Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-03 / 6994. szám

1970. MÁJUS 3., VASÁRNAP ★ KÖZLEMÉNY EMIL JONSSON IZLANDI KÜLÜGYMINISZTER­ ROMÁNIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Corneliu Manescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere meghívására 1970. április 26 és 30 között hivatalos látogatást tett hazánkban Emil Jonsson, Izland külügyminisztere. Romániai tartózkodása idején Emil Jonsson izlandi külügyminisz­tert fogadta Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Ion Gheor­­ghe Maurer, a Minisztertanács elnö­ke, aki ebéden látta vendégül. Az izlandi­­ külügyminisztert fo­gadta Cornel Burtica külkereskedel­mi miniszter is. Az izlandi külügyminiszter és a kíséretében levő személyek megte­kintettek bukaresti, brassói és plo­­iesti-i gazdasági és szociális-kulturá­lis létesítményeket. A látogatás során Románia Szo­cialista­ Köztársaság külügyminiszte­re és Izland külügyminisztere kö­zött hivatalos megbeszélések foly­tak, amelyeken részt vettek a kö­vetkezők : Román részről­ Vasile Gliga kül­ügyminiszter-helyettes, Vasile Pun­­gan, Románia izlandi nagykövete, Cornel Vladu külügyminisztériumi igazgató, Constantin Stanciu, külke­reskedelmi minisztériumi vezérigaz­gató . Izlandi részről:­ Petur Thorsteins­­son, az izlandi külügyminisztérium főtitkára és Oddur Gudjonsson, Iz­land romániai nagykövete. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt megbeszélések al­kalmat nyújtottak beható és hasz­nos véleménycserére a román—iz­landi kapcsolatok fejlődéséről és a közös érdekű nemzetközi kérdések­ről. A két miniszter örömmel állapí­totta meg, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Izland kapcsolatai kedvezően fejlődnek, és kidomborí­totta, hogy lehetőségek vannak e kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. A felek különösen hangsúlyozták, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére és változatossá tételére, tanulmányozni kell a gazdasági, ipari és műszaki kooperálás lehető­ségeit. A két miniszter ugyancsak meg­vizsgálta a kulturális-tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetősé­geit és megállapodott a kulturális­★ Befejezte hivatalos látogatását or­szágunkban és elutazott a főváros­ból Emil Jonsson, Izland külügymi­nisztere, aki Corneliu Manescu kül­ügyminiszter meghívására látogatott el hazánkba. A vendég kíséretében volt Petur Thorsteinsson, az izlandi külügyminisztérium főtitkára. Az elutazó vendéget Corneliu M a­tudományos csereprogram kijelölé­sének tanulmányozásában. Az izlandi fél tájékoztatta a ro­mán felet Izland álláspontjáról a halászati területek határainak kér­désében, valamint arról, hogy ez a kérdés milyen nagy jelentőségű Iz­land gazdasága szempontjából. Az időszerű nemzetközi kérdések­kel kapcsolatos megbeszélések so­rán a két fél újból kifejezte szilárd meggyőződését, hogy az államok kö­zötti megértés és kooperálás nor­mális kapcsolatainak meghonosítása a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a jogegyenlőség és a köl­csönös előny szigorú tiszteletben tartása alapján, lényeges tényezője a béke, a bizalom és a biztonság légköre megteremtésének Európában és az egész világon. A felek széles körű véleménycse­rét folytattak az európai kérdések­ről és hangsúlyozták az európai biz­tonsági konferencia összehívásának hasznosságát, valamint azt, hogy a konferencia előkészítésében az ösz­­szes érdekelt államoknak részt kell venniük. Rámutattak, hogy minden európai államnak kitartó erőfeszíté­seket kell tennie az értekezlet jó előkészítésének biztosítására, gon­dosan ki kell választani a napirend­re tűzendő kérdéseket, hogy fokoza­tosan haladni lehessen az európai biztonság megvalósítása felé vezető úton. A két fél kifejezésre juttatta ag­godalmát a világon fennálló feszült­­ségi források és konfliktusok miatt, és állást foglalt ezek békés rende­zése mellett, minden népnek azon joga alapján, hogy maga dönthes­sen jövőjéről. Emil Jonsson izlandi külügymi­niszter romániai látogatása, a le­folyt megbeszélések és vélemény­­cserék jelentősen hozzájárultak a két ország és nép közötti kölcsönös jobb megismeréshez és a kapcsola­tok fejlesztéséhez a béke és a nem­zetközi kooperálás érdekében. Emil Jonsson, Izland külügymi­nisztere meghívta Corneliu Manes­­cut, Románia Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterét, tegyen hiva­talos látogatást Izlandon. A meghí­vást a külügyminiszter örömmel el­fogadta.­nescu külügyminiszter, Vasile Gli­ga helyettes külügyminiszter, Vasi­le Pungan, Románia izlandi nagy­követe, valamint a Külügyminiszté­rium és a Külkereskedelmi Minisz­térium több főtisztviselője búcsúz­tatta az Otopeni repülőtéren. Ott volt Oddur Gudjonsson, Iz­land bukaresti nagykövete. Nyilatkozat az indokínai helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) vét, és támogatja nemes harcuk cél­kitűzéseit a genfi egyezmények alapelveinek megfelelően. A román kormány üdvözli az említett népek azon elhatározásával kapcsolatos megállapodást, hogy a kölcsönös tisztelet alapján együttműködnek országuk szabadságának és függet­lenségének védelmében, az imperia­lista agresszió elleni harcban. A román kormány és nép kifejezi aggodalmát az indokinai katonai konfliktusok kiterjesztésével járó veszély miatt, s ismét kijelenti, vé­get kell vetni az Egyesült Államok vietnami agressziójának, vissza kell vonni az USA és szövetségesei csa­patait Dél-Vietnamból , véget kell vetni a népek elleni agresszív ak­cióknak a világ e térségében. A béke érdekei feltétlenül meg­követelik, tartsák tiszteletben a né­pek szent szabadság- és független­ségi jogát, megkövetelik, hogy a vi­etnami, a laoszi és a kambodzsai népet hagyják, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga határoz­zon fejlődésének útjáról, saját érde­keinek­ és törekvéseinek megfelelő­en építse jövőjét. A román kormány és nép ismét kifejezi teljes szolidaritását és támo­­g­atását az indokínai népek igazsá­gos harca iránt szabadságukért, függetlenségükért, nemzeti lényük megvédéséért, a haladás és a béke világméretű ügyéért. Óvintézkedések a Duna-medencében az árvízveszély ellen Az utóbbi két hétben a Duna ro­mániai szakaszán rendkívül magas volt a vízállás, amely meghaladta az ■1840-ben mért legmagasabb szintet is. A rendkívüli helyzetet az idézte elő, hogy a Duna vízgyűjtő meden­céjében a nagy hótömeg olvadása egybeesett a tavaszi esőzésekkel. Ugyanakkor a Duna legfőbb mellék­folyói is megduzzadtak. Mint ismeretes, az utóbbi 6-7 évben a Duna több mint 1000 kilo­méter hosszú romániai szakaszán nagyszabású árvízvédelmi és lecsa­­polási munkákat hajtottak végre, amelyeknek eredményeként mintegy 350 000 hektár területet ármente­­sítettek. E földeket összesen mintegy 800 kilométer hosszú gát védi. A nemrég épített gátak közül sokra nagy nyomás nehezedett, s így átszi­­várgások és omlások keletkeztek. A veszélyt azonban együttes erő­feszítéssel sikerült elhárítani. Az árvízvédelemben a hivatalos köze­gekkel együtt részt vettek a közel­ben fekvő vállalatok munkásai, a helyi lakosok, az ifjúság. A katona­ság szintén operatívan közreműkö­dött a veszélyeztetett övezetek anya­­gi javainak és lakosainak elszállítá­sában. A veszélyeztetett helyeken több mint 60 000 homokzsákot he­lyeztek el. Az omlásnak kitett gáta­kat több mint 150 kilométeren nád­lemezekkel, rőzsehalmokkal és más anyagokkal erősítették meg, az át­­szivárgásoknál pedig szádpallókkal tömhették a rézsüket. Az idejében megtett óvintézkedé­sek lehetővé tették, hogy a két leg­nagyobb építőtelepen — a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rend­szernél és a Giurgeni-Vadul Oii híd építésénél — zavartalanul folytatód­jék a munka. Braila, Cernavoda, Galac és Tul­­cea alacsonyabb fekvésű partszaka­szain szakadatlan munkával ideigle­nes védőgátakat építettek. Oltina, Topalu, Dunareni és sok más hely­ség lakosai a szüntelenül zuhogó esőben dolgozva idejében elejét vet­ték a gátszakadásoknak, hogy meg­védjék a termőföldeket és a közös vagyont. Jelenleg a Duna vize mindenütt apad, kivéve a Galactól lejjebbi sza­kaszt, ahol még egy-két napig tart az árhullám.­­ Az idejében megtett óvintézkedé­sek és a lankadatlan munka haté­konynak bizonyult, s ennek tud­ható be, hogy az árvíz nem követelt emberáldozatot és nem okozott na­gyobb anyagi károkat. Az illetékes közegek továbbra is állandó készült­séget tartanak, hogy idejében elejét vegyék az esetleges újabb árvíz­­veszélynek. KÖZÉLETI hírek Corneliu Mánescu, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere Hivatalos látogatást tesz egyes afrikai országokban Egyes afrikai államok külügymi­nisztereinek meghívására válaszol­va, Corneliu Mánescu, Románia Szocialista Köztársaság külügymi­nisztere ez év májusában hivatalos látogatást tesz több afrikai ország­ban, köztük Kongó Népköztársaság­ban, Nigéria Szövetségi Köztársa­ságban, Kongó Demokratikus Köz­társaságban, Burundi Köztársaság­ban, Tanzánia Egyesült Köztársa­ságban, a Malgas Köztársaságban. Fogadás a Minisztertanácsnál Ion Pagan, a Minisztertanács alel­­nöke fogadta Christopher H. Phillips nagykövetet, az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának nemrégi ülés­szakán részt vett USA-küldöttség vezetőjét, aki a Külügyminisztérium meghívására látogatást tesz orszá­gunkban. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Leonard Meeker, az USA bukaresti nagykö­vete. Ebből az alkalomból érintették az ENSZ európai gazdasági bizottsága tevékenységének és a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti kétoldalú kapcsolatoknak egyes vo­natkozásait. Christopher H. Phillips nagykö­vet, aki az USA küldöttségét vezet­te az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának legutóbbi ülésszakán, Románia Szocialista Köztársaság Nemzetközi Jogi és Külpolitikai Tár­sasága székházában kerekasztal-érte­­kezlet keretében előadást tartott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának szerepéről az európaközi együttműködés előmozdításában. A Német Demokratikus Köztársa­ság bukaresti nagykövetségén sajtó­­értekezletet tartottak Németország fasiszta iga alóli felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Ez alkalommal Ewald Moldt nagy­követ méltatta az esemény jelentő­ségét a német nép szempontjából, vázolta a szocialista társadalom Német DK-beli építésének eredmé­nyeit és távlatait. Toshio Mitszudo, Japán bukaresti nagykövete fogadást rendezett a nagykövetségen Japán nemzeti ün­nepe alkalmából. Részt vett Ilie Murgulescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Cor­neliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter, gazdasági minisztériumok vezetőségi tagjai, nagy nemzetgyűlési képviselők, központi intézmények vezetői, tudósok, művészek és kul­turális dolgozók, vallásfelekezetek, képviselői, újságírók. Jelen voltak diplomáciai képvise­letek vezetői és a diplomáciai tes­tület más tagjai. Ugyanebből az alkalomból Toshio Mitszudo nagykövet beszédet mon­dott a rádióban. A Romániai Szakszervezetek Általá­nos Szövetségének Központi Taná­csa elvtársi vacsorát adott a május 1-i ünnepségekre meghívott külföldi küldöttségek tiszteletére. Részt vett az RSZÁSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának több tagja. A vacsora meleg, elvtársi légkör­ben folyt le. Hollandia nemzeti ünnepe alkal­mából Pieter Veecken Putman Cra­mer, romániai holland nagykövet fogadást adott a nagykövetségen. Részt vett Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ilie Murgu­lescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnö­ke, Teodor Vasiliu igazságügy-mi­niszter, Vasile Gliga külügyminisz­ter-helyettes, több központi intéz­mény vezetőségének képviselője, tudományos és kulturális személyi­ségek. Jelen voltak Bukarestben akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői és a diplomáciai testület más tagjai. Ugyanazon alkalomból Hollandia nagykövete rádió- és televízióbeszé­­det mondott. ★ A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Moz­galom Történelmi Múzeumában tu­dományos ülésszakot tartottak a fa­sizmus feletti győzelem 25. évfor­dulója alkalmából. A tudományos összejövetelt a Társadalom- és Poli­tikai Tudományok Akadémiája, az RKP KB mellett működő Történel­mi és Társadalompolitikai Tanulmá­nyi Intézet és a Katonai Akadémia rendezte.­­Az ülésszakon részt vettek tudo­mányos és kulturális dolgozók, köz­életi személyiségek, fegyveres erő­ink számos tábornoka és tisztje, az antifasiszta háború veteránjai, nagy katonai egységek parancsnokai. Je­len voltak továbbá hadtörténeti in­tézetek és katonai akadémiák kép­viselői az alábbi országokból : Szov­jetunió, Franciaország, Lengyel Nép­­köztársaság, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Olaszország, Bulgária Népköztársa­ság, Magyar Népköztársaság. Megnyitó beszédet tartott Ion Io­­nita vezérezredes, Románia Szocia­lista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere A következő értekezések hangzot­tak el: Ion Tutoveanu hadseregtá­bornok, a Katonai Akadémia pa­rancsnoka — Az antifasiszta koalíció államainak legfontosabb hadművele­­­­tei Európában 1944 folyamán ; dr. Nicolae Copoiu, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalom­­politikai Tanulmányi Intézet szek­torvezetője — A fasizmussal szem­beni­­ ellenállási mozgalom jellege, vonásai és jelentkezési formái ; dr. Gh. Dobre, a Gazdaságtudományi Kutatóintézet szektorvezetője — Az antihitlerista koalíció, államai gaz­dasági erőforrásainak­ kiaknázása és felhasználása — a győzelem kivívá­sának jelentős tényezője ; dr. Aurel Petri ezredes, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalom­­politikai Tanulmányi Intézet tudo­mányos titkára — Az 1944 augusz­tusi fegyveres felkelés Romániában és kihatása a hadműveletek további alakulására Délkelet- és Közép-Eu­­rópában . Eugen Bantea ezredes, a Hadtörténeti és Hadelméleti Tanul­mányi és Kutatóközpont igazgatója — A román hadsereg részvétele a hitlerista Németország elleni győze­lem kivívásában ; Haralambie Flo­­rescu altábornagy és Alexandru Ni­­culescu ezredes a Katonai Akadé­miáról — A román hadsereg harci akciói együttműködésben a szovjet hadsereggel az ország egész terüle­tének felszabadításáért; Gheorghe Tudor ezredes a Katonai Akadémiá­ról — A román hadsereg hozzájá­rulása Magyarország felszabadításá­hoz ; Gheorghe Marin vezérőrnagy a Katonai Akadémiáról — A román hadsereg részvétele Csehszlovákia felszabadításában ; Ion Cupsa vezér­őrnagy a Katonai Akadémiáról — A román hadvezetés jellegzetességei az antihitlerista háborúban ; dr. Ma­ria Covaci, az RKP KB mellett mű­ködő Történelmi és Társadalompo­litikai Tanulmányi Intézet főkuta­tója és Aurel Simion, az intézet ku­tatója — A munkásosztály döntő sze­repe a néptömegek élén és az RKP vezetése alatt hazánk fasiszta iga alóli felszabadításáért, a hitlerista Németország­ teljes szétzúzásáért vívott harcban . Vasile Anescu ez­redes a Katonai Akadémiáról — Románia gazdasági erőfeszítései a fasiszta Németország feletti győze­lem kivívásáért; A. V. Antoszjak ezredes a moszkvai Hadtörténeti In­tézetből — A szovjet nép és fegy­veres erői történelmi fegyvertényei a fasizmus elleni harcban ; D’Hoop, a második világháború történetével foglalkozó francia országos bizottság tagja — A francia ellenállás eredeti vonásairól ; Henrik Batowski, a Krakkói Egyetem professzora —■ Lengyelország hozzájárulása a fasiz­mus feletti győzelemhez ; Radomir Vujosevics ezredes, a belgrádi Had­történeti Intézetből — Jugoszlávia hozzájárulása a fasizmus feletti győ­zelemhez ; Miroslav Kropilak pro­fesszor, docens-doktor, a Csehszlo­vák SZK Enciklopédiai Intézetének igazgatója — A szlovák nemzeti front problémája az antifasiszta el­lenállásban ; Voin Bozsinov profesz­­szor, a Bolgár Tudományos Akadé­mia Történelemtudományi Intézeté­nek helyettes igazgatója — A bol­gár nép harca a fasizmus ellen (1941—1944) ; Frankovics professzor­nak, a Milánói Nemzeti Felszabadí­­tási Mozgalom Történeti Intézete munkatársának üdvözlő beszéde; Ölvedi Ignác alezredes, a budapesti Katonai Akadémia hadtörténeti tan­székének munkatársa . A Kisi­­nyov-Salji hadműveletnek és Romá­nia háborúból való kilépésének ki­hatása a magyarországi stratégiai helyzetre és a magyarországi veze­tőkörök katonapolitikájára ; Pavel Ciuhureanu ezredes, Mihai Inoan ezredes, Constantin Ucrain ezredes, a Hadtörténeti és Hadelméleti Ta­nulmányi és Kutatóközpontból . A román hadsereg és a polgári lakos­ság viszonya Magyarország, Cseh­szlovákia és Ausztria területén az antihitlerista háború időszakában ; Constantin Burada vezérőrnagy és Vasile Gherghescu ezredes a Katonai Akadémiáról — Nemzetközi vissz­hang Románia részvételéről a náci Németország szétzúzásában ; Cons­tantin Nicolae ezredes ■ és Ilie Petre alezredes, az RKP KB mellett mű­ködő Történelmi és Társadalompo­★ A Társadalom- és Politikai Tudo­mányok Akadémiája, az RKP KB mellett működő Történelmi és Tár­sadalompolitikai Tanulmányi Inté­zet és a Katonai Akadémia ebédet­litikai Tanulmányi Intézet munka­társai . A szovjet-német front, a második világháború fő hadszíntere; dr. Anton Pelinka, a bécsi Felső­fokú Tanulmányi és Tudományos Kutatóintézet munkatársa — Az osztrák ellenállás 1938 és 1945 kö­zött ; dr. I. M. Volkov, a Szovjet­unió Tör­ténelemtudományi Intéze­tének szektorvezetője — A szovjet nép hatalmának és erejének forrá­sa a Nagy Honvédő Háborúban ; Jurgelevics Vaclav ezredes, a Var­sói Hadtörténeti Intézetből — A lengyel nép katonai hozzájárulása a hitlerista Németország elleni győ­zelemhez ; Mihai Rusenescu, az N. Iorga Történelemtudományi Intézet főkutatója — A romániai értelmiség segítsége a fasizmus szétzúzásához ; dr. Florin Constantiniu, az N. Iorga Történelemtudományi Intézet főku­tatója és dr. Costica Popa a Kato­nai Akadémiáról — A haditechnika fejlődése a második világháború so­rán és szerepe a győzelem kivívásá­ban ; Szlávi Csakirov vezérőrnagy, Bulgária NK Honvédelmi Miniszté­riuma Hadtörténeti Osztályának ve­zetője ■— A bolgár néphadsereg hozzájárulása a fasizmus feletti győ­zelemhez ; dr. Miroslav Tejchman, a Csehszlovák-Szovjet Tanulmányi Intézet munkatársa és dr. Frantisek Nevadda alezredes, a Hadtörténeti Intézetből — Románia hozzájárulá­sa a csehszlovák nép nem­zeti fel­­szabadítási harcához. Román kato­nák és partizánok a Csehszlovákia felszabadításáért vívott harcban. Milica Moldoveanu, az RKP KB mellett működő Történelmi és Tár­sadalompolitikai Tanulmányi Inté­zet kutatója — A nemzeti felszaba­­dítási harc átalakulása népi forrada­lommá a közép- és délkelet-európai országokban a fasizmus feletti győ­zelem feltételei között ; dr. Gheor­ghe Unc, az RKP KB mellett mű­ködő Történelmi és Társadalompoli­tikai Tanulmányi Intézet szektor­vezetője — A második világháború mérlege és következményei. ★ adott a Hadsereg Központi Házá­ban a tudományos ülésszak részve­vői tiszteletére.­­Az ebéd meleg, baráti légkörben folyt le. TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK a fasizmus feletti győzelem 25. évfordulója alkalmából PRONOEXPRESSZ Az 1970 április 29-i Pronoexpressz nyerőszámai : I. sorsolás : 31 34 29 19 4­8 Nyereményalap : 434 539 lej II. sorsolás : 17 10 30 26 2 24 23 45 Nyereményalap : 389 610 lej ADAS Az Állami Biztosító Intézet igaz­gatósága közli, hogy az 1970. április 30-i vegyes életbiztosítási amorti­zációs sorsoláson az alábbi nyolc betűkombinációt húzták­­ki : E.M.Y. ; Z.C.G. ; N.I.V. ; Z.H.H. ; V.B.E. ; t.N.T. ; J.E.F. ; N.P.D. Az érvényben levő kötvények tu­lajdonosai, akiknek kötvényei a fenti sorrendben kihúzott betűkom­binációt vagy kombinációkat tartal­mazzák, jelentkezzenek az ADAS egységeinél, hogy átvegyék a nekik járó összegeket. A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK 1970. ÁPRILIS 30-I SORSOLÁSÁ­NAK NYEREMÉN­YLISTÁJ­A Teljes nyeremény a 200 lejes kötvé­nyek után jár. A 100, 50 és 25 lejes kötvények a fenti nyeremények felét, egynegyedét illetve nyolcadát kapják. A nyeremények értékébe a kisorsolt nyereménykötvény névi»»»« értéke is be van számítva.­ ­ A kihúzott ’S £ nyeremény- £ • *­c co kötvények »u-S cS --------------------— ^ n • m­erítU ^ jj- M p ~ £ sorozata £ d S 2 N __________________M p c 1 69227 11 100 000 1 46972 27 75 000 1 34510 25 50 000 1 56650 03 25 000 1 40237 48 10 000 1 42180 15 5 000 1 07692 10 5 000 Sorozat­szám vég­ződése 80 547 01 2 000 80 792 36 2 000 80 956 16 1000 80 002 38 1000 80 810 03 1 000 80 024 16 1 000 800 92 12 8­10 800 35 30 800 800 70 22 800 Korlátlan számban nyerhet­ .­ ­ — Dacia 1300, Dacia 1100, Moszkvics 408, Skoda 1000 MB, Tra­bant 601 gépkocsikat. — Kirándulásokat re­pülőgéppel Rómába és Firenzébe, továb­bá Isztambulba. — Meghatározott ösz­­szegű pénznyeremé­nyeket (1000 lej, 500 lej, 100 lej, stb.) összesen 34 számot húznak ki, 5 húzáson. Már 3 lejjel is nyer­het egy gépkocsit egy kirándulást, vagy pénzt. 15 lejjel mind az öt húzáson részt vesz. Több 15 lejes szelvénnyel jelentő­sen megnövekednek a nyerési esélyei. MÁJUS 6-ÁN rendkívüli Pronoexpressz húzás. Kisorsolnak autókat, kirándulásokat Isz­tambulba, Rómába, Firenzébe. A CEC SZEMÉLYGÉPKOCSI NYEREMÉNYEINEK TÁBLÁZATA­­AZ 1970 I. NEGYEDÉVI HÚZÁS­ A betétkönyv ifJ A betétkönyv ijJ A betétkönyv ifj A betétkönyv ® £ száma ® £ száma ^ száma £ £ száma -------------------------------------------78 711—1­—473 161 709—217—1138 253 702—219—56 Egy VOLGA M. 21 75 727—1—16204 162 721—251—199 254 735—1—11370 személygépkocsi 75 000 lej 76 741—212—370 163 710—232—52 255 703—822—15 értékben 77 745—1—3514 164 710—120—2172 256 732—1—16557 — ------------------------------ 78 706—201—790 165 715—1—35729 257 720—1—463­­ 716—1—2293 79 714—255—24 166 715—207—558 258 709—1—31855 ------------1­80 736—1—2700 167 711—107—418 259 709—217—733 Egy-egy DACIA 1300 sze- 81 736—1—30953 168 716—1—23246 260 721—1—2300 melygépkocsi 70 000 lej 82 741—1—2790 169 748—1—4096 261 710—207—102 _______értekben_______ 83 745—2—5826 170 717—1—20577 262 710—120—1625 0 71n__11Q_0470 84 743—1—17136 171 751—1—1433 263 715—1—35373 1 7iT_?nfi_?i7 85 743—207—652 172 719—1—7169 264 715—204—393 3­­10 20b—7l gg 747—207—106 173 711—203—1227 265 711—102—10853 Egy-egy MOSZKVICS 412 87 752—1—11011 174 727—235—1607 266 716—1—23039 személygépkocsi 57 700 lei 88 753—1—2252 175 741—214—221 267 748—1—3812 személygépkocsiol /uuiei , gg 723_1_3290 176 750-1-5967 268 717-1-20384 ------------------,--------------- 90 731—106—11406 177 734—1—1463 269 751—1—1117 4­­ 701—135—2980 91 761—205—13622 178 • 746—1—1838 270 719—1—6917 5 702—1—22933.'' 92 761—201—836 179 736—1—11844 271 711—203—928 6 735—1—6308 93 766—1—18104 180 736—212—3122 272 727—235—1303 7 705—409—28 94 762—201—8464 181 741—1—6373 273 741—212—3602 8 732—1—9943 95 734—103—20498 182 721—258—1 274 750—1—4956­9 718—336—19 96 764—1—8161 183 743—1—21008 275 734—1—234 10 709—1—26678 97 759—1—16567 184 743—208—2363 276 746—1—1449 11­­ 709—208—2221 98 759—1—56484 185 755—202—1003 277 736—1—11188 12 724—104—11916 99 759—1—75683 186 752—1—16188 278 736—212—2061 13 710—1—3737 100 738—103—12469 187 704—1—3087 279 741—1—6100 14 710—113—3927 101 760—1—28631 188 723—201—1080 280 745—206—55 15 715—1—28488 102 760—209—313 189 731—106—15793 281 743—1—20619 16 715—1—47516 103 765—201—1137 190 761—205—16775 282 743—208—2035 17 754—­203—2167 ---------------------------------- 191 761—201—5068 283 755—202—611 18 716—1—19485 Egy-egy SKODA 100 S 192 766—201—4361 284 752—1—15734 19 726—902—55 személygépkocsi 53 000 lej 193 762—201—11711 285 704—1—2746 20 717—1—16584 értékben 194 734—103—23118 286 723—201—769 21 724—1—5627 ~ 195 764—1—10819 287 731—106—15345 22 719—205—449 104 718—615—247 196 759—1—25422 288 761—205—16491 23 719—203—5222 105 702—1—19130 197 759—1—60536 289 761—201—4858 24 727—1—14618 106 735—269—30 jgg 759—1—77729 290 766—201—4128 25 741—201—7254 107 703—1—7971 199 759—207—1637 291 762—201—11454 26 745—1—1615 108 706—102—1985 200 760—1—30547 292 734—103—22847 27 750—211—2985 109 705—1—598 291 760—201—2408 293 764—1—10598 28 740—18—288 110 709—1—19751 202 706—1—814 294 759—1—24558 29 710—204—712 111 709—1—38051 203 702—1—17802 295 759—1—60017 30 736—1—29482 112 724—104—6473 294 735—201—387 296 759—1—77512 31 704—523—1163 113 708—209—1698 205 703—1—6330 297 759—207—1231 32 745—2—3387 114 733—201—4722 206 732—206—1234 298 760—1—30364 33 743—1—13954 115 715—1—17775 207 732—202—453 299 760—201—1078 34 743—1—32757 116 715—1—43869 208 709—1—17466 300 701—205—748 35 747—1—5024 117 754—1—5173 209 709—1—37109 301 702—1—9407 36 752—1—4199 448 716—1—13645 216 724—104—3817 302 702—220—211 37 711—212—75 119 742—1—1586 211 708—1—6711 303 735—1—11867 38 723—1—724 129 717—1—9183 212 733—201—347 304 703—203—1088 39 731—106—4947 424 713—102—396­ 213 715—1—13786 305 732—1—17147 40 761—205—9523 422 750—213—168 214 715—1—42589 306­­709—1—725 41 761—208—20898 123 719—209—120 215 754—1—2553 307 709—1—32385 42 766—1—16358 424 727—1—9726 216 716—1—11081 308 709—217—1507 43 762—201—2892 425 704—110—26 217 716—203—2296 309 721—259—75 44­­ 734—103—17483 429 715—209—318 218 717—1—5104 310 710—260—3 45 764—1—3109 427 750—1—17896 219 713—102—1672 311 710—120—2614 46 759—1—7697 428 740—1—284 220 730—201—502 312 715—1—36136 47 759—1—53467 429 736—208—684 221 719—207—628 313 715—207—967 48 759—1—73979 439 736—1—24980 222 727—1—7591 314 711—107—733 49 738—103—9868 434 719—715—37 223 763—210—158 315 716—1—23455 50 760—1—26508 432 758—1—455 224 756—1—3719 316 748—1—4373 51 760—208—1753 433 743—1—2746 225 750—1—16608 317 717—1—20780 52 765—1—7776 43­ 743—1—29114 226 734—207—324 318 751—1—1665 ---------------------------------- 135 722—1—954 227 736—202—5881 319 719—1—7405 Egy-egy RENAULT 10 436 727—434—107 228 736—1—23119 320 711—255—252 személygépkocsi 57 200 lej 437 752—201—2099 229 736—279—789 321 727—235—1923 értékben 138 739—1—2372 530 755—210__1334 322 758—216—126 ———-------------------- 139 731—103—15566 231 723—137__230 323 750—1—6799 53­0 747—1—3466 140 731—111—5871 232 743__1_27897 324 734—1—2448 54 744—205—198 141 761—208—15394 233 712__202_343 325 746—1—2149 — --------142 766—1—8402 234 728—1—3640 326 736—1—12679 Egy-egy DACIA 1100 143 762—1—16359 235 752—1—22183 327 736—212—3939 személygépkocsi 55 000 lei 144 734-103-5531 - 236 728-504-57­9 328 741-1-6648 _______értékben________ 145 763—1—9745 237 731—103 13769 329 723—102—821 rr 7mn__148 764—208—3657 238 731—111_3947 330 743—1—21372 56 702 204 535 147 759—1—44584 239 761—208—13043 • 331 743—208—2655 5? ?35l?^sf . 448 759-1-69429 240 766-1-3957 332 755-202-1277 co 7flo unn__o4co 449 764—292—4443 241 762—1—14644 333 752—1—16650 59 73t~? ^57« 150 760-1-20411 242 762-210-8086 334 704-1-3419 fin 151 760—206—11910 243 763—1—8579 335 723—205-515 61 709 1~29115 152 760—202—8195 244 764—208-304 336 731—106—16206 62 709-212-571 ---------------------------------- 245 759-1-41375 337 I 761-205-17042 63 724_1417691 Egy-egy FIAT 850 sze- 246 759-1-68050 338 l 762-207-1450 7inZi­lfin79 mélygépkocsi 44 000 lej 247 759—205—5715 339 766—201—4570 65 710—119—462 értékben 248 760—1—17685 340 762-201—11991 66 71571_32026 ---------------------------------- 249 760-206-10822 341 734-103-23365 67 715^1-48919 153 701-203-3393 250 760-202-6698 342 764-1-11025 55 ütffiSí5 1 Í3“S& “ S£SS n ESS I ~ a ESS-72 724—1—7801 159 720—203—255 251 701—203—3165 347 760—1—30730 73 719—1—3780 160 709—1—32106 252 702—1—8202 348 760—201—3312 Mindazok a betétkönyv-tulajdono­sok, akik kisorsolt számú takarék­­könyvükkel személygépkocsit nyertek , a sorsolás napjától számított 30 na­pon belül nem jelentkeznek, a nyere­ményt pénzben kapják meg (a sze­mélygépkocsi értékét, amelyből le­vonják az 5000 lejes részvételi ösz­­szeget). Minden kamatozó és személygépko­csi nyereményes CEC betétkönyv­tulajdonos egy éven belül csak egy­­ személygépkocsit kaphat kézhez, füg­getlenül attól hogy hány takarék­­könyvvel vesz részt a személygépko­csi-sorsoláson. A többi személygép­kocsi nyereményt készpénzben egyen­lítik ki Ugyancsak készpénzben fize­tik ki a kisorsolt személygépkocsit azoknak a nyereménykötvény-tulajdo­nosoknak, akik a sorsolást megelőző évben CEC-betét alapján vásároltak személygépkocsit. A kamatozó és személygépkocsi nyereményes CEC betétkönyv-tulajdo­nosok, akiknek számát kisorsolták, csak akkor vehetik át az általuk nyert személygépkocsit ha előzőleg írásban kérik, hogy nevüket töröljék a sze­mélygépkocsira feliratkozott CEC be­tétkönyv-tulajdonosok névjegyzéké­ből , ellenkező esetben a személygép­kocsi ellenértékét készpénzben fize­­tik ki ELŐRE 3. oldal

Next