Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-23 / 7011. szám

1970. MÁJUS 23., SZOMBAT HŐS MUNKÁSOSZTÁLYUNK SZERVEZETTEN KITARTÓ PÉLDAMUTATÁSSAL KÜZD Még több, még jobb munkával! személyes hozzájálással Az építőanyagipari dolgozók a termelés növelésével igyekeznek hozzájárulni az utak, hidak, gyárak, házak újjáépítéséhez Marosvásárhelyen, Gyulafehérváron, Szatmáron és Galacon az árvíz fájdalmas nyomait minél előbb el kell tüntetni. Ez nemcsak a helybeliekre ró az eddigieknél sokkal nagyobb feladatokat. Melléjük kell állnia mindenkinek, az egész országnak, úgy ahogy történt ez a katasztrófa szomorúan lázas napjaiban. Az építőanyagiparra különösen fontos teendők hárulnak. Mennyi felelősséggel vállalják ezeket, hogyan készülnek teljesítésükre — erről beszélt a sajtónak adott nyilatkozatában VALERIU CRISTESCU mérnök, az építőanyagipari miniszter helyettese. „Az első napokban a megrongálódott építőanyagipari egységeket állítottuk helyre, hogy termelhessenek. Azon nyomban szállítottuk a kavicsot, cementet és egyebeket az utak, vasutak, hidak helyreállításához. A brassói és tordai kőbányákból autókaravánok viszik szünet nélkül a kavicsot. A szindi (Kolozs megye) kőbánya dolgozói terven felül 20 000 köbméter kavics kitermelésére vállalkoztak ezekben a napokban. A megye natív cementgyára, a tordai, ugyancsak jelentős részt vállal az árvízkárok enyhítéséből. Már eddig 1100 tonna cementet, 250 tonna meszet és más építőanyagot szállított Szatmárnak. A Tírgu-Jiu-L kombinát és más gyárak 12 000 négyzetméter azbocement lapot, 25 000 négyzetméter táblaüveget, 1 millió cserepet, 2 millió téglát küldtek ennek a vidéknek. Persze, mindez vajmi kevés lenne, ha közben nem tennénk meg mindent, hogy gyáraink egész éven át növeljék termelésüket, terven felül nagy mennyiségű építőanyagot állítsanak elő. Iparági szinten máris összesítettük a lehetőségeket. Máskülönben, a gyárak már ezt megelőzően vállalkoztak a létező összes tartalékaik hasznosítására azért, hogy minél jobban kisegíthessék az építőket. Az elsők között megint a nagy Tirgu- Jiu-i kombinát válaszolt. A negyedévi tervét 2000 tonna cementtel és 1 millió téglával teljesíti túl. Az évi 1 millió terven felüli téglavállalást 2,5 millióra növeli. A békési cementgyár dolgozói a második negyedévben 3000 tonna cementet és 2000 tonna meszet szállítanak előirányzaton felül, a tordai cementgyár pedig ugyanakkor 2500 tonna cementet és 2500 tonna gipszet. Hogy ezt teljesíthessük az iparág gyáraiban az egész negyedéven át három váltásban kell dolgozni és nem mondhatunk le a vasárnapi munkáról. Mert nem mindegy az, hogy a harmadik, a negyedik negyedévben adhatunk nagy mennyiségű,zerven felüli terméket vagy most segítjük ki minél többel a rászorult megyéket. Az intézkedések olyan természetűek tehát, hogy azonnali változásokat hoznak. Már a második negyedévben képes lesz az iparág leküzdeni a saját egységeiben előállt károkat, és olyan arányban növelni a termelést, hogy a negyedév végén 10 000 tonna cementet, 5 kilométer azbocementcsövet, 9000 köbméter vasbeton előgyártott elemet, 200 000 négyzetméter táblaüveget, 200 000 négyzetméter vízszigetelő anyagot, sok ezer tonna követ írhasson a terven felüli teljesítmény javára. Ez a mi hozzájárulásunk, személyes adományainkon kívül, az ország, a nemzetgazdaság, az árvízsújtotta dolgozók gondjainak enyhítéséhez." A BRASSÓI ÉPÜLETELEMGYÁR ÉS A CEMENTGYÁR MUNKÁSAINAK HELYTÁLLÁSA Brassó megye dolgozói — egyetlen szívdobbanásban az ország egész lakosságával — megtetézik erőfeszítéseiket, hogy munkájukkal hozzájáruljanak az elemi erők okozta károk mielőbbi felszámolásához. AZ ELŐREGYÁRTOTT ÉPÜLETELEM GYÁR dolgozói május 20-án váltásonként újabb gyűléseket tartottak, ahol megtetézték eddigi felajánlásaikat, mivel közben értesültek a tényleges károk hatalmas méreteiről, s tudják, milyen nagy szükség van most építőanyagokra. A gyárat is érte veszteség : a Szebes-Oltnál levő kavicsbányánál az áradás miatt meg is kellett szüntetni a munkát, a kár körülbelül 600 000 lejre rúg. Azon az éjszakán, amikor a veszély nyilvánvalóvá vált, Ghurghian Ioan mester és csoportja volt éppen szolgálatban. De egyetlen ember sem futamodott meg, vesztette el a fejét, jórészt nekik köszönhető, hogy a kár nem lett nagyobb, mert azonnal megkezdték az értékes gépek leszerelését, biztonságba helyezését. Gondoskodtak arról is, hogy az eszkavátorokat kihozzák a veszélyeztetett zónából. Minderről értesültek munkatársaik, az üzem dolgozói, akik szintén nagy tettekkel, munkájukkal és anyagi támogatásukkal akarnak helytállni. A vállalati gyűléseken egyöntetűen megszavazták : megkétszerezik vállalásukat, 2 millió lej értékű előregyártott elemet termelnek terven felül , 1500 köbméter vasbeton elemet, 1500 köbméter nagyfelületű pannót (ez utóbbiból körülbelül 75 lakást lehet készíteni). Ezen kívül 800 000 lej többletjövedelmet akarnak elérni, 800 000 lej megtakarítást irányoztak elő a termelési költségeknél, 60 tonna fémet takarítanak meg. Ottjártunkkor a gyár teljes kapacitással dolgozott, és amint azt az üzem igazgatója, MOICEANU IOAN mérnök mondotta, nemcsak a megszokott ütemben termelnek ezután, hanem az ünnepnapokon, vasárnap is, amint azt mind a három váltás vállalta. Az épületelemgyár munkásai, mérnökei, technikusai tudják, hogy az általuk gyártott termékekre most még sokkal nagyobb szükség van mint bármikor, a rombadőlt hajlékok újjáépítése, a víz által megrongált üzemrészek munkába állítása nagymértékben éppen tőlük függ, attól a többlettől, amelyet őszinte szolidaritással, segítőkészséggel adnak. Az üzem munkásai nemcsak a termelésben vállalt többletmunkával akarnak hozzájárulni a bajbajutott vidékek lakosságának segélyezéséhez : mindenki kivétel nélkül kétnapi fizetését ajánlotta fel a segélyalapra, a dolgozók megfogadták, hogy év végéig minden hónapban egy napot szintén erre az alapra fordítanak jövedelmükből. Május 19-én tartották közgyűlésüket a CEMENTGYÁR dolgozói. A termet zsúfolásig megtöltötték, mert valamennyien ott akartak lenni, részt kértek az egész népünket sújtó megpróbáltatások elleni kemény harcból. A felszólalások is ezt tükrözték. Több cementre, mészre, kőanyagra van szükség az eddigieknél. Ezt mindannyian tudják, belátták, szinte nem is kellett volna mondani, mégis kikívánkozott az emberekből a szó. Mint a megpróbáltatások során, már annyiszor, népünk ezúttal is bebizonyítja egységét, összeforrottságát, megdönthetetlen szilárd akaratát, hogy legyőzi a természeti csapások következményeit. Ennek tudatában, hangzottak el a részlegek, az egyének vállalásai. A cementgyár dolgozói végülis egyöntetűen elhatározták, hogy 2500 tonna cementet, 500 tonna meszet, 15 000 tonna közuzalékot termelnek terven felül. Emellett természetesen valamennyien felajánlották, hogy év végéig minden hónapban egy napi fizetésüket a segélyalapra adják. Nem lehet leírni, szavakba önteni a brassói üzemek dolgozóinak hangulatát. Talán azzal lehetne mégis leginkább jellemezni, hogy mindenki az eddigieknél sokkal jobban igyekszik helytállni a maga munkahelyén. Aki eddig 5 százalékkal haladta túl tervfeladatát, igyekszik a 10 százalékot elérni, aki eddig talán a munkaidő lejárta előtt elhagyta helyét, ma marad továbbra, ha kell meghosszabbított műszakban dolgozik. Mindenkit egyetlen gondolat, cél vezet: Minél többet tenni, adni. Ezért tetézik meg erőfeszítéseiket az építőanyagiparban dolgozók. Albert Ilona Temesvár és Temes megye városainak és községeinek CEC-kirendeltségeiben és postahivatalaiban az utóbbi két napon jelentősen megnövekedett a forgalom. A 2000-es CEC-számlán, az emberség és szolidaritás számláján gyarapodnak a nevek, az árvízkárosultak segélyezésére szánt összegek. Fiatal asszony áll az egyik temesvári CEC-pénztárablak előtt, páresztendős fiacskájával kézenfogva. Háromszáz lejt jegyez be, de a nevét nem hajlandó elárulni. — Szerény erőmből telhetően szeretnék hozzájárulni a segélyakcióhoz. Főként a gyermekekre gondolok... Válaszol mégis a kérdésre, miközben könnyes szemmel néz a békésen mellette 2000-es krónika álldogáló gyermekre. Ő biztonságban van. Idős ember a következő, az ő adománya is 300 lej. Stanciu Gheorghénak hívják. Bizonyára nyugdíjas. — Úgy érzem, ez a legkevesebb, amit tehetek és tennem kell az árvízkárosultakért... — mondja a 75 éves öregember. Fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, névtelen adományozók sora áll a CEC-pénztárak előtt reggeltől estig. Határtalan segítőkészséggel, szívesen hozzák megtakarított pénzüket, amivel, ha nem többet talán sikerül gyorssegélyt nyújtaniok azoknak, akiket a természet vad erői az elszabadult, zabolátlan vizek menekülésre, otthonuk elhagyására kényszerített. Muresanboan 1000 lejt jegyzett be ugyanerre a számlára, a temesvári egyetemi központ már 84 342 lejjel, a diákság apró megtakarításainak öszszegével iratkozott fel a 2000-es CEC-számlára. A Gheorghe Lázár utcai 7-es számú blokk lakói szintén 2000 lejjel gyarapították a számlát. Mag Mária Bukarest, Iancului úti segélybegyűjtő. Újabb és újabb adományokat hoznak az emberek. Olyanokat is, amelyeket egyelőre „nehéz lenne átvenni“ , többen ajánlottak fel lakberendezési tárgyakat, bútorokat... SZOLIDARITÁS Az Argeș, Bihar, Brassó, Hargita, Délj, Prahova és Galac megyei vállalatok, üzemek és gyárak, építőtelepek, mezőgazdasági egységek, oktatási, tudományos és kulturális intézmények munkásai, mérnökei, technikusai, összes alkalmazottai elhatározták, hogy 1970 végéig minden hónapban legalább egy napi fizetésükkel hozzájárulnak az árvízkárosultak segélyezéséhez és az anyagi károk pótlásához. Pótolják a kiesést a termelés fokozásával Kovászna megye vállalatai közül Köpecbánya szenvedte a legnagyobb kárt. A víz elöntötte a vargyasi 1- es bányát, s lehetetlenné vált a munka a felszíni fejtéseknél is. A megyei szervek sokoldalú támogatásának és a bányászok megfeszített munkájának eredményeként május 18-án délben az első szerelvény már 11183 tonna lignitet szállított el a bányából, kedd reggel pedig a víztelenítésben elért további eredményeknek köszönhetően újabb munkahelyeken kezdődött meg a termelés. Nagy erőösszpontosítással dolgoznak a kézdivásárhelyi faipari egységek dolgozói is. Az áradások mindenekelőtt az erdei utakban, a vasútvonalban és egyes munkahelyeken a gépekben okoztak nagy kárt. A kiesés pótlására (a vállalat keretében 21 800 munkanapot veszítettek) átcsoportosításokat hajtottak végre. Az embereket pedig azokban a körzetekben összpontosították, ahol zavartalanul folyhat a termelés és ahol meghosszabbított műszakok beállításával pótolják a kiesést. A megye azon egységei, ahol az áradások nem okoztak kárt, a termelés fokozásával járulnak hozzá a kiesések pótlásához. A sepsiszentgyörgyi Textilipari Kombinát dolgozói elhatározták, hogy a globális termelést 1 millió lejjel szárnyalják túl. Flóra Gábor A SZÖVETKEZETI parasztok küldik KOLOZS megyében az árvízmentes vidékek lakossága egy nap alatt több mint 40 tonna búzát, kukoricát, burgonyát, csaknem 20 000 tojást, több mint 700 kiló szalonnát, sok ezer kiló túrót, húst és más élelmiszereket adományozott a természeti csapás sújtotta övezetek károsultjainak. TELEORMAN megye mezőgazdasági egységei, és a falusi lakosság május 21-ig egyebek között a következőket ajánlotta fel az árvízkárosultaknak : .több mint 620 tonna gabonát, 76 tonna zöldséget, 1754 állatot és 6600 darab szárnyast. FEHÉR megye 76 gyűjtőközpontjánál eddig jelentős mennyiségű élelmet, ruházati cikket gyűjtöttek össze az árvízkárosultak számára. A Nyugati Szigethegység szívében fekvő Albak, Bisztra, Aranyosbánya és Nagyalmás lakosai eddig 7400 kg burgonyát, 5500 tojást, több mint 380 kg sonkát, 300 kg túrót és más terméket adtak át. A balázsfalvi Infrasirea szövetkezet tagjai elhatározták, hogy 50 000 lej értékű ruházati cikket és lábbelit adnak az árvíz sújtotta lakosságnak. A magyarigeni, borosbocsárdi és szászorbói mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai közgyűléseken elhatározták, hogy jövedelmükből csaknem 200 000 lejt és nagy mennyiségű mezőgazdasági élelmiszert juttatnak az árvízkárosultaknak. Hazánk összes dolgozói körében hatalmas erővel nyilatkozik meg a szolidaritás érzése. Munkások, értelmiségiek, szövetkezeti parasztok és állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói gabonával, takarmánnyal, mezőgazdasági élelmicikkekkel, ruhaneművel, háztartási cikkekkel és építőanyaggal sietnek a bajbajutottak segítségére. Május 20-ig az ország számos megyéjében összegyűlt körülbelül 4000 tonna búza és 4900 tonna kukorica, 60 tonna különböző vetőmag, 80 000 paradicsompalánta és 300 000 hagymapalánta, 2300 tonna takarmány. Felajánlottak továbbá 100 tonna búza- és kukoricalisztet, több mint 800 hektoliter tejet, 300 000 tojást, több mint 600 tonna burgonyát, több mint 262 tonna babot, 156 tonna zöldségfélét és számos más terméket. ELŐRE 3. oldal A brassói Tractorus szakemberei rövid idő alatt kijavították a medgyesi Automecanica több mint 40 megrongálódott motorját és gépét, közöttük áramátalakítókat, hegesztő transzformátorokat stb. A fogarasi vegyipari kombinát munkásai, mérnökei és technikusai felajánlották, hogy szabad időben kijavítják a kiskapusi vegyipari és színesfémkohászati üzem, valamint a dicsőszentmártoni vegyipari kombinát 138 villanymotorját és más felszerelését. Az első harmincat már vissza is küldték a két üzemnek. A craiovai villamoskészülék- és gépgyártási üzemcsoport alkalmazottai az év végéig minden hónapban egy napi fizetésükkel, vagyis összesen körülbelül 2 500 000 lejjel járulnak hozzá az árvízkárok helyreállításához. Az üzemcsoport munkaközössége egyben 6 400 000 lej árutermeléssel megtoldotta évi munkavállalását, s eredeti felajánlásán felül előállít egy Diesel-villamosmozdonyt, 30 000 kilowatt villamosmotort és 60 000 kilovoltamper erőátviteli transzformátort. A munkaközösség egyben megfogadta, hogy az árvízvédelmi parancsnokságok felhívására bárhol részt vállal a megrongálódott villamosfelszerelés kijavításából. A honpolgári és emberi szolidaritás számos megkapó példáját mutatja a Konstanca megyei lakosságnak az az egyöntetű elhatározása, hogy testvérileg hozzájárul az árvízkárok kiküszöböléséhez. Több mint 19 000 Konstanca megyei ifjú elhatározta, hogy az év végéig minden hónapban felajánlja egy napi fizetését, május 24-én és 31-én pedig rendes munkanapként dolgozik az árvízkárosultak javára. Ugyanakkor vállalták, hogy a lehető legjobb termelési eredményeket valósítják meg. A Pedagógiai Intézet hallgatói, a megyebeli iskolák tanulói a nyári szünidőben részt vesznek az árvíz sújtotta övezetekben a lakások, szociális-kulturális létesítmények, utak és mezőgazdasági egységek helyreállításában. A temesvári építőipari líceum KISZ-szervezetének tagjai attól az óhajtól vezetve, hogy népünk oldalán hozzájáruljanak az áradás következményeinek felszámolásához, elhatározták, hogy a nyári vakációban részt vesznek egy iskola újjáépítésében, s erre a célra saját eszközökből fenntartott hazafias munkatábort létesítenek. Ugyanakkor a nyári termelési gyakorlat során a program szerinti munkálatokat úgy végzik el, hogy ezáltal újjáépítsenek egyes létesítményeket. A hazafias munkatábor megnyílásáig minden vasárnap részt vesznek a közeli helységek megrongálódott épületeinek újjáépítésében. Az ösztöndíjas tanulók fejenként 50 lejt adományoznak az árvíz sújtotta családok megsegítésére. A Delj megyei városi és falusi fiatalok 2 500 000 lejjel sietnek az árvízkárosult lakosság segítségére A nyári vakáció idején sok tanuló és diák önkéntes hazafias munkabrigádban dolgozik az árvíz sújtotta övezetekben, munkások, technikusok és mérnökök pedig pihenőszabadságuk során működnek közre az elöntött ipari egységek helyreállításában. A tanulók hazafias önkéntes munkával 3 500 000 téglát készítenek, 600 tonna ócskavasat gyűjtenek össze, letisztítanak és ápolnak 400 hektár legelőt és 300 hektár gyümölcsöst. A craiovai építőtelepeken naponta körülbelül 300 fiatal dolgozik majd vasárnaponként több mint 10 000 ifjú megy ki a falvakra, hogy a növényápolási munkákban segédkezzen. A craiovai fiatalok eddig körülbelül 40 000 lejt helyeztek letétbe az árvízkárosultak segélyalapjára.