Előre, 1971. március (25. évfolyam, 7250-7275. szám)

1971-03-02 / 7250. szám

ELŐRE 2. oldal SPORT 0 SPORT • SPORT 0 SPORT # SPORT 0 SPORT 0 SPORT # SPORT VÁLOGATOTTUNK A 71-ES VB-N • Bíró nélkül • Czáka Zoltán félelmének három oka • A neves névtelenek csoportja • Győzelemmel rajtolt válogatottunk T­ egnap egy hete szokásától el­térő, de érthető szerénység­gel utazott el Hollandiába jégkorong-válogatottunk, a­­mely egy évtized után ismét a világbajnokság C-, azaz leggyengébb csoportjában száll jégre azzal a határozott reménnyel, hogy jövőre már, ha még nem is a ‘66-‘67-es aranycsapat szintjén, de a B-csoport­­ban indul harcba. Ez a feladat a kö­vetkező húsz tagú keretre hárul : Dumitray, Crisan — kapuvédők ; Var­ga, Fogarasi, Scheau, Ioai­a, Tufeanu, P. Sginca, Fl. Sginca — hátvédek ; Szabó Géza, Kalamár, Pana, Basa, Husanu, Gheorghiu, Stefanov, Fo­­dorea, Boldescu, Iordan és Axinte — csatárok. Mint láthatjuk,­ hiányzik Bíró Antal, válogatottunk egyik leg­jobb játékosa, aki az utolsó pillanat­ban saját kérésére maradt ki a csa­patból. Búcsúja, ellentétben játékával, távolról sem volt valami látványos : a svájciakkal vívott második mérkő­zés után az öltözőben történt meg, amikor Bíró, aki Vargával a csapat legrégibb tagja volt (1956-ban, 17 éves korában szerepelt először válogatot­tunk színeiben), sportszerűen bejelen­tette, hogy nem vállalhatja a hét hollandiai találkozót, mert úgy érzi sérülései miatt, minden erőfeszítés el­lenére sem tudott lépést tartani a fia­talokkal. Helyét Axinte, egy gyermek­játékos foglalta el. .. Az elutazás előtt pár órával CZAKA ZOLTÁN edzővel az esélyeket latol­gattuk. Szerinte — s véleményét tel­jes mértékben osztom — válogatot­tunk feladata távolról sem könnyű, a meglepetések egyáltalán nem kizártak. Mégpediglen három okból kifolyólag : 1. csapatunk nem a régi ; 2. a C-csoport sem az ; 3. a hét mérkőzésre a megszokottól eltérően nem egy, hanem öt városban kerül sor. De lássuk sorra. Czáka Ferenc és Ionescu, majd Szabó Gyula, Florescu, Bíró kiválásával válogatottunk lé­nyegesen meggyengült, a szövetség helytelen sportpolitikája miatt ugyan­is megfeledkeztünk az utánpótlás ne­veléséről s ezeket a játékosokat, akik 1986-ban Zágrábban, 1967-ben pedig Bécsben tudtak csodákat művelni, mindmáig nem sikerült pótolni. A C-csoport hosszú évek után elő­ször teljes létszámú, tehát nyolc csa­patot foglal magába, ami már egy­maga nagyobb erőfeszítést követel. S ha tudjuk még azt is, hogy a csopor­tot alkotó csapatok tudása is jelentő­sen megnőtt, pontosabb képet alkotha­tunk az erőviszonyokról. Czáka Zoltán edző elutazása előtt legveszélyesebb ellenfeleinknek a magyarokat, a bol­gárokat, a franciákat (mint ismeretes, 7:1-re győztünk ellenük), esetleg a hollandokat tartotta. De van még egy nagy kérdőjel is : az angolok, akikről külön kell néhány bővebb mondatban foglalkoznunk. Miért fél Czáka Zoltán és edzőtársa, Mihai Flamaropol a fent említett csa­patoktól ? A magyaroktól, mert­­ dön­tetlent harcoltak ki Csíkszeredában ellenünk ; sikerült nekik az, ami ne­künk nem, éspedig kategorikusan.­."le­győzni a svájciakat ; 1968 óta a C-cso­­portban játszanak, tehát kitűnően is­merik az erőviszonyokat, az ellenfele­ket A bolgároktól azért, mert : nehéz mérkőzéseket vívtak ellenünk Szófiá­ban ; jóval kiegyensúlyozottabb csa­patot alkotnak, mint bármikor eddig ; régi C-csoportosok (tavaly a B-ben csak beugrósak voltak). A hollandok­tól pedig azért, mert : bár elismert játékerőt nem képviselnek, a közön­ség, a hazai pálya erősebb, nagyobb tudású ellenféllel szemben is győze­lemre viheti őket. Maradt a nagy kérdőjel, az angol válogatott, amelyet az 1966-os zágrábi VB óta játszani nem látott senki. S itt egy kis kitérőt kell tennünk, amely­nek segítségével nemcsak a britekről (a csapat Nagy-Britannia néven neve­zett be) tudunk meg egy-két dolgot, hanem a C-csoportot is jobban megis­merjük. ,Tudnunk kell azt ,hogy az el­ső nagyszabású nemzetközi jégkorong torna az Európa-bajnokság intézménye keretében zajlott le 1910-ben, s ezt a rangosabb VB csak 14 év múlva kö­vette. Erre az első EB-re Les Avants­­ban került sor, s a tornát Nagy-Bri­tannia válogatottja nyerte Belgium (íme, a C-csoport egy másik tagjának a neve !) és Németország előtt. A szi­getországiak ezzel a bravúrral el is tűntek egy időre az élgárdából, de időnként azért fel-feltűntek, s megle­pően jó eredményeket produkáltak. 1924-ben a Chamonix-i VB-n — har­madik helyet, 1928-ban a St. Moritz­­ban — a VB-vel együtt tartott EB-n bronzérmet, 1935-ben Davosban a VB-n bronz-, az EB-n ezüstérmet nyertek. A harmincas évek közepén nagyszerű sorozatot mondhatott magának a brit válogatott. Egy évvel Davos után, 1936-ban Garmisch Partenkirchenben például nagyszerű bravúrt hajtott végre : megtörte az óceánon túli csa­patok hegemóniáját, kontinensünkről elsőnek nyert olimpiai és világbajno­ki aranyat, s ezzel a világon elsőnek mondhatta magáénak a nagy „hár­mast“, azaz az olimpiai, világbajnoki- és Európa-bajnoki címet. Bár világ­uralmát már a következő évben, még­hozzá Londonban a kanadaiak javára elvesztette, a háború kitöréséig még a következő érmeket nyerte : világ­­bajnoki ezüstérem és Európa-bajnoki aranyérem a londoni (1937) és a prá­gai (1938) tornákon. A világháború után a szigetország már nem tudott felemelkedni egykori rangjára- 1950- ben a londoni VB-n még megszületett egy Európa-bajnoki második hely, de ez már csak a véletlen játéka lehe­tett, mert az elkövetkező években bú­csút kellett mondania előbb az A-cso­­porttól, később (1966) a B-től is. Ez utóbbi fájdalmma emlékként maradt fenn mind a brit, mind a román jég­korong történetében , a B-csoport első helyéért harcban álló válogatottunk ugyanis 1 pontot vesztett az angolok ellen, ami nekünk elég volt remé­nyeink elvesztéséhez, ellenfeleinknek viszont kevés volt a bentmaradáshoz. A román-angol mérkőzésen szerezte ugyanis a szigetország egyetlen és egyben vigasz pontját, amellyel a cso­port utolsó helyére szorult... A zág­rábi kudarc így véget vetett egy dicső hagyományokkal teli sorozatnak (Nagy- Britannia a VB­ és az olimpiák örök érem táblázatán mindmáig az előkelő 6., illetve 4. helyén áll !). Nagy-Bri­tannia ugyanis önkéntes száműzetésbe vonult, az 1967-es bécsi VB-n már­­ nem jelent meg. A­ zárlatot tehát csak az idén oldotta fel, amikor félévtize­des távollét után ismét benevezte csa­patát a VB-re. Vajon ez azt jelentené, hogy biztos a dolgában , hogy múltjá­hoz illő szinten tud szerepelni? El­ső eredményei mintha ezekre a kér­désekre adnának választ! A fentiek alapján esetleg abba a­­ tévedésbe eshetünk, hogy az angol válogatott az egyetlen „csoda csapa­ta“ a C-csoportnak, pedig szó sincs erről. Már említettük a belgákat, akik az első EB-n a második helyen végez­tek. Ide kívánkoznak későbbi bravúr­jaik is, amelyek ugyan elmaradnak a britekétől, mégis irigylésre mél­tóak, így az 1911-es berlini EB-n har­madikok, az 1913-as münchenin elsők, az 1914-es berlinin ismét harmadikok lettek. A két világháború között még két újabb szép fegyvertény fűződik nevükhöz : az 1924-es milánói EB-n bronz-, az 1927-es bácsin ezüstérmet szereztek. Számunkra különben rend­kívül érdekes­­ az 1924-es milánói tor­na, mert azon múlt pénteki ellenfe­lünk, a francia válogatott aranyérmet nyert, miután egy évvel azelőtt Ant­werpenben kontinentális második lett. És hogy éremtáblázatunk teljes le­gyen, jegyezzük fel még azt is, hogy az 1934-es milánói VB—EB kombiná­ción tegnapi ellenfelünk, Magyaror­szág válogatottja Csehszlovákiával a kontinentális torna harmadik helyén osztozott ! De, íme, ennek a VB-nek a rangsora : 1. Kanada, 2. USA, 3. Né­metország, 4. Svájc, 5—6. Magyaror­szág és Csehszlovákia. Válogatottunk tehát a neves névtele­nek csoportjában szállt jégre amolyan tudásban, hírnévben leszegényedett társaságban, amely inkább múltjából, mint jelenéből él. De vajon így lenne ez ? Czáka Zoltán attól tart, hogy nem egészen, mert a jégkorong tevékeny­ség világszerte fellendült, egyre több ország kapcsolódik be a nagy tornák­ba, s az elmúlt évekhez viszonyítva ennek köszönhetően az erőviszonyok is jelentősen változtak. Ez a folyamat mindenek előtt az ismét kapcsolato­kat kereső brit jégkorong magatartá­sán eddigi eredményein mérhető le a legjobban. A továbbiakban szóljunk néhány szót a már említett szokatlan rende­zési módról, amelyet a válogatottunk előtt álló harmadik nagy akadálynak említettünk. Mint ismeretes, mindmáig a VB valamelyik csoportjának mérkő­zéseit egyetlen város rendezte meg. Ettől a hagyománytól eltérően az idén nem egy város, hanem egy ország kapta meg a rendezés jogát. A 28 mérkőzésre így kilenc város jégsta­­dionjában kerül sor (ezek : Utrecht, Rotterdam, Tilburg, Gelleen, Nijme­gen, 8-1scrtogenbosch, Groningen, Heernveen és Eindhoven), méghozzá úgy, hogy a főhadiszállás a futball csapatáról híres Eindhoven lesz, ahon­nan a csapatok párosan utaznak ki a másik nyolc város egyikébe bajnoki mérkőzésüket lejátszani. Válogatottunk a fentiek alapján a következő prog­ram szerint végzi további teendőit : március 2-án Belgium ellen Utrecht­­ben, március 3-án szabad nap, már­cius 4-én Hollandia ellen Tilburgban (37 km), március 5-én Belgium ellen Tilburgban, március 6-án szabad nap és március 7-én Anglia ellen Gel­­leenben (98 km). Mint láthatjuk csa­patunk, amely nincs hozzászokva eh­hez a „gyűjtögető életmódhoz“­, profi rendezési szisztémhez, hátrányos hely­zetbe kerülhet a könnyebben alkal­mazkodó együttesekkel szemben. Az edzők ezt úgy igyekeztek megelőzni, hogy hozzászoktatták a fiúkat a jó­formán minden napos­ utazáshoz. Töb­bek között ezért laktak a Csíkszeredai torna idején Tusnádfürdőn ... Befejezésül ennyi „rossz“ után mondjunk valami jót is. Czáka Zoltán és Mihai Flamaropol azzal az elhatá­rozással indultak útnak, hogy a fiúkat győzelemre vezetik, megnyerik a C- csoport küzdelmeit, hogy már a jövő­ben revansot vehessenek a tavalyi bu­karesti vereségekért. Méghozzá ezek színhelyén. Arról van szó tudniillik, hogy 1972-re ismét hazánk városai kapják meg a B- és C-csoportok küz­delmeinek rendezési jogát. Gyarmath János JÉGKORONG A várakozásnak megfelelően válogatottunk sikere­sen rajtolt a WB­C-csoportjának küzdelmein. Első mérkőzését a franciákkal vívta meg, akiktől Czáka Zoltán edző különösen tartott. Pénteki ellenfeleink azonban csak két harmadon át tudták megismételni a lengyelek és a magyarok elleni jó játékukat (az előb­bieket 2:0 arányban győzték le a rajt előtt néhány nappal), az utolsóban kifulladtak, s feljövő válogatot­tunknak nem tudtak különösebb gondot okozni. Vég­eredményben tehát 7:1 (0:0, 2:1, 5:0) arányú román győzelem született. Fiaink második mérkőzését már távolról sem előzte meg oly félelem, mint az elsőt. Ellenfelük, a dán válogatott egyike ugyanis a leg­gyengébb csapatoknak. Annak hogy együttesünk ennek ellenére „csak“ 6:1 (0:0, 2:0, 4:1) arányban győ­zött, az a magyarázata, hogy az ellenfél kapusa nagy­szerű napot fogott ki, s csatáraink sem tündököltek ... Legnagyobb ellenfelünk, a magyar válogatott a tor­na első két napján nehéz mérkőzéseket vívott, ame­lyeket egyaránt 7:6 arányban nyerte meg. Pénteken a veszélyes bolgárokat, szombaton pedig Nagy-Britannia „meglepetés“ csapatát fektette két vállra, ezekkel az eredményekkel az első két helyek egyikére pályázhat. AZ ELSŐ KÉT NAP EREDMÉNYEI : Románia — Franciaország 7:1 (0:0, 2:1, 5:0), góllö­vők : Varga (2), Stefanov, Basa, Szabó, Gheorghiu és Ionita, illetve Guenellen. Magyarország — Bulgária 7:6 (1:0, 4:2, 2:4) ; Hollandia — Dánia 3:1 (2:0, 1:0, 0:1) ; Anglia — Belgium 18:2 (8:0, 4:0, 6:2) ; Románia — Dánia 6:1 (0:0, 2:0, 4:1), góllövők: Hatami (2), Pana, Fodorea, Basa és Gheorghiu, illetve Antonsen ; Fran­ciaország — Belgium 18:1 ; Magyarország — Anglia 7:6 ; Bulgária — Hollandia 7:0. A RANGSOR KÉT FORDULÓ UTÁN : Románia 2 2 0 0 13: 2 4 Magyarország 2 2 0 0 14:12 4 Anglia 2 10 1 24: 9 2 Franciaország 2 10 1 19: 8 2 Bulgária 2 10 1 13: 7 2 Hollandia 2 10 1 3: 8 2 Dánia 2 0 0 2 2: 9 0 Belgium t 2 0 0 2 3:36 0 Biztató eredmények - (Folytatás az 1. oldalról) voltak a Kristályserleggel díjazott rendezvénynek. Ennek ellenére a két­napos viadalon nagyszerű eredmé­nyek születtek, néhány világviszony­latban is figyelemreméltó. Elsősorban atlétáink tettek ki magukért : hét fe­dettpályás országos csúcsot állítottak fel, férfi súlylökésben és rúdugrás­ban pedig a nyíltpályás teljesítmé­nyeknél is jobb eredmények szü­lettek.­­ — A fedettpályás atlétika egyre in­kább jogot követel magának az évi versenynaptárban — mondotta a ve­télkedő után Sötér János edző — el­jön majd az idő, hogy ez fogja ké­pezni a legfontosabb tesztet a nagy világversenyek előtt. A részvevők nagy része már most nagy formába lendült, amit épp a kiváló eredmé­nyek igazoltak. Régebb ilyenkor csak az alapozások időszakában voltunk! Most megfordult a helyzet: némi túl­zással szólva, nyáron lesz a holtidény. A jó eredmények elsősorban ott szü­lettek, ahol Szófiában is eséllyel ver­senyezhetünk : az ügyességi számok­ban és gátfutásban. Szombaton, a ver­seny első napján, már az első szám­ban, hármasugrásban kimagasló telje­­sítmény született: Carol Corbu 16,64 méterrel az idei esztendő legjobb eredményét érte el a világon, ami két centivel jobb mint a fedettpályás or­szágos csúcs. A Bukaresti CAU ver­senyzőjének mind a hat ugrása 16 méteren felüli volt. 60 méter férfi gá­ton a marosvásárhelyi származású Sebestyén Ervin 7,7 mp-es idővel csak harmadik lett a lengyel Wodzinski és a szovjet Demus mögött, de ered­ménye új fedettpályás rekordot jelen­­tett. A 20 éves atléta, Sötér János ta­nítványa, négy éve kezdett atlétizálni és már az első­ évben bekerült az ifjúsági válogatottba. Edzője szerint benne van a 7,6, sőt a 7,5 is, a jelen­legi világcsúcs, hiszen egyelőre még nem kezdte el a komoly erőedzéseket. Rúdugrásban Dinu Pintaru kétszer is csúcsot javított. Először szombaton 5,05 méterrel, majd másnap 5,12 mé­terrel, ami jobb a nyíltpályás orszá­gos rekordnál is ! Nagy formában voltak a nehéz­atléták is. Adrian Fagea férfi, Ana Salagean női súlylökésben alaposan megjavította az országos csúcsot, itt a lemaradás azonban annyira nagy, hogy mindez csak hazai szempontból jelen­tős, nemzetközi viszonylatban bizony messze elmarad az élvonaltól. De egy­szer a nehézatlétáknak is el kell in­­dulniok a fejlődés útján.... EREDMÉNYEK : Nők : 60 m : Aurelia Marasescu 7,5 mp — csúcsbeállítás : súlylö­kés : Ana Salagean 16,86 m — re­kord ; távolugrás : Viorica Visco­­poleanu 6,21 m ; 60 mg : Elena Mir­za 8,5 mp ; magasugrás : Marta Koselanova (Csehszlovákia) 1,78 m. Férfiak : hármasugrás : Carol Corbu 16,64 m — rekord ; 60 m : N. Kozukin (Szovjetunió) 6,7 mp ; magasugrás : I. R. Ahmetov (Szov­jetunió) 2,09 m ... 3. Serban Ioan 2,05 m ; rúdugrás : Dinu Pintaru 5,12 m — rekord; 60 mp : 1. A. De­mus (Szovjetunió) 7,7 mp ... 3. Se­bestyén Ervin 7,7 mp — rekord ; súlylökés : 1. Holub S. (Magyaror­szág) 18,22 m, 2. Adrian Gagea 18,63 m — rekord ; távolugrás : V. Jur­­ca 7,80 m — rekord. TELEX • TELEX­­ • Barátságos labdarúgó mérkőzésen a Bukaresti Rapid csapata 3:2-re le­győzte a lengyel Odra Opole együtte­sét • Hollandiában december 8 és 18 között rendezik meg az 1971. évi női kézilabda világbajnokságot. A döntő tornán kilenc csapat vehet részt. A vi­lágbajnok magyar, az ezüstérmes ju­goszláv, a rendező holland és a japán válogatott hivatalból már a döntő résztvevője. A fennmaradt 5 helyre tíz együttes pályázik. A nemzetközi szövetség a napokban Baselben elké­szítette a selejtezők programját. A sorsolás szeszélye folytán válogatot­tunk a Szovjetunió csapatával mérkő­zik a döntő tornán való résztvételért. További párosítások : NSZK — Svéd­ország ; Csehszlovákia — NDK ; Dá­nia — Bulgária ; Norvégia — Lengyel­­ország. A kettős találkozót április 25-ig kell lejátszani • Az olasz Gus­tavo Thoeni nyerte a Heavenly Val­ley-i férfi óriásműlesikló versenyt, s ezzel megszilárdította vezető helyét az alpesi sí Világkupáért folyó ver­senysorozatban. P ronosport Bologna — Foggia 2 Cagliari — Inter x Catania — Sampdoria 2 Milan — Juventus x Napoli — Fiorentina x Roma — Varese 1 Torino — Lanerossi 2 Verona — Lazio 1 Livorno — Atalanta x Massese — Cesena 1 Monza — Novara x Reggina — Brescia x Casertana — Pisa 1 KÖZÉLETI HÍREK • KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK A Román Kommunista közölte a fennállásának 50. Néppártot. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke táviratban szívé­lyes jókívánságait küldte Fam Van Dongnak, Vietnam Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének 65. születésnapja alkalmából. A Német Demokratikus Köztár­saság nemzeti néphadserege meg­alakulásának 15. évfordulója alkal­mából Ion Ionita vezérezredes, ha­zánk fegyveres erőinek minisztere Párt Központi Bizottsága táviratban üjt­évfor­dulójét ünneplő Mongol Forradalmi táviratban üdvözölte Heinz Hoff­man hadseregtábornokot, a Német Demokratikus Köztársaság honvé­delmi miniszterét. Gheorghe Rádulescu elvtárs hazaérkezett Moszkvából Hazaérkezett Moszkvából a KGST Végrehajtó Bizottságának 51. ülésé­ről Gheorghe Rádulescu elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, a KGST Végrehajtó Bizottságának soron levő elnöke. Az érkezőt a következő elvtársak üdvözölték az Otopeni repülőtéren : Fazekas János, a Minisztertanács alelnöke, Florea Dumitrescu pénz­Hazaérkezett Moszkvából­­ az Energiaügyi Világkonferencia ro­mán nemzeti bizottságának küldött­sége, amely élén Octavian Groza villamosenergia-ipari miniszterrel, az Energiaügyi Világkonferencia Nemzetközi Végrehajtó Tanácsának alelnökével, a román nemzeti bi­zottság elnökével részt vett a veze­tőbizottság munkaülésén. Budapestre utazott Alexandru Io­­nescu elvtárs, a Scinteia főszer­kesztője, hogy Sarlós István elv­­árs, a Népszabadság főszerkesztője meghívására baráti látogatást te­­gyen Magyarországon. Az Északi-pályaudvarra kikísérte ügyminiszter, Nicolae Ecobescu he­lyettes külügyminiszter, Vasile Ma­­linschi, a Nemzeti Bank kormány­zója, Grigore Bârgaoanu, a Gazdasá­gi és Műszaki Együttműködés és Kooperációs Kormánybizottság al­elnöke, más hivatalos személyek. Ott volt A. V. Basov, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Argyelán Sándor, a Magyar NK bukaresti nagykövetségének taná­csosa és Kincses László másodtitkár. Martin Ferenc bukaresti magyar nagykövet a látogatás alkalmából február 25-én elvtársi ebéden látta vendégül a Scínteia szerkesztőségé­nek vezetőit. A KISZ IN- kongresszusán részt vett egyes külföldi küldöttségek tagjai, miután látogatást tettek az ország több központjában, megte­kintették a Cozia-kolostort, az egyik legjelentősebb középkori ro­mán történelmi műemléket. Útban Bukarest felé, a vendégek Olt völgyi üdülőhelyeket kerestek fel. Empirikus ismeretek helyett­­tudományos felkészítés (Folytatás az 1. oldalról) kőbányászati szakember szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni a következőket : az e­­téren alkotott hazai szakirodalom messze elma­rad nemcsak a követelmények, ha­nem az iparág hazai megvalósításai mögött is. Ami kevés közlés van ezen a területen az különböző fo­lyóiratokban : építőipari, bányászati, néptanácsi, szállítási kiadványok­ban elszórtan lát napvilágot. Gon­dolom, igen hasznos lenne ilyen természetű, speciális szakkiadvány létrehozása. Ugyancsak jó lenne, ha ennek az iparágnak is meg len­ne a maga dokumentációs központ­ja, ahol elvégeznék a megjelenő könyvek, cikkek bibliografálását is. Ennek a bányászati ágnak néhány országban (Olaszországban, Svédor­szág és másutt) nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak. Jó lenne, ha a tapasztalatszerző kül­földi utakra olyan embereket kül­­denének, akik garanciát jelentenek a látottak gyakorlati hasznosításá­ra. Ebből a szempontból igen hasz­nosnak tartom a törvénynek azt a kitételét, hogy a külföldi utak konkrét hatását, hasznát szigorúan nyomon kell követni. Vállalatunkban már a tervezet megjelenése előtt megkezdtük egyes káderek továbbképzését, mert az élet, a gyakorlat erre kényszerített. Az új törvény csak megerősített el­képzeléseink helyességében, bát­rabban, nagyobb méretekben hiva­tali kötelezettségként foglalkozunk ezzel a kérdéssel a jövőben. Véle­ményem szerint azonban a válla­latokban folyó továbbképzést meg kell előznie a vezetők, az előadók továbbképzésének, felkészítésének, tehát nagyobb operativitást várunk a központi szervektől. A tudás felújítása a gépek felújítása (Folytatás az 1. oldalról) diginél is jobban, de felvehessék a versenyt más hasonló külföldi gyárt­mányokkal. . Mondanom sem kell, hogy mind­ehhez nagyon jól jön az ismeretek felfrissítése, elmélyítése, s javasol­nám, hogy ennek során messze­menően vegyük igénybe a műszaki kabinet anyagi és szellemi lehető­ségeit. Gyárunk dolgozói nem akarnak az elért eredményeknél megálla­podni. Az elkövetkező években to­vább tökéletesítjük a nálunk gyár­tott szerszámgépeket, a nemzet­­gazdaság, a világpiac növekvő igé­nyeinek megfelelően. 1971. MÁRCIUS 2., KEDD KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának 51. üléséről Február 23 és 26 között megtar­totta Moszkvában 51. ülését a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. Részt vettek a tagállamok helyettes kor­mányfői : I. Mihajlov, Bulgária Nép­­köztársaság, F. Hamouz, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, G. Weiss, a Német Demokratikus Köz­társaság, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság, M. Jagersky, a Len­gyel Népköztársaság, Gheorghe Ra­dulescu, Románia Szocialista Köz­társaság, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság és M. Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviseletében. Az ülésen Gheorghe Radulescu, Románia Szocialista Köztársaság képviselője elnökölt. A KGST és Jugoszlávia Szocia­lista Szövetségi, Köztársaság kormá­nya közötti megállapodás­­ értelmé­ben egyes kérdések megvizsgálá­sán részt vett D. Djokovics, Jugosz­lávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. A Végrehajtó Bizottság ülésén folytatták a KGST 23. és 24. ülés­szaka azzal kapcsolatos határozatai­ra vonatkozó munkákat, hogy elő­készítsék az együttműködés további mélyítésének és tökéletesítésének távlati komplex programját. A Végrehajtó Bizottság javaslato­kat hagyott jóvá a KGST 23. rend­kívüli ülésszakának határozataival kapcsolatos pénzügyi és hitelprob­lémákról, arról, hogy tökéletesítik a szakosítást és a termelési kooperá­ciót, bővítik a műszaki-tudományos együttműködést, az érdekelt országok együttesen bizonyos objektumokat építenek és üzemeltetnek, valamint arról, hogy meghatározzák a nem­zetközi szervezetek és intézmények tartalmát. Mindezeket a javaslato­kat a KGST valutáris-pénzügyi ál­landó bizottsága terjesztette elő. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottságának jelentését a KGST-tagállamok közötti gép- és felszereléskereskedelem további fej­lesztéséhez, a leszállított gépek és felszerelés műszaki kiszolgálási rendszerének javításához szükséges előfeltételek megteremtésével kap­csolatos intézkedésekről (beleértve azt is, hogy kölcsönösségi alapon javító és beszabályozó műhelyeket, ''valamint pótalkatrész-bázisokkal felszerelt különleges szolgáltatási állomásokat létesítenek­, és megfe­lelő ajánlásokat fogadott el a tag­országok számára ebben a kérdés­ben. Elfogadták a hosszú lejárató ke­reskedelmi-gazdasági prognózisok összeállításának módszertanát, va­lamint a legfontosabb prognózisok tematikáját a közvetlenül soron következő időszakra, mely doku­mentumokat a külkereskedelmi ál­landó bizottság dolgozta ki. A Végrehajtó Bizottság elfogad­ta a szabványosítással foglalkozó KGST-szervek tevékenységének összefoglaló távlati tervét az 1971— 1975-ös évekre. A Végrehajtó Bizottság ülésén el­fogadták a KGST-tagállamok jog­ügyi képviselői tanácskozásának ja­vaslatait abból a célból, hogy bő­vítsék ezen országok külkereske­delmi döntőbírói szerveinek hatás­körét. Ajánlották az országoknak, hogy kössenek sokoldalú különmeg­­állapodást ebben a kérdésben. A Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta, milyen stádiumban van azok­nak a javaslatoknak a kidolgozása, hogy az érdekelt országok szervez­zék meg korszerű műszaki-tudomá­nyos szinten a tehervagonok­ és a Diesel-mozdony-termelést és hogy az érdekelt országok kooperációs alapon szervezzék meg nagy tonna­­terhelésű tehergépkocsik termelé­sét. A Végrehajtó Bizottság kinevezte a szocialista világrendszer gazda­ságügyi nemzetközi­­intézetének igazgatóját és helyettes igazgatóit, és jóváhagyta az intézet tudom­á­­nyos tanácsának összetételét. A Végrehajtó Bizottság ülésén megvizsgálták és elfogadták a Vég­rehajtó Bizottság első félévi mun­katervét 1971-re és a Tanács Tit­kárságának költségvetését 1971-re. A Végrehajtó Bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A ROMÁK KOMMUNISTA PART­NERÜNK BIZTOS KEZŰ VEZETŐJE (Folytatás az 1. oldalról) döntésével, Románia történelmének új szakaszába lépett — mondotta pártunk főtitkára —, a fasizmus el­len és a nemzeti felszabadulásért vívott küzdelem hamarosan széles körű társadalmi mozgalommá tere­bélyesedett, átfogva a társadalom fő forradalmi erőit, a munkásosztályt, a parasztságot, a széles néptömege­ket, amelyek el voltak szánva rá, hogy kéget vessenek a tőkés-földesúri kizsákmányolásnak és elnyomásnak, az idegen hatalmaktól való függés­nek és biztosítsák a román társa­dalom haladó irányban való fejlődé­sét." A hazánk fasiszta iga alóli fel­szabadulását követő időszakban a Román Kommunista Párt újból bi­zonyságot tett arról, hogy a széles néptömegek alapvető érdekeinek egyetlen hű képviselője és igazi har­cosa. A politikai hatalom megszer­zése, a földreform forradalmi végre­hajtása, a gazdasági újjáépítés fel­adatainak megoldása, állami és tár­sadalmi életünk további demokrati­zálódása e forradalmi időszaknak csupán főbb céljai, mindezek a párt által vezetett néptömegek harca és építőmunkája nyomán váltak való­sággá. A politikai hatalom teljes és végle­ges meghódítása 1947 decemberében szintén a párt vezette munkásosztály és a vele szövetségben lévő dolgozó parasztság harcának eredménye. Ez­zel a történelmi aktussal a népi for­radalom folyamata szocialista sza­kaszába érkezett. Pártunk következe­tesen alkalmazva a marxi-lenini ta­nítást hazánk sajátosságaira, a poli­tikát a gazdasággal dialektikus egy­ségben fogta fel, a forradalmi fejlő­dés minden szakaszában szem előtt tartotta, hogy az új társadalom meg­teremtésében a döntő szerepet a gazdasági alap tölti be. Pártunk még az 1945. évi Országos Konferencián leszögezte az iparosítás szükségessé­gét és jelentőségét a gazdasági el­maradottság felszámolásában és a szocialista társadalom műszaki-anya­gi alapjainak létrehozásában, az or­szág függetlenségének biztosításá­ban. A szocialista állam kiépítésével és megerősítésével párhuzamosan folyt a gazdasági helyreállítás és épí­tés, amelynek központjában a szocia­lista iparosítás­ állt. Pártunk elvszerű és kitartóan végrehajtott politikájá­nak eredményeként történelmi távlat­ban mérve rendkívül rövid idő alatt korszakalkotó jelentőségű sikereket értünk el : erős, független, szocialista államot teremtettünk, létrehoztuk az egységes szocialista gazdaságot, fel­virágoztattuk a szocialista kultúrát és a szellemi életet, s ma a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodunk. Pártunk politikája a szocialista épí­tés minden szakaszában a konkrét valóságon alapult, ideológiai, politi­kai, gazdasági és szervezeti tevé­kenységében mindig szem előtt tar­totta a társadalom objektív szükség­leteit, a konkrét osztály- és gazdasá­g­i viszonyokat hazánk sajátosságait,­ársadalmi és gazdasági életünk vál­tozásai, fejlődésének alapvető irá­nyai ismeretében, a történelmi távlat marxista-leninista, tudományos fel­mérése alapján, a párt javaslatai és intézkedései szocialista rendszerünk tökéletesítésének újabb és újabb mérföldköveit képezték. A párt poli­tikája kifejezi a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden dolgozó objektív érdekeit, a társadalmi fejlődés szükségleteit és e fejlődés objektív irányai közötti összhangot. Ez a mélységesen elv­szerű politika a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődés előfeltétele és alapja. Hazánkban a társadalmi és gazda­sági haladás ütemének gyorsulása és arányának nagymérvű növekedése elválaszthatatlanul egybefonódik a párt vezető szerepének elmélyülésé­vel. Különösen pártunk IX. és X. kon­gresszusa óta tapasztaljuk még szem­betűnőbben a fejlődés gyors ütemét, hiszen az azóta eltelt időszak ered­ményei egy nagyszerű ötéves terv el­ismert csúcsteljesítményeiben váltak valósággá. Dolgozó népünk az el­múlt öt esztendőben olyan kimagasló sikereket ért el a szocialista építés minden területén, hogy jóleső érzés­sel mondhatjuk el : az 1966—70-es időszak Románia történelmének leg­termékenyebb, leggazdagabb perió­dusa volt. S e nagyszerű eredmények elérésében szocialista hazánk össze­forrott családjában mi, magyar nem­zetiségű dolgozók is kivettük részün­ket, s a szocialista haza egyenlő tagjaiként részesülünk közös mun­kánk gyümölcseiben. Gondoljunk csak a nemzetiségiek által is lakott vidékek gyorsütemű iparosítására, anyanyel­vünk Alkotmány biztosította gyakor­lására és ápolására, a nemzetiségek nyelvén történő oktatásra, a nemze­tiségek haladó hagyományainak megőrzésére, kulturális életének vi­rágzására. Az anyagi javak termelé­sében elért kimagasló eredmények, az életszínvonal emelkedése az el­múlt években párhuzamosan haladt a társadalmi vezetés és szervezés tö­kéletesítésével és a szocialista de­mokrácia további kiterebélyesítésé­­vel és elmélyítésével. Szocialista tár­sadalmi rendszerünk ma már fejlett formájában, a sokoldalú fejlődés stádiumában áll előttünk. A politikai és társadalmi életben olyan struk­túrák jöttek létre, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a nép alkotó ere­jének korlátlan kibontakoztatására. A kultúra és a tudomány kapui min­­­den állampolgár előtt nyitva állnak, képességeinek megfelelően. A szelle­mi élet pezsgése, az ország tudomá­nyos kapacitásának gyarapodása is olyan eredmények, amelyekre mél­tóan lehetünk büszkék. Megteremtettük a lehetőségeket a naptömegek cselekvő részvételének ösztönzésére , a politikai, társadalmi és gazdasági demokrácia fejlesztésé­nek objektív és szubjektív feltételei adottak : hazánk politikai életét a párt és a néptömegek megbonthatat­lan egysége jellemzi, a párt vezető szerepe állandóan erősödik, a töme­gek teljes mértékben támogatják a Román Kommunista Párt bel- és kül­politikáját. Az elmúlt évben olyan vezetési stílus honosodott meg, amely a párt- és államvezetés és a néptöme­gek állandó eszmecseréjén alapszik , megnövekedett a tömeg- és társadal­mi szervezetek szerepe a társadalmi és politikai életben. Pártunk öt évtizedes tevékenységé­nek mérlege meggyőzően bizonyítja hogy az ország helyes irányban ha­lad ; pártunk politikája az egész nép érdekközösségén és akarategységén alapszik. Mindnyájunk — románok magyarok, németek és más nemzeti­ségűek — szilárd és megbonthatat­lan erkölcsi-politikai egysége a párt és annak vezetői körül, társadalmi fejlődésünk biztos záloga. A Román Kommunista Párt veze­tésével­ elért eddigi eredményeink optimizmussal töltenek el bennünket; ezek a kiemelkedő sikerek biztatóak az elkövetkező történelmi időszakra, új ötéves tervünk céljai hűen tükrö­zik mindnyájunk jövőjét , együttes munkánkat és erőfeszítésünket, s annak megszülető nagyszerű ered­ményeit. Az elmúlt öt évtized alatt a Román Kommunista Párt vezetésével évszá­zados törekvések és óhajok váltak valóra e tájakon, s szüntelenül új, merész tervek születtek s születnek. S népünk szilárd meggyőződése, hogy e nagyszerű tervek valósággá is vál­nak, mert biztos kezű vezető irányít bennünket, az ötvenéves, harcedzett és gazdag tapasztalatú Román Kom­munista Párt. AHOGY GAZDÁLKODUNK VELE (Folytatás az 1. oldalról) Jeges vízfölöslegét úgynevezett va­kondjáratos alagcsövezéssel vezet­jük el. Ez a munka legalább 2000 hektárra terjed ki. További 900 hektár földet viszont öntözésre ren­dezünk be. Szentiéleken szövetkezeti társulás jött létre a legelők feljaví­tására, közös, ésszerű kihasználá­sára. Mert úgy terem a föld, ahogy gazdálkodnak vele ott is, ahol a ta­lajréteg nem búzát vagy burgonyát, hanem jószágnak való eleséget, fü­vet, húsnak, tejnek való nyersanya­got kíván. — A föld mag nélkül csak bölcső. A mag is úgy csírázik, úgy terem, ahogy gazdálkodnak vele. Értesülé­sünk szerint bizonyos vetnivaló ta­vaszi gabonák minősége egyenesen rossz. A baj orvoslása érdekében a vezérigazgatóság mit szándékszik tenni? — A gyenge csíraképesség több­száz tonna vetőmagot érint. Cserére nincs kilátás. De a használati érték figyelembe vételével növelhetjük a hektáronkénti vetőmag mennyiséget. Erre minisztériumi jóváhagyást vá­runk. — Ezt nem kellene megsürgetni? — Nem fogunk késlekedni vele. —Úgy tudjuk, hogy a téeszek nem szállították el az összes vetőmag­ tételeket. — Valóban nem. Most kezdik. — Most kezdik? — Intézkedünk, hogy a szállítás ne húzódjék el — A vetőburgonya itt-ott rosszul telelt. Például Zabolán. — Tudjuk. Sor kerül a cserére Mert ahogy gazdálkodunk vele... — Az is csak úgy terem.

Next