Előre, 1970. június (24. évfolyam, 7019-7043. szám)

1970-06-02 / 7019. szám

1970. JÚNIUS 3- KEDD A legfontosabb tennivalónk most: AZ ÚJJÁÉPÍTÉS­ I MUNKÁNK LESZ A KÖSZÖNET AZ ÉRTÉKES TÁMOGATÁSÉRT Tervezgető, bizakodó emberek között Fehér megyében­ zokatlan a látvány a tör­ténelmi hangulatú környe­zetben. A vár területén, az ősi templom és a Horea-Ciorca-Crisan líce­um szomszédságában, né­hány nappal ezelőtt sátorfából lé­tesült ideiglenes lakhelyül a gyula­­fehérvári árvízkárosultaknak. Több család helyezkedett el itt az ultra­modern, villámzáras ajtajú, kék színű amerikai sátrakban azok közül, akik­nek a házát elvitt,s az ár és mostanig iskolai internátusokban, középületek­ben kaptak átmeneti szállást a többi károsulttal együtt. Délután van, a családapák egy része már hazaérkezett a munka­helyéről. Az emberek kisebb cso­portba gyűltek és közösen olvassák a legfrissebb újságot a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának határozatát a természeti csapás súj­totta lakosság megsegítését szolgáló intézkedésekről. Nagy tömeget érint ez a határozat, mert csupán a vá­rosban több mint 300 lakóház vált lakhatatlanná, s a megyében 8300 családot költöztettek ki ideiglenesen. A kényelmes sátrak, körülöt­tük hancúrozó gyermekek, a cso­portba verődött, vitatkozó emberek, a sátorváros hétköznapi élete , nyugalmat sugároz, csak az arcok, a férfiak és asszonyok megviselt arca árulkodik a nemrég átélt szörnyű eseményekről. A határozat megje­lenése és a bennefoglaltak a lehető legközvetlenebbül érintik az ittlakó­kat, akiknek csak a puszta életüket sikerült megmenteniök és egyre gyakrabban tették fel maguknak a kérdést: lesz-e hamarosan biztos fedél a fejük fölött, mert a sátrak csak nyári szállásul szolgálhatnak. Mi az első és legerősebb érzés, ami eltölti a sátorlakókat a határo­zat olvasása közben? Bogdan Pam­­fil nyugdíjas munkás (betegsége miatt kényszerült nyugdíjállományba), négy kiskorú gyermek apja, így fogalmaz­za meg gondolatait: — A házunk, amit elvitt a Maros, még pirosban volt. Három évvel ezelőtt kezdtük építeni. Mindenünk vele veszett. De már a katasztrófa első pillanatától kezdve éreztük, hogy nem hagytak magunkra min­ket, hogy gondoskodnak rólunk. A gyermekek közül kettő iskolai bent­lakásban kapott szállást és ellátást. Mi három napja lakunk itt, ebben a sátorban. Ruhát és ágyneműt is kap­tunk. S most már biztosak vagyunk abban, hogy a házunkat is felépít­hetjük. Ismét lesz otthonunk. Az építő­anyag beszerzésében is segítséget kapunk. Köszönet és hála a pártnak, az államnak, a társadalomnak ezért a segítségért. Bogdan Pamfil szomszédja, Burcuta Alexandru, gépész egy szakiskolá­ban. Három gyermekével lakik a tá­borban. Ideiglenes lakásukban máris otthonos rend, szépen megvetett fekvőhely, a segélyközponttól kapott holmik egy fogason sorakoznak egy­más mellett. Burcuta Alexandru is azt számítgatja, hogy a segélyből hogyan építi majd fel családja haj­lékát. Nagy elismeréssel beszél er­ről a segítségről s elmondja, hogy csak életerős, virágzó társadalom, gazdaságilag fejlett állam teheti meg, hogy ekkora természeti csapás után megsegíthesse a többezer hajlékta­lant, hogy a gyárak rendbetétele mellett gyors és kézzelfogható anya­gi támogatással siessen a hajlékta­lanok felkarolására. Biró Gyula lakatossal, vala­mint feleségével, Zoricával és másfél éves kislányukkal, Klárival a táboron kívül találkoztunk, éppen hazafelé tartottak. A lakásuk életveszélyessé vált, ezért kaptak szállást a sátor­táborban. Biró Gyula elmondotta, hogy ő és családja hálával fogadja az árvízkárosultak megsegítésére vo­natkozó határozatot s már meg is beszélték, hogy a kapott összeget befizetik lakásépítésre. A fiatal há­zaspár a helyiipari vállalat alkalma­zottja, most mindketten hosszabbított műszakban dolgoznak a károk leküz­dése érdekében. Hiszen a legőszin­tébb köszönet most a mindent újjá­­teremtő, mindent begyógyító munka. Bármerre jártunk ezekben a na­pokban Fehér megye árvíz sújtotta vidékein bárhol beszélgettünk a ká­rosultakkal és azokkal is, akiket nem érintett közvetlenül az árvíz, minde­nütt már az első percekben a termé­szeti csapás sújtotta lakosság meg­segítéséről szóló határozat került szóba. Alig vonult el az ár, az emberei­ már mindenütt az építésről beszél­nek. A házat, otthont építő ember szíve reménnyel, tervvel teli. Kovács Erzsébet MEGTETÉZIK versenyvállalásaikat Megyei pártbizottságok táviratai az RKP KB-hez, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ KOVÁSZNA megye VÁLLALATAIBAN hs újabb felajánlások megvalósításán dolgoznak K­ovászna megye üzemeinek és intézményeinek dolgozói ere­deti vállalásaikat megtetézve újabb és újabb felajánlásokat tesz­nek az árvíz okozta károk mielőbbi felszámolásának támogatására. Az épülő kézdivásárhelyi gyárne­gyedben a már termelő konfekció -­gyár dolgozói vasárnapi műszakok beállításával váltásonként 84 ezer lej értékű készruhát készítenek terven felül. A csavargyár építői, figyelem­be véve az üzem fontosságát, az át­adási­ határidőt 65 nappal hozzák előbbre. A sepsiszentgyörgyi textil­­kombinát festő, fehérítő, kikészítő részlegének dolgozói, pihenőnapokra vállalt többlet munk­ával 500 ezer négyzetméter árut termelnek" az elő­irányzaton belül, s ezzel két és félmil­lió lejjel szárnyalják túl globális elő­irányzatukat. Ugyanennyi értékű á­­rut biztosítanak a nemzetgazdaság számára a fonoda munkásai,­­fájlal­­va, hogy vasárnaponként­ műszakok révén 96 tonna fonalat szállítanak pluszban. A megyei építkezési­ válla­lat egyes számú munkatelepének dol­gozói az anyagtakarékosság révén kí­vánnak a helyreállításhoz eredmé­nyesen hozzájárulni. Figyelembe vé­ve azt, hogy most az építőanyagra különösen nagy szükség van, vállal­ták, hogy 150 tonna cementet, hat tonna vasbetont, 90 köbméter fa anyagot takarítanak meg. A Kalász helyi ipari vállalat ásványvízrészle­­gének munkásai ezekben a napok­ban hatványozott erőfeszítésekkel munkálkodnak, hiszen a borvízre az elárasztott területeken égetően szük­ség van. A termelés jobb megszerve­zése révén 210 ezer­­liter ásványvizet szállítanak az eredeti vállaláson fe­lül. S sorolhatnánk még sok más példát. A közvetlen áruban kifejezett vál­lalásokon kívül az önkéntes rrmunkák révén is gyarapítani szeretnék az előállított javakat, a nemzetgazdaság veszteségeinek pótlására. Kézdivá­­sárhely lakosai például négy millió­­ lej. értékű hazafias munkát vállaltak­­,az árvízkárosultak megsegítésére., E tekintetben élenjárnak a. ."fiatalok Sepsiszentgyörgyön május 27-én ün­nepélyes keretek között­­nyitották meg az ifjúsági építőtelepet. A me­gye 1100 tanulója délutánonként, il­letve a tanév befejezése után a vaká­ció ideje alatt, önkéntes munkával járul hozzá az­ új sportcsarnok, a nyári színház és a nyomda építéséhez. Flóra Gábor B­rassó megye mezőgazdaságát is érzékenyen érintette az ára­dás. A­ hegyekben felhőszaka­dások voltak és a kisebb folyók, pa­takok, mint a Feketeügy, Homoród, Vulcenit, számos helyen elárasztották a mezőgazdasági területeket, 23 000 hektár került víz alá. A kár 17 millió lej­ ... A megyei pártbizottság irányításá­val a megyei mezőgazdasági igazga­tóság mindenekelőtt számbavette mennyi vetőmagra van szükség, hogy a kárt szenvedett területeket késede­lem nélkül újravessék : 60 tonna hib­ridkukoricát, 30 tonna napraforgóma­got, 15 tonna lenmagot, 25 tonna cukorrépamagot szereztek be, míg a burgonya vetőmag szükségletet a megyéből biztosították. Mivel a munkálatok semmi késedel­met sem szenvedhetnek, ahol a le­hetőségek megengedik, azonnal vet­ni kell. Delj és Teleorman megyéből érkezett segítség : 136 traktorral 8-as csoportokban traktorosbrigádok ér­keztek, amelyek éjt­ nappallá téve dol­goznak a felszikkadt területeken, hogy minél előbb földbe kerüljön a mag. A talajvíz levezetésével és az újravetés­­sel egyidőben azokon a területeken, amelyeket nem ért károsodás, teljes erővel folynak a növénygondozási munkálatok. Gyomirtószerrel szórják be a vetéseket, gépi és kézierővel ka­pálnak. Számos helyen már a második kapálást is elvégezték. Ennek a mun­kának különösen nagy jelentősége van most, amikor az esőzések követ­keztében a gyomok is elszaporodtak. A keresztényfalvi, vidombáki, höltö­­vényi, szászhermányi mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai minden erőt mozgósítanak ezekben a napok­ban a növénygondozásra. Ahol trak­tort nem lehetett használni, ott kézi­erővel dolgoznak, mint a feketehalmi mezőgazdasági termelőszövetkezet­ben. Vannak azonban olyan mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek is, ahol meg kell gyorsítani különösen a nö­vényápolási munkálatok menetét. Ormoson például mindössze 10 hek­tár cukorrépát kapáltak meg, a 31 hektár burgonya első kapálását sem végezték el. Ennek oka az, hogy egyes tagok, Földváron kerestek munkát, a­­helyett, hogy elvégezték volna a ter­melőszövetkezetben rájuk háruló fel­adatokat. Pedig volna honnan példát vegyenek, hiszen a fogarasi vegyi­kombinát dolgozói, munkaidő után azonnal a szántóföldekre sietnek, hogy segítséget nyújtsanak a mező­­gazdasági termelőszövetkezeteknek, azokban a községekben ahol laknak. Valamennyi mezőgazdasági terme­lőszövetkezet vezetőtanácsának, tech­nikusainak, mérnökeinek arra kell tö­­rekedniök, hogy a munka minél jobb megszervezésével időben és a legjobb körülmények között végezzék el a so­ronlevő számos teendőt, mert ezálta növekszik a termésátlag, amelyre a természeti csapások által sújtott ha­zánknak oly nagy szüksége van. Albert Ilona BRASSÓ MEGYÉBEN VÉGEZTEK a második kapálással is Ismét A MUNKA vasárnapja volt (Folytatás az Izoldásról) gazoktól. A termelőszövetkezeti tagoknak lelkesen segédkeztek az iskolák tanulói s egyes vállalatok dolgozói. Az árvíz sújtotta megyékben a szövetkezeti parasztok és a gépke­zelők vasárnap is dolgoztak a föl­deken meggyűlt víz levezetésén, ugyanakkor körülhatárolták az új­ravetendő területeket és megálla­pították a munkák fontossági sor­rendjét, menetét. Ehhez útmutatást kaptak a termelőegységek mérnö­keitől és a Mezőgazdasági és Er­dőgazdálkodási Minisztérium szak­embereitől. Az árvízkárosult me­gyék segítségére egyébként eddig 1500 traktort küldtek a többi me­gyéből. A traktorok nyolcas cso­­portokban 100—100 hektár területet dolgoznak meg. Az újravetéshez 5000 ton­a vetőmagot, főként ku­koricát és­ napraforgót, valamint 150 tonna zöldségmagot biztosítot­tak. A többi megyében a szövetke­zeti parasztok és a gépkezelők gyors ütemben folytatták a jó ter­méshez igen fontos növényápolási munkákat, s így a hét végéig a napraforgó földek 87 százalékán, a cukorrépával bevetett területek 84 százalékán, a burgonya- és ku­koricaföldek 35-40 százalékán vé­gezték el az első kapálást. Gyors ütemben folynak az idénymunkák a zöldséges kertekben, a szőlők­ben, a gyümölcsösökben is. SZEBEN Az RKP Szeben megyei bizottsága táviratot intézett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu el­vtárshoz. A távirat így­­hangzik : E napokban, amikor eltökélt és hősi küzdelem folyik a Szeben megyét ért két áradás következményeinek felszámolásáért, dolgozóink — románok, németek, magyarok — nagy erkölcsi és anyagi támogatást kap­tak abból kifolyólag, hogy a Központi Bizottság, Ön személyesen, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, ha­tározottan közbelépett a természeti csapás arányainak csökkentése, a "rongálódások és az előbbi békés, vi­rágzó élet mielőbbi helyreállítása céljából. Szeben megye lakosai egy emberként megfogadták, hogy begyógyítják a természeti csapás okozta sebeket, teljesítik, sőt túlszárnyalják az ipari össztermelési tervet. Az összes gazdasági vállalatok munkaközös­ségei felajánlották, hogy ebben a hónapban két nap­pal többet dolgoznak, így maradéktalanul teljesíteni fogjuk az év első öt hónapjára szóló össztermelési tervet, sőt többlettermelést realizálunk. A szántóföldek dolgozói ugyanennek a mély hazafi­­ságnak, a párt a szocializmus ügye iránti szeretetnek a jegyében minden erejükkel azon vannak, hogy éj­jel-nappal dolgozva levezessék a meggyűlt vizeket, újravessék az elárasztott területeket, s­­ optimális fel­tételek között végrehajtsák a növényápolási munkákat. Az RKP megyei bizottsága, a megyei néptanács a Szocialista Egységfront megyei tanácsa Szeben megye kommunistái, összes román, német, magyar dolgozói nevében biztosítja a Központi Bizottságot, önt sze­mélyesen, tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy minden emberi és anyagi erőt felhasznál a természeti csapás következményeinek mielőbbi felszámolásáért. ELŐRE 3. oldal BOTOSANI Megyénk munkásai, parasztsága és értelmisége, együtt az egész néppel, tökéletesen tisztában van az­zal, hogy ma legszentebb kötelessége dolgozni, meg­tízszerezett erővel még jobb eredményeket elérni, hogy pótolni lehessen a veszteségeket, gyors ütemben fejleszteni lehessen a nemzetgazdaságot, s ez után elő lehessen mozdítani hazánk haladását és felvirág­zását — mutat rá az RKP Botosani megyei bizottsá­gának a párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett távirata. A Botosani megyei iparvállalatok dolgozói, élen a kommunistákkal, az eddiginél nagyobb mértékben hasznosítják minden egyes gazdasági egység lehető­ségeit és tartalékait, haladéktalanul alkalmazzák az Ön legutóbbi látogatása alkalmával kapott értékes út­mutatásokat, s elhatározták, hogy eredeti munkaválla­lásukat még 16 millió lejjel megtoldják. A mezőgazdasági dolgozók a napokban befejezik a tavaszi kampányt, beleértve az elárasztott területek újravetését is, s hozzáláttak a növényápoláshoz. Boto­sani megye előirányzaton felül leszállít az állami köz­ponti alapnak : 1500 tonna búzát, 4500 tonna kukoricát, 2500 tonna napraforgót, 3000 tonna burgonyát, 1600 tonna zöldségfélét, valamint más mezőgazdasági ter­méket. Biztosítjuk a pártvezetőséget, önt, drága Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a megyei pártszervezet, a megye összes dolgozói szüntelenül tetézve hozzájárulá­sukat az árvízkárok helyreállításához, mindent meg­tesznek az ötéves terv utolsó esztendejének sikeres befejezéséért, a Román Kommunista Párt X. kongresz­­szusán jóváhagyott nagyszerű program végrehajtá­sáért. MEDGYESEN • Részlegenként indul­nak be az ipari vállala­tok •Késlekedés nélkül másodszor is megkezd­ték a helyreállítást Szorgalmas emberek felajánlásai „A víz a legsúlyosabb veszteségeket a medgyesi Emailul Rosu Üzem­ben, (képünkön) az Automecanicában, valamint a Tirnava textilüzemek­ben okozta." N­em ilyennek képzeltem a találkozást ezzel a szép vá­rossal. Legutóbb, amikor erre jártam, a municípium fennállása 700. évforduló­jának megünneplésére ké­szültek boldog izgalommal; csillogó ékszer volt akkoriban Medgyes a Küküllő partján. Hanem most senki sem tudja pon­tosan, mi és hogyan is történt, előbb védekeztek, majd megpróbálták biz­tonságba helyezni a menthetőt, s akkor a tíznapos emberfölötti mun­kával eltakarított hordalék helyett újabb szennyes ár, iszap öntötte el a házakat, gyárakat, földeket. Med­gyes kétszeresen kárt szenvedett la­kossága azonban ismét hősiesen dol­gozik, hogy eltüntesse az árhullám nyomait, hogy visszatérjen a megszo­kott élet a balsorsú emberek ottho­naiba, helyreállítsák az üzemeket és teljes kapacitással meginduljon a ter­melő munka. Minden este újabb munkasikert jelent Mindjárt az árhullám visszahúzódá­sa utáni becslések szerint a városnak 129 millió lej kárt okozott az áradás,­­•Nem tudom pontosan, hány lakást lehetett volna, vagy milyen korszerű ermelő egységet építeni ennyi ösz­­szegből, csak azt kell szomorúan tu­domásul vennünk, hogy az árhullám második tetőzésével kitolódott a hely­reállításra és beindulásra kitűzött idő­pont. És mégis, a municípium árvíz­védelmi parancsnokságára estéről es­tére újabb munkasikerek adatait jelen­tik az újjáépítésben hősiesen dolgozó szakemberek, a segítségükre érkezett mérnökök, technikusok, munkások sok­sok csoportja. A múlt hét végéig tel­jes kapacitással ismét megindult a termelés a Május 8 bőr- és cipőgyár­ban, a Salconserv szalámi- és kon­zervgyárban. A víz a legsúlyosabb veszteségeket az Emailul Rosuban, az Automecani­caban, valamint a Tirnava textilüze­mekben okozta. Tíz napig dolgoztak , hordták az iszapot a valamikor csil­logó csarnokokból, vizet szivattyúz­tak ki , letakarították és megjavítot­ták a gépeket, felszereléseket. Jelen­leg ezt kell megismételniök, s noha az első helyreállítási munkálatok hiá­bavalósága fájó volt, egyemberként folyik a munka szakadatlanul. Az Automecanicában 50 százalékos ka­pacitással dolgoznak újra , az Emai­lul Rosu üzem második részlegén is újra termelnek. Természetesen az alagút kemencéknél s az öntöde rész­legeken sokkal nehezebb a helyreállí­tás , szinte mindent előbről kellett kezdeni. A múlt hét végén azonban sikerült begyújtani az egyik zománc­égető kemencébe, ugyanakkor a kar­bantartó műhelyekben is dolgoznak, hogy biztosíthassák a szükséges al­katrészeket a többi részlegeknek. Ezekben a napokban a Chimigaz és a Gazmetan vállalatokban teljes kapacitással dolgozhatnak, ez utób­biban sikerült hat esztergapadot új­ból üzembe helyezniök, most három váltásban működnek. Tudósítás a ,,hátországból" Lépten-nyomon a segítségről be­szélnek az emberek. Arról, amit ed­dig kaptak s amelyet naponta tapasz­talhatnak. Az ellátás jó, hat üzlet ki­vételével, szervezetten tevékenyked­nek a kereskedelmi hálózat dolgozói. A napokban adtak át egy hatvan la­kásos tömbházat az árvízkárosultak­nak, hat barakk épül, de az építők szerint, akik két váltásban dolgoznak egy másik hatvan lakrészes tömbház építésénél , 40 lakást két héten be­lül átadhatnak. A brassói tervezőin­tézet dolgozói jelenleg 500 lakás mű­szaki dokumentációin dolgoznak, hi­szen terven felül még ennyi lakás épül az idén Medgyesen. Az üzemekbe az ipari központok olyan szakembereket küldtek, akik éj­jel-nappal segítenek a termelőkapaci­tások helyreállításában. Dolgoznak most Medgyesen bukarestiek, bras­sóiak, nagydisznódiak, szebeniek. Névtelen katonák, becsülettel helyt­álló dolgozók. A municípiumi pártbizottság szék­házában Sósa Regina a gazdasági bizottság munkatársa a következőket mondta : — Jól esik ismét meggyőződni az emberek higgadt fegyelméről, segítő­kész odaadásáról. A municípiumban lényegében három termelőegységet, a Vitrometant, a táblaüveg és a csa­vargyárat nem érintette a Küküllő pusztító áradása. Mindhárom iparvál­lalat pótfelajánlást tett: a terv és a vállalások tetőzéseként megfogadták, hogy az idén 5,9 millió lej értékű árut termelnek, 1,7 millió lejjel csök­kentik az önköltséget és terven felül újabb 2,6 millió lejjel gyarapítják nyereségtervüket. A számok szorgalmas munkásem­berek helytállásáról vallanak. Eltö­kélt szándéka mindenkinek, hogy a nyolcadik századát élő Medgyesen ismét a megszokott mederben folyjék az élet. Fejér László

Next