Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)
1969-09-19 / 6805. szám
1969. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Köztudomású, hogy a Román Kommunista Párt iparosítási politikája keretében különös súlyt fektet az alapvető iparágak, köztük a fémipar, gyorsütemű fejlesztésére, így például, míg az ország ipari össztermelése 1968-ban 11,6 százalékkal növekedett az előző évi szinttel szemben, a kohóipari termelés növekedése 15,7 százalékot mutat. Ez az átlagos ütemet meghaladó fejlődés azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség a fémekkel való ésszerű gazdálkodásra, a fajlagos fémfogyasztás csökkentésére, hiszen az iparnak, de valamennyi gazdasági tevékenységi ágnak is a fejlődése és korszerűsítése egyre több fém felhasználását igényli. Nem véletlen tehát, hogy a Román Kommunista Párt kezdeményezéséből iparvállalatainkban az utóbbi évek folyamán széles körű fémmegtakarítási mozgalom bontakozott ki, amelyből a Bihar megyei iparvállalatok is kiveszik részüket. A fontosabb fémfogyasztó vállalatok az eltelt nyolc hónap alatt közel 400 tonna fémet takarítottak meg, ami egész évre vonatkozó vállalásaik 133 százalékban való teljesítését jelenti már eddig. A legjobb eredményeket elérő vállalatok közé sorolhatjuk a Dr. Petru Groza városi Bányagépgyárat, a Timföldüzem Központi Javítóműhelyeit, a nagyváradi „Bihoreana“ helyiipari vállalatot, valamint az Electro-Metal kisipari termelőszövetkezetet. Ami a fémfogyasztás csökkentésének általános részarányát illeti az üzemenként 0,35-től 3,64 százalékig változik, és azt is tanúsítja, hogy az igazgató bizottságok nem minden iparegységben fordítanak kellő figyelmet erre a problémára. Ugyanakkor meg kell még jegyeznünk azt is, hogy a fémmegtakarítások több mint 95 százaléka a gyértmányok újratervezéséből, vagy a technológiai folyamatok tökéletesítéséből származik. Elenyészően csekély a helyettesítések útján nyert megtakarítás. Pedig jól tudjuk, hogy a műanyagipar rohamos fejlődése nagy lehetőségeket nyújt erre. Ezért a fémmegtakarítási mozgalom egyik időszerű feladata gazdaságos műszaki megoldásokat találni a különböző fémek műanyagokkal való helyettesítésére. A fémfogyasztás csökkentése helyzetének elbírálásához azonban, nem elégséges, csupán a fentebb említett néhány adat és szempont elemzése. Szükséges sokoldalúan megvizsgálni a fémtakarékosság tartalékait, hogy értékesíthessük lehetőségeit. Az egyik erre vonatkozó mutatószám a fémek felhasználási együtthatója, amely azt mutatja, hogy a súlyegységnyi késztermék előállításához mennyi fémet fogyasztottunk. A Dr. Petru Groza városi Bányagépgyár munkaközössége például 1 tonnányi gyártmányhoz 1,03 tonna fémanyagot használt fel; a szalontai Metalul 1,12 tonnát, a váradi Bihoreana 1,26 tonnát, a Járműszerelvénygyár 1,29, a Metalica és Infratirea 1,33, a Timföldüzem Központi Javítóműhelyei 1,35 tonnát stb. Jóllehet ezt az együtthatót sokféle tényező : az anyagellátási feltételek, a termelési folyamat sajátosságai, a szervezés színvonala és egyebek is befolyásolják; végleges alakulása döntő módon az alkalmazott gyártási technológia hatékonyságát tükrözi. Tehát az együttható megjavításában és az 1-hez való közelítésében a meghatározó szerepet a fémmegmunkáló eljárások szüntelen tökéletesítése játssza. Ezt kell szem előtt tartania iparvállalataink műszaki személyzetének is, mindennapos tevékenysége során. Egy másik, első látszatra talán mellékesnek tűnő probléma, a fajlagos fémfogyasztási normák kérdése. A megtakarítások kiszámításánál ugyanis ezekhez hasonlítják a tényleges fogyasztást. Ha a normák elavultak, nem sok erőfeszítésbe kerül nagyobb méretű fémfogyasztáscsökkentést bejegyezni a nyilvántartásba. Ha azonban időszerűsítették, már komolyabb és reálisabb tartalék felhasználására van szükség. Ilyen elgondolás vezetett bennünket, amikor néhány jelentősebb fémfogyasztó vállalat, keretében felmértük a fajlagos fémfogyasztási normák időszerűségét. Az adatokból kitűnik, hogy a fogyasztási normák fele kétévesnél régibb, több mint 10 százalékukat pedig három, vagy annál több éve nem vizsgálták felül. A normák felülvizsgálása tehát egy reális tartaléka a fémfogyasztás csökkentésének. Ez az intézkedés azonban csak akkor hatékony, ha nem formálisan, jelképesen hajtják végre, amint az, sajnos nem egy esetben megtörténik, hanem olyan szigorúsággal, amely érezhetően csökkenti a tervbe vett és tényleges fémfogyasztás közötti különbséget Az ilyenfajta ösztönző felfogásnak nagy jelentőségevan az anyaggazdálkodás ésszerűsítését illetően. Noha a megtakarításoknak egyik jól ismert formája a fémhulladékok közvetlen felhasználása, nem sok vállalatnál foglalkoznak érdembelileg ezzel a kérdéssel. Az eredmények is nagyon eltérőek. Míg például a szalontai „Metálus“ vállalat keretében több mint 10 százalékot használtak föl újra a termelési folyamatban , a Járműszerelvénygyárban alig több mint egy százalékot, más fémipari vállalatnál pedig még, ennyit sem. Pedig a fel nem használás oka nem mindig az, hogy a szabási és előre gyártási eljárások tökéletesítése folytán a használható hulladék mennyisége zéróra csökkent volna. És végül meg kell emlékeznünk a fémfogyasztás csökkentésének, eddig aránylag elhagyagolt, útjáról is. A gépek, készülékek, termelőberendezések karbantartásához és javításához szükséges cserealkatrész-fogyasztás ésszerű csökkentésén keresztül elérhető fémmegtakarításról van szó. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy ez annál is inkább nagy horderejű, probléma, mivel nemcsak a közvetlenül fémfogyasztó vagy feldolgozó iparegységeket illeti, hanem az egész nemzetgazdaságot. E téren nagy lehetőségeket rejteget a megelőző karbantartás tudományos megszervezése, a gépi berendezések üzemeltetési időtartamának meghosszabbítása, valamint a kopott alkatrészek felújítása. „ A cserealkatrész fogyasztásnál a megtakarításokat több mint 22 százalékos arányban a kopott alkatrészek, felújítása útján érték el. Ha figyelembe vesszük ,hogy a karbantartási munkálatok minőségének javítása terén még sok a tennivaló, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy a cserealkatrész fogyasztás csökkentésének is vannak még jelentős tartalékai. A fenti néhány szempont ismertetése természetesen, nem meríti ki a fémfogyasztás csökkentésének lehetőségeit. Úgy véljük azonban, hogy jelentőségük kihangsúlyozása felhívja iparvállalataink, munkaközösségének és érdekelt szakembereink figyelmét a fémmegtakarítási mozgalom jelentőségére és valamennyi rendelkezésre álló eszközfelhasználásának szükségességére e cél érdekében. .evle ■ll9Vr Wesselényi Tibor mérnök. A KONGRESSZUSI FELADATOK TÜKRÉBEN_________________________ A FÉMFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK IDŐSZERŰSÉGE A szóbanforgó „váróterem“ előtt tornác nyújtózkodik, zöldre festett karfán gyermekek és üzők, ritkábban férfiak ücsörögnek, a felnőttek legtöbbször karjukban csecsemőt ölelnek. A karfán való ücsörgés szertartását csak szép időben tessék elképzelni, rossz időjárás esetén az emberek a „váróteremben“ álldogálnak. Üldögélni ugyanis a mi esetünkben lehetetlen, mivel a körülbelül nyolc négyzetméteres, cementpadlós és huzatos lépcsőfeljáratban nincs egyetlen ülőalkalmatosság sem. Egy orvosi rendelő „váróterméről“ van szó. S nem valami eldugott kis hegyi faluban, hanem Csíkszeredában, a központi egészségügyi körzetben, az 1-es körzetben, azaz, mint a bevezető sorokból nagyjából kiderülhetett, a gyermekrendelőben. Tessék elképzelni egy háromnegyed órás, egész órás állingálást, ücsörgést, karon a beteg LÉPCSŐFELJÁRAT, MINT BETEGEK VÁRÓTERME gyermekkel, csecsemővel. Lehet hogy megalapozatlan az aggodalmam, miszerint a huzatos feljáróban töltött egy óra esetleg sokat árthat az amúgy is beteg gyermeknek. A rendelőnek szabályos váróterme volt valamikor, nem nagy, de civilizált szobaszékekkel és fűtési lehetőséggel. Fél évvel ezelőtt azonban kiszemeltetett a luxuscipőüzlet raktárhelyiségéül. Nem akarom kétségbe vonni, hogy Csíkszeredának égető szüksége van a Romarta üzletre, s azt sem, hogy ennek raktárhelyiségre. Véleményem szerint azonban a probléma ilyen megoldása mélységesen ellenkezik pártunk és államunk egész anya- és gyermekvédő politikájával, egyszerűen a humanizmus alapvető szabályaival. Véleményünk szerint a Csíkszeredai 1-es számú egészségügyi körzet többszáz gyermeke megbetegedés esetén nem várakozhat ilyen körülmények között. A megoldás is nyilvánvaló : váróterem kell. Még akkor is, ha a luxusüzlet kézi raktára ideiglenesen egy spanyolfal mögött húzódik meg. Kálmán Gyula A 28 méter hosszú teherkocsi az aradi vagongyár terméke A körültekintőbb lakásgazdálkodás (Folytatás az 1. oldalról) válásával, a lakóegyesületi szervek hatáskörével, a személyzet alkalmazásával, a lakóegyesület és a helyi szervek jogviszonyával stb. kapcsolatban. A minisztertanácsi határozat megbízza a Munkaügyi Minisztériumot, hogy az RSZASZ véleményezése alapján 60 napon belül dolgozzon ki utasításokat a lakóegyesületi alkalmazottak munkakönyvének kitöltéséről és vezetéséről, a Takarék- és Letétpénztárt (CEC) pedig, hogy a Pénzügyminisztérium véleményezésével adjon ki utasításokat a lakóegyesület pénzügyi műveleteinek lebonyolításáról. Az új szabályzat leszögezi, hogy a lakóegyesület célja: a közös használatban levő épületrészek és berendezések karbantartása, a közös költségrészek begyűjtése, a közvagyon helyes kezelésének és a szocialista együttélés szabályainak érvényesítése. A lakók közgyűlésének az alábbi főbb feladatai vannak: megválasztja a lakóegyesületi bizottságot s ennek tagjai közül kijelöli az elnököt és a titkárt; megválasztja az ellenőrző bizottságot; szükség esetén visszahívja a megválasztott tagokat; kijelöli az egyesület meghatalmazottját a lakók, illetve más személyek közül; megszabja a lakóegyesület ügyviteli dolgozóinak számát és feladatait, a pénzeszközök felhasználásának módját; jóváhagyja a költségvetést ; megadja a felmentvényt a bizottságnak és a meghatalmazottnak. A közgyűlési határozatok jogerősek és kötelezőek az egész tagságra. A törvényes rendelkezésekkel ellentétben álló határozatokat tíz napon belül bírósági hatóságok előtt meg lehet fellebbezni. A lakóegyesületi bizottság végrehajtja a közgyűlési határozatokat, a költségvetést, biztosítja a közös épületrészek és berendezések gondos kihasználását, beszámol munkájáról a tagságnak, megköti, illetve felbontja a munkaszerződést a fizetett meghatalmazottal, a közgyűlési határozatnak megfelelően alkalmazottakat vesz fel, illetve bocsát el, jóváhagyja a közös költségek havi kimutatását, megszervezi a lakások felülvizsgálását, részt vesz az épületmunkák átvételében, gondoskodik arról, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között játszhassanak, intézi a lakók fellebbezéseit stb. Az ellenőrző bizottság gondoskodik arról, hogy a választások az előírásoknak megfelelően történjenek, ellenőrzi a költségvetés összeállítását, legalább negyedévenként felülvizsgálja az egyesület ügyvitelét, javaslatokat szerkeszt és nyújt be a közgyűlésnek vagy a bizottságnak, az esetleges bűncselekményeket jelenti az illetékes szerveknek. ■ Az egyesület megbízottja szeme jogi keretei lyesen, vagy az illetékes alkalmazottak révén jegyzőkönyv alapján átveszi a közös épületrészeket és berendezéseket, intézi az ügyeket (pénzbeszedés ,illetve kifizetés, bérlajstrom, a közös költségek kiszámítása és felbontása a törvényes előírásoknak megfelelően, adósságok behajtása, előfizetés megkötése ellátó, illetve szolgáltató vállalatokkal, a megfelelő ellátás biztosítása, az alkalmazottak munkájának irányítása és ellenőrzése, a lakóegyesület képviselete harmadik fél előtt, a lakók kérvényeinek átvétele, iktatása és beterjesztése, a nyilvántartó iratok rendben tartása stb.). — Mi a lakóegyesület szerepe? — A szabályzat értelmében a lakóegyesületnek rendkívül fontos szerepe van a közös épületrészek és berendezések használatában, a szocialista együttélés feltételeinek megteremtésében, a kényelmes lakás maradéktalan kihasználásának biztosításában. Ennek azonban csakígy tehet eleget, ha választott szervei alaposan ismerik feladataikat és teendőiket és mindennemű bürokratikus formalizmustól mentesen dolgoznak. — Tehet-e nevelő jellegű intézkedéseket a lakóegyesületi bizottság azokkal szemben, akik megsértik a típusszabályzat előírásait? — A lakóegyesületi bizottságnak többek között feladata, hogy mozgósítsa a lakókat az épület karbantartására, gondozására, tisztántartására, a közös kertek, pázsitos részek, és világítóudvarok gondozására, hogy támogassa a néptanácsi végrehajtó bizottságok, képviselők, társadalmi szervezetek ilyen irányú akcióit. Gondoskodik természetesen a nézeteltérések megelőzéséről és elsimításáról is, e célból maga elé, illetve a közgyűlés elé idézheti a költségeket rendszertelenül fizető, az együttélési szabályokat sértő lakókat. A törvényes feltételek között bíráskodási bizottsághoz fordulhat, illetve kilakoltatást kérhet "itt illetékes bírósági szervektől. A" rendszertelenül fizetők névsorának kifüggesztése is jelentős nevelő eszköz a bizottság kezében. — Mennyiben van kapcsolata a lakóegyesületnek a néptanácsi végrehajtó bizottsággal, illetve az állami lakásgazdálkodási vállal Az új szabályozó rendelkezés többek között megszabja a lakóegyesület és a néptanácsi végrehajtó bizottság, illetve, az állami lakásgazdálkodási vállalat jogviszonyát is. A néptanácsi végrehajtó bizottság támogatja a lakóegyesületet — ez utóbbi kérésére — a közös épületrészek és berendezések használati problémáinak megoldásában, a pénzügyi-ügyviteli munkában, valamint a közös költségek kiszámításával és beszedésével kapcsolatos törvényes rendelkezések pontos alkalmazása terén. Támogatja a lakóegyesületet a lakásgazdálkodási vállalattal és az ellátó, illetve a szolgáltató vállalatokkal szemben, gondoskodik az esetleges viszályok operatív és objektív rendezéséről. A lakásgazdálkodási vállalat segíti az egyesületet a személyzet alkalmazásában, megvizsgálja a jelentkezők szakmai ismereteit és véleményezi felvételüket. Ezenkívül műszaki segítséget nyújt a lakóegyesületnek. Befejezésül hangsúlyozni kívánom: az új szabályozó rendelkezés csak a szükséges jogi kereteket szabja meg, a gondosabb, körültekintőbb lakásgazdálkodást azonban csakis az összes érdekelt tényezők hathatós együttműködése hozhatja meg, a zökkenőmentes ügyintézést pedig csakis hozzáértő, jó gazda módján dolgozó vezetők megválasztásával érhetjük el. Amikor tiszteletreméltó kézirataimat nagy műgonddal zártam borítékba, hogy a becsben álló olvasó okulását és szórakozását szolgálják, egyik újságíró kollegám a tevékenységemhez képest túlzott lelkesedéssel fordult hozzám. — Egészen bátran küldheted — kiáltotta — a posta a kézirataidat : föl fogja venni! — Miért ? kérdeztem. Miből gondolod ? A kérdés szónoki volt: magam is meg voltam győződve a posta jóindulatáról. Vagyis, hogy mindent elkövet a küldemény tovább juttatására. — Azért — felelte újságíró kollegám —, mert ezt az ügyet elintéztem. írtam egy riportot, hogy az ajánlott levél osztályon e kéziratokat harisnyának nézik és nem hajlandók fölvenni! Erre a kijelentésre a küldemény kiesett a kezemből. Az ügyet ugyanis én tettem szóvá, „Ajánlott harisnya“ című humoreszkemben, s ennek szerzőségéről nemvoltam hajlandó lemondani. Nem kívántam föláldozni, mint Ábrahám Izsákot, mert a humoreszket én írtam, míg Izsákot egy egész más próféta. — A harisnyáról én írtam — mondtam a kollegának konokul, mire az újságíró komoran megcsóválta a fejét. —•" Az én cikkem a lap 2211-es számában jelent meg — közölte mogorván, „Fuszekli a borítékban“ címen. — Az én „Ajánlott harisnyám“ pedig a 2213-asban — feleltem bizonyos zavarral. Azonnal levettük a kollekciót, hogy tényekkel bizonyítsuk állításunkat. Sajnos, sem a 2211-es, sem a 2213-as szám nem volt a gyűjteményben. .. Viszont a 2212-es számban egy karcolatra bukkantunk „Ajánlott börharisnya“ címen. Ebben Csiba Dénes könnyed szellemességgel arról cseveg, hogy levélküldeményében a posta árgusszemű tisztviselőnői indiáncsizmákat sejtettek. Az ajánlott börharisnya szerzője jónéhány ötletet tőlem sajátított el, bár az írásom csak a következő számban látott napvilágot. .. Ebből arra következtettem, hogy az emlékezetem megcsalt és közérdekű harisnya írásom előbb jelent meg." Visszalapoztunk, és reá is bukkantunk egy újabb bűnjelre, amely arra utalt, hogy ötletemet már hetekkel azelőtt elorozták, „Expressz-ajánlott bugyogó“ címen. A szerző — bizonyos Marjah Ede — vitriolos gúnnyal azt veti a tisztviselőnő szemére, hogy az ajánlott levélben a címben megnevezett hiánycikket sejtette. .. A cikk maró gúnyja egyébként kimutathatóan tőlem származott Ügyetlenebb, tanulatlanabb szellemi tolvajlásra vallott „Az ajánlott fürdőköpeny“ című írás. Ezt az esetet bővebben tárgyalta, mint én, humora ide-oda libegett és csak a tisztviselőnő rajzában emlékeztetett tömör ötleteimre. „Párnahuzat a borítékban“ címen egy álmatag, sőt alvásra serkentő tárcára akadtunk. Ennek szerzője csak ködösen vitatta a kérdést. A tisztviselőnő helyett egy csokornyakkendős szakállas postai alkalmazottat juttatott szerephez. Az íráson meglátszott, hogy nem az én humoreszkem közvetlen hatására készült. Valaki elmesélhette a történteket, a tárcaíró pedig mélabúsan megírta... Ahogy visszafelé lapoztunk az időben, a lapszámok között, úgy szaporodtak „Az ajánlott harisnya“ ötletének tolvajai. „Tizenkét esőkabát egy borítékban“. „Zsebkendőket pecsétel a posta“. „A posta nem veszi föl a függönyöket“. Ilyen címeken tiltakoztak a cikkírók a borítékok visszautasítása ellen... Nyilván, az én hatásomra. .. Minél tovább lapoztunk, annál határozottabban láttam, hogy a cikkírók már hónapokkal előbb igyekeztek elcsórni humoros megfigyelésemet, eredeti ötleteimet. Az ajánlott harisnya azonban így is állt a talpán : jónéhány olyan fordulatot sikerült belevinnem, amit az előzetes ötlettolvajok nem sejtettek, így azt, hogy írásomat szupraelasztikusnak sejtették. Utánam is megírták még néhányan, de ezek valószínűleg nem keltettek visszhangot. Én magam sem olvastam a cikkeket noha a kérdésnek szakértője — ha nem éppen enciklopédistája — vagyok. Újságíró kollegámmal végülis közös nyilatkozatbanegyeztünk meg. Elismertem, hogy neki is lehetnek érdemei az ajánlott levelek föladása terén, ő pedig elfogadta, hogy írásom maradandó pecsétet hagyott a posta munkastílusán és a borítékokon. Ezután együtt mentünk a postára, hogy közös nyilatkozottunkat ajánlott levélben föladjuk. Az ajánlott levél osztályon sort álltunk tisztességgel, majd átadtuk borítékunkat. A kisasszony megtapogatta a küldeményt, lebiggyesztette ajkát és ridegen közölte. — Sajnos nem vehetem föl. Ebben vagy esőköpeny van, vagy egy tucat női harisnya ! ... így intéződött el végülis a kínos ügy. Bajor Andor Az újságírók mindent elintéznek TÜCSÖK ÉS BOGÁR ELŐRE 3. oldal DÍJAZOTT MŰÉPÍTÉSZETI Alkotások A román építészek műveiben , új lakónegyedekben, szociálisegészségügyi-kulturális létesítményekben, közintézményekben ötvöződnek építészeti hagyományaink a korszerű igényekkel. Az új épületek egyszerű, finom ívelésű vonalaikkal, a környezetbe harmonikusan beilleszkedő színeikkel nagy hatást gyakorolnak a szemlélőre. A betonból, márványból, üvegből, acélból, műanyagokból készült épületek alkotóik tehetségéről és szépérzékéről tanúskodnak. Persze, az épületek között vannak szépek és még szebbek. A Műépítész Szövetség vezetőbizottsága azonban nem csak ezt, hanem még sok egyebet is tekintetbe vett, amikor a közelmúltban kiosztotta az 1968. évi építészeti díjakat. Figyelembe vették egyebek között önköltségüket, tartósságukat, s azt, hogy a lakások milyen kényelmet nyújtanak. A gondos mérlegelés után a szövetség hét művet díjazott. Megjutalmazta DrIVA VÁROS KÖZPONTJÁNAK alkotóit. Első felvételünk híven érzékelteti a régi város megújhodott központjának korszerűségét. Díjat kaptak továbbá a GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ VÁROSBAN EMELT 250 ÁGYAS SZÁLLODA (második felvételünk) építői is. A GALACI KOHÁSZATI KOMBINÁTRÓL már sok fényképet közöltünk. Ezúttal az irodaépületeket mutatjuk be. Ez mindössze egy része a 750 hektáron felépített hatalmas kombinátnak, amelyet jogosan ítélt jutalmazhatónak a bizottság. Utolsó felvételünk a 990 ágyas ugyancsak díjazott KONSTANCAI KÓRHÁZAT ábrázolja. (Munkatársunktól).