Előre, 1972. november (26. évfolyam, 7771-7796. szám)
1972-11-01 / 7771. szám
Hazánk minden dolgozója lelkesen bekapcsolódott abba az országos munkaversenybe, amelynek célja az ötéves terv határidő előtti megvalósítása. E hazafias verseny során erőfeszítéseinknek arra kell irányulniuk, hogy munkánk minél hatékonyabb, jövedelmezőbb, a nemzetgazdaság számára eredményesebb legyen. Ezt pedig, mint ahogy Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára ismételten hangsúlyozta, csak úgy érhetjük el, ha az eddiginél is gazdaságosabban bánunk a nyers- és segédanyagokkal, a gépekkel, munkaidővel és munkaerővel. A jó munka egyik alapvető kitétele — az iparban és a mezőgazdaságban, de társadalmunk más területén is — hogy a ránk bízott javakat messzemenő gondossággal használjuk fel, arra a célra, amire a rendeltetése szól. Nem lehet országunk egyetlen lakója számára sem közömbös, hogy javainkkal, a közös erőfeszítéseink folytán előállított anyagokkal, termékekkel, az előteremtett anyagi alapokkal hogyan gazdálkodunk, milyen eredménnyel használjuk fel azokat a nemzetgazdaság gyarapítására, társadalmunk fejlesztésére. Az ország lakóinak legszemélyesebb és egyben közös nagy Ugye tehát, hogy minden munkahelyen a lehető legkisebb költséggel a leghatékonyabb termelést érjük el, hogy alaposan használjuk ki a meglévő termelőkapacitásokat, a gépeket, az épületeket, és sehol se igényeljenek újabb beruházásokat addig, amíg a meglevőket .A gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése megköveteli, hogy „ a gazdasági káderek, az összes munkaközösségek fokozott felelősséggel gazdálkodjanak az anyagi és pénzalapokkal. A vállalatok, fővállalatok, minisztériumok, az összes szocialista egységek vezető szerveinek kötelességük határozottan biztosítani a szigorú takarékossági rendszer bevezetését, erősíteni a terv- és pénzügyi fegyelmet, megszüntetni a veszteségeket és a pazarlást, szüntelenül növelni a jövedelmezőséget, s ezen az alapon a társadalom jövedelmét." NICOLAE CEAUSESCU nem hasznosítják teljesen. Ugyanakkor határozottan meg kell szüntetni mindennemű túlzást, káros nagyvonalúságot, ami a mutatós adminisztratív épületekre, berendezésekre fordított költségeket illeti. Mint ahogy az Országos Pártkonferencia dokumentumai hangsúlyozták, nemzetgazdaságunk reális tartalékai ezek, amelyek késedelem nélküli értékesítését minden dolgozó becsületbeli feladatának kell tekintse. Lapunk az elkövetkező időszakban igyekszik népszerűsíteni az ország javaival való takarékos gazdálkodás pozitív tapasztalatait, a helyi kezdeményezéseket, a politikai nevelőmunka terén kibontakozó akciókat s szóvá tesszük majd a hibákat, a még fennálló hiányosságokat is. Ilyen értelemben várjuk olvasóink, munkatársaink leveleit, tudósításait, akik, meggyőződésünk, hogy ezúttal is hatékonyan részt vesznek az egészséges közvélemény kialakításában, e nagyjelentőségű nemzetgazdasági kérdés megoldásában. A termelőkapacitások jobb leterhelésével évente mintegy 20-25 milliárd lej értékű ipari termeléstöbblet valósítható meg. Az anyagi ráfordítások egy százalékos csökkentése az iparban az 1973. évi színvonalon, a nemzeti jövedelem mintegy 4 milliárd lejes növekedésével egyenlő. A fémfogyasztás egy százalékos csökkentésével megtakaríthatunk annyi fémet, amennyiből 390, 210 lóerős villamos-Diesel mozdonyt gyárthatunk. KOVÁSZNA MEGYÉBEN Kolozs megyében HELYÉN A BURGONYA, GYORS ÜTEMBEN KÖZELEG A CUKORRÉPA ÉS A KUKORICA BEGYŰJTÉSÉNEK BEFEJEZÉSE (3. oldal) Kovászna megyében változatlanul nagy erőösszpontosítással folytatódik a burgonyabetakarítás. Miután az elmúlt hét első felében a kedvezőtlen időjárási viszonyok között lecsökkent az ütem, péntektől kezdve már növekvő részvétellel sikerült nehéz kampányteendőkben előbbre jutni. Nem a statisztika kedvéért, hanem az erőfeszítések szemléltetése céljából emeljük ki, hogy miután szombaton 15 000-en kapcsolódtak be a szedésbe, s ez volt a hét legmagasabb eredménye, vasárnap már 21900 téesz tag, munkás, tanuló és katona szedte a krumplit, segített az őszi betakarításban. Az eredmény: 296 hektáron kikerült a földből a krumpli, 715 tonna burgonyát szállítottak a központosított alap számára és 115 hektáron a vetőgépek is munkába állhattak. A megyében változatlanul nagy gond a burgonyaszedés, hiszen még száz hektárokon van földben a termés és tízezer tonnákat kell leszállítani a szerződések alapján. Mindez arra kötelezi a szövetkezeti vezetőket, hogy jobban gazdálkodjanak a munkaerővel. Még most is előfordul ugyanis, hogy a kívülről jött segítséget nem használják ki eredményesen, egyik parcelláról a másikra irányítgatják, vagy pedig késve érkeznek a szedőgépek. Persze, a jelenségek nem jellemzőek, de esetenként előfordulásukkal is gátolják az ütemes munkát. Az adott feltételek között indokolt az, hogy a szövetkezeti tagokat, ahol még nem fejezték be a burgonyaszedést, főleg e munkálatra irányítják. Az elmúlt héten ugyanis, ahol nem lehetett a burgonyát szedni, a cukorrépa betakarításhoz irányították a tagokat. Helyesen, hiszen a répaszedés is az őszi munkák közé tartozik, most viszont, amikor úgyszólván mindenhol lehet és mindenhol szedni kell a krumplit, az elsődleges fontosságú és a fagy által is elsősorban veszélyeztetett burgonyabetakarításra kell az erőket összevonni. Különösen fontos a munkálatok ütemének meggyorsítása, a szentléleki és a csernátoni szövetkezetközi tanács gazdaságaiban, ahol a megyei átlagnál is alacsonyabb eredményeket értek el. Flóra Gábor EGYETLEN NAPON 21900 TÉESZ-TAG, MUNKÁS, TANULÓ ÉS KATONA DOLGOZOTT MÉG MINDIG SOK SZÁZ HEKTÁR BURGONYA VÁR KISZEDÉSRE Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap * București • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7771. szám — 6 oldal ára 30 báni ?—■ 1972. november 1., szerda GAZDÁLKODJUNK TAKARÉKOSAN A NYERSANYAGGAL, FŰTŐANYAGGAL, MUNKAERŐVEL ÉS IDŐVEL HAZAFIAS KÖTELESSÉG A BELSŐ TARTALÉKOK HASZNOSÍTÁSA, AZ ANYAGALAPOK CÉLSZERŰ, GAZDASÁGOS FELHASZNÁLÁSA, MINDENNEMŰ PAZARLÁS ELKERÜLÉSE MÁRAMAROS MEGYÉBEN MIÉRT PAZAROLNÁNK EL 14 MILLIÓ LEJT, HA MEGTAKARÍTHATJUK GAZDASÁGOSABB ENERGIAFELHASZNÁLÁSSAL Máramaros megye valamennyi dolgozója következetesen harcol az ötéves terv mennyiségi és minőségi előirányzatainak határidő előtti teljesítéséért, az önköltség csökkentéséért, a termelékenység növeléséért. Ennek a törekvésnek a sikeres valóra váltása érdekében az elmúlt hónapokban a megye megannyi gazdasági egységében, a pártszervek és szervezetek irányításával, akciót bontakoztattak ki. Minden vállalatban összeállították az olyan termékek jegyzékét, amelyekből az öt évre előírt mennyiséget hamarabb és olcsóbban, kevesebb munkaerővel és anyagráfordítással legyárthatják. Az elemzések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a megyében lehetőségek vannak az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, az anyagfogyasztás csökkentésére, a gépek és felszerelések gazdaságosabb kihasználására. Az utóbbi két hónap eredményei bebizonyították, hogy Máramaros megye ötéves terve közel 1,9 milliárd lejjel növelhető. A javasolt többlettermelés több mint 64,4 százalékát a termelőkapacitások jobb kihasználásával, mintegy 31 százalékát a meglevő kapacitások növelésével, a második váltás általánosításával és a harmadik kiterjesztésével, jó részét pedig a nyersanyag magasabb fokú értékesítésével valósítják meg. (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs, 7 7 az Államtanács elnöke fogadta uruguayi parlamenti tagok és politikai vezetők küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta Uruguay Keleti Köztársasága parlamenti tagjainak és politikai vezetőinek küldöttségét, amely a Nagy Nemzetgyűlés meghívására tesz látogatást országunkban. Jelen voltak a következő elvtársak: Stefan Voitec, Stefan Andrei, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Mircea Malita, az Államtanács elnökének tanácsosa, Mircea Rebreanu, a Nagy Nemzetgyűlés jogügyi bizottságának titkára. Az uruguayi parlamenti tagok és politikai vezetők küldöttsége a következőkből áll: Jaime Lopez Barrera, a közoktatásügyi bizottság tagja (Colorado Párt), Uruguay Tourne, a nemzetközi állandó bizottság alelnöke (Nemzeti Párt), Ruben Ottati Jorge, a közoktatásügyi bizottság elnöke (Colorado Párt), Wilson Első Goni, a mezőgazdasági és állattenyésztési állandó bizottság elnöke (Nemzeti Párt), Sebastian Elizeire, a mezőgazdasági és állattenyésztési bizottság tagja (Kereszténydemokrata Párt). Úgyszintén részt vett Jose Enrique Diaz, a Szocialista Párt főtitkára, Alberto Altesor, az Uruguay-i Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, az UKP Montevideo városi szervezetének másodtitkára. A parlamenti küldöttséget elkísérte Victor Pomes, Uruguay bukaresti nagykövete. A megbeszélésen a vendégek nagyra értékelték a román nép eredményeit a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésben, azt a tevékenységet, amelyet Románia nemzetközi téren fejt ki minden nemzet ama jogának megvédéséért és tiszteletben tartásáért, hogy maga teremthesse meg jövőjét minden külső beavatkozás nélkül. Az uruguayi küldöttség tagjai hangsúlyozták, hogy nemzetközi síkon rendkívüli jelentőségű és szimbolikus értékű az az út, amelyet Románia az utóbbi években megtett, az iparosítás gyors üteme, a társadalmi igazságon alapuló új viszonyok létrehozása, valamint az ország gazdag kulturális örökségen és jelentős harci hagyományon alapuló önálló személyiségének megnyilvánulása. A vendégek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a küldöttség látogatása tovább erősíti a kapcsolatokat a két ország és nép között a közös törekvések érdekében, egy jobb jövő, a béke és a nemzetközi megértés érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte a román néphez intézett meleg szavakat és méltatta ennek a látogatásnak az eredményeit. Mint mondotta, e látogatás beilleszkedik a két ország és nép között szüntelenül fejlődő kapcsolatokba, azokba az egyre erőteljesebb együttműködési és megismerési törekvésekbe, amelyek nemzetközi síkon megnyilvánulnak, s amelyekben az államokon és kormányokon kívül részt vesznek a parlamentek, a pártok és más politikai szervezetek. Az Államtanács elnöke taglalta a hazai gazdasági és társadalmi építőmunka néhány lényeges vonatkozását, és kidomborította, minden egyes nép fejlődése szempontjából igen fontos, hogy a saját kezébe vegye és haladása érdekében használja fel az ország kincseit. Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott a nemzetközi együttműködés szerepére és ismertette Románia aktív kapcsolatait az összes szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a kis és közepes országokkal, amelyekre növekvő nemzetközi szerep hárul, a világ többi államával. Mint hozzáfűzte, hazánk összes nemzetközi kapcsolatait a jogegyenlőség elveire, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartására, a belügyekbe való be nem avatkozásra és a kölcsönös előnyökre építi. Az Államtanács elnöke befejezésül jólétet és békét kívánt az uruguayi népnek, hangsúlyozta, szeretné, hogy a román—uruguayi kapcsolatok mind szorosabbak és gyümölcsözőbbek legyenek. A megbeszélés szívélyes légkörben zajlott le. AZ ÖTÉVES TERV BRIGÁDJAI Több pitesti-i nagy gazdasági egység, mint például a személygépkocsi-gyár, a petrokémiai ipari csoport, az Argetana szövőgyár számos termelőrészlegén kommunista munkabrigádok alakultak Az ötéves terv brigádjai elnevezéssel. Az egyes brigádok ezenkívül felvették annak a hónapnak a nevét, amelyben az ötéves tervet befejezik. A rátermett kommunistákból alkotott új brigádok célul tűzték ki, hogy az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért kifejtett munkájukkal mozgósító példát mutatnak az összes többi munkásnak. A brigádok munkaprogramjába felvettek számos normajellegű intézkedést, mint például a berendezések és felszerelések teljes kapacitásának kihasználása, a nyersanyagok és anyagok fajlagos fogyasztásának csökkentése, a selejt csökkentése, a szakmai továbbképzés szüntelen javítása, a munkafegyelem és a kommunista etika és méltányosság elveinek betartása. Az ötéves terv brigádjai tevékenységük első napjaitól kezdve hozzáláttak a lefektetett program megvalósításához. Például a személygépkocsi-gyár szerelőcsarnokában dolgozó „1975. május 1“ brigád tagjai, akik havonta 35 000 géprészt állítottak elő, megteremtették annak feltételeit, hogy már a következő hónaptól kezdve havonta 42 000 géprészt gyártsanak. MUNKA AZ ISKOLÁBAN (■) AZ ÚT ELEJÉN Az utóbbi hetekben Arad, Temes, Brassó és Szeben megye több iskolaműhelyét látogattam meg. Az igazgatókkal, a patronáló vállalatok illetékes felelőseivel és a műhelyoktató szakkáderekkel arra a közös megállapításra jutottunk, hogy mindaz, ami eddig megvalósult, csupán kezdetnek tekinthető — tehát eszerint értékelhető —, mert az igazi célok megközelítéséhez újabb, az eddiginél is nagyobb erőfeszítésekre van még szükség. Nem szólok most részletesen arról, hogy a technikai haladás következtében manapság még a legjobban felszerelt tanműhely tökéletessége is mennyire instabil, menynyire szüksége van arra, hogy bizonyos időközönként — felszerelés, oktatói módszerek szempontjából egyaránt — hozzáigazítsa fejlődését a műszaki-tudományos haladás üteméhez. Eszményi állapot volna, ha ott tartanánk, hogy ez az egyedüli gondunk! De mivel a kezdetnél tartunk , mind az eredmények, mind a perspektivikus ígéretek feljogosítanak arra, hogy higgyük: minden évben egy-egy maratoni futással közelebb kerülhetünk a munkaoktatásnak ehhez az ideális állapotához. Ez teszi lehetővé, hogy a felülkerekedő elismerés ellenére kritikai szemmel nézzem jelenlegi iskolaműhelyeink formai-tartalmi és módszertani jellemzőit, s összegezzek néhány észrevételt. Nagyon sok Intézmény helyiséghiánnyal küzd. Ezt kétféleképpen lehet tekinteni: objektív nehézségnek, mely lemond a műhelyalapítás kötelességéről, vagy a fölülkerekedés Indítékának, amely például az úttörő gyeroki pedagógusok és szülők példáját követi, akik melléképületet hoztak létre tanműhely céljából. Örömmel tapasztaltam, hogy a legtöbb helyen — s ez viszonyul az országos átlaghoz — a megalkuvás gyengeségénél sokkal általánosabbak az akarat indítékai. Ellenben az iskolaépületek alagsoraiban berendezett egyes tanműhelyek mellett nem mehetek Juhász Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) A fővárosi Ion Neculce líceum lakatosműhelyében Popescu Iustin mester a vas fűrészelésére tanítja a IV. 6. osztályos fiúkat (M. Cioc felvétele) Közös erővel a bál, a biztonság és a jószomszédság légkörének megteremtéséért Európában Befejeződött Nicolae Ceausescu elvtárs belgiumi és luxemburgi látogatása, utolsó eseményeiről tegnapi lapszámunkban közöltünk részletes beszámolót. Az elmúlt hét kétségtelenül új, jelentős szakasz kezdeteként íródik be majd mind a román—belga, mind a román—luxemburgi kapcsolatok történetébe. E szakasz legfőbb jellegzetessége baráti együttműködési kapcsolataink nagyarányú és lendületes fejlődése, a meglátogatott két országgal való közös törekvésünk, aktívan előmozdítani az európai és a világbéke érdekeit. Kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülésr e fogalmakkal írhatók körül a legteljesebben a román-belga és a román-luxemburgi kapcsolatok. Ezek az érzelmek jutottak kifejezésre abban az egyaránt ünnepi és meleg baráti fogadtatásban, amelyben Belgium és Luxemburg népe országunk vezetőjét részesítette. A rokonszenv megnyilatkozása (Folytatása a 6. oldalon) Gál András