Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)

1970-10-25 / 7143. szám

VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7143 sz. 6 oldal ára 30 báni — 1970. október 25., vasárnap FAGYVESZÉLY FENYEGET A KUKORICÁNAK MINDENÜTT GÓRÉBAN A HELYE M­ég néhány nap s valamennyi téesz, állami mezőgazdasági vállalat azt jelentheti: meg­vívtuk a jövő esztendei kenyérga­bona első nagy csatáját , a vetést. A szántóföldeken azonban ezzel még korántsem ért véget a munka ezen a vidéken. Sok-sok szorgalom­ra, gép- és ember együttes erőfe­szítésére van még szükség ahhoz, hogy megérdemelt téli pihenőjére térhessen a Szamos mente földműve­léssel foglalkozó lakossága. Sok a munka a vetésen kívül, s bizony ezekben a napokban már nemcsak a naptár, de a hideg, csapadékosra fordult időjárás is nyomatékosan figyelmeztet errefelé: sietni, igye­kezni kell. A legfontosabb teendő az őszi termések betakarítása. Igaz a bur­gonya, napraforgó már lekerült a földekről, a cukorrépa betakarítása is vége felé közeledik. A kukoricá­ból azonban még sok a szedetlen terület. A betakarításra alkalmas 15 425 hektárból ugyanis mindössze 7 036 hektárról került zsákba, gó­­rékba a kukorica. Ha ehhez ide írjuk még, hogy erről a területről több mint egy hónapja szedegetik a termést, nem valami örvendetes a kilátás. Nem, mert ha ilyen ütemben végzik továbbra is ezt a munkát, akkor talán még a hó is lábon találja a Szamos menti ku­koricát. Arra pedig neom kell külö­nösebb bizonygatás, hogy a tavaszi áradástól oly sokat szenvedett me­gyében milyen nagy szükség van most minden szem termésre. Éppen ezért enyhén szólva külö­nösnek tűnik, hogy Szárazbereken, Batiz, Szilágypér, Hadadgyörtelek, Crucifor s még néhány falu téesz­­ében még ezekben a napokban is nyugodtan várják a kukorica éré­sét. Pedig az említett gazdaságok közül jónéhányban 100 hektárok ter­mése várja a mezei brigádokat. Itt jogosan tevődik fel az a kérdés­: vajon a megyei mezőgazdasági igazgatóság megtette-e a szükséges figyelmeztetést ? Vagy megelégszik azzal, hogy kimutatásait tanulmá­nyozza a gyenge teljesítményekről ? KISS JÓZSEF (Folytatása a 2. oldalon) A HÉT, I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM — olvassuk az első oldalon a vezércikk alatt, utána, pedig a keltezést: 1970. október 23. Vagyis ezen a napon megje­lent A Hét, hogy ezután min­den pénteken házhoz szállítsa olvasóinak magyar nyelven a szocialista Románia társadal­­mi-pol­iti­kai-művelődési élete eseményeit, időszerű kérdései­nek taglalását. A lap első számának gaz­dag, változatos tartalma meg­győz arról, hogy küldetést tel­­jesít, szerkesztői tisztában van­nak azzal, hogy a társadalmi haladással párhuzamosan nö­vekvő szellemi igény tette szükségessé ezt az új fórumot, ennek az igénynek a tudatá­ban és szolgálatában akarja végezni dolgát ,­ összefogni minden nemes törekvést, mely szocialista hazánkat, nemzeti­ségünket, a haza érdekeit szol­gálja. Az első szám vezércikke hangsúlyozza a lapnak a Ro­mán Kommunista Párt politiká­ja, a szocialista demokrácia ügye iránti elkötelezettségét. Ez az elkötelezettség szigorú összhangban áll A Hét magas­rendű küldetésével. Küldetésről szólva meg kell említenünk, hogy az új lap pártunk követ­kezetes marxi-lenini nemzetisé­gi politikájának eredménye, s társadalmi igénynek tesz ele­get akkor is amikor ilyen mi­nőségben a nemzetiségi sajá­tosságok és hagyományok ér­vényesítését, anyanyelvünk ápo­lását is feladataként jelöli meg indulásakor. A romániai magyar sajtó s­zép hagyományokra tekint vissza az elmúlt 26 évben, el­mondhatjuk, hogy eleget tett a szocialista építésben ráháruló feladatoknak. Mi jobbat kíván­hatnánk új szellemi fegyvertár­sunknak e rövid köszöntő al­kalmával, mint azt, hogy siker­rel fejlessze tovább az egész romániai, s ezen belül a ma­gyar nemzetiségi sajtó legjobb hagyományait. BARABÁS ISTVÁN O A HAZA ÉS A NÉP SZOLGÁLATÁBAN­ któber 25-e ünnepnap, Románia Szocialista Köz­társaság Fegyveres Erői­nek Napja. Ezen a napon felidézzük azt a történelmi pillanatot, amikor szabad hazánk zászlaja diadalmasan magas­ba emelkedett Nagykárolyban és Szatmáron. 1944. október 25. arra emlékeztet — és fog emlékeztetni mindig ben­nünket —, hogy hadseregünk oda­adással vett részt, a hazafias harci alakulatok oldalán, a Román Kom­munista Párt által kezdeményezett szervezett és vezetett 1944. augusztusi fegyveres felkelésben, amely az or­szág nagy részének felszabadulásá­hoz vezetett és megnyitotta Romániá­ban a népi forradalom útját; ez a nap arra emlékeztet, milyen bátorsággal és hősiességgel küzdött a román had­sereg, a dicsőséges szovjet hadsereg­gel vállvetve, a náci Németország végleges szétzúzásáig és a háború győzedelmes befejezéséig Európában; ez a nap arra emlékeztet, milyen vér­áldozatot hozott és milyen hatalmas anyagi erőfeszítéseket tett a román nép az antihitlerista front támogatá­sáért.. Az antifasiszta háborúban, a ha­zánk területének felszabadításáért vívott csatákban, a Magyarország és Csehszlovákia földjén lezajlott har­cokban — 1944. augusztus 23-tól 1945. május 9-ig — Románia több mint félmillió emberrel vett részt, a győzelem szolgálatába állította egész anyagi és emberi potenciálját; mint­egy 170 000 román katona halt hősi halált a csatamezőn ; haditényeikért több mint 300 000 közlegényt, altisz­tet, tisztet és tábornokot tüntettek ki román, szovjet, magyar és csehszlo­­ vrta EMIL ANDREESCU vezérőrnagy volt érdemrendekkel és érdemérmek­kel. A román nép kegyelettel őrzi mindazoknak az emlékét, akik vérü­ket ontották az ország felszabadítá­sáért, mindazoknak a hazafiaknak az emlékét, akik életüket áldozták a fasizmus szétzúzásáért vívott küzde­lemben. __ Népünk nagyrabecsüli a Szovjet­uniót és hadseregét, amely döntő mó­don hozzájárult Románia felszabadí­tásához a fasiszta iga alól. Az em­beriség legveszedelmesebb ellensé­gének — a német fasizmusnak — a megsemmisítéséért folytatott ütköze­tekben a közösen hullatott vér pecsé­telte és szilárdította meg a román­szovjet fegyverbarátságot, a román nép és a Szovjetunió népeinek meg­ingathatatlan barátságát, amely a szocialista építés éveiben még szoro­sabbra fűződött. Románia fasiszta iga alóli felsza­badulása óta 26 esztendő telt el. Országunk hadserege ez alatt az idő alatt, átvéve és tovább fejlesztve az elődök teremtette hagyományokat, nagy átalakulásokon ment át, kor­szerű hadsereggé vált. Az új típusú hadsereg megteremtése pártunk és államunk nagy jelentőségű megvaló­sítása, alkotó eleme a kibontakozott forradalmi átalakulásoknak, az új társadalmi rend építésének Románia földjén. A szocializmus műsza­ki-anyagi alapja megteremtésében és fejleszté­sében elért sikerek alapján, s a párt és a kormány által a haza védelmi képességének erősítésére tett állan­dó erőfeszítések nyomán hadsere­günk korszerű fegyverzetet és hadi­felszerelést kapott. Nőtt az egységek és nagy egységek gépesítettségi foka. Hadseregünknek ma olyan parancs­nokai, pártaktivistái, mérnökei és technikusai vannak, akik hozzáértés­sel, magas színvonalon szervezik meg és irányítják az oktató-nevelő munkát a hadseregben , akik nagy fokú felelősségérzetet tanúsítanak a haza védelmi képességének szünte­len erősítése iránt. Hadseregünk ka­tonái és tisztjei erőfeszítéseket nem kímélve dolgoznak, hogy felkészült harcosokká váljanak, hozzáértéssel kezeljék a fegyvereket, az egységek és nagy egységek rendelkezésére álló komplex haditechnikai eszközö­ket és felszerelést, lendülettel és szi­lárdsággal cselekedjenek a harcban. A gyakorlótéren, a lőtereken és a páncélosok próbaterein, a tantermek­ben katonáink, rangjuktól függetle­nül, elmélyülten dolgoznak, s telje­sítik azt a feladatot, amelyet a fő­­parancsnok, Nicolae Ceaușescu elv­társ tűzött a hadsereg elé, nevezete­sen, hogy jó eredményeket mutassa­nak fel harci és politikai felkészülé­sükben, tökéletesítsék katonai hozzá­értésüket, erősítsék a rendet és a ka­tonai fegyelmet, szüntelenül növel­jék az egységek és a nagy egységek harci erejét. Népi hadseregünk soraiban a vá­rosi és falusi dolgozók fiai — roma­(Folytatása a 2. oldalon) FEHÉR MEGYE JELENTI AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK ötéves terve sikeres teljesítését FEHÉR MEGYE iparvállalatainak román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói kiemelkedő sikert értek el : október 21-én teljesítették az ötéves tervnek az ipari össztermelésre és a nyere­ségre vonatkozó feladatait. Ugyancsak teljesítették az ötéves terv beruházási feladatait. Az ötéves terv eredeti előirányzatát 70 nappal határidő előtt tel­jesítve, Fehér megye iparvállalatai megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az ötéves terv végéig csaknem egy milliárd lej értékű globális többlettermelést érjenek el. Az RKP Fehér megyei bizottságának ebből az alkalomból a ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOz intézett távirata többek között ezeket írja : Megyénk dolgozói ezeket az eredményeket a tavaszi árvíz okozta példátlan nehézségekkel vívott harc közepette érték el, önzetlen erkölcsi és anyagi támogatást élvezve a párt és az állam vezetősége részéről, az ön részéről személyesen, szeretett Ceaușescu elvtárs, éjjel-nappal dolgozva, a vállalatok munkakö­zösségeinek sikerült rövid idő alatt normalizálni a termelési folya­matot, teljesen pótolni a károkat és termékeket előállítani terven felül. Biztosítjuk önt, szeretett Ceaușescu elvtárs, hogy megyénk dol­gozói, a kommunistákkal az élen, a jövőben is mindent megtesznek, hogy példásan teljesítsék a párt által kitűzött feladatokat, hogy valóra váltsuk a következő ötéves terv előirányzatait, amelyeknek célja szocialista hazánk felemelkedése a műszaki-gazdasági, tudomá­nyos és társadalmi-kulturális haladás egyre magasabb lépcsőfokaira. TÁVIRATOK Őexcellenciája DR. KENNETH DAVID KAUNDÁNAK, Zambia Köztársaság elnökének LUSAKA Zambia Köztársaság nemzeti napjának VI. évfordulója alkalmából az Államtanács, a román nép és a magam nevében őszinte üdvözlete­met küldöm. Excellenciádnak boldogságot, a zambiai népnek haladást és jólétet kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink baráti kapcsolatai tovább fejlőd­nek a két nép érdekében, a béke és a nemzetközi együttműködés érde­kében. NICOLAE CEAUȘESCU Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST A malgas nép és a magam nevében melegen köszönöm Excellenciád­nak és a román népnek a nemzeti ünnepünk alkalmából hozzánk inté­zett üdvözletüket és jókívánságaikat, amelyek mélyen megindítottak.­­ PHILIBERT TSIRANANA, Malgas Köztársaság elnöke VASÁRNAP MELLÉKLETÜNK a 3.-4. oldalon VASÁRNAP A 2. OLDALON • ÉVENTE 3500—4000-REL TÖBB SZALADÓ GÉPKOCSIT JELEN­TENE A FOLYAMATOS ALKAT­­RÉSZ-ELLÁTÁS • OKTÓBER 25—31 KOSSÁGI HÉT • ISKOLA ÉS TÁRSADALOM • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEG­TUDTUK TAKARÉ­ NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK MEGBESZÉLÉSEI NEW YORKBAN Az ENSZ-közgyűlés jubiláns ülésszakán MITJA RIBICSICCSEL, JUGOSZLÁVIA SZSZK SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCSÁNAK ELNÖKÉVEL Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke péntek délelőtt a Ro­mánia­­ állandó ENSZ-képviseleté­nek székházában levő rezidenciáján találkozott Mitja Ribicsiccsel, Ju­goszlávia SZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának elnökével. Részt vett Dumitru Popescu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB titkára, nagy nemzetgyűlési képviselő és Corneliu Manescu elvtárs, külügy­miniszter. A jugoszláv kormányfő kíséreté­ben volt Lazar Moiszov nagykövet Jugoszlávia SZSZK állandó ENSZ- kép­viselője. A szívélyes légkörben lefolyt ta­lálkozón­­ megbeszélésre került sor Nicolae Ceausescu elvtárs és Mitja Ribicsics elvtárs között. Ennek ke­retében a felek kifejezték megelége­désüket a Románia és Jugoszlávia közötti jó baráti és együttműködési kapcsolatok fölött és azt az óhaju­kat, hogy ezek a kapcsolatok tovább fejlődjenek. Megvitatásra került még a nemzetközi élet számos időszerű kérdése, főként az európai bizton­sággal kapcsolatban, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete sze­repének és tevékenységének egyes vonatkozásai. GOLDA MEIRREL, IZRAEL MINISZTERELNÖKÉVEL Péntek délelőtt, Románia állandó ENSZ-képviseletének székházában Nicolae Ceausescu elnök fogadta Golda­ Meirt, Izrael miniszterelnö­két. Részt vett Corneliu Manescu kül­ügyminiszter. Golda Meirt elkísérte Josef Te­­koah nagykövet, Izrael állandó ENSZ-képviselője és dr. Erzog, a miniszterelnök kabinetigazgatój­a. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a közel-keleti konflik­tus tárgyalásos rendezésének prob­lémájáról, a két ország közötti kap­csolatok egyes vonatkozásairól volt szó. FAKHREDDINE MOHAMEDDEL, A SZUDÁNI ENSZ-KÜLDÖTTSÉG Nicolae Ceausescu, az Államfa­ jubileumi ülésszakán részt vevő kétoldalú kapcsolatokról és a nem­­náci elnöke péntek délután Roma- szudáni küldöttség vezetőjét, ennek­zetközi élet aktuális kérdéseiről, m­a állandó ENSZ-képviseletének kérésére. A fogadáson részt vett Gheorghe székházában fogadta Fakhreddi- Az Államtanács elnöke és a szu- Diaconescu nagykövet, Románia de Mohamed rendkívüli és mégha­­dáni­­ küldöttség vezetője szívélyes állandó ENSZ-kirendeltségének je­­talmazott nagykövetet, az ENSZ légkörben megbeszélést folytatott a tetője. URHO KEKKONEN FINN ELNÖK ESTEBÉDJÉN Nicolae Ceausescu Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke pénteken részt vett azon az estebéden, amelyet Urho Kekkonen, Finnország elnöke adott az Egyesült Nemzetek jubileumi ülésszakán részt vevő egyes szemé­lyiségek tiszteletére. Az estebéden részt vett Indira Gandhi, India miniszterelnöke, Mit­ja Ribicsics, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Per Borten, Norvégia mi­niszterelnöke, Olof Palme, Svédor­szág miniszterelnöke, Hilmar Raunsgaard, Dánia miniszterelnöke valamint Anglia,­­ Ausztria, Kolum­bia, Dánia, Franciaország, Hollan­dia és a Szovjetunió külügyminisz­terei. Ott volt Corneliu Manescu, Romá­nia külügyminisztere is. Az estebéd szívélyes légkörben folyt le.

Next