Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)
1971-02-26 / 7247. szám
Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7247 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. február 26., péntek NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozásán Tisztelt elvtársak ! Bevezetőben szeretném tolmácsolni e munkatanácskozás összes részvevőinek a párt Központi Bizottsága üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) A tanácskozáson részt vesznek fővállalati státusú gazdasági egységek vezető káderei, kutatóintézetek igazgatói, minisztériumi vezetők, megyei bizottságok gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai és más párt-, szakszervezeti és állami aktivisták. A tanácskozás jellegénél fogva igazi fórum a hazai gazdasági tevékenység legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. A minisztériumokban és a tanácskozás plénumán lezajlott vita kidomborította, hogy a párt Országos Konferenciája helyes határozatokat fogadott el a gazdasági tevékenység megszervezésének és vezetésének javításáról. Elmondhatjuk, hogy az ipari fővállalatok, noha csak másfél éve működnek, maradéktalanul bebizonyították hatékonyságukat. A tanácskozás munkálatai során széleskörűen hangsúlyozták a pozitív vonatkozásokat és ugyanakkor jogos bírálatok hangzottak el mind a fővállalatok megszervezésével, mind pedig munkamódszereikkel és munkastílusukkal kapcsolatban. Sok javaslatot terjesztettek itt elő a fővállalatok jogkörének növeléséről, főként finanszírozási kérdésekben. A felszólalt elvtársak azonban nem foglalkoztak ugyanilyen mértékben saját munkájuk egyes hiányosságaival, azzal, hogy mit kell tenni gazdasági egységeink tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében. Azt is mondhatnám, hogy tanácskozásunk vitája ilyen szempontból bizonyos fokig adós maradt. A tanácskozás keretében úgyszintén számos bírálat és javaslat — legnagyobbrészt indokolt, bírálat és javaslat — hangzott el a vitára bocsátott törvénytervezetekről. Elmondhatjuk tehát : a vita munkaszellemben bontakozott ki, tükrözte gazdasági kádereink általános színvonalának emelkedését, szakmai hozzáértését és magas fokú felelősségérzetét az egész gazdasági tevékenység jó menete iránt. A tanácskozáson felvetett kérdéseket alaposan elemezni kell, szem előtt kell tartani őket mind a törvénytervezetek véglegesítésekor, mind pedig a gazdasági tevékenység megszervezésének, tervezésének és vezetésének további javítását célzó intézkedések kijelölésekor. Tanácskozásunkra az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésének rendkívül fontos szakaszában került sor: sikeresen befejeztük az 1966—1970-es ötéves tervet és rátértünk az új ötéves terv megvalósítására. Amint valamenynyien tudják, a múlt ötéves terv előirányzatait sikerrel teljesítettük. Az ipari termelés továbbra is gyors, az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődő*-', számos objektumot építettünk és helyeztünk üzembe az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban , újabb jelentős haladást értünk el a termelőerőknek az ország egész területén való észszerű, harmonikus elosztásában. Románia ebben az időszakban újabb lépéseket tett gazdasági potenciáljának növelése, az anyagi és emberi erők egyre intenzívebb hasznosítása útján. A termelés fejlesztésében, az ország erőforrásaival való jobb gazdálkodásban elért eredményeknek köszönhetően a nemzeti jövedelem 7,7 százalékos átlagos ütemben növekedett. Ezen az alapon jelentős intézkedéseket foganatosítottunk a lakosság életszínvonalának emelésére : növekedett az összes városi és falusi dolgozók jövedelme, ebben az időszakban emeltük az összes fizetési kategóriákat, különösképpen a kisfizetéseket, növeltük a nyugdíjakat és családi pótlékokat, számottevő lakásépítési programot valósítottunk meg. Mindezeket az eredményeket az tette lehetővé, hogy az egész nép odaadóan dolgozott a szocialista hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló pártpolitika megvalósításáért. Ezeket az eredményeket elemezve, a párt Központi Bizottságának nemrégi plenáris ülése nagyra értékelte a munkásosztályunk által, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók által az 1966—1970-es ötéves tervben kifejtett munkát, és melegen gratulált valamennyiüknek az elért sikerekhez. Az elmúlt ötéves terv országunk számára ugyanakkor olyan fontos intézkedések alkalmazásának időszakát is jelentette, amelyeknek rendeltetése biztosítani a gazdaság, az egész társadalmi élet megszervezésének és vezetésének javítását. Feltételeket hoztunk létre a vezetés közelebb hozására a konkrét tevékenységhez, a termelés és a társadalmi-kulturális élet problémáinak operatívabb megoldására. Az országos párti konferencia határozatai alapján kijelölt eme intézkedésekhez tartozik az ipari fővállalatok létrehozása is, mely intézkedés fontos lépést jelentett a gazdasági tevékenység vezetése és tervezése tökéletesítésének útján. Különleges jelentősége volt az igazgató tanácsok és igazgató bizottságok létrehozásának, az alkalmazottak közgyűlései intézményesítésének, ami hozzájárult a kollektív vezetés elvének széles körű érvényesítéséhez, a dolgozó tömegek fokozottabb bevonásához a termelés megszervezésébe és vezetésébe, a szocialista demokratizmus elmélyítéséhez a gazdaságban és az egész társadalmi életben. A tervezési munka javítása, a szerződéses kapcsolatok fejlesztése a gazdaságban, a beruházási tevékenység jobb megszervezése, a külkereskedelem és a pénzügyi és hitelrendszer tökéletesítése, a gazdasági tevékenység törvényes keretének javítása és az ebben az időszakban tett más intézkedések feltételeket teremtettek ahhoz, hogy az ipari fővállalatok egyre inkább fő szervekké váljanak az ország gazdasági életében, a párt- és állami politika megvalósításában egész társadalmi haladásunk e döntő fontosságú területén. Elvtársak ! A továbbiakban néhány fontosabbnak vélt problémáról szeretnék beszélni. Elsősorban, az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység megszervezéséről és működéséről. Elmondhatjuk: ezeknek az egységeknek 1970 folyamán kifejtett tevékenysége bebizonyította, hogy a termelés megszervezési módja, amelyet alkalmaztunk, mindenben megfelel szocialista gazdaságunk jelenlegi fejlődési stádiumának. Figyelembe véve a jelenkori műszaki-tudományos forradalom kibontakozása nyomán felmerült követelményeket, gazdaságunk fejlődésének és bővülésének intenzív folyamatát, objektív szükségességgé vált a termelés olyan nagy egységekben történő koncentrálása, amelyek minden szempontból biztosítani tudják a gazdasági tevékenység jobb irányítását. A tények azt bizonyítják, hogy a nagyszámú szétaprózott egységek fenntartásával nehéz volt biztosítani az anyagi termelés jó irányítását, a munkafolyamatok tökéletesítését és általában szocialista társadalmunk termelőerőinek fejlesztését; ez maga után vonta mind a káderpazarlást — ami a legfontosabb probléma —, mind pedig a gazdasági-pénzügyi eszközök szétforgácsolását. Egyébként az ipari fővállalatok által elért pozitív eredmények, s hozzájárulásuk a nemzetgazdaságfejlesztési tervek megvalósításához mindenben beigazolták a fentieket. Pozitív körülménynek tartom, hogy a legtöbb fővállalat meglevő vállalatok vezetősége alapján jött létre. Egyébként, amint itt elmondták, ezek az egységek érték el a legjobb eredményeket. Mint ismeretes, az ipari fővállalatok megszervezésére vonatkozó határozat elfogadásakor abból az elgondolásból indultunk ki, hogy a fővállalatok ne koordinációs szervek, hanem termelőegységek legyenek. Következésképpen összevonásról, a termelésnek nagy egységekben történő összpontosításáról van itt szó, nem pedig irányító szervek létesítéséről, hiszen ez utóbbi esetben a termelőtevékenység a régi formában folytatódna. A jelek szerint azonban nem minden fővállalat — sőt nem is minden minisztérium — értette meg ezt. Egyes fővállalatok továbbra is koordinációs szervként működnek és nagyrészt, kisebb eltérésekkel, ugyanúgy dolgoznak, mint a volt minisztériumi vezérigazga- | tóságok. Természetesen, tekintetbe kell vennünk gazdasági szektoraink sokrétűségét, tehát a szervezési for jt mák sokrétűségét is; ez a kötörülmény azonban ne vezessen olyan következtetéshez, hogy e gazdasági egységek megszervezésében különle- | ges elveket kell elfogadnunk. Lehet- | nek igen különböző szervezési for- B máink, igen különböző struktúráink b vagy organigramjaink — s e tekin- B tetben egyetértek azzal, hogy a leg- K teljesebb cselekvési szabadságot hagyjuk a minisztériumoknak, a fő- vállalatoknak és a fővállalati státusú gazdasági szervezeteknek —, de mindezeknek be kell illeszkedniük az általam említett általános szele lembe, mindezeknek integrált gazda- sági egységekké kell válniuk, amelyek felelnek az egész termelőmunka irányításáért, mindazért, ami ebből az illető egységekre hárul. A minden egyes tevékenységi szektor, minden egyes tevékenységi ág sajátosságából fakadó szervezési sokrétűség azonban ne vezessen oda, hogy ezek az egységek mini-minisztériumokká váljanak, amint az egyesvállalatokkal történt. Vannak ipari fővállalatok, amelyek azonkívül, hogy szervezési felépítésükben (Folytatása a 3. oldalon) Zsombolyai tudósítás Combház, de... egy helyébe nem is ezer, de félmilliáidő akadt évente a zsombolyai gombgyárban. A háromféle nyersanyagból - a gyöngyházfényű metacrelatból, a divatgombok alapanyagát képező poliészterből és a szerényebb, kevésbé tetszetős aminoplastból - egyenként öt csoport gombot és ezek mindegyikéből legalább öt méretet készítenek, hogy a színskáláról ne is beszéljünk. Egy gomb jelentéktelen apróság, de ruházatunk elengedhetetlen kelléke. És egyben dísze is. A divatos ruha, kabát, cipő, táska elképzelhetetlen hozzá illően divatos „kiegészítők" -gombok, csatok nélkül önrendünk, amikor egy csinos készruhán hozzáillő színű-formájú gombotcsatot találunk. És boszszankodunk, amikor a kereskedelemben hiába próbáljuk beszerzni ezeket az apró ruhadíszeket ! A gyár mintatervező osztályán gombok-csatok szemkápráztató sokaságában gyönyörködhettem Tehát sem a mennyiségben, sem a minőségben, de még a divatosságban sincs hiány. Kolbus Mátés főtervező különben el is mondja, a kreátorok mindent megtesznek, hogy lépést tartsanak a divattal. Ennek egyik legfőbb biztosítéka, hogy a „ruhakiegészítők" új formái-színei - évente átlag kettőszáz új modell - a konfekcióiparral együttműködve születnek. A felhasznált kelmék minősége és milyensége szabja meg a gomb- és csat-divatot. Mert ha a zsombolyai gyár képviselői nem is (elég sajnos !), de a készruhagyárakéi részt vesznek nemzetközi divatkongresszusokon, kül- és belföldi divatparádékon és a látottakat-hallottakat megosztják a gombgyáriakkal is. Aki nem látta, talán nehezen hiszi el: minden egyes gombocska - legyen az a legapróbb - ügyeskezű munkásnők és munkások százainak, gyors gépek tucatjainak aprólékos munkáját igényli. A nyersanyagot előbb tablettává (nyolc óra alatt körülbelül 42 000 tabletta készül el az osztályon), nagy lemezzé préselik, aztán esztergálják, csiszolják, lyukasztják, mossák, fényezik, fűzik, csomagolják, szállítják... főleg konfekciógyáraknak. A legkevesebbet a kereskedelemnek. A mintakollekciókban ésa termelőosztályokon látott gombok-csatok között igen sok az olyan, aminek hire-hamva nincs a kereskedelemben. Vagy esetleg volt belőle egy kevét, de régen eltűnt. Menifalllan főkönyvelő válaszol a „miért?"-re : - Mert nem rendelnek belőlük. A gyár győzné. Az utóbbi időben több automata és félautomata gépet kaptunk, ami jelentősen növeli a termelékenységet és lehetőséget nyújt munkaigényesebb, bonyultabb „kiegészítők" sorozatgyártására is. Többet és változatosabbat adhatnánk. De a kereskedelem nem igényli. De bizony igénylik a vásárlók, akik az ízléses, szép és divatos gombokat, csajokat nemcsak a készruhákon, hanem a szaküzletekben is szeretnék látni. Mag Mária Tervekés a valóság Mezőgazdasági Kísérleti Alp /.1 más, az Agronómusok Háza, az"L Agrokémiai Laboratórium, a Mezőgazdasági Líceum, valamint a tíz osztályos általános iskola megléte vall a Szatmár megyei Sárköz rohamos urbanizálódásáról. És a terv, hogy a település még ebben az évtizedben várossá fejlődjék, már nemcsak a sárköziek álma, hanem közelgő valóság. Az említett intézmények s az év végére felépülő mezőgazdasági komplexum, amely 29 termelőszövetkezet közös erőfeszítéseként jött létre, több mint 200 értelmiségit, közöttük csaknem 100 egyetemet végzettet — kutatókat, mérnököket, orvosokat, tanárokat foglalkoztat, akik kultúréletet igényelnek és teremtenek majd. Szatmár megyében Sárköz volt az első község, ahol megszervezték a népi egyetemet, s példájuk remélhetőleg másokra is hat. Hosszú ideig Muzsnay Árpád (Folytatása az 5. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZÓJA SANTIAGO CARRILLO ELVTÁRSSAL Február 24-én Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára találkozott az országunkban tartózkodó Santiago Carrillo elvtárssal, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkárával. A két pártvezető tájékoztatta egymást a Román Kommunista Párt, illetve a Spanyolországi Kommunista Párt munkájáról, véleménycserét folytatott a kommunista és munkásmozgalom, a nemzetközi helyzet számos kérdéséről. A megbeszélés meleg baráti, elvtársi légkörben folyt le. A 2. oldalon NAGYOBB FELADATOK HÁRULNAK A SZAKSZERVEZETEKRE GAZDASÁGI ÉLETÜNK ÉS A SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSÁBAN Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Bulgária Népköztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke február 24-én, szerdán fogadta Szpasz Goszpodovot, Bulgária Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét ennek kérésére. A megbeszélés elvtársi légkörben folyt le. (Agerpres) Az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozása Az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói a fővárosban megtartották első országos tanácskozásukat. Az összejövetel szerves része azoknak a párt- és államvezetőség által rendezett időszakonkénti széles körű tanácskozásoknak, amelyeken a nemzetgazdaság különböző szektorainak dolgozóival és szakembereivel megvitatják a termelési tevékenységet, a termelés és a gazdasági hatékonyság növelésére fennálló lehetőségek minél ésszerűbb és teljesebb hasznosításának módját. A tanácskozáson csaknem 2600 küldött — munkások, technikusok, agrár- és állattenyésztési mérnökök, állatorvosok, állami mezőgazdasági vállalatok közgazdászai —, valamint számos meghívott — pártaktivisták, minisztériumok és központi intézmények képviselői, kutatóintézeti és mezőgazdasági főiskolai tudományon dolgozók — vettek részt. A tanácskozás első napján a részvevők a következő szakosztályokban dolgoztak: szántóföldi növénytermesztés ; zöldség és burgonya ; gyümölcstermesztés ; szőlőtermesztés; fejőstehenek ; vágómarha és juh , sertés, szárnyas és kisállat. A Köztársasági Palotában csütörtök reggel plenáris ülésen folytatódott az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak országos tanácskozása, amelyet a párt- és államvezetőség kezdeményezésére szerveztek meg., A munkálatokon jelen vannak a következő elvtársak: Nicolae Ceausescu, Emil Bodnaru?, Manea Manescu, Hie Verdet, Iosif Banc, Gere Mihály. Az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak küldöttein kívül a teremben számos meghívott van jelen : az RKP K3, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények vezetői, kutatóintézeti és mezőgazdasági oktatási tudományos dolgozó. Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter megnyitó beszédében a küldöttek és meghívottak nevében melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársat és a tanácskozáson jelen levő többi párt- és államvezetőket. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak e fontos összejövetelén a részvevők átfogó véleménycserét folytatnak a megoldásra váró mezőgazdasági problémákról, mélyrehatóan elemzik a műszaki, gazdasági és szervezési téren még fennálló hiányosságokat annak érdekében, hogy kijelöljék a leghatékonyabb intézkedéseket az ötéves terv előirányzatainak teljesítésére és túlszárnyalására, az egész mezőgazdasági tevékenység magasabb szintre emelésére. Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium államtitkár-minisztere ezt követően előterjesztette az állami mezőgazdasági vállalatok tevékenységéről és a soron levő feladatok teljesítését célzó intézkedésekről szóló beszámolót. Ezután ismertették a szakosztályok következtetéseit, majd megkezdődött a vita. Lapzártakor a tanácskozás folytatta munkáját. (Agerpres) . .! A 4. OLDALON BESZTERCE-NASZÓD MEGYÉBEN Az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz intézett táviratból T.Beszterce-Naszód megye dolgozói, románok, magyarok, németek, akik egész népünkkel együtt teljes erejükkel részt vesznek a szocialista Románia sokoldalú fejlesztése nagyszerű programjának sikeres valóra váltásában, november 20-án teljesítették ötéves össztermelési tervüket. Pártunk bölcs politikájával mindenben egyetértő kommunisták, a megye összes dolgozói, akiknek emlékezetében még elevenen él az ön nemrégen tett látogatása megyénkben és akik megfogadtuk akkori értékes útmutatásait, biztosítjuk a párt Központi Bizottságát, önt tisztelt főtitkár elvtárs, hogy erőnket nem kímélve igyekszünk még jobb eredményeket elérni a megye gazdaságában és más tevékenységi területeken". (Megjelent 1970. november 22.-én) 1966-1970