjetuniónak a szocializmus építésében elért sikerei egyszersmind lelkesítő példaként szolgáltak a romániai proletariátus, a dolgozó tömegek forradalmi mozgalma számára a jobb életre, a szabadságra és a szocializmusra irányuló törekvéseik megvalósításában. Ezek a törekvések abban a harcban teljesültek be, amelyet népünk a Román Kommunista Pártnak, a munkásosztály, valamennyi dolgozó érdekei hű kifejezőjének a vezetésével vívott. Az Októberi Forradalom óta eltelt öt évtized során az emberiség hatalmas megújító átalakulásokat ért meg — a földgömb lakossága egyharmadának felszabadulását a kizsákmányolás alól és a szocialista világrendszer megjelenését, az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlását és a nemzetek feltartóztathatatlan haladását a szabadság és a függetlenség felé, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak és befolyásának megnövekedését, egy széles körű, a népek békéjéért és biztonságáért küzdő antiimperialista front kialakulását és mind aktívabb megnyilatkozását. Az emberiségnek a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérésének nagyszerű korszakát, amely fél évszázaddal ezelőtt vette kezdetét, az imperializmust aláásó történelmi folyamatok gyors egymásutánja és szüntelen mélyülése jellemzi, az, hogy példátlan arányban növekednek a forradalmi és haladó erők, hogy szüntelenül fejlődik és gazdagszik a marxileuiai elmélet. A munkásosztály felfogása a társadalom forradalmi átalakításáról elevenen és pregnáns módon testet öltött az Októberi Forradalom győzelmében, a Szovjetunió népeinek a szocialista társadalom megteremtésében és fejlesztésében elért jelentős sikereiben. Az első szocialista forradalom győzelme, az új társadalmi rend építése a Szovjetek Országában erőteljes megnyilatkozása volt a munkásosztálynak, a néptömegeknek, amelyek döntő hajtóerői a forradalomnak, a társadalmi haladás biztosításának, és gyakorlatilag igazolta a marxi-leniai tanítást a kommunista pártnak, a szocialista forradalom és építés vezérkarának vezető szerepéről, mint lényeges feltételét a kapitalizmus megdöntésének és a szocialista társadalom megteremtésének. A Szovjetunió harcedzett Kommunista Pártja, amelyet Lenin hozott létre, bizonyságot tett képességéről, hogy ki tudja dolgozni a forradalmi harc stratégiáját és taktikáját a konkrét történelmi körülményeknek megfelelően, meg tudja szervezni a proletariátust, a dolgozó tömegeket és sikerrel tudja vezetni őket a hatalom kivívásáért folytatott harcokban, az új társadalom építésében. Az Októberi Forradalom az állam egy új típusát hozta létre — a szocialista államot, a városi és falusi dolgozók alapvető érdekeinek előmozdítóját, a forradalmi vívmányok védelmezőjét, az új társadalmi rend felépítésére irányuló egész tevékenység szervezőjét. A nagyszabású építő munka, amelyet betetőzött a szocializmus létrehozása a földgömb egyhatodán, a társadalmi életnek alapjaiban való megújulása és a Szovjetunió erejének megszilárdulása, erőteljesen kidomborította a lenini tanítás helyességét a szocializmus felépítésének lehetőségéről egyetlen országban. A szovjet népek, az SZKP történelmi érdeme, hogy a számtalan nehézség ellenére — amelyek a polgárháború és az imperialista intervenció nehéz éveinek következményeiből, a régi cári Oroszországtól örökölt alacsony gazdasági színvonalból és nagyfokú lemaradásból, s abból a bonyolult nemzetközi helyzetből adódtak, amelyben a szovjet írta NICOLAE CEAUȘESCU, állam hosszú időn át a kapitalista világ ellenségességétől körülvéve mint egyetlen szocialista állam létezett — megvédték és megszilárdították a Forradalom vívmányait, biztosították az új társadalmi rendszer győzelmét először a világon. A szocialista társadalom bebizonyította szilárdságát a második világháború nehéz megpróbáltatást jelentő éveiben, amikor a szovjet népek viselték a hitlerizmussal való óriási összecsapás fő terhét, magasfokú hazafiasságról tettek tanúságot, elévülhetetlen hősiességet tanúsítottak döntő módon járulva hozzá a népek és a civilizáció megátalkodott ellenségének, a fasizmusnak a leveréséhez A békés építés terveinek valóraváltása biztosította a Szovjetunió átalakulását olyan erős és virágzó állammá, amelynek gazdasági, tudományos, kulturális megvalósításait ma széles körben elismerik. Gyors ütemben fejlesztve termelőerőit, a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt elsőrendű gazdasági hatalommá vált, amely a világ ipari termelésének csaknem 20 százalékát valósítja meg. A szovjet ipar, a maga fő ágaival — a gépgyártással, az energetikával, a fémiparral, a vegyiparral, az elektronikával — a szovjet népek, a szocialista társadalmi rendszer egyik nagy vívmánya, a Szovjetunió gazdasági és katonai erejének alapját képezi. A szovjet állam egész fejlődése e félévszázad alatt kidomborítja a szocialista iparosítás nagy jelentőségét a szocializmus és a kommunizmus műszaki-anyagi alapjának kiépítésében, a nép életszínvonalának emelésében, a haladás és a civilizáció biztosításában, a szocialista állam függetlenségének és szuverenitásának megszilárdításában. A szovjet falu áttérése a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodásra széles körű lehetőségeket teremtett a modern technika felhasználásához, a termelés gépesítéséhez és kemizálásához, az agrotechnikai tudomány megvalósításainak alkalmazásához, a nemzetgazdaság e fontos ága fejlődési ütemének meggyorsításához. A szovjet tudomány kimagasló sikerei a jelenkori kutatás legfontosabb területein beszédes tanúbizonyságait képezik azoknak a kedvező feltételeknek, amelyeket a szovjet hatalom a tudományos és technikai alkotás fejlesztésére biztosított. A Szovjetunió megvalósításai a kozmosz tanulmányozásában és meghódításában, az atomenergia felhasználásában, a rakétatechnikában, a rádióelektronikában és más területeken jelentős hozzájárulást képeznek az emberiség tudományos és technikai fejlődéséhez, kiváltják az egész világ csodálatát. A szocialista forradalom nem csupán meghirdette, hanem ténylegesen meg is valósította az összes állampolgárok jogát a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz, az orvosi ellátáshoz. A nemzeti jövedelem gyors növekedése a szovjethatalom éveiben lehetővé tette a munkások és parasztok jövedelmeinek gyarapodását, jelentős alapok fordítását lakásépítésre, az oktatás valamennyi fokozatának széles körű fejlesztésére, a társadalombiztosítási rendszer kiterjesztésére. A Szovjetunió nagy megvalósításai, azok a sikerek, amelyekkel az Októberi Forradalom félévszázados fordulóját köszönti, szívből megörvendeztetik a romániai kommunistákat, országunk összes dolgozóit. Az egész román nép meleg rokonszenvvel figyeli a szovjet népnek az SZKP vezetésével kifejtett széles körű alkotó munkáját az SZKP XXIII. kongresszusán kidolgozott program megvalósításáért, a kommunista társadalom felépítéséért, s nagy jelentőségű hozzájárulásnak tekinti ezt a szocialista világrendszer erejének és a szocializmus nemzetközi befolyásának növeléséhez, az emberiség békéjének és haladásának ügyéhez. II A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 50 esztendő során a nemzetközi munkásosztály, a forradalmi erők történelmi jelentőségű sikereket értek el, harcukkal meghatározva a világ arculatának megváltozását. A szocialista forradalmak győzelme egy sor európai, ázsiai és latin-amerikai országban az illető országok népeinek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harca eredményeként, a szocializmus átalakulása nemzetközi rendszerré újabb, jelentős veszteségeket okozott az imperializmusnak, s ezzel az egész forradalmi világfolyamat új szakaszba jutott. Az új rendszer érvényre jutása bolygónk egy nagy részén, a társadalmi-gazdasági fejlettség különböző fokain álló országokban, amelyekben a feltételek és a nemzeti sajátosságok nagy változatosságot mutatnak, felszínre hozta, hogy nagyon sokfélék a formák és eszközök a hatalom kivívásáért és a szocialista társadalom megteremtéséért folytatott harcban, még erőteljesebben kiemelte a munkásosztály élenjáró szerepét, marxista-leninista pártjának, mint az egész nép vezető erejének szerepét, az illető nemzet haladásában és jólétében érdekelt összes társadalmi erők egyesítésének szükségességét, ami új és fontos következtetésekkel gazdagította a forradalmi elméletet, a marxi-lenini tanítást. A szocialista világrendszer, amelyben megtestesült a népek forradalmi harcának legértékesebb vívmánya az Októberi Forradalom óta eltelt időszakban, döntő módon hozzájárul a marxizmus-leninizmus eszmei vonzóerejének növekedéséhez. A szocialista országok gazdasági, társadalmi és kulturális-tudományos téren elért sikerei, a köztük levő kapcsolatok, nemzetközi tevékenységük élénk érdeklődést keltenek a kapitalista világ dolgozó tömegei körében, akik haladási törekvéseik megvalósításáért harcolnak, erőteljes befolyást gyakorolnak az egész jelenkori társadalmi fejlődésre. Alapjában átszervezve gazdaságukat, a szocialista országok erőteljesen fejlesztették termelőerőiket, az ipar gyorsütemű előrehaladása alapján. A szocialista rendszer, amely a földgömb területének több mint 25 százalékát és lakosságának több mint 35 százalékát foglalja magában, a világ ipari termelésének csaknem 40 százalékát adja, s számottevő anyagi és műszaki-tudományos potenciállal rendelkezik. Az ipari termelés növelésének a szocialista országokban megvalósított gyors üteme az egyik megnyilatkozása azoknak a kedvező lehetőségeknek, amelyeket az új rendszer a gazdasági növekedéshez nyújt; a szocialista országok ipari termelésének volumene 1965-ben 9-szer akkora volt, mint 1937-ben, miközben a kapitalista országok termelése ugyanabban az időszakban 3,4-szeresére növekedett; a szocialista országok ipara az 1951—1965-ös évek között 11,5 százalékos évi átlagos ütemben fokozta termelését, a fejlett kapitalista országokban elért 5,3 százalékkal szemben. Jetemesek a sikerek a gazdaság többi ágának fejlesztésében, a technika, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a városi és falusi dolgozók életkörülményeinek javításában, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításában. Minél teljesebben hasznosítva az új rendszer előnyeit a minden egyes szocialista ország rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrásokat, biztosítva a gazdaság és a kultúra szüntelen fejlesztését, a dolgozók életszínvonalának emelkedését, az egész társadalmi élet szakadatlan tökéletesítését, a szocialista országok kommunista és munkáspártjai ezzel munkásosztályaik és népeik létérdekeinek kifejezőiként történelmi hivatásukat teljesítik. Ugyanakkor ezáltal teljesítenek egy magasztos internacionalista kötelességet az egész világ munkásosztálya, dolgozói iránt. Amilyen mértékben minden egyes szocialista ország fejlettebb és virágzóbb, ugyanolyan mértékben lényegesebb és hatékonyabb a hozzájárulása a szocialista világrendszer erejének növekedéséhez a maga összességében, a szocializmus befolyásának növekedéséhez a világon, a világ antiimperialista erőinek, a béke és a társadalmi haladás erőinek megszilárdításához. A román nép az ipar, a mezőgazdaság, az egész nemzetgazdaság, a tudomány és a kultúra erőteljes fejlesztéséért kifejtett széleskörű tevékenységével, hazájának gazdasági és társadalmi fellendüléséért, a haladásra és jólétre irányuló törekvéseinek valóra váltásáért kifejtett erőfeszítéseivel hozzájárul a szocializmus és a béke erői-ének megszilárdításához. A Román Kommunista Párt, országunk konkrét feltételeire alkalmazva a marxizmus-leninizmust, tanulmányozva más pártok és szocialista országok tapasztalatát, valamint saját tapasztalatát, minden egyes fejlődési szakasz követelményei és sajátosságai alapján dolgozva ki politikáját, sikerrel vezette népünket a szocializmus Románia földjén való felépítésének nagyarányú művében. Ez lehetővé tette, hogy viszonylag rövid történelmi időszak alatt Románia dinamikus gazdasággal és virágzó kultúrával, a haladás és a jólét nagy távlataival rendelkező szocialista országgá váljon. A szocializmus győzelme városon és falun, az ember ember általi kizsákmányolásának végleges felszámolása pártunk és népünk legnagyobb politikai és szociális vívmányát képezi. Az ország iparosításában elért eredmények, a mezőgazdaság szövetkezetesítése és műszaki-anyagi alapjának fejlődése, a nemzetgazdaság sokoldalú fejlődése biztosította a feltételeket a dolgozók életszínvonalának rendszeres emeléséhez, gyökeres változásokat eredményezett a román nép egész életében. Románia dolgozói, szoros egységben a Kommunista Párt körül, jelenleg minden erejükkel az RKP IX. kongresszusa által kijelölt célkitűzések valóraváltásáért harcolnak, a szocializmus építése kiteljesítési folyamatának magasabb fokon való folytatása érdekében. Tanulmányozva a szocialista építés által felvetett problémákat, a jelenlegi ötéves terv valóraváltásában elért eredményekre támaszkodva, ösztönözve és gyümölcsöztetve a dolgozók kezdeményezéseit és alkotó képességét, pártunk egy sor intézkedést fogadott el a gazdasági tevékenység sokoldalú javítására, és a továbbiakban a nemzetgazdaság, a társadalmi élet minden területe megszervezésének, vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítésével foglalkozik az ország új fejlődési szakaszának megfelelően. A Szovjetunió tapasztalata, országunk tapasztalata, akárcsak a többi szocialista országé, kidomborítja azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocializmus az összes erőforrások és erőfeszítések mozgósításához nyújt a gazdaság sokoldalú fejlesztése, a dolgozók jólétének emelése, az egész társadalom gyors előrehaladása érdekében. Ez a tapasztalat ugyanakkor bizonyítja, hogy szüntelenül tökéletesíteni kell a társadalom egész fejlődési folyamatának vezetését, szüntelenül javítani kell a nemzetgazdaság tervszerű irányítását a konkrét társadalmi-történelmi feltételeknek, a szocializmus objektív törvényei követelményeinek figyelmes elemzése alapján, a tömegeknek a tudatos alkotás folyamatába való széleskörű be- (Folytatása a 2. oldalon) A PRAVDA számára írt cikk, 17 972, 1967 október 17-i számában a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára megjelent a lap REDACTIA $1 ADMINISTRATIA ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE?TI — .CASA SCANTEII • Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőiségeink : Kolozsvár (str. Horea 8. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63); Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej, negyedévre 19.50 lej, félévre 39 lej, egy évre 73 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). INDIA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Hivatalos megbeszélések A Minisztertanács Palotájában hétfő délután hivatalos megbeszélések voltak Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Indira Gandhi, India Köztársaság miniszterelnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vettek : Genrgl Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Mihai Marin helyettes külügyminiszter, Alexandru Albescu helyettes külkereskedelmi minisz-Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Minisztertanács Palotájában ebédet adott Indira Gandhi, India Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. Részt vettek : Gheorghe Cioaru külkereskedelmi miniszter, Mihai Marinescu gépgyártóipari miniszter, Constantin Scarlat vegyipari miniszter, Mihai Suder, erdőgazdálkodási miniszter, Alexandru Boaba kőolajipari miniszter, Matéi Ghigiu, a vegyipari és kőolajfinomítói építkezések minisztere, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, Aurel Ardeleanu, Románia indiai nagykövete, központi intézmények képviselői, tudományos és kulturális személyiségek, tábornokok és más hivatalos személyek. Részt vettek: Rajeshwar Dayal, a külügyminisztérium külügyi titkára, P. N. Haksar, a miniszterelnök titkára, Amrik Singh Mehta, India bukaresti nagykövete, S. Ramachandran, a kereskedelmi minisztérium helyettes titkára, J. S. Mehta, a külügyminisztérium helyettes titkára, S. Bikram Shah, a tér, Aurel Ardeleanu, Románia indiai nagykövete, Gheorghe Iason és Nicu Serban külügyminisztériumi ideiglenes igazgatók. Indiai részről részt vettek : Rajeshwar Dayal, a külügyminisztérium külügyi titkára, P. N. Haksar, a miniszterelnök titkára, Ami■1- nrut. T'diri hírest’ nagykövete, S. Ramachandran, a kereskedelmi minisztérium helyettes titkára, J. S. Mehta, a külügykülügyminisztérium protokollfőnöke, K. Natwar Singh, a miniszterelnöki titkárság igazgatója és az országunkban látogatást tevő indiai miniszterelnök kíséretében levő más hivatalos személyek. A szívélyes légkörben lefolyt ebéden Ion Gheorghe Maurer és Indira Gandhi pohárköszöntőt mondott. (Agerpres) minisztérium helyettes titkára, S. Bikram Shah, a külügyminisztérium protokollfőnöke, K. Natwar Singh, a miniszterelnöki titkárság igazgatója. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszéléseken széles körű véleménycserére került sor a Románia és India közötti baráti kapcsolatok további fejlesztéséről és erősítéséről, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről (Agerpres) Kedd délelőtt Indira Gandhi, India miniszterelnöke és a többi indiai hivatalos személyek Ploletti tartományba utaztak. Az indiai miniszterelnököt elkísérték: Alexandru Boaba kőolajipari miniszter, Mihai Marin külügyminiszter-helyettes, Aurel Ardeleanu, Románia indiai nagykövete, külügyminisztériumi főtisztviselők. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA A LENGYELEK NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára október 16- án, hétfőn kihallgatáson fogadta Wieslaw Sobierajskit, a Lengyel Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki véglegesen távozik Romániából. A fogadás meleg, elvtársi légkörben folyt le. GHEORGHE TOMOZEI Északi vásárfia Rődőnfi odafent fekszik, északon. Kedves, otthonos helység, még most is, amikor a parkjait gyöngéden zilálja szét az ősz, és mintha freskó-illata volna az egész városnak. Nem tudom, hogy máshogy van vele, de én élénken érzem ezt az illatot, és színekkel társul bennem — főként zölddel és arannyal, szelid zölddel és ünnepélyes arannyal. De ezen ne csodálkozzék senki, hiszen a környék ódon falain, Voronej-ben és Humor-ban, Arbureá-ban és Lucevițában egykori dolgos mesterek csodálatos falfestményeket hoztak létre fáradságos művészi munkával — s talán ezeknek a helyeknek a közelsége teszi, talán az ősz dúskálása a színekben — de ezeknek a freskóknak a levegője mintha itt terjengne a városban. De nem azért jöttem Rödönyiba, a Felső Ország neves városába, hogy a már rég megcsodált remekek emlékét fölfrissítsem. Valamivel hétköznapibb szándék vezérelt — egészen pontosan pénteki szándék. Azért jöttem, hogy elvegyüljek emberek százai között a neves Rödönyi-i pénteki hetivásár sokadalmában. S amit láttam, tapasztaltam, amiről megpróbálok néhány szót szólani — az ilyenformán vásárfiának tekintendő. Sok-sok éve talán sok évszázada, a pénteki nap mindig úgy kezdődik ebben a történelmi levegőjű moldvai városban, hogy férfiak és asszonyok tucatjai verődnek össze a központi piacon már a kora reggeli órákban. Portékával jönnek, s azt remélik, hogy meg is találják a művészi becsű áru hozzáértő vásárlóközönségét. Egyszóval, hogy becsülete lesz a kiteregetett kincseknek. S ezeket a kincseket nem is rejtik véka alá. Feltűnnek sorra az eső mállasztotta kerítések fiatal díszeiként a gyapjúcsergék, amelyeken hatalmas rózsák sárga és piros szirmai virítanak. S a dércsípte füvön is egy keleti bazár mesebeli tarkasága bontakozik ki. Szépségek garmadája — hasznos szépségeké — amely elbűvöli a tekintetet. Íme, a nagy fehér gyapjútakarók, bolyhosai, hamvasai és olyan makulátlanok, mintha a gyepre már le is hullott volna az első hó. S a bekecsek , csodálatos rajzok díszítik a bőrt, s látszik, hogy mesteri ujjak dolgoztak rajta, olyanok, amelyek könnyed mozdulattal követik a virágok és a fenyőágak körvonalait. Lenszőttes törülközők, cserépedények, kucsmák, és aztán persze a női ujjasok, fejedelmi méltóságot idéző vállakkal, az alsó szegély bátran távolodik el a darázsderék karcsúságától, s az ujjak, mindenekfölött az ujjak pompás díszítésekkel. Első látásra talán zsúfolt és nehézkes ez a sok cikornya — de milyen könnyeddé, lebegővé lesz, ha egy tűzről pattant menyecske magára veszi. Lenyűgöző méltóság árad az egészből, legendák világát ébresztgeti, múlt időkről mesél színeivel és ábráival, és a művészet halhatatlan nyelvén szól az északi emberek felkületéről. Nemes tartást, büszkeséget és szerénységet fejez ki. Meg kell mondanom, nehezemre esik a népművészeti cikkek dicsérete, különösen amióta egyesek sorozatban gyártják, és megfosztják eredeti varázsától. De amit a Rédánfi-i hetivásáron láttam, azt bátran sorolhatom a remekművek előkelő családjába. Barátaim, ha még nem tudjátok, hogy milyen szép a kedvesetek, öltöztessétek fel a pénteki vásárfiából ! De az örömbe üröm is vegyül. A piactér közepén most halad át valaki tergálszoknyákkal a vállán, és egyből magára vonja a figyelmet, egyből árnyékba borítja a kiteregetett kincseket. Tisztelembecsülöm a tergált, tudom, hogy praktikus és hovatovább nélkülöző NAPLÓ hetetlen. De valami azért fájt — az olvasó bizonyára megérti, hogy mi. Parasztemberektől tudom, hogy milyen rohamosan szorulnak ki a hagyományos népművészeti mestermunkák, hogy teljesen átadják helyüket a műanyagnak. Hiszen ez is természetes, valahogy így is van rendjén — de miért nem lopják el a nagy textilüzemek iparművészei a szépnek ezt a halhatatlan titkát, amellyel ez a csodálatos hetivásár szolgál ? Miért nem lopják el most, amíg még lehet — talán épp a tizenkettedik órában ? Mert holnap esetleg késő lesz...