Előre, 1974. július (28. évfolyam, 8286-8311. szám)
1974-07-02 / 8286. szám
1974. JÚLIUS 2., KEDD MOHAMMED ANWAR EL SZADATNAK, EGYIPTOM ARAB KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÉS EGYIPTOM ARAB KÖZTÁRSASÁG ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZATA Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság, Figyelembe véve a két ország között meghonosodott baráti, együttműködési és kölcsönösen tiszteletteljes kapcsolatokat, Attól az óhajtól vezérelve, hogy a nemzetközi jog és törvényesség elvei és normái alapján bővítsék a két állam és nép közötti sokoldalú baráti kapcsolatokat, Újra kinyilvánítva hűségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányában leszögezett célokhoz és elvekhez, készen arra, hogy fokozzák a két ország hozzájárulását a béke és a nemzetközi biztonság ügyéhez, valamint az összes államok közötti kooperáció fejlesztéséhez. Annak a felelősségnek a tudatában, amelyet az összes — nagy, közepes, vagy kis — államok viselnek a béke és biztonság légkörének megteremtéséért szerte a világon, valamint a baráti és kooperációs kapcsolatok fejlesztéséért az összes országok között, függetlenül politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől, vagy fejlettségi színvonaluktól. Erőteljesen hangsúlyozva meggyőződésüket, hogy az államok területi integritásának és politikai függetlenségének megsértése megengedhetetlen. Ismét leszögezve teljes meggyőződésüket, hogy az egyetemes béke és biztonság az összes nemzetek léthez, szabadsághoz, szuverenitáshoz és függetlenséghez, békéhez és biztonsághoz való szent jogának tiszteletben tartásán, az erőszak útján vagy bármely más úton való területszerzés megengedhetetlenségén, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának a tiszteletben tartásán kell hogy alapuljon, hogy minden külső beavatkozástól, megszorítástól vagy pressziótól mentesen maga dönthessen sorsáról. Hangsúlyozva a nemzetközi törvényesség erősítésének alapvető fontosságát, a nemzetközi jogerek ésszabályok őszinte és tényleges tiszteletben tartásának szükségességét, ismét kinyilvánítva, hogy kivétel nélkül az összes államok joga és kötelessége részt venni a nemzetközi kérdéseknek, különösen az őket érintőknek a megoldásában. Kifejezve szilárd elhatározásukat, hogy növelik hozzájárulásukat a kolonializmus és a neokolonializmus bármely formájának végleges és teljes felszámolásáért, valamint az apartheid-politika és bármely faji megkülönböztetés felszámolásáért vívott harchoz, attól az óhajtól lelkesítve, hogy fokozzák a nemzeti szuverenitásukat kivívott és a független gazdasági fejlődés útjára lépett országoknak, a még kolonialista uralom alatt lévő országok nemzeti felszabadítási mozgalmainak nyújtott politikai, anyagi és erkölcsi támogatásukat. Szilárdan elhatározva, hogy maradéktalanul hozzájárulnak az egyetemes megértés és kooperáció szellemének előmozdításához és erősítéséhez, hogy aktívan részt vesznek a nemzetközi életben a világpolitikának olyan új irányú fejlődéséért, amely mellőzi az erőszak alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetőzést, az uralom, az agresszió és a diktátum politikáját a nemzetközi kapcsolatokban. Mint fejlődő országok kinyilvánítva minden állam szuverén jogát nemzeti erőforrásai és kincsei saját érdekében történő hasznosításához, a nemzeti és nemzetközi erőfeszítések fokozásának szükségességét az összes fejlődő országok gyorsabb gazdasági haladásáért, függetlenül ezek társadalmi rendszerétől és földrajzi fekvésüktől, annak érdekében, hogy csökkentsék, s végül is felszámolják a köztük és a fejlett országok között lévő szintkülönbségeket, kinyilvánítva az összes államok jogát a független gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez, ahhoz, hogy részt vegyenek a nemzetközi együttműködésben és akadálytalanul részesülhessenek a modern tudomány és technika vívmányaiból. I. KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKARATUKAT ÉS ELHATÁROZÁSUKAT, HOGY: — bővítik és mélyítik baráti és együttműködési kapcsolataikat politikai, gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális, művészeti, turisztikai téren és személyi viszonylatban ; — kölcsönösen előnyös alapokon fejlesztik a gazdasági együttműködést számos területen, és bővítik a kereskedelmi cseréket, előmozdítva az e cél eléréséhez szükséges eszközöket és bővítve az ipari kooperációt természeti erőforrásaik teljes kiaknázása érdekében; — megkönnyítik a cserék és az együttműködés fejlődését az oktatás, a tudomány, a kultúra, a művészetek, a sport terén, előmozdítva ezzel a két állam népe közötti egyetértést és barátságot. II. KINYILVÁNÍTJÁK AZT A KÖZÖS AKARATUKAT, HOGY A KAPCSOLATOKAT EGYMÁS KÖZÖTT, VALAMINT AZ ÖSSZES TÖBBI ÁLLAMMAL AZ ALÁBBI ELVEKRE ÉPÍTIK: 1. Minden egyes népnek elidegeníthetetlen joga saját belátása szerint és saját érdekeinek megfelelően, teljesen szabadon és minden külső beavatkozástól mentesen megválasztani politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét. 2. Az összes államoknak szent joguk van a léthez, a függetlenséghez, a szabadsághoz, a nemzeti szuverenitáshoz és békéhez, és kötelességük a barátság és a jó megértés kapcsolatait fenntartani más államokkal. 3. Minden államnak szuverén joga van rendelkezni természeti erőforrásaival nemzeti érdekei szerint, mindennemű idegen megszorítástól vagy pressziótól mentesen. 4. Az összes államoknak teljesen egyenlő jogaik vannak, függetlenül kiterjedésüktől, potenciáljuktól, fejlettségi színvonaluktól, politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől, az összes államoknak tiszteletben kell tartaniuk a teljes szuverenitásból fakadó jogokat. 5. Minden államnak elidegeníthetetlen joga és kötelessége részt venni az összes közös érdekű nemzetközi kérdések megvizsgálásában és megoldásában a teljes egyenlőség feltételei között. 6. Biztosítani kell a kölcsönös előnyöket az államok együttműködésében a nemzetközi élet minden területén. 7. Az államoknak joguk és kötelességük együttműködni egymással, függetlenül társadalmi-politikai rendszerüktől a nemzetközi kapcsolatok különböző területein az egyetemes béke és biztonság fenntartása, az összes nemzetek gazdasági és társadalmi haladásának előmozdítása érdekében és az összes államok ama feltétlen joga jegyében, hogy részt vehetnek a nemzetközi együttműködésben és akadálytalanul igénybe vehetik az egyetemes tudomány és technika mai vívmányait. 8. Semmilyen formában és semmilyen indokkal sem szabad beavatkozni más állam bel- vagy külügyeibe. 9. Tiszteletben kell tartani a határok sérthetetlenségét és a területi épséget, és következésképpen el kell ismerni, hogy valamely állam bármely kísérlete más állam nemzeti egysége vagy területi épsége ellen súlyosan károsítja az egyetemes békét és biztonságot. 10. Az államoknak kötelességük nemzetközi kapcsolataikban mellőzni mindennemű katonai, politikai, gazdasági vagy más természetű megszorítást, az erőszakkal való fenyegetést, illetve az erőszak használatát más állammal szemben. Az összes, államközi viszályokat békés eszközökkel kell rendezni. Ez a szent kötelesség azonban semmilyen formában és semmilyen körülmények között nem érintheti az államok elidegeníthetetlen jogát az egyéni vagy kollektív védelemhez az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. szakasza értelmében. 11. Minden egyes államnak kötelessége maradéktalanul és jóhiszeműen eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, és békében élni a többi állammal. A nemzetközi jog említett alapelvei értelmezésükben és alkalmazásukban összefüggnek egymással, mindegyik elvet a többivel összefüggésben kell értelmezni. Ezeket az elveket szigorúan tiszteletben kell tartaniuk az összes államoknak egymás közti kapcsolataikban, egyetlen elv megsértését sem lehetne soha és semmilyen körülmények között indokolni. III. KINYILVÁNÍTJÁK KÖZÖS AKARATUKAT, HOGY: - az említett elvek alapján fejlesztik baráti és együttműködési kapcsolataikat az összes államokkal, s azon munkálkodnak, hogy tényleges lépések történjenek az egyetemes béke, enyhülés és kooperáció előmozdításáért, a nemzetközi élet új irányzatának meghonosításáért; együttműködnek egymással és együttműködnek a többi állammal az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének erősítéséért az összes államok függetlenségének és szuverenitásának és minden nép ama elidegeníthetetlen jogának a megvédésében, hogy szabadon dönthessen sorsáról, az egyetemes béke és biztonság erősítésében és a nemzetközi kooperáció előmozdításában a nemzetközi jogelveknek ésszabályoknak megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatainak tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért; - aktívan részt vesznek az öszszes nemzetközi kérdéseknek az egyetemes béke és biztonság és az államközi kooperáció érdekében történő megoldásában; együttmunkálkodnak a kolonializmus és a neokolonializmus, valamint a faji megkülönböztetés és az apartheid-politika végleges felszámolásáért, további erőfeszítéseket tesznek a nemzeti felszabadítási mozgalmaknak gyújtandó politikai, diplomáciai, anyagi és erkölcsi támogatás megadásáért; a szükségleteknek megfelelően együttmunkálkodnak az összes országok, és különösen a fejlődő országok gazdasági és társadalmi haladásának előmozdításáért, az ezen országok és a fejlett országok közötti szintkülönbség felszámolásáért. IV. A jelen nyilatkozat rendelkezéseinek teljesítésével kapcsolatos problémák megvizsgálásáért Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság bővíteni és mélyíteni fogja tanácskozásait minden szinten a diplomáciai utak, a látogatáscserék és képviselőik rendszeres találkozói révén. Készült Bukarestben 1971. június 30-án két eredeti példányban, román és arab nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű. Románia Szocialista Köztársaság részéről NICOLAE CEAUȘESCU, a köztársaság elnöke Egyiptom Arab Köztársaság részéről MOHAMMED ANWAR EL SZADAT, a köztársaság elnöke NYILATKOZAT Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság közötti együttműködési közös bizottság létesítéséről Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke attól a céltól vezérelve, hogy fokozzák és változatosabbá teszik a Románia és Egyiptom közötti együttműködést, és hogy tovább erősítsék a két ország és nép között meglévő jó kapcsolatokat, megegyezésre jutottak abban, hogy egy, a két ország közötti együttműködési közös bizottságot létesítsenek. A közös bizottságot a két ország külügyminiszterei fogják vezetni, és feladata lesz időnként megvizsgálni milyen szakaszba jutottak a két ország közötti együttműködési kapcsolatok politikai, gazdasági és művelődési téren, valamint más, közös érdekű területeken. Figyelembe véve az Egyiptom Arab Köztársaság újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére vonatkozó közepes és hosszú távú különböző terveket, a román fél elhatározta, hogy 100 millió USA dollár értékű kormányhitelt bocsát az egyiptomi fél rendelkezésére. A két elnök megállapodott abban, hogy ezt a hitelt az egyiptomi fél arra használja fel, hogy a román fél Romániában gyártott gépi és egyéb felszereléseket, komplex gyártási vonalakat, valamint terveket, műszaki ellátást vagy román találmányokat szállít azzal a céllal, hogy Egyiptomban közös terveket valósítsanak meg egyes román-egyiptomi vegyes társaságok keretében. A két elnök elhatározta, hogy előnyben részesíti egy, a kőolaj felkutatására és kitermelésére szakosított vegyes társaság, valamint egy román-egyiptomi bank létesítését. Más, közös érdekű ipari és mezőgazdasági terveket, amelyek az újjáépítési és fejlesztési tervekben szerepelnek figyelembe lehet venni a jövőben. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök hangsúlyozta e nyilatkozat elfogadásának fontosságát, úgy tekintik mint újabb pozitív lépést a két ország közötti kapcsolatokban. Kidomborították, hogy e Nyilatkozat a két állam és a két nép azon őszinte óhajából fakad, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködést az ünnepélyes közös Nyilatkozatba foglalt elvek alapján, amelyet Mohammed Anwar El Szadat elnök romániai látogatása alkalmából írt alá a két elnök. Bukarest, 1971 június 30-án Románia Szocialista Köztársaság részéről NICOLAE CEAUȘESCU, a köztársaság elnöke Egyiptom Arafd Köztársaság részéről MOHAMMED ANWAR EL SZADAT, a köztársaság elnöke Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára és Elena Ceausescu elvtársnő meghívására 1974 június 27 és 30 között hivatalos baráti látogatást tett Románia Szocialista Köztársaságban Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke és Gihane Szadat asszony. Egyiptom elnöke mindenütt rendkívül meleg fogadtatásban részesült, amiben a román nép iránta tanúsított tisztelete, a két ország és nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok és kölcsönös nagyrabecsülés jutott kifejezésre. A két elnök megbeszéléseket tartott, amelyek a szívélyes barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlottak le. A megbeszéléseken részt vettek: a román részről «Emil Bodnaru?, az Államtanács alelnöke, Manea Manescu, a kormány első minisztere, George Macovescu külügyminiszter, Stefan Burlea, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Petru Burlacu, Románia Szocialista Köztársaság kairói nagykövete és Vasile Ionel vezérezredes, a honvédelmi miniszter helyette10 ’ — egyiptomi részről: Iszmail Fahmy külügyminiszter, Ahmed Kamel El-Badri hadtesttábornok, a hadfelszerelés-gyártás minisztere, Hasszán Ahmed Kamel, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, Oszmán Asszál, Egyiptom Arab Köztársaság bukaresti nagykövete, Abdel Fattah Yusszef vezérőrnagy, Kamal Zaki nagykövet, külügyminisztériumi igazgató és Omar Szirry, külügyminisztériumi nagykövet. A két elnök megvitatta a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi stádiumát, valamint ezek perspektíváit. Ebben a keretben áttekintették a Romániában és az Egyiptomban végbemenő gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatát. Az elnökök széles körű véleménycserét folytattak a középkeleti helyzetről, és megvitattak más közös érdekű nemzetközi problémákat. Nicolae Ceausescu elnök nagyrabecsülte az Egyiptom Arab Köztársaságban elért politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és tudományos sikereket. A román elnök kinyilvánította tiszteletét az egyiptomi nép elhatározása iránt, hogy felszabadítja megszállt területeit, és kifejezésre juttatta a román nép támogatásit az egyiptomi nép ama óhaja iránt, hogy tartsák tiszteletben területi sérthetetlenségét, szuverenitását és integritását. Ugyanakkor értékelte Mohammed Anwar El Szadat elnök elhatározását, miszerint biztosítani kell a palesztinai nép törvényes nemzeti jogait. Mohammed Anwar El Szadat elnök nagyra értékelte Románia jelentős sikereit a fejlett iparon és korszerű mezőgazdaságon alapuló fejlett gazdaság megteremtésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában, a román nép prosperitásának növelésében. Úgyszintén nagy elismeréssel szólt Románia Szocialista Köztársaság, személyesen Nicolae Ceausescu elnök dinamikus és elvszerű nemzetközi politikájáról, amely következetesen előmozdítja a béke erősítésének ügyét, az államközi kooperáció fejlesztésének ügyét, ama új elvek alapján, amelyek a nemzetközi kapcsolatokat kell vezéreljék és ezek demokratizálásának nemes célját kell hogy szolgálják. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság között őszinte barátság és szoros együttműködés kapcsolatai honosodtak meg. Megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió közötti szoros kapcsolatok felett is. Attól az óhajtól vezérelve, hogy kifejezésre juttassák a román és az egyiptomi nép igazságosságra, békére, együttműködésre és megértésre irányuló törekvéseit, sokoldalúan fejlesszék a két ország baráti kapcsolatait, Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök ünnepélyes közös nyilatkozatot írt alá, amelyben a két ország kinyilvánítja, milyen elvekre akarja építeni kétoldalú kapcsolatait, valamint a többi állammal való kapcsolatait. A két államfő teljes megelégedését fejezte ki a kölcsönösen előnyös kereskedelmi cserék lendületes fejlődése fölött. A felek rendkívül gyümölcsözőnek minősítették a két külkereskedelmi miniszter nemrégi bukaresti megbeszélését, amelyet az 1974 .évi árucsereforgalmi megállapodás aláírása követett, s úgy határoztak, hogy intézkedéseket tesznek a gazdasági csere volumenének folytonos növeléséért, hogy ez 1980-ban elérje a mintegy 4—500 millió dollárt. A két elnök ismét kifejezte teljes megelégedését a gazdasági és műszaki kooperáció eddigi gyümölcsöző eredményei felett, közös óhaját, hogy bővíti és változatossá teszi ezt, s hangsúlyozta a termelési kooperáció fejlesztésének, valamint a kooperáció új formái alkalmazásának szükségességét. A két elnök nyilatkozatot írt alá, s ebben leszögezi, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság együttműködési vegyes bizottságot hoz létre. A két államfő hangsúlyozta, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság gazdasági kapcsolatainak bővítése hozzájárul mindkét ország nemzetgazdaságénak fejlődéséhez, megfelel a román nép és az egyiptomi nép érdekeinek, a béke és az együttműködés ügyének. Románia és Egyiptom elnökei hasonlóképpen kifejezték megelégedésüket a két ország és két nép kölcsönös érdekét szolgáló kulturális Sinaian szombaton a Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság kapcsolatait jellemző kölcsönös tisztelet és megértés jegyében folytatódott Nicolae Ceausescu elnök és Anwar El Szadat elnök megbeszélése. A délelőtt folyamán Elena Ceausescu elvtársnő és Gihane El Szadat asszony és tudományos együttműködési kapcsolatok lendületes fejlődése fölött. Hangsúlyozták a kőolaj, a petrokémia, a mezőgazdaság, az építkezés, a nukleáris energia békés felhasználása terén való tudományos kooperáció vonalán kezdeményezett akciók fontosságát, és kiemelték annak szükségességét, hogy e kapcsolatok fokozása és diverszifikálása érdekében cselekedjenek. A két elnök úgy értékelte, fokozni kell a kulturális cserét, hogy jobban megismertessék a román kultúrát Egyiptomban, az ókori egyiptomi civilizációt és Egyiptom Arab Köztársaság modern kultúráját Romániában. A látogatás idején a két ország külügyminiszterei turisztikai együttműködési egyezményt írtak alá. A két félnek szándékában áll a közeljövőben jogsegély megállapodást kötni polgárjogi és családjogi kérdésekben, valamint a mezőgazdaság és az egészségügy terén való kooperációra vonatkozó jegyzőkönyveket. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök megállapodott abban, hogy fokozzák a politikai és társadalmi szervezetek közötti kontaktusokat és látogatáscserét, hogy módot nyújtsanak a két népnek egymás jobb megismerésére. Ennek kapcsán kiemelték a román— egyiptomi baráti egyesületek mindkét országban való létrehozásának kivételes fontosságát. A széles körű eszmecsere során a két elnök áttekintette a világviszonylatban végbement pozitív mutációkat, az erőviszonynak a feszültség csökkenése, a béke és haladás érvényrejutása javára végbement változását, hangsúlyozva, hogy korunk dinamikája azt bizonyítja: egyre erősödik a népek akarata, hogy erőfeszítéseiket a külső nyomástól és beavatkozástól mentes, szabad gazdasági, és társadalmi fejlődésnek szenteljék. A két elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy jelenleg kedveznek a feltételek az összes államok jogegyenlőségére, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartására, a belügyekbe való be nem avatkozásra, a kölcsönös előnyre, az erőszaktól és a vele történő fenyegetéstől való tartózkodásra, az erőszak útján vagy más úton való területhódítás megengedhetetlenségére, a nézeteltérések békés úton való rendezésére, minden egyes nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának szavatolására, minden nemzetnek a közös érdekű nemzetközi problémák megoldásában való részvételi jogára épülő új nemzetközi kapcsolatok meghonosításának. A két elnök kiemelte a kis és közepes országok szerepét és hozzájárulását a béke, a biztonság és az összes nemzetek közötti együttműködés légkörének megteremtéséhez és állást foglaltak az imperialista, kolonialista és neokolonialista uralmi tervek és uralmi politika ellen. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök újólag kinyilvánította határozott harcos szolidaritását az arab népeknek a nemzeti függetlenségért, a gazdasági fejlődésért és társadalmi haladásért vívott harcával, hangsúlyozva ezek kivételes hozzájárulását a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. A két elnök megvizsgálta a középkeleti helyzetet és kifejezte mélységes aggodalmát az övezetben fennálló súlyos helyzet elhúzódásával kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy az Izrael által 1967-ben elfoglalt, arab területek katonai megszállásának fenntartása állandó feszültséget szül és a harcok kiújulásának veszélyét rejti magában. E feszültség fenntartása olyan természetű, hogy veszélyezteti a jelenleg folyamatban levő békés erőfeszítéseket. A két elnök kifejezte meggyőződését, hogy a Biztonsági Tanács 242. sz. határozatán alapuló igazságos és tartós közép-keleti béke megköveteli az izraeli fegyveres erők teljes kivonását valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak haladéktalan, teljes elismerését, valamint az övezet minden,állama létjogának szavatolását nemzetközi síkon elismert országhatárok között. A két elnök kidomborította, hogy az 1973 októbere után végbement események új, az igazságos és tartós közép-keleti béke megteremtésének kedvező feltételeket teremtettek. Hangsúlyozták, hogy a csapatszétválasztási katonai egyezmények megkötése mind a Színai-félszigetre, mind a Golán-fennsíkra vonatkozóan az első jelentőségteljes lépést képviseli ebben az irányban. A két elnök ugyanakkor nagy nyugtalanságát fejezte ki az izraeli fegyveres erők által a közelmúltban libanoni civil lakosság ellen elkövetett sorozatos katonai támadások miatt, amelyek nyilvánvalóan sértik Libanon szuverenitását és akadályt jelentenek az igazságos és tartós közép-keleti béke létrehozására irányuló erőfeszítések útján. A két államfő aláhúzta az ENSZ égisze alatt szervezett genfi békekonferencia fontosságát. Egyetértettek abban, hogy más békeszerető államok is konstruktívan hozzájárulhatnak a megoldás megtalálásához, amely szavatolná az igazságos és tartós közép-keleti békét. A két államfő teljes mértékben egyetértett abban, hogy az igazságos és tartós közép-keleti béke csakis úgy valósulhat meg, ha méltányos megoldásra jutnak a palesztinai kérdésben. Éppen ezért hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a palesztinai nép képviselői teljes jogokkal és önsinaias kulturális és szociális létesítményeket keresett fel. Este meleg, szívélyes vacsorára került sor, amelyen a két elnök pohárköszöntőt mondott. Vasárnap délelőtt , Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab állóan részt vegyenek a genfi konferencián, s úgy vélekedtek, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a feltételek megteremtéséért ahhoz, hogy részt is vehessenek a konferencián. Egyetértettek abban, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselője. Nicolae Ceausescu elnök nagy elismerését fejezte ki azzal a kitartó erőfeszítéssel kapcsolatban, amelyet személyesen Mohammed Anwar El Szadat elnök tett a konfliktus békés és igazságos rendezéséért. Mohammed Anwar El Szadat elnök nagy elismerését nyilvánította Nicolae Ceausescu elnöknek a közép-keleti helyzet igazságos és tartós politikai rendezése érdekében kifejtett következetes tevékenységével kapcsolatban. A két elnök kifejezésre juttatta elhatározását, hogy a továbbiakban is következetesen munkálkodik olyan méltányos megoldások érdekében, amelyek elvezetnek az igazságos és tartós béke megteremtéséhez a Közép-Keleten, az övezet országai és népei, az összes országok és népek érdekében. Elhatározták, hogy állandó kapcsolatot tartanak fenn ebben a kérdésben, és bilaterális tanácskozásokra kerül sor minden alkalommal, amikor erre szükség lesz. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök kiemelte az afrikai országok jelentős hozzájárulását a béke ügyéhez, a nemzetek szabadságának és együttműködésének ügyéhez. A két elnök nagyra értékelte az Afrikai Egységszervezet szerepét a béke megvédésében, az agresszió, a faji megkülönböztetés és a kolonializmus megszüntetésében. A két államfő hangsúlyozta országa és népe tántoríthatatlan elhatározását, hogy a továbbiakban is teljes politikai, diplomáciai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az angolai és mozambiki nemzeti felszabadítási mozgalomnak ahhoz az igazságos harchoz, amelyet a szabadság és nemzeti függetlenség visszanyerése érdekében folytat. A két elnök mélységes megelégedéssel üdvözölte Bissau-Guinea és a Zöldfok-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának győzelmeit és Bissau-Guineának, mint független államnak a kikiáltását. A román elnök és az egyiptomi elnök kifejezésre juttatta reményét, hogy a nemrég lezajlott portugáliai változások meggyorsítják a nemzeti felszabadító mozgalmak végső győzelmét és a gyarmati rendszer utolsó maradványainak felszámolását Afrika földjén A két elnök újból hangoztatta országa határozott elítélő álláspontját azzal a faji megkülönböztető és apartheid politikával szemben, amelyet rasszista rendszerek folytatnak Dél-Afrikában, Zimbabwéban és Namíbiában; kifejezésre juttatták országaik elhatározását, hogy a továbbiakban is következetesen támogatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének az összes gyarmati országok és népek függetlensége megadására vonatkozó nyilatkozatát. A két elnök széles körű véleménycserét folytatott az időszerű európai helyzetről, elismerte, milyen nagy a jelentősége az összeurópai biztonsági és együttműködési konferenciának, amelynek el kell vezetnie az egyenjogú együttműködés kialakításához a kontinens összes nemzetei között, és szavatolnia kell minden európai nemzet számára a szabad fejlődés jogát. A két elnök egyetértett abban, hogy az európai biztonság messzemenően érdeke nem csupán a kontinens országainak, hanem más övezeteknek is. Megvalósítása erősen kihat majd az egész jelenkori nemzetközi élet alakulására. A felek kidomborították az összefüggést Európa és a földközi-tengeri övezet biztonságának megvalósítása között, hangsúlyozva, hogy meg kell gyorsítani az erőfeszítéseket a földközitengeri biztonság megteremtéséért, hogy a Földközi-tenger a béke tengere és a nemzetközi politikai stabilitás tényezője legyen. Ezzel kapcsolatosan kidomborították annak a rendkívüli fontosságát, hogy a Balkán térsége a béke és jó megértés térsége legyen. A délkelet-ázsiai helyzet kapcsán a két elnök megelégedéssel köszöntötte a vietnami tűzszünetre és béke helyreállítására vonatkozó párizsi egyezmény létrejöttét, síkraszállva annak szigorú tiszteletben tartásáért, hogy a dél-vietnami nép összpontosíthassa erőfeszítéseit és energiáját szabad hazája gazdasági és társadalmi fejlesztésére. Ismét leszögezték, hogy következetesen támogatják Dél-Vietnam Köztársaságának ideiglenes forradalmi kormányát, a délvietnami nép egyetlen törvényes képviselőjét. A két elnök úgyszintén ismét leszögezte, teljes mértékben támogatja a Kambodzsai Nemzeti Egységfrontot és Kambodzsa királyi nemzeti egységkormányát a szabad és független hazáért folytatott igaz küzdelmében. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök kifejezte reményét, hogy a világ e térségében tartós béke honosodik meg, és lehetővé teszi a vietnami, a laoszi és a kambodzsai népnek, hogy szabadon, jogos törekvéseinek megfelelően, minden külső beavatkozástól mentesen válassza meg politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének útját. A két államfő megállapította, hogy a tartós világbéke biztosítása érdekében feltétlenül meg kell szüntetni a fegyverkezési hajszát, fel kell számolni a katonai támaszpontokat Köztársaság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel és Gihane El Szadat asszonnyal együtt az elnöki vonattal visszatértek Bukarestbe. A fővárosi Baneasa pályaudvaron a következő elvtársak voltak jelen: Emil Bodnaras, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Dinulache, Fazekas János, más államok területén, végre kell hajtani a leszerelést, elsősorban a nukleáris leszerelést, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezzel öszszefüggésben szükségesnek találták a leszerelési tárgyalások fokozását, az összes érdekelt államok részvételével, hogy minél hatékonyabb nemzetközi egyezményeket lehessen megkötni. Tekintve a fegyverkezési hajsza által igénybe vett anyagi és emberi erőforrásokat, a két államfő rámutatott: az egész emberiség számára előnyös lenne, ha a fegyverkezési hajszára fordított erőforrásokat békés célokra, főként a fejlődő országok javára használnánk fel. Nicolae Ceausescu elnök és Mohammed Anwar El Szadat elnök leszögezték, hogy a fejlett országok és a fejlődő országok közötti szint- különbség csökkentése és végső fokon a megszüntetése rendkívül fontos tényezője a béke, a haladás, az igazságosság és a nemzetközi együttműködés ügyének. A két elnök úgy vélekedett, hogy mivel az országoknak és népeknek elidegeníthetetlen joguk van természeti erőforrásaikhoz, joguk van azokat saját nemzeti érdekeiknek megfelelően felül használni, és mivel a fejlődő országoknak törvényes joguk részesülni'' a korszerű tudomány és technológia vívmányaiból, új, igazságos megoldást kell találni az energia,a nyersanyagok és a fejlesztés problémáira. A két elnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állapotok felszámolása érdekében minden államnak kitartó erőfeszítéseket kell tennie természeti és emberi erőforrásainak maradéktalan hasznosításáért, az államközi gazdasági kapcsolatokban tapasztalható megkülönböztető praktikák és mesterséges megszorítások felszámolásáért, a nyersanyagárak és a késztermékárak méltányos arányának megteremtéséért, továbbá a fejlődő államok támogatását célzó ENSZ-akciók hatékonyabbá tételéért Mindezek nyomán a nemzetközi méltányosságra és igazságosságra épülő új gazdasági rendnek kell ki” alakulnia a világon. Nicolae Ceausescu elnök és Mo'hammed Anwar El Szadat elnök hangsúlyozta, országa jelentős szerepet tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzetközi problémák népek érdekében való , megoldásában a nemzetközi jogelvek védelmében, és a teljes biztonság légkörének megteremtésében szerte a világon. Határozottan rámutattak, hogy az összes népek alapvető érdekeit szolgálná, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete, ha a többi nemzetközi szerv és szervezet hatékonyabban munkálkodna a nemzetek közötti együttműködés és megértés előmozdításáért, és kifejezték országuk elhatározását, hogy" egyesítik erőfeszítéseiket más országok erőfeszítéseivel az ENSZ szerepének erősítéséért a szervezet 27. közgyűlésén elfogadott 2925. számú határozat előírásainak megfelelően. A két államfő úgy vélte, hogy Egyiptom Arab Köztársaság elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti láto-gatása, az ez alkalommal lezajlott megbeszélések, a Románia Szocialista Köztársaság elnökének 1972. évi egyiptomi látogatása alkalmával megkezdett dialógus folytatása rendkívüli hozzájárulást jelent a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, jelentős mértékben szolgálja az összes nemzetek közötti béke és megértés ügyét. Kidomborítva a két állam vezetői közötti kontaktusok, találkozók és tanácskozások" hasznosságát, elhatározták, hogy továbbra is előmozdítják a látogatáscserét minden szinten az országuk és népeik közötti kölcsönös jobb megismerés érdekében, az együttműködés erősítése és változatossá tétele érdekében. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára és Mohammed Anwar El Szadat, az Arab Szocialista Unió elnöke a megbeszélések során megelégedésüket fejezték ki a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió közötti kapcsolatok erősödése és fejlődése felett, pozitívan értékelték a közöttük nemrég létrejött együttműködési programot. Megállapodtak abban, hogy fokozzák a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió , közötti kapcsolatokat a két nép közötti hagyományos baráti kapcsolatok erősítése és bővítése érdekében, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a bé-kéért és együttműködésért vívott közös harc javára. Elhatározták továbbá, hogy fokozzák a különböző tömeg- és társadalmi szervezetek — szakszervezetek, nő- és ifjúsági szervezetek, szakmai jellegű szervezetek stb. — közötti információ- és delegációcseréket. Mohammed Anwar El Szadat, E- Egyiptom Arab Köztársaság elnöke meleg köszönetét fejezte ki Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének, Elena Ceausescu elvtársnőnek, a román népnek és kormánynak a meleg fo gadtatásért és a rendkívüli vendégszeretetért, amelyben őt, Gihane Szadat asszonyt, valamint a Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásukon kíséretükben levő magas rangú egyiptomi személyiségeket részesítették. Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke és Gihane Szadat asszony meghívta Nicolae Ceausescut, Románia Szocialista Köztársaság elnökét és Elena Ceausescu elvtársnőt, tegyen hivatalos, baráti látogatást Egyiptomi Arab Köztársaságban. A meghívást örömmel elfogadták. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg Bukarest, 1974 június 30. Petre Lupu, Manea Manescu, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ilie ■ Verdef, Stefan Voitec, Constantin Bobalau, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinet, Ion Pajan és Stefan Andrei KÖZÖS KÖZLEMÉNY ELŐRE 3. oldal