Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)
1970-03-26 / 6963. szám
XXIV. évfolyam 6963 szám oldalára 30 iáni 1970. március 26., csütörtök Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A fővárosban szerda reggel megkezdődött a Nagy Nemzetgyűlés VI. ciklusának negyedik ülésszaka. Az ország nagy tanácsa a szocialista Románia további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű dokumentumokat vitat meg. Az egész politikai, gazdasági és társadalmi életünket jellemző mély demokratizmust ékesen kifejező dokumentumok olyan széles körű tanácskozások nyomán jöttek létre, amelyeken a dolgozók, különböző területeken működő szakemberek értékes javaslatokat tettek a gazdasági tevékenység tökéletesítésére az ország anyagi és emberi erőforrásainak még nagyobb mérvű hasznosításáért. A mostani ülésszakon a képviselők megvitatják Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájának néhány fő problémáját is. Az ülésszak munkájában részt vesznek a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazdasági, tudományos és kulturális személyiségek, újságírók. A Nagy Nemzetgyűlés páholyaiban jelen voltak bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői. Ott volt számos külföldi sajtótudósító. Tíz óra. A képviselők és a meghívott vendégek hosszas tapssal fogadták a párt- és államvezetőket. A terem jobboldali páholyában helyet foglaltak a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verde, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragon, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A baloldali páholyban helyet foglaltak az Államtanács tagjai. Az ülésszak munkáját Stefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfogadta az alábbi napirendet : 1. Törvénytervezet a munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben. 2. Törvénytervezet a termékek minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről. 3. Törvénytervezet egyes kiskorú kategóriák védelmének rendszeréről. 4. Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről. Az első napirendi pont keretében Petre Lupu képviselő, munkaügyi miniszter előterjesztette a törvénytervezetet a munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben. Mint ismeretes, a sajtó előzőleg közölte a törvénytervezetet, s azt a szakszervezetekben a dolgozók széles tömegei megvitatták. A vita nyomán javítottak rajta. Gheorghe Vasilichi képviselő, az egészségügyi, munkaügyi és társadalombiztosítási bizottság elnöke előterjesztette az említett bizottság és a jogügyi bizottság közös jelentését a vitára bocsátott törvénytervezetről. A továbbiakban megkezdődött az általános vita. Felszólaltak a következő képviselők : Stefan Bobos, az RKP Neamt megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Gheorghe Stoica, az Arges megyei Muscel mechanikai üzem művezetője, Vasile Ardeleanu, a Prahova megyei boldesti-i kőolajkitermelés igazgatója, Ubornyi Mihály, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára, Ioan Coto, a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának titkára, Veronica Ardelean, a iasi-i antibiotikum-gyár igazgatója, Marin Tudoran, a Konstanca megyei medgidiai állami mezőgazdasági vállalat igazgatója, Marin Enache, a fővárosi 23 August Művek párt- , bizottságának titkára, Constantin Pitaru, a nagyváradi Infratirea üzem művezetője, Marcel Dobra, az Ilfov megyei Gârbov községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ioan Avram, gépgyártóipari miniszter, Nicolae Rovinaru, a KISZ Teleorman megyei bizottságának első titkára. Délben a plénum megszakította munkáját és csütörtök reggel folytatja azt. Ezután összeült a jogügyi bizottság, az ipar-, építés- és szállításügyi bizottság, az egészségügyi, munkaügyi és társadalombiztosítási bizottság, a néptanácsi és állami közigazgatási bizottság, az oktatás-, tudomány- és művelődésügyi bizottság. Hogy folytassa az ülésszak napirendjén szereplő törvénytervezetek megvizsgálását. (Agerpres) Iparvállalatok munkasikereiből Ms A nagybányai fakitermelő és TM feldolgozó kombinát munkaközössége 10 nappal határidő előtt teljesítette az év első 3 hónapjára szóló termelési tervét, és az előirányzatokon felül 4750 köbméter bükkfa- és tölgyfa-rönköt, több mint 1100 köbméter cellulózfát, 883 köbméter szerhasáb-fát és több mint 750 köbméter fűrészárut termelt. Az eredmény annak köszönhető, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3 százalékkal növelték a munkatermelékenységet és magasabb szinten hasznosították a faanyagot. Hj A brazil villamos erőmű belépett azoknak a Prahova megyei nagyvállalatoknak a sorába, amelyek már teljesítették főbb tervmutatóikat az év első negyedére. Gh. Vetaru mérnöknek, a vállalat igazgatójának véleménye szerint a brazi-i villamos erőmű e hónap végéig 330 000 gigakalória hőenergiát termel terven felül, ami egyenlő 11 000 lakás egy évi fűtésével. A dévai helyi építkezési tröszt TM munkaközössége szintén határidő előtt teljesítette első negyedévi tervfeladatait. Március 23-ig 502 lakást adtak át a zsilvölgyi, kudzsiri, dévai, brádi, szászvárosi lakosoknak, túlszárnyalva az év első 3 hónapjának tervelőírásait. A munkatelepi tevékenység ésszerűbb megszervezése révén a petrillai lakásépítők 20 nappal csökkentették az 50 lakásos háztömb kivitelezési határidejét, a brádiak pedig két háztömböt 30 nappal, egy másikat pedig 10 nappal határidő előtt adtak át. A negyedév végéig még 218 lakást adnak át a dévai, hátszegi petrozsényi és vulkáni átvételező bizottságoknak. A helyi építkezési tröszt összesen 2800 lakást ad át az idén. A Fehér megyei helyiipari vállalatok az utóbbi időben több új termék gyártását kezdték meg a hazai és a külföldi piacra. A gyulafehérvári helyiipari vállalat például többek között már ebben az évnegyedben megkezdi a fürdőkádak előállítását a kereskedelem számára. Az enyedi helyiipari vállalat exportra gyárt konténereket. Az első tételt már le is szállította Németország Szövetségi Köztársaságának. A vállalat fémszerkezet-csarnokot építtet. Más helyiipari egységek 10 új közfogyasztási, illetve háztartási cikk gyártását indították be. termelőszövetkezetek mintegy 125 000 hektáron termesztenek zöldséget. Sietni kell a metszéssel, nemsokára pattan a rogy K i tudná összeszámolni hány meg hány fontos elvégeznivalót zúdított ránk a tavasz a mezei munkától kezdve az építkezésekig, a turisztikától a kereskedelemig ! Nehéz lenne sürgősségi sorrendet felállítani, hisz a maga szerepében és rendeltetésében mindannyi egyformán sürgős. Nem kevés dolog vár elvégzésre ezekben a napokban a város- és községgazdálkodásban. Rövid idő alatt el kell végezni a tavaszi „kozmetikát", összeseperni, gereblyézi, elégetni a télen felgyűlt szemetet, limlomot, kijavítani a fagyok által megrongált útszakaszokat, járdákat, az árkokban, csatornákban szabad utat engedni a víznek, tavaszi díszbe öltöztetni a parkokat, tereket, utcákat. Kék füstfelhők, kertészállók csattogása s a frissen ásott föld illata jelzi, hogy sok városunkban, községünkben máris megkezdődött a tavaszi nagytakarítás. Az újságokban sorra jelennek meg a város- és községgazdák nyilatkozatai, hogy ennyi és ennyi területű új parkot létesítenek egykori szemétgödrök, libalegelők helyén, ennyi és ennyi virágot, díszcserjét ültetnek, ilyen és olyan új színfolt teszi szebbé a települések arculatát. Kolozsváron például új húsz hektáros parkot létesítenek a Györgyfalvi lakónegyed szomszédságában, rendezik a Fellegvár-tető eddig elhanyagolt részeit. Nagyváradon négy millió tő virágot szándékoznak kiültetni, s a tervek szerint sor kerül a Pece-patak (a város egyik legelhanyagoltabb részének a kertészeti rendezésére, valamint a Vágóhíd körüli részek parkosítására is. Szatmáron művészi kivitelű nagy virágtartók kerülnek a terekre, néhány műemlékjellegű épület esti díszkivilágítást kap, s itt is eltüntetik a város egyik csúnya foltját, az ócskasor közelében lévő Radna utcai nyitott szennycsatorna felszámolása, s az utca parkosítása révén. Temesváron pedig egyebek közt a Bega-partotkívánják szebbé, kulturáltabbá tenni a külvárosi részeken is. A fölsorolással eljutottunk az első olyan problémához, melyről bővebben kell beszélni a tavaszi nagytakarítások ürügyén. Ahhoz ugyanis, hogy több városunkban — szándékosan vagy szándék nélkül — rendszeresen kifelejtik a munkatervből a félreeső, eldugott városrészek, utcák, terek tavaszi kozmetikáját, míg a forgalmas, központi részekből valóságos ékszert kreálnak. Éppen ezért üdvözlendő, hogy nevezett helységekben napirendre tűzték egy-két csúnya szeplő eltüntetését is. Ilyen eltüntetésre váró foltok jócskán akad- IDŐSZERŰ TEENDŐK A VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSBAN nak más városokban is. Például Máramarosszigeten az Iza-part Malomkert fölötti és alatti szakaszán, ahol a múlt nyáron is szeméthalmazok tették kellemetlenné a sétát, Gyulafehérváron a hátulsó vársáncok közelében lévő szakaszok, de még Szatmáron is a Szamos partján, ahol legutóbb sem sikerült felszámolni valamennyi szeméttelepet. Természetesen egy-egy elhanyagolt városrész kertészeti rendezéséhez nem elég csupán a szándék, esetenként a lakosság legodaadóbb segítsége sem, anyagi fedezet is kell hozzá. Ám ezt nem lehet egyik napról a másikra előteremteni. De nyilvánvaló, hogy nem az ilyen munkálatokra célzunk, hanem azokra, amelyek költségvetés nélkül is megvalósíthatók. Külön kell szólnunk az új lakónegyedek — mindenekelőtt az épülőfélben lévő telepek — kertészeti rendezéséről, tavaszi nagytakarításáról. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a télen beköltözött lakóknak sok helyen még nyáron is botladozniuk kell az építők által hátrahagyott anyagmaradékokon, szanaszét heverő gerendákon, téglacsomókon, limlomokon. De arra is van példa, hogy az építők egy-két évig lerakatnak használják a már átadott tömbházak közti zöldövezetnek szánt részt. Számítani kell tehát arra, hogy a szép idő beálltával a lakók és különösképpen a gyermekek szeretnék minél előbb birtokukba venni az új tömbházak környékét, éppen ezért el kell takarítani onnan minden anyaamaradékot, felesleges tárgyat, eszközt. A többi munkánál — mint a talaj elegyengetése, a virágágyások készítése stb. — szívesen segítenek a lakók is. Száz meg száz példa van rá, hogy az új lakók maguk törekednek legjobban környezetük szebbétételére. Követésre méltó ebben a tekintetben az a gyorsaság, amely a nagybányai Zazar és a kolozsvári Györgyfalvi lakótelep kertészeti rendezésében megnyilvánul. Tavaszi nagytakarításról lévén szó, említést kell tennünk az udvarok, kapualjak, lépcsőházak rendjéről, tisztaságáról — különösen az ódon belvárosok, történelmi levegőt árasztó utcák, házak esetében, melyek turisztikai látványosságok vagy műemlékek. A barokkos kapuk és kovácsoltvas ajtók mögött nem egy helyen kukát, szemetesládát és esztétikusnak nem mondható más tárgyat, holmit találunk. A téli havazások, fagyok idején meg éppenséggel sok kacat gyűlt össze egyik-másik kapu alatt. Elég bepillantani Sziget, Dés, Szatmár, Gyulafehérvár — és sorolhatnánk tovább is — belvárosának néhány régi boltíves kapubejáratot alá ! De sok példa van arra is, hogy Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon) TAVASZI „KOZMETIKA ( 16 REDACTIA §1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE§TI — CASA SCINTEII Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35); Brassó (str. Dobrogeanu-Gherea 17., tel. 2.11.27, vagy 2.12.83) ; Marosvásárhely, (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. Abatorul Vechi A/2 Scara B. tel. 282) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12); Arad (str. Unirii 2. tel. 42.07.; Sepsiszentgyörgy, (Piata Tirgului 1. tel. 273). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesitők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISZAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agentia de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). A vidéki apróhirdetések postán is feladhatók. Ellenértéküket (1,50 lej szavanként) pénzutalványon kell elküldeni ugyanerre a címre, megjelölve a folyószámla számát: „Cont ISIAP 64.03.01.44 BN RSR, filiala sectorului 7“. Szerte az országban, minden zöldségeskertben felélénkült a munka. A kedvezőre fordult időjárás lehetővé tette a korai zöldségek vetésének meggyorsítását, sőt a fóliasátrak alatt meghúzódó ágyások máris vendégül láthatják az első palántákat. A legfrissebb jelentések szerint országos viszonylatban a koraiakat eddig 3500 hektáron vetették el. A Konstain- Zöldség 125000 hektáron Ica, Delj és Ilfov megyei termelők most sem hazudtolták meg magukat, a tavaszi kertészkedésben ők haladnak a legjobban. Terepjáró felügyelők tanúsága szerint az idén az előkészületek jobb körülmények között zajlottak le, jobb a palánták minősége, nagyobb a kerti munka gépesítésének foka, megfelelő a termőföld tápanyagának pótlása. Egyszóval minden remény megvan arra, hogy gazdagabb lesz a szüret, jobb a piacra kerülő áru minősége. A fóliasátrak területe pedig nem kevesebb mint 660 hektárral nagyobb a tavalyihoz képest, így aztán az idén 2120 hektáron primőr terem, a várva várt hónapos retek, zöldhagyma, saláta máris megjelent a piacokon, remélhetőleg hamarosan,, mindenütt tömegesen kapható lesz a friss vitaminára. Ebben az évben a mezőgazdasági A MEGÚJULÁS TITKAI A karéneklésnek Maros megyében igazi mozgalma van. Több mint negyven kórus fejt ki a megye városaiban és falvaiban rendszeres tevékenységet, s szinte havonta alakulnak újabb és újabb együttesek. Nemcsak az országos versenyeken elért sikerek hatottak ösztönzően, hanem a tájegységekként megszervezett helyi találkozók is. A Nyárád menti kórusok múlt évi találkozójának nemcsak a megyében, de az országban is híre kelt. Nemrég gyűltek össze Jobbágyfalván a kórusok vezetői, hogy az újabb találkozók programját, lefolyását megbeszéljék, hogy meghallgassák a jobbágyfalvi és a somosdi kórus műsorát. A sikeren, a példán felbuzdulva ezen a tavaszon találkozóra gyűlnek a Maros és a Küküllő menti énekkarok is, majd a nagyobb központok vendégül látják más megyék dalárdáit. Abban, hogy az együtténeklés ennyire népszerűvé lett Maros megyében, hogy a kórusmozgalom igazi reneszánszát éli, nagy szerepe van Benkő Jánosnak, a megyei Népi Alkotások Háza igazgatójának, aki másfél évtized alatt szenvedélyesen vette ki részét a kórusmozgalom szervezéséből, új alapokra helyezéséből, irányításából. Mint mondta, szenvedélye az együtténeklés... Kérdéseinkkel e szép szenvedély felől faggattuk... — Mi a titka a kórusmozgalom Maros megyei fellendülésének ? — Büszkék vagyunk a megújulásra, a mennyiségileg és minőségileg is számottevő feljavulásra, de ki kell jelentenem, hogy ördöngős titkaink nincsenek. A jelenség magyarázata persze nem egyszerű, még a magunk számára sem eléggé tisztázott. Körülbelül két esztendő óta karoltuk fel a mozgalmat, módszertani, zeneelméleti ismereteket és töméntelen lelkesítő erőt fektettünk bele. S figyeltünk az apróságokra, azokra a lényegtelennek tűnő dolgokra is, amelyeket nem lehet és nem szabad a közművelődési tevékenységben elhanyagolni. Szükség van a nagyvonalú tervezésre, a jövős távlatokra, de hogy megvalósítsuk, elérhessük őket, nem szabad elfeledkezni a mindennapi munka apró-cseprő vesződségeiről sem. A falusi emberekkel nehéz dolgozni, sokszor csak „diplomáciai" ügyeskedéssel sikerül visszahódítani egy-egy kórustagot, aki személyes összezörrenés vagy más ok miatt elmaradt a próbákról. De talán a legfontosabb, hogy minden faluban találjunk egy-egy embert, akiben van lelkesedés és akarat, és aki szereti a muzsikát. — Ez azt jelenti, hogy ma nehezebb a műkedvelő mozgalomnak híveket toborozni, mint évekkel ezelőtt? — Nem vagyunk mi sem kivételek. Néhány éve a műkedvelő mozgalomban nálunk is elkezdődött bizonyos hanyatlás. Különösen a kórusmozgalom szenvedte meg ezt. Ma már, szerencsére, inkább fellendülésről beszélhetünk. Megyeszerte nívós énekkarok és színjátszó csoportok működnek. Csak Marosvásárhelyen nem javult a helyzet, még nem sikerült kilendíteni a dalárdákat a mélypontról. A hét-nyolc kórus közül, — amelyekről már tizenegynéhány évvel ezelőtt tudtunk — ma csupán egy működik : az Augusztus 23 Bútorgyár énekkara. No meg a művészeti népiskola hallgatóinak kamarakórusa. Reméljük, hogy a falvakon működő — jól, sőt néhol nagyon jól működő — énekkarok példája ösztönzőleg fog hatni a megyeszékhelyen is. Reményünknek máris van némi alapja, mert például nemrég a Tudor Vladimirescu negyed lakosai azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy nyújtsunk segítséget az egykori gazdaköri dalárda újjáalakításához, a negyedben székelő Új Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet védnöksége alatt. A szervezőmunka már meg is indult. — Hogyan sikerült talpra állítani a falusi kórusokat ? — Vagy négy-öt hanyatlásnak indult énekkar fölélesztésében vettem részt közvetlenül, összehívtam a kórustagokat és megmondtam, hogy csak azokra van szükségünk, akik kedvük és szívük szerint vágynak arra, hogy együtt énekeljenek. A túlzó „mozgósítás" véleményem szerint egyik legnagyobb ellensége a műkedvelő mozgalomnak, akárcsak az orrvérzésig tartó próbák... A műkedvelő együttesek tevékenységében a szereplés éppen olyan fontos, mint a próba. De nemcsak a versenyeken való szereplés. Igyekeztünk minél több lehetőséget teremteni tárosainknak, hogy szerepeljenek, s ne csak az ünnepi műsorokban énekeljenek el kötelező módon egy vagy két tömegdalt, hanem tartsanak önálló hangversenyeket is. Ahol lehetőség van rá — szinte minden hol van — a kórust a hagyományokhoz kell viszszavezetni... — Gyakorlatilag hogyan ? — Minden énekkar vezetőségét arra ösztönöztük, hogy szerezzék be és fektessék fel a kórus krónikás könyvét. Azt ajánlottuk, hogy osszák három fejezetre: az első foglalja magába a dalárda történetét, a második fejezet legyen az énekkar mindennapi tevékenységének tükre, a harmadik rész pedig a rendszeresen vezetett jelenléti napló. A hiányzásokat valamikor nagyon szigorúan vették mindenhol, nem egy esetben kizáráshoz is vezettek ... Különös gondot fordítunk az élő hagyomány ápolására is , azaz előadásokról, vendégszereplésekről, találkozókról fényképeket készítünk, hogy ne csak a Krónika, hanem a tagok is megőrizzék emlékként. Hiszem, hogy a jobbágyfalviak sohasem fogják elfelejteni, hogy magas Déva várában Kőműves Kelemenné balladáját énekelték, mint ahogy a csávásiak is sokáig fognak emlékezni az erdőszádai (Máramaros megye) vendégszereplésükre. Szekernyés János (Folytatása a 2, oldalon)