Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)

1971-07-01 / 7354. szám

1971. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK NICOLAE CEAUȘESCUNAK, ROMÁNIA ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA FINNORSZÁGBAN Urho Kekkonen elnök pohárköszöntője Elnök úr ! A legnagyobb örömömre szolgál, hogy szívélyesen üdvözölhetem önt Finnország földjén. Most két éve, ősszel, alkalmam volt élvezni hazá­juk nagy vendégszeretetét, gyönyör­ködni szépségeiben, megismerni azokat a lenyűgöző eredményeket, amelyeket a függetlenségét szilár­dan védő román nép kitartó erőfe­szítéssel az ön kormányának veze­tésével elért. Mindig örömmel gondolok vissza négynapos romániai látogatásomra, s azóta is rendkívüli érdeklődéssel követem az iparosítás gyors ütemét, amely hazájukat az utóbbi időben jellemzi. Nem lehetett nem felfi­gyelnem azokra az építő jellegű kontaktusokra, amelyeket Románia a békés egymás mellett élés szelle­mében különböző államokkal te­remtett, függetlenül azok társadal­mi rendszerétől vagy kormány­formájuktól. Ami Finnország és Románia kap­csolatait illeti, az utóbbi időben erősen fokozódott gazdasági, tudo­mányos és kulturális együttműködé­sünk. Sok hasznos dolgot tanultunk egymástól. Megfigyeltem például, hogy különböző termelési szekto­raink kölcsönösen kiegészítik egy­mást, jó alapot teremtve az eredmé­nyes kereskedelmi cserékhez. U­­gyanakkor megfigyeltük azt is, job­ban mint eddig, hogy országaink­ban sok a közös vonás annak ered­ményeként, hogy a múltban mind­kettő gyakran szenvedett az uralmi politika miatt. Romániának és Finnországnak, sa­ját rendszerén belül, független és szuverén államként sikerült fejlesz­tenie társadalmát. Merem állítani, Elnök úr, hogy éppen az olyan államok mint Ro­mánia és Finnország saját tapasz­talatból tudják, milyen nagy fon­tossága van kontinensünkön a béke és a reális biztonság megteremtésé­nek. A második világháborúban 30 millió halott és 60 millió menekült volt Európában, a városok százai dőltek romba, hatalmas területek mentek tönkre. Ezek csak számada­tok, amelyek távolról sem tudják illusztrálni a háború összes szocio­lógiai és pszichológiai következ­ményeit az európaiakra nézve. A mennyiségi adatok azt sem tudják kellőképpen érzékeltetni, milyen hatalmas tere maradt a bizonyta­lanságnak, a félelemnek, az előíté­leteknek amiatt, hogy Európának a háború befejezése után tartós béke­egyezmények nélkül kellett élnie egy negyedévszázadon át. Új szakasz körvonalazódik Euró­pa fejlődésében és a népek közötti együttműködésben, amióta mellő­zik a külpolitikából a régi dogmá­kat és elavult jelszavakat. A népek közötti közeledés új módjai felfris­sítették a nemzetközi politikai éle­tet. A fékező előítéletek mellőzése új erőket szabadított fel, s ezek az erők új fuvallatot hoznak kontinen­sünkön a biztonsági politika új for­máinak keresésébe. Finnország kor­mányának véleménye szerint ezek­ben a keresésekben hasznos kiindu­ló­pont az európai biztonsági érte­kezlet összehívása. Mi azon mun­kálkodunk, hogy hozzájáruljunk ennek az értekezletnek a megren­dezéséhez. E konferencia hasznos­ságát ma már csaknem mindenütt elismerik. A megtartásával kapcso­latos szempontokat az utóbbi időben pontosabban meghatározták. Remél­jük, hogy a tervezett európai kon­ferencia ügyében rövidesen kialakul az az egyöntetűség, amely lehetővé teszi a kétoldalú véleménycserék sokoldalú megbeszélésekkel való fel­váltását. Európát figyelemre méltó dina­mizmusa mellett mindig az értékek sokrétűsége is jellemezte, s ezek e­­gyüttesen alakították ki az eszmei gazdagságot és a széles körű kultu­rális cseréket. A kultúrát gyarapító értékek sokrétűsége csak annak kö­szönhetően vált lehetővé, hogy a súlyos megpróbáltatások ellenére, az európai nemzetek mindegyikének sikerült megőriznie sajátos nem­zeti vonásait, elkerülnie azt a helyzetet, hogy Európa a különböző identitású népek olvasztótégelyévé váljék. Az­ európai biztonsággal össze­függő átfogó tanácskozások során megelégedéssel állapíthattuk meg a kis államok szerepének növekedé­sét a nemzetközi politikai életben. Mi eddig elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében igyekez­tünk hasznosak lenni, ahol, bizo­nyos körülmények között és le­hetőségei szerint, Finnország fel­ajánlotta jószolgálatait. Az ENSZ tevékenységének kiszélesítése és a szervezet tevékenységéhez szüksé­ges feltételek javítása Finnország kormányának véleménye szerint a nemzetközi haladás kulcsfontosságú kérdése. Ami a kis államoknak a nemzet­közi együttműködés előmozdításá­ban betöltött szerepét illeti, az Önök országa, elnök úr, ennek rég­óta ragyogó példája. Románia támo­gatja a különböző társadalmi rend­szerű államok aktív együttműködé­sét. Mi valamennyien élénken em­lékszünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatára, ame­lyet Románia kezdeményezésére a XX. ülésszak hagyott jóvá az emlí­tett együttműködés előmozdítására vonatkozólag. A kis államok is hozzájárulhat­nak egy olyan rugalmas és nyílt biztonsági rendszer megteremtésé­hez Európában, amely más tevé­kenységi területekre is kiterjedhet anélkül, hogy megszegné az álla­mok szuverenitását vagy nemzeti érdekeiket. Egy ilyen újfajta euró­pai biztonsági rendszer keretében különösen szem előtt kell tartani, hogy szükséges együttműködni azok­ban — a modern ipari államokra jellemző — problémákban is, ame­lyeket csak szoros államközi koope­rációval lehet megoldani. A finnek Románia iránti érdeklő­dése nem korlátozódik a napsütötte tengerpart és a fenséges hegyek megcsodálására. Egyébként megálla­píthatom, hogy a finn tájak is ün­nepi köntösben fogadták a vendé­geket. Elnök úr, jómagam rendkívül méltányolom azt a körülményt, hogy módomban van ismét véleménycse­rét folytatni önnel kontinensünk jö­vőjéről, és a nemzetközi helyzetről általában. Remélem, elnök úr, olyan jól fog­ják érezni magukat országunkban, mint ahogyan mi éreztük magunkat önöknél. Még egyszer szívélyesen köszöntöm önt nálunk ! Üríteni poharam az ön és a ro­mán nép boldogságára és sikerére, népeink barátságára ! TÁVIRATOK A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL L I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának N. V. PODGORNIJ ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének MOSZKVA A Szovjetunió területe fölött átrepülve meleg elvtársi üdvözletemet és legjobb kívánságaimat óhajtom tolmácsolni önöknek és a Szovjetunió népeinek, további sikereket kívánok a kommunizmus építése, hazájuk felvirágoztatása művében. EDWARD CIEREK ELVTÁRSNAK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának JOZEF CYRANKIEWICZ ELVTÁRSNAK, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének VARSÓ Abból az alkalomból, hogy átrepülök a Lengyel Népköztársaság te­rülete fölött, szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm önöknek és az egész lengyel népnek, sikert kívánok a szocializmus épí­tésében, prosperitást és békét. NICOLAE CEAU$ESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAU$ESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Nicolae Ceauses elnök pohárköszöntője Elnök úr ! Miniszterelnök úr ! Hölgyeim és uraim ! Mindenekelőtt a magam, felesé­gem és munkatársaim nevében szí­vélyesen köszönöm a bennünket kö­rülvevő vendégszeretetet, a meghí­vást, hogy közvetlenül is megis­merhessük a finn nép életét és tö­rekvéseit, azét a népét, amelynek hozzájárulása az emberi civilizáció kincsestárának gyarapításához, a béke eszméinek érvényesítéséhez jól ismert Romániában. Látogatásunk beleilleszkedik Ro­mánia és Finnország jó kapcsolatai­ba, amelyek az utóbbi években len­dületesen fejlődtek mind gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, mind pedig politikai téren. A legszebb emlékeket őrzöm, el­nök úr, a csaknem két évvel ezelőt­ti romániai látogatása alkalmából sorra került találkozásunkról, és meggyőződésem, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyeket itt, az önök hazájában fogunk folytatni, újabb lehetőségeket tárunk fel a román-finn együttműködés bővíté­sére és erősítésére. Románia következetesen megva­lósítja a szocialista országokkal va­ló barátság és együttműködés poli­tikáját, és ugyanakkor bővíti kap­csolatait a világ összes államaival. Véleményünk szerint a társadalmi rendszerek különbözősége nem aka­dályozhatja meg — és nem is kell megakadályoznia — az államokat abban, hogy széleskörűen együtt­működjenek a világ haladása és békéje érdekében. Egy újabb világ­égés elkerülése, az anyagi és szelle­mi értékeknek az összes népek ja­vát szolgáló körforgása objektív módon megköveteli, hogy az e feszes államok aktív és konstruktív poli­tikát folytassanak, hogy az összes nemzetek képviselői között cserék, kapcsolatok, tárgyalások alakulja­nak ki. Ebben az összefüggésben, gondolom, elmondhatjuk, hogy a Románia és Finnország közötti kapcsolatok pozitív példáját szol­gáltatják a békés egymás mellett élés szellemében, a teljes jogegyen­lőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján álló államközi kapcsolatoknak. Elnök úr ! Bár a második világháború befe­jezése óta 27 esztendő telt el, a vi­lágon nem szűnt meg a vérontás, földünk különböző részein még há­borún, dúlnak, még sok az emberi­ség békéjét és biztonságát veszé­lyeztető konfliktus- és feszültség­­góc. Ilyen körülmények között úgy véljük, hogy korunk egyik alapvető követelménye az összes erők, az ösz­­szes népek egyetlen határozott ak­cióba tömörülése az erőszak, az ura­lom és a diktátum imperialista po­litikája ellen, a béke megvédéséért. A feszültség és a bizalmatlanság helyét a sokoldalú együttműködés légkörének kell felváltania a nem­zetközi életben, olyan légkörnek, a­­melyet nem zavar semmiféle korlá­tozás és megkülönböztetés, és amely a teljes jogegyenlőségen, a kölcsö­nös tiszteleten és a kölcsönös elő­nyökön alapszik. Románia és Finnország mint euró­pai országok mélységesen érdekeltek abban, hogy tartós biztonság és e­­gyüttműködés honosodjon meg Eu­rópában, azon a földrészen, amely­ről az előző két világháború kiin­dult, s amely meggyőződésünk sze­rint haladó hagyományait érvényre juttatva, napjainkban jelentősen hoz­zájárulhat az emberiség békéjéhez és haladásához. Az európai biztonság kérdésének taglalásában­ Románia abból indul ki, hogy szükségszerűen el kell is­merni a háború utáni realitásokat, a második világháború után megvont országhatárok sérthetetlenségét. Is­meretes, hogy országunk más eu­rópai szocialista államokkal együtt kezdeményezője volt a földrész biz­tonságát és együttműködését elő­mozdítani hivatott európai értekez­let megszervezésére irányuló ja­vaslatnak. A javaslat széles körű visszhangja, az értekezlet résztve­vőivel, valamint az értekezlet na­pirendjének bizonyos pontjaival kap­csolatban megnyilvánult egyetértés azt bizonyítja, hogy az összeurópai értekezlet egybehívása megfelel a kontinensen élő összes népek érde­keinek, a nemzetközi politikai élet fő követelményeinek. Mindezek alap­ján a szocialista államok külügymi­nisztereinek februári bukaresti ta­nácskozása méltán állapította meg, hogy létrejöttek a feltételek az ér­tekezlet előkészítésének meggyorsí­tásához. Véleményünk szerint ezt a rendkívül fontos politikai akciót nem szabad semmilyen előzetes feltétel­hez kötni, hiszen célja éppen a füg­gőben levő kérdések megoldásának lehetővé tétele. A román kormány rendkívül nagyra értékeli a finn kormánynak az európai biztonságot támogató ál­láspontját, azokat a kezdeményezé­seket és lépéseket, amelyeket az önök országa a biztonság érdekében tett, kifejeztük teljes egyetértésün­ket Finnországnak azzal a javasla­tával, hogy Helsinkiben tartsanak előkészítő összejöveteleket az összes érdekelt államok részvételével, s bármikor készen vagyunk részt ven­ni ezeken az összejöveteleken. Ö­­römmel állapítjuk meg, hogy mind Románia, mind Finnország az euró­pai biztonság konkrét megvalósítá­sát óhajtja, s kifejezzük azt a meg­győződésünket, hogy országaink kö­zösen munkálkodva, a többi érdekelt állammal együtt, jelentősen hozzá­járulhatnak a kontinens békéjének és együttműködésének erősödéséhez. A mai világ, mint ismeretes, nagy, közepes és kis államokból, külön­böző társadalmi-politikai rendszerű országokból áll. Véleményünk sze­rint az államok, nagyságuktól, gaz­dasági és katonai potenciáljuktól, társadalmi rendszerüktől függetle­nül, valamennyien felelősséggel tar­toznak a béke megvédéséért, azért, hogy az emberiséget foglalkoztató kérdések a népek érdekében oldód­janak meg. Nem becsüljük le a nagy államok fontosságát, de úgy véljük, hogy a világ államainak többségét kitevő kis és közepes országok mind aktívabb szerepet tölthetnek be és kell is betölteniük a nemzetközi életben, a béke biztosításában. Ebben a szellemben állást fogla­lunk a világ különböző térségeiben fennálló konfliktusok megszüntetése mellett, amellett, hogy az összes nemzetek alapvető jogainak tiszte­letben tartásával békés úton rende­ződjenek a vitás kérdések. Románia következetesen támogatja az Egye­sült Államok vietnami, indokínai há­borújának megszüntetésére, a tér­ségben levő összes amerikai csapa­tok kivonására irányuló követelése­ket, azokat a követeléseket, hogy tegyék lehetővé a vietnami, a kam­bodzsai és a laoszi népnek, hogy sa­ját maga döntsön jövőjéről, minden külső beavatkozás nélkül. Állást foglalva az ENSZ szerepé­nek növelése mellett, hangsúlyoz­zuk, hogy a szervezet tekintélye és hatékonysága megnövekedne, ha megvalósulna az egyetemesség elve, elsősorban azáltal, hogy helyreállí­tanák a Kínai Népköztársaság tör­vényes ENSZ-jogait s hogy más ál­lamokat is bevennének a szerve­zetbe. Véleményünk szerint itt az ideje, hogy határozottabb lépések történ­jenek az általános és elsősorban a nukleáris leszerelésért. Ebben az összefüggésben hasznosnak tartjuk az olyan intézkedéseket, mint a ka­tonai költségvetések csökkentése, az európai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentése, a katonai támasz­pontok felszámolása, a külföldi csa­patok visszarendelése a nemzeti ha­tárok mögé, a katonai tömbök fel­számolása, valamint más olyan in­tézkedéseket, amelyek lehetővé ten­nék a társadalom össz­es anyagi és emberi erőforrásainak a népek hala­dása, és jóléte érdekében történő fel­­használását. Elnök úr ! Végezetül kifejezem azt a meg­győződésemet, hogy finnországi lá­togatásunk hozzájárul országaink ba­ráti együttműködési kapcsolatainak továbbfejlődéséhez a román és a finn nép érdekében, a nemzetközi enyhülés, a béke és a népek közötti megértés ügye érdekében. Ürítem poharam az ön egészsé­gére, elnök úr, a miniszterelnök úr egészségére, az összes jelenlevők egészségére, a finn nép jólétére, a Románia és Finnország közötti ba­rátságra és együttműködésre ! Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta a diplomáciai testület tagjait Kedden délután Nicolae Ceausescu, Románia Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu hiva­talos szálláshelyén fogadta a Hel­sinkiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, feleségükkel együtt. Az ünnepélyes fogadás a gótikus teremben folyt le Fazekas János, Corneliu Manescu, Ioan Avram elv­társak, valamint Mircea Balánescu, Románia finnországi nagykövete jelenlétében. A román államfőnek és feleségé­nek­­ bemutatták Spanyolország, Svájc, Dánia, Norvégia, Olaszország, Törökország, Magyarország, Japán, Izrael, India, az Egyesült Arab Köz­társaság, Csehszlovákia, ,Francia­­ország, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Brazília, Bulgária, a Kí­nai NK, Peru, Mexikó, Jugoszlávia, a Szovjetunió nagykövetét, Német­ország Szövetségi Köztársasága, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi képviseletének veze­tőjét, Ausztria, Svédország, Argen­tina, Lengyelország ideiglenes ügy­vivőjét, a Koreai NDK kereske­delmi különképviseletének helyet­tes vezetőjét. Ezután Nicolae Ceausescu elvtárs hosszasan elbeszélgetett Francia­­ország, a Kínai NK, Dánia, a Szov­jetunió, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Törökország, Mexikó, Norvégia, Bulgária, Brazília, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Cseh­szlovákia nagykövetével és más diplomáciai képviseletek vezetőivel. A román államfő találkozása a finn fővárosban akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetőivel, a széles körű részvétel és a szívélyes légkör révén, azokat a jó kapcsola­tokat tükrözte, amelyeket orszá­gunk a világ számos államával tart fenn. A finn fővárosban működő nagykövetek tisztelgése Románia Államtanácsának elnökénél, a le­folyt beszélgetések újból kidombo­rították azt a tiszteletet és tekin­télyt, amelynek hazánk világszerte örvend. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadja a diplomáciai testület tagjait Koszorúzás J. K. Paasikivi sírjánál Nicolae Ceausescu, Románia Ál­lamtanácsának elnöke virágkoszorút helyezett el Juho Kusti Paasikivi volt elnöknek, Finnország békés és aktív semlegességi külpolitikája megalapítójának sírjánál. A román államfővel együtt az ünnepségen részt vettek a követ­kező elvtársak : Fazekas János, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Ioan Av­ram gépipari miniszter. Románia Államtanácsának elnö­két elkísérte Vaino Leskinen finn külügyminiszter és Kaarlo Makela, Finnország bukaresti nagykövete. Jelen volt Mircea Balánescu, Ro­mánia helsinki nagykövete. A koszorú háromszínű szalagján a következő szavak állnak: „Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke részéről“. Nicolae Ceausescu elnök és a kíséretében levő személyek egy percnyi csenddel adóztak J. K. Paasikivi emlékének. Az ünnepségen a helsinki hely­őrség egyik díszszázada tisztelgett. MEGÉRKEZÉS HELSINKIBE (Folytatás az 1. oldalról) Jos személyek, Finnország elnöké­vel és a vendéglátó ország más sze­mélyiségeivel együtt a főváros felé vették útjukat. A repülőtér kijára­tánál a város helyőrségének katonai egysége tisztelgett a román vendé­gek előtt. A hivatalos gépkocsisor motorke­rékpáros kísérettel útnak indult a román államfő szálláshelye , az elnöki palota felé. A palota előtt Románia és Finnország zászlaját lengeti a szél. A gépkocsiból kiszálló Nicolae Ceausescu elnököt népes tömeg ün­nepelte melegen , a román államfő szívélyesen válaszolt a rokonszenv spontán megnyilatkozásaira. "­ Délben Urho Kekkonen elnök és felesége, Sylvi Kekkonen szűkebb körű ebédre hívta meg Nicolae Ceausescu elnököt és feleségét, Elena Ceausescut, valamint a többi román vendéget. ELŐRE 3. oldal 1 ­—„FONTOS ESEMÉNY A KÉT ORSZÁG KIVÁLÓ KAPCSOLATAIBAN A finn hivatalos körök és a köz­vélemény egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel várták Nicolae Ceausescu elnök finnországi látoga­tását, s ez alkalommal is kifejezik tiszteletüket és nagyrabecsülésüket népünk iránt, vezetői iránt, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal. „Nicolae Ceausescu úrnak, Romá­nia elnökének finnországi látogatá­sa — jelentette ki Rafael Paasio, a parlament elnöke az Agerpres különtudósítóinak —, jelentős ese­ménye az országainkat összefűző kiváló kapcsolatoknak, s minden bizonnyal kedvező feltételeket te­remt a finn—román kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséhez, bővíti a jelen­legi kereteket, amelyek között a két ország együttműködik a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekben. E kérdésekben országaink állásfogla­lása több szempontból közel áll egymáshoz, illetve azonos. Szeret­ném kifejezni megelégedésemet az­zal kapcsolatosan, hogy Nicolae Ceausescu román államfő elfogadta meghívásunkat és felkeresi a parla­mentet, amelynek tagja és elnöke vagyok. Finnország képviselőinek itt ismét alkalmuk lesz szívből üd­vözölni, melegen köszönteni a ro­mán államelnököt. Finnország tü­relmetlenül és érdeklődéssel várta Románia elnökét, akinek államfér­fiúi erényeit jól ismeri ; olyan ál­lamférfi ő, aki a nemzetközi élet­ben előítéletek nélkül, hatékonyan munkálkodik a népek közeledésén, a fennálló korlátok megszüntetésén, az őszinte együttműködés és a tar­tós béke szilárd alapjának megte­remtésén, ami megfelel az összes nemzetek reális érdekeinek.“ Ahti Karjalainen miniszterelnök így nyilatkozott: „Személyesen két­szer találkoztam Ceausescu elnök­kel. Mindkét esetben hasznos meg­beszélést folytattunk a kétoldalú és a nemzetközi kérdésekről. Finnor­szágnak és Romániának igen sok oka van a közeledésre. Türelmetle­nül vártuk, hogy viszontlássuk az önök elnökét Helsinkiben és meg­győződésünk, hogy megbeszélésein­ket az eddigihez hasonló sikerrel folytatjuk. Reméljük, hogy a véle­ménycsere hozzásegít bennünket az intenzívebb együttműködéshez és a jobb megértéshez. Ismét hangsú­lyozni kívánom: örömmel látjuk viszont Ceausescu elnököt.“ „Ceausescu elnök látogatása igen érdekes mind a finn—román kap­csolatok, mind pedig a nemzetközi politika szempontjából — jelentette ki Vaino Leskinen külügyminiszter. Ceausescu elnök tekintélye a világ­ban közismert, köztudomásúlag fon­tos szerepet játszik a nemzetközi politikában.“ „Igen nagyrabecsüljük — hangsú­lyozta Arne Remer kereskedelem­ügyi miniszter —, hogy az önök el­nöke elfogadta a meghívást, amelyet Rekkonen elnök adott át két évvel ezelőtti romániai látogatása alkal­mával. Igen jól ismerjük az önök elnökének álláspontját a nemzetkö­zi politikában, Románia aktív sze­repét a nemzetközi küzdőtéren.“ „Örömteljes alkalom számunkra, finnek számára, hogy jobban meg­ismerhetjük Ceausescu elnököt“ — jelentette ki Mauio Koivisto, Finn­ország Bankjának kormányzója, majd hangsúlyozta : „a román ál­lamfő látogatása mindig elsőrendű esemény a nemzetközi életben. Te­vékenységi területem a gazdaságpo­litika ; az a remény tölt el bennün­ket, hogy Nicolae Ceausescu úr lá­togatása nagymértékben elősegíti országaink gazdasági kapcsolatai­nak, valamint ipari és műszaki-tu­dományos kooperációjának fejlődé­sét. Ezért üdvözlöm Urho Kekko­nen és Nicolae Ceausescu megbe­széléseit és kifejezem azt a meg­győződésemet, hogy a két államfő eszmecseréje minden szempontból gyümölcsöző lesz. A finn­ közvéle­mény nagy érdeklődéssel és a ba­rátság érzéseivel várta a román ál­lamfőt és feleségét, a jeles vendé­geket, s megtiszteltetésnek tartjuk, hogy körünkben üdvözölhetjük“. „Mint a parlament külügyi bi­zottságának volt elnöke, jelenleg pedig a kormány tagja — jelentette ki Pekka Kussi, a szociális ügyek minisztere —, alkalmam nyílt köze­lebbről figyelemmel kísérni Romá­nia dinamikus külpolitikáját, nem­zetközi kezdeményezéseit és akcióit, amelyek üdvösek a béke és az eny­hülés, a megértés és a világbizton­ság szempontjából. Nem mondok semmi újat, amikor hangsúlyozom, hogy ez a politika széles körű elis­merésre talál a világközvélemény­ben és természetesen Finnországban is. Egyébként országunkban a ro­mán külpolitika nagy rokonszenv­­nek örvend, annál is inkább, mivel számos hasonló szempont és állás­pont fűz össze bennünket a nem­zetközi élet lényegbe vágó kérdései­ben, amelyek közül elsősorban az európai biztonság kérdését említe­ném. Örömünk annál nagyobb, mi­vel ebben a vonatkozásban kontak­tusaink egyre számosabbak, Nicolae Ceausescu elnök látogatása pedig újabb lehetőség arra, hogy a kap­csolatainkra jellemző konstruktív szellemben a legmagasabb szinten megvitassuk a közös érdekű, a két­oldalú és nemzetközi jellegű kér­déseket. Nagy öröm számunkra Nicolae Ceausescu elnök látogatása, amelyet rendkívül jelentősnek tar­tunk.“ A finn közélet élvonalbeli képviselőinek nyilatkozata

Next