Előre, 1968. december (22. évfolyam, 6556-6582. szám)

1968-12-03 / 6557. szám

ELŐRE 2. oldal Csütörtökön idényzárás a labdarúgó A-osztályban, de: Ő­szi bajnok az UTA Néhányszor már mondtuk, persze Csak úgy félszájjal­­ őszi bajnok az UTA, most viszont már vége a bi­zonytalanságnak, már nem latolga­tunk, nem tartunk a meglepetésektől, most már nem titok, sőt hivatalos : őszi bajnok az UTA. Méghozzá TEKINTÉLYES ELŐNNYEL, még a második helyezett Craiovai Universitatea is zászlót kellett hajt­son. Stefan Coidum tanítványai is kénytelenek voltak elengedni maguk mellől az aradi textileseket, nem be­szélve az őszi idény kezdetekor nagy esélyesekként emlegetett Steauaról, az országos bajnokról, valamint a Bukaresti Dinamóról, a kupagyőztes­ről. A fővárosi csapatok egyébként tömegesen leszerepeltek, mondhatjuk akár azt is, az 1968—1969. évi labda­rúgó A-osztály első felvonásában a vidéki csapatok voltak a főszereplők, a főszereplők között pedig az UTA töltötte be az első hegedűs szerepét, őszi bajnok az UTA. A 15 fordulós küzdelemsorozat végén 22 ponttal végzett az élen, tízszer győztesként hagyta el a pályát, kétszer döntetlen­,­re játszott és mindössze háromszor tért haza pont nélkül. Először éppen Craiováról és éppen a rajt napján, másodszor Ploiesti­ről, harmadszor pedig Konstancáról. A Craiovai Uni­­versitateaval és a Petrolullal szem­ben egy-egy góllal maradt alul, míg Konstancán két gólt kapott, anélkül, hogy egyet is rúgott volna. Ez volt a csapat egyetlen, hogy úgy mondjuk kudarca ? Kétgólos vereségről van szó, az eredmény viszont nem fedi a valóságot, az UTA itt is egyenrangú ellenfele volt az akkor éppen jó na­pot kifogott konstancai 11-nek, nem alkalmazta az idegenben játszó csa­patok taktikáját (a védekezést), táma­dott is, gólhelyzetet is teremtett Ufu kapuja előtt, csupán nem kedvezett a szerencse. Mindenesetre a tenger­parton is letette a garast, nagy része volt abban, hogy a 15 000 néző szín­vonalas játéknak volt szemtanúja. Annak idején egyébként megígérjük, hogy a Farul—UTA mérkőzésről kü­lön is írunk, a közben műsorra került események viszont megfosztottak az időtől és főleg a helytől, de­­ ami késik, az nem múlik. Érvényes ez a mi esetünkben is igen, a szóban forgó mérkőzésről beszámolunk majd akkor, amikor mérlegre kerül az őszi idény, elsőnek pedig éppen az őszi bajnok, az UTA. Az idényzáró 15. forduló ismét a vendéglátóké volt, egyedül a Prog­­resulnak nem sikerült a száz száza­lék,­ minthogy a Farul Bukarestben is nyújtott valamit abból a teljesít­ményből, amellyel még az aradi tex­tileseket is megadásra kényszerítette. Igaz, a Farul vasárnap CSAK EGY PONTÉRT HARCOLT — hiába, a vendég szerepét töltötte be ... —, de nincs kizárva, hogy amennyiben Cosmac edző eleve két pontot igényelt volna fiaitól, Iancuék erre is képesek lettek volna. Sajnos, még a legmagasabb bajnoki osztály tagjai sem ismerik fel minden eset­ben a kínálkozó helyzetet, nem tud­ják kihasználni, sőt — és az idegen­ben játszó csapatok esetében rend­szerint mindig így történik — lemon­danak a lehetőségről, lemondanak a bravúrról, megelégednek a félmegol­dással, így cselekedett vasárnap a Farul is. Otthonról bizonyára úgy in­dultak el lancuék, hogy szereznek egy pontot a Progresultól, és kész, ezzel teljesítik is a feladatot. Semmi kifo­gásunk ez ellen, az egy pont való­ban nagyon értékes, igen ám, de menetközben rá kellett volna jön­niük lancuéknak arra, hogy a Prog­­resul a vártnál is könnyebb zsákmány lehet, hogy akár két pontot is lehet szerezni ellene. Abban a pillanatban például, amikor Mátéi elhelyezte a 11-es büntetőt (az eredmény tehát to­vábbra is gólnélküli döntetlen ma­radt), s a Progresul kissé letört, a Farul könnyen átvehette volna a kezdeményezést, de nem tette ezt „őrizte" az egy pontot, a „kihívás” ellenére is „elrúgta" magától a má­sodik pontot. S így : inkább gyenge, mint közepes színvonalú m­érkőzés után „barátságos" remivel végződött a találkozó. És ez az úgynevezett kivétel. Már­mint az alól, hogy a vendéglátóké volt az idényzáró forduló. Mert má­sutt, ha egyik-másik mérkőzésen ne­hezen is, A VENDÉGLÁTÓKÉ LETT A KÉT PONT. Nehezen győzött — és ez részben meglepetés is — az UTA, továbbá a Politehnica és a Jiul. Az UTA például csak a 85. percben jutott a két pont birtokába — a fedezet Brojovschi góljával ; a Politehnica már a 34. percben bevette a Petrolul kapuját, de a hátralévő 56 percben sokszor veszélyben forgott a két pontja — érdekes, az egyetlen gól szerzője Incze IV., aki az őszi idényben eddig még nem volt eredményes ; a Jiul ez­úttal is Octavian Popescuból élt — miután a 29. percben Nestorescu 1:0- ás vezetéshez juttatta a Rapidot, az ugyancsak fedezet Octavian Popescu előbb a 67. percben, majd a 87. perc­ben találta meg a rész­es fiatal Ra­­mureanu kapujában. Az aradiak, a iasiak és a petrozsényiek határozot­tan elmondhatják : megdolgoztunk a két pontért. Túlzás nélkül állíthatjuk : igenis, megdolgoztak. De képzeljük el, mi lehetett Aradon, hogyan érez­hették magukat az őszi bajnokok, az aradi szurkolók, amikor már befeje­zés előtt állt a mérkőzés és még nem volt biztosítva a két pont. És képzel­jük el, hogyan érezhette magát Cons­tantin Teascu edző a kispadon, ami­kor arra gondolt, csapata lesz az el­ső, amely ponttal tér haza a Maros parti városból... Meg vagyok győ­ződve arról, hogy Teasca edző már készült nyilatkozni, már készült kije­lenteni : lám, még az őszi bajnokot is megszorítottuk. És függetlenül az eredménytől, a Kolozsvári Universi­tatea valóban megszorította az őszi bajnokot, úgy látszik, a kolozsvári gárda nagyon készült erre a 90 perc­re . . Akárcsak a nagyváradiak, akik be akarták bizonyítani : jelenleg jobbak mint a Vagonul , amolyan visszavá­gásra is készültek a nagyváradiak, azért, mert a Vagonul mint B-osztályú csoportgyőztes fölényesen megelőzte őket. mint ismeretes, a Crijul csak a 15. FORDULÓ UTA—Kolozsvári Universitatea 1:0 (0:0); Politehnica—Petrolul 1:0 (1:0); Jiul—Rapid 2:1 (0:1); Bakui Dinamo—Steaua 3:1 (2:1); Progre­sul—Farul 0:0 FC Argeș—ASA 3:1 (1:0); Cri?ul—Vagonul 4:2 (1:1). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA Temesváron megrendezett A-osztályú selejtezők után jutott be a legmaga­sabb bajnoki osztályba. A visszavá­gás sikerült, a Cri?ul két góllal felül­múlta ellenfelét, igaz, A VAGONUL IS IGYEKEZETT, 1:0 után például rögtön egyenlített, majd 11-es büntetőből a vezetést is megszerezte . Hogy ezután mi követ­kezett, az kiderül az eredményből : a Crisul még háromszor volt eredmé­nyes. Aránylag könnyen megvált a két ponttól az ASA és az országos baj­nok Steaua is , az utóbbi Bakuban sem igazolta hírnevét, ezzel szemben igazolta azt, hogy még mindig hul­lámvölgyben van. Ellenkező esetben talán nem is tudnánk megmagyarázni azt, hogy a Steaua a 11. helyen fe­jezte be az őszi idényt. Kommentárunk nem teljes, egy mér­kőzésről le kellett mondanunk, lap­zártakor ugyanis még nem ért véget az egy nappal — ismét indokolatla­nul — elhalasztott Bukaresti Dinamo- Craiovai Universitatea összecsapás. Igaz, még ezután sem tekinthetjük be­fejezettnek az őszi idényt, minthogy a Bukaresti Dinamo csak alig csütörtö­kön kerül szembe a FC Arges-sal, csak csütörtökön játsszák le a har­madik fordulóból elhalasztott (!) és azóta is többször elnapolt Dinamo- FC Arges mérkőzést. Éppen ezért a hét­ folyamán még szó esik a labda­rúgó A-osztályról, egyelőre egy-két kiegészítéssel jelentkezünk majd, az őszi és tavaszi idény közötti pihenő­napokon pedig bővebben arról , mit hozott labdarúgó sportunk számára a 16 tagot számláló legmagasabb bajnoki osztály 15 fordulós küzdelem­sorozata. De addig is : gratulálunk az aradi textileseknek, határozottan megér­demlik, és az újonc lapi Politehnicá­­nak, amely — minden várakozást fe­lülmúlva — az élmezőnyben fejezte be a nehéz tornát. Antal András Vége a labdarúgó idénynek. Csütörtökön már sok a piteszi szurkolók dideregnek, amennyiben viszont szemtanúi lesznek néhány a képünkön is látható jelenetnek, bizonyára nem fogják érezni a hideget. (ADORJÁN LAJOS felvétele) UTA 15 10 2 3 25:13 22 Craiovai „U“ 14 * 3 3 30:20 19 Politehnica 15 8 1 6 17:18 17 Jiul 15 6 4 5 17:15 16 Farul 15 7 2 6 22:21 16 Bakui Dinamo 15 7 2 6 19:19 16 ASA 15 7 1 7 22:21 15 Petrolul 15 7 1 7 16:18 15 Buk. Dinamo 13 6 2 5 22:15 14 Progresul 15 5 4 6 14:17 14 Steaua 15 6 1 8 26:22 13 Kolozsvári „V" 15 6 1 8 24:26 13 Rapid 15 5 3 7 16:22 13 Crișul 13 4 4 7 14:16 12 FC Arges 14 5 1 8 16:24 11 Vagonul 15 4 2 9 25:36 10 RAGYOGÓ GYŐZELEM (Folytatás az 1. oldalról) pályát, a világhírnevű dél-afrikai Springboks-ot is. Ezzel egyidőben válogatottunk mindössze két nem­zetközi mérkőzést játszott, ezt is nála sokkal gyengébb ellenfelekkel. Győzelmünk értékét az is növeli, hogy egyrészt a francia válogatott­­nak nagy szüksége volt folytatni az ez év februárjában megszakadt győ­zelmi sorozatát, másrészt a buka­resti mérkőzés az utolsó próbát je­lentette számára a rövidesen bein­duló „öt nemzet“ tornája előtt. Ezt a győzelmet kiemelte az is, hogy válogatottunk edzője, Alexan­­dru Teofilovici és Dumitru Ionescu idejében, még a felkészülés szaka­szában felmérte és meghozta a szükséges technikai és taktikai in­tézkedést így a franciák ellen egy olyan 15-öst állított össze, amely­nek sikerült felülmúlnia — szerve­zett játékkal, nagyszerű védekező taktikájával — a villámgyors és jó technikával rendelkező francia szár­nyakat és háromnegyedet Tizenötö­­sünk, annak ellenére, hogy szárnyai és háromnegyede alulmaradt tech­nikában és gyorsaságban a fran­ciákkal szemben (akik valósággal elbűvölték a nézőt villámgyors le­­szaladásaikkal és remek labdakeze­lésükkel), jól megszervezett védel­mével majdnem mindent meghiúsí­tott Ugyanakkor Irimescu ezen a mérkőzésen talán még az Európa hírnevű Penciun is túltett (Penciu ezen a mérkőzésen már csak a kez­dőrúgást végezte el, mivel ez alka­­lommal véglegesen elbúcsúzott az aktív játéktól), és nyolc szabadrúgás­ból (35—45 méterről) ötöt értékesített, amely 15 ponttal egyenlő. Az ered­mény lehetett volna persze meggyő­zőbb is, mint ez a 15:14 javunkra, ha a támadások alkalmával a há­romnegyed tagjai és a szárnyak töb­bet játszottak volna kézben a lab­dát, szét felhúzták volna ilymódon a franciák védelmét. Ehhez hozzájá­rult még támadásaink lassúsága is, amely megkönnyítette a villámgyors francia játékosok tömörülését. Mindezen gyengeségek ellenére öt év után újra sikerült legyőznünk egy olyan francia válogatottat, amely semmivel sem gyengébb, ta­lán még technikásabb és gyorsabb is, mint a 2-3 évvel ezelőtti La­­caze-ék. Ezzel a győzelemmel szé­píthettünk az 1960 óta összeállított mérlegen is, amely most már négy francia és három román győzelmet, illetve két döntetlent foglal magá­ban. A 15:14-es román győzelem újabb tanújele annak, hogy a jelen­legi nehézségek ellenére (amelyre már ideje lenne, hogy sportmozgal­munk illetékesei is felfigyeljenek) a román rögbisport méltóan foglalja el azt a helyet az európai élvonal­ban, amelyet annak idején évek hosszú során Penciuék kiharcoltak. Telex-jelentések ÖKÖLVÍVÁS. A nyugatnémet Holzmidenben a Dinamo ökölvívó csapata 12:8 arányú győzelmet ara­tott az ASV klub neve alatt szerep­lő környék válogatottja felett (Ham­burg, Holdesheim, Oldenburg és Lübeck) ASZTALITENISZ. A svéd Ma­­riestads Boys asztalitenisz csapat sú­lyos, 5:0 arányú vereséget mért a BEK keretében a többszörös Európa Kupa győztes Kolozsvári GSM-re. VÍVÁS. A Bécsben megrendezett nemzetközi tornán a nők versenyét Rejtő Ildikó nyerte a svéd Palm és az osztrák Peck előtt. Meglepetésre Pézsa Tibor magyar bajnok legyőz­te az olimpiai kardvívó bajnok Pawlowskit és 5 győzelemmel az el­ső helyen végzett. KERÉKPÁR. A zürichi fedett ve­­lodromon Xavier Kurmann svájci kerékpározó új világcsúcsot állított fel 10 kilométeren. Ideje : 12:26.2 p Jóreátlap : 48,244 km). VÍZILABDA. December 13. 14 és 15-én Moszkvában és Belgrádban kerül sor a BEK elődöntő tornáira. A sorshúzás után a két csoport ösz­­szetétele a következő: Moszkva: Moszkvai Dinamó, Magdeburg: Dy­namo, Bukaresti Dinamo és a Bar­celonai CN, Belgrád : Partizán, Zág­­rebi Mladost, Ferencváros és Mar­seille-I CN. - SPORT 1968. DECEMBER 3., KEDD MÁR JOBBAN MENT, DE EZ NEM OK A MEGELÉGEDÉSRE Félelemmel vártuk jégkorong válogatottunk találkozóit a len­gyelekkel. A bolgárok elleni gyenge játék, a piros-fehérekről ér­kezett nagyszerű jelentések (győze­lem Berlinben az NDK válogatottja ellen), mind annak jelei voltak, hogy játékosainkra nehéz erőpróba, esetleg súlyos vereség vár. Annál kellemesebb volt a meglepetés. Együttesünk ha nem is jól, de kielé­gítően játszott, egy szoros győzelmet és egy döntetlent harcolt ki, de kis szerencsével a technikai eredmény kedvezőbb is lehetett volna. Minek köszönhető ez a javulás ? Novacek cseh edző, akit szövetsé­günk két évre szerződtetett a válo­gatott edzésére és irányítására, a lehető legkomolyabban veszi felada­tát. Miután összeállította a váloga­tottat, tehát két hete, percre kidol­gozott terv szerint vezeti az edzése­ket és engesztelhetetlen, ha a napi program áthágásáról, vagy más fe­gyelmezetlenségről van szó. (A fiúk mesélik: három órával az edzés előtt és három órát az edzés után nem szabad dohányozni, ez persze azt jelenti, hogy napi két edzés mellett csak éjszaka, legfeljebb ál­mában vehet cigarettát szájába a játékos­­). Az első heti erőnléti ed­zéseket, az elmúlt héten már takti­kai is követte. Napjában kétszer tábla elé ült a csapat, majd jégen gyakorolta a tanultakat Ennek az alapos munkának aztán az lett az eredménye, hogy a csapat játékában már van valami elgondolás, és ha az összecsapás hevében nem feled­kezik meg az intő szóról, szép kom­binációkat is produkál. A cseh edző tanításai azonban még nem értek be, a játékos anyag sem mindig méltó annak tudásához és elgondolásaihoz, így érthető, hogy a­ szép tervek néha dugába dől­nek, gólokat kap a válogatott és szo­rongatott helyzetbe is kerül, és nem is egyszer. A bolgárokkal vívott mérkőzések után egy változás is történt a csapatban, az edzőknek sikerült meggyőzniük Bíró Antalt, hogy foglalja el az őt megillető he­lyet a csapatban. És nyugodtan mondhatjuk a válogatott jelenlété­vel csak nyert. Ilyen előzmények után került sor a két találkozóra. Szombaton (két harmadot a tv jóvoltából a vidéki jégkorong rajongók is láthattak) vá­logatottunk elég félénken, az ellen­fél hírnevétől megilletődve kezdett. A lengyelek erőteljesen támadtak, ügyesen cseleztek és adogattak, de lövésben ők is adósok maradtak, csapatunk hosszú időre védekezésbe kényszerült, harmadából ritkán, ak­kor is fejvesztve került ki. A 8. percben Kalamárnak, a harmada utolsó percében pedig Vargának si­került azonban megtalálnia a rést a lengyel kapuban. A második har­mad, amely talán a mérkőzés leg­szebb és legizgalmasabb harmada volt, újabb két gólt hozott váloga­tottunknak. Először Basa, és nem Fané, amint azt a birói lapban fel­tüntették, majd Paná volt eredmé­nyes. Mi jellemezte ezt a két harma­dot ? A csapat betartotta Novacek edző utasításait. Jól fogta az ellen­fél szélsőit, védelemben ügyesen tö­mörült és gyors ellentámadásokat jÉGKORONG indított, amelyekből négyet értéke­síteni is tudott. Az utolsó harmad­ban a fiúk egy kicsit könnyen vet­ték a játékot, a széleket nem fogták, túl merészen támadtak, nem vigyáz­tak az elől tanyázó lengyel csatá­rokra, akik ki­ is használták ezt, és tíz perc leforgása alatt három szép gólt lőttek, és ha nem menti meg őket a találkozó végét jelző sziréna­szó, talán megszületett volna a ne­gyedik, egyenlítő gól is. Az éjszaka nem bizonyult jó ta­nácsadónak,­mert vasárnap a talál­kozó elején ismét elkövették játéko­saink azokat a hibákat, amelyek szombaton csaknem végzetesek vol­tak, így a piros-fehéreknek sikerült az első harmadban 2:1-es vezetéshez jutniuk. A második harmadban vá­logatottunk ismét javuló játékot produkált, Stefanov és Kalamár ré­vén kiegyenlített illetve átvette a vezetést. De többre nem telt erejük­ből és ennek csaknem megitták megint a levét. Az utolsó harmad­ban a lengyelek kiegyenlítettek és már-már a győzelem igényével lép­tek fel. Bár gólhelyzete volt mind­két csapatnak, az idegesség és a pon­tatlan lövések miatt nem változott az eredmény. A szombati és vasárnapi mérkő­zés tanulsága, hogy jobb csapatunk nagyobb játékerőt képvisel, mint amennyit a bolgárok ellen produ­kált. Ennek ellenére szeretnénk megjegyezni, hogy a lengyelek elle­ni mérkőzésen­ sem láttunk igazán meggyőző játékot. Ha a közvetlen védelemmel nincs is különösebb baj, (Varga, Fogaras és Papp végig megállták helyüket) támadósoraink tudása nem kielégítő. Még ezek után is azt mondjuk, hogy Osváth, Gáli és Texe hiányzik a csapatból. Né­hány fiatal reménységgel pedig in­kább utánpótlás válogatottunkban kellene többet foglalkozni. Vigyáz­nunk kell arra is, hogy a lengyel csapat láthatóan még nem egy ki­alakult, kiforrott együttes. Meggyő­ződésünk, hogy nem így, nem ezzel az együttessel fognak Ljubljanába, a világbajnokságra utazni ! Gyarmath János Mór jobban ment, de... BAJNOKSÁGOK, EREDMÉNYEK VÍVÁS. (Munkatársunktól) Nem sokkal azután, hogy legjobb vívó­ink befejezték ez évi sikeres sze­replésüket, a hét végén, csütörtök­től kezdődően zajlott le az országos ifjúsági vívóbajnokság, amelyen közel 150, az ország minden részé­ből összesereglett fiatal vívó vett részt. A bajnokság, amely a re­ménységek tornája után a legfonto­sabb rendezvény az utóbbi hóna­pokban, arra is hivatott volt, hogy eldöntse, kik vesznek részt a jövő héten megrendezendő ifjúsági világ­­bajnokságon. Mint az várható volt, a legmagasabb színvonalat női és férfi tőrözőink valósították meg. Férfi tőrben a fővárosiak szere­peltek a legjobban, a bajnoki cí­met a Progresul vívója, Gabriel Ur­­sovici szerezte meg 4 győzelemmel, miután valamennyi ellenfelét bizto­san győzte le. Második az ugyan­csak fővárosi Stefan Alexiu lett. 3. Tudor Petru? (IEFS). Kardban, e sportág nálunk elért szintje miatt már alacsonyabb volt a színvonal. A bajnokságot a iași-i Dan Popescu nyerte, csapattársa Dan Irimiciuc előtt. E fegyvernem másik fellegvá­ra, Ploiești csak a 4. és a 6. helyet tudta megszerezni. Párbajtőrben marosvásárhelyi győzelem született. A bajnoki cí­met Pongrácz Antal, a Medicina vívója szerezte meg miután a dön­tőben veretlenül végzett az első he­lyen. A lányok tőrversenyén csak ha­talmas harc, szétvívás után ismer­hettük meg a győztest. A döntőben három szatmári, két bukaresti és egy vásárhelyi lány indult. Miután négyen, Salai Mária (Bukaresti Universitatea), Szaplonczai Zsuzsa (Marosvásárhelyi Medicinal, Maria Pop II. és Pulay Éva (szatmári sportiskola) egyaránt három győzel­met összesítettek, a szétvívás után a fent említett sorrend alakult ki. Országos ifjúsági bajnok tehát Sa­lai Mária, az ötödik Mihaela Ste­fan (Bük. Viitorul) a hatodik Len­gyel Éva (szatmári sportiskola). SÚLYEMELÉS. (Kolozsvári tele­fonjelentés). Vasárnap nagy küzdel­mekkel fejeződött be az országos súlyemelő csapatbajnokság. Amint azt már szombaton sejtettük, a Steaua sportolói nem szalasztották el a kitűnő alkalmat az újabb baj­noki cím megnyerésére, és 24 752,5 ponttal megszerezték az első helyet. A második helyért súlyemelő-spor­tunk két másik nagyhatalma között folyt a harc. Győzött a tapasztal­tabb és a nagyobb súlycsoportokban általában kitűnően szereplő Dina­mo (24 641), harmadik lett a Kolozs­vári CSM (22 691,5). A versenyen öt új országos csúcs is született, vala­mennyit a Dinamo sportolói állítot­ták fel. Ezek közül a legértékesebb a középsúlyú Pintilie (425 kg), a félnehézsúlyú Teleman (432,5 kg) és a nehézsúlyú Mincu (437,5 kg) re­kordja. KOSÁRLABDA. A női bajnokság hatodik fordulójának nagy megle­petését a Brassói Voinja szolgáltat­­ta. A brassói lányok a fővárosban, ráadásul a giuletti-i teremben 72:69 (38:26) arányban legyőzték a Rapid csapatát. Gheorghe Rusu lányai, köztük három ifjúsági, nagyszerűen játszottak, bebizonyították, hogy szorgalommal, sok munkával és nem utolsó sorban ambícióval győzni lehet még az olyan jó ké­pességű csapat otthonában is, mint a Rapid. Ferencz Zsigmond csapata ez alkalommal nem nyújtotta azt, amit szurkolói elvárnak tőle: az első percekben gyengén, az utolsók­ban nagy erőbedobással, de idegesen játszottak Más eredmények : Do­­ rohoi­i Viitorul—Progresul 41:28 (20:15), Nagyváradi Crigul—Bük. Politehnica 47:66 (25:31), IEFS—K­­vári Universitatea 59:48 (29:24), K-­vári ASA—Constructorul 54:51 (36:24). RÖPLABDA. Vasárnap játszották le a férfi bajnokság egyik rangadó­ját, amely csaknem nagy meglepe­téssel zárult. A Bukaresti Rapid 2 óra­­3 percig sakkban tartotta az országos bajnok Steauát és csak az utolsó percekben adta fel a küzdel­met, így Steaua—Rapid 3:1 (—16, 8, 14, —8, 12). Dinamo—Progresul 3:1, Celuloza—Farul 3:1, Galaci Po­­litehnica— Rákós Viitorul 3:2, Te­mesvári Politehnica—Brassói Trac­­torul 3:0, Petrolul—K­vázi Politeh­nica 3:0 A SZÁMVETÉS PERCEI Befejeződött a Bukarest Kupa női kézilabdatorna Szombaton már eldőlt az első hely sorsa. Válogatottunk az NDK csapatával mérkőzött. Egy esetleges győzelem minden számítást felbo­ríthatott volna. Sokáig kemény har­cot vívott egymással a két csapat, végül az alaposabb felkészülés, a nagyobb tudás döntőnek bizonyult s a német lányok 8­:6 (3:3)-ra meg­nyerték ezt a számukra döntő fon­tosságú találkozót, s ezzel (miután a jugoszlávok kezdeti kiegyensúlyo­zott játék után 19:11 (8:7)-re győz­tek az összeroppant szovjet csapat ellen), az értékes serleg birtokosá­nak érezhették magukat. A román és magyar utánpótlás válogatott a becsületpontért vívott nagy harcot A találkozót a ma­gyarok nyerték meg 10:9 (5:5)-re s így az utolsó helyen utánpótlás válogatottunk végzett.­­ Vasárnap már csak formaságnak tettek eleget a részvevők. A német lányok tartalékosan is biztosan győztek utánpótlás válogatottunk ellen, a szovjet lányok, miután a magyarok félidőben vezettek, jó hajrában kiharcolták a győzelmet. Románia A-csapata pedig drámai küzdelemben maradt alul a jugo­szlávok plieni találkozón. Eredmé­nyek : NDK—Románia (utánpótlás) 18:12 (11:5), Szovjetunió—Magyar­­ország 16:12 (7:9) és Románia—Ju­goszlávia 10:11 (6:6). Véget ért tehát a hat napon át tartó, kis világbajnokságnak is be­illő nagyszabású nemzetközi torna. Hasznos volt ? Kétségtelenül az. Valamennyi részvevő ország kézi­labda nagyhatalom, s egy közös torna sok tanulsággal szolgálhat. Mint erőfelmérő kiinduló pontja lehet a további felkészülésnek, akár új fejlődési irányt szabhat egy or­szág valamely sportágában. Színvo­­nal tekintetében a vélemények már eltérnek. A magyar edző szerint a torna egészében megfelelt a vára­kozásnak, Spier Francisc szövetségi edzőnk a sok kihagyásra és techni­kai fogyatékosságra hivatkozott. Szerinte a torna elmaradt a várt színvonaltól, a találkozók szintje alig haladta meg az átlagost, a vá­logatott felkészülésében még hiá­nyosságok vannak. Az igazság az, hogy több azonos képességű csapat találkozott Buka­restben. A kiegyensúlyozott erővi­szonyok arra késztették a részvevő­ket, hogy elsősorban az eredmé­nyért harcoljanak, ez pedig minden esetben a színvonal rovására tör­tént. A román, német, jugoszláv és szovjet válogatott nagy taktikai harcot vívott egymással, ami nem kedvezett a szép, látványos akciók­nak. Viszont, küzdelem volt a ja­vából, valamennyi találkozó sorsa az utolsó 5—10 percben dőlt el. Igaz, sok volt a pontatlan leadás, a kihagyott helyzet, de a torna egészében megfelelt a várakozás­nak. A tornát a kapusok diadalá­nak is nevezhetjük , mindegyikük káprázatosan védett. Külön ki kell emelnünk a magyar Kovácsot és a szovjet Szokolovát. Románia válogatottja nem keltett csalódást. Azt kaptuk, amit vár­tunk. Sőt, valamivel többet. A mezőnyben időnként tetszetősen játszottak, láttunk néhány ritkán látott „fogást“, a védelem jól állt a lábán, de átütőerő már nem volt a csapatban. Steril, végtelen adogatásokkal pedig nem lehet egy találkozót megnyerni... A sikerte­len és gyenge szereplés gyökereit a bajnokságban kell keresnünk. Sok klub edzője a felborult bajnoki programmal magyarázza a hiányos­ságokat, ahelyett, hogy egy kissé magukba néznének, mert a baj az egyesületekben kezdődik. Az edzők célja az, s ez ma mindenütt álta­lános, hogy gyors eredményeket érjenek el, és elhanyagolják — saj­nos ! — a játékosnevelést. Hatalmas edzésadagokat, bonyolult technikai megoldásokat zúdítanak tanítvá­nyaik nyakába, ahelyett, hogy a fo­kozatosság elvét alkalmaznák. Az így elért „eredményeket“ azután kézilabda sportunk egésze sínyli meg. A játékosok formája — az alapos felkészülés hiányában — in­gadozik ,a válogatók pedig vakar­hatják fejüket, ha választani akar­nak ... Arról nem is szólva, hogy olyanok kerültek be a keretbe, akik jelenleg sehol nem játszanak (!) (Neghina, Arghir). Így történhetett meg, hogy Ana Stark hol ragyogó­an játszott, hol meg árnyéka volt önmagának, legkiválóbb dobónk, Bahcoianu labdái pedig csak nagy­ritkán találták el az ellenfél kapu­jának körzetét. A többiek Sramko, Soos, Franz, Hedeliu kapu előtt csak zavarni tudták ellenfelüket... Utánpótlás csapatunkat is elsősor­ban csak a lelkesedés hajtotta, Ma­tache, Nedelcu, Magyar­ és Miklós tehetséges fiatalok, de a jövő dönti majd el, sikerül-e igazán nagy já­tékosokká fejlődniük. Az NDK kétségtelenül a mezőny legfelkészültebb és legegységesebb csapata volt. A látottak alapján nyugodtan nevezhetjük a világ leg­jobb együttesének.­ Tagjai kitűnő erőnléttel és technikai tudással rendelkeznek, összeszokott csapa­tukkal mindig megtalálták az el­lenfél játékstílusának hatásos el­lenszerét, kissé keményen, de rendkívül fegyelmezetten küzdöttek, a legkritikusabb pillanatokban is nyugodtan, meggondoltan cseleked­tek és bár sokat adogattak az el­lenfél térfelén, mindig góllal zárták akcióikat. Védelmük kitűnően zárt. Megérdemelten nyerték meg a Bu­karest Kupa kézilabda tornát. Több olyan klasszist) játékossal rendel­keznek, mint Baumann, Hochmuth és Winkler — akik egy világválo­gatottban is alapemberként kap­hatnak helyet. A jugoszlávok „egy góllal“ voltak gyengébbek. Fő erősségük kiváló dobóik és jól záró védelmük. Re­­bemják és Radakovics vilá­gklas­­szisú játékosok. A szovjet csapat nem kisebb ké­pességű, mint a német vagy a ju­goszláv, jól és kissé keményen ját­szanak, ám lélektanilag nem eléggé felkészítettek, az öldöklő küzdelem­ben nehezen tudták magukat tarta­ni, ezzel magyarázható a jugoszlá­­voktól elszenvedett súlyos veresé­gük is. Magyarország utánpótlás váloga­tottját küldte el (a legjobbak a tatai edzőtáborban készülnek a moszkvai nemzetközi tornára) egy találkozót nyertek csak meg, de sok fiatal tehetséges és küzdőképes játékosuk (Kovács, Tóth, Rózsahe­gyi és Swayer) akár nagycsapatuk­ban is helyet kaphat. Játékuk azt bizonyította, hogy a magyar után­pótlás jó úton halad. Móra László A TORNA VÉGSŐ ÁLLÁSA : 1. NDK 5 4 1 0 60:45 9 2. Jugoszlávia 5 4 9 1 62:43 8 3. Szovjetunió 5 3 1 1 68:61 7 4. Románia 5 2 9 3 56:49 4 5. Magyarország 5 1 0 4 51:66 2 6. Románia (után­) 5 0 9 5 47:80 0 PRON0SPORT Iasi­i „Foil"—Petrolul 1 Crisul—Vagonul 1 Bakui Dinamo—Steaua 1 UTA—K­vázi „U“ 1 FC Arges—ASA 1 Jiul—Rapid 1 Fiorentina—Verona 1 Milan—Cagliari x Nanoli—Juventus i Palermo—Atalanta i Pisa—Sampdoria i Roma—Bologna 1 Torino—Inter­­­i

Next