Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)
1970-01-29 / 6915. szám
XXIV. évfolyam 6915 sz. 6 oldal éra 30 báni 1970. január 29., csütörtök A VEVŐ IGÉNYE: parancs írta ENEA NICOLAE, a könnyűipari miniszter első helyettese A könnyűipar 1970-es évi állami terve 10 százalékkal nagyobb a tavalyi teljesítménynél. A következetesen növekvő ütem mindennél jobban bizonyítja a párt gazdaságpolitikájának érvényesítését, az utóbbi években hozott párt- és államintézkedések hatékonyságát, amelyek előirányozzák a közfogyasztási javakat előállító jelentős iparág gyors ütemű és sokoldalú fejlesztését, a közszükségleti cikkek választékának szüntelen bővítését, gyarapítását. Az RKP KB tavaly decemberi plénumán elhangzott záróbeszédében. Nicolae Ceausescu elvtárs külön is kihangsúlyozta, hogy a könnyűipari vállalatoknak kezdeményező szellemről kell tanúságot tenniük, gyártsanak azt, amit a lakosság igényel, szívesen vásárol, ami a fogyasztó ízlésének megfelel. Ezek az útmutatások fő követelményként érvényesülnek minisztériumunk és vállalataink munkaközösségének jelenlegi egész tevékenységében. Az évi terv lényegbevágó jellegzetes vonása a hazai nyers- vagy helyettesítő anyagokból előállított termékek mennyiségének és választékának növelése. Ez távolról sem jelenti a kínálat egyhangúságát, hiszen a klaszszikus és újfajta nyersanyagok gazdag skálájával rendelkezik országunk, így 1970-ben 53 százalékkal növekszik az üvegáru cikkek termelése, 15 százalékkal a porcelán-háztartási tárgyak össztermelése, míg a gyapjú, kötöttáru és kelmegyártásban a növekedés 14—18 százalékos. E mennyiségi gyarapodásnak természetesen a minőségi szint egyidejű emelkedésével párhuzamosan kell végbemennie és valamennyi vállalatnak arra kell törekednie, hogy minden gramm nyersanyagot ésszerűen hasznosítsunk. A szubjektív törekvéseket olyan objektív tények segítik, mint a megszokott, hagyományos nyersanyagoknál sokszor sokkal jobb pótanyagok használata. A műrostok és műszálak aránya a textilanyagokban az idén 38 százalékot tesz ki az 1969 évi 34 százalékkal szemben. Az olvasót bizonyára érdekli, hogy ezzel mennyi pamutszálról mondhatunk le. Nem kevesebb mint 4000 tonnáról, más választékok javára. A termelés mennyiségi növelésében is nagymértékben igénybe veszszük a belső erőtartalékokat, amit elsősorban a gépek teljesítőképességének jobb kihasználása kínál. Azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy valarmennyi gyárban, kivétel nélkül vannak ilyen tartalékok. Különben azolvasó, ha történetesen éppen szövődei dolgozó, maga is megerősítheti állításomat. Csak a pamutszövődék gépeinek intenzívebb üzemeltetésével, a kihasználási fok csupán 1 százalékos növekedésével ebben az évben majdnem négy és félmillió négyzetméter textiliát állíthatunk elő termelési többletként. S meg is tesszük. Az előkészületek már megkezdődtek s tulajdonképpen a munkaidő ésszerűbb kihasználásából állnak. Kevesebb legyen a gépállás, anyaghiány, folyamatosabban dolgozhasson mindenki. A karbantartó uralja jobban a gépet és a komplex berendezéseket. A munkás a termelőfolyamatot. A termelékenység növelése minden iparágban alapvető követelmény, de talán sehol sem függ össze annyira az egész gazdasági folyamattal, mint éppen a könnyűiparban. Itt nemcsak nemzetgazdasági érdek. Az egyes ruházati cikkek, háztartási kellékek termelékenyebb előállítása kedvezően befolyásolja a kínálatot, az önköltséget. Ezeket érzékeli a vásárló. Az idén 8,2 százalékkal nő az iparág munkatermelékenysége, s ezzel egyidejűleg az 1000 lej értékű termékre számított gyártási költség 15 lejjel csökken. A minden gyárban létező tartalékok jobb hasznosítása mellett, ebben a növekedésben benne van a korszerű új termelőegységek, kapacitások üzembe helyezése, a termelés műszaki színvonalának állandó fejlesztése. Néhány egység felsorolásával nemigen meríthetnénk ki ezt a témakört. Nézzünk inkájáb körül munkahelyünkön s a példák egész sorával támaszthatjuk alá a műszaki színvonal megújhodásának tárgykörét. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján gondoskodtunk arról, hogy az idei beruházási tervekben szereplő nagyteljesítményű üzemberendezések zöme a Könnyűipari Minisztériumnak alárendelt, szakosított vállalatokban készüljön. Számottevő gépgyártással rendelkezik a könnyűipar, ezt nemcsak mi, a nemzetgazdaság is elismeri. Különben a számok bárkit meggyőzhetnek : a könynyűipari gépgyártás csaknem felét az iparág állja. Túl azon, hogy ezzel jelentős valutát takarítunk meg a nemzetgazdaságnak, erőteljes gépgyártási alágazatot teremtettünk, amelynek fejlesztésével országunk felsorakozhat a könnyűipari gépgyártásban nemzetközi tekintélynek örvendő országok mellé. De még ennél is jelentősebb az a tény, hogy a termelő folyamat szükségleteit tesz (Folytatása a 3. oldalon) „A műrostok és műszálakaránya a textilanyagokban az idén 38 százalékot tesz ki az 1969 évi 34 százalékkal szemben. Az olvasót bizonyára érdekli, hogy ezzel mennyi pamutszálról mondhatunk le. Nem kevesebb mint 4000 tonnáról, más választékok javára" Lendületes szocialista verseny bontakozik ki országszerte ÚJABB MEGYEI PÁRTSZERVEZETEK VÁLASZOLTAK A VERSENYFELHÍVÁSOKRA (Lapunk belső hasábjain további részleteket közlünk több megyei pártszervezet vállalásaiból) JUBILÁNS CSAPOLÁS GALACON A galaci Kohászati Kombinátban Gheorghe Preotu mérnök váltásának acélöntői a tízezredik acélcsapolást végezték. E „jubiláns" csapolás egyidejűleg mérleget zár, ugyanis nem egészen kétesztendő alatt — mióta az acélmű első konverterkemencéjét üzembe helyezték — nem kevesebb, mint 1 450 000 tonna acélt csapoltak. Mint ismeretes, a részlegen egyidejűleg működő két oxigénes befúvású konverter hatvan percnél kevesebb idő alatt egy-egy csárdást ad. Az üzemfejlesztés további szakaszában újabb aggregátokkal kívánják növelni az acélmű kapacitását. NEM ELÉG CSAK LESZERZŐDNI Cselekedni is kell Temes megyei helyzetkép a zöldségtermesztési előkészületekről Tudott dolog, hogy természeti viszonyai, valamint a téesz-tagság esztendőkön keresztül felhalmozott tapasztalatai eredményeképpen Temes megye egyike a nagyterületű és magas hozamokat elérő zöldségesekkel rendelkező országrészeknek. Mi sem bizonyítja jobban ezt mint az, hogy itt termett zöldség található az ország sok nagyvárosának piacán, és az exportra szállított termények nem kis százalékát is ez a megye adja. A terv szerint ebben az évben 69 630 tonna zöldséget kell átadjanak az mtsz-ek a központi állami alapnak. Az eddig leszerződött mennyiség azonban magasan meghaladja a tervezettet — 75 133 tonnát tesz ki. Megjegyezzük, hogy ez a mennyiség előreláthatólag a jövőben tovább növekszik. Tehát a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei előtt nagyon fontos, de nem megvalósíthatatlan feladat áll ez a szerződésben lévő előírások betartása, példás teljesítése. Az idei jó eredmények elsőrendű feltétele, hogy még ezekben a napokban munkához lássanak a termelő egységek zöldségeseiben.Tudják ezt jól a megye szakemberei. Éppen ezért érthetetlen az a tény, hogy számos téesz még az előkészületeket sem kezdte meg. Van még erre idő — hallottuk a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál is. Pedig ahogy a naptárt nézem, és ez január utolsó napjait mutatja, már hozzá lehet látni a melegágykeretek kijavításához és a trágyahordáshoz. A szélcsendes, napsütéses időjárást jó lenne kihasználni. , A tavaly is élenjáró mtsz-ek, mint a nagyőszi és a zsombolyai, melegágyában már zöldell a palánta. Lovrinban és Ogirodán pedig már elvetették a paradicsommagot. Ezeknek a szövetkezetekneka példája mutatja, sok függ attól, hogy a téesz-vezetőség hogyan szervezte meg a munkát és használta fel az ilyenkor jórészt szabadon lévő munkáskezeket, egyszóval menynyire szívügye a zöldségtermesztés. Nagy figyelmet kell szentelni ezekben a napokban arra, hogy legyen ültetőanyag. Pillanatnyilag a legfontosabb a termelő egységek zöldségmagvakkal való ellátása — hangoztatta több szakember is. Mégsincs így. Sajnálatos, de tény, habár a szükséges zöldségmagmenynyiség kérését idejében továbbították a minisztériumba, sok ültetőanyagot — mint a borsót, babot, hagymát és fokhagymát — még a megyei vezető szervek sem tudják, honnan szerezzék be, másokat — mint a petrezselyem, nyári káposzta, Uborka magvai még nem érkeztek meg. Igaz, hogy — amint a zöldségmag kimutatásból kitűnik — a helyi téeszek csak elenyészően kis hányadát szerezték be a szükséges mennyiségnek, mindent az Agrosemtől várnak. Ez azonban ilyen nagy igényeket nem tud hiánytalanul és időben kielégíteni és ha le is szállítja a magmennyiséget, nem tudja a téeszek fajtára vonatkozó óhajait figyelembe venni, így sok esetben a magvak szétosztásakor, a termelő egységek húzódoznak az átvételtől, mert nem a kért fajtákat kapják meg. Hogy a jövőben ne fordulhasson elő ez (ültetőanyaghiány, átvevési huzavonák) egyes zöldségtermelésről híresmtsz-ek immár megkezdhetnék zöldségmagvak termelését is. Nem rózsás az állapot a szolárok rendbetételénél, a melegágyak elkészítésénál sem. A megye 131 hektár területű szolárjából alig 28 hektárt javítottak ki. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy — habár a szükséges anyagok ■ már rég megvannak — eddig még semmi semkészült el a 40 hektáros szövetkezetközi szolárból. Nem tudni, hogy mikor kezdik meg a felállítását. Párcán és Csatádon azért húzódik a zöldségtermesztő hely előkészítése, mert a két szövetkezet nem hajlandó a betonból készült melegágykereteket átvenni, míg a megyei igazgatóság nem utal ki a téeszeknek deszkát, így, habár mindennaposak a viták, a melegágy helyreállítása hetek óta halasztódik. A lemaradást érzékelteti a Temesváron, Varjason és Lovrinban felépítésre tervezett üvegházak helyzete. Ezeket már tavaly november közepén át kellett volna adni a tér- Régeni István (Folytatása a 3. oldalon) ... Nemrég még főmérnök volt. Megbecsült főmérnök, akinek szavában vakon bíztak az emberek. Most nyugdíjas• Rendelkezéseket nem bocsát ki, szavát nincs hol hallassa. Reggel hatkor kel. Megszokta. Tavaszszal, nyáron, ősszel, amikor korán kel a nap, amikor locsolót vehet akezébe és kis villás kapát, még telnek valahogy az órák. A háza előtt elterülő kertben ténykedik naphosszat, a féltucat rózsatőt gondozza. Miért ? Kinek ? Talán a fiatal szerelmeseknek, hogy a fiú alkonyatkor törhessen egy szálat kedvesének... Vagy csupán azért, hogy üres napjai teljenek ? Ki tudná megmondani. Talán, még ő maga sem. ... Nemrég még könyvelő volt. Megbecsült könyvelő. Most nyugdíjas. Bevásárló hálóval a kezében első a tejesnél, első a kenyérüzletben. Mert korán kel. Megszokta. A bevásárlás után fiához siet, unokáival játszik, azokra vigyáz. Délutánonként, szeles időben még sárkányt is ereget. ... Nemrég technikus volt. Megbecsült technikus. Most nyugdíjas. Eleinte nagyokat aludt. Úgy érezte, bepótolnivalója van. Aztán nem ment, előszedte rég nem rendezett bélyeggyűjteményét. Pillangókat gyűjt. Legnagyobb öröme, ha a körben jó cserét bonyolít le. Hobbys öregek — mondhatjuk rájuk. Pedig csak nyugdíjasok, akik évtizedeken át megszokták a tevékenységet, akik úgy érzik, hogy a nyugdíjazással még nem öregedtek ki a társadalomból, annak még hasznára lehetnének. Éppen ezért elfoglaltságot keresnek, de legtöbbször megmaradt energiájukat csak hobbykban vezethetik le. Jól van ez így ? Jól! A munkával töltött évtizedek után megérdemlik a pihenést, a nyugalmat. Jól van ez így ? Talán nem, vagy nem mindig ! A Főmérnök, a Könyvelő, a Technikus lelke mélyén mindig arra vár, hátha megszólal a telefon és kérik, mint tapasztalt embert, adjon jó tanácsot. A telefon azonban hallgat, vagy csak ritkán csendül fel, pedig a munkában töltött negyven esztendő tapasztalata sokszor elkelne. Üzemeink, intézményeink sokszor nélkülöznek egy-egy jó tanácsot. Van egy román közmondás, amely így szól: Ha nincs öreg a háznál, szerezz be egyet... A népi bölcsesség nélkülözhetetlennek tartja a tapasztalt öreget, aki tanácsaival helyes mederbe tereli az ifjonti hevet, a fiatal alkotó energiát. Házunkban vannak öregek, nem kell a szomszédba menni értük. Kihasználjuk-e őket, mindazt a bölcsességet, amelyet több mint fél évszázados életük során felhalmoztak ? Nemrégiben Aradon jártam. Akkor jegyezték be a Nyugdíjasok Házában a 13 000-ik tagot. 13 000 Munkás, Főmérnök, Könyvelő, Technikus éltestét a városban — lepődtem meg —■, aki letette a ceruzát, a szerszámot, kikapcsolta gépét, megvált vásárlóitól, hogy kertészkedjen, bevásároljon, dadáskodjon, bélyeget gyűjtsön, kedvenc könyveit olvassa újra vagy éppen sárkányt eresszen szeles időben ? Grozan Mihai elnök, Caraban Ioan főtitkár és Avram Nicolae jogtanácsos örömét a kerek szám láttán, a kis ünnepséget így nem értettem. Mert tudom, hány ember fél a nyugdíjtól, hány nyugdíjas panaszkodik az unalomra. Az aradi nyugdíjasok arcán mégis öröm fénylett, a kis ünnepség derűs hangulatban zajlott le. Talán itt nem olyan a nyugdíjassors, mint sok helyen ? — érdeklődtem az elnöktől. A válasza megnyugtatott. Aradon megbecsülik az öreget a házban. Szunynyadni készülő energiáját, tapasztalatát, tudását felhasználják a város, a nyugdíjasok közösségének javára. Megtudtam például azt, hogy 1965 óta a város közelében csorgadozó hévízt a néptanács beleegyezésével és segítségével a nyugdíjasok befogták. Arad egyik legnépszerűbb strandját építették ki. Három medence — egyik közülük fedett — várja a kikapcsolódásra vá-gyókat, akiknek száma a napi öt-hatezret is eléri. A nyugdíjasoknak a belépés díjtalan, a bevételt is rájuk fordítja a Nyugdíjasok Háza. És ezzel a nyugdíjasok foglalkoztatása még nem ért véget. Orvosi kabinetet nyitottak a székházban, ahol két belgyógyász, egy szemorvos és egy fogász — mind nyugdíjasok — konzultálják sorstársaikat... egy lejért. Két műhelyt, egy cipőjavító és egy szabóműhelyt is fenntartanak, természetesen, nyugdíjas munkaerővel, akik tíz százalékos kedvezménnyel javítanak, varrnak... a nyugdíjasoknak. — Meg tudnánk mi szervezni még más tevékenységet is, — mondja Grosan elnök — sajnos, erre eddig nincs meg a törvényes lehetőség, pedig sokan jönnek és kérik, hogy foglalkoztassuk őket. Villany- és vízvezetékszerelők, rádió- és tévéjavítók szeretnének segíteni nyugdíjas társaikon. Aradon a Munkás, a Főmérnök, a Könyvelő, a Technikus, és a többiek, ha unják a kertészkedést, a bélyeggyűjtést és egyetlen, szívükhöz nőtt hobbyjuk a munka, kedvük szerint tevékenykedhetnek minden társadalmi kötelezettség nélkül. És nemcsak saját, hanem városuk hasznára is. Az Aradon látottak megleptek és jóérzéssel töltöttek el. Tehát így is lehet! A Főmérnök napon- Gyarmath János (Folytatása az 5. oldalon) HOBBYS ÖREGEK Az aradi nyugdíjasok házának klubtermében (EVELLEI LÁSZLÓ felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ 1,11 link 1 ■■ Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság MAI SZÁMUNKBAN MŰVELŐDÉS | | TUDOMÁNY ________________ TECHNIKA SZÜLŐKNEK ___________4 OLDAL NEVELÉSRŐL SPORT 2. OLDAL , 5. OLDAL Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Szovjetunió bukaresti nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke 1970. január 27-én, kedden fogadta A. V. Basovot, a Szovjetunió bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, ennek kérésére. Ebből az alkalomból szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélés folyt le. A KOLLEKTÍV vezetés -ELV ÉS MÓDSZER A szocialista állam egyre növekvő feladatai az államapparátus szervezeti felépítésének, működési formáinak és módszereinek állandó tökéletesítését és szakosítását igénylik. Ez a követelmény, amely egyaránt vonatkozik az államapparátus intézményeire, valamint az ezekben tevékenykedő szakemberekre és tisztviselőkre, természetszerűen maga után vonja az államfeladatok megoldásában részvevő állampolgárok számának növekedését, tényleges hozzájárulásuk fokozódását. Hiszen a szocialista állam a dolgozók állama, amely a dolgozók érdekeit fejezi ki, következésképp az állampolitika, az államfeladatok a honpolgárok egyre szélesebb körű és intenzívebb részvételével valósulnak meg. A szocialista demokrácia tökéletesítésének alapvető ismérve az állampolgárok minél nagyobb részvétele az állam ügyeinek vezetésében és intézésében. A tömegek részvétele az állampolitika kidolgozásában és végrehajtásában nemcsak általános elv, hanem konkrét gyakorlat, amely a szocialista építés minden fejlődési szakaszában megfelelő intézményes, keretek között, adekvát módszerek kidolgozásában és alkalmazásában nyilvánul meg. A szocialista állam szervezetében és működésében igen fontos szerep jut a kollektív vezetés és munka elvének. A szocialista építés különböző szakaszai és munkaterületei sajátosságainak megfelelően, a vezetés és a munka rendkívül differenciált, sokfelé ágazó. Az egyszemélyi vezetés elvének érvényesítése, ami hoszszú időn át eredményesnek és nélkülözhetetlennek bizonyult, ma már, a szocialista építés jelenlegi szakaszában, nem felel meg sem a gazdasági, sem a politikai, sem a társadalmi élet területén. A gazdasági és Dr. Lőrincz László (Folytatása a 1. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának megszervezéséről A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak a Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma létesítésére vonatkozó határozata alapján szervező bizottságot neveztek ki Constantin Daicoviciu akadémikus, professzor elnökletével. Ugyanakkor a múzeum céljaira a bukaresti főposta épületét jelölték ki. Románia , Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma szemléltetni fogja hazánk történelmének legjellegzetesebb mozzanatait, a román nép által a társadalmi felszabadulásért és a nemzeti függetlenségért, az egységes nemzeti állam megteremtéséért a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívottforradalmi harcának tanúbizonyságait. A román nép történetével egyidejűleg feltárja az együttélő nemzetiségek fejlődésének történetét, a haza szabadságáért és haladásáért folytatott harc közös hagyományait. Különleges figyelmet fordítanak arra, hogy bemutassák a román nép hozzájárulását az emberiség. civilizációjához Európa e részében és a világon. A múzeum szemlélteti a Romániát és a szocialista országokat összefűző baráti kapcsolatokat, a román nép és más népek kapcsolatait az évszázadok folyamán, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő más népek harcával való szolidaritást. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeumának állományát a múzeumok, állami levéltárak, könyvtárak, dokumentációs központok, minisztériumok, néptanácsok kezelésében lévő országos fontosságú kiállítási tárgyak és dokumentumok, a társadalmi, vallási szervezetek vagy személyek által adományozott, illetve ezektől megvásárolt tárgyak alkotják. Románia Szocialista Köztársaság Történelmi Múzeuma beható tudományos kutató munkát fejt majd ki a múzeumi állomány gazdagítása és hasznosítása érdekében, s számottevően hozzájárul majd országunk egész ideológiai és kulturálistudományos tevékenységéhez.