Előre, 1968. december (22. évfolyam, 6556-6582. szám)

1968-12-01 / 6556. szám

ELŐRE Fiú vagy lány? Amit előbb messze földről érkező magazinok szemfüles fényké­pészei hoztak szellemesen a tudomásunkra, annak manapság egyre inkább szemtanúi vagyunk. Megyünk az utcán, vagy ülünk a presz­­szóban, s akkor felbukkan egy arc, amely felül fölös hajmennyiségbe torkoll, fennebb pedig pulóverben és farmernadrágban folytatódik, s akkor bennünk is felötlik a már-már sablonos kérdés : fiú vagy lány? És nem ironikusan, nem úgy, hogy voltaképp tisztában vagyunk az illető nemével, s csak a különcséget elítélendő tesszük föl retoriku­san a kérdést — hanem úgy, hogy csakugyan, hogy hizisten, halvány fogalmunk sincs róla, s a tekintetünk kínzóan tér vissza-vissza az illető arcvonásokra , mintha inkább fiú lenne, de az ördög tudja, le­het, hogy mégis lány... Az sem sokkal régibb keletű szokás, hogy vendéglőben, cukrász­dában, moziban, sőt már hivatalos helyeken is leszedték a rég bevált feliratokat azokról az ajtókról, amelyeket nem illik eltéveszteni, s helyettük, nemzetközibben közérthető profilokat tettek ki, férfiarcért, leánysziluettet. Elnézést kérek a groteszk ötletért, lehet hogy fölös aggodalom szülte: a kettőből, így együtt, nehogy valami baj legyen... B. E. December 1 vasárnap XII. hónap — IV. évnegyed 31 nap — 336 +30 Napkelte: 7,31 Napnyugta : 16,37 Holdkelte: 14,34 Holdnyugta : 3,57 A Központi Meteorológiai Intézet közli: Fokozatos és enyhe felme­legedés várható, változó felhő­zettel. Gyenge szél. Hőmér­sékleti értékek éjjel : mínusz 7 és plusz 3 fok, nappal 2 és 12 fok. Reggel és este köd. A következő három napra , általában borús és csapadékos idő várható. Hőmérsékleti ér­tékek éjjel minusz 5 és plusz 5 fok, nappal 1 és 11 fok. Reg­gel és este ködképződés. TELEVÍZIÓ VASÁRNAP I. MŰSOR : 8.20 Pontos idő, idő­járásjelentés. — 8.30 Gyermek- és iskolásműsor. — 10.00 Faluműsor. — 11.00 Mezőgazdasági szakembe­reknek. — 11.30 A haza védelmé­ben. — 11.55 Tévé-telex. — 12.00-15.30 LABDARÚGÁS : Progresul— Farul. RÖGBI : Románia—Francia­­ország. — 17.00 VASÁRNAPI TÉVÉ MAGAZIN. — 19.00 Esti híradó. — 19.40 KÉZILABDA: Románia—Jugo­szlávia (nők), a mérkőzés második félideje. — 20.00 Folklórműsor. — 20.30 TÉVÉ—VARIETÉ. — 21.30 NÁSZAJÁNDÉK — játékfilm Rex Harrisonnal és Lilly Palmerrel. — 23.00 Éjszakai híradó. II. MŰSOR: 20.00 Tévé-telex. — 20.05 EGY SZŐKE SZERELME — a velencei filmfesztivál Gidalo dí­jával kitüntetett csehszlovák játék­film. — 21.15 Valeni de Munte — filmriport. — 21.30 Román opera és operettrészletek. HÉTFŐ 17.30 Tévé-telex. — 17.35 Ipar­­gazdasági szakembereknek. — 18.05 Francia nyelvlecke. — 18.30 Ifjúsá­gi adás. — 19.00 Esti híradó, idő­­járásjelentés. — 19.45 Turisztikai adás. — 20.00 Az állatok életéről. —­ 20.25 Tudományos magazin. — 20.45 A ROCHEFORT-I KISASZ­­SZONYOK — francia zenés film. 22.45 Párbeszéd a művészetekről. — 23.00 Éjszakai híradó. KEDD 17.30 Tévé-telex. — 17.35 Iskolás­műsor. Konzultáció matematikából. — 18.05 Angol nyelvlecke. — 18.30 Gyermekműsor. — 19.00 Esti hír­adó, időjárásjelentés. — 19.45 Gaz­dasági krónika. — 20.05 BARAN­GOLÁS A FÖLDTERÉN — folyta­tásos film ifjaknak. — 20.30 Román zenei alkotások. A Rádió-Televízió szimfonikus zenekarának és kóru­sának műsora. — 21.00 SZÍNHÁZI EST. Műsoron : V. Akszjonov és I. Sztahovoj KOLLEGÁK című darab­ja. Előadja a Brassói Állami Szín­ház, 22.50 Éjszakai híradó. HAT DIESEL-MOZDONY érke­zett a marosvásárhelyi vasúti fűtő­házhoz a keskenyvágányú szerel­vények vontatására. Néhány napon belül — az előírt próbajáratok el­végzése után — a Marosvásárhely és Parajd, illetve a Lekence és Me­zőméhes között közlekedő személy­­vonatoknál váltják fel az elavult gőzmozdonyokat. (Munkatársunktól) A MAROSVÁSÁRHELYi Kultúr­palota művészeti múzeumában no­vember 28-án megnyílt a képző­művészek megyei szövetségének szokásos őszi kiállítása. A 400 be­küldött műből kiválogatott mintegy 200 legjobb festmény, grafika, szo­bor stb. szerepel a kiállításon. (Munkatársunktól) A KÖZELMÚLTBAN értékelte a Szilágy megyei néptanács végre­hajtó bizottsága a községszépítési versenyben kifejtett tevékenységet. A lakosság önkéntes, hazafias mun­kájának értéke ebben az évben 18 millió lejt meghaladó összeg. A vá­rosok közül Szilágysomlyó került az első helyre 2 439 000 lejes megvaló­sítással, a községek közül Nagyfalu érte el a legjobb eredményt fél­millió lej értékű hazafias munkával. (Munkatársunktól) A SZILÁGY MEGYEI fogyasztási szövetkezetek szövetsége a megye megalakulása óta eltelt időszakban a központi alapokból, valamint a megye lakosságának önkéntes hoz­zájárulásából számos új közszolgál­tatási egységet létesített. Február óta egy kereskedelmi komplexumot, egy új önkiszolgáló üzlethelyiséget, tíz vegyesüzletet és 7 pékséget ad­tak át a fogyasztóknak. Ugyanak­kor a megye helységeiben 51 új közszolgáltatási egységet nyitottak. (Munkatársunktól) TAPASZTALATCSERE-SOROZAT Indult Arad megyében. A szak­emberek — MTSZ elnökök, állat­­tenyésztési mérnökök, brigádfelelő­sök — a legjobb egységekbe gyűl­nek össze, hogy az állattenyésztés különböző problémáit tanulmányoz­zák. A szentannai Új Élet mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben pél­dául a takarmányozás és az állat­­tenyésztés tárgykörébe tartozó prob­lémákkal foglalkoztak. A rendezvé­nyeken — amelyek gyakorlati be­mutatókkal, az állattenyésztési rész­legek meglátogatásával zárulnak — 25 Arad megyei termelőszövetkezet szakemberei vesznek részt. A ta­pasztalatcserék „házigazdái“ a már említett szentannai Új Élet, a vilá­gosi Podgoria, a pécskai Avíntul, az angyalkúti, ternovai, borosjenői és körösbökényi mezőgazdasági termelő­­szövetkezet. (Munkatársunktól) A ZALATNAI ércelőkészítő üzem­ben 45 nappal határidő előtt helyez­tek működésbe egy új technológiai vonalat. Magas fokú termelékeny­sége — napi 250 tonna érc feldolgo­zása — és technikai színvonala ré­vén az új berendezés a helyi vegy­­kohászati üzemből származó sala­kok feldolgozására is használható. FRANCIAORSZÁG NEMZETI Orvostudományi Akadémiája a Ma­­gitot-díjat és az akadémia kitün­tetettje címet adományozta dr. Va­lerian Popescu professzornak, a Román Akadémia levelező tagjának, a Fogorvosi Fakultás dékánjának Az arc transzverzális születési rendellenességei című dolgozatáért. (Agerpres) NYUGTA Egy esős hétfő délelőttön alul­írott hírét vette annak, hogy Zi­lah­ra az Előre könyvnaptárnak meg kellett érkeznie. Alulírott, mivel sem lapárusítónál, sem pediglen lapkézbesítőnél nem ta­lált Előre könyvnaptárt, bebo­csátásért kopogtatott a megyei lapterjesztő hivatal irodájánál. Ott igen kedvesen fogadták, de részvétről tanúskodó stílusban tájékoztatták... baj van, nagy baj, ugyanis van naptár és még­­sincs Előre könyvnaptár. Alul­írott Szölösi Margit és egy másik alkalmazott társaságában megje­lent ugyan a tetemr­ehív­ásnál, de egyebet meg nem állapíthattak: a 13 papírzsákból három teljesen szétszakadt, mivelhogy az esőben valahol ugyancsak alaposan el­áztak . Ezek után hozzáfogtak a zsákokat (a még épségben lévő­ket) kibontani, mikor az egyik­ből kihullott egy szerény papír­lapocska, mely arról tájékoztatta a fent nevezett „bizottságot“, hogy Zilahra 380 darab könyv­naptár érkezett. A „bizottság" megszámolta együtt és külön­külön, osztotta és szorozta, de a jelzett mennyiséget sehogysem találta. Útközben tehát eltűnt 18 db könyvnaptár. Ezt természe­tesen írásba vették. Azután alulírott a zilahi állo­másra ment, ott kereste az ál- JEGYZET lomásfőnököt, de nem találta. Különben a zilahi állomás fő­nöke nem tehet arról, hogy a naptár úgy érkezett meg, aho­gyan jónéhány példány begyűrt sarkokkal, átnedvesedve vagy sá­rosan az olvasóhoz került Z­a­hón. Tőle csak annyit akartunk megtudni, kaptak-e valamilyen papírt, olyan hivatalos­ félét, hogy megérkezett a naptár, hogy a CFR útján mi került a városba. Alulírott erről tudomást nem sze­rezhetett, ezért elment Zsibóra (ugyanis az a legközelebbi vasúti csomópont, ahol az Előrét na­ponta a Zilahra induló vonatra rakják), ugyancsak naptárügy­ben. Végülis annyit tudott meg, hogy — állítólag — a naptár a 27-sel érkezett, lerakták és föl­rakták a csomagokat Désen, le­rakták és fölrakták Zsibón... Azaz, dehogy rakták, brutálisan dobálták ! Ha a kedves olvasó belepillant a kolofonba, láthatja, hogy nyolcvanezer példány tíz lejért az mindenképpen érték... S ha nemcsak Désen, Zsibón kezelték így a naptárral megrakott zsá­kokat, nem kell ahhoz különö­sebb szaktudás, megállapíthatja, hogy felelőtlen lapterjesztők Bu­karestben, és a szolgálatukat siet­ve végző, a rájuk bízott értékekkel gondatlanul bánó vasutasok te­temes anyagi kárt okozhatnak. Anyagi kárt és erkölcsit. Mert akadnak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy a sáros naptáro­kat a szerkesztőség akarja rájuk sózni. Alulírott az ilyen „szolgálat teljesítéséért“ állítja ki az ille­tékeseknek a nyugtát. Fejér László KRÓNIKA FOGADÁS AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNÁL Chivu Stoica elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titká­ra, fogadta Bernie Taft elvtársat, az Ausztráliai Kommunista Párt Országos Végrehajtó Bizottságának tagját. Részt vett Andrei Istefan elvtárs, az­ RKP KB első osztályvezető-he­lyettese. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón véleménycserére került sor a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes kérdéseiről és a Román Kommunista Párt és az Ausztráliai Kommunista Párt közötti testvéri kapcsolatok további fejlesztéséről. Hazaérkezett Moszkvából Gheorghe Rádulescu elvtárs Szombat reggel hazaérkezett Moszkvából, a KGST Végrehajtó Bizottságának 37. üléséről Gheorghe Rádulescu elvtárs, a Miniszterta­nács alelnöke, Románia Szocialista Köztársaság állandó megbízottja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csában. Megérkezésekor az Északi-pálya­udvaron jelen voltak a következő elvtársak: Gh. Gaston Marin, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Pirvu pénzügyminiszter, Vasile Sandru helyettes külügyminiszter, központi gazdasági intézmények ve­zetői, valamint I. Sz. Iljin, a Szov­jetunió bukaresti ideiglenes ügy­vivője. (Agerpres) FOGADÁS A GAZDASÁGI TANÁCSNÁL Manea Manescu, a Gazdasági Ta­nács elnöke fogadta Jean Chapel­­le-t, a francia gazdasági és pénz­ügyminisztérium külkapcsolatainak vezérigazgatóját, aki a gazdasági, tudományos és műszaki kooperálási kérdések francia szakértőküldöttsé­gének élén tartózkodik országunk­ban. A szívélyes légkörben lefolyt fo­gadáson részt vett Florea Dumit­­rescu, a Gazdasági Tanács alelnöke és Grigore Burgaoanu, a gazdasági és műszaki együttműködési és ko­operálási kormánybizottság alelnö­ke. Jelen volt Bernard Dejean de la Batie, Franciaország bukaresti ideig­lenes ügyvivője. (Agerpres) ROMÁN-NORVÉG GAZDASÁGI, IPARI ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSI EGYEZMÉNYT ÍRTAK ALÁ A KÜLKERESKEDELMI MINISZTÉRIUMBAN Román részről Gheorghe Cioara külkereskedelmi miniszter, norvég részről pedig Sverre Walter Ros­­toff iparügyi miniszter írta alá a dokumentumot. Az aláírásnál jelen volt a Kül­kereskedelmi Minisztérium több vezetőségi tagja, Egil Ulstein, Nor­végia bukaresti nagykövete, vala­mint román és norvég tanácsosok és szakértők. Este Sverre Walter Rostoft mi­niszter fogadást adott az Athenée Palace szálloda termeiben. Az elmúlt napokban Sverre Wal­ter Roistoft norvég iparügyi mi­niszter tanácsosok és Szakértők tár­saságában utazást tett az ország­ban. A norvég vendégek megtekin­tették a galaci hajógyárat és a brassói traktorüzemet Szolidaritás a vietnami nép bátor harcával A bukaresti diákok nagygyűlése A bukaresti egyetemi központban tanuló román és külföldi diákok péntek esti nagygyűlésükön ismétel­ten kifejezték szolidaritásukat a vietnami nép bátor harcával. A gyűlést a Romániai Diákegyesületek Szövetsége rendezte a Diákkultúr­­házban a vietnami nép és diák­ság harcával való nemzetközi szoli­daritás hete keretében. A gyűlésen jelen voltak Vietnam DK nagykövetségének és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front romániai állandó képviseletének e­­gyes tagjai. A román egyetemi ifjúság nevé­ben Nicolae Irimie, az RDESZ titkára melegen üdvözölte a vietna­mi népet és diákságot, amely el­szánt, áldozatteljes és hősi harcot vív szabadságáért és függetlenségé­ért az amerikai agresszorokkal szemben. A Vietnam DK elleni bombatámadások feltétel nélküli megszüntetése — mondotta a szó­nok — logikus következménye a Vietnam északi és déli részén élő nép hősi harcának ; ez a nép moz­gósította erőit, anyagi és szellemi erőforrásait függetlenségének és szuverenitásának megmentéséért. A többi szocialista országgal együtt — mondotta a szónok — a román egyetemi ifjúság erőteljesen és ál­landóan kifejezte testvéri szolidari­tását és sokoldalú támogatását a vietnami nép iránt. Elítélve az e­­rőszak politikáját, a testvéri Viet­nam belü ügyeibe való durva beavat­kozást — mondotta befejezésül Ni­colae Irimie­ș, Románia sokoldalú gazdasági, politikai, katonai és dip­lomáciai támogatást nyújtott és nyújt a vietnami népnek és tánto­­ríthatatlanul támogatja azt az el­idegeníthetetlen jogát, hogy szuve­rén módon, saját akaratának és tö­rekvéseinek megfelelően rendezze be életét. A vietnami diákok és doktoran­dusok nevében Nguyen Cang meleg köszönetet mondott a román nép­nek és ifjúságnak a vietnami nép igaz harcához nyújtott támogatásért. Beszédet mondott még Florin Po­pa, a Bukaresti Orvosi és Gyógy­szerészeti Intézet hallgatója. A gyűlés részvevői határozatban fejezték ki szolidaritásukat a viet­nami nép és a diákság harcával. A határozat többek között így hang­zik : „A román diákok, az egész nép­pel együtt, erélyesen követelik az USA vietnami agressziójának meg­szüntetését, az összes amerikai és csatlós fegyveres erők visszavoná­sát Dél-Vietnamból, minden aka­dály elhárítását a vietnami kérdés olyan politikai rendezésének útjá­­ból, amely megfelel a vietnami nép jogos törekvéseinek.“ A továbbiakban bemutatták Az elrabolt gyermekkor és a Két bom­bázás között című, Vietnam DK- ban készült román dokumentumfil­meket. Az esemény alkalmából a diák­­kultúrházban fotókiállítást rendez­tek, amely a vietnami nép és diá­kok harcát szemlélteti. (Agerpres) MEGJELENT A LUPTA DE C­LASA novemberi (11) száma, az alábbi tartalommal: Az egységes román nemzeti állam megalakulásának kiteljesítése óta eltelt félévszázad • Történelmi jelentőségű esemény a román nép életében • Stefan Pascu : Az egységes ro­mán nemzeti állam kiteljesedése — egy évszázados harc győzelmes be­­tetőzése • Miron Constantinescu : Erdélyi szociálpolitikai törekvések és esz­meáramlatok az egyesülésért folyó években • Bányai László, Al. Porteanu : Az erdélyi m­unkásmozgalom harca az egységes nemzeti államért • Vasile Liveanu : A szocialista mozgalom és Erdély egyesülése Ro­mániával • Ioan Tiberian: Az egységes román nemzeti állam kiteljesedésé­nek gazdasági előfeltételei Ion Popescu-Pujuri : Az 1918-as esztendő Európáiban ; Gheorghe Achiței : A „szociális“ fenomenoló­gia a művészetben ; Petre Constan­tin, Ion Florea : Nemzeti és nem­zetközi a jelenkori társadalmi fej­lődésben. MEGJELENT AZ IFJÚMUNKÁS 48. száma A tartalomból: • Karikatúra pályázatot hirdet a lap szerkesztősége. A kötetlen té­májú pályázatra bárki és akárhány munkával benevezhet. A legalább ívpapír nagyságú karikatúrákat december 10-ig kell beküldeni a következő címre: Redactia Ifjú­munkás, Casa Scinteii, Bucuresti­ 33. A legsikerültebb karikatúrá­kat 1968 december 15-én, a te­mesvári Ifjúmunkás matinén ál­lítják ki. Díjak : egy első díj (500 lej), két második díj (egyen­ként 300 lej), három harmadik díj egyenként 200 lej­. • A lap megkezdte a HATODIK IFJÚMUNKÁS-MATINÉ vendé­geinek bemutatását. VISSZAÉRKEZETT A FŐVÁROSBA a Romániai Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Tanácsá­nak a küldöttsége, amely Ioan Co­­lot, a Központi Tanács titkára ve­zetésével, a Japán Szakszervezeti Főtanács (Szohio) meghívására no­vember 17 és 27 között látogatást tett Japánban. LOTTÓ Az 1968. november 29-i húzás nyerőszámai : 60 26 77 34 9 35 25 42 2 50 64 18 Nyereményalap : 953 040 lej. APRÓHIRDETÉSEK GYORSÍRÁST LEVELEZÉS útján tanítok. Prof. Maior, Alba-Iulia, Mo­­tilor nr. 31. (53935) ELADÓ : Vízszivattyú 220 V világí­tási áramra. Vízszivattyú 220 V ipari áramra. Váltóáramú dinamó 220 V 1500 W. Személygépkocsi Dodge kifo­gástalan állapotban Fejér Ignácz Tg. Secuiesc Str. Szacsvay János Nr. 9. Telefon 158. (487) KÜLÖNBÖZŐ TASAKOK, dobozok készítését, valamint könyvkötő­ mun­kákat és irattárak bekötését vállal­juk . Coop. Invalizilor MURESUL, Marosvásárhely, Grivita Rosie utca 2 szám, telefon 3637. •______________________(5571) Haláleset miatt eladó 26 méh­család, költöztethető elsőrangú kaptá­rok felszereléssel együtt. Érdeklődni Bölöni Mihályné Aita-Mare Judetul Covasna. 1968 DECEMBER 8 Rendkívüli sorsolá­s «VOLGA" „DACIA 1100" • „MOSKVICI 408" „SKODA 1.000 M­B Személygépkocsik korlátlan számban és kisorsolnak 10 személygépkocsit PRONO EXPRESSZ 30 LEJES SORSJEGGYEL NAGYOBBAK AZ ESÉLYEI SZOMBATON, DECEMBER 7-ÉN AZ UTOLSÓ NAP A SORSJEGY MEGVÁSÁRLÁSÁRA 3. oldal BEFEJEZŐDÖTT A VARSÓI SZERZŐDÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMOK HADSEREGEI KÜLDÖTTSÉGEINEK ÉVI TANÁCSKOZÁSA Az Egyesített­ Parancsnokság ter­ve értelmében 1968. november 26 és 29 között Bukarest városban ta­nácskozást tartottak a Varsói Szer­ződésben részt vevő államok had­seregeinek vezető káderei. A ta­nácskozást I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződésben részt vevő államok Egyesített Fegyveres Erőinek fő­­parancsnoka vezette. A tanácskozáson megvizsgálták a csapatok harci felkészítésének menetére és a Varsói Szerződésben részt vevő országok védelmi képes­ségének szüntelen erősítésére vo­natkozó időszerű kérdéseket. A tanácskozás részvevői megte­kintettek katonai egységeket és ka­tonai oktatási intézményeket, s je­len voltak Románia Szocialista Köz­társaság fegyveres erői különböző fegyvernemeinek bemutató appli­kációin és gyakorlatain. SPORT ÉS TÁRSADALOM Alig háromnegyed évszázad választ el az újkori első olimpiától, mégis az azóta eltelt idő, különösen a két utób­bi évtized, a sport hihetetlen arányú fejlődését hozta. Az UNESCO 1964-es kiáltványában ezt olvassuk „a sport olyan társadal­mi jelenség, amely kozmikus mérete­ket öltött". Az újkori olimpia jelentősége, és az egész világra kiterjedő vonzása isme­retes. Míg 1896-ban Athénben alig 13 ország 285 versenyzője indult nemes küzdelembe, addig az 1968-as mexikói olimpián — minden eddigi rekordot felülmúlva — már 119 ország több mint 7000 sportolója vett részt. A nem­zetközi szervezetek tagjai közül az ENSZ után a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság büszkélkedhet a legtöbb tagál­lammal. A sport mint társadalmi jelenség egész országokat, óriási tömegeket mozgat és serkent békés küzdelemre, együttműködésre. A sport tömegvon­­zó erejét bizonyítja az a tény is, hogy a mexikói sportküzdelmeket több mint 500 millió ember kísérte figyelemmel. Az olimpián és egyéb világversenye­ken elért sikereket a legtöbb ország nemzeti problémájának tekinti és igen jelentős áldozatokat hoz, hogy minél előkelőbb helyet biztosítson magának a ranglistán. Érthető tehát az az öröm és elégedettség, mellyel hazánk sport­közvéleménye fogadta olimpiásaink nagyszerű eredményeit. Ismeretes, hogy az olimpiákat négy­­évenként a világ más-más városában rendezik meg. A kulisszák előtt és mögött már évtizedekkel az esedékes olimpia előtt óriási versengés folyik a rendezési jog megszerzéséért. A lebonyolítási jogért való versen­gés onnan származik, hogy a szerve­ző ország kormánya, hatóságai és a nép széles rétegei olyan társadalmat formáló erőket hívnak életre, amelyek értékes anyagi és szellemi javak lét­rehozását eredményezik. Így például Tokió közlekedésének modernizálása több mint egy évtizedet vett volna igénybe, de az olimpia miatt alig négy év alatt valósult meg a terv. Ez a megvalósítás és az ehhez hasonló tel­jesítmények, nyilván a sport aktív hatásának eredményei. A sport fejlesztése érdekében szá­mos ország parlamentje nagyon ma­gas költségvetést szavaz meg évente. A müncheni olimpia rendezésére 800 millió (nyugatnémet) márkát irányoz­tak elő és már javában folynak az előkészítő munkálatok. Az olimpiai játékok óriási társadal­mi szerepet töltenek be és nyíltan te­kinthetjük ezeket úgy, mint a modern élet igen jellegzetes megnyilvánulá­sait. A modern élet ritmusa ugyanis számos igénnyel lép fel a ma embe­rével szemben. A túlzott automatizá­lás révén a fizikai munka jelentősége mind jobban csökken, az alkotóerővel szemben támasztott igény pedig nő. A szállítóeszközök széles körű kiterjesz­tése, a televízió, mozi stb. még job­ban kiszorítják az ember napirendjé­ből a fizikai mozgást. A technika és a tudomány fejlődése társadalmi vonat­kozásban az egész emberiség javát hivatott szolgálni, de ugyanakkor szá­mos veszélyt is rejt magában, mivel a mozgás­mennyiség állandó csökkenése olyan káros elváltozásokat idézhet elő — autogenetikai úton —, amelyek fi­logenetikai vonalon áttevődhetnek a későbbi generációkra. Napjainkban mind gyakrabban te­vődik fel a kérdés, lehet-e ellensú­lyozni ezeket a hatásokat és változá­sokat, amelyek az embert mint bioló­giai lényt veszélyeztetik ? A modern társadalomban a sport és testnevelés olyan hatás­távlatokat rejt magában, amely biztos garanciát képez az „ép testben ép lélek“ évezredes szólás­mondás megvalósulására. •Ausztriában végzett mérések alap­ján megállapították többek között, hogy a mai ifjú generáció átlag test­­magassága 20 centivel több mint jó néhány évtizeddel ezelőtt. Ehhez ha­sonló fejlődést több országban észlel­tek: a magyarázatot a jobb táplálko­zásban, a higiénikus környezetben és a rendszeres testnevelésben keresték. Pontosan ezek az eredmények mu­tatják, hogy ha a felnövekvő generá­ció élet­szemléletében és felfogásában nem fog gyökeret ereszteni a testne­velés és sport gyakorlásának fontos­sága, akkor olyan elváltozások állhat­nak be az ember biológiai fejlődésé­ben, amelyek a testi visszafejlődéshez vezethetnek. Orvosi adatok bizonyítják, hogy a fizikai tétlenség, a mozgás hiánya és a sport mellőzése milyen nagy szerepet játszik az anyagcsere zavarok, az el­hízás, az érelmeszesedés, a szív- és tüdőártalmak kialakításában. Erre vo­natkozóan néhány példát említünk : a 80 éves kort háromszor annyi sovány mint kövér ember éri el ; 55 éves kor­ban kétszer annyi ülőfoglalkozású ember hal meg, mint olyan, aki fizi­kai munkát végez. A szívbetegségek 50 százalékát javítani lehet az ésszerű testgyakorlással, (éppen az elmúlt he­tekben olvashattuk az Előre orvosi tanácsadójában az új, szellemes angol szólásmondást : szaladj, hogy élhess). A testnevelés és sport jelentősége a szellemi munkaképesség megőrzésé­ben is rendkívüli szerepet játszik. A mozgás az egész idegrendszer műkö­dését ösztönzi, serkenti a gondolkodás folyamatát. Számos pozitív eredményt említhetünk ebből a szempontból is. Két kísérleti csoport intenzív szellemi munkát fejtett ki, az egyik csoport a nehéz munkarend mellett talált időt a testnevelés és sport gyakorlására is. Ez a csoport több mint 25 százalékos többletteljesítményt ért el szemben az előzővel. Egy rádiótávközlő csoport tagjait nagyon nehéz szellemi tevé­kenységnek vetették alá. Az eredmé­nyek értékelésénél meglepő volt, hogy azok a dolgozók, akik rendsze­resen sportolnak, 50 százalékkal pon­tosabb munkát végeztek. A modern társadalomban a testne­velés és a sport új távlatokat kapott. Sok országban a sportolás kötelezően része a napi munkaidőnek. Nem vé­letlen, hogy Amerikában és Nyugat­németországban újból divatba jött a kerékpár. Külföldi iskolákban a heti megszokott két testnevelési óra he­lyett bevezették a mindennapost. Ha­zánkban is mind több és több lehető­séget biztosítanak az ifjúság sporto­lására. A testnevelés nem csak egyéni, ha­nem társadalmi érdek is. Az intenzív mozgás hiányában az életműködés normális folyamatában törés állhat be. Ennek hatására különböző beteg­ségek léphetnek fel, amelyek a mun­kaképesség lényeges leromlásához ve­zethetnek, ami persze a termelőmun­kát befolyásolja. Ezért a társadalom­nak is érdeke, hogy olyan intézkedé­seket és feltételeket biztosítson, ame­lyek az ember egészségének és mun­kaképességének integritását szolgál­ják. A szervezet és az egészség meg­védésére sok lehetőség adódik, de úgy tűnik, hogy a legegyszerűbb és a leg­hatásosabb, amelyet a régiek évszáza­dokon és évezredeken keresztül ki­próbáltak és sikerrel használtak a testnevelés és sport marad. Hippokratész óta az orvostudomány inkább a beteg szervezet gyógyításá­val foglalkozott. A sportteljesítmé­nyek hihetetlen fejlődése lehetővé tet­te, hogy az orvostudomány mind na­gyobb és nagyobb gondot fordítson az egészséges ember képességeinek fej­lesztésére. A mexikói olimpia óriási jelentőségét tehát csak úgy tudjuk tel­jes egészében felfogni, ha a sportot és ennek legmagasabb fórumát az olim­­piászt Így társadalmi szemszögből néz­zük. A testnevelés és sport nemzeti ér­dek is, mert nagy hatást gyakorol egy egész nép fizikai és szellemi képessé­geire, lelki életére, érzelmeire, ma­gatartásának, akarati és erkölcsi tu­lajdonságainak fejlődésére és megerő­södésére. Barabás Ferenc tudományos kutató Pecsétes a ruhája ? Segít a PRÍMA! A PRIMA tisztítórudacska kiveszi a szövetekből az étel-, olaj­bor- és gyümölcsfoltokat. Kapható a Metalo-Chimice Üzletekben. Egy rúd ára 2,40 lej (8730)

Next