Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)
1971-02-23 / 7244. szám
ELŐRE 2. oldal A KISZ IX. KONGRESSZUSÁNAK KERETÉBEN A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA Vasárnap a KISZ IX. kongresszusának keretében megtartotta nyolcadik értekezletét a Romániai Diákegyesületek Szövetsége. A részvevők igényesen és felelősségérzettel vitatták meg a diákegyesületek elmúlt két évi tevékenységét, hozzájárulását a szocialista gazdaságunk, tudományunk és kultúránk fejlődési követelményeinek megfelelő sokoldalúan képzett szakemberek neveléséhez. Az értekezleten részt vett az egész ország több mint 150 000 diákját képviselő csaknem 300 küldött, számos meghívott — párt- és állami aktivisták, társadalmi szervezetek és központi intézmények vezetői, főiskolai intézetek rektorai, akadémikusok, tanárok, hazánkban tanuló külföldi diákok, a tanulásban és a társadalmi tevékenységben kitűnt diákok. Az elnökségben többek közt helyet foglaltak a következő elvtársak : Ion Iliescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, Mircea Malita oktatásügyi miniszter, valamint Dusán Ulcak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke.Az RDESZ tanácsának beszámolóját az egyesületeknek a hetedik értekezlet óta kifejtett tevékenységéről Traian Stefanescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az PDESZ-Tanács elnöke, az RDESZ ellenőrző bizottságának beszámolóját pedig Gheorghe Milea, a bizottság elnöke terjesztette elő. Az előterjesztett dokumentumok vitájában részt vett Alexandra Soare, a bukaresti egyetemi központ DESZTanácsának elnöke, Ionel Reghini joghallgató, a kolozsvári egyetem DESZ-Tanácsának elnöke, Ioan Petru a iași-i egyetemi központ DESZ-Tanácsa politikai-ideológiai bizottságának vezetője. Adriana Teubert, a temesvári Politechnikai Intézet I. éves hallgatója, Constantin Nicolaescu,a pitesti-i almérnöki intézet hallgatója, Dorel Chereches, a Brassói Politechnikai Intézet hallgatója, az erdőgazdálkodási kar diákegyesületének elnöke, Daniela Dutescu, a Craiovai Egyetem hallgatója, Ion Dragan, a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Silvia Alecu, a galaci Politechnikai Intézet diákja, a galaci egyetemi központ szociális bizottságának vezetője, Laura Bocan, a nagyváradi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke Grigore Calota, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja, az elektromechanikai fakultás diákegyesületének elnöke, Bereczki Boldizsár, a kolozsvári Agronómiai Intézet diákja, Emil Popescu, egyetemi tanársegéd, a Műépítészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Florin Miclea, a temesvári Orvostudományi Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Dan Moisescu diák, a Színművészeti és Filmművészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Radu Linte, a iayi-i Politechnikai Intézet diákja, Gheorghe Manea, az Építészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke. A Nemzetközi Diákszövetség nevében Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke üdvözölte a Romániai Diákegyesületek Szövetségének konferenciáját. A konferenciát üdvözölte továbbá a Romániában tanuló külföldi diákok több munkaközössége. A konferencia vitájának végén felszólalt Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter. A szónok kiemelte a vita és a küldöttek javaslatainak építő jellegét, nemkülönben azt, hogy a Romániai Diákegyesületek Szövetsége erős szervezetté vált, amely az évek folyamán termékeny tapasztalatra tett szert az egyetemi ifjúság mozgósításában, az anyagi és a szellemi termelő tevékenység jelenlegi követelményeinek megfelelően készüljön fel az életre. A KISZ KB első titkára egyszersmind hangsúlyozta, milyen jelentős feladatok várnak hazánk egyetemi ifjúságára azért, hogy minél alaposabban felkészüljön, egyetemi tanulmányainak befejezése után minél hamarabb és hatékonyabban bekapcsolódhasson az új ötéves terv mozgósító feladatainak teljesítésébe, azoknak a céloknak a megvalósításáért, amelyeket az RKP X. Kongreszszusa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom hazai felépítésére jelölt ki. A konferencia részvevői egyhangúlag jóváhagyták az RDESZ Tanácsának tevékenységét és az előterjesztett beszámolót. Jóváhagyták egyszersmind az RDESZ alapszabályzatának módosításait és elfogadták a konferencia határozatát. Az RDESZ Tanácsába 97 rendes és 28 póttagot választottak, Ellenőrző Bizottságába pedig 15 tagot. Az RDESZ Végrehajtó Bizottságába beválasztották a következőket : Stefanescu Ion Traian — elnök, Bereczki Boldizsár, a kolozsvári Agronómiai Intézet hallgatója, Miclea Florin, a temesvári Orvostudományi Intézet hallgatója, Coima Gheorghe, a bukaresti Politechnikai Intézet hallgatója, Tomozei Mihaela, a Ia?i-i Egyetem hallgatója — alelnökök, Birliba Dán, Botina Constantin, Doca Gheorghe, Ionescu Sorin, Mánásla Ana Maria, Pusztai Kálmán — titkárok, Alecu Silvia, a galaci Politechnikai Intézet diákja, Calota Grigore, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja, Chereches Dorel, a brassói Politechnikai Intézet hallgatója, Crețu Gheorghe, a temesvári DESZ-Tanács elnöke, Bocan Laura, a váradi Pedagógiai Intézet hallgatója, Deleanu Ion, a kolozsvári DESZ-Tanácsa elnöke, Dumitrescu Constantin, a Craiovai Egyetem hallgatója, Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatója, Kronenberger Mariane, a Temesvári Egyetem hallgatója, Mateescu Ioana, a kolozsvári Politechnikai Intézet hallgatója, Modilca Mariana Eugenia, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia hallgatója, Negrescu Radu, a bukaresti Színház és Filmművészeti Intézet hallgatója, Niculescu Nicolae, a iasi-i DESZ-Tanácsa elnöke, Stefan Angela, a iasi-i Agronómiai Intézet hallgatója, Soare Alexandra, a bukaresti DESZ-Tanács elnöke, Steian Nicolae, a Viata Studenterset folyóirat főszerkesztője — tagok. Az Ellenőrző Bizottság elnökévé Paul Bran elvtársat, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia DESZTanácsának elnökét választották meg. (Agerpres) Vasárnap a KISZ IX. kongresszusa keretében zajlott le a Diákegyesületek Országos Szövetségének Vili. konferenciája. A 300 küldöttön kívül a konferencia munkálatain résztvettek minisztériumok, tömegszervezetek és kutatóintézetek képviselői is, mintegy jelképezve azt az érdeklődést, amellyel egész társadalmunk övezi felsőoktatásunkat. Az ősi és legújabb, még hagyományokban szűkölködő egyetemi központok, Bukarest, Kolozsvár, Iași, Temesvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Craiova és mások küldöttei, orvos-, mérnök-, tanár-, művészjelöltek, román magyar, német és más nemzetiségű fiatalok vitatták meg az ifjúságunkra jellemző politikai tettséggel, felelősségérzettel az egyetemi élet időszerű kérdéseit. Az első, legszembetűnőbb jellegzetesség, amely a kívülállót megrátadhtta ezen a tanácsozáson, az volt, hogy az egyetem ügyeit mind a elentés, mind az ezt követő vita úgy tárgyalta, mi egész társadalmi Hetünk szerve részeit, mint az egész ország ér■leklődásére számot tartó közérdekű kérdést. Természetesen a tanulásról esett legtöbb szó, de a tanulásról úgy, mint társadalmi rendelésről, a■melyet a ma szintjén kielégíteni nemcsak lelkiismeretesség, hanem állampolgári felelősség dolga is. Melyek az egyetemi ifjúságot foglalkoztató legidőszerűbb kérdések a vasárnap lezajlott konferencia tükrében ? Politikai érettségre is vall például az a tény, hogy csaknem valamennyi szóvátett gondnak van valamilyen „külső", vagyis társadalmi-gazdasági megfelelője. Többen szóvátették például, hogy a diák tudományos körök kutatási témái sok esetben túl elméleti jellegűek, vagy pedig fiktív adatokra épülnek, e nagy szellemi befektetést génylő munka tehát csupán didaktikai célokat szolgál. Joggal kérték a hozzászólók, hogy ezeket a témákat ezután vegyék a termelővállalatok gyakorlatából, így a munka is izgalmasabbá válik, a gyár is hatékony segítséget kaphat az egyetemtől. Refrénként hangzott el az igény : közelebb vinni az oktatást a termeléshez úgy, ahogy azt az utóbbi éőben több pártdokumentum feladatul tűzi. Konkrét javaslatként hangzott el a konferencián, hogy minden diák tanuljon meg valamilyen, a szakterületéhez tartozó mesterséget még a tanulmányi évek alatt. Többen kérték a túl általános ismereteket nyújtó tantárgyak kicserélését olyanokkal, amelyek jobban hozzásegítenek a jelenlegi legkorszerűbb bevekvő igények teszik lehetetlenné, kirívó jelenséggé az egyetemeken is a középszerűséget, szellemi renyheséget, felületességet, a hivatalnokszelle- met, mely a tehetséget, a szenvedélyes alkotómunkát akarja pótolni. A törekvés, hogy a felsőoktatás mind több úton kapcsolódjék be a termelésbe, tehát társadalmi rendelésnek tegyen eleget, hovatovább nagyobb próbára teszi a diák képességeit. Ezért vetették fel a konferencián többen jogosan az elsőévesek bre. illeszkedésének kérdését : segíteni az arravalónak mielőbb képességei szintjén bekapcsolódni az egyetemi kutatómunkába, és olyan légkört teremteni, hogy a karrierista már az első hetekben megérezze az egyetem nem kaland, amit bárki megpróbálhat ha úgy tetszik neki. A konferencia az egyetemi ifjúság erkölcsi-politikai arculatának hű tükre volt. Ez az arc levonásaiban egész ifjúságunké, ezt nemcsak a jelentés, hanem több hozzászólás is hangsúlyozta Közösek a vágyak, politikai nézetek, az elhivatottság érzete, és közös a cél : a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése. Rokonszenves arc ez, meggyőzött a konferencia, minden okunk megvan rá, hogy bízzunk a legifjabb értelmiségi nemzedékben, Barabás István rendezések, technológiák, vezetési módszerek megértéséhez és elsajátításához. Beszéltek olyan kérdésekről is, mint tehetség, képesség, szakképesítés, korszerű gondolkodás, az egyetemi élet demokratizmusa. Minden jel arra mutat, benne van az egyetemek légkörében is az a pezsdülés, amely társadalmi életünket jellemzi, amely mindenki legjobb képességeit kéri számon a termelésben, követeli,hogy lépést tartson a műszaki haladással. Maga az élet, a nő m mi egyetemünk . 1971. FEBRUÁR 23., KEDD BESZÁMOLÓ AZ RDESZ TANÁCSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL Előterjesztette TRAIAN STEFANESCU elvtárs Még mindig annak az erős benyomásnak a hatása alatt állunk, amelyet Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusához, értekezletünkhöz intézett üdvözlete tett egész fiatalságunkra, a diákságra. Mély hálával adózunk a pártnak azért a nagy felelősséggel járó szerepért, amellyel az ifjúságot felruházta — hangzik a beszámoló —, s kifejezésre juttatjuk az egyetemi korosztálynak azt a hó óhaját, hogy a gazdaság, a tudomány és a kultúra növekvő igényeinek megfelelő szinten készül fel, odaadással és áldozatkészséggel szolgálja a Román Kommunista Párt ügyét. A diákságnak a népünk által megvalósított hatalmas forradalmi átalakulások felett érzett hazafias büszkesége magától értetődően összefonódik a párt és az állam marxista-leninista, alkotó politikájához való teljes ragaszkodással, azzal az egyöntetű elhatározással,, hogy fáradhatatlanul munkálkodik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését szolgáló program megvalósításán. A különböző fokú oktatás gazdaságunk, társadalmi-politikai életünk hatalmas dinamizmusa egészének egyik olyan alapvető területe, amelynek fejlesztésére a párt és az állam állandó gondot fordít, — hangsúlyozza a beszámoló, majd adatokat ismertet a 18 hazai egyetemi központ 192 fakultásán tanuló több mint 150 000 diák rendelkezésére álló főiskolai anyagi alap fejlődéséről. A párt által kezdeményezett megújító átalakulásoknak, a szocialista demokrácia mélyülésének körülményei között a diákságra nagy szerep hárul az ország jelenét és jövőjét illetően. A diákság, amely, a Szocialista Egységfrontban és az államhatalom szerveiben való jelenléte révén élhet társadalmi jogával, hogy részt vegyen a társadalmunk szempontjából nagy jelentőségű határozatok megvitatásában és elfogadásában, az egyetemi vezető szervekben való jelenléte révén pedig, véleményt mondhat a főiskolai oktatás tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről, egész fiatalságunk szerves részeként és aktív osztagaként érvényesül pártunk és államunk bel- és külpolitikájénak gyakorlatba ültetéséért folytatott harcban. Azok az intézkedések, amelyeket a diákság társadalmi tevékenységének javítására a párt KB-nak 1967 novemberi-decemberi plenáris ülése határozatainak és a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos tanácskozása határozatainak alapján hoztak, az a tény, hogy szövetségünket a Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási sajátos szervezeti formájaként határozták meg, valamint az, hogy kiszélesítették illetékességét és problémakörét, fokozta az egyesületek fokozottabb hozzájárulását a diákok felkészítéséhez, erőfeszítéseink kitartó orientálódását az oktató-nevelő folyamat kérdései felé, a szorosabb együttműködési kapcsolatok meghonosítását az oktatási szervekkel. A Romániai Diákegyesületek Szövetsége, fennállásának 15. évében politikailag és szervezetileg megszilárdult forradalmi szervezetként, aktív tényezőként nyilvánul meg az egyetemi ifjúság szakmai fölkészítésében s kommunista nevelésében, főiskolák további tökéletesítésében. A továbbiakban a jelentés utalt a felsőiskola korszerűsítésével kapcsolatos intézkedésekre, amelyek az oktatási tervek és programok, az előadási és szemináriumi módszerek tökéletesítésében, új fakultások és tagozatok létesítésében, az almérnöki oktatás megszervezésében és a ciklusos képzés rendszerének bevezetésében a műépítészeti iskola keretében, a végzettek termelési beosztása rendszerének javításában öltöttek testet. A diákok nagy többsége felelősségérzettel teljesíti azt az alapvető feladatát, hogy jól felkészül, jó és kitűnő osztályzatokat ér el. A diákok fokozódó érdeklődést tanúsítanak a tudományos kutatás és annak a termelés konkrét kérdései megoldására való irányítása iránt. Az egyesületek tevékenységének középpontjában a diákság szakmai felkészülése áll — állapítja meg a beszámoló. Az egyesületek kitartó nevelő munkát folytattak annak érdekében, hogy megmagyarázzák a párt Központi Bizottsága Irányelveinek és a tanügyi törvénynek a mélyreható következményeit a diákság szakmai felkészítésére, hozzájárultak a főiskola állandó tökéletesítése nyújtotta lehetőségek hasznosításához. A beszámoló ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pozitív eredmények mellett még sok a fogyatékosság a diákok elméleti és gyakorlati felkészültségében, még előfordul, hogy a diák közömbös saját felkészültségével szemben, a jegyzetekre korlátozza a tanulást, elhanyagolja a nem kötelező órákat, az idegen nyelvek tanulását, a tervei elkészítését. A szakmai felkészültségre negatívan ható okok egyike, hogy az első évben csak szórványosan, eredménytelenül törődünk a volt tanulók egyetemi beilleszkedésével. A jelentés hangsúlyozza, hogy javítani kell a főiskolai felvételi rendszert, s ugyanakkor arra is rámutat, hogy további intézkedésekkel kell tökéletesíteni az almérnöki oktatást. Az idei egyetemi tanévben az Oktatásügyi Minisztérium az RDESZ-tanáccsal szoros együttműködésben újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a tananyagban nagyobb legyen a szemináriumok, a gyakorlati munkák és a laboratóriumi munkák, a nem kötelező kurzusok, a választható tantárgyak részaránya. A második félévben megkezdődik az új osztályzási rendszer, amely összeveti a vizsgán szerzett osztályzatot az egész évi tevékenység értékelésével. A társadalmunk támasztotta követelményeknek azonban a diákság továbbra is csak úgy tud eleget tenni, ha döntő fontosságot tulajdonít az egyéni, folyamatos tanulásnak, a bibliográfia alapos elsajátításának, ha állandóan érdeklődéssel követi az időszerű problémákat, ha gyakorlati tudásra tesz szert a választott szakmában. A jelentésben kifejezésre, jut az a meggyőződés, hogy az értekezlet határkő lesz abban a harcban, amely tanulásban tanúsított felületesség és hanyagság, a lógás ellen folyik, azért, hogy az illető fakultás életét alaposan ismerő mindegyik egyesület teljes felelősségérzettel, behatóan, konkrétan és rendszeresen foglalkozzon a diákságnak az oktatási folyamatba való beilleszkedésével. A jövő szakemberének kiképzése nyilvánvalóan megköveteli a tudományos kutatás és alkotás részarányának növelését az egyetemi évek idején. A jó szakmai felkészültségű diákok nagy száma, a tudományos körök pozitív tevékenysége azt bizonyítja, nemcsak szükség, de lehetőség is van arra, hogy a diákok, s elsősorban a felsőévesek ténylegesen részt vegyenek a tanszékek kutató munkájában, beleértve a javadalmazott, szerződéses témákban való közreműködést is. Kidomborítva a hazafias önkéntes munka szerepét az egyesületek nevelő tevékenységében a beszámoló többek között rámutat, hogy a legutóbbi nyári vakációban több mint, 13 000 diák dolgozott a mezőgazdasági munkálatoknál, az országos építőtelepeken, az agronómiai és pedagógiai intézetek 14 000 diákja részt vett az őszi betakarítási kampányban. A továbbiakban a beszámoló taglalt több problémát a főiskola korszerűsítésével kapcsolatban, azokból, amelyeket a diákok a választási gyűléseken és konferenciákon vetettek fel és többek között megjegyezte, hogy behatóbban foglalkoznak az alkalmazott matematika, a korszerű számítástechnika, a termelés és a munka tudományos megszervezése bevezetésével az oktatási tervekbe, a szabadon választható és fakultatív tantárgyak számának növelésével. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy megmarad még aránylag nagyméretű tantárgy+halmozás. Az oktatásnak a termelés követelményeivel való szorosabb összekapcsolásában elsőrendű fontossága van a szakmai gyakorlatnak. A pártvezetőség útmutatásainak szellemében megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy minden egyes diák, főleg azok, akik műszaki intézetekben tanulnak, elsajátítsanak egy mesterséget, abban a szakmában, amelyre felkészülnek. Ezzel kapcsolatosan, a tanműhelyek számának gyarapításán kívül — ezeket a műhelyeket önálló gazdasági egységekként, termelési tervvel és a diákok számára napi munkaprogrammal rendelkező egységekként képzelik el — jelentős szerep hárul a jövőben is a gazdasági egységekben, a vállalatok műhelyeiben és laboratóriumaiban, a kutató- és tervező intézetekben kifejtett gyakorlatra. A beszámoló úgy véli, a szakmai gyakorlat megszervezésében mutatkozó hiányosságok nem igazolják azt, hogy a gyakorlat időszakában egyes diákok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, hiányoznak a munkából ; a beszámoló hangsúlyozza azt is, hogy az egyesületeknek széles körű nevelő munkát kell kifejteniük, hogy a diákok körében fejlesszék a munkakészség elsajátítása iránti érdeklődést és felelősségérzetet. Az egyesületek képviseletének kiszélesítése körülményei között az oktatási szervekbe választott diákküldötteknek kötelességük dinamikus szellemet tanúsítani a tanácsok és szenátusok keretében, megkönnyíteni az évfolyamok, fakultások és intézetek kollektíváiban felvetett, a felkészüléssel, a munkával és az élettel kapcsolatos kérdések megismerését és megoldását. A legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban — hangzik a beszámoló — a társadalmunkra jellemző lüktető légkörben kifejtett politikai-ideológiai tevékenység elsősorban arra irányult, hogy az egész diákság megvitassa az RKP X. kongresszusának dokumentumait. Az egyesületek ez irányú munkájában kifejezésre jutott az a törekvés, hogy minél több diákot vonjanak be, új, érdekes és hatékonyabb formákat találjanak e dokumentumok megvitatására. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy egyes diákok nem törődnek eléggé az elméleti ismeretekkel, nem elég tisztánlátóak az eszmék és a koncepciók kiválasztásában, nem elég tájékozottak gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésünk kérdéseiben, a nemzetközi élet folyamataiban és jelenségeiben. Ugyanakkor egyes diákcsoportok, évfolyamok ideológiailag nem elég kombattívak a maradi felfogások és eszmék hatásaival szemben. Tevékenységünkben még mindig vannak formális, felületes jelenségek, s ez csökkenti politikai-ideológiai akcióink nevelő hatását. Végre nyíltan el kell ismernünk, hogy politikai-ideológiai munkánk során még gyakran elvontan tárgyaljuk az általános érvényű téziseket és elveket anélkül, hogy pártunk és államunk politikájának időszerű problémáira, a konkrét jelenségekre, a diákközösségekben levő légkörre vonatkoztatnánk őket. Az egyesületek alapvető kötelessége megszilárdítani a diákságban a pártharcosokra jellemző politikai és erkölcsi vonásokat, a haza szocialista építésében való teljes elkötelezettség szellemét. A szocialista Románia diákjaként ifjú forradalmárnak lenni anynyit jelent, hogy a jelenkori tudomány és kultúra igényeinek színvonalán készülsz fel, magadévá teszed a dialektikus materialista filozófiát, pártunk politikáját, azonosítod magad népünk nemes vágyaival és törekvéseivel, odaadóan végzed kötelességedet, minden erőddel a párt által megállapított célkitűzések megvalósításárért, a haza haladásáért és felemeléséért harcolsz, egész életedet a szocializmus és a kommunizmus építésének eszményeire alapozod. A párt félszázados évfordulója újabb alkalom, hogy elmélyítsük a kommunisták pártja és a szocialista haza iránti szeretetet,a diákság körében. Minden egyetemi központban rendezvényeken idézik fel a kommunisták hősies harcát, kidomborítják azt a tudományos módszert, ahogyan a párt tevékenykedett és tevékenykedik, rámutatnak történelmi "sikereinkre és Románia nemzetközi tekintélyére.Az egyesületeknek biztosítaniuk kell a sokkal szélesebb körű és operatív tájékoztatást a mai világ problémáiról, mindarról, ami más népek anyagi és szellemi alkotásában haladó, hogy a főiskolásokat az internacionalizmus szellemében, pártunknak és államunknak, szocialista nemzetünk, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a szocializmus és a világbéke alapvető érdekeit szolgáló külpolitikája szellemében neveljük. A beszámoló rámutat, hogy a diákság társadalmi elkötelezése a szakmai és társadalmi kötelezettségre való felkészülése, közvetlenül összekapcsolódik honpolgári erényeinek megnyilvánulásával, a kommunista etika értékeinek elsajátításával, megemlíti ugyanakkor, hogy bizonyos mértékben csökkent a kombattívitás a magatartási szabályok megszegésével szemben és kidomborítja, hogy az egyesületeknek vitákat, megbeszéléseket kell szervezniük a csoportok, évfolyamok keretében, a bentlakásokban annak érdekében, hogy a diákság soraiban érvényt szerezzünk társadalmi rendszerünk elveinek és erkölcsi szabályainak, hogy tudatosítsuk a fiatal végzettekben azt a kötelességet, hogy beilleszkedjenek az egész nép alkotó munkájába, oda, ahová a társadalom érdekei szólítják őket. A diákság sporttevékenységére utalva a szónok rámutatott, hogy sok egyetemista a szervezett sporttevékenységen kívül marad. Azok a nemrégi intézkedések mint : a testnevelés differenciált bevezetése a másodévesek számára is, a sportbizottságok vezetőinek részvétele az egyetemi klubok vezetésében, a tanügyi káderek fokozott hozzájárulása a tömegsporttevékenységhez, az egyetemi bajnokságok programjának felülvizsgálása, valamint az Országos Testnevelési és Sporttanács újabb rendszabályai arra hivatottak, hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a tömegsport és a versenysport javítására. A beszámoló nagy része részletesen foglalkozik az egyesületek gazdag tapasztalattal rendelkező szociális gazdálkodási tevékenységével, ami jelentősen hozzájárul a diákság munka- és életkörülményeinek további javításához. A jövőben arra kell ösztönöznünk a diákokat, hogy aktívabban részt vegyenek az otthonok és kantinok kezelésében, önálló ügyellátásában és társadalmi ellenőrzésében. Ugyanakkor a diákok alkalmazására vonatkozó határozat végrehajtásában szerzett tapasztalatok alapján a Munkaügyi Minisztérium helyi szerveivel együttműködésben az egyesületeknek foglalkozniuk kell azokkal a problémákkal, amelyek a diákok munkabesorolásával kapcsolatosak a nyári vakáció és az egyetemi év idején. A Romániai Diákegyesületek Szövetségének az egyesület utolsó értekezletén elfogadott felépítésével és tevékenységével kapcsolatos tökéletesítési intézkedéseket — hangsúlyozza a beszámoló — az egész diákság megelégedéssel fogadta, mivel azok teljes mértékben megfelelnek a tanintézetekben és az egyetemeken folyó oktatómunka sajátos jellegének. Az egyesületek tevékenységének ebben a tökéletesítési időszakában közvetlen és kitartó támogatásban részesültünk a pártszervek és szervezetek részéről. A párt vezető és irányító tevékenysége kétségtelen garanciája annak, hogy a diákság a jövőben újabb eredményeket ér el közösségi munkája terén. A fő kérdés, amelyet a jövőben figyelmünk középpontjában kell tartanunk, a diákcsoportok és az egyes évfolyamok politikai-szervezeti megerősítése. Autonómiájának fejlesztésével minden szervezet valóban mozgósítója kell hogy legyen a diákságnak a reá háruló feladatok teljesítésében, olyan keretül kell szolgálnia, amely a lehető legkedvezőbb feltételeket teremti a diákcsoportok kezdeményező készségének és harcos magatartásának kibontakozásához. Valamennyi évfolyam és tanszék szervezetének széles körű lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy minden diák kinyilváníthassa véleményét, s mindegyik ténylegesen hozzájáruljon a szervezete életével és munkájával kapcsolatos határozatok elfogadásához. A továbbiakban a beszámoló a diákegyesületek tevékenységével kapcsolatos viták és határozatok tökéletesítését szolgáló intézkedéseket taglalt. Annak érdekében, hogy összegezze a megújhodási folyamatot és a felhalmozott tapasztalatot, a KISZ alapszabályzat-tervezetére való kiperintettel, a jelentés az RDESZ alapszabályzatában foglalt egyes előírások olyan módosítását és kiegészítését"- javasolta, amely a diákegyesületek tevékenységének további javítását és az egyetemi életben betöltött szerepük fokozását szolgálja. ■ A jelentés végül kidomborította, hogy nemzetközi tevékenységében az RDESZ az NDSZ sorainak állandó erősítéséért és bővítéséért, a diákság együttműködésének sokoldalú fejlesztéséért és azért szállt síkra, hogy az NDSZ szervezetei között teljes jogegyenlőségen, kölcsönös bizalmon, tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatok jöjjenek létre. Az RDÉSZ a jövőben is fejleszti szoros nemzetközi szolidaritási kapcsolatait valamennyi szocialista ország diákságával, valamennyi világrész diákságával. Egyszersmind fokozza együttműködését világszerte a nemzeti felszabadító szervezetekkel és a demokratikus diákszervezetekkel, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcban, határozott tevékenységet fejtve ki pártunk és kormányunk külpolitikájának szellemében az összes népek szabadság-, társadalmi haladás- és békevágyának teljesüléséért. Hazánk diáksága számára — hangoztatja befejezésül a beszámoló — a párt félszázados évfordulója, az új ötéves tervben körvonalazott napfényes távlatok, azok az útbaigazítások, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a KISZ-kongresszuson mondott beszéde tartalmaz, a szocialista nemzet anyagi és szellemi fejlődése szolgálatába állított munkájának legfőbb értelmét adják. Annak a magasztos feladatnak a tudatában, hogy gyarapítanunk kell népünk eredményeit, arról biztosítjuk a pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy sokoldalú felkészülésünket, az ország szocialista építéséhez való alkotó hozzájárulásunkat ■ politikai hitvallásunkká, létünk értelmévé teszszük. A Romániai Diákegyesületek Szövetségének VIII. értekezlete, amely a Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára által a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusához és az értekezletünkhöz intézett üdvözletben kifejezésre juttatott megállapítások és útmutatások szellemében folytatta munkáját, igényesen és felelősségérzettel vitatta meg a diákegyesületek utóbbi két évi tevékenységét, hozzájárulását a szocialista gazdaságunk, tudományunk és kultúránk fejlődési követelményeinek megfelelő, sokoldalúan képzett szakemberek felkészítéséhez. Az értekezlet kidomborította annak szükségességét, hogy az egyesületeknek határozottabban kell cselekedniük azért, hogy a diákság nagyobb fokú társadalmi felelősséggel viseltessék az ismeretek elsajátítása iránt, azért, hogy a diákok olyan alapos felkészültségű szakemberekké váljanak, akik helyt állnak az abszolválás után rájuk váró sokrétű tevékenységben, hozzájárulnak társadalmunk szüntelen haladásához. Az oktató-nevelő folyamat hozzáidomítása a termelés, társadalmigazdasági életünk konkrét szükségleteihez, a tantervek ésprogramok állandó összekapcsolása azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a párt és az állam tesz az új szakember-kontingensek felkészülési területein, megköveteli, hogy a soron levő időszakban az egyesületek széles körű nevelő munkát fejtsenek ki annak érdekében, hogy fokozzák a diákság érdeklődését a gyakorlati felkészülés iránt, a szakmájukhoz kapcsolódó mesterségek elsajátítása iránt. Ebből a célból az egyesületeknek kötelességük hozzájárulni a szakmai gyakorlat javításához, s közvetlenül együttműködni a termelő- és kutatóegységek KISZ-szervezeteivel. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy nagyobb gondot fordítsanak az olyan társadalmi jellegű akciók fokozására és változatosabbá tételére, amelyek hozzájárulnak a holnap értelmiségieinek munkával és munkára való neveléséhez. Ilyen értelemben az értekezlet felszólítja az egyesületeket, hogy különös figyelmet szenteljenek az önkéntes-hazafias munkában való diákrészvételnek. Az egyesületeknek az intézetek és fakultások kollektív vezető szerveiben való képviseletével kapcsolatos nemrégi javítás újabb tanújele annak a bizalomnak, amelyet társadalmunkban a diákság élvez, állapította meg az értekezlet, majd hangsúlyozta, hogy az egyesületeknek továbbra is aktívan részt kell venniük az oktatónevelő folyamat korszerűsítésével kapcsolatos problémák megvitatásában, a diákközösségekben felmerülő helyes problémák operatív megismerésének és megoldásának megkönynyítésében. Az egyesületek mint az egyetemi ifjúság forradalmi szervezetei, kötelesek teljes politikai-nevelő tevékenységükkel hozzájárulni a jövendő szakemberek szocialista öntudatának kialakításához, alapos marxista-leninista filozófiai műveltségének kialakításához, • diákok harcos politikai és ideológiai meggyőződésének megszilárdításához, • Román Kommunista Párt tudományos politikájának, szocialista társadalmunk fejlődése alapvető irányainak megismeréséhez és alapos megértéséhez. A konferencia hangsúlyozza, hogy az egyesületekre az a nemes küldetés hárul, hogy továbbra is elősegítsék a diákok hazafias nevelését a párt — nemzetünk vezető politikai ereje iránti hűség szellemében, a munkásosztály, egész népünk iránti szeretet és tisztelet szellemében, hogy fejlesszék a bizalmat társadalmunk fejlődési távlatai iránt a szocializmus útján, a diákságnak azt az elhatározását, hogy folytatja az elért eredményeket, hogy odaadással és önfeláldozással szolgálja az ország érdekeit. Az egyesületek egész tevékenységükkel kötelesek továbbra is elősegíteni, hogy az egyetemi ifjúság soraiban fejlődjék a román, magyar, német és más nemzetiségű diákok közötti testvéri érzés, a közös haza — a szocialista Románia iránti hűség. A konferencia kidomborította, hogy a Román Kommunista Párt félszázados évfordulója kiváló alkalom arra, hogy az egyesületek fokozottabban felidézzék annak a harcnak a forradalmi hagyományait, amelyet a párt és a munkásosztály, az egész nép vívott a szabadságért, az igazságért és a társadalmi haladásért, rámutassanak azokra a sikerekre, amelyeket a szocializmus éveiben a gazdasági és társadalmi fejlődésben elértünk. A konferencia részvevői hangsúlyozták, hogy a Román Kommunista Párt és a demokratikus diákmozgalom témájú, sorra kerülő országos kollokvium valóságos demonstrációja kell hogy legyen a szeretet és a hála érzelmeinek, amelyet a diákság a párt iránt táplál, ki kell hogy domborítsa a párt jubileumának mély jelentőségét, amely alkalmat nyújt az elért sikerek mérlegének megvonására, a nép alkotó munkája széles távlatainak körvonalazására, az egyesületek egész politikai-ideológiai tevékenységének javítására, a diákok kommunista nevelésére. Az értekezlet hangsúlyozza, hogy a politikai-ideológiai munka során az utóbbi időben szerzett pozitív tapasztalatok alapján az egyesületeknek olyan aktív vitákat kell rendezniük, amelyek gondolkodásra késztetik a diákokat a társadalmi, filozófiai és ideológiai kérdésekről, így járulva hozzá a diákság felvilágosításához. Az értekezlet kiemelte a diáksajtó maturizálódását, s kifejezte azt a véleményét, hogy az Intézetekben működő 38 folyóiratnak bővítenie kell tárgykörét a politikai, ideológiai és kulturális élet aktuális vetületeinek tükrözése érdekében, aktív szellemet kell előtérbe juttatnia a fakultások és intézetek kollektíváinak életével és tevékenységével kapcsolatos problémák megvitatásában, elő kell mozdítania a véleménycserét, a hasznos tapasztalatok cseréjét, tág érvényesülési teret kell biztosítania a diákmunkatársaknak. Az egyesületek egyik fontos feladata a társadalmi méltányosság és igazság szellemében, az egyetemen, a társadalomban és a családban tanúsított méltó magatartás szellemében nevelni a diákságot. Az értekezlet felhívja a diákegyesületeket, fokozzák erőfeszítéseiket azért, hogy klipet változatosabb rendezvényekkel biztosítsák az egyetemi ifjúság szellemi látókörének bővülését, azért, hogy művészi és szórakoztató akciókat kezdeményezzenek a szabad idő kellemes és hasznos eltöltése érdekében. Az értekezlet javasolja, hogy a főbb egyetemi központokban létesítsenek állandó jellegű diákegyütteseket, valamint azt, hogy az RDESZTanács mellett hozzanak létre társadalmi alapon működő szakosított szervet az egyetemi központok egész kulturális-művészeti tevékenységének összehangolása érdekében. Az értekezlet elhatározza, hogy az országos diákművészeti fesztivállal felváltva rendezzék meg a művészeti intézetek fesztiválját is. A sportélet terén a diákegyesületeknek behatóbban kell foglalkozniuk az olyan tevékenységek számának növelésével, amelyek a testnevelés, a sportjátékok és a turisztika rendszeres gyakorlására nevelik a diákságot. A konferencia szükségesnek tartja, hogy a diákegyesületek és a diákság ellenőrző szervei fejtsenek ki fokozottabb tevékenységet, állandóan kísérjék figyelemmel a diákotthonok, étkezdék és orvosi-egészségügyi egységek mindennapi tevékenységét. A konferencia hangsúlyozza, hogy a diákegyesületeknek, a pártszervezetek vezetésével, minden diák számára valóságos iskolává kell válnia, a társadalmi erények, a munka és az élet konkrét kérdéseivel szembeni magatartás és azoknak a készségeknek a kultiválására, amelyek birtokában hozzáértő szervező- és vezető tevékenységet fejthet majd ki a jövendő munkahelyen. A konferencia kifejezi az egyetemi ifjúság teljes csatlakozását pártunk és államunk külpolitikájához. A konferencia jóváhagyja az RDESZ Tanácsának az előző konferencia óta kifejtett nemzetközi tevékenységét és ugyanakkor leszögezi, a Romániai Diákegyesületek Szövetsége a jövőben is pártunk és államunk külpolitikai elvei alapján fog tevékenykedni, hogy fejlessze minden szocialista állam diákszervezetével a testvéri, baráti kapcsolatokat és a világ összes haladó és demokratikus diákszövetségeivel az együttműködést az imperializmus ellen, a diákságnak a békére, demokráciára és társadalmi haladásra irányuló jogos törekvésének megvalósításáért vívott közös harci program alapján. Az RDESZ VIII. konferenciája forró háláját fejezi ki a Román Kommunista Párt és vezetősége iránt Nicolae Ceausescu elvtárssal az élen, s hazánk ifjúságával teljes összhangban kifejezi a főiskolások azon szilárd elhatározását, hogy teljes energiájával hozzájárul a párt által kitűzött feladatok megvalósításához, az ország sokoldalú fejlesztése érdekében. (Rövidített szöveg) AZ RDESZ Vik. KONFERENCIÁNAK HATÁROZATA