Előre, 1972. augusztus (26. évfolyam, 7693-7718. szám)
1972-08-01 / 7693. szám
ELŐRE 2. oldal A Román Kommunista Párt arra nemzeti jövedelemnek az a része, mozgósítja az egész népet, hogy amelyet teljes egészében elosztanak Románia Szocialista Köztársaság a dolgozók között a végzett munka sokoldalúan fejlett szocialista tár- mennyisége, minősége és társadalmadalmának építési programjában mi gazdasági fontossága arányaszereplő alapvető célkitűzéseknek van. A munka szerinti elosztás elmegfelelően szüntelenül bővítse a vének alkalmazása, minden dolgaműszaki-anyagi alapot, tökéletesítse jó jövedelmének megállapítása a szocialista termelési viszonyokat ugyanakkor szorosan összefügg sze- és gyorsítsa az ország általános mélyes felelősségével. Azt, aki jól gazdasági-társadalmi fejlődését dolgozik, munkájának és az elért Az emberi egyéniség érvényre eredményeknek megfelelően , javafuttatásának állandó előtérbe hodalmazzák, az pedig, aki ártelverését szolgáló egész párt- és nemzetgazdaságnak, személyes feleállampolitika legfőbb célja az egész fősséggel tartozik az okozott káron és magas anyagi , és kulturális kért. Az anyagi érdekeltség e két életszínvonalának biztosítása. A szó elválaszthatatlan oldalának egypecialista tulajdon létrehozása és megkapcsolása ösztönzi a szakmai reszilárdítása, az ember ember általi vábbképzést, a műszaki és tudománi zsákmányolásának egyszer s min- ny°s haladás előmozdítását, a denkorra való felszámolása, a bélmunka iránti szocialista magatartozóknak mint a politikai hatalom jól kialakulását, a felelősségtudat letéteményeseinek új helyzete, a és a szocialista fegyelem erősítését, szocialista demokrácia elmélyítése a közvagyon megvédését és megfesi a tömegek fokozott részvétele az kezelését, fokozva az összes állami és közügyek vezetésében, a dolgozók hozzájárulását a sokoldatársadalom forradalmi átalakításá- Inán fejlett szocialista társadalomnak egész folyamata biztosítja mind megteremtéséhez hazánkban, de egyes dolgozó egyéni érdekei- A dolgozók jövedelmének emelnek és a társadalom általános érkedése közvetlenül összefügg a terdekeinek összhangját, szilárd egyemelés és a munkatermelékenységségben felsorakoztatva az egész tényleges növekedésével. többletnépet a Román Kommunista Párt termelés minél alacsonyabb kört— Románia Szocialista Köztársaság seggel történő elérésével, a gazdapolitikai vezető ereje — közül.ság egyre nagyobb lehetőségeivel aA dolgozók kettős minőségükben, társadalmi fejlődés minden egyes mint a termelőeszközök tulajdono szakaszában. sai és az anyagi és szellemi javak Az állam szilárdan alkalmazza termelői, felelősséggel tartoznak a munkajavadalmazási politikájában társadalom műszaki-anyagi alapja- a szocialista méltányosság elveit. A nak fejlesztéséért és a nemzeti va- munkából származó jövedelmek elgyon növekedéséért,, a műszaki és osztásánál az a cél, hogy biztosíttudományos haladás előmozdításának a méltányos arányt a legaláért, a termelés és a munka jacsonyabb és a legmagasabb fizetőmegszervezéséért, a társadalmi sok között, figyelembe véve a gázmunka termelékenységének további haság fejlődési stádiumát és adalemeléséért, s ugyanakkor joguk gőzök szakmai és kulturális telkevan ahhoz, hogy maradéktalanul és szültségének általános színvonalát övezzék munkájuk gyümölcseit A szocialista termelési viszonyok A szocialista építés menete, az megfelelően Románia Szociaösszes tevékenységi területek és lista Köztársaságban a törvény kaszektorok harmonikus fejlődése kategórikusan megtiltja, hogy bárki termelőerők ésszerű területie lesz- bármilyen formában jövedelemretása megszilárdította a dolgozóknak tegyen szert mások munkájának kiazt a meggyőződését, hogy a nép zsákmányolásából, anyagi és szellemi jólétének emelése termelőerők fejlődésének a só, munkakörülményeinek, lakásos- társadalmi munkatermelékenység szányainak, egészségügyi, oktatási és a nemzeti jövedelem növekedé- és kulturális feltételeinek javulása sének arányában az állam tervezet tevékenység további, tökéletes eterűen rendelkezésre bocsátja a szükséges, attól az áldozatkész munkaséges alapokat ahhoz, hogy eneltől függ, amelyet mindenki az érkedjék a dolgozók összes kategószág gazdasági erejének a nemzeti fiainak javadalmazási színvonala jövedelemnek a növelése érdeke- és hogy növekedjék a társadalmi ben végez, mivel ez hivatott arra, fogyasztási alap a szükségletek kihogy minél teljesebben kielégítse a elégítéséhez, ami az egész társatársadalom tagjainak fogyasztási halom feladata, szükségleteit és ugyanakkor egyre A munka szerinti elosztás elvemagasabb fejlődési fokra emelje a nők következetes alkalmazása és a termelőerőket. A javadalmazási rendszer tökéletesí-Románia Szocialista Köztársaság- tese ,a, párt és az állam egyik- ’logban a munka- javadalmazása a főbb törekvése abban a tevékenyvégzett munka mennyisége, minőségben, amelynek célja tökéletesísége és társadalmi fontossága szerent az ország gazdasági-társadalmi irnti elosztás szocialista elve alapfejlesztésének vezetését, megszer-. ján történik. vezését és tervezését, tökéletesíteni Társadalmunk sajátos feltételei rendszerünk sajátos társadalmi viközött ennek az elvnek az érvényeszonyait, sítése új tartalmat ad a fizetés A Román Kommunista Pártnak, amely megszűnt a termelő- munka javadalmazási politikájának eszközök magántulajdonosainak és- megvalósítása céljából Románia adott munkaerő ára lenni. Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemusa Szocialista Köztársaságban a közgyűlése elfogadja a jelen kézfizetés az egyéni fogyasztásra szánt vényt. TÖRVÉNY - t a munka mennyiség és minőség szerinti javadalmazásáról az állami egységekben és 7 között állapítják meg. Ez az arány azoknak a módosulásoknak a következtében valósul meg, amelyek minden egyes ötéves terv során a fizetések terén történnek. Ugyanakkor kötelező annak az elvnek az alkalmazása, amely szerint mindenki csak egy fizetést kaphat. 7. szakasz. — A fizetési rendszert úgy kell megalkotni, hogy annak ésszerű alkalmazása érdekeltté tegye a dolgozókat szakmai képzettségük növelésében, valamint abban, hogy egész tevékenységükben mind jobb eredményeket érjenek el. A fizetési rendszer tényezői különösen ösztönzik: a) a termelési feladatok teljesítését és túlszárnyalását és a termékek minőségének javítását; b) a termelőkapacitások maximális kihasználását; c) a műszaki és tudományos haladás előmozdítását; d) a munkatermelékenység szüntelen növelését; e) a termelési költségek csökkentését, különösen a nyersanyag-, segédanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésével; f) a beruházások hatékonyságának fokozását, a kivitelezési határidőrövidítését, az építkezések részarányának csökkentését a beruházási összvolumenben; g) az exportra szánt termelés és a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának növelését; h) a hatékonyság szüntelen növelését a vállalatok gazdasági tevékenységében, valamint a társadalmi élet összes területein. 8. szakasz. — A személyzet fizetése áganként, aláganként és tevékenység szerint differenciálódik annak arányában, hogy az illető ág, alág és tevékenység milyen fontosságú az ország gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából. Az egyes ágak és tevékenységek keretében a fizetések besorolási kategóriák és funkciók szerint differenciálódnak, a képzettségi színvonalnak, a feladatok teljesítése és a munkakörülmények által megkövetelt felelősség fokának megfelelően. A fizetéseket minden esetben a betöltött funkció és a ténylegesen kifejtett tevékenység alapján folyósítják, nem pedig az illető foglalkozása vagy címe alapján. 9. szakasz. — A fizetési rendszer célkitűzései a következők révén valósulnak meg: a) a díjszabás szerinti fizetés, amely az összfizetés fő része és meghatározó tényező a személyzet képzettsége szüntelen növelésének ösztönzésére. A díjszabás szerinti fizetés részarányát a tervezett átlagos fizetésben a következőképpen állapítják meg: — az iparban, a mezőgazdaságban és a szállításban dolgozó munkásoknál körülbelül 90 százalék; — az építő-szerelő ágazatban dolgozó munkásoknál hozzávetőleg 88 százalék; — az áruforgalom és a szolgáltatás ágazatában dolgozó operatív személyzetnél és munkásoknál 90 és 92 százalék között; — a műszaki, gazdasági és más szakterületeken dolgozó végrehajtó személyzetnél, a vezető személyzetnél, a tisztviselői személyzetnél és adminisztratív, karbantartó és őrszemélyzetnél átlag 90—95 százalék között; tt a fizetések differenciálása a munka elvégzéséhez szükséges képzettség színvonalától, a munkálat elvégzéséhez szükséges reális munkamennyiséget a lehető legjobban tükröző normáknak megfelelően végrehajtott munka mennyiségétől, a kezdeményezőkészségtől, a gyorsaságtól, a munkatapasztalattól és az egész tevékenység hatékonyságának növeléséhez való személyes hozzájárulás mértékétől függően és a gazdasági ágazatnak, alágazatnak vagy az illető tevékenységnek a nemzetgazdaság fejlődésében betöltött fontosságától függően; c) a legmegfelelőbb munkafelmérési és fizetési formák alkalmazása, szem előtt tartva minden egység sajátosságait, a minél jobb mennyiségi és minőségi eredmények elérése érdekében; d) a munkaeredmények és a jövedelem közötti szoros összefüggés biztosítása, valamint minden alkalmazott felelősségének fokozása, függetlenül betöltött tisztségétől, azáltal, hogy: — a teljes fizetés folyósítását az egyéni és kollektív munkafeladatok egészének teljesítésétől teszik függővé; — lehetővé teszik többletjövedelem elérését a megállapított feladatok túlszárnyalásáért; e) évi prémiumok nyújtása gratifikációk formájában az elért eredmények összességéért, valamint prémiumok nyújtása év közben a műszaki-tudományos haladás termelési előmozdításában és az egységek főbb tervmutatóinak teljesítésében tükröződő rendkívüli eredményekért; f) fizetési pótlék nyújtása az egységben eltöltött megszakítás nélküli szolgálati időért az alkalmazottak állandósítása érdekében; g) a szokásoshoz viszonyítva nehéznek nyilvánított körülmények között dolgozó személyzet munkájának differenciált javadalmazása nagyobb tarifáris fizetés vagy fizetési pótlék nyújtásával felelően, de anélkül, hogy túlhaladhatna, a 34. szakaszban megállapított szintet. Fizetésemelés az engedélyezett fizetési alap keretében adható, de csak akkor, ha az illető teljesítette a termékek minőségére, a normázott nyersanyag- és a segédanyag fogyasztására, az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatokat ; ----közvetett akkord, amikor a darabbérben fizetett több alkalmazottat kiszolgáló személyzet az illető alkalmazottak átlagteljesítményének arányában kapja a fizetést, tekintettel arra, hogy a teljesítmény a kiszolgálás módjától függ ; b) rezsiben vagy időbérben, amikor a tarifa szerint megállapított órabért, napi vagy havi bért a ténylegesen ledolgozott munkaidő után fizetik a személyzetnek a szolgálati feladatok maradéktalan elvégzéséért. A munkásoknál a szolgálati feladatok akár napi, illetve havi termelési normák formájában, akár egy meghatározott kiszolgálási körzettel járó munkafeladatok formájában, akár más az illető ágazatnak, alágazatnak, vagy tevékenységnek megfelelő sajátos formában jutnak kifejezésre. A műszaki, gazdasági, más szakmájú kivitelező személyzetnél, a tisztviselői személyzetnél és az adminisztratív, karbantartási és őrszemélyzetnél a szolgálati feladatokat, a hatáskört és a felelősséget konkrétan meghatározzák minden egyes munkahelyre és minden egyes alkalmazottra vonatkozóan. Az e személyzeti kategóriához tartozó alkalmazottak számát normatívák és munkanormák útján tudományos megalapozottsággal kell megállapítani ; c) vegyes fizetési forma, amikor a fizetési járandóság a tarifáris fizetés rezsiben nyújtott állandó részéből és egy változó részéből tevődik össze, amelyet az akkordbérezési forma alapján határoznak meg a feladatok teljesítési fokának megfelelően ; d) a tevékenység hatékonyságának növelése céljából, mind az akkordbér, mind pedig a rezsibér esetében a minőségi mutatók alapján járó fizetés emelhető vagy csökkenthető, az illető tevékenység sajátosságainak megfelelő pótmutatók teljesítésétől függően ; e) a tarifák vagy a felvásárlások, eladások vagy szolgáltatások értéke alapján megállapított százalékos kvóta szerinti fizetési formát, amelynél a jövedelmet a közvetlen akkordnak megfelelően számítják ki minden egyes alkalmazottnál, a feladatteljesítés színvonalának arányában. A tarifákat és a százalékos kvótákat úgy állapítják meg, hogy a munkanormáknak tekintett havi feladatok teljesítésénél az elért jövedelem megfeleljen a besorolás szerinti tarifáris fizetés alapján javadalmazott, hasonló hatáskörrel és felelősséggel felruházott személyzet fizetésének , a feladatok túlszárnyalása vagy nem teljesítése esetén, az akkordbérhez hasonlóan a jövedelem egyenes arányban van a feladatteljesítés színvonalával. Ezt a fizetési formát főleg az áruforgalmi ágazatban alkalmazzák. 12. szakasz. — (1) A fizetési formákat egyénileg vagy kollektíven alkalmazzák a munkafolyamatok megszervezésének és a munkanormák meghatározási módjának megfelelően. (2) A kollektív akkord esetében a fizetések elosztása rendszerint a besorolási fizetési tarifák és a ledolgozott munkaidő arányában történik. A munkaalakulat tagjai többségének és a termelési alegység — amelyhez az alakulat tartozik — vezetőségének beleegyezésével az egyéni fizetések 20 százalékkal emelhetők vagy csökkenthetők, attól függően, hogy az alakulat minden egyes tagja mennyire hatékonyan járult hozzá a munkálatok kivitelezéséhez, mégpedig az egész alakulatnak járó összeg keretében. A műszaki, gazdasági és más jellegű kivitelezési személyzetnek és a többi személyzeti kategóriáknak a kollektív akkord formájában végzett összes munkálatainál a ténylegesen ledolgozott idő után járó tarifáris fizetéseken felül kifizetendő összegeket az engedélyezett összbéralapból kell fedezni. (3) Azokat a munkásokat, akik besorolási kategóriájuknál magasabb kategóriájú munkálatokat végeznek egyéni akkordban, a végzett munkálatok díjszabásainak megfelelően fizetik. Azoknak a munkásoknak, akik átmenetileg egyéni akkordban besorolásuknál két vagy több kategóriával alacsonyabb kategóriájú munkálatokat végeznek, kifizethető a ledolgozott idő arányában a besorolási kategóriájuknak megfelelő tarifáris fizetés és az illető munkálatokért járó tarifáris fizetés közötti különbözet is, mindkét kategória alapszintjét számítva. (4) A legmegfelelőbb fizetési formát az egységek kollektív vezető szerve választja ki a kollektív szerződésben megállapított formák közül. Az akkord fizetési formát kell választani minden olyan esetben, amikor megvan a lehetőség ennek alkalmazására és amikor ez gazdasági szempontból indokolt. A tervnorma, a vegyes és a tarifák vagy százalékos kvóták szerinti akkordfizetési formákat a közvetlenül felettes szervek jóváhagyásával alkalmazhatják. A progresszív akkord, a differenciált progresszív akkord és a tervnorma-akkord szerinti fizetési formák alkalmazását a vállalatokban a minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucuresti municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottsága hagyja jóvá a Munkaügyi Minisztérium beleegyezésével. 13. szakasz. — (1) A Minisztertanács meghatározza a 11. szakaszban feltüntetett fizetési formák alkalmazásának módozatait és jóváhagyhatja más fizetési formák kikísérletezését, legfeljebb egy évig terjedő időszakra és a tervezett fizetésalap határai között. (2) a Munkaügyi Minisztérium a minisztériumokal, a többi központi illetékes szervekkel és a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságaival, illetve a Bucuresti municípiumi néptanács végrehajtó bizottságával együtt ellenőrzi a fizetési formák alkalmazási módját és megteszi az intézkedéseket, hogy szigorúan betartsák az ez irányú szabályzatokat, arra törekedve, hogy minden egység olyan fizetési formákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik a munka szerinti elosztás elvének minél teljesebb érvényre juttatását és amelyek a legösztönzőbbnek bizonyulnak a feladatok teljesítése szempontjából. B. A munkások tarifáris fizetései * 14. szakasz. — (1) A munkások tarifáris fizetéseit, a tarifáris, vagy a funkciók szerinti táblázatban előírt besorolási kategóriák szerint állapítják meg, külön a szakmunkások és külön a segédmunkások számára. (2) A besorolási kategóriák a szakmunkások esetében tükrözik a különböző komplexitású munkálatok kivitelezéséhez szükséges ismereteket, képzettségi színvonalat és tapasztalatot, amint azt a szakképzettségi díjszabás-mutató előirányozza. (3) A szakképzettségi díjszabás mutatókat a Minisztertanács által jóváhagyott mesterségekre, tisztségekre és szakmákra vonatkozóan dolgozzák ki. (4) A besorolási kategóriák a segédmunkások esetében a végzett munka nehézségét tükrözik; a 2. és 3. besorolási kategóriákban szereplő szakképzetlen munkák fel vannak tüntetve a szakképzést nem igénylő munkák jegyzékein. (5) A szakképzettségi díjszabásmutatókat és a szakképesítést nem igénylő munkák jegyzékeit a Minisztertanács által jóváhagyott normák alapján a minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucuresti municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottság állítja össze, azok, akik koordinálják a gazdasági ágakat vagy tevékenységeket, amelyekben a mesterségek, a tisztségek vagy szakmák alapvetőek, a szakmai szakszervezeti szövetségekkel együtt, együttműködve a többi érdekelt központi szervvel és egyetértésben a Munkaügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Általános Szövetségével. ■ 15. szakasz. — (1) A tarifáris fizetéseket differenciáltan állapítják meg a díjtáblázat minden egyes kategóriája számára egy alapszinten és három fizetési fokozatban. A besorolási kategórián belül a fizetési fokozatok révén a fizetéseket a munkásoknak az elért munkaeredményekben tükröződő erényei szerint differenciálják. (2) Az állami szocialista egységek személyzetének besorolásáról és előléptetéséről szóló 1971. évi 12. számú törvény feltételeinek megfelelően egy év alatt az egységben dolgozó összes munkások legfeljebb 40 százaléka léptethető elő magasabb fizetési fokozatba. Az egyik fizetési fokozatból a másikba való előléptetéshez szükséges szolgálati idő csökkentése nem haladhatja meg az alapszintről az első fizetési fokozatba való előléptetéshez igényelt egy éves szolgálati idő és a következő fokozatokba való előléptetéshez igényelt két éves szolgálati idő egyharmadát. Ugyanakkor az 1971. évi 12. számú törvény előírásainak megfelelően egyazon kategórián belül az utolsó fizetési fokozatba való előléptetéshez igényelt minimális szolgálati idő teljes csökkentése nem haladhatja meg az egyötödöt. (3) A felsőbb szakképesítési kategóriába előléptetett munkásokat az új kategória alapszintjén sorolják be vagy azon a fizetési fokozaton, amely biztosítja számukra tarifáris fizetésük egy fokozattal egyenlő növekedését. 16. szakasz. — A tarifahálózatokat a gazdaság keretében ágak, alágazatok vagy tevékenységek szerint állapítják meg. A tarifáris fizetéseket egyes ágakban, alágazatokban vagy tevékenységekben több fizetési szintre differenciálják a technológiai folyamat komplexitása és a műszaki ellátottság foka vagy nemzetgazdasági jelentőségük arányában, továbbá egyes esetekben a felhasznált fizetési formától — akkord vagy rezsi — függően. A tarifáris hálózatok tarifáris átlag fizetéseinek rangsorolása alapszint szerint, áganként, alágazatonként és tevékenységenként a szakmunkások számára a következő: Tarifáris hálózatok Rangso______________s., regozolási kornak sza ... . Ág és fizetési szint ma efficiens III. Csoport A gépiparban akkordmunkáért a rangsorolásban előirányzottaknál 5 százalékkal magasabb szinteket, az építkezési és fafeldolgozási ágakban pedig rezsimunkáért 5 százalékkal alacsonyabb szinteket lehet igénybe venni. 17. szakasz. — (1) A tarifáris hálózat utolsó minősítési kategóriájába sorolt munkások, akik magas minőségi szinten rendkívül komplex munkálatok széles skáláját végzik, különleges képzettségű munkásokként fizethetők. (2) A különleges képzettségű munkások létszámát a minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bucuresti municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága állapítja meg az alárendelt egységek számára a szakmunkáslétszám 1 százalékáig terjedően. A közvetlenül felettes központi szervek által jóváhagyott létszámkeretben a fővállalatok megállapítják a különleges képzettségű munkások számát az alárendelt egységek és komponens egységeik számára. 18. szakasz. — Az akkordmunka bérezésénél a szakmunkák díjszabási kategóriákba való besorolása a minősítési tarifamutatók előírásai alapján, a nem szakmunkáké pedig a nem szakmunkák jegyzéke alapján történik ; a munkák fizetési fokokba való besorolásánál figyelembe veszik az ugyanazon kategóriába tartozó munkák bonyolultsági és nehézségi fokát. 19. szakasz. — A szakmunkásokhoz hasonló tevékenységű operatív személyzet díjszabás szerinti fize-Újonnan indítványozott szint, amelyet a tervezett béralap határain belül használni lehet egyes különleges technikai színvonalú osztályokon vagy egyes forgácsolási mesterségeknél a Gépipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó ilyen profilú vállalatokban. * *) Újonnan indítványozott szint, amelyet a tervezett béralap határain belül használni lehet egyes, rendkívüli gazdasági fontosságú objektumokat kivitelező építőtelepeken az Ipari Építkezések Minisztériumának alárendeltségébe tartozó egységekben. V. Csoport VI. Csoport VII. Csoport 1 2 3 I. Csoport Föld alatti bányák A 5 2,01 Föld alatti bányák B 5 1,79 Föld alatti bányák C 5 1,62 Föld alatti bányák D 5 1,52 II. Csoport Fémipar A 6 1,52 Fémipar B 6 1,45 Gépgyártás*) A 6 1,41 Fúrás 6 1,39 Színesfém-ipar 6 1,37 Gépgyártás A 6 1,36 Építkezés**) A 5 1,36 Villamos energia A 6 1,36 Vasúti szállítás 6 1,34 Nyomdaipar A 6 1,31 IV. Csoport Gépgyártás B 6 1,30 Mezőgépészek 1,30 Villamos energia B 6 1,30 Vegyipar A 6 1,30 Bőrcserzés , gumifeldolgozás 5 1,30 Gépkocsiszállítás 1,30 Építkezés B 5 1,29 Külszíni fejtések A 6 1,28 Nyomdaipar B 6 1,27 Kőolaj A 6 1,26 Üvegipar 7 1,26 Villamos energia C 6 1,25 Vegyipar B 6 1,23 Kőolajipar B 6 1,23 Fafeldolgozás A 6 1,23 Erdeki termelések A 6 1,23 Textilipar 6 1,23 Külszíni fejtések B 6 1,20 Tűzállóanyagok 5 1,20 Építőanyagok * A 5 1,20 Bőrkonfekció 5 1,20 Élelmiszeripar A 5 1,20 Fafeldolgozás B 6 1,19 Élelmiszeripar B 5 1,17 Községgazdálkodás A 5 1,17 Mezőgazdaság (állattenyésztési szektor) 5 1,17 Külszíni fejtések C 6 1,16 Erdőkitermelések B 6 1,16 Helyiipar 6 1,16 Vill. Csoport Építőanyagok B 5 1,14 Élelmiszeripar C 5 1,14 Községgazdálkodás B 5 1,14 Mezőgazdaság (növénytermesztési szektor) 5 1,14 Kő- és kavicsbányák 5 1,10 Áruforgalom 1,07 Erdőgazdálkodás 3 1,00 I. FEJEZET A fizetési rendszer általános elvei 1. szakasz. — Románia Szocialista Köztársaságban a munka becsületbeli kötelessége a társadalom minden egyes tagjának. Az összes munkaképes lakosok joga és kötelessége képzettségüknek megfelelően a társadalomnak hasznos tevékenységet folytatni. Számukra az életszükségletek fedezésének egyedüli forrása a munka. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy jövedelemre tegyen szert mások munkájának elsajátítása nyomán. 2. szakasz. — A Román Kommunista Párt arra irányuló politikája, hogy az egész nép élet- és civilizációs színvonalát az ország vagyonának, a nemzeti jövedelemnek a gyarapodása arányában szüntelen emelje, mind az egyéni fogyasztásra, mind a társadalmi szükségletek kielégítésére szánt alap évről évre történő növelése útján valósul meg. 3. szakasz. — A munka szerinti javadalmazás szocialista elve következetes és pontos alkalmazásának biztosítania kell a méltányos javadalmazást és a dolgozók anyagi érdekeltségét, hogy tevékenységükben jobb eredményeket érjenek el, növeljék szakmai képzettségüket és ösztönözzék a műszaki és tudományos haladást, oda kell hatnia, hogy erősödjék a felelősség szelleme és a munkafegyelem, a közvagyon iránti gondoskodás. Az anyagi érdekeltséget a legnagyobb fontosságú gazdasági tényezőként kell felhasználni a tevékenység hatékonyságának az összes területeken történő növelésére, arra hogy az összes dolgozók fokozottabban járuljanak hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének művéhez. A szocialista rendszer sajátos termelési viszonyainak megfelelően, amelyek közepette a termelőeszközök a dolgozóké, a dolgozók kettős minősége, nevezetesen az, hogy ők a termelőeszközök tulajdonosai és ők a termelők, megteremti az objektív feltételeket az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés harmonikus összefonásához. A szocialista társadalom nagyra becsüli azokat, akik munkaképességüket, hozzáértésüket és tehetségüket a közösség, az általános haladás érdekeinek szolgálatába állítják. 4. szakasz. — Románia Szocialista Köztársaságban a munka szerinti javadalmazás az állami egységekben a törvényileg jóváhagyott fizetési rendszer útján valósul meg. A szocialista termelési viszonyok léte meghatározza, hogy a nemzeti jövedelemnek az egyéni fogyasztásra szánt részét teljes egészében a dolgozók között osszák el. A fizetés az egyéni fogyasztási alapnak az a része, amely az állami egységek minden egyes dolgozójának jut a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi-gazdasági fontossága arányában. A fizetés biztosítja a dolgozó és családja életszükségleteinek kielégítését, egyre magasabb kulturális és civilizációs színvonal elérését, valamint a munkaerő újratermelését, a társadalom fejlődési színvonalának megfelelően. 5. szakasz. — A dolgozók és családjaik a fizetésen kívül az állam által a társadalmi szükségletek kielégítésére szánt fogyasztási alapnak a rájuk eső részét is élvezik. Ebből az alapból biztosítják a kiadások fedezését, az oktatás minden fokán, az alkalmazottak és családtagjaik egészségvédelmét, időleges munkaképtelenség esetén az anyagi eszközöket, az összes kategóriájú nyudíjakat, az állami családi pótlékot és a családi segélyeket, valamint a többi szociális-kulturális szolgáltatást. _ 6. szakasz. — A fizetési rendszer, biztosítva a javadalmazást a társadalomnak szükséges anyagi és szellemi javak létrehozásához való hozzájárulás arányában, ugyanakkor azt a célt is követi, hogy elkerülje a túl nagy különbségeket az egyéni jövedelmek között, az indokolatlan ellentéteket az életszínvonalban, valamint a munkából származó jövedelmek egyenlősítésének irányzatait. A fizetési rendszer olyan arányokat állapít meg a különböző kategóriájú alkalmazottak fizetése között, hogy az minél jobban megfeleljen a szocialista méltányosság követelményeinek. Az állami egységek személyzetének maximális és minimális nettó fizetése közötti arányt . II. FEJEZET Az összes gazdasági és társadalmi tevékenységi területeken alkalmazandó fizetési szabályozások A. Munkamérési és fizetési formák 10. szakasz. — A munka szerinti elosztás elvének alkalmazása szükségessé teszi az összes alkalmazotti kategóriák munkájának mérését. A törvényes rendelkezések alapján összeállított munkanormák segítségével a különböző tevékenységek összemérhetők. A tevékenység természetétől függően a munkanormák lehetnek: időnormák, termelési normák, hatáskörök a kiszolgálási terület pontos megállapításával, szolgálati feladatok vagy az illető munkának megfelelő más normatípusok. Munkaközösségek tevékenységének felmérése esetén személyi normákat is alkalmaznak. 11. szakasz. — A végzett munka és a javadalmazása közötti minél szorosabb összefüggés megteremtése, a társadalom általános érdekeinek a dolgozók egyéni érdekeivel való minél harmonikusabb összehangolása végett, a tevékenység és sajátosságaitól függően és mértékegységül a munkanormákat használva, a következő fizetési tomnák alkalmazhatók: a) akkord- vagy darabbér, amikor a fizetés kiszámításához a termékegység vagy a munkálat díját megszorozzák az előállított termékek vagy a végzett munkálatok számával. A munkaszervezés konkrét feltételeitől függően és attól függően, hogy a tevékenység mennyiségi vagy minőségi vetületét kívánják ösztönözni, az akkordbér következő változatai alkalmazhatók: — közvetlen akkord, amikor a termékegység vagy a munkálat díja állandó és a fizetés egyenes arányban van az előállított termékek vagy végzett munkálatok számával; — progresszív akkord, amikor a termékegység vagy a munkálat díja emelkedik a termelésnek abban a részében, amely meghaladja a feladatok előre megállapított teljesítési szintjét; — a differenciált progresszív akkord, amikor a feladatteljesítés előre megállapított színvonalának meghaladása esetén az egész realizált termelésért járó fizetést újra számítják a termékegység felemelt díja alapján; — globális akkord, amikor egy alegység vagy egy munkacsoport vállalási szerződést köt egységével a bizonyos objektumok vagy munkálatok kivitelezésével kapcsolatban ráeső összes feladatok teljesítésére. A szerződésben előirányozzák a kivitelezendő munkálatokat, a munkafeltételeket, valamint a fizetésként járó összeget. Globális akkordban dolgozhatnak az alegység öszszes alkalmazotti kategóriái, beleértve ennek vezető kádereit is. A havonta végzett munkák értékének megfelelő összegeket előleg formájában fizetik ki, garanciaként visszatartva 10—20 százalékot. A visszatartott összegeket a munkálatok elvégzésekor fizetik ki a feltételek betartásának arányában és a vállalási szerződésben megállapított határidőkben . — tervnorma — akkord, amikor egy munkáscsoport, egy mester-részleg, műhely vagy más alegység számára járó fizetést a tervben előirányzott termékmennyiség realizálásának arányában állapítják meg.* Ilyen akkordban részesülhetnek mérnökök, technikusok, mesterek, más alkalmazotti kategóriák, valamint az illető alegységek vezető káderei. Gazdaságilag indokolt esetben ezt a fizetési formát alkalmazni lehet az egész egység szintjén, beleértve az egység vezető kádereit is. Ebben az esetben a fizetést a tervben előirányzott egyik mennyiségi mutatónak az egység szintjén történt realizálása arányában állapítják meg. Az iparban ez a mutató az árutermelés, a többi tevékenységi területeken pedig a minisztériumok minden egyes egység számára kijelölik a sajátosságuknak megfelelő mutatókat. A megállapított mutató minden egyes túlszár-, nyalási százalékáért az egység vezető kádereinek fizetését olyan százalékarányban növelik, amilyen arányban díjszabás szerinti fizetésüket csökkentik a mutató nem realizálása esetén, a 38. szakasznak meg. Ez a fizetési forma lehetővé teszi, hogy a tervnorma — akkordra áttérő egységek vagy alegységek rezsiben dolgozó alkalmazottai is a megállapított tervfeladatok teljesítésével arányos keresetre tegyenek szert. 1972. AUGUSZTUS 1, KEDD Tervezet