Előre, 1973. június (27. évfolyam, 7951-7976. szám)
1973-06-01 / 7951. szám
ELŐRE 4. oldal KÖZÉLETI HÍREK Visszaérkezett a fővárosba Románia Szocialista Köztársaság küldöttsége, amely Miron Constantinescu elvtárs, az Államtanács alelnöke Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának titkára fogadta a Magyar Népköztársaság Hazafias Népfrontjának küldöttségét, amely Molnár Béla, az Országos Tanács titkára vezetésével a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának meghívására látogatást tett hazánkban. A baráti légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Tamara Dobrin, az Országos Tanács alelnöke és Nestor Ignat, a Szocialista Egy Megkezdte munkáját a fővárosban a Bányászok Nemzetközi Szakszervezeti Szövetsége Vezető Bizottságának ülésszaka. Részt vesznek Bulgária NK, a Csehszlovák vezetésével részt vett Argentina Köztársaság új elnökének ünnepélyes beiktatásán. Légfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának tagja. Jelen volt Gerlán László, a Magyar NK bukaresti nagykövetségének tanácsosa. A Magyar NK bukaresti nagykövetsége koktélt adott a küldöttség látogatása alkalmából. Elutazásakor az Otopeni repülőtéren a küldöttséget Tamara Dobrin, Nestor Ignat, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának több aktivistája búcsúztatta. Jelen voltak a Magyar NK bukaresti nagykövetségének képviselői, SZK, Ciprus, Kongó, Franciaország, a Német DK, India, Olaszország, a Lengyel NK, Románia, a Szovjetunió és a Magyar NK szakszerveze-- ti küldöttei, valamint a Szakszervezeti Világszövetség képviselője. Napirenden szerepel a Bányászok Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének harca a gazdasági és szociális követelésekért, a munkabiztonság és a bányabiztonság javításáért, a szövetség felkészülése a Szakszervezeti Világszövetség VIII. kongresszusára, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Iroda szakbizottságainak soron levő összejöveteleire, végül a szövetség jövő évi jubileu-Erwin Wickert, Németország SZK bukaresti nagykövete fogadást adott Németország Szövetségi Köztársaság parlamenti küldöttségének tiszteletére, amely Annemarie Renger, a Bundestag elnöke vezetésével látogatást tesz hazánkban. Részt vett Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Maria Groza, Ilie Murgulescu, Gheorghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, miniszterek, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei. Úgyszintén részt vett Cristofor Simionescu, a Románia—Németország SZK Baráti Parlamenti Csoport elnöke, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Vasile Gliga külügyminisztának (25. évforduló) az előkészítésével kapcsolatos munka- és intézkedési terv. Jan Les, a szövetség elnöke köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, és hangsúlyozta, hogy a bányászok világszerte megkülönböztetett érdeklődéssel kísérik a romániai bányászok és többi dolgozó kiemelkedő eredményeit. Jan Les további sok sikert kívánt a román nép szocialistaépítőmunkájához. ter-helyettes, központi intézmények képviselői, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, vallásfelekezeti vezetők, újságírók. Jelen voltak Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Németország Szövetségi Köztársaság parlamenti küldöttsége, élén Annemarie Rengerrel, a Bundestag elnökével folytatta észak-moldovai utazását. Először megtekintették a Gura Humorului-i Néprajzi Múzeumot, majd a voroneji, moldovițai és sucevițai műemlékeket. A parlamenti csoport visszatért a fővárosba. ★ (Folytatás az 1. oldalról) pedig a Pionírszervezet Országos Tanácsának elnöke, nevelés- és oktatásügyi miniszterhelyettes látja el Tevékenységének első negyedszázadában, az UNICEF hathatós közreműködése 120-nál is több afrikai, dél-amerikai, ázsiai, európai ország 700 millió gyermekének életében éreztette jótékony hatását Ennek érzékeltetésére álljanak itt a következő számadatok : az UNICEF közreműködésével 45 országban 214 tejkezelő üzem épült , 112 országban a falusi gyermekek orvosi ellátására 12 000 egészségügyi központ és 38 000 gyermekvédelmiorvosi részleg létesült. Az UNICEF- program előirányozza pedagógusok és egészségügyi szakkáderek képzését, iskolák építését és tanszerrel történő ellátását. Az állandó segélyprogram megvalósítása mellett, az UNICEF rendkívüli gyorssegélyt nyújt minden esetben, amikor árvizek, földrengés, járványos betegségek vagy más okok miatt ez szükséges. Szinte nincs olyan szakasza egy évnek, amikor a nemzetközi gyermeksegély alaptól ne érkezne az arra rászorultakhoz takaró, gyermekruha, élelem, gyógyszer, hogy csak a legfontosabbakat említsem, így például, a háború utáni aszályos években, vagy a közelmúltban, az országos árvizek napjaiban, hazánk gyermekei is hathatós segítséget kaptak az UNICEF részéről. Természetesen, mindehhez pénz kell, nagyon sok pénz ! Az ENSZ tagállamai önként vállalt összegekkel járulnak hozzá a segélyalaphoz Mindez azonban távolról sem elég. Egy jelentés szerzői megállapítják, hogy két darab modern bombázó repülőgép ára elegendő lenne a világszerte tuberkulózistól fenyegetett 226 millió gyermek védőoltására. Ugyanakkor jegyzik meg keserű szájízzel az idézett jelentés szerzői — az UNICEF évi bevételei a világ fegyverkezési költségeinek két órányi időre esedékes hányadát sem érik el . A segély tehát szükséges. Nem oldja meg ugyan a bajokat, nem befolyásolhatja azok okainak megszüntetését, de sokat enyhíthet a szenvedésen, nélkülözésen, betegségen és tudatlanságon. A gyökeres megoldást a háborúk és háborús hangulat megszüntetése, a fegyverkezési hajsza csökkentése és fokozatos felszámolása, a gazdaságilag és társadalmilag elmaradt országok nemzetközi összefogással történő talpraállítása jelentené. Fenti elgondolás vezérli pártunk és kormányunk mindenLv olyan nemzetközi kezdeményezését, amely a világ békéjének, a népek közötti megértés és barátság ügyének előmozdítását célozza. Ismeretes, hogy az ENSZ-ben és a világszervezet egyes bizottságaiban hazánk képviselői több alkalommal is sürgették olyan intézkedések jóváhagyását, amelyek az ifjúság és a gyermek fokozottabb védelmét, a béke és testvériség szellemében történő nevelés megvalósítását szolgálják. Ennek nyomán több nemzetközi dokumentum is született, amelyek közül különösen figyelemre méltó az 1965 decemberében elfogadott ENSZ-nyilatkozat az ifjúság neveléséről. Az UNICEF Romániai Országos Bizottsága ennek a külpolitikának jegyében és szellemében fejti ki munkásságát. A Pionírszervezet részéről kapott hathatós erkölcsi és szervezési támogatásnak köszönhetően, szerte az országban széleskörű mozgalom bontakozott ki a gyermekek és szüleik körében, amely szilárd tömegalapot nyújt a Bizottság munkájához. A pioníregységekben és osztagokban, a Pionírpalotában és pionírházakban, valamint a számos iskolában létrehozott „UNICEF-baráti körök" filmvetítéseken, diafilmes előadásokon és fényképkiállításokon ismertetik az UNICEF nemzetközi tevékenységének célját és eredményeit, a nemrég gyarmati sorban sínylődő országok gyermekeinek életét. Hazánk gyermekei több százezer UNICEF-képeslapot adtak el, ugyanakkor a növénygyűjtésből, üveg- és hulladékpapír gyűjtéséből, műsoros ünnepélyek és más akciók szervezéséből származó jövedelmeiket befizették az UNICEF-alap számlájára. Széleskörű, igen kedvező nemzetközi visszhangot váltott ki a Romániai Országos Bizottság kezdeményezése, amelynek keretében hazánk gyermekei különböző népművészeti tárgyakat, játékokat, színes rajzokat készítenek, amelyeket különböző országokban rendezett vásárokon értékesítenek, a bevétel pedig átmegy a nemzetközi gyermeksegély számlájára. Mindez szemléletesen bizonyítja az UNICEF Romániai Országos Bizottságának hozzájárulását a nemzetközi segélyalap gyarapításához. Számunkra azonban ennél sokkal fontosabb mindaz, amit a gyermekek nevelésében, a nemzetköziség, a humanizmus és baráti összefogás szellemének kialakításában magunk elé tűztünk, amit megvalósítottunk, és amit ezen a téren a jövőben tenni szándékozunk. Amikor a gyermek nemcsak tudomásul veszi, hogy a Föld egyes részein gyermektársai segítségre szorulnak, hanem tesz is valamit, dolgozik is azért, hogy a rászorultakon segítsen, a legnemesebb internacionalista hagyományok részesévé és tevékeny művelőjévé válik. Mindezt a nevelés nagy sikereként és biztató ígéreteként könyvelhetjük el. Országos Bizottságunk az UNICEF egyes európai rendezvényein több alkalommal is kifejezésre juttatta a szervezet nevelő funkcióiról alkotott álláspontját és ez kedvező visszhangra is talált. Nem kielégítő ugyanis, ha az UNICEF csupán gyűjt és szétoszt. Alapvető feladata természetesen ez, és sokáig ez is marad. De ezen túlmenően, a béke és barátság szellemében történő nevelés gondolatának terjesztése és cselekedtető megvalósítása mindenütt, függetlenül az egyes országok gazdag vagy szegény voltától, ugyanilyen fontos feladat. Illetve az anyagi segély szükségességének remélhető csökkenése arányában, egyre inkább növekszik a nevelési funkció jelentősége. A béke megteremtésében és állandósításában a nevelés szerepe közismert. Ugyanakkor számos jel figyelmeztet arra is, hogy egyes országokban, talán éppen a leggazdagabbakban, a nevelés hovatovább a gyermekvédelem nélkülözhetetlen eszközévé lép elő ! A Nemzetközi Gyermeknap tehát számunkra sem lehet csupán a játék, a gyermekmajális, a léggömb-eregetés és a rendkívüli fagylaltfogyasztás ünnepe. Felelősségünk és részünk van a kor és az emberi társadalom gondjaiban és örömeiben, hiszen ebben a korban és ebben az emberi társadalomban élünk ; ennek jövője és alakulása nagymértékben meghatározza a mi jövőnk alakulását is. A magunkéi mellett, a világ minden gyermekének gondja és öröme a mi személyes gondunk és örömünk is ! ÖRÖMÜNK ÉS GONDUNK-A GYERMEK (Simon József felvétele) SPORT • SPORT • SPORT • SPORT KEZDŐDIK AZ ÖKÖLVÍVÓ EB A belgrádi Pionír sportcsarnokban ma kezdődik a kontinens legjobb ökölvívóinak nagy seregszemléje, az Európa-bajnokság. A küzdelmekre 22 ország mintegy 180 ökölvívója nevezett, teljes csapattal vesz részt, azaz minden súlycsoportban indít versenyzőt a Szovjetunió, Bulgária, Törökország, az NDK, Magyarország, Lengyelország és a házigazda Jugoszlávia. Szakértők véleménye szerint, az idei EB az őrségváltás jegyében zajlik le: az országos szövetségek alaposan megfiatalított csapatokat neveztek, elsősorban azokat, akik szóba jöhetnek az 1976. évi montreáli olimpián. Ennek következtében a jugoszláv fővárosban csak két 1971-es Európa-bajnok lesz jelen: az NDK- beli Beyer és a jugoszláv Pavlov. A fiatalok tömeges jelenléte nem csökkenti, inkább emeli a rendezvény iránti érdeklődést. Néhány nagy favorit kivételével nem lesznek biztosnak ígérkező esélyesek, a hangsúly a fiatalokon lesz, akiknek itt kell bizonyítaniuk, meghálálniuk a válogatók bizalmát. Egyébként az érdeklődésre jellemző, hogy nincs már jegy egyetlen napra sem, az első összecsapásoktól a döntő napjáig a siker biztosított: telt ház mellett zajlanak majd a küzdelmek. A keményöklű legények sorában ott lesznek a román ökölvívók is. Az elmúlt évek során ökölvívóink számos sikert arattak, a legnagyobbat 1969-ben, a bukaresti EB-n, amikor Constantin Ciucu, Aurel Dumitrescu, Calistrat Cujov és Ion Alexe révén négy aranyérmet szereztek. 1971-ben, bár nem került fel egyikük sem a dobogó legmagasabb fokára, kilencen jutottak éremhez, négyen másodikok lettek. Belgrádban, a 20. Európa-bajnokságon tíz ökölvívó képviseli hazánk színeit. A súlycsoportok sorrendjében: Stefan Baiatu, Constantin Gruiescu, Mircea Toni, Gabriel Pomescu, Simion Cujov, Paul Dobrescu, Alexandra Popa, Sandu Tirilä, Alec Nastac és Ion Alexe. Félnehézsúlyban nem indítunk versenyzőt. A televíziós közvetítések jóvoltából a negyeddöntőktől a hazai szurkolók is figyelemmel követhetik az eseményeket: június 5-én és 6-án, kedden és szerdán 15.30 és 22.30 órától a negyeddöntőket, 7-én, csütörtökön 15.30 és 22.50 órától az elődöntőket, június 9-én, szombaton 19.00 és 22.30 órától a döntőket. LABDARÚGÓ HÍRADÓ A ROMÁNIA KUPA TORNA legutóbbi fordulója során a legjobb nyolc közé jutásért mérkőztek a versenyben maradt csapatok. A kiírásnak megfelelően semleges pályán játszották le a találkozókat, az alsóbb kategóriájú csapatok A-osztályú együttesek ellen léptek pályára. A meglepetések természetesen nem maradtak el: újabb hat elsőosztályú csapat mondott búcsút a rendezvénynek, a negyeddöntőbe jutott viszont két B- és egy C-osztályú együttes! A meglepetések sorában első helyen áll a Bukaresti Dinamo veresége a C-osztályú Galati-i Constructor csapatától. A bajnoki cím egyik várományosa kissé elbizakodottan lépett pályára, a galafi-i gárda azonban nem kegyelmezett a könnyelműsködőknek. Bár a Dinamo támadott többet, a Constructoral ellentámadásokkal válaszolt és a 81. percben megszerezte a vezetést, s ezzel a továbbjutást. Tisztességesebb körülmények között búcsúzott a Kolozsvári CFR a Rm. Vilcea a Chimia elleni találkozóján. A mérkőzés viszonylag élvezetes küzdelmet hozott, a Chimia lelkesebben harcolt, jobb összjátékával megérdemelten nyert. Ismét a legjobb nyolc közé jutott a Bukaresti Metálul, s ezzel megnőttek az esélyei, hogy esetleg a döntőben szerepelhessen. Ellenfele, az UTA komolyan vette a találkozót. Eredmények (a kiemelt csapatok továbbjutottak): PETROLUL — FC Galati 2:1; GALAtI-I CONSTRUCTORUL — Bukaresti Dinamo 1:0; STEAUA — Petrozsényi Stiinta 4:1; RM. VILCEAI CHIMIA — Kolozsvári CFR 1:0; BUKARESTI METALUL — UTA 1:1 (0:0, 1:1); FC ARGES — FC Constanta 2:1; KOLOZSVÁRI universitatea — Sportul studentesc 5:4; BACAUI SC — Bukaresti Rapid 2:1. AZ AJAX HARMADSZORIa Belgrádban zsúfolt lelátók — mintegy 100 000 néző — előtt játszották le a 18. BEK-döntőt az Ajax Amszterdam és a Juventus csapatai között. A győzelmet, Rep góljával, az Ajax szerezte meg, s ezzel sorrendben harmadszor jutott a serleg birtokába. A találkozó, bár nem emelkedett különösebb színvonalra, végig jóiramú küzdelmet hozott. Szakkörökben biztos holland győzelmet vártak, a pályán azonban másképp alakultak az erőviszonyok. Az Ajax csak az első félórában játszott félelmetes híréhez méltóan. Rep már az 5. percben megszerezte csapatának a vezetést, ekkor még kevesen gondolták, hogy ez lesz a mérkőzés egyetlen gólja. Félóra után szemmel láthatóan az iram csökkentésére törekedtek a holland játékosok, ami részben sikerült, csak mivel az olasz bajnok nem várt hévvel rohamozott, s többször komoly veszélyben forgott Stuy kapuja. Szünet után tovább erősödött a Juventus nyomása, az Ajax védelme azonban már magára talált és a sorozatos támadó akciók ellenére az olaszok nem voltak túlságosan veszélyesek. A kapu előtti teret a holland védők uralták, sőt a másik oldalon néhány alkalommal a szerencse mentette meg Zóff kapust a góltól. Mégis az Ajax csapata fáradtnak tűnt. A játékosok a megengedettnél többet hibáztak, nem voltak elég robbanékonyak, csupán a védők emelkedtek ki biztos szereléseikkel. A találkozó után elhangzott az a vélemény, hogy Kovács István tanítványai főleg nagyobb játéktapasztalatuknak, kiforrottságuknak köszönhetően nyertek. Kritikus pillanatokban sem vesztették el a fejüket, mindent egybevetve, gyengébb formában is, nem mindennapi klasszisukat igazolták. A Juventus emelt fővel vonulhatott le a pályáról. A játékosok mindent megtettek a siker érdekében, de hiányzott belőlük a higgadtság, a megfontoltság, emiatt ártalmatlan tűzijátékra futotta csak erejükből a holland kapu előtt. Mégis, az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb döntőjét vívták a belgrádi stadionban. Móra László PÁRTUNK POLITIKÁJÁNAK SZOLGÁLATÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) kiállítási termekből, jelenlétük nyomaival nemcsak az utcákon és köztereken, de az ipari termelésben és mindenütt, lépten-nyomon találkozhatunk. Magától értetődő, hogy a szocialista társadalomban a művészek szerepét, a megvalósításokat, sikereket és nem kevésbé a továbbhaladás irányait csakis ebből az összefüggésből kiindulva ítélhetjük, illetve határozhatjuk meg. Természetének lényegéből következően a szocialista társadalom még fokozottabban igényli a művészek közreműködését, hiszen a „fogyasztói“ társadalomtól eltérően nem az anyagi javak halmozására neveli polgárait, hanem az emberi lényeg kiteljesítését a méltányosság és a harmónia elveitől áthatott, magasrendű kulturális igényekkel rendelkező emberi közösség kialakítását tekinti céljának Ennek a szellemiségnek a kimunkálásán csakis egy olyan művészet dolgozhat eredménnyel, amely a legszélesebb közönséghez kíván szólni, s amely híven tükrözi az emberiség veleszületett, szebbre, jobbra törekvését. Ahhoz azonban, hogy a művész ezeket az eszméket konkrét, adekvát kifejezési formákban jeleníthesse meg, vagyis hogy a társadalmi mozgást, fejlődést meghatározó, lényegi tendenciáiból inspirálódhassék, mindkét lábbal a mai valóság — mai valóságunk talaján kell állnia. Pártunk IX. és X. Kongresszusának dokumentumai — olvassuk a tézisekben — nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a romániai képzőművészeti mozgalom leküzdhesse a korábbi gyakorlatban megmutatkozó ideológiai tévedéseket. Sikerült felszámolni a nemzeti hagyományokat lebecsülő, a romániai konkrét viszonyokat figyelmen kívül hagyó, s a művészi alkotás specifikumait semmibevevő, az alkotói fantáziát és kifejezőkészséget szűkös sablonokba kényszerítő nézeteket. Azóta a marxista-leninista ideológia képezte egységes platformról kibontakozó romániai képzőművészet a tartalmi és stiláris gazdagodás mérföldköveivel jelzett, hosszú utat tett meg. Az időközben megszületett műalkotások legjelentősebbjein sokrétűbben, elmélyültebben , általánosabb érvénnyel tükröződik a modern, mai ember, s a mi társadalmi valóságunk problematikája. A hagyományos művészeti ágazatok — a szobrászat, a festészet és a grafika — mellett látványos fejlődésen mentek át azok az újabb keletű képzőművészeti ágazatok, melyek révén a képzőművészet hathatósan beintegrálódik a mindennapi környezetbe, az urbanisztikába, az ipari termelő tevékenységbe. Az idősebb nemzedék mellé alkotói erőben felzárkózó középnemzedéknek, s a tehetséges fiatalok valóságos hadának köszönhetően, rendkívüli módon felpezsdült a kiállítási élet. Nemcsak hogy több kiállítás nyílt, de egyre emelkedőben van az átlagszínvonal, s diferenciáltabbá válhatott a kiállításpolitika. Több olyan nagyszabású kiállításra is sor került, melyeken a művészek tanúságot tettek amellett, hogy milyen eredményesen képesek kortársi megközelítéssel hozzányúlni a legfontosabb társadalmipolitikai témákhoz. Azok a kollektív kiállítások, amelyek a X. pártkongresszus, pártunk fennállásának ötvenedik évfordulója, a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája, a Köztársaság kikiáltásának huszonötödik évfordulója tiszteletére nyíltak meg, híven fejezték ki képzőművészeinknek a pártpolitika megvalósítására irányuló törekvéseit. Ezeken a kiállítatásokon, s a többi országos kiállításon jelentős súllyal szerepeltek az ország minden táján élő és dolgozó képzőművészek, a románok mellett magyar és más nemzetiségű alkotók is A főváros azonban nemcsak ilyen alkalmakkor tárta a korábbinál nyíltabbra kapuit a más városokban dolgozó képzőművészek előtt. A Képzőművész Szövetség kiemelésre méltó akciói között feltétlenül említést érdemelnek azok a kiállítások, melyeket a Szövetség helyi fiókjai rendeztek meg Bukarestben a lehető legjobb körülmények közepette, a művészeti közvélemény és a sajtó érdeklődésének homlokterében. De nemcsak az ország határain belül vált élénkebbé a művészi értékek áramlása Az utóbbi években számos hazai műalkotás jutott el csoport vagy egyéni kiállítás keretében külföldre. A romániai képzőművészek — közöttük számos romániai magyar, német és más nemzetiségű művész — szép számban vettek részt nagymúltú külföldi biennálékon és más jelentős nemzetközi rendezvényeken. A Képzőművész Szövetség még intenzívebb kapcsolatokat épített ki a szomszédos és nem szomszédos szocialista országok megfelelő szövetségeivel, valamint más országok képzőművészeti fórumaival, s ilyenformán a romániai képzőművészek számára bőven nyílt alkalom, hogy öregbíthessék hazánk nemzetközi hírnevét és aktív részesei lehessenek a népek közeledését szolgáló folyamatnak. Bekapcsolódásunk, jelenlétünk a nemzetközi képzőművészeti életben, a mi számunkra is haszonnal jár — állapítják meg a tézisek— hiszen hazai szocialista képzőművészetünk szüntelenül fel kell hogy vegye a versenyt mindazzal, ami a legelőremutatóbb, ami a leghaladóbb világviszonylatban, a mai modern művészet terén. Pártunk társadalomfejlesztési politikájával teljes összhangban, a Képzőművész Szövetség is lépéseket tett annak érdekében, hogy szervezeti keretek megteremtésével is elősegítse a vidéki képzőművészeti élet kibontakozását. E tekintetben tulajdonképpen egy már régóta érvényes realitást szentesítettek. Bármily jelentős szerepet játszott és játszik ma is a főváros a hazai képzőművészeti életben, a kortárs romániai képzőművészetről a teljesség igényével szólni az olyan régi hagyományokkal rendelkező városok, mint Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya, Iași képzőművészeti életének figyelmen kívül hagyásával, már régóta nem lehet. A helyzet azonban folyamatosan tovább változik. Négy évvel ezelőtt a Szövetség már 15 fiókintézményt tartott fenn különböző vidéki városokban. Azóta a fiókok száma tizenhatra gyarapodott, s további tizenegy helységben — Pitesti-en, Târgovistén, Buzauban, Bacauban, Piatra Neamtén, Suceaván, Déván, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron és Lugoson hoztak létre úgynevezett képzőművészeti köröket, többnyire a közép és a legfiatalabb generációhoz tartozó, s jobbára az utóbbi évtizedekben ott letelepedett képzőművészek munkásságának irányítása végett. Nem kevésbé érdekes és szemléletes adat az is, hogy a Szövetség 541 tagja, a teljes tagság több mint egyharmada, él „vidéken“, s az ország 39 megyéjéből 27 megyében élnek szövetségi tagsággal bíró képzőművészek. Az utóbbi években jelentős mértékben javultak a feltételek, melyek között a főváros határain túl élő művészek dolgoznak. Sokhelyütt terveztek és terveznek, illetve építettek korszerű műtermeket. Az egyes szövetségi fiókok és körök között élénk kapcsolat alakult ki. Különösen gyakoriak voltak a vendégkiállítások és rendezvénycserék Nagybányán, Szebenben, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Aradon. Emlékezetes kiállítással szerepeltek Bukarestben a kolozsvári, temesvári, brassói, iasi-i, marosvásárhelyi művészek. Mindezek a megvalósítások arra vallanak, hogy a mai romániai képzőművészet összességében a harmonikus fejlődés korszakát éli, s hogy képzőművészeti mozgalmunk méltóképpen veszi ki részét abból a nagy kollektív erőfeszítésből, amelyre egész népünk vállalkozott a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése végett. Nem lennénk hűek azonban a társadalmi-politikai gyakorlatunkat olyanynyira jellemző kritikai és önkritikai szellemhez — hagsúlyozzák a tézisek — ha nem néznénk szembe azokkal a jelenségekkel melyek mindemellett fékezőleg hatnak fejlődésünkre, ha nem keresnénk az okokat, melyek következtében elég gyakran születnek gyenge munkák, s térhez jutnak a ködös nézetek. Nem mondhatjuk még el, hogy teljesen elhárult volna az öncélú kísérletezés veszélye, sőt azt is meg kell állapítanunk, hogy a művészek és kritikusok között is akadnak elegen, akik nem látják világosan, mennyire szemben állanak ezek a tartalmatlan művek képzőművészetünk egészének egészséges fejlődési tendenciáival — olvashatjuk a továbbiakban. A kortárs román művészet alapvető jellemvonása a szocialista humanizmus, amely egyet jelent az élet, a haladás, az igazi öröm hiteles kifejezésével, s a művészi alkotómunka hajtómotorja a határtalan odaadás, a történelmi szerep harcos, tudatos vállalása. Ez a magatartás nem lanyhuló igényességet tételez fel, melynek alapján különbséget tudunk tenni a valóság mélyebb megismerése és kifejezése érdekében végzett kísérletek és a többnyire pusztán kifejező nyelvi, technikai bravúrokra törő, tartalmilag üres kísérletezés között. Szükség mutatkozik tehát a művészetelméleti munka elmélyítésére, a művészi alkotás fölvetette minőségi problémák tisztázására. Bármennyire elcsépeltnek hangzik, csöppet sem fölösleges annak az igazságnak az ismételt hangsúlyozása, konkrét példákon alapuló meggyőző kifejtése, miszerint valós művészi értékek megteremtéséhez a szakmai-formai virtuozitás önmagában nem elegendő. Ilyen értékeket csak az a művész teremthet, aki képes mélyen átgondolni és átérezni a társadalom s a mai ember konkrét problémáit. Föl kell tehát venni a küzdelmet a szellemi restséggel, melynek épp elég tanújelével találkozhatunk képzőművészeti életünkben. Sajnos, nem ritka eset, hogy egy-egy kiállítás zsűrije, egy-egy átvevő bizottság, másfelől pedig a kritika nem foglal határozottan állást a középszerűséggel, a közhelyes lapossággal szemben. Ennek következtében csökkenhet az átlagszínvonal a kollektív kiállításokon, s hevenyészett egyéni bemutatók kerülhetnek a közönség elé. A gyakorlat már eléggé beigazolta, hogy ha nem vesszük fel időben a küzdelmet ezekkel a negatív jelenségekkel, ha nem különböztetjük meg világosan az értékeket az értéktelenségektől, annak nem csupán a kiállítási élet látja kárát; a modernség hibás felfogása, az epigonság, a szakmai fogások fetisizálása a művészegyéniség általános elértéktelenedéséhez vezethet, eltávolítja a művészt a társadalmi valóság talajától, beszűkíti látószögét és ilyenformán valóságos veszteséget okoz. Az elkötelezettséget nem vállaló művész képtelen akár csak formaikritériumokat igazán kielégítő művet is alkotni — szögezik le a tézisek. Legyen bár az ilyen magatartás alapja öntúlbecsülés vagy a társadalmi valóság felületes ismerete — végső fokon egyformán művészi csődhöz vezet. A szocialista társadalomban élő művész kötelessége, hogy gazdag mondanivalójú, tartalmas művek alkotásával vegye ki részét a társadalmi munkából, vagyis hogy alkotómunkájával népét, a szocialista társadalmat szolgálja, így járulhat hozzá annak a pártprogramnak a valóraváltásához, melynek célja a tömegek szocialista szellemű nevelése, a kultúra és a civilizáció gyümölcseinek közkinccsé tétele. A művésznek tehát tükröznie kell korunk forradalmas valóságát, érzékletes formába kell öntenie a társadalmi gyakorlatunkból létrejövő kollektív tapasztalásnak legszebb eredményeit, munkássága vezérelvévé kell tenni a hazaszeretetet és a szocializmus ügyéhez való ragaszkodást. Az ilyen alapvetésű, határozott felelősségvállalásból születhetnek meg csupán a nagy művek, nyílhat igazán tágra a művészek horizontja. 1973. JÚNIUS 1. PÉNTEK Televízióműsor PÉNTEK I. műsor: 9.00 Orosz nyelvlecke 56. 9.30 Egy élet egy eszméért: Jurij Gagarin II. (ismétlés) 10.00 Telex 10.05 Reklámműsor 10.10 Műkedvelők stúdiója (ismétlés) 10.55 Műsorelőzetes I1. 00 Könnyűzene híradó (ismétlés) 11.40 Chaplin-filmek (ismétlés) 12.30 Folklórműsor 12.40 A fővárosi tanács válaszol (ismétlés) 13.00 Tévé-hiradó 16.00—17.00 Tévé-iskola 17.30 Angol nyelvlecke 55. (ismétlés) 18.00 Telex 18.05 Lotto-húzás 18.15 Zenés szórakoztató műsor a gyermekeknek 18.45 Autósműsor 19.00 Sajtóértekezlet 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 Gyermeknap — Anca Arion riportja 20.15 A Képzőművész Szövetség díjai 1972-re. Riport. 20.30 Film: A normannok barlangja. Francia vígjáték, főszerepben Bourvil és Brigitte Bardot, rendezte Jean Boyer. Országos bemutató 22.05 Napi eseménykrónika 22.35 A világ körül: Irán II. műsor: 18.00 Telex 18.05 Folklóregyüttesek 18.35 Reklámműsor 18.45 Rajzolt film: 19.05 Balett Mozart zenéje 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 Műsorelőzetes : 20.05 Gyermekek filmmúzeuma: Alice Csodaországban. Hanna Barbera rajzolt filmje 21.05 Gazdasági szemle 21.35 Beethoven világa IV. (ismétlés) 22.05 Állatkert: Az NDK televíziójának dokumentumfilmje 22.30 Könyvek és eszmék SZOMBAT I. műsor: 9.00 Német nyelvlecke 56. 9.30 Egyszer volt, hol nem volt: Az aranycipő titka II. 10.00 Telex 10.05 Reklámműsor 10.10 Fől klóregyüttesek 10.40 Háziasszonyok műsora 11.00 Szemelvények az ifjúsági estből II. 50 Folytatásos film: A fehérruhás nő II. (ismétlés) 12.40 Könyvek és eszmék (ismétlés) 13.10 Tévé-híradó 16.00 Telex 16.05 Napirenden az iskola 16.20 Népi muzsika 16.30 NÉMET NYELVŰ ADÁS 18.15 Ritmus, fiatalság, tánc , helyszíni közvetítés Marosvásárhelyről 19.00 Olaszország nemzeti ünnepe 19.20 Ezeregy este 19.30 Tévé-híradó 20.00 A hét dala 20.05 52 hét, 52 kezdeményezés 20.20 Tévé-enciklopédia 21.00 Folytatásos film: Mannix 21.50 Zenés szórakoztató műsor 23.00 Tévé-híradó 23.10 Románcok II. műsor: 16.00 Naplójegyzet 16.10 Schumann: A költő szerelme c. dalciklusból énekel Dan Iordachescu és Valentin Loghin 16.40 Ma és holnap — művelődési tájékoztató műsor 16.50 Műsorelőzetes 16.55 Reklámműsor 17.00 Szemelvények a Rapsodia Románc együttes műsorából 17.30 Film: Nápoly négy napja, rendezte Nanny Loy. Olasz produkció APRÓHIRDETÉSEK KERTES, családi ház felerészben (beköltözhető 2 szoba, mellékhelyiségek) és Sulak: Férfi portré eladó. Kolozsvár, Amurg utca 20. Balázs. (100158) VÁSÁRLÓK figyelmébe ! A szatmári Munca kisipari szövetkezet jó minőségű férfi öltönyöket gyárt kisszériában. Kapható a szakészletekben- Védjegy : „Coop. Munca, Satu Mare“. A szövetkezet minden terméke a legújabb divat szerint készütl. (2022) KÖTŐGÉP, 8/60 szélességű, üzemképes, valamint körkötő harisnyagép, eredeti Record gyártmányú, eladó: Kemény Josefina, Oradea, Parcul Muncitorilor nr. 20. „ (100165) A RÉGENI Progresul kisipari termelőszövetkezet bőrkikészítő egysége magánszemélyek, mezőgazdasági egységek, fogyasztási szövetkezetek és más gazdasági egységek részére vállal juh- és kecskebőr kikészítést és festést ruházati célokra; bárány- és juhbőr érelést, kikészítést, festést, továbbá szőrmenyirást és fésülést irhabundához, valamint vadbőr kikészítést. A minőségért a szövetkezet felelősséget vállal. A bőrkikészítő egység címe: Régen, Apalinel utca 6 szám, telefon 732—526, Maros megye. (2023) ELADÓ: új rakodó kaptárok. Brasov, str. Ioan Ratiu nr. 13 ap. 1. (100141) A VLAHICAI szakiskola 1953- ban végzett növendékei húszéves találkozót rendeznek. A részvételt 1973 június 5-ig közölni: Hatos Károly. Dr. Vlahija, str. Petőfi 10, jud. Harghita. (500)