Előre, 1969. január (23. évfolyam, 6583-6607. szám)

1969-01-03 / 6583. szám

ELŐRE 2. oldal A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK TALÁLKOZTAK A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNÁL a Bukaresti Egyetemi Központ tanerőivel Nicolae Ceausescu elvtárs Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Leon­te Rautu, Manea Manescu, Dumitru Popescu elvtársakkal együtt a hétfői nap folyamán a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székhá­zában találkozott a Bukaresti Egye­tem és a fővárosi felsőoktatási inté­zetek tanerőivel. A találkozó során felszólaltak a következő elvtársak: Stefan Ba­lan oktatásügyi miniszter, Jean Li­­vescu, a Bukaresti Egyetem rektora,­­Theodor­­Burghele, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, George Baranescu, a Politechnikai Intézet rektora, Radu Priscu, az Épí­tészeti Intézet rektora, Marin Lupu, a Gazdaságtudományi Akadémia rektora, Damian Ascanio, a Ion Mincu Műépítészet Intézet rek­tora, Ion Stoian, az RKP KB mellett működő Stefan Gheorghiu Társada­lompolitikai Tudományi Akadémia rektora, Gheorghe Bilteanu, az N. Balcescu Agronómiai Intézet prorek­­tora és Victor Giuleanu, a Ciprian Porumbescu Konzervatórium rekto­ra. A felszólalók tájékoztatták a párt- és ál­lam­vezet­őket a felsőoktatási in­tézetek gyümölcsöző munkájáról a most záruló esztendőben, amelynek során a párt- és államvezetőség szá­mos nagy jelentőségű intézke­dést tett a román oktatás tökéletesítésére. Mint kiemelték, a tanerők — az RKP KB-nak az oktatás fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó Irányel­vei és az új oktatási törvény elő­irányzatai szellemében — foglalkoz­nak az oktatási tervek, a tudományos kutatómunka javításával, valamint a tanuló ifjúság szakmai felkészíté­sének és állampolgári nevelésének tökéletesítésével. A főiskolai tanerők tudatában vannak magasztos köteles­ségüknek, hogy nemcsak a tudo­mányt és a gyakorlati termelőmun­kát uraló szakembereket kell képez­niük, hanem fejleszteniük kell a fia­talokban a haza és a párt szeretetét, az alkotó és újító szellemet, a bátor­ságot ahhoz, hogy dialektikus mate­rialista szemléletünk fényében fel­vessék az emberi haladás legbonyo­lultabb problémáit, s a szocializmus és kommunizmus odaadó építőivé váljanak Románia földjén. Az egyetemi tanerők — mondották a felszólalók — hálásak azért, hogy a párt nagyrabecsüli a tanári kar munkáját, hogy a párt- és államve­zetőség állandóan irányítja és támo­gatja az oktatást és annak művelőit. A felszólalók a hazai oktatás vala­mennyi művelője nevében meleg kö­­szönetüket és mélységes hálájukat fejezték ki a párt-­­ ál­lam vezető­ségnek a legutóbbi fizetésemelésért és az új fizetési rendszer kikísérlete­zéséért az egész tanügyben, amely intézkedések szervesen hozzátartoz­nak pártunk és államunk következe­tes politikájához a nép jóléte szün­telen növelésének szolgálatában. Az új esztendő alkalmából jó egészséget, hosszú életet kívántak Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a töb­bi párt- és államvezetőnek a nép jóléte és boldogsága, hazánk felvi­rágoztatása javára. Ezután beszédet mondott Nicolae Ceaușescu elvtárs, és köszönetet­­ mondott a pártunkról és politikájá- ] ról elhangzott szavakért. Az RKP KB főtitkára rámutatott, hogy az idén társadalmunk fokozódó követel­ményeinek megfelelően mélyreható változások következtek be a román oktatás szervezésében és tudomá­nyos színvonalának emelésében min­den fokon. Ezután így folytatta : Megfelelő kereteink vannak oktatá­sunk­ további fejlődéséhez. Azt hi­szem, valamennyien egyetértünk abban, hogy a kijelölt intézkedések alkalmazásának kezdetén vagyunk. Erélyesen fel kell lépnünk a kijelölt változások érvényesítéséért a plená­ris ülésen és a Nagy Nemzetgyűlés­ben elfogadott intézkedési komple­xum alkalmazása érdekében, hogy oktatásunk lépést tarthasson az egye­temes tudomány fejlődésével. Meg­győződésünk, hogy 1969-ben újabb lépéseket teszünk a román oktatás tökéletesítése útján. Nagyszerű káde­reink vannak, és mint tudják, a párt- és államvezetőség megkülönböztetett nagyrabecsülésben részesíti az okta­tás dolgozóit. Úgyszintén jó tanuló­­ifjúságunk van, amely igyekszik el­sajátítani a legfejlettebb ismereteket. Bízunk abban, hogy a holnapi vég­zettek olyan ismeretek birtokában lesznek, hogy — távlatokban szem­­­lélve a dolgokat — túltesznek ta­náraikon. Nemzetünk ugyanis csak­is így haladhat, csakis így érheti el a világ fejlett nemzeteinek színvona­lát. Ebben a szellemben értelmezem az itt felszólalt elvtársak szavait és azt a vállalását, hogy tovább tö­kéletesítik a felsőoktatást. Ebben az összefüggés­ben értelmezem több elvtársinak azt a megjegyzését, hogy a tanár, miközben tantárgyát tanítja, legyen egyben nevelő is, tu­dományos iskola kialakítója, a szo­cializmus leendő építőinek, azoknak a kovácsa, akik holnap még maga­sabb csúcsokra lendítik a tudományt. A tanerők bérezési rendszerével és fizetésemelésével kapcsolatos legutób­bi határozatról Nicolae Ceausescu elvtárs ezeket mondotta : Az intéz­kedések szervesen hozzátartoznak a IX. pártkongresszuson kidolgozott programhoz, amely mint tudják, elő­irányozza, hogy az anyagi alap fej­lesztésével, a tudomány és a kultúra fejlesztésével egyidejűleg biztosítsuk a nép életszínvonalának emelkedését is. Tekintettel az oktatás jelentős szerepére társadalmunkban, mint látták, a tanerők fizetésemelése jó­val meghaladja az országos átlagot, eléri a 19 százalékot, sőt egyes főis­kolai tanerők esetében még a 30 szá­zalékot is. Természetesen, elvtársak, nem a­­karom azt mondani, hogy ezzel elér­jük a fejlett országok színvonalát, mert a dolgozók fizetésének szintjét is a társadalom gazdasági ereje ha­tározza meg. Az intézkedés célja azonban jobb anyagi feltételeket te­remteni a tanerők számára ahhoz, hogy fokozott erővel oktatásunk fej­lesztésének szentelhessék magukat. Meggyőződésünk, hogy az intézke­dést így értelmezik, s hogy az egyre jobb eredményekhez vezet az okta­tásban dolgozó összes elvtársak munkájában és növelni fogja hozzá­járulásukat társadalmunk fejlődésé­hez. Befejezésül Nicolae Ceaușescu elv­társ egyre nagyobb sikereket kívánt a tanerőknek a hazai ifjúság neve­lésében, sok sikert a diákoknak a ta­nulásban, s valamennyiüknek jó egészséget és boldog új esztendőt! a Fegyveres Erők Minisztériuma, az Állambizton­sági Tanács és a Belügyminisztérium képviselőivel December 30-án Nicolae Ceausescu elvtárs Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Virgil Trofin, Ilie Ver­de­­, Mihai Dalea,­­Vasile Patilinet elvtársakkal együtt a Román Kommunista Párt Köz­ponti­­ Bizottságának székházában találkozott a Fegyveres Erők Mi­nisztériuma, az Állambiztonsági Tanács és a Belügyminisztérium képviselőivel, egységek és nagy egységek parancsnokaival. Ez alkalommal felszólaltak a kö­vetkező elvtársak : Ion Ionița ve­zérezredes, a fegyveres erők mi­nisztere, Ion Stanescu, az Állam­­biztonsági Tanács elnöke, Cornel Onescu belügyminiszter, Ion Co­­man altábornagy, a fegyveres erők miniszterének helyettese, a hadse­reg Politikai Főtanácsának titkára, Vasile Alexe altábornagy, Paul Marinescu vezérőrnagy, Nicolae Militaru altábornagy, Ion Ionescu vezérőrnagy, Tudor Nicolae ezre­des, Nicolae State vezérőrnagy. Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek katonái, az Ál­­lambiztonsági Tanács és a Belügy­minisztérium személyzete, akárcsak egész népünk, határtalanul ragasz­kodik a kommunista párthoz, szo­cialista hazánkhoz — mutattak rá a felszólalók. Mint hangsúlyozták, a dolgozók idei nagyszerű ered­ményeihez hozzátartoznak a három minisztérium keretében levő erők sikerei a katonai és politikai fel­­készültségben, a szocialista törvé­nyesség erősítésében és érvényesí­tésében, a nép által létrehozott ja­vak, a nép forradalmi vívmányai, a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás védelmében. A fegyveres erők, az állambiztonság és a mi­­lícia bármikor készen állnak arra, hogy teljesítsék a párt által meg­szabott feladatokat — jelentették ki a felszólalók. Az összes fegyver­nemek és az összes szakágak tá­bornokai, tisztjei és katonái határ­talanul ragaszkodnak a Román Kommunista Párt és Románia Szo­cialista Köztársaság kormánya bél­és külpolitikájához és szilárd elha­tározásuk erőt nem kímélve meg­védeni és megvalósítani ezt a po­litikát. E célból szüntelenül tökéle­tesíteni fogják harci és politikai fel­­készültségüket — mutattak rá a felszólalók. A felszólaló elvtársak meleg kö­szönetet mondtak a párt- és állam­vezetőség állandó gondoskodásáért fegyveres erőinkről, az állambiz­tonság és a milícia személyzetéről, a nekik nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásért, azért, hogy igyekez­nek felszerelni őket mindazzal, ami a haditudomány­ és technika ro­hamos fejlődésének feltételei köze­pette a hazának, a nép forradalmi vívmányainak megvédéséhez szük­séges. A fegyveres erők katonái, az ál­­lambiztonsági apparátus és a Bel­ügyminisztérium dolgozói nevében a felszólalók hagyományos jókí­vánságaikat fejezték ki a párt- és államvezetőknek, Nicolae Ceausescu elvtársnak, boldog újévet, jó egészsé­get, boldogságot és újabb sikereket kívántak nekik a haza sorsának irányításában. Nicolae Ceausescu elvtárs a párt­os államvezetőség és a maga nevé­ben köszönetet mondott a felszó­lalók jókívánságaiért. Minthogy az év végén mindig megvonjuk a munka mérlegét, ezúttal is meg­tesszük, s hangsúlyoznunk kell — mondotta az RKP KB főtitkára —, hogy e téren is pozitív a mérleg Fegyveres erőink katonái, az ál­lambiztonsági csapatok és a bel­ügyminisztériumi dolgozók jó kö­rülmények között teljesítették a párt és a kormány által rájuk bí­zott küldetéseket, és igyekeztek emelni harci és politikai felké­szültségük színvonalát. Ez alkalommal is hangsúlyozni kívánom, hogy pártunk és álla­munk vezetősége pozitívan értékeli a katonák, fegyveres erőink, az ál­lambiztonsági és a belügyminiszté­riumi csapatok és személyzet mun­káját. A legteljesebben bízunk ab­ban és meggyőződésünk, hogy fegyveres erőink, az állambiztonság és a Belügyminisztérium összes dol­gozói a jövőben is becsülettel tel­jesítik a párt és a kormány által rájuk bízott küldetéseket és fela­datokat, s rászolgálnak a nép, a párt bizalmára, eleget téve szocia­lista hazánk iránti kötelességük­nek. Mint tudják, a párt foglalkozik fegyveres erőink felszerelésével — mondotta az RKP KB főtitkára. — Mindent megteszünk, hogy javít­suk fegyveres erőink felszerelését, hogy több fegyverzetet gyártsunk országunkban, hogy jó műszaki alapot teremtsünk. Reméljük, hogy a munkásosztály, egész népünk ilyen irányú erőfeszítéseit minél körültekintőbben, minél jobb ered­ményekkel hasznosítani fogják. Meggyőződésem, az egész párt- és államvezetőség meggyőződése, hogy a jövő esztendőben fegyveres erőink katonái, az állambiztonsági és a belügyminisztériumi csapatok még nagyobb sikereket érnek el tevékenységükben. Szem előtt kell tartanunk, hogy a nemzetközi helyzet megköveteli, hogy erőfeszí­téseket tegyünk, s bármikor harcra készen állhassunk. Egy pillanatra sem feledjük, hogy még létezik im­perializmus. Romániának mint szo­cialista országnak készen kell áll­nia arra, hogy majd a Varsói Szer­ződés tagállamaival, mind a többi szocialista országgal együtt csele­kedve megvédhesse a haza függet­lenségét, a szocializmus és a béke ügyét. Ismét kifejezzük meggyőződésün­ket, hogy fegyveres erőink katonái, a hadsereg, az állambiztonság és a Belügyminisztérium összes dolgozói mindig teljesíteni fogják kötelessé­güket. Az új esztendő alkalmából munkasikereket, jó egészséget kí­vánok önöknek, az összes katonák­nak. Boldog újévet! a tömeg- és társadalmi (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók hangsúlyozták, hogy a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, az ifjúság, a nők, a szocialista Románia összes dolgozói, nemzetiségre való tekintet nélkül, maradéktalanul csatlakoz­nak a Román Kommunista Párt politikájához és szilárd elhatározá­suk újabbakkal tetézni az eddigi si­kereket a gazdaság, a társadalmi­kulturális élet minden területén, tö­retlenül küzdeni az RKP IX. kon­gresszusán és Országos Konferenciá­ján a szocialista építés kiteljesítésé­nek érdekében kidolgozott nagy­szerű program valóra váltásáért. A felszólalók hangsúlyozták, a dolgo­zóknak a szocializmus ügye iránti ragaszkodásáról tanúskodik, hogy országszerte lelkes verseny indult az 1969. évi terv túlteljesítéséért. A pártszervezetek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek, a munká­sok, a parasztok, a mérnökök és a technikusok, tudományos dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — munkaválla­lásaikban hangot adtak szilárd el­határozásuknak, hogy egyre jobban hasznosítják szocialista gazdaságunk tartalékait, növelik a gazdasági tevé­kenység hatékonyságát, felhasznál­ják a tudományos vívmányokat elő­rehaladásunk meggyorsítására, a nép életszínvonalának emelésére. Mint rámutattak, a tömeg- és társa­dalmi szervezetek fokozott erővel mozgósítják a dolgozókat a szocialis­ta társadalom építésére, hazánk szüntelen felvirágoztatására. Az új esztendő és a köztársasági évforduló alkalmából a tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői forró jókívánságaikat fejezték ki, jó egészséget és hosszú életet kívántak a párt- és államvezetőknek, Nicolae Ceaușjescu elvtársnak a román nép javáért és boldogságáért. Befejezésül Nicolae Ceaușescu elvtárs mondott beszédet. 1968 ko­moly erőfeszítéseket követelt meg az összes dolgozóktól a IX. kongresz­­szuson és az Országos Konferencián kidolgozott program valóra váltásá­ért, és sikerekben gazdag esztendő volt — mondotta. Pártunk program­ját megvalósítottuk, sőt, túlszárnyal­tuk. Mindezekhez a sikerekhez hoz­zájárult az itt képviselt szervezetek mindegyike. Jelentős szerepet töltöt­tek be és töltenek be a szakszerve­zetek az egész szocialista építésben fő szerepet játszó munkásosztály mozgósításában, erőfeszítéseinek egyesítésében. Széleskörű és gyü­mölcsöző munkásságot fejtett ki a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, dolgozó pa­rasztságunk szervezete, a Fogyasztá­si Szövetkezetek Szövetsége, a Kis­ipari Szövetkezetek, amely szerve­­zeteknek jelentős gazdasági szerepük is van. Amikor pedig a szakszerve­zetekről, a mezőgazdasági szövetke­zetekről, a fogyasztási vagy kisipari szövetkezetekről beszélünk­­— foly­tatta Nicolae Ceaușescu elvtárs —, azok összes tagjaira gondolunk, be­leértve a nők széles tömegeit is. Kü­lönösképpen nagyrabecsüljük a nők, és az ifjúság munkáját minden tevé­kenységi területen. Idei eredmé­nyeink hazánk összes dolgozóinak erőfeszítéseiből, az idősebbeknek és a fiatalabbaknak, a férfiaknak és a nőknek, nemzetiségi különbség nél­kül valamennyi állampolgárnak az erőfeszítéseiből fakadtak. Erőfeszí­téseik szilárd alapjára épülnek elért eredményeink. Nicolae Ceausescu elvtárs a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a tö­meg- és társadalmi szervezetek gazdag nemzetközi tevékenységet folytatnak, fejlesztik a barátságot és az együttműködést a szocialista or­szágok tömegszervezeteivel, az együttműködést az egész világ ha­sonló szervezeteivel. E tevékenység az idén is szép eredményekhez veze­tett. A tömeg- és társadalmi szerve­zetek hozzájárulnak pártunknak és államunknak a szocialista országok­kal való barátság és együttműködés, a világ összes országaival való ba­rátság és együttműködés jegyében fogant politikája valóra váltásához, külpolitikánk világszerte nagy tekin­télynek örvendő elvei érvényesítésé­hez. Az alkalmat megragadva, párt- és államvezetőségünk nevében hangsú­lyozni kívánom, hogy meggyőződé­sünk szerint a társadalmi szerveze­tek a jövő esztendőben fokozott erő­feszítéssel fognak munkálkodni a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikájának valóra váltásán — emelte ki Nicolae Ceaușescu elvtárs. A továbbiakban rámutatott, hogy az 1969. évi terv túlteljesítéséért or­szágszerte megindult verseny kereté­ben a megyei pártszervezetek, a vál­lalatok, a kutató- és tervezőintézetek munkavállalásai — az ipari összter­melés viszonylatában — körülbelül három milliárd lejt tesznek ki, vala­mint számottevő mennyiségű mező­­gazdasági terméket jelentenek, majd így folytatta: E munkavállalások teljesítésében jelentős szerep hárul a szakszervezetekre, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek szövetségeire, az ifjúsági szervezetekre, a nőszerveze­tekre, a többi tömeg- és társadalmi szervezetre. Valamennyiüknek min­den erőt mozgósítaniuk kell, hogy új gazdasági tartalékokat tárjanak fel; meggyőződésünk, hogy mind a tervet, mind pedig a munkavállalá­sokat maradéktalanul teljesítik, ami megszilárdítja országunk gazdasá­gát, növeli az egész nép jólétét. Nicolae Ceaussescu elvtárs ezekkel a szavakkal zárta beszédét: „Most, új esztendő küszöbén, minél na­gyobb munkasikereket, jó egészsé­get és boldogságot kívánok a tömeg­szervezetek összes tagjainak, az e szervezetek vezetőségében dolgozó elvtársaknak. Hassunk oda, hogy a tömegszervezetek egyre jelentősebb szerepet játsszanak a szocialista épí­tés kiteljesítésének munkájában Romániában, a dolgozók jólétének növelésében.A szervezetek képviselőivel A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának HATÁROZATA a szakszervezetek feladatairól az 1969. évi állami terv előirányzatainak teljesítéséért és túlszárnyalásáért folyó szocialista versenyben A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága plénumának hatá­rozatai és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán az 1969. évi állami tervre és költségvetésre vonatkozólag elfo­gadott törvény lelkesítő programot jelent az összes dolgozók, a romá­niai szakszervezeti mozgalom szá­mára az egész nemzetgazdaság to­vábbi fejlesztésében. A jövő évi terv irányvonalai, a­­melyek megszabják a gazdaság ve­zető ágazatainak további gyors üte­mű fejlődését, a munkatermelékeny­ség számottevő növekedését, a ter­melési és a forgalmi kiadások foko­zottabb csökkentését, a termékek mi­nőségének javítását és versenyképes­ségük biztosítását a külföldi piacon, a vállalatok jövedelmezőségének nö­vekedését, valamint a dolgozók jö­vedelmének emelkedését, hozzátar­toznak az RKP IX. kongresszusán el­fogadott programhoz és a párt Or­szágos Konferenciáján kijelölt intéz­kedésekhez, amelyeknek célja szo­cialista hazánk felvirágoztatása és jóléte. Az a bizalom és optimizmus, amellyel a munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiség, egész népünk a jelent és a jövőt szemléli, erőteljesen kifejezésre jut a gazdasági, a műszaki-tudomá­nyos és a szociális-kulturális tevé­kenység minden területén eddig el­ért szép eredményekben, amelyek messzemenően bizonyítják, mi­lyen helyesen alkalmazza a Ro­mán Kommunista Párt a marxiz­­mus-leninizmus általános elveit or­szágunk sajátosságaira, milyen hű­séggel szolgálja a román nép alap­vető érdekeit. Azok a sikerek, amelyeket évről év­re az állami terv és a vállalások telje­sítésében és túlszárnyalásában értünk el, kifejezik társadalmi rendünk élet­erejét és dinamizmusát, beszédesen szemléltetik az­­ összes dolgozók hő­siességét, és szilárd alapot jelente­nek új eredmények elérésére az or­szágnak a következő időszakban való fejlesztésében. Mindezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárultak a szakszer­vezetek is, amelyek a párt irányítá­­sával fontos feladatuknak tekintet­ték a dolgozók még aktívabb bevoná­sát a szocialista versenybe, jobban töltötték be szakmai-szervezeti hiva­tásukat, hasznosítva az alkalmazot­tak millióinak tehetségét, szorgalmát és újító szellemét. A szakszervezetek ápolták a tömegek soraiban a munka iránti fejlett magatartást, a szemé­lyi és a kollektív felelősséget a terme­lési feladatok megvalósításáért, te­vékenyen részt vettek a dolgozók munka- és életkörülményeinek javí­tását szolgáló intézkedések megvaló­sításában. A dolgozók munkában való oda­adásának, hazafiságának kifejezése­ként, a szakszervezeti szervek és szervezetek nagy lelkesedéssel fogad­ták a Bukarest municípiumi és a Te­­mes megyei pártszervezetek verseny­­felhívását, nemkülönben az összes megyei pártszervezetek vállalásait az 1969. évi nemzetgazdaság-fejlesz­tési terv feladatainak túlszárnyalá­sára. Az RSZASZ Központi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága mindenben csatlakozik a párt kezdeményezte ér­tékes akcióhoz, amely az RKP KB titkárságának a megyei pártszerve­zetek közötti verseny lefolyására vo­natkozó határozatában ölt testet, és felhívja a szakágazati szakszerveze­ti szövetségek bizottságait, a szak­­szervezetek megyei, municípiumi és városi tanácsait, az összes vállalati és intézményi szakszervezeteket, hogy felhasználják egész szervezőké­pességüket, az évek során a szocia­lista verseny szervezésében szerzett tapasztalatukat, népszerűsítsék áll­hatatosan a megyei pártszervezetek vállalásait, hogy azokat megismerje és magáévá tegye a dolgozók nagy tömege, mozgósítsák őket a vállalá­sok teljesítéséért és túlszárnyalásá­ért. A szakszervezetek támogassák az igazgató­bizottságokat, hogy azok felbontsák a tervfeladatokat osztá­lyonként és munkahelyenként, ne­gyedévenként és havonként, s ezen az alapon szorosan összefonják, a tervfeladatok összes alkalmazottak­kal való megvitatását azzal a törek­véssel, hogy minden vállalatban megállapítsák a célkitűzéseket és a vállalásokat a belső erőforrások tel­jes hasznosítására, a termelőkapa­citások, a munkaerő és a munkaidő ésszerű felhasználására a termelés és a munkatermelékenység növelé­séért, a termékek minőségének javí­tásáért, a rentabilitás fokozásáért és mindazon műszaki és szervező intéz­kedések meghozataláért, amelyek a vállalt kötelezettségek megvalósítá­sához vezetnek. A tervezőintézetekben működő szakszervezetek összpontosítsák a tervezők egész tevékenységét arra, hogy idejében és jó minőségben ké­szítsék el a terveket, kutassanak fel minél gazdaságosabb megoldásokat a költségelőirányzatok, a technoló­giai területek csökkentéséért bizo­nyos berendezések szabadtéri tele­pítésével, a beépített területek jobb kihasználásával. Az építő-szerelő egységekben mű­ködő szakszervezetek szervezzék meg alaposabban a versenyt a ter­vezett beruházások teljes megvaló­sításáért és az épülőben levő objek­tumok kivitelezési idejének csök­kentéséért, a helyes anyaggazdálko­dásért és az objektumok gondos és tetszetős kivitelezéséért. A kutatóintézetek szakszervezetei fokozzák tevékenységüket a tudósok és a kutatók körében, hogy haszno­sítsák ezek alkotó potenciálját az új technológiai eljárásoknak gazda­sági egységekben való bevezetésé­ben, a gépek és a berendezések kor­szerűsítése legjobb megoldásainak felkutatásában, a termékek műszaki­gazdasági tulajdonságainak javítá­sában. Az állami mezőgazdasági egységek szakszervezetei mozgósítsák az ösz­­szes dolgozókat a traktor- és mező­gazdasági géppark teljes kihaszná­lására, a földalap helyes felhaszná­lására és az öntözött területek bő­vítésére, járuljanak hozzá a fokozott növényi és állati termelés elérésé­hez a lakosság fogyasztási szükség­leteinek kielégítéséért és az ipar nyersanyagellátásáért. Ahhoz, hogy biztosítsuk a dolgozó tömegek aktív részvételét az 1969. évi állami terv teljesítéséért és túl­szárnyalásáért vívott harcban, a szakszervezeteknek hozzáértéssel és kezdeményezőkészséggel, dinamiku­san és minél hatásosabban kell megszervezniük a szocialista ver­senyt minden munkahelyen, üzem­osztályban és vállalatban, bevonva ebbe a fontos mozgalomba az ösz­­szes munkásokat, mérnököket, mes­tereket és technikusokat, messze­menően ki kell használniuk az él­munkások értékes tapasztalatát, hogy munkamódszereik az egész kollektíva közkincsévé váljanak, szé­les körben népszerűsíteniük kell a versenyt erkölcsileg és anyagilag ösztönözve a kitüntetetteket és az élmunkásokat. Széles körű és sokoldalú kulturá­lis-nevelő tevékenységet folytatva, a szakszervezeteknek rendkívül fon­tos szerepet kell betölteniük a munkafegyelem minden vonatko­zásban való erősítésében, jobban fel kell használniuk a társadalmi ráhatás formáit és a közvéleményt, úgyhogy minden alkalmazott meg­értse a fegyelem fontosságát a ter­melőfolyamatban mind saját ér­deke, mind pedig munkaközösségé­nek az érdeke szempontjából. A megyei, a municípiumi és a vá­rosi bizottságok állítsák figyelmük homlokterébe a szakszervezetek irá­nyítását, hogy azok hatékonyan részt vegyenek a vállalatok gazdasági te­vékenységében, s ezekkel együtt kezdeményezzenek tapasztalatcseré­ket, értekezleteket és más tömeg­akciókat a fejlett munkamódszerek elterjesztéséért, a nyers- és segéd­anyagokkal való takarékosságért, különösen pedig a fém-, fa- és tü­zelőanyag takarékosságért, a ter­mékek minőségének javításáért, a selejt kiküszöböléséért, az újító­­mozgalom fejlesztéséért, a köz­vagyon védelméért, a vállalatok, az üzemosztályok és a munkahelyek jó gazdálkodásáért és a munkakörül­mények javításáért. A szakszervezeti szövetségek bi­zottságai, az illetékes miniszté­riumokkal együtt —az RKP KB Irányelvei alapján és figyelembe véve az 1969-es állami terv fő irány­vonalait — jelöljék ki a szocialista verseny céljait, hogy azok biztosít­sák a hasonló arcélű vállalatok kö­zötti élénk vetélkedést, továbbá je­löljék ki azokat az összehasonlítható kritériumokat, amelyek lehetővé te­szik a termelési ágankénti és alágan­­kénti kitűnt és élenjáró egységek megállapítását. A szakszervezeti szövetségek bi­zottságainak feladata, hogy a mi­nisztériumokkal karöltve negyed­évenként elemezzék a vállalatok kö­zötti verseny folyását, tegyenek ha­tékony intézkedéseket a nehézségek­kel küszködő vállalatok támogatá­sáért tervfeladataik teljesítésében, az év végén pedig, az elért ered­mények ismerete alapján, anyagilag és erkölcsileg ösztönözzék az élen­járó és a kitűnt vállalatokat. Az 1968-as szocialista verseny élenjáróit és élenjáró munkaközössé­geit megillető erkölcsi és anyagi ösz­tönzések kiosztása — amelyre 1969 első negyedében kerül sor — legyen újabb alkalom az összes munka­­közösségek mozgósítására az 1969. évi terv és vállalások teljesítéséért és túlszárnyalásáért Minthogy 1969-ben általánosításra kerül az új fizetési rendszer és fel­emelik a fizetéseket, — erre az ak­cióra a béralap mintegy 4 milliárd lejjel növekszik — a szakágazati szakszervezeti szövetségek, a me­gyei, a municípiumi és a városi ta­nácsok és az összes szakszervezeti bizottságok vegyenek részt hozzá­értéssel és felelősséggel ebben a je­lentős akcióban, valamint a műszaki normák kidolgozásában és alkal­mazásában, mozgósítsák az alkal­mazottak egész tömegét újabb belső tartalékok feltárására, és hasznosí­tására, hogy a béremelés ne érintse a termékek önköltségét és a vállala­tok jövedelmezőségét. Ugyanakkor fordítsanak különleges figyelmet az alkalmazottak munka- és életkörül­ményeinek szüntelen javítására. Mélységes hazafias büszkeséget érezve a szocialista Románia építé­sében elért eredmények iránt, a dol­gozók a haza felszabadulásának XXV. évfordulóját és az RKP X. kongresszusát újabb győzelmekkel fogadják, valóra váltva a megyei pártszervezetek vállalásait Hasznosítva Nicolae Ceaușescu elvtársnak az RKP KB 1968 de­cemberi plénumán elhangzott ér­tékes útmutatásait, a szakszerveze­tekben részt vevő dolgozók bizako­dással és elszántan fognak küzdeni pártunk és államunk bel- és kül­politikájának megvalósításáért. Bizalommal lépve az új évbe, az RSZÁSZ Központi Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága, a városi és a falusi szakszervezetekhez és ezek vezetőségeihez fordulva, kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy az összes dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, a párt és a szo­cialista hazájuk iránti határtalan szeretettől áthatva, minden erejüket, hozzáértésüket és munkabírásukat latba vetik, hogy megvalósítsák a szocialista Románia fejlesztésének, a nemzeti vagyon gyarapításának nagyszerű programját, mert ez a biz­tos útja egész népünk jóléte növeke­désének. a fővárosi dolgozók munkaközösségeinek képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) Jalán, az ötéves terv negyedik esz­tendei feladatainak teljesítésén. A felszólalók kidomborították, hogy ezekben a napokban a munkakö­zösségek lelkesen válaszolnak a párt felhívására, versenyre kelnek, hogy új, hazánk sokoldalú fejlődé­sének ütemét gyorsító vívmányok­kal köszönthessék hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóját és a párt X. kongresszusát. Hangsúlyoz­ták a dolgozók munkavállalásainak nagy fontosságát és kiemelték, hogy e vállalásokat magas fokú fe­lelősséggel vitatták meg és dolgoz­ták ki, ami már eleve biztosítja valóra váltásukat. Megelégedéssel és büszkeséggel hangsúlyozták az 1969-es esztendő távlatait a főváro­si ipar fejlődésében, a város urba­nisztikai és közművesítési színvo­nalának emelkedésében. A felszólalók melegen köszöntöt­ték a párt- és államvezetőket, Ni­colae Ceaușescu elvtársat, jó egész­séget, hosszú életet, lankadatlan energiát kívántak nekik hazánk jólétének és haladásának szolgála­tában. Ezután beszédet mondott Nicolae Ceaușescu elvtárs, s a párt- és államvezetőség nevében megköszön­te a jelenlevők jókívánságait. Nem kívánok kitérni az 1968-as esztendő eredményeire — mondotta a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára —, mert a fővárosi pártszervezet egy héttel ezelőtt lezajlott konferen­ciája átfogóan elemezte ezeket az eredményeket, s kiemelte, hogy a bukaresti dolgozók a szocializmus építőinek erős osztagát alkotják Romániában. A fővárosi dolgozók igen jelentősen hozzájárultak mind­azokhoz a nagy eredményekhez, amelyeket népünk ért el a szocia­lizmus építésében, az 1968. évi terv teljesítésében. Nicolae Ceausescu elvtárs utalt a felszólalóknak arra a kijelenté­sére, hogy a bukaresti vállalatok­ban a municípiumi pártszervezet felhívása alapján újabb gazdasági erőtartalékokat, újabb lehetősége­ket tártak fel a konferencián el­hangzott munkavállalások teljesíté­sére, sőt túlteljesítésére, majd eze­ket mondotta . Meggyőződésem, hogy ez megfelel a realitásoknak; magam is ismerek jónéhány fővá­rosi vállalatot, ismerem a Bukarest municípiumi kommunistákat, a bukaresti dolgozókat, s jól tudom, hogy ha valamihez hozzáfognak, csodákat képesek művelni. Mélysé­ges meggyőződésem, hogy a buka­resti pártszervezet, a fővárosi dol­gozók túlszárnyalják a tervet és vállalt feladataikat. Most, az új esztendő küszöbén, szeretnék minél nagyobb sikereket kívánni az összes bukaresti kommunistáknak, az ösz­­szes bukaresti dolgozóknak jövő évi feladataink teljesítéséhez. Befejezésül kívánom önöknek, és önök útján az összes fővárosi vál­lalatok munkaközösségeinek, a Bu­karest municípiumi pártbizottság­nak, az összes kommunistáknak, váljanak valóra leghőbb törekvé­seik, vágyaik. Boldog új esztendőt! 1969. JANUÁR 3. PÉNTEK

Next