Előre, 1973. június (27. évfolyam, 7951-7976. szám)

1973-06-01 / 7951. szám

ELŐRE 4. oldal KÖZÉLETI HÍREK Visszaérkezett a fővárosba Romá­nia Szocialista Köztársaság küldött­sége, amely Miron Constantinescu elvtárs, az Államtanács alelnöke Gere Mihály, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának titkára fogad­ta a Magyar Népköztársaság Haza­fias Népfrontjának küldöttségét, a­­mely Molnár Béla, az Országos Ta­nács titkára vezetésével a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsá­nak meghívására látogatást tett ha­zánkban. A baráti légkörben lefolyt meg­beszélésen részt vett Tamara Do­­brin, az Országos Tanács alelnöke és Nestor Ignat, a Szocialista Egy­ Megkezdte munkáját a főváros­ban a Bányászok Nemzetközi Szak­­szervezeti Szövetsége Vezető Bi­zottságának ülésszaka. Részt vesz­nek Bulgária NK, a Csehszlovák vezetésével részt vett Argentina Köztársaság új elnökének ünnepé­lyes beiktatásán. Légfront Országos Tanácsa Végre­hajtó Bürójának tagja. Jelen volt Gerlán László, a Ma­gyar NK bukaresti nagykövetségé­nek tanácsosa. A Magyar NK bukaresti nagykö­vetsége koktélt adott a küldöttség látogatása alkalmából. Elutazásakor az Otopeni repülő­téren a küldöttséget Tamara Dobrin, Nestor Ignat, a Szocialista Egység­front Országos Tanácsának több ak­tivistája búcsúztatta. Jelen voltak a Magyar NK buka­resti nagykövetségének képviselői, SZK, Ciprus, Kongó,­ Franciaország, a Német DK, India, Olaszország, a Lengyel NK, Románia, a Szovjet­unió és a Magyar NK szakszerveze--­ ti küldöttei, valamint a Szakszerve­zeti Világszövetség képviselője. Napirenden szerepel a Bányászok Nemzetközi Szakszervezeti Szövet­ségének harca a gazdasági és szo­ciális követelésekért, a munkabiz­tonság és a bányabiztonság javítá­sáért, a szövetség felkészülése a Szakszervezeti Világszövetség VIII. kongresszusára, valamint a Nemzet­közi Munkaügyi Iroda szakbizottsá­gainak soron levő összejöveteleire, végül a szövetség jövő évi jubileu-Erwin Wickert, Németország SZK bukaresti nagykövete fogadást adott Németország Szövetségi Köztársa­ság parlamenti küldöttségének tisz­teletére, amely Annemarie Renger, a Bundestag elnöke vezetésével lá­togatást tesz hazánkban. Részt vett Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Maria Groza, Ilie Murgulescu, Gheorghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei, Con­stantin Statescu, az Államtanács titkára, miniszterek, nagy nemzetgyű­lési állandó bizottságok elnökei. Úgyszintén részt vett Cristofor Si­­mionescu, a Románia—Németország SZK Baráti Parlamenti Csoport el­nöke, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Vasile Gliga külügyminisz­tának (25. évforduló) az előkészí­tésével kapcsolatos munka- és in­tézkedési terv. Jan Les, a szövetség elnöke kö­szönetet mondott a meleg fogadta­tásért, és hangsúlyozta, hogy a bá­nyászok világszerte megkülönbözte­tett érdeklődéssel kísérik a romá­niai bányászok és többi dolgozó ki­emelkedő eredményeit. Jan Les to­vábbi sok sikert kívánt a román nép szocialista­­építőmunkájához. ter-helyettes, központi intézmények képviselői, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, vallás­felekezeti vezetők, újságírók. Jelen voltak Romániában akkre­ditált diplomáciai képviseletek ve­zetői és a diplomáciai testület más tagjai. Németország Szövetségi Köztársa­ság parlamenti küldöttsége, élén Annemarie Rengerrel, a Bundestag elnökével folytatta észak-moldovai utazását. Először megtekintették a Gura Humorului-i Néprajzi Múzeumot, majd a voroneji, moldovițai és suce­­vițai műemlékeket. A parlamenti csoport visszatért a fővárosba. ★ (Folytatás az 1. oldalról) pedig a Pionírszervezet Országos Tanácsának elnöke, nevelés- és ok­tatásügyi miniszterhelyettes látja el Tevékenységének első negyed­­századában, az UNICEF hathatós közreműködése 120-nál is több afri­kai, dél-amerikai, ázsiai, európai ország 700 millió gyermekének éle­tében éreztette jótékony hatását Ennek érzékeltetésére álljanak itt a következő számadatok : az UNI­CEF közreműködésével 45 ország­ban 214 tej­kezelő üzem épült , 112 országban a falusi gyermekek or­vosi ellátására 12 000 egészségügyi központ és 38 000 gyermekvédelmi­orvosi részleg létesült. Az UNICEF- program előirányozza pedagógusok és egészségügyi szakkáderek kép­zését, iskolák építését és tanszerrel történő ellátását. Az állandó segélyprogram meg­­valósítása mellett, az UNICEF rend­kívüli gyorssegélyt nyújt­ minden esetben, amikor árvizek, földrengés, járványos betegségek vagy más okok miatt ez szükséges. Szinte nincs olyan szakasza egy évnek, amikor a nemzetközi gyermekse­gély alaptól ne érkezne az arra rá­szorultakhoz takaró, gyermekruha, élelem, gyógyszer, hogy csak a legfontosabbakat említsem, így pél­dául, a háború utáni aszályos években, vagy a közelmúltban, a­z országos árvizek napjaiban, ha­zánk gyermekei is hathatós segít­séget kaptak az UNICEF részéről. Természetesen, mindehhez pénz kell, nagyon sok pénz ! Az ENSZ tagállamai önként vállalt összegek­kel járulnak hozzá a segélyalap­hoz Mindez azonban távolról sem elég. Egy jelentés szerzői megálla­pítják, hogy két darab modern bombázó repülőgép ára elegendő lenne a világszerte tuberkulózistól fenyegetett 226 millió gyermek vé­dőoltására. Ugyanakkor­­ jegy­zik meg keserű szájízzel az idézett jelentés szerzői — az UNICEF évi bevételei a világ fegyverkezési költségeinek két órányi időre ese­dékes hányadát sem érik el . A segély tehát szükséges. Nem oldja meg ugyan a bajokat, nem befolyásolhatja azok okainak megszüntetését, de sokat enyhíthet a szenvedésen, nélkülözésen, beteg­ségen és tudatlanságon. A gyökeres megoldást a háborúk és háborús hangulat megszüntetése, a fegyverkezési hajsza csökkenté­se és fokozatos felszámolása, a gazdaságilag és társadalmilag el­maradt országok nemzetközi össze­fogással történő talpraállítása je­lentené. F­enti elgondolás vezérli pár­­tunk és kormányunk minden­­L­­v olyan nemzetközi kezdemé­nyezését, amely a világ békéjének, a népek közötti megértés és barát­ság ügyének előmozdítását céloz­za. Ismeretes, hogy az ENSZ-ben és a világszervezet egyes bizottsá­gaiban hazánk képviselői több al­kalommal is sürgették olyan intéz­kedések jóváhagyását, amelyek az ifjúság és a gyermek fokozottabb védelmét, a béke és testvériség szellemében történő nevelés meg­­valósítását szolgálják. Ennek nyo­mán több nemzetközi dokumentum is született, amelyek közül különö­sen figyelemre méltó az 1965 de­cemberében elfogadott ENSZ-nyi­­latkozat az ifjúság neveléséről. Az UNICEF Romániai Országos Bizottsága ennek a külpolitikának jegyében és szellemében fejti ki munkásságát. A Pionírszervezet ré­széről kapott hathatós erkölcsi és szervezési támogatásnak köszönhe­tően, szerte az országban széleskö­rű mozgalom bontakozott ki a gyer­mekek és szüleik körében, amely szilárd tömegalapot nyújt a Bizott­ság munkájához. A pioníregységekben és oszta­gokban, a Pionírpalotában és pio­nírházakban, valamint a számos is­kolában létrehozott „UNICEF-bará­­ti körök" filmvetítéseken, diafilmes előadásokon és fényképkiállításo­kon ismertetik az UNICEF nemzet­közi tevékenységének célját és eredményeit, a nemrég gyarmati sorban sínylődő országok gyerme­keinek életét. Hazánk gyermekei több százezer UNICEF-képeslapot adtak el, ugyanakkor a növény­­gyűjtésből, üveg- és hulladékpapír gyűjtéséből, műsoros ünnepélyek és más akciók szervezéséből szár­mazó jövedelmeiket befizették az UNICEF-alap számlájára. Széleskörű, igen kedvező nemzet­közi visszhangot váltott ki a Romá­niai Országos Bizottság kezdemé­nyezése, amelynek keretében ha­zánk gyermekei különböző népmű­vészeti tárgyakat, játékokat, színes rajzokat készítenek, amelyeket kü­lönböző országokban rendezett vá­sárokon értékesítenek, a bevétel pedig átmegy a nemzetközi gyer­meksegély számlájára. Mindez szemléletesen bizonyítja az UNICEF Romániai Országos Bi­zottságának hozzájárulását a nem­zetközi segélyalap gyarapításához. Számunkra azonban ennél sokkal fontosabb mindaz, amit a gyerme­kek nevelésében, a nemzetköziség, a humanizmus és baráti összefogás szellemének kialakításában magunk elé tűztünk, amit megvalósítottunk, és amit ezen a téren a jövőben tenni szándékozunk. Amikor a gyer­mek nemcsak tudomásul veszi, hogy a Föld egyes részein gyer­­mektársai segítségre szorulnak, hanem tesz is valamit, dolgozik is azért, hogy a rászorultakon segít­sen, a legnemesebb internacionalis­ta hagyományok részesévé és tevé­keny művelőjévé válik. Mindezt a nevelés nagy sikereként és biztató ígéreteként könyvelhetjük el. Országos Bizottságunk az UNICEF egyes európai rendezvényein több alkalommal is kifejezésre juttatta a szervezet nevelő funkcióiról alko­tott álláspontját és ez kedvező visszhangra is talált. Nem kielégítő ugyanis, ha az UNICEF csupán gyűjt és szétoszt. Alapvető feladata természetesen ez, és sokáig ez is marad. De ezen túlmenően, a béke és barátság szellemében történő nevelés gondolatának terjesztése és cselekedtető megvalósítása min­denütt, függetlenül az egyes or­szágok gazdag vagy szegény vol­tától, ugyanilyen fontos feladat. Il­letve­­ az anyagi segély szükséges­ségének remélhető csökkenése ará­nyában, egyre inkább növekszik a nevelési funkció jelentősége. A béke megteremtésében és állandó­sításában a nevelés szerepe közis­mert. Ugyanakkor számos jel fi­gyelmeztet arra is, hogy egyes or­szágokban, talán éppen a leggaz­dagabbakban, a nevelés hovato­vább a gyermekvédelem nélkülöz­hetetlen eszközévé lép elő ! A Nemzetközi Gyermeknap te­hát számunkra sem lehet csu­pán a játék, a gyermekma­jális, a léggömb-eregetés és a rendkívüli fagylaltfogyasztás ün­nepe. Felelősségünk és részünk van a kor és az emberi társadalom gondjaiban és örömeiben, hiszen ebben a korban és ebben az em­beri társadalomban élünk ; ennek jövője és alakulása nagymértékben meghatározza a mi jövőnk alakulá­sát is. A magunkéi mellett, a világ min­den gyermekének gondja és öröme a mi személyes gondunk és örö­münk is ! ÖRÖMÜNK ÉS GONDUNK-A GYERMEK (Simon József felvétele) SPORT • SPORT • SPORT • SPORT KEZDŐDIK AZ ÖKÖLVÍVÓ EB A belgrádi Pionír sportcsarnok­ban ma kezdődik a kontinens legjobb ökölvívóinak nagy sereg­szemléje, az Európa-bajnokság. A küzdelmekre 22 ország mintegy 180 ökölvívója nevezett, teljes csapattal vesz részt, azaz minden súlycso­portban indít versenyzőt a Szov­jetunió, Bulgária, Törökország, az NDK, Magyarország, Lengyelország és a házigazda Jugoszlávia. Szak­értők véleménye szerint, az idei EB az őrségváltás jegyében zajlik le: az országos szövetségek alaposan megfiatalított csapatokat neveztek, elsősorban azokat, akik szóba jö­hetnek az 1976. évi montreáli olim­pián. Ennek következtében a ju­goszláv fővárosban csak két 1971-es Európa-bajnok lesz jelen: az NDK- beli Beyer és a jugoszláv Pavlov. A fiatalok tömeges jelenléte nem csökkenti, inkább emeli a rendez­vény iránti érdeklődést. Néhány nagy favorit kivételével nem lesz­nek biztosnak ígérkező esélyesek, a hangsúly a fiatalokon lesz, akiknek itt kell bizonyítaniuk, meghálálniuk a válogatók bizalmát. Egyébként az érdeklődésre jellemző, hogy nincs már jegy egyetlen napra sem, az első összecsapásoktól a döntő nap­jáig a siker biztosított: telt ház mellett zajlanak majd a küzdelmek. A keményöklű legények sorában ott lesznek a román ökölvívók is. Az elmúlt évek során ökölvívóink számos sikert arattak, a legnagyob­bat 1969-ben, a bukaresti EB-n, amikor Constantin Ciucu, Aurel Dumitrescu, Calistrat Cujov és Ion Alexe révén négy aranyérmet sze­reztek. 1971-ben, bár nem került fel egyikük sem a dobogó legmagasabb fokára, kilencen jutottak éremhez, négyen másodikok lettek. Belgrádban, a 20. Európa-bajnok­­ságon tíz ökölvívó képviseli ha­zánk színeit. A súlycsoportok sor­rendjében: Stefan Baiatu, Constan­tin Gruiescu, Mircea Toni, Gabriel Pomescu, Simion Cujov, Paul Dob­­rescu, Alexandra Popa, Sandu Ti­­rilä, Alec Nastac és Ion Alexe. Félnehézsúlyban nem indítunk ver­senyzőt. A televíziós közvetítések jóvoltá­ból a negyeddöntőktől a hazai szurkolók is figyelemmel követhe­tik az eseményeket: június 5-én és 6-án, kedden és szerdán 15.30 és 22.30 órától a negyeddöntőket, 7-én, csütörtökön 15.30 és 22.50 órától az elődöntőket, június 9-én, szomba­ton 19.00 és 22.30 órától a döntőket. LABDARÚGÓ HÍRADÓ A ROMÁNIA KUPA TORNA legutóbbi fordulója során a legjobb nyolc közé jutásért mérkőztek a versenyben maradt csapatok. A ki­írásnak megfelelően semleges pá­lyán játszották le a találkozókat, az alsóbb kategóriájú csapatok A-osztályú együttesek ellen léptek pályára. A meglepetések természet­­esen nem maradtak el: újabb hat elsőosztályú csapat mondott búcsút a rendezvénynek, a negyeddöntőbe jutott viszont két B- és egy C-osz­­tályú együttes! A meglepetések sorában első he­lyen áll a Bukaresti Dinamo vere­sége a C-osztályú Galati-i Construc­tor­ csapatától. A bajnoki cím egyik várományosa kissé elbizako­dottan lépett pályára, a galafi-i gárda azonban nem kegyelmezett a könnyelműsködőknek. Bár a Dina­mo támadott többet, a Constructo­­ral ellentámadásokkal válaszolt és a 81. percben megszerezte a veze­tést, s ezzel a továbbjutást. Tisztességesebb körülmények kö­zött búcsúzott a Kolozsvári CFR a Rm. Vilcea a Chimia elleni találko­zóján. A mérkőzés viszonylag élve­zetes küzdelmet hozott, a Chimia lelkesebben harcolt, jobb összjáté­­kával megérdemelten nyert. Ismét a legjobb nyolc közé ju­tott a Bukaresti Metálul, s ezzel megnőttek az esélyei, hogy esetleg a döntőben szerepelhessen. Ellenfe­le, az UTA komolyan vette a talál­kozót. Eredmények (a kiemelt csapatok továbbjutottak): PETROLUL — FC Galati 2:1; GALAtI-I CONSTRUC­­TORUL — Bukaresti Dinamo 1:0; STEAUA — Petrozsényi Stiinta 4:1; RM. VILCEAI CHIMIA — Kolozs­vári CFR 1:0; BUKARESTI META­­LUL — UTA 1:1 (0:0, 1:1); FC AR­GES — FC Constanta 2:1; KO­LOZSVÁRI universitatea — Sportul studentesc 5:4; BACAUI SC — Bukaresti Rapid 2:1. AZ AJAX HARMADSZORIa Belgrádban zsúfolt lelátók — mintegy 100 000 néző — előtt ját­szották le a 18. BEK-döntőt az Ajax Amszterdam és a Juventus csapatai között. A győzelmet, Rep góljával, az Ajax szerezte meg, s ezzel sorrendben harmadszor jutott a serleg birtokába. A találkozó, bár nem emelkedett különösebb színvonalra, végig jó­iramú küzdelmet hozott. Szakkörök­ben biztos holland győzelmet vár­tak, a pályán azonban másképp alakultak az erőviszonyok. Az Ajax csak az első félórában játszott fé­lelmetes híréhez méltóan. Rep már az 5. percben megszerezte csapatá­nak a vezetést, ekkor még kevesen gondolták, hogy ez lesz a mérkő­zés egyetlen gólja. Félóra után szemmel láthatóan az iram csök­kentésére törekedtek a holland já­tékosok, ami részben sikerült, csak mivel az olasz bajnok nem várt hévvel rohamozott, s többször ko­moly veszélyben forgott Stuy ka­puja. Szünet után tovább erősödött a Juventus nyomása, az Ajax vé­delme azonban már magára talált és a sorozatos támadó akciók elle­nére az olaszok nem voltak túlsá­gosan veszélyesek. A kapu előtti te­ret a holland védők uralták, sőt a másik oldalon néhány alkalommal a szerencse mentette meg Zóff ka­pust a góltól. Mégis az Ajax csa­pata fáradtnak tűnt. A játékosok a megengedettnél többet hibáztak, nem voltak elég robbanékonyak, csupán a védők emelkedtek ki biz­tos szereléseikkel. A találkozó után elhangzott az a vélemény, hogy Kovács István tanítványai fő­leg nagyobb játéktapasztalatuknak, kiforrottságuknak köszönhetően nyertek. Kritikus pillanatokban sem vesztették el a fejüket, mindent egybevetve, gyengébb formában is, nem mindennapi klasszisukat iga­zolták. A Juventus emelt fővel vonulha­tott le a pályáról. A játékosok min­dent megtettek a siker érdekében, de hiányzott belőlük a higgadtság, a megfontoltság, emiatt ártalmat­lan tűzijátékra futotta csak erejük­ből a holland kapu előtt. Mégis, az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb döntőjét vívták a belgrádi sta­dionban. Móra László PÁRTUNK POLITIKÁJÁNAK SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) kiállítási termekből, jelenlétük nyo­maival nemcsak az utcákon és köz­tereken, de az ipari termelésben és mindenütt, lépten-nyomon találkoz­hatunk. Magától értetődő, hogy a szocialista társadalomban a művészek szerepét, a megvalósítá­sokat, sikereket é­s nem kevésbé a továbbhaladás irányait csakis ebből az összefüggésből kiindulva ítélhet­jük, illetve határozhatjuk meg. Természetének lényegéből követ­kezően a szocialista társadalom még fokozottabban igényli a művészek közreműködését, hiszen a „fogyasz­tói“ társadalomtól eltérően nem az anyagi javak halmozására neveli polgárait, hanem az emberi lényeg kiteljesítését a méltányosság és a harmónia elveitől áthatott, magas­rendű kulturális igényekkel rendel­kező emberi közösség kialakítását tekinti céljának Ennek a szellemi­ségnek a kimunkálásán csakis egy olyan művészet dolgozhat ered­ménnyel, amely a legszélesebb kö­zönséghez kíván szólni, s amely híven tükrözi az emberiség vele­született, szebbre, jobbra törekvését. Ahhoz azonban, hogy a művész ezeket az eszméket konkrét, adek­­vát kifejezési formákban jelenít­hesse meg, vagyis hogy a társadal­mi mozgást, fejlődést meghatározó, lényegi tendenciáiból inspirálódhas­­sék, mindkét lábbal a mai valóság — mai valóságunk talaján kell állnia. Pártunk IX. és X. Kongresszusá­nak dokumentumai — olvassuk a tézisekben — nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy a romániai képző­­művészeti mozgalom leküzdhesse a korábbi gyakorlatban megmutatko­zó ideológiai tévedéseket. Sikerült felszámolni a nemzeti hagyományo­kat lebecsülő, a romániai konkrét viszonyokat figyelmen kívül hagyó, s a művészi alkotás specifikumait semmibevevő, az alkotói fantáziát és kifejezőkészséget szűkös sablo­nokba kényszerítő nézeteket. Azóta a marxista-leninista ideológia ké­pezte egységes platformról kibonta­kozó romániai képzőművészet a tartalmi és stiláris gazdagodás mér­földköveivel jelzett, hosszú utat tett meg. Az időközben megszületett műalkotások legjelentősebbjein sok­rétűbben, elmélyültebben , általá­nosabb érvénnyel tükröződik a mo­dern, mai ember, s a mi társadal­mi valóságunk problematikája. A hagyományos művészeti ágazatok — a szobrászat, a festészet és a grafika — mellett látványos fejlő­désen mentek át azok az újabb ke­letű képzőművészeti ágazatok, me­lyek révén a képzőművészet hatha­tósan beintegrálódik a mindennapi környezetbe, az urbanisztikába, az ipari termelő tevékenységbe. Az idősebb nemzedék mellé alko­tói erőben felzárkózó középnemze­déknek, s a tehetséges fiatalok va­lóságos hadának köszönhetően, rendkívüli módon felpezsdült a kiállítási élet. Nemcsak hogy több kiállítás nyílt, de egyre emelkedő­ben van az átlagszínvonal, s dife­­renciáltabbá válhatott a kiállításpo­litika. Több olyan nagyszabású ki­állításra is sor került, melyeken a művészek tanúságot tettek amellett, hogy milyen eredményesen képesek kortársi megközelítéssel hozzá­nyúlni a legfontosabb társadalmi­politikai témákhoz. Azok a kollek­tív kiállítások, amelyek a X. párt­­kongresszus, pártunk fennállásának ötvenedik évfordulója, a Román Kommunista Párt Országos Kon­ferenciája, a Köztársaság kikiáltá­sának huszonötödik évfordulója tiszteletére nyíltak meg, híven fejezték ki képzőművészeinknek a pártpolitika megvalósítására irá­nyuló törekvéseit. Ezeken a kiállíta­­tásokon, s a többi országos kiállí­táson jelentős súllyal szerepeltek az ország minden táján élő és dol­gozó képzőművészek, a románok mellett magyar és más nemzetiségű alkotók is A főváros azonban nem­csak ilyen alkalmakkor tárta a korábbinál nyíltabbra kapuit a más városokban dolgozó képzőművészek előtt. A Képzőművész Szövetség kiemelésre méltó akciói között fel­tétlenül említést érdemelnek azok a kiállítások, melyeket a Szövetség helyi fiókjai rendeztek meg Buka­restben a lehető legjobb körülmé­nyek közepette, a művészeti közvé­lemény és a sajtó érdeklődésének homlokterében. De nemcsak az ország határain belül vált élénkebbé a művészi ér­tékek áramlása Az utóbbi években számos hazai műalkotás jutott el csoport vagy egyéni kiállítás kereté­ben külföldre. A romániai képző­művészek — közöttük számos romá­niai magyar, német és más nemze­tiségű művész — szép számban vettek részt nagymúltú külföldi biennálékon és más jelentős nem­zetközi rendezvényeken. A Képző­művész Szövetség még intenzívebb kapcsolatokat épített ki a szomszé­dos és nem szomszédos szocialista országok megfelelő szövetségeivel, valamint más országok képzőművé­szeti fórumaival, s ilyenformán a romániai képzőművészek számára bőven nyílt alkalom, hogy öregbít­hessék hazánk nemzetközi hírnevét és aktív részesei lehessenek a népek közeledését szolgáló folyamatnak. Bekapcsolódásunk, jelenlétünk a nemzetközi képzőművészeti életben, a mi számunkra is haszonnal jár — állapítják meg a tézisek­­— hi­szen hazai szocialista képzőművé­szetünk szüntelenül fel kell hogy vegye a versenyt mindazzal, ami a legelőremutatóbb, ami a leghaladóbb világviszonylatban, a mai modern művészet terén. Pártunk társadalomfejlesztési po­litikájával teljes összhangban, a Képzőművész Szövetség is lépése­ket tett annak érdekében, hogy szervezeti keretek megteremtésével is elősegítse a vidéki képzőművé­szeti élet kibontakozását. E tekintet­ben tulajdonképpen egy már rég­óta érvényes realitást szentesítettek. Bármily jelentős szerepet játszott és játszik ma is a főváros a hazai képzőművészeti életben, a kortárs romániai képzőművészetről a tel­jesség igényével szólni az olyan régi hagyományokkal rendelkező városok, mint Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya, Iași képzőművészeti életének figyelmen kívül hagyásá­val, már régóta nem lehet. A hely­zet azonban folyamatosan tovább változik. Négy évvel ezelőtt a Szö­vetség már 15 fiókintézményt tar­tott fenn különböző vidéki városok­ban. Azóta a fiókok száma tizen­hatra gyarapodott, s további tizen­egy helységben — Pitesti-en, Târ­­govistén, Buzauban, Bacauban, Piatra Neamtén, Suceaván, Déván, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron és Lugoson hoztak létre úgynevezett képzőművészeti köröket, többnyire a közép és a legfiatalabb generációhoz tartozó, s jobbára az utóbbi évtizedekben ott letelepedett képzőművészek munkásságának irányítása végett. Nem kevésbé ér­dekes és szemléletes adat az is, hogy a Szövetség 541 tagja, a teljes tagság több mint egyharmada, él „vidéken“, s az ország 39 megyéjé­ből 27 megyében élnek szövetségi tagsággal bíró képzőművészek. Az utóbbi években jelentős mértékben javultak a feltételek, melyek között a főváros határain túl élő művészek dolgoznak. Sokhelyütt terveztek és terveznek, illetve építettek korszerű műtermeket. Az egyes szövetségi fiókok és körök között élénk kapcsolat ala­kult ki. Különösen gyakoriak vol­tak a vendégkiállítások és rendez­vény­cserék Nagybányán, Szeben­­ben, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Aradon. Emlékezetes kiállítással szerepeltek Bukarestben a kolozs­vári, temesvári, brassói, iasi-i, ma­rosvásárhelyi művészek. Mindezek a megvalósítások arra vallanak, hogy a mai romániai képzőművészet összességében a har­monikus fejlődés korszakát éli, s hogy képzőművészeti mozgalmunk méltóképpen veszi ki részét abból a nagy kollektív erőfeszítésből, amelyre egész népünk vállalkozott a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése végett. Nem lennénk hűek azonban a társadal­mi-politikai gyakorlatunkat olyany­­nyira jellemző kritikai és önkritikai szellemhez — hagsúlyozzák a tézi­sek — ha nem néznénk szembe azokkal a jelenségekkel melyek mindemellett fékezőleg hatnak fej­lődésünkre, ha nem keresnénk az okokat, melyek következtében elég gyakran születnek gyenge munkák, s térhez jutnak a ködös nézetek. Nem mondhatjuk még el, hogy teljesen elhárult volna az öncélú kísérletezés veszélye, sőt azt is meg kell állapítanunk, hogy a művészek és kritikusok között is akadnak ele­gen, akik nem látják világosan, mennyire szemben állanak ezek a tartalmatlan művek képzőművésze­tünk egészének egészséges fejlődési tendenciáival — olvashatjuk a to­vábbiakban. A kortárs román mű­vészet alapvető jellemvonása a szocialista humanizmus, amely egyet jelent az élet, a haladás, az igazi öröm hiteles kifejezésével, s a mű­vészi alkotómunka hajtómotorja a határtalan odaadás, a történelmi szerep harcos, tudatos vállalása. Ez a magatartás nem lanyhuló igé­nyességet tételez fel, melynek alap­ján különbséget tudunk tenni a valóság mélyebb megismerése és kifejezése érdekében végzett kísér­letek és a többnyire pusztán kife­jező nyelvi, technikai bravúrokra törő, tartalmilag üres kísérletezés között. Szükség mutatkozik tehát a mű­vészetelméleti munka elmélyítésére, a művészi alkotás fölvetette minő­ségi problémák tisztázására. Bár­mennyire elcsépeltnek hangzik, csöppet sem fölösleges annak az igazságnak az ismételt hangsúlyo­zása, konkrét példákon alapuló meggyőző kifejtése, miszerint valós művészi értékek megteremtéséhez a szakmai-formai virtuozitás önma­gában nem elegendő. Ilyen értéke­ket csak az a művész teremthet, aki képes mélyen átgondolni és átérezni a társadalom s a mai ember konkrét problémáit. Föl kell tehát venni a küzdelmet a szellemi restséggel, melynek épp elég tanú­jelével találkozhatunk képzőművé­szeti életünkben. Sajnos, nem ritka eset, hogy egy-egy kiállítás zsűrije, egy-egy átvevő bizottság, másfelől pedig a kritika nem foglal határo­zottan állást a középszerűséggel, a közhelyes lapossággal szemben. Ennek következtében csökkenhet az átlagszínvonal a kollektív kiállí­tásokon, s hevenyészett egyéni be­mutatók kerülhetnek a közönség elé. A gyakorlat már eléggé beigazol­ta, hogy ha nem vesszük fel idő­ben a küzdelmet ezekkel a negatív jelenségekkel, ha nem különböztet­jük meg világosan az értékeket az értéktelenségektől, annak nem csu­pán a kiállítási élet látja kárát; a modernség hibás felfogása, az epi­­gonság, a szakmai fogások fetisizá­­lása a művészegyéniség általános elértéktelenedéséhez vezethet, eltá­volítja a művészt a társadalmi va­lóság talajától, beszűkíti látószögét é­s ilyenformán valóságos veszte­séget okoz. Az elkötelezettséget nem vállaló művész képtelen akár csak formai­­kritériumokat igazán kielé­gítő művet is alkotni — szögezik le a tézisek. Legyen bár az ilyen magatartás alapja öntúlbecsülés vagy a társadalmi valóság felületes ismerete — végső fokon egyformán művészi csődhöz vezet. A szocialista társadalomban élő művész kötelessége, hogy gazdag mondanivalójú, tartalmas művek alkotásával vegye ki részét a társa­dalmi munkából, vagyis hogy alko­tómunkájával népét, a szocialista társadalmat szolgálja, így járulhat hozzá annak a pártprogramnak a valóraváltásához, melynek célja a tömegek szocialista szellemű neve­lése, a kultúra és a civilizáció gyü­mölcseinek közkinccsé tétele. A mű­vésznek tehát tükröznie kell korunk forradalmas valóságát, érzékletes formába kell öntenie a társadalmi gyakorlatunkból létrejövő kollektív tapasztalásnak legszebb eredmé­nyeit, munkássága vezérelvévé kell tenni a hazaszeretetet és a szocia­lizmus ügyéhez való ragaszkodást. Az ilyen alapvetésű, határozott fe­lelősségvállalásból születhetnek meg csupán a nagy művek, nyílhat iga­zán tágra a művészek horizontja. 1973. JÚNIUS 1. PÉNTEK Televízióműsor PÉNTEK I. műsor: 9.00 Orosz nyelvlecke 56. 9.30 Egy élet egy eszméért: Ju­­rij Gagarin II. (ismétlés) 10.00 Telex 10.05 Reklámműsor 10.10 Műkedvelők stúdiója (is­métlés) 10.55 Műsorelőzetes I1. 00 Könnyűzene híradó (is­métlés) 11.40 Chaplin-filmek (ismétlés) 12.30 Folklórműsor 12.40 A fővárosi tanács válaszol (ismétlés) 13.00 Tévé-hiradó 16.00—17.00 Tévé-iskola 17.30 Angol nyelvlecke 55. (is­métlés) 18.00 Telex 18.05 Lotto-húzás 18.15 Zenés szórakoztató műsor a gyermekeknek 18.45 Autósműsor 19.00 Sajtóértekezlet 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 Gyermeknap — Anca A­­rion riportja 20.15 A Képzőművész Szövet­ség díjai 1972-re. Riport. 20.30 Film: A normannok bar­langja. Francia vígjáték, fő­szerepben Bourvil és Brigitte Bardot, rendezte Jean Boyer. Országos bemutató 22.05 Napi esemén­ykrónika 22.35 A világ körül: Irán II. műsor: 18.00 Telex 18.05 Folklóregyüttesek 18.35 Reklámműsor 18.45 Rajzolt film: 19.05 Balett Mozart zenéje 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 Műsorelőzetes : 20.05 Gyermekek filmmúzeuma: Alice Csodaországban. Hanna Barbera rajzolt filmje 21.05 Gazdasági szemle 21.35 Beethoven világa IV. (is­métlés) 22.05 Állatkert: Az NDK televí­ziójának dokumentumfilmje 22.30 Könyvek és eszmék SZOMBAT I. műsor: 9.00 Német nyelvlecke 56. 9.30 Egyszer volt, hol nem volt: Az aranycipő titka II.­­ 10.00 Telex 10.05 Reklámműsor 10.10 Fől klóregyüttesek 10.40 Háziasszonyok műsora 11.00 Szemelvények az ifjúsági­­ estből II. 50 Folytatásos film: A fehér­ruhás nő II. (ismétlés) 12.40 Könyvek és eszmék (is­métlés) 13.10 Tévé-híradó 16.00 Telex 16.05 Napirenden az iskola 16.20 Népi muzsika 16.30 NÉMET NYELVŰ ADÁS 18.15 Ritmus, fiatalság, tánc , helyszíni közvetítés Maros­­vásárhelyről 19.00 Olaszország nemzeti ün­nepe 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 52 hét, 52 kezdeményezés 20.20 Tévé-enciklopédia 21.00 Folytatásos film: Mannix 21.50 Zenés szórakoztató mű­sor 23.00 Tévé-híradó 23.10 Románcok II. műsor: 16.00 Naplójegyzet 16.10 Schumann: A költő sze­relme c. dalciklusból énekel Dan Iordachescu és Valentin Loghin 16.40 Ma és holnap — művelő­dési tájékoztató műsor 16.50 Műsorelőzetes 16.55 Reklámműsor 17.00 Szemelvények a Rapsodia Románc együttes műsorából 17.30 Film: Nápoly négy napja, rendezte Nanny Loy. Olasz produkció APRÓHIRDETÉSEK KERTES, családi ház felerészben (beköltözhető 2 szoba, mellékhelyi­ségek) és Sulak: Férfi portré eladó. Kolozsvár, Amurg utca 20. Balázs. (100158) VÁSÁRLÓK figyelmébe ! A szatmári Munca kisipari szövet­kezet jó minőségű férfi öltönyö­ket gyárt kisszériában. Kap­ható a szakészletekben- Védjegy : „Coop. Munca, Satu Mare“. A szövetkezet minden terméke a legújabb divat szerint készütl. (2022) KÖTŐGÉP, 8/60 szélességű, üzem­képes, valamint kör­kötő harisnya­gép, eredeti Record gyártmányú, eladó: Kemény Josefina, Oradea, Parcul Muncitorilor nr. 20. „ (100165) A RÉGENI Progresul kisipari termelőszövetkezet bőrkikészítő egysége magánszemélyek, me­zőgazdasági egységek, fogyasztá­si szövetkezetek és más gazda­sági egységek részére vállal juh- és kecskebőr kikészítést és festést ruházati célokra; bárány- és juhbőr érelést, kikészítést, festést, továbbá szőrmenyirást és fésülést irhabundához, valamint vadbőr kikészítést. A minősé­gért a szövetkezet felelősséget vállal. A bőrkikészítő egység cí­me: Régen, Apalinel utca 6 szám, telefon 732—526, Maros megye. (2023) ELADÓ: új rakodó kaptárok.­ Brasov, str. Ioan Ratiu nr. 13 ap. 1. (100141) A VLAHICAI szakiskola 1953- ban végzett növendékei húszéves ta­lálkozót rendeznek. A részvételt 1973 június 5-ig közölni: Hatos Ká­roly. Dr. Vlahija, str. Petőfi 10, jud. Harghita. (500)

Next