Előre, 1973. április (27. évfolyam, 7899-7923. szám)

1973-04-01 / 7899. szám

ELŐRE 4. oldal NI COL A C Cl A UflSCU IL VTÁRS BISIIDÉ (Folytatás a 3. oldalról) meghatározó jellegzetessége, hogy a szocializmus eszményei a törekvé­sek szférájából a megvalósulás szfé­rájába mentek át. A szocialista for­radalom a világ 14 államában vég­érvényesen győzött, s ezek az álla­mok a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát tömörítik, és egyre nagyobb sikereket érnek el a gazdaság, a tudomány és a kul­túra fejlesztésében, a nép életszín­vonalának emelésében; egyre na­gyobb szerepet játszanak a jelen­kori életben, az enyhülésért, együtt­működésért és békéért folytatott harcban, döntő tényezői az egész világ történelmi fejlődésének. Meg kell említenem, hogy minden ne­hézség ellenére, amelyekkel fejlő­désük során a szocialista országok­nak szembe kellett és szembe kell nézniük a gyengén fejlettség, az elmaradottság felszámolásában és az általános fejlődés megvalósításá­ban, valamint a hibák és hiányos­ságok ellenére, a szocializmus sike­resen fejlődik, halad előre, és a vi­lágon semmiféle erő sem tudja meg­gátolni győzelmét bolygónkon. (Hatalmas taps.) Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind újabb népek lépnek valamilyen formá­ban a forradalmi átalakulások út­jára azzal a céllal, hogy rátérjenek a társadalom szocialista megszer­vezésére. A szocializmus útjára va­ló rátérés folyamata új és egyre változatosabb formákat ölt az or­szágok konkrét körülményeitől, az új történelmi szakasz sajátosságai­tól függően. A szocializmus mind­inkább az emberiség történelmi fej­lődésének egyedüli távlataként ér­vényesül, magába gyűjti a munkás­tömegeknek, a világ összes népei­nek reményeit és bizalmát. Korunk összetett arculata nyo­matékosan kidomborítja, hogy a munkásosztály mind erőteljeseb­ben érvényesül a nemzeti és nem­zetközi politikai élet porondján. A Pártunk sikerrel vezeti a szocia­lizmus építését Romániában, azon munkálkodik, hogy minél szélesebb körben érvényre juttassa a haladás nagy erőforrásait az új rendszerben és teljesíti saját népe iránti magas rendű kötelességét, ugyan­akkor mindent elkövet, hogy eleget tegyen internacionalista kö­telezettségeinek, hozzájáruljon a szocializmus erőinek növelésé­hez, befolyásának és tekinté­lyének világméretű fokozásához, az antiimperialista front győzelméhez. A Román Kommunista Párt követ­kezetesen munkálkodott és munkál­kodik az összes kommunista és munkáspártokkal való együttműkö­dés és szolidaritás fejlesztésén, a kapcsolatok bővítésén, a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal, a szocia­lista és szociáldemokrata pártokkal, a szakszervezeti mozgalmakkal,­­ az összes haladó és demokratikus szer­vezetekkel. Ahhoz, hogy új, tartósabb egység szülessen a kommunista és munkás­­mozgalomban, a pártok kapcsolatait a teljes jogegyenlőség, a belügyek­­be való be nem avatkozás elveire, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra, a marxizmus—leninizmusra kell építeni, ami kölcsönös segítségnyúj­tást és proletár internacionalizmust jelent. Ezeknek az elveknek a ha­tározott érvényesítése a kommunista és munkáspártok közötti kapcsola­tokban lényeges követelménye in­ternacionalista együttműködésünk és szolidaritásunk erősítésének. A vé­leménykülönbségek, az értékelésbeli különbségek természetszerűek, hi­szen a kommunista pártok tevé­kenységének körülményei óriási vál­tozatosságot mutatnak, de ennek nem szabad feszültséget okoznia a pártok közötti kapcsolatokban, nem szabad érintenie a pártok együtt­működését és szolidaritását, hanem megbeszélés útján kell tisztázni őket, párt a párttal, vezetőség a vezetőséggel, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a kölcsönös bizalom szellemében. A kommunista és munkáspártoknak segíteniük kell egymás harcát és munkáját, hogy mindegyikük teljesíthesse kötelessé­geit és szerepét mind saját országa­munkásosztály egységének erősödé­se minden országban, s ugyanakkor a munkásság internacionalista szo­lidaritásának világméretű fejlődése döntő feltétele annak, hogy foko­zódjék a proletariátus és a békéért, a nemzetközi enyhülésért és együtt­működésért síkraszálló többi demok­ratikus és haladó erő, az egész an­­tiimperialista front akcióképessége. Napjainkban újabb és újabb erők szállnak síkra a társadalmi élet ha­ladó szellemű átalakításáért, a nem­zetek közötti egyetértés és együtt­működés új politikájáért. Ezeknek az erőknek a sorába tartozik — a munkásosztály és a kommunista pártok mellett — a parasztság, a középrétegek, az értelmiség, a nők széles tömegei, az ifjú nemzedék. Teljes joggal állíthatjuk, hogy ha a forradalmi, haladó, antiimperia­­lista erők egységesen lépnek fel, döntő mértékben meghatározhatják a fejlődés jelenlegi menetét, meg­hiúsíthatják az imperialista körök uralmi, diktátum és agressziós po­litikáját, kikényszeríthetik a béke, a nemzetek közötti egyetértés és gyümölcsöző együttműködés légkö­rének meghonosítását. Az utóbbi évek világese­ményei maradéktalanul igazol­ták a párt X. kongresszusán és Országos Konferenciáján, a nem­zetközi fejlődés irányzataival, a Ro­mán Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság külpolitikai vonalával kapcsolatban elhangzott vélemények és kijelölt irányvona­lak helyességét. (Hatalmas taps.) A Román Kommunista Párt egész fennállása folyamán a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív osztaga volt; következetes és fáradhatatlan harcosnak bizo­nyult a népek haladás-, szabadság- és béketörekvéseinek megvalósítá­sáért, a szocializmus és a kommu­nizmus ügyéért. Munkásosztályunk pártja megalakulásától kezdve be­csülettel hordozta a világ proletár­jaival, munkástömegeivel való szó­ban, mind pedig nemzetközi téren. Napjainkban így érvényesül a szo­cialista internacionalizmus, a prole­tár internacionalizmus. (Erős taps.) A forradalmi harc új problémáit a jelenlegi, rendkívül komplex törté­nelmi szakasz körülményei között csakis az alkotó marxizmus szelle­mében lehet felvetni. Szükségesnek tartom ez alkalommal is emlékeztet­ni arra, hogy Marx és Engels, a proletariátus nagy tanítómesterei nem egyszer hangsúlyozták: az álta­luk kidolgozott elmélet nem dogma, nem holt betű, hanem vezérfonal a cselekvésben, a társadalmi jelensé­gek elemzésének módszere, a világ­szerte bekövetkező változások meg­értésének módszere, a forradalmi taktika és stratégia megválasztásá­nak módszere. „A materialista mód­szer — mondotta Friedrich Engels — visszájára fordul, ha nem vezér­fonalként használják a történelem tanulmányozásában, hanem kész sablonként, és ehhez alakítják a té­nyeket, a történelmet“. Lenin is fel­lépett a marxizmus gépies, egyfor­ma alkalmazási kísérletei ellen. Hangsúlyozta, hogy a marxizmust így „holt betűvé változtatjuk, meg­fosztjuk eleven szellemétől, aláás­suk elméleti alapelveit — a dialekti­kát, a sokoldalú és ellentmondá­sokkal teli történelmi fejlődés elméletét —, aláássuk a marxiz­mus kapcsolatát a kor gyakor­lati, konkrét kérdéseivel, ame­lyek minden új történelmi fordulat­tal változhatnak“. A romániai mun­kásosztály pártja már megalakulá­sától kezdve, vagyis 80 esztendővel ezelőtt az alkotó marxizmus szelle­mében járt el, amikor politikájának, harci taktikájának és stratégiájá­nak kidolgozásakor egyrészt a tudo­mányos szocializmus általános igaz­ságaiból, másrészt az országunk sajátos valósága konkrét fel­tételeiből, az egész nép érdekei­ből és törekvéseiből indult ki. Ez pedig diadalra vitte a forra­dalmi harcot, a szocializmust Romá­niában ! (Hatalmas, hosszas taps.) Napjainkban, amikor az emberiség fejlődése az országonként változó társadalmi-gazdasági körülmények nagy különbözőségét teremtette lidaritás zászlaját. Az imént egész sor olyan tényt és akciót említet­tem a párt harci múltjából, ame­lyek a román forradalmárokat, szo­cialistákat és kommunistákat átható erőteljes internacionalista szellem­ről, országunk munkásmozgalmának gazdag internacionalista hagyomá­nyairól tanúskodnak. Ez a szellem vörös fonalként vonul végig mun­kásmozgalmunkon , kezdve azzal, hogy a román forradalmárok is ott voltak a Párizsi Kommün barikád­jain, folytatva azokkal a harcok­kal, amelyeket a romániai proletá­rok és társadalmi harcosok fegy­verrel a kezükben vívtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért és a fiatal szovjet ál­lam megvédéséért, egészen a ro­mán kommunistáknak és hazafiak­nak a spanyolországi fasizmus el­len, a franciaországi, belgiumi, ju­goszláviai­ ellenállási mozgalom­ban folytatott küzdelméig, és nem­zetünk összes erőinek részvételéig a nagy csatában, amelyet a Szov­jetunió, az antifasiszta koalícióban részvevő többi hatalom és az eu­rópai haladó és forradalmi erők oldalán, vívott a fasiszta Németor­szág szétzúzásáért. (Hatalmas taps.) Az utóbbi 80 esztendő történelme azt bizonyítja, hogy a romániai munkások pártja, amely megszer­vezte és vezette a proletariátusnak a kizsákmányoló osztályok ellen, a román n­ép érdekeinek és törekvé­seinek megvalósításáért folytatott harcát a világ forradalmi, demok­ratikus és haladó mozgalmának ak­tív különítményeként mindig tanú­jelét adta szolidaritásának és ön­zetlenül támogatta a munkásosztály küzdelmét. Ugyanakkor a román proletariátus és annak politikai pártja minden nagy forradalmi csatájában élvezte más országok osztályerőinek, a munkásosztály töb­bi forradalmi osztagának támoga­tását és szolidaritását, meg, amikor a forradalmi munkás­­mozgalom hatalmas mértékben nö­vekedett és sokrétűen fejlődött, minden egyes pártnak annál inkább arra kell építenie tevékenységét, hogy Marx, Engels és Lenin tudo­mányos elmélete szellemében elmé­­lyülten tanulmányozza minden egyes ország konkrét realitásait, minden egyes nép és történelmi szakasz sajátosságait. Egy párt csak­­­is így lehet valóban annak a mun­kásosztálynak a szószólója, amely­nek soraiból kiemelkedett, annak a népnek a szószólója, amelynek kö­rében tevékenykedik. Csakis így tel­jesítheti sikerrel a szocialista forra­dalom és építés feladatait az illető országban. Éppen ezek az objekív követelmények teszik szükségessé minden egyes párt azon jogának a tiszteletben tartását, hogy maga határozza meg politikai programját, forradalmi harcának stratégiáját és taktikáját, módszereit és formáit. Csakis ezen az alapon lehet biztosí­tani a kommunista és munkáspár­tok új típusú egységét az egész vi­lág munkásosztálya közös célkitű­zéseinek megvalósításáért, a társa­dalom forradalmi átalakításáért, a minden nemzet szabad és független fejlődéséért vívott harcban. (Hatal­mas taps.) A Román Kommunista Párt szi­lárd elhatározása, hogy a jövőben is tevékenyen hozzájárul a pártok közötti kapcsolatok új elveinek az érvényesítéséhez, a kommunista és munkáspártok közötti új, valóban megbonthatatlan egység megterem­téséhez, a proletár internacionaliz­mus elveinek diadalához, a világ összes szocialista, munkás­, demok­ratikus és haladó erői harci egysé­gének erősítéséhez. (Hatalmas, hosz­­szas taps.) Tisztelt elvtársak! A szocialista Románia nemzetközi politikájának fő célkitűzése harcol­ni a jelenkori világ fejlett, haladó eszményeinek megvalósításáért, a népek azon törekvéseinek valóra váltásáért, hogy szabadon éljenek, szabadon és szuverén módon, a béke és az együttműködés légkörében fejlődjenek. Államunk külpolitikájá­ban elsőrendű helyet foglal el az összes szocialista országokkal való barátság, szolidaritás és együttmű­ködés állandó fejlesztése. Vélemé­nyünk szerint napjainkban világvi­szonylatban döntő jelentőségű a szo­cialista államok közötti új típusú kapcsolatok érvényesülése, mint olyan kapcsolatok példaképe, ame­lyek a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen, az egyenlőségen és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtá­son alapszanak, és minden egyes szocialista ország gyors és sokoldalú virágzását szolgálják, s következés­képpen a szocializmus világméretű erejének és tekintélyének a növe­kedését. A szocialista országok internacionalista szolidaritásának e­­reje végső fokon azokból a győzel­mekből fakad, amelyeket minden egyes nép kommunista pártja veze­tésével elér az új társadalmi rend építésében, a haza gazdasági-társa­dalmi fejlesztésében, a szocialista társadalomszervezési mód fölényé­nek gyakorlati érvényesítésében. A szocialista országok szolidaritása és együttműködése nagy jelentőségű mindegyikük haladásának meggyor­sításában, de a szocialista forrada­lom és építés sikere nem lehet más, csak minden egyes ország munkás­­osztálya forradalmi harcának gyü­mölcse, minden egyes nép hősi munkájának, minden egyes kommu­nista párt tevékenységének az ered­ménye. Ilyen szellemben képzeljük el a jövőben is Románia politikájá­nak irányvonalát, ilyen szellemben erősítjük az összes szocialista orszá­gok harci egységét és összeforrottsá­­gát. Országunk nagy jelentőséget tu­lajdonít a fiatal független államok­kal, a fejlődő országokkal való szo­lidaritás és sokoldalú együttműkö­dés fokozásának és bővítésének, minden egyes nép önálló fejlődése meggyorsítása céljából, a nemzeti függetlenség megerősítése céljából, az antiimperialista világfrontnak a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a más népek mindennemű el­nyomása elleni általános harca ér­dekében. Úgyszintén Románia a békés egymás mellett élés szellemé­ben bővíti együttműködési kapcso­latait az összes többi állammal, te­kintet nélkül azok társadalmi rend­szerére , részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban, ami lényeges követelménye mind Románia hala­dásának, mind pedig az együttmű-­­ködés fejlesztésének és a béke erő­sítésének szerte a világon. Románia összes nemzetközi kapcsolatait a nemzeti függetlenség és szuvereni­tásnak, a jogegyenlőségnek a tiszte­letben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozásnak és a kölcsönös előnyöknek az elveire, minden egyes nép önrendelkezési jogára, továbbá az erőszaknak, az erőszakkal való fenyegetőzésnek, a más állammal szembeni mindennemű megfélemlí­tésnek és pressziónak a mellőzésére alapozza. Románia következetesen szorgal­mazza az államközi kapcsolatok po­zitív normalizálási tendenciáit, a nemzetek közötti enyhülés, bizalom és békés együttműködés légkörének a megteremtését. Mint európai or­szágnak természetesen fő törekvése olyan tartós biztonsági és együttmű­ködési rendszert kialakítani a kon­tinensen, amely szavatolja minden nép, minden nemzet számára, hogy szabadon, önállóan, minden külső beavatkozástól és pressziótól mente­sen fejlődjék, védve a más államok részéről jövő bármely agressziótól. Románia abból a tényből indul ki, hogy igazi európai biztonsági rendszert konkrét katonai készült­ségcsökkentési és leszerelési intéz­kedések nélkül nem lehet elképzel­ni. S harcol az ilyen irányú konkrét lépésekért. Abból a tényből kiindul­va, hogy a fegyverkezés terhei sú­lyosan nehezednek az összes népek vállára, hogy a fegyverkezés fenn­tartja újabb pusztító háborúk ve­szélyét, s tekintetbe véve, hogy or­szágunk is kénytelen nemzeti jöve­delmének egy részét védelmi ké­pessége erősítésére fordítani, hatá­rozottan síkraszállunk az általános és teljes leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításá­ért, s elhatározott szándékunk tevé­kenyen részt venni kontinensünk és az egész emberiség e kardinális problémájának megvitatásában és megoldásában. Szorgalmazzuk a Balkán átalakí­tását a béke és az együttműködés nukleárisfegyver-mentes övezetévé, mert meggyőződésünk, hogy ebben az irányban minden haladás jóté­kony befolyással lehet a Balkán és a kontinens légkörére, az enyhülés­re világszerte. Újból kinyilvánítom azt a véleményünket, hogy tárgya-­­lásokat kell kezdeni és konkrét in­tézkedéseket kell kijelölni a balká­ni országok együttműködésének fo­kozására, beleértve e térség bizton­ságának erősítését is. Ebből kiindul­va, úgy véljük, hogy más érdekelt országok is részt vehetnek azoknak a kérdéseknek a megvitatásában, amelyek a Balkán-félszigetnek e­­gyüttműködési és békeövezetté való átalakítására vonatkoznak. A mai körülmények között, ami­kor a béke és a biztonság osztha­tatlan jellegű, következetesen síkra­szállunk a feszültség és a konfliktu­sok összes tűzfészkeinek a felszá­molásáért, azért, hogy széles körű­en alkalmazzák a tárgyalások mód­szerét a vitás kérdések megoldási eszközeként. Szeretném megemlíteni ebből az alkalomból, hogy az eny­hülési politika kibontakozása szem­pontjából nagy jelentősége lehet annak, hogy a napokban teljesen kivonták az Egyesült Államok csa­patait Vietnamból. Ez nagy győzel­met jelent, s jó kezdet lehet a béke és az együttműködés politikájának továbbfejlesztése szempontjából. (Élénk taps.) Meggyőződésünk szerint az embe­riség nagy problémái csak úgy old­hatók meg tartósan és méltányosan, ha az összes — nagy, közepes vagy kis — államok a teljes egyenlőség alapján részt vesznek a nemzetközi életben. Növelni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének, más nem­zetközi szervezeteknek a szerepét korunk élete sokrétű kérdéseinek a megoldásában, valamennyi nemzet fejlődése, a világbéke érdekében. Románia, a többi szocialista or­szággal, a világ haladó erőivel, ösz­­szes népeivel együtt aktívan küzd azért, hogy Földünkön meghonosod­jék a biztonság és az együttműkö­dés légköre, a nemzetek közötti bé­ke. (Hosszan tartó, erős taps.) Tisztelt elvtársak! Amikor a romániai munkásosztály pártja megalakulásának 80. évfor­dulóját ünnepeljük, jogos büszke­séggel elevenítjük fel a román mun­kásosztálynak és forradalmi élcsa­patának hősi útját, a munkásosztály­nak az idők során folytatott dicsősé­ges harcait és nagyszerű győzelmeit, amelyeket a kizsákmányoló osztá­lyokkal, a burzsoá­ földesúri rend­szerrel szembeni összecsapásában, az orzság fasiszta iga alóli felszaba­dításában, a proletár forradalomban és az új, szocialista társadalomnak a haza földjén való felépítésében ért el. Ez a csaknem egy évszázados történelem felbecsülhetetlen forra­dalmi politikai tapasztalat kincses­tárát, gazdag tanulságok és követ­keztetések forrását jelenti, s ez hoz­zásegíti pártunkat ahhoz, hogy be­csülettel teljesítse a szocialista tár­sadalomban napjainkban ráháruló történelmi küldetést, tovább vezesse a népet a kommunista korszak nap­fényes csúcsai felé. Ebben a hónap­ban három jelentős esemény évfor­dulójáról emlékeztünk meg : 125 év­vel ezelőtt jelent meg a Kommunis­ta Kiáltvány, 80 éve alakult meg a munkásosztály politikai pártja, és 25 évvel ezelőtt született meg — új történelmi feltételek között — a munkásosztály egységes pártja. Sze­retném, ha az évfordulók e szeren­csés egybeesése ugyanakkor azt je­lezné, hogy fokozódik a politikai­­ideológiai tevékenység, még inkább érvényre jut Romániában a marxis­ta tanítás örökké eleven jellege, erősödik és fejlődik munkásosztá­lyunk, népünk, a munkásosztály pártjának forradalmi, alkotó szelle­me. (Élénk taps.) A munka és a harc nagyszerű programja áll előttünk, amely meg­nyitja az egész nép haladásának, jó­létének és boldogságának napfényes távlatait. Valamennyiünk kötelessé­ge, hogy minden erőnket latba ves­­sük, mindent megtegyünk a X. kongresszuson és az Országos Párt­konferencián jóváhagyott progra­mok valóra váltásáért, kötelessé­günk az egész nemzet erőfeszítését mozgósítani az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, az ország gazda­sági-társadalmi fejlődésének meg­gyorsításáért. Ettől függ az egész nép anyagi és szellemi jólétének nö­velése, szocialista nemzetünk sza­bad és virágzó életének biztosítása, Románia Szocialista Köztársaság szüntelen virágzása, nemzetközi te­kintélyének növelése, s hogy meg­tisztelő helyet foglaljon el a szocia­lista országok, az egész világ né­pei nagy családjának sorában. (Ha­­talmas, hosszan tartó taps.) Azok­­nak az emlékére, akik lerakták a romániai munkásosztály pártjának az alapjait, életüket áldozták a szo­­cializmus romániai győzelméért, fo­gadjuk meg, hogy mindent megte­szünk a kommunizmus diadaláért Romániában ! (Erőteljes taps : „Ceausea­u-RE?“ — hangzik fel ütemesen.) Meggyőződésem, hogy hős mun­kásosztályunk, szorgalmas és tehet­séges népünk, a kommunisták, az összes dolgozók minden erejüket latba vetik e magasztos célkitűzé­sek megvalósításáért, szocialista ha­zánk nagyszerűségéért és ragyogá­sáért. A kommunizmus zászlaja biztos kezekben van, s ezt a zászlót egyre magasabbra emeljük, a kom­munizmus teljes diadaláig Romá­niában. (Hosszan tartó taps, él­jenzés.) Éljen a Román Kommunista Párt — a romániai munkásosztály 80 évvel ezelőtt létrehozott pártjának közvetlen folytatója —, a román nép vezetője, a szocializmus és a kommunizmus útján ! (Hosszan tartó, erős taps; a jelenlevők üte­mesen kiáltozzák: „Ceaussescu-RKP !".) Éljen a román nép, az új, szo­cialista rendszer hős építője ! (Hosz­­szantartó, hatalmas taps; ütemesen visszhangzik: ,,Ceausescu és a nép“.) Éljen a szocialista országok egy­­sége! Fejlődjenek és számbelileg gyarapodjanak a szocialista orszá­gok ! (Hatalmas taps, éljenzés, ováció.) Éljen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az összes szo­cialista, demokratikus és antiimpe­rialista erők egysége ! (Hosszas, erős taps, ováció, éljenzés.) Éljen a népek közötti béke és együttműködés ! (A jelenlevők, he­lyükről felállva, perceken át tap­solnak; a terem visszhangzik a ha­talmas éljenzéstől. Erőteljesen élte­tik a Román Kommunista Pártot, annak Központi Bizottságát, a párt­főtitkárt, Nicolae Ceaușescu elv­társat.) Az RKP-nak­­ a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nagy antiimperialista front aktív osztagának a harca a szocializmus, a demokrácia és a társadalmi haladás, a népek közötti béke és együttműködés általános ügyéért ÉLENJÁRÓ BRIGÁD Motel Gheorghe mérnökkel, a nagy szerelde vezetőjével beszélge­tünk az irodáidban, mikor belép egy fiatal munkás s azt mondja: — Mérnök elvtárs, bejönnék hol­nap, vasárnap délelőtt, hogy befe­jezzük azt a sorozat­képet, de lenne egy kérésem. Engedje meg, hogy magammal hozzam az öcsémet is. Segítségünkre lenne ... — Az öcséd? Mi a foglalkozása az öcsédnek? — Szakiskolába jár. Harmadéves. Bejönne, azt mondta. Segítene, s egyúttal tanulna, meg minden... — Hozzád. Nem bánom... Duk­a Pavel köszön, és elmegy. De még be sem teszi az ajtót, más­valaki lép be. Egy csoportvezető a festődéből. Jelenti, megbeszélték a dolgot, holnap az egész csoport itt lesz. — Hát ezért mertünk vállalni — fordul felém korábbi kérdésemre vá­laszolva a mérnök, miután a cso­portvezető is elment —, hogy 60 gé­pet szerelünk össze terven felül az idén és 20 nappal a határidő előtt fejezzük be export tervünket. Ezért ígértük, mert az emberek maguk is vállalnak és nap mint nap többet, jobban dolgoznak. Most is egyszer szóltam a részlegen, van egy nagy sorozat­kép, jó lenne ha hamarabb befejeznénk. Alig jöttem fel az iro­dába, már jelentkeznek. Odalenn a részlegen, Fekete György szerelő brigádjánál állunk meg. Két sor gép, vagy húsz össze­sen, mindegyik mellett két szerelő. Fölöttük a daru motortesteket cipel s enged le vigyázva, hogy a szere­lő pontosan a helyére puszithassa. Vertikális fúrógépek. Most kezdem csak megérteni, mit jelent az, amit a tervezők, a prototípus-szerelők és a szerelde vezetője mondott. Mo­dern vonalak, kellemes geometriai formák, nagyobb technicitás, na­gyobb pontosság... A megmunkálók, szerelők, nagy érdeklődéssel fogadták, mert a gyártásánál új eljárásokat alkal­maztak, amely meggyorsítja, meg­könnyíti a munkát. A Fekete bri­gád például az idén legalább 40— 50 géppel többet fog összeszerelni, mint tavaly. Ezt mutatja az a ter­melési ütem, ami az év első két hónapjában kialakult. S ez nemcsak a brigádra, de az egész üzemre áll. Az Infrafiréa gyár, az év első két hónapjában 7,5 millió lej értékű terméket való­sított meg terven felül. De még en­nél is többet mond, hogy az emlí­tett időszak termelése 60 százalék­kal nagyobb, mint a múlt év ha­sonló időszakában volt. De az új gyártási eljárások mel­lett javult a munkafegyelem is. A brigádban nem látni csellengőket, alkatrész vagy szerszámkeresőket, mindenki gépe mellett áll, végzi a munkáját. Különben az is a brigád vállalásai közé tartozik, hogy 0,5 százalékkal javítják az idén a mun­kaidő kihasználását, a tavalyhoz képest. Pedig ebben a brigádban tavaly sem voltak problémák, sőt versenyre hívták a szerelde többi brigádját. Hogy nézne ki az, ha a kezdeményezők nem lennének az első helyen, vagy legalábbis az első helyezettek között? Kovács N. Erzsébet GYORSULÓ IDŐ A SZERSZÁMGÉPGYÁRBAN DÍSZELŐADÁS Az ünnepi gyűlést követő díszelő­adás nagyhatású művészi eszközök­kel, a nép évszázados nemzeti és társadalmi felszabadítási harcából ihletet merítő versekkel és dalokkal elevenítette fel a romániai munkás­­osztály politikai pártja nyolc évtize­des dicsőséges útjának kimagasló mozzanatait. Felhangzanak a „Glorie fie, par­tid“ dal akkordjai, vers juttatja ki­fejezésre a párt erős, megbonthatat­lan kapcsolatát az ősi földdel, a néppel, egész történelmünkkel. Az előadás következő számának címe „Pagini de istorie, pagini de eroism din anii 1821—1921“, amely megeleveníti 1921. május 8-át, a tör­ténelmi eseményt, amikor megala­kult a Román Kommunista Párt, a forradalmi és munkásmozgalom legjobb hagyományainak folytatója. Nagyhatású verssorok, megkapó ké­pek szemléltetik a Román Kommu­nista Párt elevenen élő, hősies tör­ténetét. A „Parifi inainte, tovarosi“ forradalmi dal felemelő akkordjai közben felelevenítik a fegyveres fel­kelést, a felszabadulás napját, ami­kor a pártvezette nép lefektette ha­zánk újkori történetének alapjait. Az előadás befejező része a ro­mán népnek a párt vezetésével az 1944—1973-as időszakban elért nagy eredményeit tükrözte. Neves művé­szek és szólisták versben és dalban szólaltatták meg az elmúlt évtized ragyogó eredményeit, s közben film­szalagról részletek elevenedtek fel országunk román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozóinak a munkában és a közös eszmények­ben összeforrt lelkes tevékenységé­ről, amely a X. kongresszus prog­ramjának, az Országos Pártkonfe­rencia határozatainak megvalósítá­sáért, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom hazai megteremté­séért folyik. Megható dalokban és versekben jut kifejezésre a párt és a dolgozó tö­megek erős kapcsolata, a nép meg­bonthatatlan egysége a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül, aki több mint 40 éves forradalmi tevékenységével, tetteivel a néphez kötötte életét. A vetített képek népünknek az ötéves terv határidő előtti teljesíté­séért folytatott fáradhatatlan mun­káját tükrözik, grandiózus ipari tájak jelennek meg, a mai falu képei, mozzanatok a pártfőtitkárnak az évek folyamán országszerte tett lá­togatásairól, a dolgozókkal történt találkozóiról, s közben a teremben felhangzik a vers, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs az Országos Párt­konferencián tartott jelentésében mondott el: Az egész román föld egy nagy ünnepre ébredt. Szeretett párt — himnuszával a nép téged köszönt, Zászlód alatt megyünk a Nap felé — a fénynek. Hogy megteremtsük szebb és boldogabb jövőnk. ■ . . . . . j t Ti, kiket az ország kommunista tanácsába választottak — nektek az egész nép bizalmat szavazott. Gondoljatok bátran a tágas láthatárra. Hogy nemzetünk győztesen elérje — a kommunista holnapot. Az élményszerű előadás kifejezés­re juttatja mindazt, amit népünk hős munkásosztályunknak, a dicső­séges kommunista pártnak köszön­het, amely szélesre tárta az utat a szocialista román nemzet legfor­róbb törekvéseinek megvalósulása felé. Az előadás a hatalmas lelkesedés légkörében ér véget. Az összes művészek, akik az elő­adásban közreműködtek, megjelen­nek a színpadon és a közönséggel együtt eléneklik az Internacionálét, a világ munkásosztályának harci himnuszát. A művészeknek, az elismerés jele­ként virágot adnak át a párt- és az államvezetőség részéről. (Folytatás az 1. oldalról) bölcs vezetésével tovább visz­­szük a munkásosztály, a hazai forradalmi mozgalom dicső ha­gyományait Románia kommu­nista jövője felé, valóra váltjuk azokat a ragyogó eszményeket, a­­melyekért nemzetünk legjobb fiai harcoltak és életüket adták“. Ezután lelkes taps és éljenzés közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnö­ke. A párt főtitkárának átfogó beszédét nagy érdeklődéssel hall­gatták meg a gyűlés részvevői, rádió- és televízióállomásaink út­ján pedig az egész ország sok­millió lakosa. A gyűlés részvevői számtalan­szor erőteljesen megtapsolták Nicolae Ceausescu elvtárs beszé­dét, ezt a rendkívüli elméleti és gyakorlati értékű dokumentumot, amely tudományos és mélyen­­szántó elemzését adja a romá­niai munkásmozgalom történe­tének, a munkásosztály, az egész nép által a Román Kommunis­ta Párt vezetésével vívott forra­dalmi harcnak az egységért, a társadalmi és nemzeti felszaba­dulásért, a szocialista társada­lom hazai megteremtéséért. Az ünnepi gyűlés befejezé­seként szólásra emelkedett Ghe­­orghe Cioaru elvtárs és a követ­kezőket mondotta: „Biztosít­juk önt, főtitkár elvtárs, hogy az ön által kifejtett eszmék és azok a meleg buzdítások, ame­lyeket erről a szónoki emelvény­ről hozzánk intézett, erőteljes ösztönzés számunkra, hogy min­den erőnkkel méltók legyünk népünk dicsőséges történelmé­hez, hogy fáradságot nem kímél­ve megteremtsük szocialista nemzetünk egyre ragyogóbb jö­vőjét, növeljük hozzájárulásun­kat hazánk — a szocialista Ro­mánia — haladásához és felvi­rágoztatásához". A gyűlés határtalan lelkese­dés légkörében ér véget. Lelkes éljenzés és ováció visszhangzik. Éltetik a pártot és annak főtit­kárát, szocialista hazánkat. Az ünnepi gyűlés részvevői kifeje­zik azt az elhatározásukat, hogy folytatják elődeik művét, hősi munkásosztályunk, népünk for­radalmi harcának nagy vívmá­nyait, fáradhatatlan energiával és kommunista lelkesedéssel dol­goznak a párt és az állam mar­xista-leninista bel- és külpoliti­kájának megvalósításáért, a X. kongresszus és az Országos Kon­ferencia határozatainak, a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtése ragyogó programjának valóra váltásáért. Ünnepi gyűlés a fővárosban 1973. ÁPRILIS 1, VASÁRNAP

Next