Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)
1971-07-01 / 7354. szám
1971. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK NICOLAE CEAUȘESCUNAK, ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA FINNORSZÁGBAN Urho Kekkonen elnök pohárköszöntője Elnök úr ! A legnagyobb örömömre szolgál, hogy szívélyesen üdvözölhetem önt Finnország földjén. Most két éve, ősszel, alkalmam volt élvezni hazájuk nagy vendégszeretetét, gyönyörködni szépségeiben, megismerni azokat a lenyűgöző eredményeket, amelyeket a függetlenségét szilárdan védő román nép kitartó erőfeszítéssel az ön kormányának vezetésével elért. Mindig örömmel gondolok vissza négynapos romániai látogatásomra, s azóta is rendkívüli érdeklődéssel követem az iparosítás gyors ütemét, amely hazájukat az utóbbi időben jellemzi. Nem lehetett nem felfigyelnem azokra az építő jellegű kontaktusokra, amelyeket Románia a békés egymás mellett élés szellemében különböző államokkal teremtett, függetlenül azok társadalmi rendszerétől vagy kormányformájuktól. Ami Finnország és Románia kapcsolatait illeti, az utóbbi időben erősen fokozódott gazdasági, tudományos és kulturális együttműködésünk. Sok hasznos dolgot tanultunk egymástól. Megfigyeltem például, hogy különböző termelési szektoraink kölcsönösen kiegészítik egymást, jó alapot teremtve az eredményes kereskedelmi cserékhez. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, jobban mint eddig, hogy országainkban sok a közös vonás annak eredményeként, hogy a múltban mindkettő gyakran szenvedett az uralmi politika miatt. Romániának és Finnországnak, saját rendszerén belül, független és szuverén államként sikerült fejlesztenie társadalmát. Merem állítani, Elnök úr, hogy éppen az olyan államok mint Románia és Finnország saját tapasztalatból tudják, milyen nagy fontossága van kontinensünkön a béke és a reális biztonság megteremtésének. A második világháborúban 30 millió halott és 60 millió menekült volt Európában, a városok százai dőltek romba, hatalmas területek mentek tönkre. Ezek csak számadatok, amelyek távolról sem tudják illusztrálni a háború összes szociológiai és pszichológiai következményeit az európaiakra nézve. A mennyiségi adatok azt sem tudják kellőképpen érzékeltetni, milyen hatalmas tere maradt a bizonytalanságnak, a félelemnek, az előítéleteknek amiatt, hogy Európának a háború befejezése után tartós békeegyezmények nélkül kellett élnie egy negyedévszázadon át. Új szakasz körvonalazódik Európa fejlődésében és a népek közötti együttműködésben, amióta mellőzik a külpolitikából a régi dogmákat és elavult jelszavakat. A népek közötti közeledés új módjai felfrissítették a nemzetközi politikai életet. A fékező előítéletek mellőzése új erőket szabadított fel, s ezek az erők új fuvallatot hoznak kontinensünkön a biztonsági politika új formáinak keresésébe. Finnország kormányának véleménye szerint ezekben a keresésekben hasznos kiindulópont az európai biztonsági értekezlet összehívása. Mi azon munkálkodunk, hogy hozzájáruljunk ennek az értekezletnek a megrendezéséhez. E konferencia hasznosságát ma már csaknem mindenütt elismerik. A megtartásával kapcsolatos szempontokat az utóbbi időben pontosabban meghatározták. Reméljük, hogy a tervezett európai konferencia ügyében rövidesen kialakul az az egyöntetűség, amely lehetővé teszi a kétoldalú véleménycserék sokoldalú megbeszélésekkel való felváltását. Európát figyelemre méltó dinamizmusa mellett mindig az értékek sokrétűsége is jellemezte, s ezek együttesen alakították ki az eszmei gazdagságot és a széles körű kulturális cseréket. A kultúrát gyarapító értékek sokrétűsége csak annak köszönhetően vált lehetővé, hogy a súlyos megpróbáltatások ellenére, az európai nemzetek mindegyikének sikerült megőriznie sajátos nemzeti vonásait, elkerülnie azt a helyzetet, hogy Európa a különböző identitású népek olvasztótégelyévé váljék. Az európai biztonsággal összefüggő átfogó tanácskozások során megelégedéssel állapíthattuk meg a kis államok szerepének növekedését a nemzetközi politikai életben. Mi eddig elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében igyekeztünk hasznosak lenni, ahol, bizonyos körülmények között és lehetőségei szerint, Finnország felajánlotta jószolgálatait. Az ENSZ tevékenységének kiszélesítése és a szervezet tevékenységéhez szükséges feltételek javítása Finnország kormányának véleménye szerint a nemzetközi haladás kulcsfontosságú kérdése. Ami a kis államoknak a nemzetközi együttműködés előmozdításában betöltött szerepét illeti, az Önök országa, elnök úr, ennek régóta ragyogó példája. Románia támogatja a különböző társadalmi rendszerű államok aktív együttműködését. Mi valamennyien élénken emlékszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatára, amelyet Románia kezdeményezésére a XX. ülésszak hagyott jóvá az említett együttműködés előmozdítására vonatkozólag. A kis államok is hozzájárulhatnak egy olyan rugalmas és nyílt biztonsági rendszer megteremtéséhez Európában, amely más tevékenységi területekre is kiterjedhet anélkül, hogy megszegné az államok szuverenitását vagy nemzeti érdekeiket. Egy ilyen újfajta európai biztonsági rendszer keretében különösen szem előtt kell tartani, hogy szükséges együttműködni azokban — a modern ipari államokra jellemző — problémákban is, amelyeket csak szoros államközi kooperációval lehet megoldani. A finnek Románia iránti érdeklődése nem korlátozódik a napsütötte tengerpart és a fenséges hegyek megcsodálására. Egyébként megállapíthatom, hogy a finn tájak is ünnepi köntösben fogadták a vendégeket. Elnök úr, jómagam rendkívül méltányolom azt a körülményt, hogy módomban van ismét véleménycserét folytatni önnel kontinensünk jövőjéről, és a nemzetközi helyzetről általában. Remélem, elnök úr, olyan jól fogják érezni magukat országunkban, mint ahogyan mi éreztük magunkat önöknél. Még egyszer szívélyesen köszöntöm önt nálunk ! Üríteni poharam az ön és a román nép boldogságára és sikerére, népeink barátságára ! TÁVIRATOK A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL L I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának N. V. PODGORNIJ ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének MOSZKVA A Szovjetunió területe fölött átrepülve meleg elvtársi üdvözletemet és legjobb kívánságaimat óhajtom tolmácsolni önöknek és a Szovjetunió népeinek, további sikereket kívánok a kommunizmus építése, hazájuk felvirágoztatása művében. EDWARD CIEREK ELVTÁRSNAK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának JOZEF CYRANKIEWICZ ELVTÁRSNAK, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének VARSÓ Abból az alkalomból, hogy átrepülök a Lengyel Népköztársaság területe fölött, szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm önöknek és az egész lengyel népnek, sikert kívánok a szocializmus építésében, prosperitást és békét. NICOLAE CEAU$ESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAU$ESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Nicolae Ceauses elnök pohárköszöntője Elnök úr ! Miniszterelnök úr ! Hölgyeim és uraim ! Mindenekelőtt a magam, feleségem és munkatársaim nevében szívélyesen köszönöm a bennünket körülvevő vendégszeretetet, a meghívást, hogy közvetlenül is megismerhessük a finn nép életét és törekvéseit, azét a népét, amelynek hozzájárulása az emberi civilizáció kincsestárának gyarapításához, a béke eszméinek érvényesítéséhez jól ismert Romániában. Látogatásunk beleilleszkedik Románia és Finnország jó kapcsolataiba, amelyek az utóbbi években lendületesen fejlődtek mind gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, mind pedig politikai téren. A legszebb emlékeket őrzöm, elnök úr, a csaknem két évvel ezelőtti romániai látogatása alkalmából sorra került találkozásunkról, és meggyőződésem, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyeket itt, az önök hazájában fogunk folytatni, újabb lehetőségeket tárunk fel a román-finn együttműködés bővítésére és erősítésére. Románia következetesen megvalósítja a szocialista országokkal való barátság és együttműködés politikáját, és ugyanakkor bővíti kapcsolatait a világ összes államaival. Véleményünk szerint a társadalmi rendszerek különbözősége nem akadályozhatja meg — és nem is kell megakadályoznia — az államokat abban, hogy széleskörűen együttműködjenek a világ haladása és békéje érdekében. Egy újabb világégés elkerülése, az anyagi és szellemi értékeknek az összes népek javát szolgáló körforgása objektív módon megköveteli, hogy az e feszes államok aktív és konstruktív politikát folytassanak, hogy az összes nemzetek képviselői között cserék, kapcsolatok, tárgyalások alakuljanak ki. Ebben az összefüggésben, gondolom, elmondhatjuk, hogy a Románia és Finnország közötti kapcsolatok pozitív példáját szolgáltatják a békés egymás mellett élés szellemében, a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján álló államközi kapcsolatoknak. Elnök úr ! Bár a második világháború befejezése óta 27 esztendő telt el, a világon nem szűnt meg a vérontás, földünk különböző részein még háborún, dúlnak, még sok az emberiség békéjét és biztonságát veszélyeztető konfliktus- és feszültséggóc. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogy korunk egyik alapvető követelménye az összes erők, az öszszes népek egyetlen határozott akcióba tömörülése az erőszak, az uralom és a diktátum imperialista politikája ellen, a béke megvédéséért. A feszültség és a bizalmatlanság helyét a sokoldalú együttműködés légkörének kell felváltania a nemzetközi életben, olyan légkörnek, amelyet nem zavar semmiféle korlátozás és megkülönböztetés, és amely a teljes jogegyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a kölcsönös előnyökön alapszik. Románia és Finnország mint európai országok mélységesen érdekeltek abban, hogy tartós biztonság és együttműködés honosodjon meg Európában, azon a földrészen, amelyről az előző két világháború kiindult, s amely meggyőződésünk szerint haladó hagyományait érvényre juttatva, napjainkban jelentősen hozzájárulhat az emberiség békéjéhez és haladásához. Az európai biztonság kérdésének taglalásában Románia abból indul ki, hogy szükségszerűen el kell ismerni a háború utáni realitásokat, a második világháború után megvont országhatárok sérthetetlenségét. Ismeretes, hogy országunk más európai szocialista államokkal együtt kezdeményezője volt a földrész biztonságát és együttműködését előmozdítani hivatott európai értekezlet megszervezésére irányuló javaslatnak. A javaslat széles körű visszhangja, az értekezlet résztvevőivel, valamint az értekezlet napirendjének bizonyos pontjaival kapcsolatban megnyilvánult egyetértés azt bizonyítja, hogy az összeurópai értekezlet egybehívása megfelel a kontinensen élő összes népek érdekeinek, a nemzetközi politikai élet fő követelményeinek. Mindezek alapján a szocialista államok külügyminisztereinek februári bukaresti tanácskozása méltán állapította meg, hogy létrejöttek a feltételek az értekezlet előkészítésének meggyorsításához. Véleményünk szerint ezt a rendkívül fontos politikai akciót nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni, hiszen célja éppen a függőben levő kérdések megoldásának lehetővé tétele. A román kormány rendkívül nagyra értékeli a finn kormánynak az európai biztonságot támogató álláspontját, azokat a kezdeményezéseket és lépéseket, amelyeket az önök országa a biztonság érdekében tett, kifejeztük teljes egyetértésünket Finnországnak azzal a javaslatával, hogy Helsinkiben tartsanak előkészítő összejöveteleket az összes érdekelt államok részvételével, s bármikor készen vagyunk részt venni ezeken az összejöveteleken. Örömmel állapítjuk meg, hogy mind Románia, mind Finnország az európai biztonság konkrét megvalósítását óhajtja, s kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy országaink közösen munkálkodva, a többi érdekelt állammal együtt, jelentősen hozzájárulhatnak a kontinens békéjének és együttműködésének erősödéséhez. A mai világ, mint ismeretes, nagy, közepes és kis államokból, különböző társadalmi-politikai rendszerű országokból áll. Véleményünk szerint az államok, nagyságuktól, gazdasági és katonai potenciáljuktól, társadalmi rendszerüktől függetlenül, valamennyien felelősséggel tartoznak a béke megvédéséért, azért, hogy az emberiséget foglalkoztató kérdések a népek érdekében oldódjanak meg. Nem becsüljük le a nagy államok fontosságát, de úgy véljük, hogy a világ államainak többségét kitevő kis és közepes országok mind aktívabb szerepet tölthetnek be és kell is betölteniük a nemzetközi életben, a béke biztosításában. Ebben a szellemben állást foglalunk a világ különböző térségeiben fennálló konfliktusok megszüntetése mellett, amellett, hogy az összes nemzetek alapvető jogainak tiszteletben tartásával békés úton rendeződjenek a vitás kérdések. Románia következetesen támogatja az Egyesült Államok vietnami, indokínai háborújának megszüntetésére, a térségben levő összes amerikai csapatok kivonására irányuló követeléseket, azokat a követeléseket, hogy tegyék lehetővé a vietnami, a kambodzsai és a laoszi népnek, hogy saját maga döntsön jövőjéről, minden külső beavatkozás nélkül. Állást foglalva az ENSZ szerepének növelése mellett, hangsúlyozzuk, hogy a szervezet tekintélye és hatékonysága megnövekedne, ha megvalósulna az egyetemesség elve, elsősorban azáltal, hogy helyreállítanák a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogait s hogy más államokat is bevennének a szervezetbe. Véleményünk szerint itt az ideje, hogy határozottabb lépések történjenek az általános és elsősorban a nukleáris leszerelésért. Ebben az összefüggésben hasznosnak tartjuk az olyan intézkedéseket, mint a katonai költségvetések csökkentése, az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése, a katonai támaszpontok felszámolása, a külföldi csapatok visszarendelése a nemzeti határok mögé, a katonai tömbök felszámolása, valamint más olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék a társadalom összes anyagi és emberi erőforrásainak a népek haladása, és jóléte érdekében történő felhasználását. Elnök úr ! Végezetül kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy finnországi látogatásunk hozzájárul országaink baráti együttműködési kapcsolatainak továbbfejlődéséhez a román és a finn nép érdekében, a nemzetközi enyhülés, a béke és a népek közötti megértés ügye érdekében. Ürítem poharam az ön egészségére, elnök úr, a miniszterelnök úr egészségére, az összes jelenlevők egészségére, a finn nép jólétére, a Románia és Finnország közötti barátságra és együttműködésre ! Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta a diplomáciai testület tagjait Kedden délután Nicolae Ceausescu, Románia Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu hivatalos szálláshelyén fogadta a Helsinkiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, feleségükkel együtt. Az ünnepélyes fogadás a gótikus teremben folyt le Fazekas János, Corneliu Manescu, Ioan Avram elvtársak, valamint Mircea Balánescu, Románia finnországi nagykövete jelenlétében. A román államfőnek és feleségének bemutatták Spanyolország, Svájc, Dánia, Norvégia, Olaszország, Törökország, Magyarország, Japán, Izrael, India, az Egyesült Arab Köztársaság, Csehszlovákia, ,Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Brazília, Bulgária, a Kínai NK, Peru, Mexikó, Jugoszlávia, a Szovjetunió nagykövetét, Németország Szövetségi Köztársasága, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi képviseletének vezetőjét, Ausztria, Svédország, Argentina, Lengyelország ideiglenes ügyvivőjét, a Koreai NDK kereskedelmi különképviseletének helyettes vezetőjét. Ezután Nicolae Ceausescu elvtárs hosszasan elbeszélgetett Franciaország, a Kínai NK, Dánia, a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársaság, Törökország, Mexikó, Norvégia, Bulgária, Brazília, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Csehszlovákia nagykövetével és más diplomáciai képviseletek vezetőivel. A román államfő találkozása a finn fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel, a széles körű részvétel és a szívélyes légkör révén, azokat a jó kapcsolatokat tükrözte, amelyeket országunk a világ számos államával tart fenn. A finn fővárosban működő nagykövetek tisztelgése Románia Államtanácsának elnökénél, a lefolyt beszélgetések újból kidomborították azt a tiszteletet és tekintélyt, amelynek hazánk világszerte örvend. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadja a diplomáciai testület tagjait Koszorúzás J. K. Paasikivi sírjánál Nicolae Ceausescu, Románia Államtanácsának elnöke virágkoszorút helyezett el Juho Kusti Paasikivi volt elnöknek, Finnország békés és aktív semlegességi külpolitikája megalapítójának sírjánál. A román államfővel együtt az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak : Fazekas János, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ioan Avram gépipari miniszter. Románia Államtanácsának elnökét elkísérte Vaino Leskinen finn külügyminiszter és Kaarlo Makela, Finnország bukaresti nagykövete. Jelen volt Mircea Balánescu, Románia helsinki nagykövete. A koszorú háromszínű szalagján a következő szavak állnak: „Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke részéről“. Nicolae Ceausescu elnök és a kíséretében levő személyek egy percnyi csenddel adóztak J. K. Paasikivi emlékének. Az ünnepségen a helsinki helyőrség egyik díszszázada tisztelgett. MEGÉRKEZÉS HELSINKIBE (Folytatás az 1. oldalról) Jos személyek, Finnország elnökével és a vendéglátó ország más személyiségeivel együtt a főváros felé vették útjukat. A repülőtér kijáratánál a város helyőrségének katonai egysége tisztelgett a román vendégek előtt. A hivatalos gépkocsisor motorkerékpáros kísérettel útnak indult a román államfő szálláshelye , az elnöki palota felé. A palota előtt Románia és Finnország zászlaját lengeti a szél. A gépkocsiból kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt népes tömeg ünnepelte melegen , a román államfő szívélyesen válaszolt a rokonszenv spontán megnyilatkozásaira. " Délben Urho Kekkonen elnök és felesége, Sylvi Kekkonen szűkebb körű ebédre hívta meg Nicolae Ceausescu elnököt és feleségét, Elena Ceausescut, valamint a többi román vendéget. ELŐRE 3. oldal 1 —„FONTOS ESEMÉNY A KÉT ORSZÁG KIVÁLÓ KAPCSOLATAIBAN A finn hivatalos körök és a közvélemény egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel várták Nicolae Ceausescu elnök finnországi látogatását, s ez alkalommal is kifejezik tiszteletüket és nagyrabecsülésüket népünk iránt, vezetői iránt, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal. „Nicolae Ceausescu úrnak, Románia elnökének finnországi látogatása — jelentette ki Rafael Paasio, a parlament elnöke az Agerpres különtudósítóinak —, jelentős eseménye az országainkat összefűző kiváló kapcsolatoknak, s minden bizonnyal kedvező feltételeket teremt a finn—román kapcsolatok további fejlesztéséhez, bővíti a jelenlegi kereteket, amelyek között a két ország együttműködik a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. E kérdésekben országaink állásfoglalása több szempontból közel áll egymáshoz, illetve azonos. Szeretném kifejezni megelégedésemet azzal kapcsolatosan, hogy Nicolae Ceausescu román államfő elfogadta meghívásunkat és felkeresi a parlamentet, amelynek tagja és elnöke vagyok. Finnország képviselőinek itt ismét alkalmuk lesz szívből üdvözölni, melegen köszönteni a román államelnököt. Finnország türelmetlenül és érdeklődéssel várta Románia elnökét, akinek államférfiúi erényeit jól ismeri ; olyan államférfi ő, aki a nemzetközi életben előítéletek nélkül, hatékonyan munkálkodik a népek közeledésén, a fennálló korlátok megszüntetésén, az őszinte együttműködés és a tartós béke szilárd alapjának megteremtésén, ami megfelel az összes nemzetek reális érdekeinek.“ Ahti Karjalainen miniszterelnök így nyilatkozott: „Személyesen kétszer találkoztam Ceausescu elnökkel. Mindkét esetben hasznos megbeszélést folytattunk a kétoldalú és a nemzetközi kérdésekről. Finnországnak és Romániának igen sok oka van a közeledésre. Türelmetlenül vártuk, hogy viszontlássuk az önök elnökét Helsinkiben és meggyőződésünk, hogy megbeszéléseinket az eddigihez hasonló sikerrel folytatjuk. Reméljük, hogy a véleménycsere hozzásegít bennünket az intenzívebb együttműködéshez és a jobb megértéshez. Ismét hangsúlyozni kívánom: örömmel látjuk viszont Ceausescu elnököt.“ „Ceausescu elnök látogatása igen érdekes mind a finn—román kapcsolatok, mind pedig a nemzetközi politika szempontjából — jelentette ki Vaino Leskinen külügyminiszter. Ceausescu elnök tekintélye a világban közismert, köztudomásúlag fontos szerepet játszik a nemzetközi politikában.“ „Igen nagyrabecsüljük — hangsúlyozta Arne Remer kereskedelemügyi miniszter —, hogy az önök elnöke elfogadta a meghívást, amelyet Rekkonen elnök adott át két évvel ezelőtti romániai látogatása alkalmával. Igen jól ismerjük az önök elnökének álláspontját a nemzetközi politikában, Románia aktív szerepét a nemzetközi küzdőtéren.“ „Örömteljes alkalom számunkra, finnek számára, hogy jobban megismerhetjük Ceausescu elnököt“ — jelentette ki Mauio Koivisto, Finnország Bankjának kormányzója, majd hangsúlyozta : „a román államfő látogatása mindig elsőrendű esemény a nemzetközi életben. Tevékenységi területem a gazdaságpolitika ; az a remény tölt el bennünket, hogy Nicolae Ceausescu úr látogatása nagymértékben elősegíti országaink gazdasági kapcsolatainak, valamint ipari és műszaki-tudományos kooperációjának fejlődését. Ezért üdvözlöm Urho Kekkonen és Nicolae Ceausescu megbeszéléseit és kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a két államfő eszmecseréje minden szempontból gyümölcsöző lesz. A finn közvélemény nagy érdeklődéssel és a barátság érzéseivel várta a román államfőt és feleségét, a jeles vendégeket, s megtiszteltetésnek tartjuk, hogy körünkben üdvözölhetjük“. „Mint a parlament külügyi bizottságának volt elnöke, jelenleg pedig a kormány tagja — jelentette ki Pekka Kussi, a szociális ügyek minisztere —, alkalmam nyílt közelebbről figyelemmel kísérni Románia dinamikus külpolitikáját, nemzetközi kezdeményezéseit és akcióit, amelyek üdvösek a béke és az enyhülés, a megértés és a világbiztonság szempontjából. Nem mondok semmi újat, amikor hangsúlyozom, hogy ez a politika széles körű elismerésre talál a világközvéleményben és természetesen Finnországban is. Egyébként országunkban a román külpolitika nagy rokonszenvnek örvend, annál is inkább, mivel számos hasonló szempont és álláspont fűz össze bennünket a nemzetközi élet lényegbe vágó kérdéseiben, amelyek közül elsősorban az európai biztonság kérdését említeném. Örömünk annál nagyobb, mivel ebben a vonatkozásban kontaktusaink egyre számosabbak, Nicolae Ceausescu elnök látogatása pedig újabb lehetőség arra, hogy a kapcsolatainkra jellemző konstruktív szellemben a legmagasabb szinten megvitassuk a közös érdekű, a kétoldalú és nemzetközi jellegű kérdéseket. Nagy öröm számunkra Nicolae Ceausescu elnök látogatása, amelyet rendkívül jelentősnek tartunk.“ A finn közélet élvonalbeli képviselőinek nyilatkozata