Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)

1970-01-13 / 6901. szám

Új formák közt, jobb munkával, gazdagabb hozamokat JELENTŐS INTÉZKEDÉSEK A TERMELÉS ÉS A MUNKA MEGSZERVEZÉSÉRE A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVET­KEZETEKBEN A póri KB múlt év decemberi plenáris ülése útmutatá­sainak szellemében nemrég a Mezőgazdasági Termelő­­szövetkezetek Országos Szövetségének plénuma ha­tározatot dolgozott ki és fogadott el az mtsz-ekben folyó munka megszer­vezése, normázása és javadalmazása tökéletesítésével kapcsolatban. A pártvezetésig kezdeményezte nagy jelentőségű intézkedéseket szövetke­zeti parasztságunk országszerte egy­öntetű érdeklődéssel, lelkesedéssel fogadta. Itt az ideje, hogy a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzem, a­­mely megváltoztatta a termelési vi­szonyokat, rátérjen a gazdálkodás fejlettebb módjaira, a föld megmű­velésének korszerűbb tech­nológiáit vezesse be. Mindez csakis a termelés és a munka tudományos megszerve­zésével valósítható meg. A munka megszervezése és java­dalmazása újabb formáinak beveze­tését a szövetkezeti mezőgazdaság fejlődése, műszaki-anyagi alapjának állandó növekedése tette lehetővé. Az új formák létrehozása szükséges­­sé vált azért is, hogy minél rövidebb idő alatt korszerűsíteni lehessen a mezőgazdasági termelés technológiá­ját, amelynek az mtsz-ek — mint szo­cialista nagyüzemek — tág keretet, kedvező feltételeket biztosítanak. Az mtsz-ek legfőbb célkitűzése nyilvánvalóan a termelés növelése. Ennek érdekében a közgyűlés határo­zatainak megfelelően tökéletesíteni fogják a munkaszervezési formákat. A farmok állandó brigádok rendel­kezésére bocsátják a szükséges ter­mőföldet, a termelőeszközöket, a munkaerőt. A közgyűlés meghatároz­za a naptári napok azon minimális számát, amelyeken kampányonként valamennyi tagnak dolgoznia kell. A termelés növelését, gazdasági haté­konyságának növekedését fogja elő­segíteni az új technológiák bevezeté­se, a műszaki-gazdasági alegységek létrehozása, a termelés összpontosí­tása, szakosítása, a belső gazdasági ügyvitel alkalmazása, a 10 órás mun­kanap kihasználását elősegítő tudo­mányos munkanormák bevezetése, amelyek — mint a nemzetgazdaság többi ágaiban — megfelelő jövedel­met biztosítanak. Figyelembe véve a különböző ter­melési ágak sajátosságait, a Határo­zat előirányzatai szerint az mtsz-ek­ben belső ügyvitellel rendelkező far­mokat szerveznek. A farmok, állandó művelésre, jól meghatározott nagy­ságú területet kapnak, saját jövedel­mi és kiadási terv szerint gazdálkod­nak, amely természetesen szerves része az mtsz össztermelési tervének. Természetesen megkapja a jó gazdál­kodáshoz szükséges termelési eszkö­zöket, a megfelelő állatállományt stb. A gépesítési osztályok létrehozá­sa lehetővé teszi a munkák gépesí­tési fokának növelését. A termelési és pénzügyi terv alapján a szövetke­zet vezetőtanácsa gondoskodik arról, hogy a farmok beruházási céljukat el­érhessék. A vezetőtanács fedezi a termelés más anyagi kellékeit, gon­doskodik a munkaerő elosztásáról. A farmok vezetését főiskolai kép­zettséggel rendelkező szakemberekre vagy gazdag tapasztalattal bíró tech­nikusokra bízzák. E szakemberei­ fe­lelősségérzetét csak növeli, hogy ők állítják össze a termelési terv terve­zetét, amelyet megvitatás végett a tagok elé terjesztenek. Minthogy a termelési feladatok teljesítéséért köz­vetlenül ő maga felel, a farmvezető köteles alaposan megszervezni a munkát, gondoskodni az új technoló­gia bevezetéséről, elkövetni mindent a termelés növelése, az önköltség csökkentése, az áru­leszállítási­ terv teljesítése érdekében. Bármilyen fel­adatot vagy utasítást a farmnak csakis annak vezetőjén keresztül le­het továbbítani. Amint a Határozat előírja, farmo­kat a termelés valamennyi szektorá­ban lehet létesíteni. Minthogy azon­ban a szakemberek száma nem ele­gendő , a szövetkezetek jórészében a termelés összpontosításának és sza­kosításának foka eléggé alacsony, helyesebb egyelőre csak az állotté- Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) Három esztendővel ezelőtt az éjféli vonat érkezése után szakadó esőben gyalogoltam be az állomásról, autóbuszt vagy taxit az úton sehol sem találtam. Tavaly két alkalom­mal is rövid hírben számol­tunk be arról, hogy a Szilágy megyei községgazdálkodási vállalat gépparkja újabb és újabb autóbuszokkal és sze­mélygépkocsikkal gyarapo­dott. Hogyan használják ki ezeket a szállítóeszközöket ? Ki korán kel... meglepődik Hajnali fél ötkor a hőmérséklet plusz öt fok. Egyelőre jól esik a hajnali szélcsendben a még népte­­len utcákon járni. Szokatlan időben, bejelentetlen látogatással kezdtem a napot, ugyanis a községgazdálko­dási vállalat székhelye felé tartot­tam. A nyitott kapun nyugodtan bárki bemehetett volna, senkinek sem tűnt fel, hogy az udvaron par­koló autóbuszokat nézegettem. In­nen a legközelebbi megállóhoz si­ettem, azzal a céllal, hogy az első járműre felszállok. Bár a megállót feltüntető oszlophoz álltam, az első kocsi mit sem törődve a magányos utassal, a városközpont irányába ro­bogott. Számát nem jegyezhettem le, ugyanis a sártól nem látszott. Nem sok idő múlva a 31—Sj—464. rendszámú autóbusz gördült ki az udvarról, de jó negyedórát veszte­gelt az­ utcán... a vezető a jegyke­zelőre várt. Háromnegyed órába ke­rült, míg a Kraszna utcai végállo­másra jutottam. Igaz, találomra ül­tem fel az első kocsira, hiszen sem­milyen tábla sem jelezte az út­irányt. Útközben a helyiipari válla­lat részlege felé tartó gyalogos munkásokat, valamint a megálló­helyeken várakozó utasokat figyel­tem meg. Átszállással a Köztársaság úti végállomásra is eljutottam. A felszállók ezen a vonalon is hango­san fejtették ki elégedetlenségüket a késlekedésért Fölösleges részletezni a járatokon szerzett tapasztalatokat, tömören így foglalhatók össze: az autóbu­szok fűtetlenek, az ajtók rosszul zár­nak, kívülről sárosak, még a szám­táblájuk sem látszik, nem tartják be a menetrendet Hosszú az út Nagykárolyig A reggeli csúcsforgalom után ál­talában kevés a várakozó az autó­buszmegállóknál, csak a posta előtt áll türelmetlenül hatalmas tömeg. Ankétünk napján az utasoknak kilenc negyvenkor már nem volt mivel eljutniok a criseni-i állomás­ra, a busz már azelőtt, a menetrend betartása nélkül, sokkal korábban elindult. A Nagykárolyba tartó uta­soknak vagy sikerült taxival eljut­niuk a hat kilométernyire lévő vasútállomásra, vagy megvárták a délutáni vonatot. A zilahi rendszertelen utasszállí­tás nemcsak a helybelieket érinti. Bukarest, Nagybánya, Nagykároly vagy Nagyvárad felől jövet a Crive­­ni-i vasútállomáson kell leszállniuk az utasoknak (ami egyébként helyes intézkedés volt, hiszen ilyenképpen megszűnt a Zilahra való be- és ki­tolatás, s ezzel is csökkent az érde­kelt vasútvonalakon a menetidő, hogy aztán autóbuszokkal jussanak el a megyeszékhelyre). Ám a me­netrend semmibevétele, a járatok rossz megszervezése és az ellenőrzés hiánya következtében nagyszámú utas veszít értékes időt felesleges várakozással. Nem fél a potyautas Ha már hajnalban elindul az em­ber, akkor legyen következetes. Éj­fél előtti tapasztalatot szerezni in­dultam a 31—Sj—534 számú autó­busszal. 9.30-kor a kórház előtt szálltam fel, és 10-kor Kraszna ut­ca végállomásán voltam. Langyos szél fújt, így nem volt nehéz a vég­állomáson a húszperces „sofőr-pihe­nőt“ kivárni. Az út a vasútálló- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) Miért bosszankodik ZILAHON az autóbusz utasa ? Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6901 sz. 1­4 oldal ára 30 báni­­ 1970. január 13., kedd Ht A temesvári élelmiszeripari TM kombinátban üzembe helyez­ték az évi 1800 tonna termelő­­kapacitású tejporrészleget. A tej­termékgyárban elhelyezett új egység korszerű gépekkel és fel­szerelésekkel rendelkezik, ame­lyek biztosítják a technológiai folyamat magas fokú gépesítését és automatizálását. :M A kolozsvári porcelángyár­­ban üzembe helyezték a má­sodik fejlesztési és korszerűsítési időszak összes termelőkapacitá­sait. Ezzel könnyűiparunknak ez a nagy egysége elérte végleges kapacitását. H A nemrég üzembe helyezett­­ két új gépsor beállításával a medgidiai cementgyár évi terme­lőkapacitása 640 000 tonnával emelkedett. A napokban meg­kezdte a termelést a bővítési terv egy újabb objektuma, az az­besztcement-gépsor is.­­ A craiovai Electroputereben TM részben üzembe helyezték a nagyerejű transzformátorokat korszerű termelő­egységek '* ’I '*'* 'A'*#'­ előállító gyárat. Az üzem vezető­ségétől kapott tájékoztatás sze­rint az egységet az ötéves terv előirányzatain felül, az üzem ja­vaslata alapján hozták létre. A Vajdahunyadi Kohászati TM Kombinát bluming-hengerdé­­jében határidőben üzembe he­lyeztek két nagy kapacitású mélykemencét. Az új kemencék növelik a fémhevítő felületet s ezzel fokozzák a hengerlés sebes­ségét. Ugyanitt további kemencé­ket építenek az acélöntéések he­vítésére. A gazdaságosabb anyagfelhasználás lehetőségei Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén ismét külön kitért a gazdasági ha­tékonyság kérdésére, s mint hang­súlyozta, a nyers- és segédanyagok maximális kihasználása ilyen szem­pontból rendkívül fontos. Kétségte­len, hogy a még meglehetősen laza anyagfogyasztási normák megterhe­lik a termékek önköltségét, a nem­zetgazdaság anyagmérlegét, s végső fokon visszavetik az anyagi javak termelésének korszerűsödését. Az anyagtakarékosság tehát a ter­melés növelésének egyik jelentős tényezője. Az ésszerű anyagfelhasz­nálás növeli a társadalmi munka termelékenységét. Ha a nyers- és segédanyagokat kellő mennyiségben és választékban szerezzük be és­ kö­rültekintően, takarékosan használ­juk fel, holtmunkát (tárgyiasult munkát) takarítunk meg, tehát — még változatlan élőmunkaráfordí­tás mellett is — előmozdítjuk a tár­sadalmi munka termelékenységét. Egyébként, a kisebb anyagfogyasztás élőmunka-megtakarítást is hoz : összességében kevesebb társadalmi munkát kell fordítani a nyers- és segédanyagok kitermelésére, szállí­tására, a nyersanyag feldolgozására, a késztermék mozgatására, raktáro­zására stb. Ha a félgyártmányt ki­sebb megmunkálási ráhagyással ál­lítjuk elő, holtmunkát és élőmunkát takaríthatunk meg egyszerre. A körültekintő anyagfelhasználás rendkívüli hatékonysága mindenek­előtt az önköltség szintjén és szer-­­kezetén mérhető le. Minthogy a nyers- és segédanyagok, az energia­­hordozók, főként a feldolgozó ipar­ágakban, igen jelentős helyet kap­nak az önköltség szerkezetében, ta­karékos felhasználásukkal lényege­sen csökkenthetjük a termelési költ­ségeket csaknem valamennyi ipar­­vállalatban. A gazdaságos anyagfelhasználás az aktív kereskedelmi és fizetési mérleg kialakítása szempontjából is fontos. Ha takarékoskodunk a nyers- és segédanyagokkal, keve­sebb nyersanyagot kell importál­nunk és több készterméket expor­tálhatunk. Ez devizamegtakarítást eredményez és topo késztermék,­­fő­ként magas műszaki színvonalú gép és berendezés behozatalát teszi le­hetővé. Eddigi fejtegetéseinket összefog­lalva megállapíthatjuk: a fajlagos anyagfogyasztás leszorításával tár­sadalmi munkát takarítunk meg, közelebbről növeljük a termelést és a munka termelékenységét, csök­kentjük az önköltséget, gazdaságo­sabbá tesszük a külkereskedelmet, gyarapítjuk a szocialista felhalmo­zást, további beruházásokat hajtha­tunk végre, végső fokon pedig gyors ütemben folytathatjuk az or­szág szocialista iparosítását, ami biztosítéka az egész nemzetgazdaság lendületes fejlődésének, a társadal­mi össztermék növelésének, az élet­­színvonal további emelkedésének. Érthető, hogy az RKP X. kon­­­gresszusa és a KB 1969 decemberi plenáris ülése megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkozott a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésének kér­déseivel. A plénum dokumentumai a prob­lémakörön belül joggal mutattak rá a gazdaságos fémfelhasználás elsőd­leges fontosságára. Minden korszerű gazdaságban ugyanis a fém igen­je- Dr. Nichita Miklós, egyetemi előadótanár (Folytatása a 2. oldalon) Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke Jugoszlávia SZSZK-ba utazott Vasárnap este Belgrádba utazott Ion Gheorghe Maurer, Románia Szo­cialista Köztársaság Minisztertaná­­ csának elnöke, hogy Mitja Ribicsics­­nek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására látogatást tegyen Jugoszlávia Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban. A román kormányfőt látogatásán elkíséri Emil Draganescu, a Minisz­tertanács alelnöke, Gheorghe Buz­­dugan, a Tudományos Kutatás Or­szágos Tanácsának elnöke, Nicolae Ecobescu, helyettes külügyminiszter, Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete, Grigore Burgaoanu, a Gazdasági és Műszaki Együttműkö­dési és Kooperálási Kormánybi­zottság alelnöke, Ion Morega, he­lyettes gépgyártóipari miniszter, Ion Minca, helyettes bányaipari minisz­ter, szakértők. Elutazáskor az Északi-pályaudva­ron jelen voltak a következő elvtár­sak : Gheorghe Panu, Gheorghe Ra­­dulescu, Ilie Verdet, Maxim Ber­­ghianu, Petre Lupu, Ion Iliescu, Mihai Marinescu, Ion Patan, a kor­mány több tagja és más hivatalos személyek. Ott volt Milorad Komatina, Jugo­szlávia SZSZK bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Mitja Ribicsics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke meghívására hétfő reggel Belgrádba érkezett Ion Gheorghe Maurer, Románia Szo­cialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A két ország zászlóival díszített belgrádi Dunav pályaudvaron a ro­mán vendégeket Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke, Stepan Marusics, Vojvodina Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke, Du­san Gligorjevics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, a román-ju­goszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv felének elnöke, Anton Vratusa helyettes külügyi államtitkár, Branko Pesics, a Belgrád városi szkupstina elnö­ke, Aleksandar Bakocsevics, Szer­bia SZK Végrehajtó Tanácsának alelnöke, Dolje Vogelnik, a tudo­mányos kutatás összehangolásával foglalkozó szövetségi tanács elnöke, Hasan Siliak, a gazdaságügyi állam­titkár helyettese üdvözölte. Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete és Iso Nyegovan, Ju­goszlávia bukaresti nagykövete Ju­goszlávia határától elkísérte Ion Gheorghe Maurert, a Miniszterta­nács elnökét. A pályaudvaron jelen volt a ro­mán nagykövetség és gazdasági képviselet több tagja, jugoszláv és külföldi újságírók. ★ Ion Gheorghe Maurer elvtárs interjúja Stjepan Vukusicsnak a Tanjug jugoszláv hiírü­gynökség tudósítójának A román-jugoszláv kapcsolatok jelenlegi stádiumáról, elmélyítésük és bővítésük lehetőségeiről és pers­pektíváiról Ion Gheorghe Maurer elvtárs ezeket mondotta: A román-jugoszláv kapcsolatokat, amelyek a gazdag hagyományos ba­rátságon és együttműködésen, a két ország szocialista társadalmi rend­jéből fakadó nemzetközi kap­csolatok elvein alapulnak az állandó mélyülés és bővülés jellem­zi ; ezek a kapcsolatok sikerrel fejlődnek, a kölcsönös megértés, tisztelet és bizalom szellemében. Ki­fejezve a két országnak a szocializ­mus építésében elért kimagasló si­kereit, a román-jugoszláv együtt­működés testet ölt a szocialista épí­tés legváltozatosabb területein ki­bontakozó anyagi és szellemi érték­csere fokozódásában. Az álláspon­tok megegyezése számos nemzetközi kérdésben és a kommunista és mun­kásmozgalom sok problémájában, szintén mélyíti az őszinte barátság és a sokoldalú együttműködés lég­körét. Jugoszláviai látogatásom hoz­zátartozik azoknak az akcióknak a sorozatához, amelyeket Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elv­társak 1969. szeptember 20-i vas­kapus találkozása alkalmával hatá­roztak el ; ez a találkozás kifejezte azt a közös szándékot, hogy tovább bővítsük az országaink közötti poli­tikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális együttműködést. A Mitja Ribicsics elvtárssal, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnökével sorra kerülő megbeszélések lehetővé teszik, hogy a problémák széles kö­rét tárgyaljuk meg ennek az együtt­működésnek a bővítéséért és konkre­tizálásáért, a kölcsönös tájékoztatá­sért az országainkban folyó szocia­lista építés egyes vonatkozásaival kapcsolatban és véleménycsere foly­tatásáért az időszerű nemzetközi kérdésekről. A továbbiakban a román kor­mányfő ezeket mondotta : Megelégedéssel tapasztalva a ro­mán-jugoszláv együttműködés erő­teljes fejlődését, természetesen nem állíthatjuk azt, hogy minden lehe­tőséget kimerítettünk. Országaink szüntelen haladása egyre újabb le­hetőségeket tár fel ennek az együtt­működésnek a bővítésére. Termé­(Folytatása a 4. oldalon) SPORT Az első érem Cortina d’Ampezzoban akkor, amikor már azt hittük, hogy még komoly helyezést sem érünk el, megszületett első érmünk. Igaz, nem arany, csupán bronz, de érem. Nagyon sokat érő érem.­Ez alkalommal is, akárcsak a tavaly Ion Panfuru és társai, tehát a bo­­bozók szerezték meg. Ezzel is bebi­zonyítva azt, hogy a román bob­sport a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. Érmünknek annál is job­ban örvendünk, mert Panfuruék kemény küzdelem után szerezték meg, legyőzöttjeik között olyan nevek szerepelnek, mint Caspari, a híres Monti utódja és tanítvá­nya, Floth, a nyugatnémetek nagy reménysége, aki hónapok óta jár­ja Európát, hogy megfelelő havat keressen, mindenkinél többet edz­­zen. És kik előzték meg csapatun­kat ? A Zimmerer által vezetett nyugatnémet bob, amely, mint is­meretes, az elmúlt esztendőben, az észak-amerikai Lake Placid mellett kígyózó pályán a világ legjobbjának bizonyult és a Ba­­turone által vezetett spanyol csa­pat, amelyet úgy tartanak számon, mint az idény nagy meglepetését. És az első éremről még mindig nem mondtunk el mindent. Ezelőtt egy héttel már vártuk megszületé­sét. A bob-kettősök versenye ugyanis az elmúlt esztendőkben mindig ígért nekünk valamit. A kettős volt Panfuru nagy speciali­tása. Érem mégsem született. Nem is születhetett, mert a helyezéshez nem elég a tehetség, sok, nagyon sok munka is kell hozzá. Márpe­dig Panfuruékhoz az időjárás az idén egyáltalán nem volt kegyes. Hetekig vártak a hóra a Bucegi lejtőin, a Piatra Arse menedékház közelében. De a hó nem úgy ér­kezett, mint várták. Viharral jött, a kis pályát pillanatok alatt tönkretette, a fiúkat pedig a pra­­hovai alti planoról lezavarta. Panfuru és társai így kénytelenek voltak m minden edzés nélkül elu­tazni Cortinába, azzal a remény­nyel, hogy ott majd pótolják, amit itthon kénytelenek voltak el­mulasztani. Fortuna azonban ke­gyetlen volt. Cortinában csupán két lesiklást engedélyezett a sors. Két lesiklással a hátuk mögött álltak rajthoz kettesben a fiúk, így érthető, hogy hatodik helynél többre nem futotta erejükből. De Ion Panturut ismerni kell. Nem az az ember, aki feladja a harcot. Ami nem sikerült kettes­ben, az sikerült négyesben. Meg­szerezte a bronzot, első érmün­ket, amely ugyan nem csillog úgy, mint az arany, de érem. Képzel­jük el, ha labdarúgóink térnének haza fakó bronzzal. Mindjárt másképpen beszélnénk róla, még az arany csillogását is felfedez­nénk rajta. Dehát csak bobról van szó ... Bihari János A 2. oldalon SORSOLTAK A LABDARÚ­GÓ VB TIZENHATOS DÖN­TŐJÉRE ROMÁNIA a legerősebb csoportban

Next