Előre, 1971. november (25. évfolyam, 7460-7484. szám)

1971-11-02 / 7460. szám

ELŐRE KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Mexikói Kommunista Párt küldöttségének Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására, ez év októberének második felében ba­ráti látogatást tett Románia Szocia­lista Köztársaságban a Mexikói Kommunista Párt küldöttsége, élen Arnoldo Martinez Verdugo elvtárs­sal, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val. A mexikói küldöttség találkozott dolgozókkal, a párt és az állam he­lyi szervezeteinek képviselőivel, akik mindenütt meleg barátsággal fogadták őket, kifejezésre juttatva a két ország kommunistáit és dolgo­zóit egyesítő testvéri szolidaritás ér­zelmeit, tükrözve a két párt között meghonosodott elvtársi kapcsolato­kat. A delegáció tagjai ellátogattak Bucuresti városi, valamint Cons­tanta, Galati és Suceava megyei gazdasági és társadalmi-kulturális objektumokba. A mexikói küldöttség megbeszé­lést folytatott a Román Kommunis­ta Párt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra vezette küldöttségével, amelyben részt vettek Paul Niculescu-Mizil elvárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a KB titkára és Ghizela Vass elvtársnő, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagja. A megbeszélésen vélemény- és tájékoztatáscserére került sor közös érdekű problémákról, a két párt te­vékenységéről és az őket foglalkoz­tató időszerű kérdésekről, a Román Kommunista Párt és a Mexikói Kommunista Párt együttműködési viszonyáról, valamint a nemzetközi élet, a kommunista- és munkásmoz­galom problémáiról. A mexikói küldöttség tájékoztatta a román felet arról a harcról, ame­lyet a Mexikói Kommunista Párt és más demokratikus erők folytatnak a politikai szabadságjogokért, az összes politikai foglyok azonnali szabadon bocsátásáért, a mexikói munkás- és parasztmozgalom erősí­téséért és tovább­fejlesztéséért, a munkástömegek életszínvonalának emeléséért, a nemzeti szuverenitás megőrzéséért. A Román Kommu­nista Párt küldöttsége a romániai kommunisták és összes dolgozók ro­­konszenvéről és szolidaritásáról biz­tosította a Mexikói Kommunista Párt harcát a dolgozók alapvető jo­gainak megvédéséért, a demokrácia és a társadalmi haladás eszményei­ért. A Román Kommunista Párt képviselői nagyra értékelték a me­xikói kommunistáknak a párt erősí­téséért és tömegbefolyásának növe­léséért, az összes haladó és hazafias nemzeti erők egyesítéséért folytatott harcát, amelynek célja a mexikói nép anyagi és szellemi jólétének megteremtése, nagyra értékelték a Mexikói Kommunista Párt hozzájá­rulását a kommunista és munkás­­mozgalom egységének erősödéséhez, a forradalmi és haladó erőknek a szabadságért és függetlenségért, a haladásért, békéért és szocializmus­ért vívott harcához. A román fél tájékoztatta a kül­döttséget a kommunistáknak, az egész román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom X. pártkongresszusi programja megva­lósításáért és az ötéves terv teljesí­téséért kifejtett erőfeszítéseiről. A Mexikói Kommunista Párt küldött­sége üdvözölte azokat a nyilvánvaló sikereket, amelyeket a román nép a Román Kommunista Párt vezeté­sével az ország gazdasági építésében elért, üdvözölte a szocialista demok­rácia fejlesztéséért, a dolgozóknak az államügyek vezetésében betöltött szerepe növeléséért kifejtett erőfe­szítéseket és a szocialista tudat erő­sítéséért, valamint a munkástöme­gek politikai tevékenysége színvona­lának emeléséért tett intézkedése­ket A küldöttség hangsúlyozta azo­kat az erőfeszítéseket, amelyeket a Román Kommunista Párt tesz a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom egysége érdekében, hang­súlyozta a román kommunisták internacionalista szolidaritási ak­cióit, s különösen hozzájárulásukat a vietnami nép harcának támogatá­sához, hangsúlyozta a Román Kom­munista Párt harcát az európai biztonság és a világbéke megőrzésé­ért és konszolidálásáért. A két párt képviselői megerősítet­ték, hogy közös elhatározásuk fo­kozni a küldöttség­cseréket, a köl­csönös tájékoztatást, a vélemény- és tapasztalatcseréket a kétoldalú kap­csolatok, az internacionalista barát­ság, az elvtársi szolidaritás és együttműködés érdekében az általá­nos antiimperialista harc ügye érde­kében.­­ Mindkét fél állást foglalt a Ro­mánia és Mexikó közötti gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatok bővítése mellett a jogegyenlőség, a nemzeti független­ség, a belügyekre való be nem avatkozás, a tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján, minthogy ez meg­felel a két nép érdekeinek, a nem­zetközi együttműködés és béke ügyének. A Román Kommunista Párt és a Mexikói Kommunista Párt vélemé­nye szerint a jelenkori fejlődés fő jellemvonása, hogy az egész világon­­ nőnek és előtérbe kerülnek azok a széles társadalmi erők, amelyek sík­­raszállnak a békéért, a szabadság­ért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért és amelyek meg tudják hiúsítani az imperialista körök agresszív terveit, közös harccal győzelemre tudják vinni a népek alapvető törekvé­seit. A két párt ugyanakkor kidombo­rította, hogy milyen alapvető fon­tosságú az antiimperialista harc győzelme, a szocializmus és a társa­dalmi haladás ügye szempontjából a 14 szocialista állam létezése, amely ugyanazt a társadalmi rend­szert építi, a marxista-leninista ideológiát követi és az azonos kom­munista eszményekért küzd, s amely a minden egyes ország gazdasági, politikai és társadalmi fejlődését, minden egyes szocialista nemzet felvirágzását célzó új típusú kap­csolatokat érvényesíti egymás közt, hogy növelje a szocializmus vonz­erejét és befolyását a világon. Mindkét küldöttség úgy véli, hogy a jelenlegi nemzetközi körül­mények között fontos szerepe van a különböző társadalmi rendszerű országok közötti sokoldalú kapcso­latok fejlesztésének, amit a felelős tényezők közötti kontaktusok és véleménycserék fokozásával, a gaz­dasági és műszaki-tudományos cse­rék fellendítésével és a vitás kér­dések tárgyalásos rendezésével le­het elérni. A küldöttségek hangsúlyozták an­nak fontosságát is, hogy az összes államok közötti kapcsolatokban tisz­teletben kell tartani a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, a jog­­egyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét, valamint a kölcsönös előnyök elvét. A felek erélyesen elítélik a reak­ciós, imperialista köröket, amelyek uralmi, agressziós politikát, az erő­szakkal való fenyegetőzés politiká­ját, a neokolonialista gazdasági presszió és a belügyekbe való be­avatkozás politikáját folytatják, és ugyanakkor teljes támogatásukról és harcos szolidaritásukról biztosít­ják a nemzeti és társadalmi eman­cipációért, a kolonializmus, a faji megkülönböztetés és az apartheid­politika ellen küzdő összes népeket. Határozottan állást foglaltak a né­pek leigázásának minden formája ellen, s a kolonializmus minden for­májának végleges megszüntetése mellett, a népek azon jogáért, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányí­tását, hogy akaratuknak megfelelő­en építsék jövőjüket és szuverén módon rendelkezzenek nemzeti va­gyonukkal, munkájuk eredményei­vel. Ebben a szellemben, a két párt ismét hangsúlyozta nemzetközi szo­lidaritását és aktív támogatását a vietnami nép, az övezetbeli többi nép igazságos harca iránt az Ame­rikai Egyesült Államok agressziója ellen, síkraszállt a háborús cselek­mények megszüntetéséért és az ösz­­szes intervencionista csapatok kivo­násáért az egész indokínai félszi­getről, hogy a vietnami, a kambod­zsai és a laoszi népek szabadon, minden külső beavatkozás nélkül dönthessenek sorsukról. Ugyanak­kor hangsúlyozták a közel-keleti konfliktus politikai rendezésének szükségességét, az izraeli csapatok kivonását az elfoglalt területekről, az övezet összes államai területi integritásának és függetlenségének a biztosítását, a palesztinai lakosság problémájának megoldását — nem­zeti törekvéseinek megfelelően. A Román Kommunista Párt és a Mexikói Kommunista Párt üdvözöl­te a fiatal szuverén államok erő­feszítéseit politikai és gazdasági függetlenségük megvédéséért és erő­sítéséért, a neokolonialisták prak­tikáinak, az imperializmus azon kísérleteinek felszámolásáért, hogy ezeket az államokat továbbra is ér­dekszférájukban tartsák ; a két párt megerősítette támogatását és szolidaritását e népek jogos törek­vései iránt, hogy megvédjék de­mokratikus vívmányaikat, hogy sza­badon, saját érdekükben hasznosít­sák a rendelkezésükre álló emberi és anyagi potenciált, hogy tovább haladjanak a gazdasági és társadal­mi fejlődés útján. E törekvések va­lóra váltásában, a haladó, demok­ratikus, hazafias erők mellett je­lentős szerepük van a kommunis­táknak, a forradalmi harc élenjáró társadalmi erejének. A történelem alakulása mutatja, hogy ezeknek az erőknek az egysége nemzeti síkon szavatolja a győzelmet abban a harcban, amelyet ezek az államok folytatnak :az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a nemzeti függetlenség megvédéséért, az ön­álló gazdasági és társadalmi fejlő­désért. A két párt képviselői megállapí­tották, hogy az európai és a világ­biztonság megteremtésében fontos szerepet játszana az európai bizton­ság létrehozása, amely a kontinens összes államai közötti enyhüléshez és együttműködéshez, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mel­lőzéséhez, az összes csapatoknak a nemzeti határok mögé rendeléséhez, Európa katonai tömbökre való osz­tottságának megszüntetéséhez ve­zetne. A felek hangsúlyozzák a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Németország Szö­vetségi Köztársasága között, vala­mint a Lengyel Népköztársaság és Németország Szövetségi Köztársasá­ga között létrejött szerződés ratifi­kálásának rendkívüli jelentőségét, úgy vélik, hogy a Nyugat-Berlin­­nel kapcsolatban létrejött egyez­mény pozitív lépés az európai biz­tonság útján, és állást foglalnak a Német Demokratikus Köztársaság­nak a nemzetközi jogi normák alapján történő elismerése mellett, a Német Demokratikus Köztársaság és Németország Szövetségi Köztár­sasága egyidejű ENSZ-felvétele mellett. Mindjárt rá kell térni az azonnali gyakorlati intézkedésekre, hogy sokoldalúan előkészítsék és az összes érdekelt államok egyenlő jo­gú részvételével összehívják az össz­európai értekezletet. A két párt ugyanakkor úgy véli, hogy okvetlenül rá kell térni a gyakorlati leszerelési intézkedések­re, elsősorban a nukleáris leszere­lési intézkedésekre és hogy e cél elérése érdekében fokozni kell a legszélesebb társadalmi kategóriák ezirányú akcióit. A Román Kommunista Párt és a Mexikói Kommunista Párt képvise­lői mély és élénk megelégedéssel üdvözölték a nemzetközi közösség életében bekövetkezett rendkívül fontos eseményt — a Kínai Nép­­köztársaság törvényes jogainak helyreállítását az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Az esemény a kínai nép és a Kínai Népköztársa­ság nemzetközi szerepének elisme­rését jelenti, a szocializmus, a béke és a haladás erős ügyének ragyogó győzelmét jelenti, azt jelenti, hogy világviszonylatban nőtt azoknak a realista politikai erőknek a szerepe, amelyek állást foglalnak azért, hogy a nemzetközi problémákat a népek érdekében, a nemzetközi együttműködés ügye érdekében old­ják meg. Mindkét párt megállapította a la­tin-amerikai kontinensen végbeme­nő politikai és társadalmi-gazdasá­gi átalakulások haladó jellegét, ki­nyilvánítva támogatásukat az iránt a harc iránt, amelyet Chile, Peru és más országok népei folytatnak az imperialista körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok im­perialista uralmi politikája ellen, azért a jogukért, hogy maradékta­lanul rendelkezzenek nemzeti kin­cseikkel és azokat népeik érdeké­ben használják fel, és olyan intéz­kedések előmozdításáért, amelyek­kel biztosítják zavartalan előreme­­netelüket a haladás és a jólét út­ján, s elnyerhetik teljes nemzeti függetlenségüket. A Román Kommunista Párt és a Mexikói Kommunista Párt megerő­sítette azt az elhatározását, hogy a jövőben is aktívan harcol a nem­zetközi szolidaritáson és együttmű­ködésen alapuló elvszerű kapcsola­tok előmozdításáért az összes szo­cialista országokkal, az összes kom­munista és munkáspártokkal, és megerősítette azt az elhatározását, hogy mindent megtesz a nemzet­közi kommunista és munkásmozga­lom összes osztagai egységének erő­sítéséért, kitartó erőfeszítéseket tesz azért, hogy áthidalják a fennálló nézeteltéréseket és helyreállítsák az összes testvérpártok közötti kapcso­latokat. A kommunista mozgalom egysége erősítésének és az összes pártok elvtársi együttműködése fejleszté­sének lényeges feltétele, hogy tisz­teletben tartsák a proletár interna­cionalizmus marxista-leninista el­veit, az autonómia, a jogegyenlőség, a más pártok belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös tisztelet és a testvéri segítségnyújtás elveit. A két párt úgy véli, hogy az a fontos, ami a kommunistákat egye­síti, ez van túlsúlyban a nézetelté­résekkel szemben, és állást foglal amellett, hogy a megoldatlan vagy vitás kérdéseket a pártok között és a vezetőségek között folytatandó, bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalásokkal oldják meg. A két párt képviselői kidombo­rították annak fontosságát, hogy a kommunista pártok bővítsék kap­csolataikat a munkásosztály más erőivel, szocialista és demokratikus pártokkal, a haladó tömeg- vagy társadalmi szervezetekkel, a legszé­lesebb társadalmi kategóriákat kép­viselő azon erőkkel, amelyeket az imperializmus, a kolonializmus, és a neokolonializmus ellen, a békéért és a társadalmi haladásért vívott közös harc céljai egyesítenek. A Román Kommunista Párt és a Me­xikói Kommunista Párt ezután is aktívan küzd mindezen erők, az egész antiimperialista front egysé­gének és összeforrottságának meg­szilárdításáért. A Mexikói Kommunista Párt kül­döttségének látogatása tartalmilag gazdagította a két párt internacio­nalista barátsági, elvszerű együtt­működési kapcsolatait, amelyek a kölcsönös tiszteleten alapulnak, s ugyanakkor hozzájárult a román és a mexikói nép közötti barátságnak, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és össze­forrottságának erősödéséhez. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára ARNOLDO MARTINEZ VERDUGO, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ★ * * Elutazott a fővárosból a Mexikói Kommunista Párt küldöttsége, amely élén Arnoldo Martinez Ver­dugo elvtárssal, a Központi Bizott­ság első titkárával a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására baráti látogatást tett országunkban. Az Otopeni repülőtéren Paul Ni­culescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titká­ra, Ghizela Vass elvtársnő, az RKP KB tagja, Constantin Vasiliu elv­társ, az RKP KB osztályvezetőhe­lyettese, pártaktivisták búcsúztatták az elutazó küldöttséget. KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Huari Bumediennek, a Forradalom Nemzeti Tanácsa elnökének, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Minisztertanácsa elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Amir Abbas Hovejda iráni miniszterelnök táviratban mondott kö­szönetet Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének az Irán nemzeti ünnepe alkalmából hozzá intézett üdvözletért. Emil Bodnaras elvtárs fogadta a szovjet hadsereg Politikai Főigazgatóságának küldöttségét Emil Bodnaras elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja az RKP KB székházában fogadta a szovjet had­sereg Politikai Főigazgatóságának küldöttségét, amely élén N. A. Na­­csinkin vezérezredessel, a Politikai Főigazgatóság helyettes vezetőjével baráti látogatást tesz hazánkban. A fogadásnál részt vett Ion Io­­nita hadseregtábornok, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek minisztere, Vasile Patilinet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titká­ra, Ion Coman vezérezredes, a fegy­veres erők miniszterének helyettese, a Politikai Főtanács titkára. Jelen volt V. Sz. Tyihunov, a Szovjetunió bucuresti-i ideiglenes ügyvivője és A. F. Muszatov ezredes, a Szovjetunió bucuresti-i katonai, légi és tengerészeti attaséja. Ez alkalommal megbeszélés folyt le a Románia és a Szovjetunió, a két ország hadserege közötti baráti kap­csolatokról. Kidomborították azt a közös óhajt, hogy tovább fejlesztik a sokoldalú román-szovjet együttműködést, a román és a szovjet nép, a szocializ­mus általános ügye és a világbéke érdekében. A megbeszélés meleg, elvtársi lég­körben folyt le. Dumitru Popescu elvtárs visszaérkezett Budapestről Visszaérkezett Budapestről orszá­gunk küldöttsége, amely Dumitru Popescu elvtársnak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága tagjának, a KB titkárának, a Szocialista Műve­lődési és Nevelési Tanács elnökének a vezetésével részt vett a szocialista országok művelődésügyi miniszterei­nek tanácskozásán. Érkezéskor az Otopeni repülőté­ren jelen volt a Szocialista Mű­v­elő­­dési és Nevelési Tanács vezetőségi­nek több tagja. Jelen volt Martin Ferenc, a Ma­gyar NK bucuresti-i nagykövete és a nagykövetség más tagjai. ★ A küldöttség elutazásakor a bu­dapesti Ferihegyi repülőtéren jelen volt Ilku Pál művelődés- és oktatás­ügyi miniszter, a minisztérium több vezetőségi tagja, valamint Ioan Co­­toi, Románia budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Az RSZÁSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülése Ülést tartott a Romániai Szakszer­vezetek Általános Szövetsége Köz­ponti Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen Virgil Trofin elvtárs, az RSZÁSZ Központi Taná­csának elnöke elnökölt. Az RSZÁSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ülésén részt vettek egyes minisztériumok vezetői, szakmai szakszervezeti szö­vetségek elnökei, megyei szakszer­vezeti tanácsok elnökei, egyes építő­telepek és építőanyagipari vállalatok szakszervezeti bizottságainak­­ elnö­kei. Az RSZÁSZ Központi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta az építőipari és építőanyagipari szakszervezeti szövetség bizottságá­nak, valamint az Építőanyagipari Minisztériumhoz és az Ipari Épít­kezések Minisztériumához tartozó egységek szakszervezeteinek mun­káját és intézkedési tervet fogadott el az építőipari és építőanyagipari szakszervezetek politikai-szervezeti tevékenységének tökéletesítése és az 1971—1975-ös nagy beruházási progr­­am teljesítéséhez való hozzájáru­lásuk növelése érdekében. Az RSZÁSZ Központi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a Maros és Valcea megyei szakszer­vezeti szerveknek és szervezeteknek a törvények népszerűsítéséért és a munkatörvények helyes alkalmazá­sáért kifejtett tevékenységét. A Végrehajtó Bizottság megvitatta még a vállalatokban és intézmé­nyekben idén sorra kerülő szakszer­vezeti közgyűlések és beszámolók, és választási értekezletek megszer­vezésének és lefolytatásának kér­déseit is. A Nagy Nemzetgyűlés jogügyi bizottságának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés jogügyi bi­zottsága az Államtanács megbízásá­ból megvizsgálta a Legfelsőbb Tör­vényszék ez évben kifejtett irányí­tó munkáját. A bizottság ülésein, amelyeken Traian Iona­scu egyetemi tanár elnö­költ, részt vett a Legfelsőbb Tör­vényszéknek, az Igazságügy Minisz­tériumnak és Románia Szocialista Köztársaság Ügyészségének vezető­sége. Megvizsgálták a Legfelsőbb Tör­vényszék irányító döntéseit, a Leg­felsőbb Törvényszék által tárgyalt rendkívüli és rendes fellebbezésekre vonatkozó adatokat, valamint azokat a tájékoztatókat, amelyeket a bizott­ság tagjai terjesztettek elő az egyes megyei törvényszékek elnökeivel és bíráival folytatott viták alkalmával leszűrt megállapításokról. A munkálatok nyomán a jogügyi bizottság pozitívan értékelte a Leg­felsőbb Törvényszék tevékenységét a bírói hatóságok irányításával kap­csolatos hatáskörének ellátásában, és javaslatokat tett e tevékenység javítására. A jogügyi bizottság az Államta­nács elé terjesztette konklúzióit. A fővárosba érkezett az Egyesült Államok Szállításügyi Minisztériumának titkára Florian Danalache közlekedés- és távközlésügyi miniszter meghívásá­ra fővárosunkba érkezett John A. Volpe, az Egyesült Államok Szállí­tásügyi Minisztériumának titkára. A vendéget az Otopeni repülőté­ren Florian Danalache miniszter, a Közlekedés- és Távközlésügyi Mi­nisztérium vezetőségi tagjai, kül­­ügyminisztériumi főtisztviselők fo­gadták. Jelen volt Leonard C. Mee­ker, az Egyesült Államok bucurești-i nagykövete és a nagykövetség több tagja. * Florian Danalache és John A. Volpe a CFR-Palotában megkezdte a megbeszéléseket. Felvetették a távközlés területén való együttmű­ködés fejlesztésének kérdéseit. A közlekedés- és távközlésügyi miniszter vacsorát adott az ameri­kai vendég tiszteletére. Elutazott a fővárosból a Bundestag külpolitikai bizottságának elnöke Elutazott a fővárosból Gerhard Schröder, a Bundestag külpolitikai bizottságának elnöke, aki a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottsá­gának meghívására tett hivatalos látogatást hazánkban. Az Otopeni repülőtéren a vendég búcsúztatására megjelent Mihai Da­lea, a Nagy Nemzetgyűlés külpoli­tikai bizottságának elnöke, Aurel Moga akadémikus, a Románia—Né­metország SZK baráti parlamenti csoport alelnöke, Alexandru Io­­nescu, a Nagy Nemzetgyűlés külpo­litikai bizottságának titkára, Mircea Rebreanu nagy nemzetgyűlési képvi­selő. A Fémipari Minisztérium meghí­vására tanulmányút céljából Bucu­­resti­be érkezett az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) Acélbi­­zottságának szakértői csoportja. A csoportban részt vesz V. I. Filippov, az EGB Ipari Hivatalának igazga­tója, Enric Conrot, az Acélbizottság elnöke, az Acélbizottság tagállamai­nak delegátusai és más meghívot­tak. A vendégek tanulmányatuk so­rán ellátogatnak több fémipari kombinátba és üzembe, megbeszélé­seket folytatnak az iparág képvise­lőivel és tapasztalatcserét folytatnak román szakemberekkel. Elutazott a fővárosból dr. Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világszer­vezet a Genf vezérigazgató helyet­tese, aki dr. Dan Enachescu egész­ségügyi miniszternek a meghívására látogatást tett országunkban. A vendég az Egészségügyi Minisz­térium vezetőségével a Románia és az Egészségügyi Világszervezet kö­zötti orvosi, tudományos kutatási és más területeken való kooperáció fejlesztéséről tárgyalt. Dr. Mahler megbeszélést folyta­tott különböző orvosi kutatóintéze­tek szakembereivel és megtekintett számos fővárosi és vidéki orvosi egészségügyi egységet. 3. oldal Az Egyesített Fegyveres Erők Katonai Tanácsának ülése és a Varsói Szerződésben részt vevő államok hadseregei vezető kádereinek tanácskozása A közös tevékenységi tervnek megfelelően, ez év október 26 és 29 között, a Lengyel Népköztársaság­ban. I.I. Jakubovszkijnak, a Szovjet­unió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának vezetésével megtartották az Egyesí­tett Fegyveres Erők Katonai Taná­csának rendes ülését és a Varsói Szerződésben részt vevő államok hadseregei vezető kádereinek ta­nácskozását. Az ülésen és a tanácskozáson át­tekintették az Egyesített Fegyveres Erők operatív és harci felkészültsé­gét az 1971-es évben, megállapod­tak az 1972. évi közös tevékenysé­gekben és megvizsgálták a csapatok és a flották harci kapacitásának tö­kéletesítésével összefüggő egyéb problémákat. Az ülés és a tanácskozás elvtársi munkalégkörben, az összes részve­vők egyetértése és nézetazonossága szellemében folyt le. A Katonai Tanács tagjai és a ta­nácskozás részvevői megszemlélték a lengyel hadsereg több egységének gyakorlatozását, tájékozódtak a csa­patok harci felkészítésében használt kiképzési anyagalapról. Az Egyesített Fegyveres Erők fő­­parancsnokát, I­ I. Jakubovszkijt, a Szovjetunió marsallját és a Katonai Tanács tagjait fogadta Edward Gie­­rek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Edward Gierek elvtárs meleg, elvtársi légkörben megbe­szélést folytatott vendégeivel. A megbeszélésen részt vett P. Ja­­roszewicz, a Lengyel NK Miniszter­­tanácsának elnöke, S. Kania, a LEMP KB titkára és W. Jaruzelsky tábornok, honvédelmi miniszter. Katasztrófa a Certej-Säcärimb-i bányában DÉVA (Agerpres).­­ Súlyos ka­tasztrófa tör­tént október 30-ra vir­­radólag a Hunedoara megyei certej­­säcärimb-i bányakitermelésnél. A leomló meddőkőzet-üledék hatalmas mennyiségű iszapot mozgatott meg, amely maga alá temetett és elpusz­tított számos adminisztratív épületet és lakást. A helyi szervek nyomban megtet­ték a szükséges lépéseket. Munkás­csoportok és a hadsereg egységei dolgoznak megszakítás nélkül a ro­mok eltávolításán és a romok alá szorult emberek kimentésén. Eddig 45 halottat és 88 sebesültet ástak ki a romok alól. A Minisztertanács vizsgáló bizott­ságot alakított a katasztrófa okainak megállapítására és a következmé­nyek felszámolásához szükséges ösz­­szes intézkedések megtételére. A helyszínre érkeztek a következő elv­társak : Ilie Verdet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Miniszterta­nács első alelnöke, Ioachim Moga, az RKP Hunedoara megyei bizottsá­gának első titkára, Bujor Almásán, bánya-, kőolajipari és geológiai mi­niszter, valamint a központi és helyi állami szervek más képviselői. Intézkedések történtek az orvosi segélynyújtásra, az elszállásolásra, az élelmiszer-ellátásra, valamint a károsult lakosok elköltöztetésére. A párt- és államvezetőség, szemé­lyesen Nicolae Ceausescu elvtárs ne­vében Ilie Verdet elvtárs tolmácsol­ta a katasztrófában életüket vesztett személyek hozzátartozóinak, a káro­sult lakosoknak, Certej-Sacarimb e­­gész lakosságának őszinte részvétét és mély együttérzését, s biztosította őket arról, hogy teljesíteni fogják a károsultak támogatására, a vállalat tevékenységének újbóli megindítá­sára és a helység újjáépítésére tett összes intézkedéseket. TÖKÉLETESEBB KOLLEKTÍV VEZETÉS (Folytatás az 1. oldalról) lami szocialista egységek legmaga­sabb szintű vezetőjeként ismeri el, ezáltal intézményesítve a munkás­­demokrácia közvetlen gyakorlását. A párt politikai vezetőszerepének vállalati és fővállalati szintű érvé­nyesítését és pártellenőrzés megva­lósítását biztosítja az a rendelkezés, amelynek értelmében a dolgozók bizottságában részt vesz az illető egység pártszervezetének titkára, a­­kit a dolgozók tanácsának üléseire is meghívnak valahányszor bármely egység tevékenységére vonatkozó kérdéseket vitatnak meg. A társa­dalmi szervezetek (szakszervezetek, Kommunista Ifjúsági Szövetség) ve­zetői szintén jogszerinti tagjai a vál­lalat kollektív vezető szervének, a fővállalati egységekben működő szakszervezetek egy képviselője pe­dig részt vesz a dolgozók tanácsá­ban. A kollektív vezetéssel szemben egyesek azzal érvelnek, hogy ez a vezetési forma lassítja az ügyinté­zést és nem alkalmas a tudományos­technikai forradalom korszakában elengedhetetlen gyors döntések meg­hozatalára. Valóban nehéz elképzel­ni, hogy az elég nagy létszámú kol­lektívákat, (a dolgozók bizottsága esetében 9—25 tagot) rövid idő alatt össze lehessen hívni, különösen, ha tekintettel vagyunk arra, hogy az állami szocialista egységek vezető­szervei csak akkor határozatképesek, ha tagjaiknak legalább kétharmada jelen van az ülésen. Ugyanakkor a részvevők számával arányosan nő a viták elhúzódásának veszélye, ami szintén késlelteti a döntés megho­zatalát. Az államapparátusban megoldódott a kollektív vezetésnek az operatív ügyintézés követelményeivel való egybehangolása. A Minisztertanács és a néptanácsi végrehajtó bizottságok állandó bürói, valamint az államigaz­gatás központi szerveinek szűkebb ve­zető kollektívái létrehozásával, a ve­zetők jogkörének pontos körülhatá­rolásával megteremtették a kollek­tív munka, és az operativitás egye­sek által összebékíthetetlennek tartott követelményei közötti egyen­súlyt. A szerzett tapasztalatokat felhasználva és tovább fejlesztve, az állami szocialista egységek megszer­vezéséről és vezetéséről szóló tör­vény lehetőséget biztosít szűkebb körű vezető kollégiumok (operatív vezető kollektívák, illetve végrehaj­tó bürók) létesítésére és pontosan meghatározza az igazgatók, illetve vezérigazgatók hatáskörét és fel­adatait. A kollektív munka és ve­zetés elve következetes alkalma­zásának megfelelően a szélesebb körű kollektívák döntenek a gazda­sági egységek egész működését meg­határozó kérdésekben és ellenőrzik a szűkebb kollektívák tevékenysé­gét. . Az állami szocialista egységek megszervezéséről és vezetéséről szóló törvény — amely maga is kollektív munka eredménye—, tökéletesíti a gazdasági egységek kollektív veze­tését, hatékonyan hozzájárul a nem­zetgazdaság vezetése és szervezése megjavításához a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megvaló­sításához. November 2. kedd IV. évnegyed — XI. hónap 30 nap Az évből eltelt : 306 nap Hátra van még : 59 nap Napkelte : 6,53 Napnyugta : 17,04 Holdkelte : 16,25 Holdnyugta : 6,15 A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Várható időjárás a következő három napra: Az ország nyugati részétől kezd­ve fokozatosan javul az idő. Válto­zó felhőzet, többnyire borús idő Munténiában, Dobrogeában és Moldová­ban, ahol helyi csapadék le­hetséges. Másutt szórványos csapa­dék. Éjszakai értékek mínusz 6 és plusz 4 fok között váltakoznak, he­lyenként alacsonyabbak, a nappa­liak 4 és 12 fok között, az ország nyugati részében magasabbak. T­ELEVÍZIÓMŰSOR KEDD I. műsor. 18.00 A Televízió irodalmi folyó­irata. 13.30 Dagadó vitorlákkal — pionírok műsora. 19.00 A közvéle­mény figyelmébe. Az állami szocia­lista egységek személyzetének mun­kahelyi besorolásáról és előlépteté­séről szóló törvényről. 19.20 Ezer­­egy este — adás kisgyermekeknek. 19.30 Esti híradó • A megvalósuló ötéves terv — Kovászna megyéében. 20.00 Utak a Fogaras hegységben — Dionisie Sincan riportja. 20.20 Egy pánsíp virtuóz : Gheorghe Zamfir. 20.35 Tévé­színház. Aurel Mihale : Az erő. A szereposztásból : Silviu Stanculescu, Ernest Man­ei, Amza Pelea, Mihai Mereuta, Marga An­­ghelescu, Mátéi Alexandru, Aurel Cioranu és mások. 22.00 Varieté műsor. Közreműködnek a Kess­­ler-nővérek, Domenico Modugno, Lara Saint Paul, Betty Curtis, Pep­­pino di Capri. 22.30 Éjszakai híradó. II. műsor: 20.15 Fiatal előadóművészek : Ma­ria Slatineanu szopránénekesnő, a Bucuresti-i Román Opera szólóéne­kesnője. 20.35 Rajzfilm. 20.45 Uni­­versitaria — egyetemisták műsora. 21.00 Eugen Mandric jegyzete. 21.15 Hírek. 21.20 Könyvek és eszmék. 21.45 Slágerek. 22.00 Folytatásos film : Emberek a harcban (VII.) A TAROM a nemzetközi légijára­­tokon az óránként 875 kilométer se­bességgel repülő BAC—111-es tur­­bólégcsavaros gépekkel bonyolítja le a személyforgalmat. OLTENITAN vízre bocsátották a nyolcadik 5 000 tonnás motoros­hajót. Az oltenijai hajógyár létesí­tése óta a mostanin kívül eddig 33 hajót építettek.

Next