Előre, 1968. október (22. évfolyam, 6503-6529. szám)

1968-10-01 / 6503. szám

BLÖRF Október­­ kedd X. hónap — IV. évnegyed 31 nap —275 + 91 Napkelte : 6,13 Napnyugta : 17,57 Holdkelte : 16,03 Holdnyugta : — — A Központi Meteorológiai Intézet közli: Fokozatos felmelegedés, vál­tozó felhőzet; az ország nyu­gati és déli felében beborul és enyhe helyi, esők várhatók. Mérsékelt szél. Hőmérsékleti értékek : éjjel 3—13 fok, elvét­ve alacsonyabb, nappal 13—23 fok. Helyi köd képződés. A következő három napra : enyhe, bizonytalan idő, válto­zó felhőzettel. Gyenge hely­­esők. Enyhe szél. Lehűlés vár­ható. Hőmérsékleti értékek: éjjel 2—12 fok, nappal 12—22 fok. Helyi ködképződés. TELEVÍZIÓ KEDD 17.30 Gyerm­ekműsor. — 18.00 Ipar­gazdasági szakembereknek. — 18.30 Angol nyelvlecke. — 19.00 Ifjúsági adás : VIVAT ALMA MATER. — 19.30 Esti híradó, időjárásjelentés — 20.00 A VIKINGEK — folytatá­sos kalandfilm. — 20.30 Az ön vé­leménye. — 20.50 Angela Moldovan és Nicolae Flores románcokat éne­kel. -- 21.15 VARIETÉ MŰSOR. Közvetítés Bécsből. Közreműködik : Wenke Mihre, Roy Blecq, Lucia Trogg, Hana Patzeltova, Waldemar Matuska, Jo Dassin, Richard An­thony, Les Swingle Singers, Louis Armstrong, Sandie Shaw, Peghi March és mások. — 22.30 SZTÁR­PARÁDÉ. — 23.00 Éjszakai híradó. SZERVA 10.00 Konzultáció matematikából (XII. osztálynak). — 10.30 Konzultá­ció román nyelvből (VIII. osztály­nak). — 11.00 Francia nyelvlecke (a hétfői adás ismétlése). •— 11.30 An­gol nyelvlecke (a keddi adás ismét­lése). — 12.00 Ipargazdasági szak­embereknek (ismétlés). — 17.30 Gyermekműsor. — 18.30 Német nyelvlecke. — 19.00 Ifjúsági adás. — 19.30 Esti híradó, időjárásjelen­tés. — 20.00 Versek. — 21.10 Román népzene. Közreműködik : Maria Pietraru, Ion Luicen és Radu Voi­­nescu együttese. — 20.25 Transzfo­­kátor.­­— 20.55 Könnyűzene fiatal tehetségek előadásában. — 21.10 A jövő hét műsorából. — 21.20 Tévé­filmtéka : EMILE ZOLA ÉLETE. Főszerepben Paul Munival. — 23.15 Éjszakai híradó. NAGYVÁRADON BEFEJEZTÉK a városi­ távfűtés 1. számú fővezeté­kének építését. A mintegy 4 kilo­méteres vezeték összeköti a várost a hőtermelő központtal. A föld alatti vezetékben keringő túlhevített vizet több mint 3400 lakásban használják fűtésre, főleg a város nyugati ré­szén levő új negyedben és a Bucu­­si,resti-téri lakóház-csoportban. A fővezeték befejezése lehetővé teszi, hogy a hideg időjárás beállta előtt és az azt követő időszakban bekapcsoljanak a vezetékbe újabb 1000 lakást, köztük a Decebal új la­kóház-csoportot, valamint a gyer­mekkórházat és több más intéz­ményt és vállalatot. A MEDGYESI Emailul Rosu vál­lalatban üzembe helyezték az első húzóprés-sort a nemrég épült csar­nokban. Az öt présből álló kor­szerű gépsor naponta 10 500 zomán­cozott edényt állít elő ­ GYULAFEHÉRVÁR MUNICÍPI­­UM kereskedelmi szervei újdonság­gal lepték meg a vásárlókat, fél­kész ételek, árusításával. A háztar­tást vezető dolgozó nők régi vágya teljesült ezzel. Az önkiszolgáló élel­miszer üzletek keretében működő Gospodina egységek választéka egye­lőre elég szegényes. Mindössze : töltött káposztát, töltött paprikát, rán­tott szeletet, vagdalt húst és börtsa­­látát lehet kapni. De a választék — mint az illetékesek állítják — nap­ról napra bővül, gazdagodik, főleg a­ vásárlók javaslatai alapján. Ezt fel­hívásként is vehetjük : gyulafehér­vári háziasszonyok tessék javasolni, milyen félkész ételeket kívánnak vásárolni, a kereskedelem várja a megvalósítható ötleteket, javaslato­kat ! (Munkatársunktól) A SEPSISZENTGYÖRGYI meteo­rológiai állomás jelenti... — Még nem, a rádióban, sajtóban megszo­kott s naponta közölt prognózisban egyelőre nincs benne a sepsiszent­györgyi meteorológiai állomás je­lentése. De hamarosan benne lesz, megkezdődtek ugyanis a munkála­tok egy korszerű meteorológiai ál­­lo­­ás építésére, amit a tervek sze­rint október hónapban már műkö­désbe is helyeznek. Az új meteoroló­giai központ üzembe helyezésének rendkívül nagy jelentősége lesz mindenekelőtt a környék mezőgaz­dálkodásának szempontjából. (Mun­katársunktól) MEGJELENT A PROBLEME ECONOMICE 1968 szeptemberi száma A tartalomból­­ Dr. Mihail Levente: A gazdasá­gi kutatás elméleti színvonalá­nak és hatékonyságának fokozá­sa ; dr. Vasile M. Popescu: A vállalatok szervezeti felépítésé­nek tökéletesítése ; dr. Ilie Mari­­nescu: Az új termékek költség­szintjére és kicsinybeni árára vonatkozó eszmefuttatások;­­dr. St­­íj Stefanescu : A termelési ka­pacitások ésszerű kihasználása a könnyűiparban ; T. Sbora : Az anyagi érdekeltség és a munka tudományos normamegállapítá­­sa az építkezésben ; Gh. Necu­­la : Az ipari típusú melegházi zöldségtermesztés fejlesztésének egyes kérdései ; dr. Ilie Rádu­­lescu : A nemzeti-nemzetközi összefüggés és az államközi gazdasági együttműködés ; C. Gavril és I. Olteanu: A külke­reskedelem hatékonysága foko­zásának módozatai ; dr. Damian Hurezeanu: C. Dobrogeanu-Gherea társadalmi-gazdasági esz­méiről ; dr. M. Horovitz: A makro-ökonometria modellezése polgári felfogásának kritikája. Vita az értéktörvény hatásáról a szocialista gazdaságban. GAZDASÁGI SZOCIOLÓGIA KRITIKA ÉS KÖNYVÉSZET AZ UTUNK 39. (1039.) száma Tartalmából : • Létay Lajos költői jegyzete ; Ban­ner Zoltán bánffyhunyadi tudósítása ; Tamás Gáspár a jubiláló székelyud­varhelyi scholáról. • Kolozsvári színészek Magyarorszá­gon : Senkálszky Endre nyilatkozata; Páll Árpád beszámolója. • Az író asztalánál : Beszélgetés Föl­des Lászlóval (Huszár Sándor interjú­­sorozata). • Játék a hajón : Kocsis István drá­májának 2. képe; Fodor Sándor és Tompa Ernő karcolatai.­­ Horváth Imre, Horváth István és Irinyi Kiss Ferenc versei. • Marosi Péter : Szabó Gyula új re­gényéről; Szűcs István: Jánosházy György szonett-fordításairól; Kántor Lajos: A Csibe felújításáról. • Egy nagybányai festő emlékei: Mi­­kóla András önéletírásának a 4. része. A­­NÉPTANÁCS MUNKASTÍLU­SÁRÓL és munkamódszereiről, tár­gyalt a Maros megyei ideiglenes néptanács szeptember végi ülés­­________________________________ szakán. Olyan alapvető probléma ez, amely döntően befolyásoltság a helyi államapparátus és a halász körébe tartozó szervek, vállalatok,­ intézmények működését. A vita­indító hangsúlyozta, hogy a végre­hajtó bizottság tagjainak az eddi­ginél jóval szorosabb közvetlen kapcsolatot kell tartania a lakos­sággal, a fontosabb határozatokat , mint az, egészségügyi körzetek létesítése,­ vagy a tízéves oktatást­ szolgáló iskolahálózat kialakítása stb. — széles körű tanácskozások­nak kell megelőzniük. A honpolgárok kéréseinek és bejelentéseinek gyors, lényegbevágó elintézése, a beruházási­­zervek je­lentős túlszárnyalása, vagy a vá­ros és falufejlesztésnél végzett munka mintegy 20 százalékos több­lete egyaránt meggyőző bizonysá­ga annak, hogy az új munkastílus meghonosodott immár Maros me­gye néptanácsi apparátusaiban. E­­gyes igazgatóságok­­ azonban — például a helyi ipari és a pénzügy­igazgatóság — igyekeznek elkerül­ni azt, hogy fontosabb teendőiket a végrehajtó bizottság végzésbe fog­lalja __és ezzel alapot teremtsen az ellenőrzésnek, a felelősségrevonás­­nak­^A­ felszínre került hiányossá­gok ^kiküszöbölése igazolni fogja e néptanácsi ülésszak hasznossá­gát. (Munkatársunktól) BAL­OGH JÓZSEF Argonauták, 1968 6. A spontán tiltakozásokat szerve­zett sztrájkok követték, megszüle­tett­ a kikötői munkásmozgalom, a­­melynek élére a legöntudatosabb, nemegyszer a világot járt „vándor­madarak“, szárazon rekedt tenge­részek álltak. A munkások megér­tették, hogy kocsmai verekedéssel, egyéni „leszámolással" nem lehet változtatni a kialakult helyzeten. Egy fegyver segít itt : az összefo­gás, a sztrájk ! Brailán 1875-ben 4000 munkás és fuvaros szünteti be a munkát, tiltakoznak a bandagaz­dák, raktárnokok és kereskedők ön­kénye, az embertelen munkakörül­mények ellen. A rakodómunkások 60-as csoportokban­ reggel 5-től este 8-ig dolgoztak, egyórás ebédidővel. A hosszú sztrájk egy­­megegyezés­sel, sajátos kollektív szerződés alá­írásával ért­­ véget, amit a munka­adók csak néhány évig tartottak tiszteletben, s újabb megmozdulá­sok következtek, így az 1884-es sztrájk, amikoris 1200 munkás hagy­ta abba a munkát... 1888-ban és 1892-ben Giurgiuban szünetel a rr.T­.ka, az utóbbi sztrájkhoz a sze­keresek is csatlakoztak... A Szociáldemokrata Párt támogat­ja a kikötői dolgozók bérharcát. 1895-ben a brailaiak egy memo­randummal fordulnak a miniszter­­elnökhöz, s ebben megszabják, hogy milyen feltételek között haj­landók dolgozni : a munkát a mun­kahelyen, megszabott órában, és ne a kocsmában adják ki... Elő­ször a helybeliek kapjanak munkát, s ha nincs elegendő munkaerő, csak akkor vegyék igénybe a máshon­nan hozott munkásokat. (A sztrájkok megelőzésére, letörésére, a bérek leütésére, a munkaadók vidékről toboroztak idénymunkásokat)... Szá­mos kísérlet, kisebb-nagyobb sztrájk eredménytelen marad, vagy ha ja­vít is a munkások helyzetén, csak ideig-óráig. Ám az 1902-es galaci sztrájk meghozza a kívánt ered­ményt : a munkaidő reggel 9-kor kezdődik és két órás ebédszünettel este 8-ig tart , s megállapítják a deszkák és a gerendák rakodásá­nak a tarifáját. A kikötői szakszervezetek meg­alakulása segíti az egységes fel­lépést, hatékonyabbá teszi a ra­kodómunkások bérharcát... 1907-ben Giurgiuban, Brailán, Sulinán szünetel a munka. 1939-ben egy szakember, Gheor­ghe Deculescu disszertációt írt a kikötői munkáról, a hazai és a külföldi kikötők szervezésének és működésének elveiről, a kikötői tevékenységben, a kereskedelem­ben érvényesülő nemzetközi jogi normákról, a kikötőrendezés kérdéseiről. Tudomásom szerint ez az első ilyen hazai munka. A szá­mos érdekes adatot tartalmazó gé­pelt kéziratban maradt tanulmány igen érdekes adatokat közölt az 1910-es brailai sztrájkról, amelyet a rakodómunkások kezdtek, de megbénította az egész kikötőt. . . ...1911. Galacon sztrájkolnak a rakodómunkások, szolidaritást vállalnak velük a Goetz-gyár munkásai is, ők is beszüntetik a munkát. A hajótulajdonosok a meg­félemlítés és a fenyegetés fegy­verét vetik be. Ha nem hagyják abba a sztrájkot, úgy igénybe ve­szik kapcsolataikat és hajóikat ez­után a fiumei és az odesszai ki­kötőkbe irányítják, pangás áll be, éhen halnak. A szakszervezeti ta­nács a fenyegetésre a nemzetközi munkásszolidaritás­ szülte fegy­verrel riposztozik : mehettek aho­vá akartok, nemzetközi bojkott fogadja hajóitokat. Három hét után a hajótulajdonosok, kereske­dők beadják derekukat, megszü­letik a régi kollektív szerződést megerősítő megegyezés, amelyhez a munkások érdekeit szolgáló mó­­dosításokat csatolnak. Idézek ezek­ből a pontokból : a bért­­a kikör­­őparancsnokság ellenőrzésével fi­zetik, az akkordbéreket szintén­­a parancsnokság állapítja meg,­­ a munkaidőt és a háton cipelt ter­hek maximális súlyát szintén­­ha­tóságilag szabják meg, ugyancsak rögzítik a rakparton, a hajók mel­lé emelt állványzat ácsolásának­ és szétszedésének díját. (Az­- áll­ványzatra akkor volt szükség, a­­mikor a hajó fedélzete a rakpart szintjénél jóval magasabb volt, s a pallót nem lehetett egyenesen a rakpartról a fedélzetre fektetni.) A munkáltatók számára kellemetlen újítás volt a kikötőparancsnoksá­gon létesített napló, amelybe a munkások beírták panaszaikat, s amit a kikötőfelügyelőség hetente ellenőrzött. Még egy irodalomtörténeti vo­natkozásra is érdekes adatra buk­kantam Deculescu kéziratos mun­kájában. Suli­án, Botez kikötőpa­rancsnok megszervezi a munká­sok „börzéjét", amely hat öntuda­tos munkás irányítása alatt mű­ködött. Tagjainak munkakönyve­­ket adott ki, kollektív szerződése­ket kötött a kereskedőcégekkel, minden vonalon védte a rakodó­­munkások érdekeit. A jövedelem­ből menhelyet létesítettek, olcsó lakásokhoz juttatták a tagokat, kantint üzemeltettek és fürdők épí­tését is tervezték. Ám az első vi­lágháború kitörése megakadályoz­ta az érdekes vállalkozás kibonta­kozását,és a börze feloszlott. Szer­vezője Eugen Botez, Jean Bart né­ven,­­ az Europolis és számos mű alkotójaként írta be nevét a román irodalom történetébe ... — Hogyan dolgoztak ? Hordták a zsákot látástól vakulásig, lapá­toltak, nyelték a port — meséli Dimitriu bácsi, aki negyvennégy esztendőt, töltött a román hajózás szolgálatában a konstancai kikö­tőben, s akit szintén kifaggattam a rakodómunkások életéről... Sár volt, por volt, akkor nem voltak traktorok, daruk, az árut­ a raktá­rakból szekereken hozták a rak­partra ... lovak, ökrök húzták a fuvaros kocsikat. Ember, állat egyformán baromként dolgozott. Nem is a nehéz munka keserítette el az embereket, hanem az, hogy a bandagazdák mindig becsapták őket... Nemcsak rég­en, de még a­­két világháború között is. A bandagazdák is életre-halálra har­coltak egymással a nagyobb jö­vedelemért... Emlékszem arra a tűzharcra, ami két bandagazda és testőrei között zajlott le ... Itt volt egy kocsmában ... Nagy riadalom támadt, a rendőrök se mertek be­avatkozni . .. Végül megegyeztek ... Ahogy ezeket a sorokat írom, eszembe jut N. M., akivel évekkel ezelőtt ismerkedtem meg a kikö­tőben, munkavédelmi inspektor volt. Egész napot töltöttünk a rak­parton, a raktárakban, a rakodó­­munkások és a darukezelők mun­káját figyelve. Este betértünk egy régi csapszékbe (talán éppen ott zajlott le a Dimitriu bácsi által felidézett tűzharc ...) Marin (mint ma is számosan a kikötő alkal­mazottai közül) készült a politech­nikára . .. Bennem számos kérdés motoszkált, szívesen válaszolga­­tott, aztán belemelegedtünk és elmondta, hogy a Dunáról jött ide, még kölyökként. Apja is rakodó­­munkás volt, Galacon laktak. Ha csak tehette, mindig a kikötőben lebzselt a többi sráccal. A sors úgy hozta, hogy tanúja lehetett apja tragikus halálának. (Folytatjuk) : - -■- - ■ A pallók eltűntek. A nehéz munkát manapság a portáldaruk végzik ELMÚLT HETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSEI Sakk : 1. Vc7 1, Hxc7 2. g8­ matt; 1. —, Kg8 2. Hf6 matt; 1. —, Kg6 2. Fd3 matt. Számrejtvény: 756 . 42­­18 + + + 218 + 348 - 566 974 — 390­­ 584 Képrejtvények: Szalmafonás — szemétlapát — háztűznéző. Keresztrejtvény : Zárkózott — Sis­tergés — Zongorahangolókulcs — Takarmánytermesztés. RITKA KINCS A TRAFIKBAN ^Mivel^S 'ritka kincs, a föld­rajzfüzet, immár a birtokunk­­­­ban van, közölhetem, az összes érdekeltekkel, mindazokkal a ta­­if'hierókkal, akik a nyáron nem sze­rezték be ezt a földrajzoktatás­­­ 'hoz annyira fontos kelléket, hogy Kolozsváron földrajzfüzetet a " Corvin utcai trafikban lehet vá­sárolni — sorbanállás nélkül — átellenben Mátyás király szülő­­­­házával. Megszoktuk már, hogy a füze­teket s általában a tanszereket a papír- és tanszerkereskedésekben keressük. Kolozsváron viszont az JEGYZET a furcsa helyzet állt elő, hogy az iskolakezdés második napján a tanszerüzletek többségében már sem egyes-kettes-hármas típusú, sem földrajz■ (ez utóbbi már a szep­­tember nyolcadika körül kifo­gyott) sem vastagabb számtan fü­zetet nem árultak, a trafikokban azonban majdnem mindenfajta füzetből bő készlet állt a polco­kon. A furcsa helyzet nyitja­­ a Könyvelosztó Központot, amely­hez a papír- és tanszerüzletek tartoznak, a Fém- és Vegyszer Kereskedelmi Állami Vállalat (ICSM) látja el az említett áru­cikkekkel, ez amelyhez a trafikok tartoznak. S habár az idén több árucikket szállított megrendelő­jének mint a tavaly, ez a meny­­nyiség sem bizonyult elegendő­nek, amint azt a helyzet is bizo­nyítja, így az, aki nem volt elég­gé előrelátó, s nem vásárolta meg jóval az iskolakezdés előtt a fü­zeteit, az most járhatja a város több mint hetven dohányüzletét és felderítheti, hogy hol mit árul­nak. A Bolyai utcai trafikban például van még vékony szám­tan füzet, a Lenin út elején lé­vőben viszont csak egyes-kettes­­­ hármas típusúval szolgálhatnak, földrajz füzet viszont a Corvin utcaiban kapható. Jó, hogy a nap nagy részében nyitva tartó do­hányárudákban is lehet tanfelsze­relést kapni, de az már nem jó, hogy a tanévkezdés után két nap­pal az e célra létesített üzletek­ből üres kézzel fordul ki a vá­sárló. Lehetséges, hogy e fonák helyzet létrejöttében van némi szerepe a szállító vállalat pénz­ügyi érdekeinek is. De a legfon­tosabb mégis a vevő érdeke. Vé­leményünk szerint sürgősen vál­­­toztatni kell a helyzeten. A he­lyes az, ha a vevő — ebben az esetben a tanuló — az e célra lé­tesített üzletekben (mindent egy helyen) teheti meg tan­szereit. S végül még egy kérdés : Ész­szerű-e, hogy a Könyvelosztó Központ, amely maga is kereske­delmi vállalat, egy másik keres­kedelmi vállalattól kapja az árut? Mert, ahogy mondani szokták minden szentnek maga felé haj­lik a keze, ennek alátámasztá­sára pedig csak annyit, hogy a Könyvelosztó Központ igazgatója azt a tájékoztatást kapta a szál­lító vállalattól, hogy az egyes­­kettes-hármas füzeteket még nem szállították le a papírgyárak, s közben a trafikok nagy részét — csodálatos módon — ellátták ez­zel az áruval. Miért ne létesít­hetne a Könyvelosztó Központ közvetlen kapcsolatot a termelő egységekkel? Kovács Erzsébet VIRTUS AZ ORSZÁGÚTON Még el sem aludt jóformán, amikor valamivel éjfél után zör­gettek az ajtón. — Ki az ? — kérdezte s ön­uralmat parancsolt magára. — A milíciától vagyunk ! Ajtót nyitott. — Mit akarnak ? Miért zavar­ják éjszaka az embert ? — kér­dezte felháborodást színlelve. — Az a gyanúnk, hogy ön né­hány órával ezelőtt tehergépko­csijával elgázolt valakit... El­visszük a tett színhelyére. Emberünk játszotta az ártat­ A tárgyalóteremből lant, de, amikor „oda“­értek, ahol néhány órával előbb az az ember feküdt vérbefagyva, be­vallotta : — Én voltam ... — ... És az alkohol — tették hozzá a milicisták, mert látták, hogy a tettes még mindig elég bizonytalanul áll a lábán. Hogy történt ? Salagean Alexandru, az Agro­­sem vállalat tordai kirendeltsé­gének gépkocsivezetője barátai­nak társaságában iddogált. Ami­kor már jócskán felöntött a ga­ratra, egyikük javasolta : kocsi­­kázzanak el Kövendig, vásárol­janak egy bárányt. Miért ne! S a 21-CJ-806-os rendszámú tehergépkocsi rövide­sen útra is kelt... Kövenden azután újra betévedtek a fala­tozóba, söröztek, majd az egyik háznál borral kínálták őket , né­hány pohárral felhajtottak a za­matos szőlőjéből s a társaság jókedve tetőfokára hágott. Egymást támogatva szálltak fel a kocsiba. Egyikük megkér­dezte Salágeant: — Tudsz-e vezetni ilyen álla­potban ? — Még kérded ?! — fennhéjá­zott. — Ültem én különbül is a kormánykerék mellett... Meg­szokta a szervezetem ! A virtuskodó gépkocsivezető valóban különösebb baj nélkül vezetett addig, amíg a műútra nem értek. Itt azután bizonyíta­ni akarta képességeit, azt, hogy gyorsabb tempóban és időnként (bár már beesteledett) fényszóró nélkül is tud vezetni. Kilenc óra lehetett, amikor Tordától nem messze hirtelen félrerántotta a volánt... De ké­sőn ! Egy ember, aki az út szé­lén haladt, a kerekek alá került, majd a hirtelen fékező kocsi csú­szott be az út ellenkező oldalán lévő sáncba. A cimborák — mintha ott sem lettek volna — elillantak. S a bátorságot, a fék­telen virtusoskodást most Säla­­geanban is felváltotta a gyáva­ság : kivezette a sértetlen kocsit a sáncból és eliramodott a tett színhelyéről.. . A vállalatnál, ahol pihenni hagyta a kocsit, senkinek sem mondta, hogy ez a kiruccanás egy ember életébe került... Ha­zament, s mint aki jól végezte dolgát, ágyba vetette magát... ... Éjjel három órakor vérpró­bát vettek tőle s kimutatták az alkoholtartalmat. A halálos gázolás ügyét nem­rég tárgyalta a tordai bíróság s Salagean Gheorghe gépkocsive­zetőt — nem szándékos ember­ölés bűntettéért — négy évi és négy hónapi javítófogházra ítélte. Okos György 3. oldal ímml A Romániai Diákegyesületek Szövetsége Tanácsának plenárisa Szeptember 28-án plenáris ülést tartott a Romániai Diákegyesületek Szövetségének Tanácsa. Mircea Anghelescu elvtársnak, a KISZ KB titkárának a Romániai Diákegyesületek Szövetsége Taná­csa elnökének referátuma alapján a plenáns ülés megvitatta és jóvá­hagyta a KISZ-szervezetek és a diákegyesületek feladatait az új egyetemi tanévben, továbbá bizo­nyos intézkedéseket az RDESZ Ta­nácsa tevékenységének javítására. Ugyanakkor elfogadta az első fél­évi munkatervet. A tanács megvi­tatta a diákok szakmai munkájára vonatkozó szabályzat-tervezetet és intézkedéseket állapított meg a diákegyesületek képviselőinek a ta­nári tanácsokba és egyetemi szená­tusokba való beválasztására és ott kifejtendő tevékenységére. A lelkes hangulatú plenáris ülés részvevői táviratot intéztek a R®­­mán Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, hangot adva az ország összes diákjai érzelmeinek és gon­dolatainak, hálájuknak az irántuk ta­núsított atyai gondoskodásért és figyelemért, kifejezték egyöntetű ragaszkodásukat pártunk és álla­munk bel- és külpolitikájához, és azt az elhatározásukat, hogy semmi erőfeszítést nem kímélnek, hogy jó szakemberei és odaadó szolgálói le­gyenek, a szocialista építés kitelje­sítése művének hazánkban. A plenáris ülés munkálatain részt vett Leonte Rontu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Ion Iliescu elv­társ, az RKP KB tagja, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi­ miniszter. A Szakszervezetek Általános Szövetségének szemináriuma A Szakszervezetek Általános Szö­vetsége szeptember 4 és 28 között szemináriumot szervezett Bukarest­ben az afrikai francia nyelvterület országainak szakszervezeti aktivis­tái számára. A munkálatokon Ango­la, Burundi, Dahomey, Guinea, Mali, Mauritánia, Szenegál és Togo szak­­szervezeti központjainak számos ve­zetője vett részt. A részvevők előadásokat hallgat­tak Románia gazdasági és társadal­mi fejlődéséről, szakszervezetei struktúrájáról és tevékenységéről, bérezési kérdésekről, a munkatörvé­nyekről, a társadalombiztosításról, a társadalmi ellenőrzésről, a kultu­rális-nevelő munkáról stb. Ezenkí­vül látogatásokat tettek több me­gyében.­­ Szombaton Constantin Dragan elvtárs, a Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Tanácsának első alelnöke fogadta a szeminárium részvevőit. Ez alkalommal Camara Fode, a guineai Országos Munkás­­szövetség titkára a vendégek nevé­ben meleg köszönetet mondott a szívélyes vendéglátásért, s a román népnek az afrikai dolgozók képvise­lői iránt tanúsított meleg, baráti ér­zelmeiért. (Agerpres) Felvételi versenyvizsgák Az Oktatásügyi Minisztérium közli az érdekeltekkel, hogy októ­ber 5-i kezdettel felvételi verseny­vizsgát tartanak a felsőoktatás nap­pali, esti és látogatás nélküli tago­zataira. Beiratkozásokat október 4-én 10 óráig fogadnak el a fakul­tások titkárságai. Felvételi versenyvizsgát tartanak az alábbi szakokra, illetve fakultá­sokra : a) Műszaki felsőoktatás Nappali tagozat — mérnöki I— Nyersvas-, acél és színesfém­­öntészet — bukaresti kohászati fa­kultás ; — Hidrotechnikai építkezések — temesvári építészeti fakultás és bu­karesti hidrotechnikai fakultás ; — Talajjavítás — temesvári épí­tészeti fakultás és bukaresti hidro­technikai fakultás ; — Vasutak, utak és hidak — bu­karesti vasút-, út- és hídépítési fa­kultás ; — Geodézia és területrendezés — bukaresti vasút-, út- és hídépítési fakultás. Nappali tagozat — almérnöki — Hidegmegmunkálás technológi­ája — bukaresti gépipari technoló­giai fakultás és temesvári mecha­nikai fakultás ; — Termoenergetika — bukaresti energetikai fakultás ; — Polgári és ipari építkezés — bukaresti, temesvári és iasi-i építé­szeti fakultás ; — Utak és hidak — ia?i-i építé­szeti fakultás, bukaresti vasút-, út­és hídépítési fakultás ; — Építési felszerelés — bukaresti építési felszerelési fakultás ; — Vasútépítés és -karbantartás — bukaresti vasút- út és hídépítési fakultás ; — Építőipari gépek és felszerelés — bukaresti építőipari gép és fel­szerelés fakultás. Esti tagozat — almérnöki — Gépjárműkarbantartás és -ja­vítás — bukaresti szállítási fakult­­ás ; — Polgári és ipari építkezés — bukaresti és temesvári építészeti fakultás ; — Hidegmegmunkálás technoló­giája — bukaresti gépipari techno­lógiai fakultás. b) Felsőfokú gazdasági oktatás Nappali tagozat — Statisztika — bukaresti gazda­ságszámítási és gazdasági kiberne­tikai fakultás ; — Pénzügy — kolozsvári gazda­ságtudományi fakultás ; Esti tagozat — Ipari, építkezési és szállítási gazdaság — bukaresti termelésgaz­dasági fakultás ; kolozsvári gazda­ságtudományi fakultás ; — Statisztika — bukaresti gazda­ságszámítási és gazdasági kiberne­tikai fakultás ; — Könyvelés — kolozsvári gazda­ságtudományi fakultás ; kolozsvári könyvelési fakultás ; — Belkereskedelmi gazdaság — bukaresti kereskedelmi fakultás. Látogatás nélküli tagozat — Könyvelés — kolozsvári gazda­ságtudományi fakultás. c) Egyetemi oktatás — Matematika-mechanika (ös­­­­szes osztályok) — bukaresti és faxi­­matematikai-mechanikai fakultá­sok . — Fizika (összes osztályok) — bukaresti, kolozsvári és iași-i fa­kultások . Esti tagozat — Orosz nyelv és irodalom — mellékszak román nyelv és iroda­lom — bukaresti idegennyelvű és irodalmi fakultás, s iași-i és temes­vári filológiai fakultások ; — Orosz nyelv és irodalom — mellékszak­ román vagy magyar nyelv és irodalom — kolozsvári fii­lológiai fakultás ; — Német nyelv és irodalom — mellékszak román nyelv és iroda­lom — temesvári filológiai fakul­tás ; — Francia nyelv és irodalom — mellékszak: román vagy magyar nyelv és irodalom — kolozsvári fi­lológiai fakultás ; — Német nyelv és irodalom — mellékszak: román vagy magyar nyelv és irodalom — kolozsvári fi­lológiai fakultás ; — Angol nyelv és irodalom — mellékszak: román vagy magyar nyelv és irodalom — kolozsvári fi­lológiai fakultás ; — Német nyelv és irodalom — mellékszak: román nyelv és iroda­lom — iadi-­ ás temesvári filológiai fakultás ; — Német nyelv és irodalom — mellékszak , angol nyelv és iroda­lom — iași-i filológiai fakultás. d) Hároméves pedagógiai oktatás Látogatás nélküli tagozat — Román nyelv és irodalom — magyar nyelv és irodalom — ma­rosvásárhelyi filológiai fakultás. e) Felsőfokú művészeti oktatás Nappali tagozat — Tenor — bukaresti és kolozs­vári hangszer és canto, fakultás ; — .Basszus-bariton — bukaresti és kolozsvári hangszer és canto fakul­tás ; •. — Ütőhangszerek — iași-i hang­szer és canto fakultás ; t— Zeneszerzés — kolozsvári ze­neszerzési, kórusvezetői és pedagó­giai fakultás. Miért dolgozik veszteséggel a Hargita megyei zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalat ? (Folytatás az 1. oldalról) mint 1,5 millió lejjel lépték túl a megengedett szintet, így megemlít­hetjük például az áruapadásoknál több mint 565 ezer lej a kimondott veszteség, 341 ezer lej pedig a zöld­ség- és gyümölcs téli tárolásából ered. Ezek a veszteségek elkerülhe­tők lettek volna, ha betartják a tá­rolás, raktározás technikai előírá­sait. A télire tárolt készleteknél a megengedett apadást lényegesen túllépték, például burgonyánál 37 százalékkal (129 tonna), almából 79 százalékkal (25 tonna), hagymából 74 százalékkal (5,3 tonna). A vesz­teség 48 százaléka a maroshévízi központnál mutatható ki. A megengedett szinten felüli költ­ségtúllépéssel találkozunk még az ügyvitelnél és adminisztrációnál (150 000 lej), szállításnál (153 000 lej), hitelek után fizetett kamatok­nál (48 000 lej), fenntartási költsé­geknél (56 000 lej). A fenti minőségi mutatószámok első félévi alakulása alapján önkén­telenül felvetődik a kérdés, hogy a tervszerűsített veszteség (750 000 lej) nem teljes mértékben indokolt és nincs kellő mértékben gazdasá­­gilag indokolva. A vállalat pénz­ügyi helyzete nem a legkielégítőbb, amit bizonyít az a tény is, hogy több mint 1,3 millió lej hátra­lékos hitele van, ami adósokból, nem hitelezhető árukészletből, kifi­zetési visszautasításból ered. Az említett hiányosságok kiküszö­bölésére a vállalat munkakollektí­vájának minden lehetősége meg­van. idejében megkapta a Mező­­gazdasági Bank ellenőrző szerveitől is az erre vonatkozó támogatást. A jövőben szükséges, hogy a vállalat különböző osztályai, központjainak felelősei operatívan, közösen oldják meg a technikai, gazdasági, pénz­ügyi és más jellegű problémákat a gazdaságossági elv szigorú tisztelet­ben tartásával. A HARGITA BÁNYAVÁLLALAT azonnal alkalmaz: — BÁNYAMÉRNÖKÖT — ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT — GÉPÉSZMÉRNÖKÖT — VEGYÉSZMÉRNÖKÖT — KÖZGAZDÁSZT — I. TERVEZŐ ÉS NORMATÖR­­TECHNIKUST — KÖNYVELŐ ELLENŐRT Közelebbi felvilágosítást a vállalat székhelyén, Csíkszeredában, a Dózsa György utca 6 szám alatt,vagy a 326 telefonszámon lehet kapni

Next