Előre, 1974. július (28. évfolyam, 8286-8311. szám)

1974-07-02 / 8286. szám

1974. JÚLIUS 2., KEDD MOHAMMED ANWAR EL SZADATNAK, EGYIPTOM ARAB KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÉS EGYIPTOM ARAB KÖZTÁRSASÁG ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZATA Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság, Figyelembe véve a két ország között meghonosodott baráti, e­­gyüttműködési és kölcsönösen tisz­teletteljes kapcsolatokat, Attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi jog és törvényesség el­vei és normái alapján bővítsék a két állam és nép közötti sokoldalú baráti kapcsolatokat, Újra kinyilvánítva hűségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányá­ban leszögezett célokhoz és elvek­hez, készen arra, hogy fokozzák a két ország hozzájárulását a béke és a nemzetközi biztonság ügyéhez, va­lamint az összes államok közötti kooperáció fejlesztéséhez. Annak a felelősségnek a tudatá­ban, amelyet az összes — nagy, közepes, vagy kis — államok visel­nek a béke és biztonság légköré­nek megteremtéséért szerte a vilá­gon, valamint a baráti és kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztéséért az összes országok között, függetlenül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől, vagy fejlettségi szín­vonaluktól. Erőteljesen hangsúlyozva meg­győződésüket, hogy az államok te­rületi integritásának és politikai függetlenségének megsértése meg­engedhetetlen. Ismét leszögezve teljes meggyő­ződésüket, hogy az egyetemes bé­ke és biztonság az összes nemze­tek léthez, szabadsághoz, szuvere­nitáshoz és függetlenséghez, béké­hez és biztonsághoz való szent jo­gának tiszteletben tartásán, az erő­szak útján vagy bármely más úton való területszerzés megengedhetet­­lenségén, minden nép ama elide­geníthetetlen jogának a tiszteletben tartásán kell hogy alapuljon, hogy minden külső beavatkozástól, meg­szorítástól vagy pressziótól mente­sen maga dönthessen sorsáról. Hangsúlyozva a nemzetközi tör­vényesség erősítésének alapvető fontosságát, a nemzetközi joger­ek és­­szabályok őszinte és tényle­ges tiszteletben­ tartásának szüksé­gességét, ismét kinyilvánítva, hogy kivétel nélkül az összes államok joga és kötelessége részt venni a nemzet­közi kérdéseknek, különösen az őket érintőknek a megoldásában. Kifejezve szilárd elhatározásukat, hogy növelik hozzájárulásukat a kolonializmus és a neokolonializmus bármely formájának végleges és teljes felszámolásáért, valamint az apartheid-politika és bármely faji megkülönböztetés felszámolásáért vívott harchoz, attól az óhajtól lel­kesítve, hogy fokozzák a nemzeti szuverenitásukat kivívott és a füg­getlen gazdasági fejlődés útjára lé­pett országoknak, a még kolonia­­lista uralom alatt lévő országok nemzeti felszabadítási mozgalmai­nak nyújtott politikai, anyagi és er­kölcsi támogatásukat. Szilárdan elhatározva, hogy ma­radéktalanul hozzájárulnak az egyetemes megértés és kooperáció szellemének előmozdításához és erősítéséhez, hogy aktívan részt vesznek a nemzetközi életben a vi­lágpolitikának olyan új irányú fej­lődéséért, amely mellőzi az erőszak alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetőzést, az uralom, az­­ agresszió és a diktátum politikáját a nemzetközi kapcsolatokban. Mint fejlődő országok kinyilvánít­va minden állam szuverén jogát nemzeti erőforrásai és kincsei saját érdekében történő hasznosításához, a nemzeti és nemzetközi erőfeszí­tések fokozásának szükségességét az összes fejlődő országok gyor­sabb gazdasági haladásáért, füg­getlenül ezek társadalmi rendszeré­től és földrajzi fekvésüktől, annak érdekében, hogy csökkentsék, s vé­gül is felszámolják a köztük és a fejlett országok között lévő szintkü­lönbségeket, kinyilvánítva az összes államok jogát a független gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlődéshez, ahhoz, hogy részt vegyenek a nem­zetközi együttműködésben és aka­dálytalanul részesülhessenek a mo­dern tudomány és technika vívmá­nyaiból. I. KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKA­RATUKAT ÉS ELHATÁROZÁSUKAT, HOGY: — bővítik és mélyítik baráti és együttműködési kapcsolataikat po­litikai, gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális, művészeti, turisztikai téren és személyi viszony­latban ; — kölcsönösen előnyös alapokon fejlesztik a gazdasági együttműkö­dést számos területen, és bővítik a kereskedelmi cseréket, előmozdítva az e cél eléréséhez szükséges esz­közöket és bővítve az ipari koope­rációt természeti erőforrásaik teljes kiaknázása érdekében; — megkönnyítik a cserék és az együttműködés fejlődését az okta­tás, a tudomány, a kultúra, a mű­vészetek, a sport terén, előmozdít­va ezzel a két állam népe közötti egyetértést és barátságot. II. KINYILVÁNÍTJÁK AZT A KÖ­ZÖS AKARATUKAT, HOGY A KAP­CSOLATOKAT EGYMÁS KÖZÖTT, VALAMINT AZ ÖSSZES TÖBBI ÁL­LAMMAL AZ ALÁBBI ELVEKRE ÉPÍTIK: 1. Minden egyes népnek elidege­níthetetlen joga saját belátása szerint és saját érdekeinek megfe­lelően, teljesen szabadon és min­den külső beavatkozástól mentesen megválasztani politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét. 2. Az összes államoknak szent jo­guk van a léthez, a függetlenség­hez, a szabadsághoz, a nemzeti szuverenitáshoz és békéhez, és kö­telességük a barátság és a jó meg­értés kapcsolatait fenntartani más államokkal. 3. Minden államnak szuverén jo­ga van rendelkezni természeti erő­forrásaival nemzeti érdekei szerint, mindennemű idegen megszorítástól vagy pressziótól mentesen. 4. Az összes államoknak teljesen egyenlő jogaik vannak, függetlenül kiterjedésüktől, potenciáljuktól, fej­lettségi színvonaluktól, politikai, gazdasági és társadalmi rendsze­rüktől, az összes államoknak tiszte­letben kell tartaniuk a teljes szuve­renitásból fakadó jogokat. 5. Minden államnak elidegenít­hetetlen joga és kötelessége részt venni az összes közös érdekű nem­­zetközi kérdések megvizsgálásában és megoldásában a teljes egyen­lőség feltételei között. 6. Biztosítani kell a kölcsönös előnyöket az államok együttműkö­désében a nemzetközi élet minden területén. 7. Az államoknak joguk és köte­lességük együttműködni egymással, függetlenül társadalmi-politikai rendszerüktől a nemzetközi kapcso­latok különböző területein az egye­temes béke és biztonság fenntar­tása, az összes nemzetek gazdasági és társadalmi haladásának előmoz­dítása érdekében és az összes ál­lamok ama feltétlen joga jegyé­ben, hogy részt vehetnek a nemzet­közi együttműködésben és akadály­talanul igénybe vehetik az egyete­mes tudomány és technika mai vív­mányait. 8. Semmilyen formában és sem­milyen indokkal sem szabad be­avatkozni más állam bel- vagy kül­­ügyeibe. 9. Tiszteletben kell tartani a ha­tárok sérthetetlenségét és a terü­leti épséget, és következésképpen el kell ismerni, hogy valamely ál­lam bármely kísérlete más állam nemzeti egysége vagy területi ép­sége ellen súlyosan károsítja az egyetemes békét és biztonságot. 10. Az államoknak kötelességük nemzetközi kapcsolataikban mellőz­ni mindennemű katonai, politikai, gazdasági vagy más természetű megszorítást, az erőszakkal való fenyegetést, illetve az erőszak hasz­nálatát más állammal szemben. Az összes, államközi viszályokat békés eszközökkel kell rendezni. Ez a szent kötelesség azonban semmilyen formában és semmilyen körülmé­nyek között nem érintheti az álla­mok elidegeníthetetlen jogát az egyéni vagy kollektív védelemhez az Egyesült Nemzetek Alapokmá­nyának 51. szakasza értelmében. 11. Minden egyes államnak kö­telessége maradéktalanul és jóhi­szeműen eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, és békében élni a többi állammal. A nemzetközi jog említett alap­elvei értelmezésükben és alkalma­zásukban összefüggnek egymással, mindegyik elvet a többivel össze­függésben kell értelmezni. Ezeket az elveket szigorúan tiszteletben kell tartaniuk az összes államoknak egymás közti kapcsolataikban, egyet­len elv megsértését sem lehetne soha és semmilyen körülmények kö­zött indokolni. III. KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKA­RATUKAT, HOGY: - az említett elvek alapján fej­lesztik baráti és együttműködési kapcsolataikat az összes államok­kal, s azon munkálkodnak, hogy tényleges lépések történjenek az egyetemes béke, enyhülés és koo­­peráció előmozdításáért, a nemzet­közi élet új irányzatának meghono­sításáért;­­ együttműködnek egymással és együttműködnek a többi állammal az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének erősítéséért az összes államok függetlenségének és szu­verenitásának és minden nép ama elidegeníthetetlen jogának a meg­védésében, hogy szabadon dönt­hessen sorsáról, az egyetemes bé­ke és biztonság erősítésében és a nemzetközi kooperáció előmozdítá­sában a nemzetközi jogelveknek és­­szabályoknak megfelelően, az Egye­sült Nemzetek Szervezete határoza­tainak tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért; - aktívan részt vesznek az ösz­­szes nemzetközi kérdéseknek az egyetemes béke és biztonság és az államközi kooperáció érdekében történő megoldásában;­­ együttmunkálkodnak a kolo­nializmus és a neokolonializmus, valamint­ a faji megkülönböztetés és az apartheid-politika végleges felszámolásáért, további erőfeszí­téseket tesznek a nemzeti felszaba­­dítási mozgalmaknak gyújtandó po­litikai, diplomáciai, anyagi és er­kölcsi támogatás megadásáért;­­ a szükségleteknek megfelelően együttmunkálkodnak az összes or­szágok, és különösen a fejlődő or­szágok gazdasági és társadalmi haladásának előmozdításáért, az ezen országok és a fejlett orszá­gok közötti szintkülönbség felszá­molásáért. IV. A jelen nyilatkozat rendelke­zéseinek teljesítésével kapcsolatos problémák megvizsgálásáért Romá­nia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság bővíteni és mélyíteni fogja tanácskozásait minden szinten a diplomáciai utak, a látogatáscserék és képviselőik rendszeres találkozói révén. Készült Bukarestben 1971. június 30-án két eredeti példányban, ro­mán és arab nyelven, mindkét szö­veg azonos érvényű. Románia Szocialista Köztársaság részéről NICOLAE CEAUȘESCU, a köztársaság elnöke Egyiptom Arab Köztársaság részéről MOHAMMED ANWAR EL SZADAT, a köztársaság elnöke NYILATKOZAT Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság közötti együttműködési közös bizottság létesítéséről Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke és Mo­hammed Anwar El Szadat, Egyip­tom Arab Köztársaság elnöke attól a céltól vezérelve, hogy fokozzák és változatosabbá teszik a Románia és Egyiptom közötti együttműkö­dést, és hogy tovább erősítsék a két ország és nép között meglévő jó kapcsolatokat, megegyezésre jutot­tak abban, hogy egy, a két ország közötti együttműködési közös bizott­ságot létesítsenek. A közös bizottságot a két ország külügyminiszterei fogják vezetni, és feladata lesz időnként megvizs­gálni milyen szakaszba jutottak a két ország közötti együttműködési kapcsolatok politikai, gazdasági és művelődési téren, valamint más, közös érdekű területeken. Figyelembe véve az Egyiptom A­rab Köztársaság újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére vonatkozó közepes és hosszú távú különböző terveket, a román fél elhatározta, hogy 100 millió USA dollár értékű kormányhitelt bocsát az egyiptomi fél rendelkezésére. A két elnök megállapodott abban, hogy ezt a hitelt az egyiptomi fél arra hasz­nálja fel, hogy a román fél Romá­niában gyártott gépi és egyéb fel­szereléseket, komplex gyártási vo­nalakat, valamint terveket, műszaki ellátást vagy román találmányokat szállít azzal a céllal, hogy Egyip­tomban közös terveket valósítsanak meg egyes román-egyiptomi vegyes társaságok keretében. A két elnök elhatározta, hogy előnyben részesíti egy, a kőolaj felkutatására és kiter­melésére szakosított vegyes társaság, valamint egy román-egyiptomi bank létesítését. Más, közös érdekű ipari és mezőgazdasági terveket, amelyek az újjáépítési és fejlesztési tervek­ben szerepelnek figyelembe lehet venni a jövőben. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hammed Anwar El Szadat elnök hangsúlyozta e nyilatkozat elfoga­dásának fontosságát, úgy tekintik mint újabb pozitív lépést a két or­szág közötti kapcsolatokban. Kidom­borították, hogy e Nyilatkozat a két állam és a két nép azon őszinte óhajából fakad, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködést az ünnepélyes közös Nyilatkozatba foglalt elvek alapján, amelyet Mo­hammed Anwar El Szadat elnök romániai látogatása alkalmából írt alá a két elnök. Bukarest, 1971 június 30-án Románia Szocialista Köztársaság részéről NICOLAE CEAUȘESCU, a köztársaság elnöke Egyiptom Arafd­ Köztársaság részéről MOHAMMED ANWAR EL SZADAT, a köztársaság elnöke Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára és Elena Ceausescu elvtársnő meghí­vására 1974 június 27 és 30 között hivatalos baráti látogatást tett Ro­mánia Szocialista Köztársaságban Mo­hammed Anwar El Szadat, Egyip­tom Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke és Gi­­hane Szadat asszony. Egyiptom elnöke mindenütt rend­kívül meleg fogadtatásban részesült, amiben a román nép iránta tanúsí­tott tisztelete, a két ország és nép közötti hagyományos baráti kapcso­latok és kölcsönös nagyrabecsülés jutott kifejezésre. A két elnök megbeszéléseket tar­tott, amelyek a szívélyes barátság és a teljes kölcsönös megértés légköré­ben zajlottak le. A megbeszéléseken részt vettek: a román részről «Emil Bodnaru?, az Államtanács alelnöke, Manea Ma­­nescu, a kormány első minisztere, George Macovescu külügyminiszter, Stefan Burlea, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Petru Burlacu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kairói nagykövete és Vasile Ionel vezérezre­des, a honvédelmi miniszter helyette­­10 ’ — egyiptomi részről: Iszmail Fah­­my külügyminiszter, Ahmed Kamel El-Badri hadtesttábornok, a hadfel­szerelés-gyártás minisztere, Hasszán Ahmed Kamel, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Oszmán Asszál, E­­gyiptom Arab Köztársaság bukaresti nagykövete, Abdel Fattah Yusszef vezérőrnagy, Kamal Zaki nagykövet, külügyminisztériumi igazgató és O­­mar Szirry, külügyminisztériumi nagykövet. A két elnök megvitatta a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi stádiumát, va­lamint ezek perspektíváit. Ebben a keretben áttekintették a Romániá­ban és az Egyiptomban végbemenő gazdasági és társadalmi fejlődés fo­lyamatát. Az elnökök széles körű véleménycserét folytattak a közép­keleti helyzetről, és megvitattak más közös érdekű nemzetközi prob­lémákat. Nicolae Ceausescu elnök nagyrabe­­csülte az Egyiptom Arab Köztársa­ságban elért politikai, gazdasági, tár­sadalmi, kulturális és tudományos si­kereket. A román elnök kinyilvání­totta tiszteletét az egyiptomi nép el­határozása iránt, hogy felszabadítja megszállt területeit, és kifejezésre juttatta a román nép támogatás­it az egyiptomi nép ama óhaja iránt, hogy tartsák tiszteletben területi sérthe­tetlenségét, szuverenitását és in­tegritását. Ugyanakkor értékelte Mohammed Anwar El Szadat elnök elhatározását, miszerint biztosítani kell a palesztinai nép törvényes nemzeti jogait. Mohammed Anwar El Szadat elnök nagyra értékelte Románia jelentős sikereit a fejlett iparon és korszerű mezőgazdaságon alapuló fejlett gaz­daság megteremtésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában, a román nép prosperitásának növelé­sében. Úgyszintén nagy elismeréssel szólt Románia Szocialista Köztársa­ság, személyesen Nicolae Ceausescu elnök dinamikus és elvszerű nem­zetközi politikájáról, amely követke­zetesen előmozdítja a béke erősítésé­nek ügyét, az államközi kooperáció fejlesztésének ügyét, ama új elvek alapján, amelyek a nemzetközi kap­csolatokat kell vezéreljék és ezek demokratizálásának nemes célját kell hogy szolgálják. A két elnök megelégedéssel álla­pította meg, hogy Románia Szocia­lista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság között őszinte barátság és szoros együttműködés kapcsolatai honosodtak meg. Megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió kö­zötti szoros kapcsolatok felett is. Attól az óhajtól vezérelve, hogy kifejezésre juttassák a román és az egyiptomi nép igazságosságra, béké­re, együttműködésre és megértésre irányuló törekvéseit, sokoldalúan fejlesszék a két ország baráti kapcso­latait, Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök ünnepélyes közös nyilatkozatot írt alá, amelyben a két ország kinyilvá­nítja, milyen elvekre akarja építeni kétoldalú kapcsolatait, valamint a többi állammal való kapcsolatait. A két államfő teljes megelégedését fejezte ki a kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi cserék lendületes fejlő­dése fölött. A felek rendkívül gyü­mölcsözőnek minősítették a két kül­kereskedelmi miniszter nemrégi bu­karesti megbeszélését, amelyet az 1974­ .évi árucsereforgalmi megálla­podás aláírása követett, s úgy hatá­roztak, hogy intézkedéseket tesznek a gazdasági csere volumenének foly­tonos növeléséért, hogy ez 1980-ban elérje a mintegy 4—500 millió dol­lárt. A két elnök ismét kifejezte teljes megelégedését a gazdasági és műsza­ki kooperáció eddigi gyümölcsöző e­­redményei felett, közös óhaját, hogy bővíti és változatossá teszi ezt, s hangsúlyozta a termelési kooperáció fejlesztésének, valamint a kooperá­ció új formái alkalmazásának szük­ségességét. A két elnök nyilatkozatot írt alá, s ebben leszögezi, hogy Románia Szo­cialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság együttműködési vegyes bizottságot hoz létre. A két államfő hangsúlyozta, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság gazda­sági kapcsolatainak bővítése hozzá­járul mindkét ország nemzetgazda­ságénak fejlődéséhez, megfelel a ro­mán nép és az egyiptomi nép érde­keinek, a béke és az együttműködés ügyének. Románia és Egyiptom elnökei ha­sonlóképpen kifejezték megelégedé­süket a két ország és két nép köl­csönös érdekét szolgáló kulturális Sinaian szombaton a Románia Szo­cialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság kapcsolatait jel­lemző kölcsönös tisztelet és megér­tés jegyében folytatódott Nicolae Ceausescu elnök és Anwar El Sza­dat elnök megbeszélése. A délelőtt folyamán Elena Ceausescu elv­társnő és Gihane El Szadat asszony és tudományos együttműködési kap­csolatok lendületes fejlődése fölött. Hangsúlyozták a kőolaj, a petroké­­mia, a mezőgazdaság, az építkezés, a nukleáris energia békés felhaszná­lása terén való tudományos koope­ráció vonalán kezdeményezett akci­ók fontosságát, és kiemelték annak szükségességét, hogy e kapcsolatok fokozása és diverszifikálása érdeké­ben cselekedjenek. A két elnök úgy értékelte, fokozni kell a kulturális cserét, hogy jobban megismertessék a román kultúrát Egyiptomban, az ókori egyiptomi ci­vilizációt és Egyiptom Arab Köztár­saság modern kultúráját Romániá­ban. A látogatás idején a két ország külügyminiszterei turisztikai együtt­működési egyezményt írtak alá. A két félnek szándékában áll a közel­jövőben jogsegély megállapodást kötni polgárjogi és családjogi kérdé­sekben, valamint a mezőgazdaság és az egészségügy terén való koope­rációra vonatkozó jegyzőkönyveket. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hammed Anwar El Szadat elnök megállapodott abban, hogy fokozzák a politikai és társadalmi szervezetek közötti kontaktusokat és látogatás­cserét, hogy módot nyújtsanak a két népnek egymás jobb megismerésére. Ennek kapcsán kiemelték a román— egyiptomi baráti egyesületek mind­két országban való létrehozásának kivételes fontosságát. A széles körű eszmecsere során a két elnök áttekintette a világvi­szonylatban végbement pozitív mu­tációkat, az erőviszonynak a feszült­ség csökkenése, a béke és haladás érvényrejutása javára végbement változását, hangsúlyozva, hogy ko­runk dinamikája azt bizonyítja: egy­re erősödik a népek akarata, hogy erőfeszítéseiket a külső nyomástól és beavatkozástól mentes, szabad gazdasági, és társadalmi fejlődésnek szenteljék. A két elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy jelenleg kedveznek a feltételek az összes államok jogegyenlőségére, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás tiszteletben tartására, a belü­­gyekbe való be nem avatkozásra, a kölcsönös előnyre, az erőszaktól és a vele történő fenyegetéstől való tar­tózkodásra, az erőszak útján vagy más úton való területhódítás megen­­gedhetetlenségére, a nézeteltérések békés úton való rendezésére, minden egyes nép elidegeníthetetlen önren­delkezési jogának szavatolására, minden nemzetnek a közös érdekű nemzetközi problémák megoldásá­ban való részvételi jogára épülő új nemzetközi kapcsolatok meghonosí­tásának. A két elnök kiemelte a kis és közepes országok szerepét és hoz­zájárulását a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti együttműkö­dés légkörének megteremtéséhez és állást foglaltak az imperialista, kolo­­nialista és neokolonialista uralmi tervek és uralmi politika ellen. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hammed Anwar El Szadat elnök ú­­jólag kinyilvánította határozott har­cos szolidaritását az arab népeknek a nemzeti függetlenségért, a gazda­sági fejlődésért és társadalmi hala­dásért vívott harcával, hangsúlyoz­va ezek kivételes hozzájárulását a béke és a nemzetközi együttműkö­dés ügyéhez. A két elnök megvizsgálta a közép­­keleti helyzetet és kifejezte mélysé­ges aggodalmát az övezetben fennál­ló súlyos helyzet elhúzódásával kap­csolatban. Hangsúlyozták, hogy az Izrael által 1967-ben elfoglalt, arab területek katonai megszállásának fenntartása állandó feszültséget szül és a harcok kiújulásának veszélyét rejti magában. E feszültség fenntar­tása olyan természetű, hogy veszé­lyezteti a jelenleg folyamatban levő békés erőfeszítéseket. A két elnök kifejezte meggyőző­dését, hogy a Biztonsági Tanács 242. sz. határozatán alapuló igazsá­gos és tartós közép-keleti béke meg­követeli az izraeli fegyveres erők teljes kivonását valamennyi meg­szállt arab területről, a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak ha­ladéktalan, teljes elismerését, vala­mint az övezet minden,állama létjo­gának szavatolását nemzetközi síkon elismert országhatárok között. A két elnök kidomborította, hogy az 1973 októbere után végbement e­­semények új, az igazságos és tartós közép-keleti béke megteremtésének kedvező feltételeket teremtettek. Hangsúlyozták, hogy a csapatszétvá­lasztási katonai egyezmények meg­kötése mind a Szína­i-félszigetre, mind a Golán-fennsíkra vonatkozóan az első jelentőségteljes lépést képvi­seli ebben az irányban. A két elnök ugyanakkor nagy nyugtalanságát fejezte ki az izraeli fegyveres erők által a közelmúltban libanoni civil lakosság ellen elköve­tett sorozatos katonai támadások mi­att, amelyek nyilvánvalóan sértik Libanon szuverenitását és akadályt jelentenek az igazságos és tartós közép-keleti béke létrehozására irá­nyuló erőfeszítések útján. A két államfő aláhúzta az ENSZ égisze alatt szervezett genfi béke­­konferencia fontosságát. Egyetértet­tek abban, hogy más békeszerető államok is konstruktívan hozzájárul­­­hatnak a megoldás megtalálásához, amely szavatolná az igazságos és tartós közép-keleti békét. A két ál­lamfő teljes mértékben egyetértett abban, hogy az igazságos és tartós közép-keleti béke csakis úgy való­sulhat meg, ha méltányos megoldás­ra jutnak a palesztinai kérdésben. Éppen ezért hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a palesztinai nép képviselői teljes jogokkal és ön­sinaias kulturális és szociális létesít­ményeket keresett fel. Este meleg, szívélyes vacsorára került sor, ame­lyen a két elnök pohárköszöntőt mondott. Vasárnap délelőtt , Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab állóan részt vegyenek a genfi kon­ferencián, s úgy vélekedtek, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a feltételek megteremtéséért ahhoz, hogy részt is vehessenek a konferen­cián. Egyetértettek abban, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselője. Nicolae Ceausescu elnök nagy el­ismerését fejezte ki azzal a kitartó erőfeszítéssel kapcsolatban, amelyet személyesen Mohammed Anwar El Szadat elnök tett a konfliktus békés és igazságos rendezéséért. Mohammed Anwar El Szadat el­nök nagy elismerését nyilvánította Nicolae Ceausescu elnöknek a kö­zép-keleti helyzet igazságos és tartós politikai rendezése érdekében kifej­tett következetes tevékenységével kapcsolatban. A két elnök kifejezésre juttatta elhatározását, hogy a továbbiakban is következetesen munkálkodik o­­lyan méltányos megoldások érdeké­ben, amelyek elvezetnek az igazsá­gos és tartós béke megteremtéséhez a Közép-Keleten, az övezet országai és népei, az összes országok és né­pek érdekében. Elhatározták, hogy állandó kapcsolatot tartanak fenn­ ebben a kérdésben, és bilaterális ta­nácskozásokra kerül sor minden al­kalommal, amikor erre szükség lesz. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hammed Anwar El Szadat elnök ki­emelte az afrikai országok jelentős hozzájárulását a béke ügyéhez, a nemzetek szabadságának és együtt­működésének ügyéhez. A két elnök nagyra értékelte az Afrikai Egység­szervezet szerepét a béke megvédé­sében, az agresszió, a faji megkü­lönböztetés és a kolonializmus meg­szüntetésében. A két államfő hangsúlyozta orszá­ga és népe tántoríthatatlan elhatá­rozását, hogy a továbbiakban is tel­jes politikai, diplomáciai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az angolai és mozambiki nemzeti felszabadítá­si mozgalomnak ahhoz az igazságos harchoz, amelyet a szabadság és nemzeti függetlenség visszanyerése érdekében folytat. A két elnök mély­séges megelégedéssel üdvözölte Bis­sau-Guinea és a Zöldfok-szigetek Af­rikai Függetlenségi Pártjának győ­zelmeit és Bissau-Guineának, mint független államnak a kikiáltását. A román elnök és az egyiptomi elnök­­ kifejezésre juttatta reményét, hogy a nemrég lezajlott portugáliai válto­zások meggyorsítják a nemzeti fel­szabadító mozgalmak végső győzel­mét és a gyarmati rendszer utolsó maradványainak felszámolását Af­rika földjén A két elnök újból hangoztatta or­szága határozott elítélő álláspontját azzal a faji megkülönböztető és a­­partheid politikával szemben, ame­lyet rasszista rendszerek folytatnak Dél-Afrikában, Zimbabwéban és Namíbiában; kifejezésre juttatták országaik elhatározását, hogy a to­vábbiakban is következetesen támo­gatják az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének az összes gyarmati or­szágok és népek függetlensége megadására vonatkozó nyilatkozatát. A két elnök széles körű vélemény­­cserét folytatott az időszerű európai helyzetről, elismerte, milyen nagy a jelentősége az összeurópai biztonsági és együttműködési konferenciának, amelynek el kell vezetnie az egyen­jogú együttműködés kialakításához a kontinens összes nemzetei között, és szavatolnia kell minden európai nemzet számára a szabad fejlődés jogát. A két elnök egyetértett abban, hogy az európai biztonság messze­menően érdeke nem csupán a konti­nens országainak, hanem más öve­zeteknek is. Megvalósítása erősen kihat majd az egész jelenkori nem­zetközi élet alakulására. A felek ki­domborították az összefüggést Euró­pa és a földközi-tengeri övezet biz­tonságának megvalósítása között, hangsúlyozva, hogy meg kell gyor­sítani az erőfeszítéseket a földközi­tengeri biztonság megteremtéséért, hogy a Földközi-tenger a béke ten­gere és a nemzetközi politikai sta­bilitás tényezője legyen. Ezzel kap­csolatosan kidomborították annak a rendkívüli fontosságát, hogy a Balkán térsége a béke és jó megér­tés térsége legyen. A délkelet-ázsiai helyzet kapcsán a két elnök megelégedéssel köszön­tötte a vietnami tűzszünetre és béke helyreállítására vonatkozó párizsi e­­gyezmény létrejöttét, síkraszállva annak szigorú tiszteletben tartásáért, hogy a dél-vietnami nép összponto­­síthassa erőfeszítéseit és energiáját szabad hazája gazdasági és társadal­mi fejlesztésére. Ismét leszögezték, hogy következetesen támogatják Dél-Vietnam Köztársaságának ideig­lenes forradalmi kormányát, a dél­vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjét. A két elnök úgyszintén ismét leszögezte, teljes mértékben támogatja a Kambodzsai Nemzeti Egységfrontot és Kambodzsa királyi nemzeti egységkormányát a szabad és független hazáért folytatott igaz küzdelmében. Nicolae Ceausescu el­nök és Mohammed Anwar El Sza­dat elnök kifejezte reményét, hogy a világ e térségében tartós béke ho­nosodik meg, és lehetővé teszi a vietnami, a laoszi és a kambodzsai népnek, hogy szabadon, jogos törek­véseinek megfelelően, minden külső beavatkozástól mentesen válassza meg politikai, gazdasági és társadal­mi fejlődésének útját. A két államfő megállapította, hogy a tartós világbéke biztosítása érde­kében feltétlenül meg kell szüntetni a fegyverkezési hajszát, fel kell szá­molni a katonai támaszpontokat Köztársaság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel és Gihane El Szadat asszonnyal együtt az elnöki vonattal visszatértek Bukarestbe. A fővárosi Baneasa pályaudvaron a következő elvtársak voltak jelen: Emil Bodnaras, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Dinulache, Fazekas János, más államok területén, végre kell hajtani a leszerelést, elsősorban a nukleáris leszerelést, hatékony nem­zetközi ellenőrzés mellett. Ezzel ösz­­szefüggésben szükségesnek találták a leszerelési tárgyalások fokozását, az összes érdekelt államok részvéte­lével, hogy minél hatékonyabb nem­zetközi egyezményeket lehessen megkötni. Tekintve a fegyverkezési hajsza által igénybe vett anyagi és emberi erőforrásokat, a két államfő rámutatott: az egész emberiség szá­mára előnyös lenne, ha a fegyver­kezési hajszára fordított erőforráso­kat békés célokra, főként a fejlődő országok javára használnánk fel. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hammed Anwar El Szadat elnök le­­szögezték, hogy a fejlett országok­­ és a fejlődő országok közötti szint-­­ különbség csökkentése és végső fo­­­kon a megszüntetése rendkívül fon­tos tényezője a béke, a haladás, az igazságosság és a nemzetközi együtt­működés ügyének. A két elnök úgy vélekedett, hogy mivel az országok­nak és népeknek elidegeníthetetlen joguk van természeti erőforrásaik­hoz, joguk van azokat saját nem­zeti érdekeiknek megfelelően felül használni, és mivel a fejlődő orszá­goknak törvényes joguk részesülni'' a korszerű tudomány és technoló­gia vívmányaiból, új, igazságos meg­oldást kell találni az energia,a­ nyersanyagok és a fejlesztés prob­lémáira. A két elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állapotok felszámolása érdekében minden államnak kitar­tó erőfeszítéseket kell tennie ter­mészeti és emberi erőforrásainak maradéktalan hasznosításáért, az ál­lamközi gazdasági kapcsolatokban tapasztalható megkülönböztető prak­tikák és mesterséges megszorítások felszámolásáért, a nyersanyagárak és a késztermékárak méltányos ará­nyának megteremtéséért, továbbá a fejlődő államok támogatását célzó ENSZ-akciók hatékonyabbá tételéért Mindezek nyomán a nemzetközi méltányosságra és igazságosságra épülő új gazdasági rendnek kell ki­” alakulnia a világon. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­­'­­hammed Anwar El Szadat elnök hangsúlyozta, országa jelentős sze­repet tulajdonít az Egyesült Nem­zetek Szervezetének a nemzetközi­ problémák népek érdekében való , megoldásában a nemzetközi jogel­­vek védelmében, és a teljes bizton­ság légkörének megteremtésében szerte a világon. Határozottan rá­­­mutattak, hogy az összes népek alapvető érdekeit szolgálná, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete, ha a többi nemzetközi szerv és szervezet hatékonyabban munkálkodna a nemzetek közötti együttműködés és­ megértés előmozdításáért, és kife­jezték országuk elhatározását, hogy" egyesítik erőfeszítéseiket más orszá­­­gok erőfeszítéseivel az ENSZ szere­pének erősítéséért a szervezet 27. közgyűlésén elfogadott 2925. számú határozat előírásainak megfelelően. A két államfő úgy vélte, hogy Egyiptom Arab Köztársaság elnö­kének Románia Szocialista Köztár­saságban tett hivatalos baráti láto-­­­gatása, az ez alkalommal lezajlott megbeszélések, a Románia Szocia­lista Köztársaság elnökének 1972. évi egyiptomi látogatása alkalmá­val megkezdett dialógus folytatása rendkívüli hozzájárulást jelent a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésé­hez, jelentős mértékben szolgálja az összes nemzetek közötti béke és megértés ügyét. Kidomborítva a két állam vezetői közötti kontaktu­sok, találkozók és tanácskozások" hasznosságát, elhatározták, hogy to­­­vábbra is előmozdítják a látogatás­cserét minden szinten az országuk és népeik közötti kölcsönös jobb megismerés érdekében, az együtt­működés erősítése és változatossá tétele érdekében. Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára és Moham­med Anwar El Szadat, az Arab Szo­cialista Unió elnöke a megbeszélé­sek során megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió közötti kapcsolatok erősödése és fejlődése felett, pozitívan értékelték a közöt­tük nemrég létrejött együttműködési programot. Megállapodtak abban, hogy fokozzák a Román Kommunis­ta Párt és az Arab Szocialista Unió , közötti kapcsolatokat a két nép kö­zötti hagyományos baráti kapcsola­tok erősítése és bővítése érdekében,­­ az imperializmus, a kolonializmus­ és a neokolonializmus ellen, a bé-­­­kéért és együttműködésért vívott­ közös harc javára. Elhatározták to­vábbá, hogy fokozzák a különböző­­ tömeg- és társadalmi szervezetek — szakszervezetek, nő- és ifjúsági sz­er­vezetek, szakmai jellegű szervezetek stb. — közötti információ- és dele­gációcseréket. Mohammed Anwar El Szadat, E- E­gyiptom Arab Köztársaság elnöke meleg köszönetét fejezte ki Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, Elena Ceausescu elvtársnőnek, a román népnek és kormánynak a meleg fo­­­ gadtatásért és a rendkívüli vendég­szeretetért, amelyben őt, Gihane Szadat asszonyt, valamint a Romá­nia Szocialista Köztársaságban tett látogatásukon kíséretükben levő ma­gas rangú egyiptomi személyiségeket részesítették. Mohammed Anwar El Szadat, E­­gyiptom Arab Köztársaság elnöke és Gihane Szadat asszony meghívta Nicolae Ceausescut, Románia Szo­cialista Köztársaság elnökét és Elena­­ Ceausescu elvtársnőt, tegyen hivata­­­­los, baráti látogatást Egyiptomi Arab Köztársaságban. A meghívást öröm­mel elfogadták. A látogatás időpont­ját diplomáciai úton állapítják meg Bukarest, 1974 június 30. Petre Lupu, Manea Manescu, Ghe­­orghe Panu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ilie ■ Verdef, Stefan Voitec, Constantin Bobalau, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinet,­ Ion Pajan és Stefan Andrei KÖZÖS KÖZLEMÉNY ELŐRE 3. oldal

Next