Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-30 / 7017. szám

1970. MÁJUS 30., SZOMBAT MOST ERRE VAN SZÜKSÉG • Mit tehet, mit tesz az aradi gépjavító üzem ?­ intha nem egy hét, hanem legalábbis egy év telt vol­na el attól a pillanattól, amikor üresen kongtak a munkacsarnokok, amikor minden munkás, technikus és mérnök a gátakon vigyázta a Maros növekedését, állta útját az áradatnak. A gépjavító üzem rende­zett udvarán szép sorrendben állnak az öntözőberendezések szivattyúi. — Öntözőberendezések most? — for­dultunk az üzem főmérnökéhez. — üzemünk profilja valóban az öntözőberendezésekhez szükséges szivattyúk előállítása, valamint a me­zőgazdasági gépek javítása volt — mondotta JACOTA ȘTEFAN főmér­nök. — A jelenlegi helyzet azonban megköveteli, hogy a szükségleteknek megfelelően állítsuk át termelésün­ket. Ugyanazzal, vagy majdnem ugyanazzal a konstrukciójú szivat­­­tyúval éppúgy üzemeltethető az ön­tözőberendezés, mint a vízelszívó készülék. Mivel most erre van szük­ség, ezt gyártjuk. Végigjárva az üzemcsarnokokat, meggyőződtünk arról, hogy "milyen hihetetlen gyorsasággal és hozzá­értéssel állottak át az új szivattyúk gyártására. Nem egészen egy hét alatt 20 darab 5 collos szivattyút ké­szítettek el, amelyeket már csoma­golnak és küldenek azoknak a mező­­gazdasági egységeknek, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rájuk. Mert azt nem kell külön hangsúlyoz­ni, milyen fontos az, hogy a száz meg ezer hektáron még most is álló vizeket minél gyorsabban eltávolít­sák. S ehhez igyekszik hozzájárulni az aradi gépjavító üzem. Az egyik munkacsarnokban, ahol a mezőgazdasági munkák idején a gé­peket, berendezéseket javítják, most sietve dolgoznak. Amint a műhely vezetője HURUBAN PETRU tájékoz­tat, itt is 5 és 12 collos szivattyúkat gyártanak. — Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni — mondotta Huruban Petru —, milyen magasfokú öntudatról, se­gítőkészségről tesznek tanúbizony­ságot dolgozóink. A veszély meg­acélozta, megtízszerezte erejüket. Soha nem tapasztalt munkaritmust értünk el ebben a műhelyben. Az 50 darab szivattyú egy részét már le is szállítottuk. Rekordidő alatt készül­tek el. A példás munkafegyelem, a meghosszabbított műszak, mind an­nak tudható be, hogy dolgozóink, élükön a kommunistákkal,­­tudatában vannak annak, hogy az ő munkájuk­tól is függ a jövő évi kenyér. Raj­tuk, is múlik, hogy minél hamarabb termőre forduljon a víz által fojto­gatott föld. Az aradi gépjavító üzemben nem­csak szivattyúk, hanem a mezőgaz­dasági gépekhez — cséplőgépekhez, kombájnokhoz stb. — szükséges cse­realkatrészek is készülnek. Ezek szá­mát és választékát is növelték. De fáradhatatlanok az új ötletek, új gé­pek, berendezések kivitelezésében is. Ezekben a napokban hagyta el az üzemet egy paradicsomválogató au­tomata szalag, amelynek termelé­kenysége négyszer nagyobb az or­szágunkban eddig gyártott bárme­lyik hasonló berendezésnél, és szin­tén ezen a héten szállítottak le 80 traktorhoz kapcsolható gyomirtószóró berendezést.­­ Az üzem tervezői, a műszaki osz­tály mérnökei pedig kifogyhatatla­nok az ötletekben. Csaknem 40 új gép­­berendezés körvonalazódik a rajztáblákon, vagy készülnek a pro­totípusok. Mint soha, most a proto­típus elkészítése és a szériagyártás közötti időszak minimumra csökkent. Szükség van az új, az ötletes, a nagy teljesítőképességű mezőgazdasági gépekre — nincs idő arra, hogy bü­rokratikus papírformák miatt m­eg­­rekedjenek a hasznos felszerelések. Ilyen új berendezés például az árok­­tisztító vagy az a szénakaszáló gép, amely háromszor olyan gyorsan dol­gozik, mint bármelyik eddig gyártott típus ; vagy az a takarmány-desz­­hidratáló berendezés, amely 90 szá­zalékkal csökkenti a lucerna volu­menét, lehetővé teszi, hogy szemcse formájában, zsákokban csomagolva tárolják, anélkül, hogy bármit is vesztene tápértékéből. Óriási pusztítást okozott e soha nem tapasztalt méretű természeti csa­pás, de olyan alkotó energiát is fel­szabadított, amely képes legyőzni minden akadályt és­­gyors ütemben felépíteni mindazt, ami tönkrement. Baktai Etelka KIHASZNÁLUNK MINDEN LEHETŐSÉGET Az építő­anyagipar pótolja a kieséseket fokozza a termelést (Folytatás az 1. oldalról) vetkező időszakban az árvíz okoz­ta károk miatt tetemesen felduz­zadó igények fedezésére is.­­ Magától értetődően most nem csak a lemaradások behozására gon­dolunk, hanem általában a termelés növelésére. A pontos mennyiséget az árvíz sújtotta vidékeken az újjá­építés megkezdéséhez legsürgőseb­ben szükséges anyagokból még nem ismerjük, de mindent megteszünk azért, hogy felmérjük, felfedjük a termelés mennyiségi fokozásának összes lehetőségeit. Az egyik leg­fontosabb tartalék, ami úgymond önmagától került felszínre ezekben a napokban, az az emberi együttér­zésben, segíteni akarásban rejlik. Nincs olyan gyár, olyan üzem, ahol a természeti csapás okozta károk tudatában az emberek ne tettek vol­na igen megfontolt ígéreteket a ter­melés növelésére. Jelenleg minden üzemben azon munkálkodnak, hogy megteremtsék a szóban forgó válla­lások teljesítéséhez szükséges mű­szaki-anyagi feltételeket. A minisz­tériumhoz tartozó vállalatok döntő többsége a következő időszakban, három váltásban, illetve hosszabbí­tott műszakokban dolgozik majd. Ugyanakkor mindenütt alapos elő­készületet tesznek a javítási, kar­bantartási időszakok lerövidítésére hogy a gépek minél kevesebbet áll­janak, és általában olyan szervezési intézkedéseket dolgoznak ki, ame­lyek" lehetővé teszik a folyamatos termelést. A mennyiségi igényeket, mint már mondtam, még nem ismerjük, de úgy készülünk, hogy maximálisan hozzájárulhassunk az anyagszükség­let kielégítéséhez. Különben építő­anyagok termeléséről lévén szó, nem vagyunk egyedül, s a helyi ipar is tetemes részt vállal mindebből Szeretném még elmondani, hogy szerintem az emberek, a helyi álla­mi és gazdasági szervek is sok min­dent meg tudnak, és meg fognak ol­dani. Szinte nincs olyan mezőgazda­­sági szövetkezet, olyan falu, ahol ne értenének a tégla­vetéshez, égetés­hez. Ezt a lehetőséget eddig is ki­használták, és most, amikor a szük­ség úgy kívánja, meggyőződésünk, hogy a legmesszebbmenően haszno­sítják majd. K­ovászna megye jónéhány hely­ségében vasárnap újból víz alá került többezer hektár szántóföld, hisz a Feketeügy, illetve néhány hegyipatak elöntötte Rétyet, Kököst, Bitát, Komollót és Vácolt, számottevő károkat okozott Szentlé­leken és Szentkatolnán is. Azóta a víz fokozatosan visszahúzódott a medrébe, most elsősorban Kökös és Réty számára jelent gondot a terüle­tek víztelenítése. Az elárasztott te­rületek mentésében, illetve megsegí­tésében a megyei árvízvédelmi pa­rancsnokság operatívan intézkedett és segít most is. Mindezeken túl azonban a mező­gazdasági munkák példás végrehaj­tására összpontosul most már az erő­feszítés. A megye termelőszövetke­zetei, az illetékes megyei szervek javaslatára, segítséget nyújtanak a rétyi termelőszövetkezetnek a növény­ápolási munkák elvégzésében. Itt az árvíz által legjobban sújtott szövet­kezetben az első kapálást már a hé­ten befejezhetik. Különben a kapálás megyeszerte örvendetes ütemben ha­lad. E hét első napjaiban Kézdi­­almáson a határban volt úgyszólván az egész falu. A szövetkezetben 370- en kapálták a burgonyát és a répát és ezenkívül 40 szövetkezeti tag az állami mezőgazdasági vállalatnak nyújt segítséget. Az idei sajátos kö­rülmények között ugyanis egyelőre korlátozottak a lehetőségek a gépi kapálásra és ezért az állami mező­­gazdasági vállalatnak nagy szüksége van a kézi segítségre. Jó ütemben indult a munka a po­­jáni, csernátoni, maksai szövetkezet­ben, ahol sok száz szövetkezeti tag dolgozott a földeken. A kapálás üte­mének további fokozása, illetve az első kapálás befejezése nagyfontos­­ságú teendő, hiszen a gyomosodás mellett a talaj tömítődése is gátolja a növények fejlődését. A hét köze­péig megyei viszonylatban 1600 hek­tár cukorrépát és ugyanannyi bur­gonyát kapáltak meg a szövetkeze­tek, néhány egységben pedig végez­tek is e fontos teendővel. A következő napok fontos feladata marad a vetés és újravetés. A földek felszáradásával párhuzamosan meg­felelő erő áll rendelkezésre a szán­táshoz és a tárcsázáshoz, valamint az újravetéshez. A megye sajátos kö­rülményei között fokozni fogják a burgonyaültetést, arra törekednek, hogy az eredeti terven felül is a vidék hagyományos növényével te­lepítsék be a kipusztult vetések egy­­részét. Flóra Gábor KOVÁSZNA MEGYÉBEN JÓL HALAD A KAPÁLÁS • Ha a gépek nem dolgozhatnak, jönnek a téesz-tagok A következő napok fontos feladata : A VETÉS ÉS ÚJRAVETÉS A szentkatolnai állami mezőgazdasá­gi vállalat 1-es számú farmján befe­jezték a cukorrépa első kapálását (BARTHA ÁRPÁD felvétele) Az építők, a fegyveres erők katonái, a lakosság együttes munkája nyo­mán megnyitottál­ a forgalmat a Medgyes-Segesvár és a Tövis-Balázs­falva országúton is. Felvételünk a Dés környéki útjavítási munkát mutatja be A szokatlan időjárás és a vízkárok sajátos helyzetet teremtettek a mezőgazdasági termelőegységekben. Némely helyen nem végeztek a vetéssel, az ár visszahúzódása után pedig még ott is újra kell vetni, ahol már földbe került a mag. De hasonlóan megkéstek­ más mezőgazdasági munkálatok is. A sürgős intézkedésekről, az elkövet­kező napokban sorra kerülő feladatok elvégzésének megszervezésé­ről kértünk tájékoztatást a Szilágy megyei mezőgazdasági igazga­tóság­­igazgatójától. A fő feladat: A HELYREÁLLÍTÁS HARGITA MEGYÉBEN MÉG 22000 HEKTÁRON KELL SZÁNTANI, VETNI, ÜLTETNI Hargita az árvíz által viszonylag kevésbé sújtott megyék közé tarto­zik, mezőgazdaságának károsodása mégis jelentősnek mondható. Több mint 15 000 hektár mezőgazdaság terület került időlegesen víz alá amelyből körülbelül 5000 hektár a szántó. Az első hozzávetőleges becs­lések szerint több mint 1300 hektár­nyi területen ment tönkre a vetés, ez újra kell vetni, ahol lehetséges ugyan­azzal a növénnyel, az őszi búza ese­tében pedig a talaj és éghajlati vi­szonyoknak megfelelő növényfajtá­val. Hogy a csíki és gyergyói Olt illetve Maros menti kaszálók károso­dása milyen arányú, egyelőre nehe­zen megállapítható, hisz a terüle nagy részét még mindig nem lehe megközelíteni. Az esőzések következ­tében keletkező károk azonban na­gyobbak, mint a közvetlen árvizeké. A négy hetes kedvezőtlen időjárás teljesen megakasztotta a Hargita me­gyében amúgy is későn kezdődött ta­vaszi mezőgazdasági munkálatokat, s ez azt jelenti, hogy e hét elején a munka több mint fele volt még hátra, azaz körülbelül 22 000 hektáron kell szántani, vetni, ültetni. És bár az utób­bi napokban a megye területén csak helyi esők voltak (legutóbb csütörtö­kön a felcsíki medence legnagyobb részében egy igen kiadó, zápor, zi­vatar,) a rendkívül sürgető munkála­tokat egyelőre nem lehetett a kívánt, de még a szokásos ütemben sem vé­gezni, mert a talaj nedvességtartalma nem engedte meg, hogy a traktorok mindenütt munkába állhassanak. Vi­szont ott, ahol lehetőség volt rá, dol­goztak a fogatok, szántottak és ültet­tek, ahol pedig akadt kapálnivaló, nagy számban dolgoztak az emberek. Igen jó megoldást talált a csíkszent­­györgyi pártbizottság és termelőszö­vetkezet, ami a fogatok számának a növelését, illetve a munkálatok mi­előbbi újra megkezdését illeti. A téesz­­tagok tulajdonában levő szarvasmar­hákat, sőt az egyénileg gazdálkodó földművesek állatait is igénybe vet­ték, elkérték és elérték, hogy egy nap 73 fogat állhatott munkába. Ugyan­csak jó elgondolás volt a bánkfalviak részéről, hogy a szomszédos és ala­csonyabb fekvésű szentmártoni gépe­sítési részlegtől kölcsön vették a trak­torokat s ezáltal a gyorsabban szikka­dó bánkfalvi földeken 16 traktor­­dol­gozhatott. Mondanunk sem kell, hogy az „üzleten" a csikszentmártoniak is nyernek, mivel a bánkfalviak később nekik segítenek a mielőbbi befejezés­ben. Általában az egész alcsíki öve­zetben lázas tevékenység, serénység figyelhető meg a mezőkön. Szentim­rén csütörtökön a tagság nagy része, körülbelül 250 ember volt jelen a szántóföldön, főleg a cukorrépa első kapálásával foglalatoskodtak. Ugyan­ezen a napon szép számban dolgoztak a szomszédos Szentkirály­ határában, de Csatószegen és Csikszentléleken már kevésbé volt lehetőség a munká­ra, a traktor nyomán még az oldalas helyeken is valóságos patak folydo­­gált a barázdában. A magasabb fekvésű felcsíki me­dencében egyelőre csupán a növény­­ápolás lehetséges. Viszont itt a leg­kevesebb a beültetett terület. Ennek ellenére például Dánfalván két teljes brigád állt neki szerdán a burgonya kapalásának. Az árvíz során legtöbbet károsodott Kükül­lő és Nyikó mentén is minden erővel folyik a károk helyre­­állítása és a lemaradás behozása. A székelyszentléleki téeszhez tartozó Malomfalván a falu egész munkaké­pes lakossága, mintegy száz ember áll naponta munkába. Ide, a Nyikó mentére érkezett a Teleorman me­gyeiek segítsége : 13 traktor és mire e sorok megjelennek már munkába állottak. Sajnos arra is találunk pél­dát, hogy nem mindenki érti meg a napsütéses napok kihasználásának a fontosságát. Székelyudvarhelytől Ke­resztúrig az útmenti cukorrépaföldek csíkokban vannak megkapálva, ami azt jelenti, hogy szép számmal akad­nak tagok, akik még most is halogat­nak. Kálmán Gyula — Melyek a legsürgősebb fel­adatok az ártól felszabadult terüle­teken, a pangóvizektől veszélyez­tetett földeken és kaszálókon ? — Megyénkben 18 000 hektár me­zőgazdasági területet érintett az ára­dás ; sajnos, leginkább a szamos­­menti jó minőségű szántókat seperte végig az ár, ugyanakkor az Almás, az Egregy, a Kraszna,­­a Berettyó hullámai is károkat okoztak, beve­tett, vagy vetésre előkészített terüle­teken, zöldségesekben, kaszálókon és legelőkön. E hét elején csaknem 30 ezer hektár terület várt még be­vetésre, illetve újravetésre. Ezek­ben a napokban tehát ez a legsürgő­sebb tennivaló, hiszen az elárasz­tott területekről aránylag gyorsan visszafolyik medrébe a víz. A domb­oldalakról lefutó és a völgyekben felgyülemlő belvizek okoznák vi­szont a legtöbb gondot, éppen ezért ott azonnal levezető árkokat kell ásni, vagy ahol lehetőség van erre le­ kel) szivattyúzni. — Milyen intézkedéseket kezde­ményezett a mezőgazdasági igazga­tóság a vetés befejezése, illetve az újravetés érdekében ? — Az igazgatóság szakembereit kiküldtük a termelőszövetkezetek­be, hogy szakmai segítséget nyújt­sanak a munkálatok gyors elvégzé­sénél. A vetőmagot — 160 tonnányit — már megkaptuk, a szamosmenti gazdaságok Kolozsváron, a többi egységek Nagyváradon vehetik át a lerakatokban. A talajjavításra, az eredeti kiutalásokon kívül, mintegy­ 700 tonna műtrágyát igényeltünk, hiszen az elmosott területeken trá­gyázás nélkül nem biztosítható bő­séges termés. A mezőgazdasági gé­pesítési vállalatok a munkaüzem fokozására traktorokat, 50 tárcsát és 50 SPC—6-os vetőgépet kapnak. Szükségesnek tartjuk, hogy 10—15 százalékkal sűrűbben vessenek a megszokottnál, viszont a kevesebb kárt szenvedett területeken kevés vetőmagot használjanak. — Rendkívül összetorlódtak a munkálatok, a sajátos körülmények következtében milyen tennivalókat szorgalmaz igazgató elvtárs . — A gyengébb minőségű területe­ken különösen szükséges a talajjaví­tás és a talaj szellőztetése. A leisza­­polódott területeket feltétlenül meg kell lazítani és hektáronként 200—300 kiló ammóniumnitrátot vagy 300-400 kiló komplex műtrágyát beleszórni. A kapásnövények esetében a kive­szett parcellákon pótolni kell a ve­tést , ahol nem használhatják a gé­peket, ott kapával vagy sorhúzóval dolgozzanak. Sürgősen vessenek a kárt szenvedett melegágyakba, a fó­lia­házakba, a hiányt­ pótolhatják, s paradicsom, paprika és más palán­tákat kölcsönözhetnek azoktól a szö­vetkezetektől, amelyeket nem érin­tett az áradás. A zöldségtermesz­tésre tervezett területeken továbbra is zöldséget kell vetni, palántáin, négyzetméternyi termőföldet sem szabad veszendőben, parlagon hagyni . Az állatállományt sikerült meg­menteni, jelenleg az a legfontosabb, hogy a szálláshelyeket ellenőrizzék és maradéktalanul kezdjék meg a kijavításukat vagy újjáépítésüket. A vízbe került állatokat részesítsék megfelelő kezelésben, hogy megelőz­zék a további elhullást. A hús és a tejtermelési terv csak a bőséges ta­karmányalap megteremtésével való­sítható meg. Éppen ezért körültekin­tően kell megszerveznünk a szénafű kaszálását és betakarítását, a silózást. Az elöntött legelőket pedig kötelező műtrágyával kezelni. Jelenleg erdei legelőket biztosítottunk azokban a helységekben, ahol víz alá került a legelő. Természetesen a rengeteg tenni­való, a sürgető feladatok csak akkor végezhetők el sikerrel, ha ezekben a napokban a mezőgazdaságban dol­gozók minden erőfeszítésükkel részt vesznek teljes létszámban a munká­latokban. Lejegyezte: Fejér László SÜRGŐSEK A TENNIVALÓK, minden téesz­ tagot VÁR A HATÁR!­ BESZÉLGETÉS MICAN VALÉR mérnökkel, a Szilágy megyei mezőgazdasági igazgatóság igazgatójával — Mi a helyzet télben ? az állattenyész­ ­LŐRE 3. oldal

Next