Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)
1970-01-13 / 6901. szám
Új formák közt, jobb munkával, gazdagabb hozamokat JELENTŐS INTÉZKEDÉSEK A TERMELÉS ÉS A MUNKA MEGSZERVEZÉSÉRE A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A póri KB múlt év decemberi plenáris ülése útmutatásainak szellemében nemrég a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének plénuma határozatot dolgozott ki és fogadott el az mtsz-ekben folyó munka megszervezése, normázása és javadalmazása tökéletesítésével kapcsolatban. A pártvezetésig kezdeményezte nagy jelentőségű intézkedéseket szövetkezeti parasztságunk országszerte egyöntetű érdeklődéssel, lelkesedéssel fogadta. Itt az ideje, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely megváltoztatta a termelési viszonyokat, rátérjen a gazdálkodás fejlettebb módjaira, a föld megművelésének korszerűbb technológiáit vezesse be. Mindez csakis a termelés és a munka tudományos megszervezésével valósítható meg. A munka megszervezése és javadalmazása újabb formáinak bevezetését a szövetkezeti mezőgazdaság fejlődése, műszaki-anyagi alapjának állandó növekedése tette lehetővé. Az új formák létrehozása szükségessé vált azért is, hogy minél rövidebb idő alatt korszerűsíteni lehessen a mezőgazdasági termelés technológiáját, amelynek az mtsz-ek — mint szocialista nagyüzemek — tág keretet, kedvező feltételeket biztosítanak. Az mtsz-ek legfőbb célkitűzése nyilvánvalóan a termelés növelése. Ennek érdekében a közgyűlés határozatainak megfelelően tökéletesíteni fogják a munkaszervezési formákat. A farmok állandó brigádok rendelkezésére bocsátják a szükséges termőföldet, a termelőeszközöket, a munkaerőt. A közgyűlés meghatározza a naptári napok azon minimális számát, amelyeken kampányonként valamennyi tagnak dolgoznia kell. A termelés növelését, gazdasági hatékonyságának növekedését fogja elősegíteni az új technológiák bevezetése, a műszaki-gazdasági alegységek létrehozása, a termelés összpontosítása, szakosítása, a belső gazdasági ügyvitel alkalmazása, a 10 órás munkanap kihasználását elősegítő tudományos munkanormák bevezetése, amelyek — mint a nemzetgazdaság többi ágaiban — megfelelő jövedelmet biztosítanak. Figyelembe véve a különböző termelési ágak sajátosságait, a Határozat előirányzatai szerint az mtsz-ekben belső ügyvitellel rendelkező farmokat szerveznek. A farmok, állandó művelésre, jól meghatározott nagyságú területet kapnak, saját jövedelmi és kiadási terv szerint gazdálkodnak, amely természetesen szerves része az mtsz össztermelési tervének. Természetesen megkapja a jó gazdálkodáshoz szükséges termelési eszközöket, a megfelelő állatállományt stb. A gépesítési osztályok létrehozása lehetővé teszi a munkák gépesítési fokának növelését. A termelési és pénzügyi terv alapján a szövetkezet vezetőtanácsa gondoskodik arról, hogy a farmok beruházási céljukat elérhessék. A vezetőtanács fedezi a termelés más anyagi kellékeit, gondoskodik a munkaerő elosztásáról. A farmok vezetését főiskolai képzettséggel rendelkező szakemberekre vagy gazdag tapasztalattal bíró technikusokra bízzák. E szakemberei felelősségérzetét csak növeli, hogy ők állítják össze a termelési terv tervezetét, amelyet megvitatás végett a tagok elé terjesztenek. Minthogy a termelési feladatok teljesítéséért közvetlenül ő maga felel, a farmvezető köteles alaposan megszervezni a munkát, gondoskodni az új technológia bevezetéséről, elkövetni mindent a termelés növelése, az önköltség csökkentése, az áruleszállítási terv teljesítése érdekében. Bármilyen feladatot vagy utasítást a farmnak csakis annak vezetőjén keresztül lehet továbbítani. Amint a Határozat előírja, farmokat a termelés valamennyi szektorában lehet létesíteni. Minthogy azonban a szakemberek száma nem elegendő , a szövetkezetek jórészében a termelés összpontosításának és szakosításának foka eléggé alacsony, helyesebb egyelőre csak az állotté- Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) Három esztendővel ezelőtt az éjféli vonat érkezése után szakadó esőben gyalogoltam be az állomásról, autóbuszt vagy taxit az úton sehol sem találtam. Tavaly két alkalommal is rövid hírben számoltunk be arról, hogy a Szilágy megyei községgazdálkodási vállalat gépparkja újabb és újabb autóbuszokkal és személygépkocsikkal gyarapodott. Hogyan használják ki ezeket a szállítóeszközöket ? Ki korán kel... meglepődik Hajnali fél ötkor a hőmérséklet plusz öt fok. Egyelőre jól esik a hajnali szélcsendben a még néptelen utcákon járni. Szokatlan időben, bejelentetlen látogatással kezdtem a napot, ugyanis a községgazdálkodási vállalat székhelye felé tartottam. A nyitott kapun nyugodtan bárki bemehetett volna, senkinek sem tűnt fel, hogy az udvaron parkoló autóbuszokat nézegettem. Innen a legközelebbi megállóhoz siettem, azzal a céllal, hogy az első járműre felszállok. Bár a megállót feltüntető oszlophoz álltam, az első kocsi mit sem törődve a magányos utassal, a városközpont irányába robogott. Számát nem jegyezhettem le, ugyanis a sártól nem látszott. Nem sok idő múlva a 31—Sj—464. rendszámú autóbusz gördült ki az udvarról, de jó negyedórát vesztegelt az utcán... a vezető a jegykezelőre várt. Háromnegyed órába került, míg a Kraszna utcai végállomásra jutottam. Igaz, találomra ültem fel az első kocsira, hiszen semmilyen tábla sem jelezte az útirányt. Útközben a helyiipari vállalat részlege felé tartó gyalogos munkásokat, valamint a megállóhelyeken várakozó utasokat figyeltem meg. Átszállással a Köztársaság úti végállomásra is eljutottam. A felszállók ezen a vonalon is hangosan fejtették ki elégedetlenségüket a késlekedésért Fölösleges részletezni a járatokon szerzett tapasztalatokat, tömören így foglalhatók össze: az autóbuszok fűtetlenek, az ajtók rosszul zárnak, kívülről sárosak, még a számtáblájuk sem látszik, nem tartják be a menetrendet Hosszú az út Nagykárolyig A reggeli csúcsforgalom után általában kevés a várakozó az autóbuszmegállóknál, csak a posta előtt áll türelmetlenül hatalmas tömeg. Ankétünk napján az utasoknak kilenc negyvenkor már nem volt mivel eljutniok a criseni-i állomásra, a busz már azelőtt, a menetrend betartása nélkül, sokkal korábban elindult. A Nagykárolyba tartó utasoknak vagy sikerült taxival eljutniuk a hat kilométernyire lévő vasútállomásra, vagy megvárták a délutáni vonatot. A zilahi rendszertelen utasszállítás nemcsak a helybelieket érinti. Bukarest, Nagybánya, Nagykároly vagy Nagyvárad felől jövet a Criveni-i vasútállomáson kell leszállniuk az utasoknak (ami egyébként helyes intézkedés volt, hiszen ilyenképpen megszűnt a Zilahra való be- és kitolatás, s ezzel is csökkent az érdekelt vasútvonalakon a menetidő, hogy aztán autóbuszokkal jussanak el a megyeszékhelyre). Ám a menetrend semmibevétele, a járatok rossz megszervezése és az ellenőrzés hiánya következtében nagyszámú utas veszít értékes időt felesleges várakozással. Nem fél a potyautas Ha már hajnalban elindul az ember, akkor legyen következetes. Éjfél előtti tapasztalatot szerezni indultam a 31—Sj—534 számú autóbusszal. 9.30-kor a kórház előtt szálltam fel, és 10-kor Kraszna utca végállomásán voltam. Langyos szél fújt, így nem volt nehéz a végállomáson a húszperces „sofőr-pihenőt“ kivárni. Az út a vasútálló- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) Miért bosszankodik ZILAHON az autóbusz utasa ? Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6901 sz. 14 oldal ára 30 báni 1970. január 13., kedd Ht A temesvári élelmiszeripari TM kombinátban üzembe helyezték az évi 1800 tonna termelőkapacitású tejporrészleget. A tejtermékgyárban elhelyezett új egység korszerű gépekkel és felszerelésekkel rendelkezik, amelyek biztosítják a technológiai folyamat magas fokú gépesítését és automatizálását. :M A kolozsvári porcelángyárban üzembe helyezték a második fejlesztési és korszerűsítési időszak összes termelőkapacitásait. Ezzel könnyűiparunknak ez a nagy egysége elérte végleges kapacitását. H A nemrég üzembe helyezett két új gépsor beállításával a medgidiai cementgyár évi termelőkapacitása 640 000 tonnával emelkedett. A napokban megkezdte a termelést a bővítési terv egy újabb objektuma, az azbesztcement-gépsor is. A craiovai Electroputereben TM részben üzembe helyezték a nagyerejű transzformátorokat korszerű termelőegységek '* ’I '*'* 'A'*#' előállító gyárat. Az üzem vezetőségétől kapott tájékoztatás szerint az egységet az ötéves terv előirányzatain felül, az üzem javaslata alapján hozták létre. A Vajdahunyadi Kohászati TM Kombinát bluming-hengerdéjében határidőben üzembe helyeztek két nagy kapacitású mélykemencét. Az új kemencék növelik a fémhevítő felületet s ezzel fokozzák a hengerlés sebességét. Ugyanitt további kemencéket építenek az acélöntéések hevítésére. A gazdaságosabb anyagfelhasználás lehetőségei Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén ismét külön kitért a gazdasági hatékonyság kérdésére, s mint hangsúlyozta, a nyers- és segédanyagok maximális kihasználása ilyen szempontból rendkívül fontos. Kétségtelen, hogy a még meglehetősen laza anyagfogyasztási normák megterhelik a termékek önköltségét, a nemzetgazdaság anyagmérlegét, s végső fokon visszavetik az anyagi javak termelésének korszerűsödését. Az anyagtakarékosság tehát a termelés növelésének egyik jelentős tényezője. Az ésszerű anyagfelhasználás növeli a társadalmi munka termelékenységét. Ha a nyers- és segédanyagokat kellő mennyiségben és választékban szerezzük be és körültekintően, takarékosan használjuk fel, holtmunkát (tárgyiasult munkát) takarítunk meg, tehát — még változatlan élőmunkaráfordítás mellett is — előmozdítjuk a társadalmi munka termelékenységét. Egyébként, a kisebb anyagfogyasztás élőmunka-megtakarítást is hoz : összességében kevesebb társadalmi munkát kell fordítani a nyers- és segédanyagok kitermelésére, szállítására, a nyersanyag feldolgozására, a késztermék mozgatására, raktározására stb. Ha a félgyártmányt kisebb megmunkálási ráhagyással állítjuk elő, holtmunkát és élőmunkát takaríthatunk meg egyszerre. A körültekintő anyagfelhasználás rendkívüli hatékonysága mindenekelőtt az önköltség szintjén és szer-kezetén mérhető le. Minthogy a nyers- és segédanyagok, az energiahordozók, főként a feldolgozó iparágakban, igen jelentős helyet kapnak az önköltség szerkezetében, takarékos felhasználásukkal lényegesen csökkenthetjük a termelési költségeket csaknem valamennyi iparvállalatban. A gazdaságos anyagfelhasználás az aktív kereskedelmi és fizetési mérleg kialakítása szempontjából is fontos. Ha takarékoskodunk a nyers- és segédanyagokkal, kevesebb nyersanyagot kell importálnunk és több készterméket exportálhatunk. Ez devizamegtakarítást eredményez és topo késztermék,főként magas műszaki színvonalú gép és berendezés behozatalát teszi lehetővé. Eddigi fejtegetéseinket összefoglalva megállapíthatjuk: a fajlagos anyagfogyasztás leszorításával társadalmi munkát takarítunk meg, közelebbről növeljük a termelést és a munka termelékenységét, csökkentjük az önköltséget, gazdaságosabbá tesszük a külkereskedelmet, gyarapítjuk a szocialista felhalmozást, további beruházásokat hajthatunk végre, végső fokon pedig gyors ütemben folytathatjuk az ország szocialista iparosítását, ami biztosítéka az egész nemzetgazdaság lendületes fejlődésének, a társadalmi össztermék növelésének, az életszínvonal további emelkedésének. Érthető, hogy az RKP X. kongresszusa és a KB 1969 decemberi plenáris ülése megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a fajlagos anyagfogyasztás csökkentésének kérdéseivel. A plénum dokumentumai a problémakörön belül joggal mutattak rá a gazdaságos fémfelhasználás elsődleges fontosságára. Minden korszerű gazdaságban ugyanis a fém igenje- Dr. Nichita Miklós, egyetemi előadótanár (Folytatása a 2. oldalon) Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke Jugoszlávia SZSZK-ba utazott Vasárnap este Belgrádba utazott Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertaná csának elnöke, hogy Mitja Ribicsicsnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására látogatást tegyen Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A román kormányfőt látogatásán elkíséri Emil Draganescu, a Minisztertanács alelnöke, Gheorghe Buzdugan, a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának elnöke, Nicolae Ecobescu, helyettes külügyminiszter, Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete, Grigore Burgaoanu, a Gazdasági és Műszaki Együttműködési és Kooperálási Kormánybizottság alelnöke, Ion Morega, helyettes gépgyártóipari miniszter, Ion Minca, helyettes bányaipari miniszter, szakértők. Elutazáskor az Északi-pályaudvaron jelen voltak a következő elvtársak : Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Petre Lupu, Ion Iliescu, Mihai Marinescu, Ion Patan, a kormány több tagja és más hivatalos személyek. Ott volt Milorad Komatina, Jugoszlávia SZSZK bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke meghívására hétfő reggel Belgrádba érkezett Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A két ország zászlóival díszített belgrádi Dunav pályaudvaron a román vendégeket Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Stepan Marusics, Vojvodina Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke, Dusan Gligorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv felének elnöke, Anton Vratusa helyettes külügyi államtitkár, Branko Pesics, a Belgrád városi szkupstina elnöke, Aleksandar Bakocsevics, Szerbia SZK Végrehajtó Tanácsának alelnöke, Dolje Vogelnik, a tudományos kutatás összehangolásával foglalkozó szövetségi tanács elnöke, Hasan Siliak, a gazdaságügyi államtitkár helyettese üdvözölte. Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete és Iso Nyegovan, Jugoszlávia bukaresti nagykövete Jugoszlávia határától elkísérte Ion Gheorghe Maurert, a Minisztertanács elnökét. A pályaudvaron jelen volt a román nagykövetség és gazdasági képviselet több tagja, jugoszláv és külföldi újságírók. ★ Ion Gheorghe Maurer elvtárs interjúja Stjepan Vukusicsnak a Tanjug jugoszláv hiírügynökség tudósítójának A román-jugoszláv kapcsolatok jelenlegi stádiumáról, elmélyítésük és bővítésük lehetőségeiről és perspektíváiról Ion Gheorghe Maurer elvtárs ezeket mondotta: A román-jugoszláv kapcsolatokat, amelyek a gazdag hagyományos barátságon és együttműködésen, a két ország szocialista társadalmi rendjéből fakadó nemzetközi kapcsolatok elvein alapulnak az állandó mélyülés és bővülés jellemzi ; ezek a kapcsolatok sikerrel fejlődnek, a kölcsönös megértés, tisztelet és bizalom szellemében. Kifejezve a két országnak a szocializmus építésében elért kimagasló sikereit, a román-jugoszláv együttműködés testet ölt a szocialista építés legváltozatosabb területein kibontakozó anyagi és szellemi értékcsere fokozódásában. Az álláspontok megegyezése számos nemzetközi kérdésben és a kommunista és munkásmozgalom sok problémájában, szintén mélyíti az őszinte barátság és a sokoldalú együttműködés légkörét. Jugoszláviai látogatásom hozzátartozik azoknak az akcióknak a sorozatához, amelyeket Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársak 1969. szeptember 20-i vaskapus találkozása alkalmával határoztak el ; ez a találkozás kifejezte azt a közös szándékot, hogy tovább bővítsük az országaink közötti politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködést. A Mitja Ribicsics elvtárssal, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökével sorra kerülő megbeszélések lehetővé teszik, hogy a problémák széles körét tárgyaljuk meg ennek az együttműködésnek a bővítéséért és konkretizálásáért, a kölcsönös tájékoztatásért az országainkban folyó szocialista építés egyes vonatkozásaival kapcsolatban és véleménycsere folytatásáért az időszerű nemzetközi kérdésekről. A továbbiakban a román kormányfő ezeket mondotta : Megelégedéssel tapasztalva a román-jugoszláv együttműködés erőteljes fejlődését, természetesen nem állíthatjuk azt, hogy minden lehetőséget kimerítettünk. Országaink szüntelen haladása egyre újabb lehetőségeket tár fel ennek az együttműködésnek a bővítésére. Termé(Folytatása a 4. oldalon) SPORT Az első érem Cortina d’Ampezzoban akkor, amikor már azt hittük, hogy még komoly helyezést sem érünk el, megszületett első érmünk. Igaz, nem arany, csupán bronz, de érem. Nagyon sokat érő érem.Ez alkalommal is, akárcsak a tavaly Ion Panfuru és társai, tehát a bobozók szerezték meg. Ezzel is bebizonyítva azt, hogy a román bobsport a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. Érmünknek annál is jobban örvendünk, mert Panfuruék kemény küzdelem után szerezték meg, legyőzöttjeik között olyan nevek szerepelnek, mint Caspari, a híres Monti utódja és tanítványa, Floth, a nyugatnémetek nagy reménysége, aki hónapok óta járja Európát, hogy megfelelő havat keressen, mindenkinél többet edzzen. És kik előzték meg csapatunkat ? A Zimmerer által vezetett nyugatnémet bob, amely, mint ismeretes, az elmúlt esztendőben, az észak-amerikai Lake Placid mellett kígyózó pályán a világ legjobbjának bizonyult és a Baturone által vezetett spanyol csapat, amelyet úgy tartanak számon, mint az idény nagy meglepetését. És az első éremről még mindig nem mondtunk el mindent. Ezelőtt egy héttel már vártuk megszületését. A bob-kettősök versenye ugyanis az elmúlt esztendőkben mindig ígért nekünk valamit. A kettős volt Panfuru nagy specialitása. Érem mégsem született. Nem is születhetett, mert a helyezéshez nem elég a tehetség, sok, nagyon sok munka is kell hozzá. Márpedig Panfuruékhoz az időjárás az idén egyáltalán nem volt kegyes. Hetekig vártak a hóra a Bucegi lejtőin, a Piatra Arse menedékház közelében. De a hó nem úgy érkezett, mint várták. Viharral jött, a kis pályát pillanatok alatt tönkretette, a fiúkat pedig a prahovai alti planoról lezavarta. Panfuru és társai így kénytelenek voltak m minden edzés nélkül elutazni Cortinába, azzal a reménynyel, hogy ott majd pótolják, amit itthon kénytelenek voltak elmulasztani. Fortuna azonban kegyetlen volt. Cortinában csupán két lesiklást engedélyezett a sors. Két lesiklással a hátuk mögött álltak rajthoz kettesben a fiúk, így érthető, hogy hatodik helynél többre nem futotta erejükből. De Ion Panturut ismerni kell. Nem az az ember, aki feladja a harcot. Ami nem sikerült kettesben, az sikerült négyesben. Megszerezte a bronzot, első érmünket, amely ugyan nem csillog úgy, mint az arany, de érem. Képzeljük el, ha labdarúgóink térnének haza fakó bronzzal. Mindjárt másképpen beszélnénk róla, még az arany csillogását is felfedeznénk rajta. Dehát csak bobról van szó ... Bihari János A 2. oldalon SORSOLTAK A LABDARÚGÓ VB TIZENHATOS DÖNTŐJÉRE ROMÁNIA a legerősebb csoportban