Előre, 1972. november (26. évfolyam, 7771-7796. szám)

1972-11-01 / 7771. szám

Hazánk minden dolgozója lelkesen bekapcsolódott abba az országos munkaversenybe, amelynek célja az ötéves terv határidő előtti megvalósítása. E hazafias verseny során erő­­feszítéseinknek arra kell irá­nyulniuk, hogy munkánk mi­nél hatékonyabb, jövedelme­zőbb, a nemzetgazdaság számá­ra eredményesebb legyen. Ezt pedig, mint ahogy Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk fő­titkára ismételten hangsúlyozta, csak úgy érhetjük el, ha az ed­diginél is gazdaságosabban bá­nunk a nyers- és segédanya­gokkal, a gépekkel, munkaidő­vel és munkaerővel. A jó munka egyik alapvető kitétele — az iparban és a mezőgazdaságban, de társadal­munk más területén is — hogy a ránk bízott javakat messze­menő gondossággal használjuk fel, arra a célra, amire a ren­deltetése szól. Nem lehet orszá­gunk egyetlen lakója számára sem közömbös, hogy javaink­kal, a közös erőfeszítéseink folytán előállított anyagokkal, termékekkel, az előteremtett anyagi alapokkal hogyan gaz­dálkodunk, milyen eredménnyel használjuk fel azokat a nemzet­­gazdaság gyarapítására, társa­dalmunk fejlesztésére. Az ország lakóinak legszemé­lyesebb és egyben közös nagy Ugye tehát, hogy minden mun­kahelyen a lehető legkisebb költséggel a leghatékonyabb termelést érjük el, hogy alapo­san használjuk ki a meglévő termelőkapacitásokat, a gépe­ket, az épületeket, és sehol se igényeljenek újabb beruházáso­kat addig, amíg a meglevőket .A gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése megköveteli, hogy „ a gazdasági káderek, az összes munkaközösségek fokozott felelősséggel gazdálkodja­nak az anyagi és pénzalapokkal. A vállalatok, fővállalatok, minisztériumok, az összes szocialista egységek vezető szerveinek kötelességük határozottan biztosítani a szigorú takarékossági rendszer bevezetését, erősíteni a terv- és pénzügyi fegyel­met, megszüntetni a veszteségeket és a pazarlást, szüntelenül növelni a jövedelme­zőséget, s ezen az alapon a társadalom jövedelmét." NICOLAE CEAUSESCU nem hasznosítják teljesen. Ugyanakkor határozottan meg kell szüntetni mindennemű túl­zást, káros nagyvonalúságot, ami a mutatós adminisztratív épületekre, berendezésekre for­dított költségeket illeti. Mint ahogy az Országos Párt­­konferencia dokumentumai hang­súlyozták, nemzetgazdaságunk reális tartalékai ezek, amelyek késedelem nélküli értékesítését minden dolgozó becsületbeli feladatának kell tekintse. Lapunk az elkövetkező idő­szakban igyekszik népszerűsí­teni az ország javaival való ta­karékos gazdálkodás pozitív ta­pasztalatait, a helyi kezdemé­nyezéseket, a politikai­ nevelő­munka terén kibontakozó ak­ciókat s szóvá tesszük majd a hibákat, a még fennálló hiá­nyosságokat is. Ilyen értelemben várjuk ol­vasóink, munkatársaink leveleit, tudósításait, akik, meggyőződé­sünk, hogy ezúttal is hatékonyan részt vesznek az egészséges közvélemény kialakításában, e nagyjelentőségű nemzetgazdasá­gi kérdés megoldásában. A termelőkapacitások jobb leterhelésével évente mintegy 20-25 milliárd lej értékű ipari termelés­többlet valósítható meg. Az anyagi ráfordítások egy százalékos csökkentése az iparban az 1973. évi színvonalon, a nemzeti jövedelem mintegy 4 milliárd lejes növekedésével egyenlő. A fémfogyasztás egy százalékos csökkentésével megtakaríthatunk annyi fémet, amennyiből 390, 210 lóerős villamos-Diesel mozdonyt gyárthatunk. KOVÁSZNA MEGYÉBEN Kolozs megyében HELYÉN A BURGONYA, GYORS ÜTEMBEN KÖZELEG A CUKORRÉPA ÉS A KUKORICA BEGYŰJTÉSÉNEK BEFEJEZÉSE (3. oldal) K­ovászna megyében változatla­nul nagy erőösszpontosítással folytatódik a burgonyabeta­karítás. Miután az elmúlt hét első felében a kedvezőtlen időjárási viszonyok között lecsökkent az ütem, péntektől kezdve már növekvő részvétellel sikerül­t nehéz kam­pányteendőkben előbbre jutni. Nem a statisztika kedvéért, hanem az erőfeszítések szemléltetése céljából emeljük ki, hogy miután szomba­ton 15 000-en kapcsolódtak be a szedésbe, s ez volt a hét legmaga­sabb eredménye, vasárnap már 21900 téesz­ tag, munkás, tanuló és katona szedte a krumplit, segített az őszi betakarításban. Az ered­mény: 296 hektáron kikerült a föld­ből a krumpli, 715 tonna burgonyát szállítottak a központosított alap számára és 115 hektáron a vetőgépek is munkába állhattak. A megyé­ben változatlanul nagy gond a burgonyaszedés, hiszen még száz hektárokon van földben a termés és tízezer tonnákat kell leszállítani a szerződések alapján. Mindez arra kötelezi a szövetke­zeti vezetőket, hogy jobban gazdál­kodjanak a munkaerővel. Még most is előfordul ugyanis, hogy a kívül­ről jött segítséget nem használják ki eredményesen, egyik parcelláról a másikra irányítgatják, vagy pedig késve érkeznek a szedőgépek. Per­sze, a jelenségek nem jellemzőek, de esetenként előfordulásukkal is gátolják az ütemes munkát. Az adott feltételek között indokolt az, hogy a szövetkezeti tagokat, ahol még nem fejezték be a burgonya­szedést, főleg e munkálatra irányít­ják. Az elmúlt héten ugyanis, ahol nem lehetett a burgonyát szedni, a cukorrépa betakarításhoz irányítot­ták a tagokat. Helyesen, hiszen a répaszedés is az őszi munkák közé tartozik, most viszont, amikor úgy­szólván mindenhol lehet és minden­hol szedni kell a krumplit, az elsődleges fontosságú és a fagy ál­tal is elsősorban veszélyeztetett burgonyabetakarításra kell az erő­ket összevonni. Különösen fontos a munkálatok ütemének meggyorsí­tása, a szentléleki és a csernátoni szövetkezetközi tanács gazdaságai­ban, ahol a megyei átlagnál is alacsonyabb eredményeket értek el. Flóra Gábor EGYETLEN NAPON 21900 TÉESZ-TAG, MUNKÁS, TANULÓ ÉS KATONA DOLGOZOTT MÉG MINDIG SOK SZÁZ HEKTÁR BURGONYA VÁR KISZEDÉSRE Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap * București • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7771. szám — 6 oldal ára 30 báni ?—■­­ 1972. november 1., szerda GAZDÁLKODJUNK TAKARÉKOSAN A NYERSANYAGGAL, FŰTŐANYAGGAL, MUNKAERŐVEL ÉS IDŐVEL HAZAFIAS KÖTELESSÉG A BELSŐ TARTALÉKOK HASZNOSÍTÁSA, AZ ANYAG­­ALAPOK CÉLSZERŰ, GAZDASÁGOS FELHASZNÁLÁSA, MINDENNEMŰ PAZARLÁS ELKERÜLÉSE MÁRAMAROS MEGYÉBEN MIÉRT PAZAROLNÁNK EL 14 MILLIÓ LEJT, HA MEGTAKARÍTHATJUK GAZDASÁGOSABB ENERGIAFELHASZNÁLÁSSAL Máramaros megye valamennyi dolgozója következetesen harcol az ötéves terv mennyiségi és minőségi előirányzatainak határidő előtti tel­jesítéséért, az önköltség csökken­téséért, a termelékenység növelé­séért. Ennek a törekvésnek a sike­res valóra váltása érdekében az el­múlt hónapokban a megye meg­annyi gazdasági egységében, a párt­szervek és szervezetek irányításá­val, akciót bontakoztattak ki. Min­den vállalatban összeállították az olyan termékek jegyzékét, amelyek­ből az öt évre előírt mennyiséget hamarabb és olcsóbban, kevesebb munkaerővel és anyagráfordítással legyárthatják. Az elemzések alapján nyilván­valóvá vált, hogy a megyében le­hetőségek vannak az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, az anyagfogyasztás csökkentésére, a gépek és felszerelések gazdaságo­sabb kihasználására. Az utóbbi két hónap eredményei bebizonyí­tották, hogy Máramaros megye ötéves terve kö­zel 1,9 milliárd lejjel nö­velhető. A javasolt több­lettermelés több mint 64,4 százalékát a terme­lőkapacitások jobb ki­használásával, mintegy 31 százalékát a meglevő kapacitások növelésével, a második váltás általá­nosításával és a harma­dik kiterjesztésével, jó részét pedig a nyers­anyag magasabb fokú értékesítésével valósítják meg. (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, 7 7 az Államtanács elnöke fogadta uruguayi parlamenti tagok és politikai vezetők küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke hétfőn fogadta Uruguay Keleti Köztársasága par­lamenti tagjainak és politikai veze­tőinek küldöttségét, amely a Nagy Nemzetgyűlés meghívására tesz láto­gatást országunkban. Jelen voltak a következő elvtár­sak: Stefan Voitec, Stefan Andrei, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Mircea Malita, az Állam­tanács elnökének tanácsosa, Mircea Rebreanu, a Nagy Nemzetgyűlés jogügyi bizottságának titkára. Az uruguayi parlamenti tagok és politikai vezetők küldöttsége a kö­vetkezőkből áll: Jaime Lopez Barre­ra, a közoktatásügyi bizottság tag­ja (Colorado Párt), Uruguay Tourne, a nemzetközi állandó bizottság al­­elnöke (Nemzeti Párt), Ruben Ottati Jorge, a közoktatásügyi bizottság elnöke (Colorado Párt), Wilson Első Goni, a mezőgazdasági és állatte­nyésztési állandó bizottság elnöke (Nemzeti Párt), Sebastian Elizeire, a mezőgazdasági és állattenyésztési bizottság tagja (Kereszténydemokra­ta Párt). Úgyszintén részt vett Jose Enrique Diaz, a Szocialista Párt fő­titkára, Alberto Altesor, az Uru­­guay-i Kommunista Párt Végrehaj­tó Bizottságának tagja, az UKP Montevideo városi szervezetének másodtitkára. A parlamenti küldöttséget elkí­sérte Victor Pomes, Uruguay buka­resti nagykövete. A megbeszélésen a vendégek nagy­ra értékelték a román nép eredmé­nyeit a gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlesztésben, azt a tevé­kenységet, amelyet Románia nem­zetközi téren fejt ki minden nem­zet ama jogának megvédéséért és tiszteletben tartásáért, hogy maga teremthesse meg jövőjét minden külső beavatkozás nélkül. Az uru­guayi küldöttség tagjai hangsúlyoz­ták, hogy nemzetközi síkon rendkí­vüli jelentőségű és szimbolikus ér­tékű az az út, amelyet Románia az utóbbi években megtett, az iparosí­tás gyors üteme, a társadalmi igaz­ságon alapuló új viszonyok létre­hozása, valamint az ország gazdag kulturális örökségen és jelentős har­ci hagyományon alapuló önálló sze­mélyiségének megnyilvánulása. A vendégek kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy a küldöttség látoga­tása tovább erősíti a kapcsolatokat a két ország és nép között a közös törekvések érdekében, egy jobb jö­vő, a béke és a nemzetközi megértés érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs megkö­szönte a román néphez intézett me­leg szavakat és méltatta ennek a látogatásnak az eredményeit. Mint mondotta, e látogatás beilleszkedik a két ország és nép között szünte­lenül fejlődő kapcsolatokba, azokba az egyre erőteljesebb együttműkö­dési és megismerési törekvésekbe, amelyek nemzetközi síkon megnyil­vánulnak, s amelyekben az államo­kon és kormányokon kívül részt vesznek a parlamentek, a pártok és más politikai szervezetek. Az Államtanács elnöke taglalta a hazai gazdasági és társadalmi épí­tőmunka néhány lényeges vonatko­zását, és kidomborította, minden e­­gyes nép fejlődése szempontjából igen fontos, hogy a saját kezébe ve­gye és haladása érdekében használ­ja fel az ország kincseit. Nicolae Ceausescu elvtárs rámu­tatott a nemzetközi együttműködés szerepére és ismertette Románia ak­tív kapcsolatait az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a kis és közepes országokkal, ame­lyekre növekvő nemzetközi szerep hárul, a világ többi államával. Mint hozzáfűzte, hazánk összes nemzet­közi kapcsolatait a jogegyenlőség el­veire, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás tiszteletben tartására, a belügyekbe való be nem avatkozásra és a kölcsönös előnyökre építi. Az Államtanács elnöke befejezé­sül jólétet és békét kívánt az uru­guayi népnek, hangsúlyozta, szeret­né, hogy a román—uruguayi kapcso­latok mind szorosabbak és gyümöl­csözőbbek legyenek. A megbeszélés szívélyes légkörben zajlott le. AZ ÖTÉVES TERV BRIGÁDJAI Több pitesti-i nagy gazdasági egység, mint például a személy­­gépkocsi-gyár, a petrokémiai ipari csoport, az Argetana szövő­gyár számos termelőrészlegén kommunista munkabrigádok ala­kultak Az ötéves terv brigádjai elnevezéssel. Az egyes brigádok ezenkívül felvették annak a hó­napnak a nevét, amelyben az öt­éves tervet befejezik. A rátermett kommunistákból alkotott új brigádok célul tűzték ki, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért kifejtett mun­kájukkal mozgósító példát mu­tatnak az összes többi munkás­nak. A brigádok munkaprogram­jába felvettek számos normajel­­legű intézkedést, mint például a berendezések és felszerelések tel­jes kapacitásának kihasználá­sa, a nyersanyagok és anyagok fajlagos fogyasztásának csökken­tése, a selejt csökkentése, a szakmai továbbképzés szüntelen javítása, a munkafegyelem és a kommunista etika és méltányos­ság elveinek betartása. Az ötéves terv­ brigádjai te­vékenységük első napjaitól kezd­ve hozzáláttak a lefektetett prog­ram megvalósításához. Például a személygépkocsi-gyár szerelő­­csarnokában dolgozó „1975. má­jus 1“ brigád tagjai, akik ha­vonta 35 000 géprészt állítottak elő, megteremtették annak felté­teleit, hogy már a következő hó­naptól kezdve havonta 42 000 géprészt gyártsanak. MUNKA AZ ISKOLÁBAN (■) AZ ÚT ELEJÉN A­z utóbbi hetekben Arad, Temes, Brassó és Sze­­ben megye több iskola­műhelyét látogattam meg. Az igazgatókkal, a patronáló vállalatok illetékes felelőseivel és a műhely­­oktató szakkáderekkel arra a kö­zös megállapításra jutottunk, hogy mindaz, ami eddig megvalósult, csupán kezdetnek tekinthető — te­hát eszerint értékelhető —, mert az igazi célok megközelítéséhez ú­­jabb, az eddiginél is nagyobb erő­feszítésekre van még szükség. Nem szólok most részletesen ar­ról, hogy a technikai haladás kö­vetkeztében manapság még a leg­jobban felszerelt tanműhely tökéle­tessége is mennyire instabil, meny­nyire szüksége van arra, hogy bi­zonyos időközönként — felszerelés, oktatói módszerek szempontjából egyaránt — hozzáigazítsa fejlődé­sét a műszaki-tudományos haladás üteméhez. Eszményi állapot volna, ha ott tartanánk, hogy ez az egye­düli gondunk! De mivel a kezdet­nél tartunk , mind az eredmények, mind a perspektivikus ígéretek fel­jogosítanak arra, hogy higgyük: minden évben egy-egy maratoni futással közelebb kerülhetünk a munkaoktatásnak ehhez az ideális állapotához. Ez teszi lehetővé, hogy a felül­kerekedő elismerés ellenére kriti­kai szemmel nézzem jelenlegi isko­­laműhelyeink formai-tartalmi és módszertani jellemzőit, s összegez­zek néhány észrevételt. Nagyon sok Intézmény helyiség­­hiánnyal küzd. Ezt kétféleképpen lehet tekinteni: objektív nehézség­nek, mely lemond a műhelyalapí­tás kötelességéről, vagy a fölülke­rekedés Indítékának, amely példá­ul az úttörő gyeroki pedagógusok és szülők példáját követi, akik melléképületet hoztak létre tanmű­hely céljából. Örömmel­ tapasztal­tam, hogy a legtöbb helyen — s ez viszonyul az országos átlaghoz — a megalkuvás gyengeségénél sokkal általánosabbak az akarat indítékai. Ellenben az iskolaépüle­tek alagsoraiban berendezett egyes tanműhelyek mellett nem mehetek Juhász Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) A fővárosi Ion Neculce líceum lakatosműhelyében Popescu Iustin mes­ter a vas fűrészelésére tanítja a IV. 6. osztályos fiúkat (M. Cioc felvétele) Közös erővel a bál, a biztonság és a jószomszédság légkörének megteremtéséért Európában B­efejeződött Nicolae Ceausescu elvtárs bel­giumi és luxemburgi látogatása, utolsó ese­ményeiről tegnapi lap­számunkban közöltünk részletes beszámolót. Az elmúlt hét kétségtelenül új, jelentős szakasz kezdeteként íródik be majd mind a román—belga, mind a román—lu­xemburgi kapcsolatok történetébe. E szakasz legfőbb jellegzetessége baráti együttműködési kapcsola­taink nagyarányú és lendületes fej­lődése, a meglátogatott két ország­gal való közös törekvésünk, aktívan előmozdítani az európai és a világ­béke érdekeit. Kölcsönös tisztelet és nagyrabe­csülés­r e fogalmakkal írhatók kö­rül a legteljesebben a román-belga és a román-luxemburgi kapcsola­tok. Ezek az érzelmek jutottak ki­fejezésre abban az egyaránt ünnepi és meleg baráti fogadtatásban, a­­melyben Belgium és Luxemburg népe országunk vezetőjét részesítet­te. A rokonszenv megnyilatkozása (Folytatása a 6. oldalon) Gál­ András

Next