Előre, 1974. január (28. évfolyam, 8133-8157. szám)
1974-01-03 / 8133. szám
NICOLAE CEAUȘESCU CÍVTÁRS újévi rádió- és televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaink! A szocialista Románia állampolgárai! Néhány perc múlva befejezőidik az 1973-as év. Az új esztendőbe lépve jogos hazafias büszkeséggel tekintünk vissza a párt és az állam bel- és külpolitikájában, a X. kongresszuson és az Országos Konferencián kidolgozott nagyszerű program megvalósításában elért kiemelkedő eredményekre, és szilárd elhatározásunk, hogy valóra váltjuk hazánk földjén a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének célkitűzéseit, példásan teljesítjük az 1974. évi állami terv feladatait. Az 1973-as évben új és jelentős sikereket értünk el az ipar, a mezőgazdaság, a többi gazdasági ág fejlesztésében és korszerűsítésében, a nemzeti vagyon gyarapításában, a szocializmus műszaki-anyagi alapjának tökéletesítésében. Úgyszintén számottevő eredményeink vannak az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra felvirágoztatásában, a dolgőzök anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében — ami pártunk, az egész szocialista építés alapvető célkitűzése. Mindez ismételten bizonyítja pártunk marxista-leninista politikájának helyességét, a politikuai vezető erőként minden munkaterületen betöltött szerepének növekedését, munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók, az új történelmét, boldog jövőjét szabadon és tudatosan építő egész népünk alkotó erejét. Az idén elért nagyszerű eredményekért, a szocializmus és a kommunizmus romániai megteremtésének szentelt odaadó munkáért a párt- és az államvezetőség a legmelegebben gratulál minden dolgozónak nemzetiségre való tekintet nélkül! Egész népünk azzal az elhatározással lép az új esztendőbe, hogy mindent megtesz a Központi Bizottság legutóbbi plénumán kijelölt feladatok teljesítéséért, hogy a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén újabb számottevő eredményekkel köszönthesse a fasiszta iga alóli felszabadulás 30. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát. A jövő évi terv felelősségteljes előirányzatainak megvalósítása megköveteli a társadalom összes erőinek egy irányban történő egyesítését és megszervezését, a gazdasági tevékenység folytonos javítását, az ország összes anyagi és emberi erőinek magas fokú, maximális hatékonyságú kiaknázását, a szocialista rend és fegyelem erősítését, a dolgozó tömegek kezdeményezőkészségének fejlesztését és mind aktívabb részvételét az egész társadalom vezetésében. Az utóbbi három év eredményei, a nemzetgazdaság fejlesztésében elért jelentős többletek bizonyítják az ötéves terv előirányzatainak realizmusát, azt, hogy minden feltétel adva van az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, nagy lépést téve ezáltal a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének útján, a haladás és a civilizáció újabb fokaira emelve Romániát. A nemzetközi élet alakulása az eltelt évben erőteljesen bebizonyította a X. kongresszus irányvonalainak helyességét, a mai világ alapvető folyamataival kapcsolatosan, pártunk és államunk külpolitikájának helyességét, amelynek célja szakadatlanul fejleszteni az együttműködést és a barátságot a szocialista országokkal, az önálló fejlődés útjára lépett államokkal, a világ összes országaival, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül. Az elmúlt év nemzetközi életének krónikája egész sor jelentős sikert könyvelt el a haladás, a demokrácia és a béke erőinek harcában. Véget vetettek a vietnami háborúnak, megkezdődött — jó eredményekkel — az európai országok biztonsági és együttműködési konferenciája, számos lépés történt a nemzetközi enyhülés, az államok közötti kapcsolatok normalizálása, a nemzetek közötti együttműködés és megértés útján. Egyes események viszont, és különösképpen a közel-keleti hadműveletek kiújulása, bebizonyította, hogy a világon még vannak feszültségi gócok, reakciós erők, amelyek továbbra is ellenszegülnek a jelenkori fejlődés haladó folyamatainak, olyan tényezők, amelyek veszélyeztetik az általános biztonságot és békét. Elmondhatjuk, hogy az emberiségnek az enyhülés útján való haladása még csak a kezdeti szakaszban van. Ezért szükséges, hogy a népek továbbra is határozottan cselekedjenek az erőszak és a diktátum imperialista politikájának, a kolonializmusnak és a neokolonializmusnak a felszámolásáért, minden nép ama jogának tiszteletben tarásáért, hogy önállóan dönthessen sorsáról. Románia átfogó és intenzív nemzetközi tevékenységgel bővítette kapcsolatait a többi népekkel, következetesen küzdött azért, hogy a nemzetközi porondon érvényesüljenek a teljes jogegyenlőségnek, az összes nemzetek függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának új, demokratikus elvei, hogy olyan légkör jöjjön létre, amelyben nagyságuktól függetlenül az összes országok aktívan részt vehetnek az emberiség fogas kérdéseinek a megoldásában, hogy erősödjön az ENSZ szerepe a nemzetközi jogelvek védelmében, a nemzetek közötti békés együttműködés fejlesztésében. Az Európa és más kontinensek egész sor országában tett idei látogatásaim, a különböző társadalmi rendszerű országok igen sok vezetőjével folytatott megbeszélések, a létrejött ünnepélyes nyilatkozatok és megállapodások megalapozták népünk és az illető népek széles körű és sokoldalú együttműködését, s egyben közvetlenül hozzájárultak az államközi kapcsolatok új elveinek érvényesüléséhez, az enyhülés, a népek közötti egyetértés és együttműködés ügyéhez. Mindez tovább növelte Románia nemzetközi tekintélyét, gyarapította barátainak számát szerte a világon. 1974 kerüljön be olyan esztendőként a történelembe, amelynek során a népek, a haladó erők újabb nagy eredményekkel küzdenek az államközi együttműködés fejlődéséért, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, az új, demokratikus nemzetközi kapcsolatok érvényesüléséért, az enyhülés és a béke folyamatának fejlődéséért, az összeurópai értekezlet sikeres befejezéséért, a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtéséért, a gyarmati uralom és az elnyomás minden formájának felszámolásáért, az összes népeknek azért a jogáért, hogy urai legyenek kincseik és sorsuk felett, szabad és virágzó életet teremtsenek maguknak. Legyen az 1974-es esztendő a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők közötti együttműködés és szolidaritás erősítésének éve a jelenkori társadalom haladó fejlődésének, a jobb és igazságosabb világ megteremtésének érdekében. Ebben az ünnepélyes pillanatban kifejezem meggyőződésemet, hogy hazánk dolgozói — munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — erőt nem kímélve fognak dolgozni az egész szocialista nemzetünk alapvető érdekeit és törekvéseit híven kifejező párt- és állampolitika valóra váltásáért. A párt Központi Bizottsága, az Államtanács, a kormány és a magam nevében a legmelegebben sikert kívánok a szocialista Románia összes állampolgárainak a jólét és a boldogság eszményeinek a megvalósításában, sok elégtételt a munkában és a mindennapi életben, összes vágyaik teljesülését, jó egészséget és sok boldogságot! Boldog újévet, kedves honfitársaim! Kedves elvtársak! szilveszter éjjelén néhány pillanatig ismét megpróbáltuk a lehetetlent: érzékelni az időt. Ismét megpróbáltuk érezni, hogy az idő végtelenségében lezárult egy szakasz, és kezdődik egy új nap, új hét, új hónap, új év. Számunkra, a szerkesztőség számára ez jelent most új évfolyamot s benne ezt a lapszámot, amelyet kezében tart az olvasó: az 1974-es év első számát. Ez az első találkozásunk az új évben, köszöntjük tehát az olvasót, aki 1974-ben ma először veszi kézbe az Előrét, a régi hűséggel. Köszöntjük az olvasót az új év első munkanapján. Mert ma reggel, négy napi szünet után újra benépesednek az építőtelepek, munkacsarnokok, irodák, barátságosan ráznak kezet a munkatársak s talán még a főnökök is ÚJ ÉVFOLYAM, A RÉGI HŰSÉGGEL barátságos mosollyal köszöntik beosztottjaikat. Kívánjuk, így legyen, csak a minőségellenőrök őrizzék meg tavalyi szigorukat. Szünetekben persze arról folyik a szó, ki hogyan szilveszterezett, s ezekben a percekben még egyszer átéljük az óesztendő utolsó és az új év első óráinak ünnepélyes hangulatát. Ünnepélyes volt, mert munkasikerekben gazdag évet zártunk, ünnepélyes volt, mert harmincadik szabad évünk küszöbét léptük át, ünnepélyes volt, mert államelnökünk és pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs egész népünk, mindannyiunk, ezt a szép országot testvéri egységben építők érzéseit és gondolatait tolmácsolta éjféli köszöntő beszédében. Ünnepélyes volt ez az éjszaka azért is, mert egy év rohanásai, munkás napjai után ismét egybegyűlhettünk azokkal, akiket szeretünk: rokonokkal, barátokkal, munkatársakkal. Ünnepélyes volt ez a szilveszterünk azért is, mert eredményekben igen gazdag évet zártunk, és mert bizakodva nézhettünk az új esztendő elébe, mert vágyaink, terveink biztos alapokra épülnek, mert 1974-ben is világos célok állnak az egész ország, mindanynyiunk előtt. Ez az ünnepélyes hangulat, a megtartó munkáé, a családi melegé kapcsolt egyazon áramkörbe mindannyiunkat, húsz millió embert, bányászokat, földműveseket, háziasszonyokat, vakációzó diákokat, értelmiségieket, a gyárak és üzemek embereit. Szállott a dal a kivilágított ablakokon át, sokhelyütt más-más nyelven, mégsem idegenül a fülnek, mert egyazon haza hangjai voltak ezek, s ahogyan egyformán csengtek a poharak éjfélkor országszerte, ugyanolyan egyforma csengéssel visszhangzott szívünkben az újévi jókívánság, ha románul szólott, magyarul, németül vagy szerbül, a fehér asztalnál vagy a munkahelyén azoknak, akik ezen az éjjelen is dolgoztak. Ennek a szép éjszakának az emlékével és hangulatával kezdjük az új év első munkanapját, s kívánjuk minden olvasónknak, legyen részese már ezen a napon az első beteljesüléseknek és elégtételeknek azokból, amelyeket erre az évre kívánt magának, s kívántak neki családtagjai, barátai, munkatársai. Barabás István Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8133. szum 4 oldal óra 30 irámi 1974. január 3., csütörtök „Egész népünk azzal az elhatározással lép az új esztendőbe, hogy mindent megtesz a Központi Bizottság legutóbbi plénumán kijelölt feladatok teljesítéséért, hogy a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén újabb számottevő eredményekkel köszönthesse a fasiszta iga alóli felszabadulás 30. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát.“ NICOLAE CEAUSESCU 'AZ ÚJÉVI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓBESZÉDBŐL A MUNKA ELÉGTÉTELÉVEL Jó érzéssel, bizakodva álltunk meg egy pillanatra esztendők fordulóján, esztendők keresztútján. Azzal a jóérzéssel, amely a kötelességét elvégző embernek mindig is sajátja volt. Azzal a bizakodással, amely csak a munka elégtételéből fakadhat. Krónikási tisztem úgy kívánta, hogy az utóbbi időben többször, hosszabb ideig közelről szemléljem ipari üzemek mindennapjait, kohászok, hengerészek és lakatosok életét. Egyáltalán nem kívánok valamiféle rangsort felállítani a különféle munkák között. Ha alkotóerő nyilatkozik meg benne, ha szorgalom serkenti és értéket hoz létre, akkor minden fizikai és szellemi munka találkozik a közös erőfeszítésben, mindegyikre feltétlen szükség van, egyik sem nélkülözhető. De mégis, az ipari munka, méginkább a nagyüzemi alkotás az, amelyik manapság leginkább kifejezi, megtestesíti és jelképezi a Munkát. Mivel századunk rohanó technikájának és civilizációjának ez a munka az igazi motorja, és mivel az ipari munkásság nemcsak termékeket állít elő, hanem egyben magát a jövőt „termeli meg”. A Holnap elsősorban az ipari munkásság gondjaira bízta magát. Az ő kezébe tette le a sorsát. Semmiképpen sem véletlenül. Erős kezet, támaszt, védelmet keresett magának. Bent az üzemekben — azt hiszem közös tapasztalata ez mindenkinek, aki belekóstolt a gyári világba — nem a gép az igazi erő, még a legmodernebb gépóriás sem vetekedhetik az emberi akarattal, kitartással, leleménnyel. A mai gép is, mint minden szerszám a történelem során, az alkotó ember „meghosszabbított keze", felfokozott ereje. Az számít igazán, hogy ki áll mögötte. Vagy még inkább, hogy kik állnak mögötte. Az üzemi munkás ereje mindig és mindenképpen közös erő, amely a nagy egység része, alkotó eleme. Ezért érzi jól magát a gyári világban minden nagy, merész terv, építő szándék. Az elmúlt esztendőben is láthattam kiugró sikereket, tanúja lehettem kemény nekirugaszkodásoknak, vagy éppen átmeneti kudarcoknak. Amikor a nehézség kerekedett ideig-óráig az alkotó ember fölé. De nem tapasztalhattam megtört bizalmat, szétfoszlott reménységet. Mert a bizalom is, a reménység is közös és kölcsönös ebben a világban: nem tétlen, belenyugvó szemlélődés, hanem serkentés a többre, jobbra, szebbre, emberibbre. A bizalom ezért olyan magától értetődően otthonos a gyári világban. A munka önmegvalósítás, az önérzet, a megérdemelt felelősség,a végigvitt küzdelem gyümölcse, ,a testvériség egymás ismerete és becsülése, a közös sors és küzdelem jegyében és időszerűségében. Nehézség, gond, vívódás ebben a világban ezért változhatik a munkakedv, a csakazértis nekiártás, a győzelmes öntudat forrásává. Az öszszegezett országos eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt évben is az ipari dolgozók rövidítették le mindenki másnál Inkább az időt, vagyis hozták közelebb az ötéves terv határidő előtt való teljesítését. Példájuk serkentette a faluk, az intézmények dolgozóit, az egész ország népét arra a derekas munkára, mely 1973-at győzelmes esztendőként írta be a szocialista Románia történetébe. Ezt a bizalmat, önérzetet, testvériséget, jövővállalást vihetjük, visszük magunkkal a most megnyílt új esztendőbe. Munkások ereje — az ország ereje. A Román Kommunista Párt építő céljainak eszmei szépsége, serkentő teljessége. Barátként, jószíve és örömmel Beke György (Folytatása a 1. oldalon) Mutasd meg munkádat, s megmondom milyen ember vagy. Azt mondják, hogy a régi híres hegedűkészítők csodálatos lelket varázsoltak a kezükből kikerült hangszerekbe. Meggyőződésem, hogy minden munkába lehet lelket vinni, el lehet azt végezni pontosan, szépen, hozzáértéssel, kedvvel és igyekezettel, de hanyagul, felületesen, érdektelenül is. Meovatji'm kere'.',r* nsr-» — legmegfejtőbb szavakat, hasonlatokat, azclyek segítségével már most, ez év első munkanapján megnyerhetném az olvasókat, annak a rendkívüli közérdekű ügynek, amit egyetlen szóban úgy fejezünk ki, hogy minőség. Mindannyiunk számára fontos kérdés ez, akkor is, ha az egyéni fogyasztó szemszögéből vizsgáljuk, s méginkább az, ha a nemzetgazdaság méreteiben számolunk. A termékek minősége kihatással van az életszínvonal növekedésére éppen úgy, mint a gazdaság gyors előrehaladására. Az elmúlt évben például nemzetgazdaságunk egyetlen napi teljesítménye a többi között 23 000 tonna acél, 2000 rádióvevő-készülék, 2000 televízió, 125 traktor, 160 személygépkocsi, 3 000 000 négyzetméter szőttes volt. De ebbe a teljesítménybe nyilván csakis a jó minőségű termékeket számíthattuk bele. Az idén hazánk ipari dolgozóinak 16,7 százalékkal több terméket kell előállítaniuk, mint tavaly, ami azt jelenti, hogy az ország ipargazdaságának történelmében még soha el nem ért fejlődési ütemet valósítunk meg. Ez nyilván mennyiségi mutató, de ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a minőségre vonatkozó követelmények terén is megálljuk a helyünk, előbbre lépjünk Csakis így érhetjük el, hogy minden hazai terméknek a lehető legmagasabb legyen a használati értéke, teljes mértékben megfeleljen a hazai s külföldi piac követelményeinek. Vajon lehetetlen ezt megvalósítani? Távolról sem. Még csak arra sem volna feltétlenül szükség, hogy eddig nem ismert bonyolult ellenőrző módszereket alkalmazzunk a különböző munkafolyamatokban. Szinte felbecsülhetetlen eredményekkel járna már az, ha például a mai naptól kezdve minden dolgozó kötelezően tiszteletben tartaná a technológiai előírásokat, s becsületbeli kérdésnek tekintené, hogy csakis kiváló minőségű, pontos, jó munkát adjon ki kezéből, olyan munkát, amit bármikor s bárki előtt szégyenkezés nélkül magáénak vallhat. Még ha leszámítjuk az előre nem látható okokból adódó selejtet, vagy azokat a hibás munkadarabokat, amelyeket a tapasztalatlanság, esetleg a mesterség hiányos ismerete szül, akkor is ragyogó teljesítményeket érnénk el ezzel. Nagyon jó dolog az, hogy az utóbbi időben, s így az elmúlt év folyamán is annyit beszéltünk a minőségről, mondhatnánk, szinte állandóan napirenden volt a közvélemény előtt ez a kérdés. Kiadóink vaskos tanulmányokat jelentettek meg a termékek minőségének problematikájáról, a korszerű ellenőrző módszerekről. A napilapok, folyóiratok hasábjairól sem hiányoztak a minőséggel foglalkozó írások, gyűlések, megbeszélések, tudományos szimpozionok témája volt a minőség. És mégsem mondhatjuk azt, hogy eleget beszéltünk, eleget beszélünk róla. Maga pártunk főtitkára figyelmeztetett erre Maros megyében tett látogatása s más munkalátogatásai során és hangsúlyozta ezt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának együttes novemberi plenáris ülésén elhangzott beszédében is: „A minisztériumoknak, az ipari központoknak, a vállalatoknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek, a dolgozóknak egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük arról, hogy a minőség javításáért vívott harc a jelenlegi szakaszban nemzetgazdaságunk, egész társadalmi haladásunk alapvető kérdése". Beszélnünk kell hát a minőségről, mindaddig beszélnünk kell róla, míg a'idei dolgozóba’', fel nem ébresztjük a kellő szakmai önérzetet, a tiszteletet saját és a mások munkája iránt, s nem utolsó sorban a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom munkájára jellemző magas öntudatot, becsületet. Hogy mindezt hol kell az anyagi érdekeltség növelésével, a fegyelem javításával, az alkalmazott ellenőrző módszerek tökéletesítésével, vagy hol a szaktudás gyarapításával elérni, erre a kérdésre minden vállalatban a legilletékesebbeknek kell válaszolniuk. Ami általános érvényű követelmény, az a megfelelő közhangulat kialakítása, a minőségi munkát végzők megbecsülése, értékelése és a hanyag, pontatlan, felületes, minőség ellen vétő alkalmazottakkal szembeni határozott állásfoglalás. Beszélnünk kell a minőségről, még sokat kell beszélnünk róla s még többet tennünk annak érdekében, hogy az első munkaművelettől az utolsóig tiszteletben tartsák mindenütt a követelményeket, a legegyszerűbb s a legbonyolultabb termékeknél egyaránt. A gyár védjegye, jó Hírnevének megőrzése legyen becsületbeli ügye minden dolgozónak, a „Made in Romania“ felirat olvadjon eggyé a kiváló minőség fogalmával. Az új esztendő első, második és minden munkanapján. Illés József EMBERI MINŐSÉGÜNK A 2. oldalon • A Corsotól a kohókig • Csak kötelesség van • Felnőttként • A haraklányi határban • Harmadik emelet, 15 • Hatszáz kapcsoló társaságában JÓ ESZTENDŐ ELÉ NÉZÜNK NYILATKOZNAK A CSÍKSZEREDAI KÖTÖTTÁRUGYÁR ÉS GYAPJÚFONODA VEZETŐI Nemcsak a közeli szomszédság vagy bizonyos közös létesítmények (kazánház, kereskedelmi egységek) révén van egymással szoros kapcsolatban a két gyár, hanem elsősorban a profil, a termelési kooperáció miatt. A kötöttárugyár első számú nyersanyagszállítója ugyanis a fonoda, a termeléshez szükséges fonalnak mintegy kilencven százalékát a „szomszéd“ szállítja. Ez magyarázza hát főleg eljárásunkat, amikor az új esztendő kilátásai, az évkezdés gondjai, feladatai felől egyszerre mindkét egység vezetőinél érdeklődtünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a fonoda nehézségei kihatnak a kötöttárugyárra is, és fordítva: a kötöttárugyár feladatai mozgósíthatják a fonodabeli erőket is. A fonoda igazgatói irodájában a főmérnök és az igazgató éppen az 1974. évi tervfeladatokat elemzi, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket veszi számba. Elég pontos tervet kaptunk, minden fontos mutató szerepel benne, ami számunkra iránytűként szolgálhat. Az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén előterjesztett irányvonal szellemében a rendelkezésünkre álló beépített felületen újabb kapacitásokat helyezünk üzembe, s ezáltal a gyárunk teljesítőképességét mintegy 700 tonnával növeljük. Az állami terv már számol ezzel a kapacitásnöveléssel, ami azt jelenti, hogy feltétlenül időben kell történnie az átadásnak. Viszont a tervezést sem szabad elhamarkodni: a mostani megoldás esetleg azt a veszélyt rejti magában, hogy egyes gépek számára nem biztosítottak a szükséges feltételek, a tervet feltétlenül teljesíteni kell. Ami a minőséget illeti, itt is rendkívül nagyok az igények: a termelés 99 százaléka első osztályú áru kell hogy legyen. Ezt meg lehet valósítani, ha a Savinettiről érkező műszál minősége az eddiginél jobb, tehát legalább 99 százalékban első osztályú lesz. Mi a magunk részéről felkészültünk az 1974-es feladatok teljesítésére, s Kálmán Gyula (Folytatása a oldalon)