Előre, 1974. augusztus (28. évfolyam, 8312-8337. szám)
1974-08-01 / 8312. szám
1374. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ELŐRE 3. oldal NICOLA I CCA UfCSCU U VTARS BCSZCDÍ (Folytatás az 1. oldalról) kintet nélkül az összes dolgozók tényleges, teljes jogegyenlőségének a megvalósulásához vezetett. A program méltán hangsúlyozza, hogy a Román Kommunista Párt megkülönböztetett figyelmet fordított erre a kérdésre, állandóan kibékíthetetlen harcot vívott a nacionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus ellen és a bárki részéről kifejezésre jutott bármilyen, marxistaleninista felfogástól idegen megnyilvánulás ellen. A párt mindig abból indult ki, hogy az ilyen megnyilvánulások idegenek a kommunistáktól, a forradalmi erőktől, az uralkodó, elnyomó osztályok politikáját fejezik ki, azt a politikát, amelynek célja egymás ellen uszítani a dolgozókat, hogy könnyebben uralkodhassanak felettük és elnyomhassák őket. A hazai nemzeti kérdés marxista-leninista megoldása, az összesdolgozók közötti teljes jogegyenlőség biztosítása a Román Kommunista Párt egyik nagy történelmi eredménye. Ez elvezetett a román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók közötti kapcsolatoknak új alapokra, a teljes egyenlőség alapjaira való helyezéséhez, biztosította a Román Kommunista Párt vezette egész népünk szilárd egységét a szocializmus megteremtésében. Ez ugyanakkor szavatolja a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és a kommunizmus építésének az útján való sikeres haladást. (Hatalmas taps.) A párt programja, a tudományos dialektikus-materialista koncepcióra, a marxista-leninista tanításra épülve, nagyszerű perspektívát tár fel az osztályok fokozatos közeledése előtt — a falu és a város, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek elmosódásának feltételei között —, feltárja továbbá egy új társadalom megteremtésének, a kommunista társadalom egységes népe, az egységes dolgozó nép megszületésének távlatát. Ebben a történelmi perspektívában a program körvonalazza nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók szüntelen közeledését, a népek közeledését és haladását, egyre teljesebb egységben, a kommunista társadalom felé, amely biztosítani fogja az igazi egyenlőséget és szabadságot az öszszes népek, az összes dolgozók számára. (Hatalmas taps.) A program világosan meghatározza a párt ideológiai alapjait, és felfegyverzi az összes kommunistákat, az összes dolgozókat, az egész népet fejlett, tudományos világ- és életszemlélettel, a dialektikus és történelmi materializmus szemléletével. A program központi jelentőséget tulajdonít a párt ama törekvésének, hogy szüntelenül emelje a kommunisták, az összes dolgozók politikaiideológiai színvonalát a tömegek szocialista tudatának fejlődése, a szocialista etika és méltányosság elveinek érvényesülése céljából. A program nagyszerű perspektívát tár fel az új, a haladó, forradalmi tudattal felfegyverzett ember, olyan ember nevelése előtt, aki érti a társadalomban végbemenő változásokat, tudatosan munkálkodik azon, hogy a világot a társadalmi és nemzeti igazságosságra, a méltányosságra, a jólétre és a boldogságra, az emberi egyéniség teljes kibontakozására irányuló törekvésekkel összhangban változtassuk meg. A program ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzetközi problémákra, a világszerte végbemenő forradalmi társadalmi és nemzeti átalakulásokra. Megjelöli a sikeres harc perspektíváját egy jobb és igazabb világért, egy új gazdasági és politikai világrend megteremtéséért. A program hangsúlyozza, hogy a következő évtizedekben újabb és újabb változások lesznek az erőviszonyokban, újabb népek térnek rá a szocializmus útjára, hogy a jövő a szocializmusé és a kommunizmusé, egy olyan világé, amelyben mindörökre megszűnnek a kizsákmányoló osztályok, egyik nép elnyomása a másik által,, amelyben megvalósul a gazdasági-társadalmi fejlődés útját járó összes nemzetek békés egymás mellett élése és aktív kölcsönös segítségnyújtása. A program abból indul ki, hogy a szocialista országok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a társadalom fejlődésében, és perspektivikusan még inkább befolyásolják majd a nemzetközi élet alakulását. Hangsúlyozza a forradalmi erők, a munkásosztály, a többi olyan társadalmi osztály és kategória aktivitásának fokozódását, amely igazabb és jobb társadalmi rendet kíván és harcol annak megteremtéséért. Ebben az összefüggésben szüntelenül növekedni fog a kommunista pártok, a többi forradalmi pártok és erők szerepe, amelyek arra hivatottak, hogy vezéreljék a népi tömegek harcát, megszervezzék a társadalom forradalmi átalakítására irányuló egész akciót. A mindezen pártok és forradalmi erők közötti egység és együttműködés új alapokon való szüntelen erősítése döntő tényezője annak, hogy sikerrel bontakozzon ki az egész forradalmi harc nemzeti és nemzetközi síkon, győzelemmel végződjön a népek közötti együttműködés és béke politikájáért vívott harc. A program méltán hangsúlyozza, hogy a békéért, az általános leszerelésért, főleg a nukleáris leszerelésért vívott harc napjainkban alapvető feladata az emberi társadalom fejlődésének, a néptömegeknek, maguknak a népeknek, hogy ennek a harcnak a sikerétől függ a világ új gazdasági-társadalmi átalakulásainak a sikere is. A program erőteljesen hangsúlyozza az egyenlőségnek, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzésének új elveit, amelyeknek az összes államok közötti kapcsolatok alapjául kell szolgálniuk. Ugyanakkor a program hangsúlyozza, hogy szüntelenül növekednie kell az Egyesült Nemzetek Szervezete, a többi nemzetközi szervezet szerepének a mai világ sokrétű kérdései megoldásában. Az összes államoknak, nagyságukra való tekintet nélkül, aktívan részt kell venniük a nemzetközi életben; egyetlen probléma sem oldható meg a világ összes népei érdekeinek megfelelően anélkül, hogy minden egyes nemzet, minden egyes állam részt ne venne aktívan annak megoldásában. Elmondhatjuk tehát, hogy a program általános marxista-leninista tudományos orientációt nyújt pártunk és népünk egész nemzeti és nemzetközi tevékenysége számára. A program megállapítja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és Romániának a kommunizmus útján való előrehaladása általános vonalát, hazánknak a nemzetközi életben, az emberiség új alapokon való átalakításáért, egy igazságosabb, és egy jobb világ megteremtéséért, az összes népek közötti béke és együttműködés világáért vívott harcban való aktív részvétele általános vonalát. Ami az irányelveket illeti, azok megvonják a szocializmus építésének éveiben elért eredmények nagyszerű mérlegét és kijelölik az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének útjait az 1976—1980-as években, megállapítva az 1990-ig terjedő távlati prognózisokat is. Szeretném megemlíteni ez alkalommal, hogy az összes tevékenységi szektoroknak a következő időszakban való gyors ütemű fejlesztését illető előirányzatok belefoglalása az irányelvekbe az 1971—1975- ös ötéves terv sikeres realizálásán alapszik, azon a tényen, hogy a X. kongresszus irányelveit és az ötéves terv előirányzatait határidő előtt valósítjuk meg. Ezáltal célul tűzhetjük ki, hogy a következő ötéves tervben is biztosítsuk az ipar és a mezőgazdaság, az egész gazdaság gyors ütemű fejlesztését, s ezzel összefüggésben megvalósítsuk az egész nép anyagi és szellemi jóléte szüntelen emelésére vonatkozó megfelelő intézkedéseket. Szem előtt tartva a mostani ötéves terv teljesítésében elért sikereket, a párt Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsnak e plenáris ülésén is szeretnék melegen gratulálni a dolgozóknak, egész népünknek a ragyogó eredményekhez, amelyekkel a haza felszabadulásának XXX. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát köszöntik. (Hatalmas taps.) Az irányelvek előirányozzák az ipar gyors fejlesztésének folytatását, ami egész társadalmunk általános előrehaladásának fő tényezője. Ugyanakkor nagyobb szerep hárul a mezőgazdaságra, nemzetgazdaságunk egyik fő ágára, amelytől jelentős mértékben függ az iparosítási program realizálása és az ország egész fejlődése. Az irányelvek szorgalmazzák a termelőerők további ésszerű elosztását az ország területén, s kijelölik azt a fontos feladatot, hogy 1930-ban egyetlen megye se realizáljon 10 milliárd lejnél kisebb ipari termelést. Ez nem egyszerű számadat, hanem fontos minőségi fordulatot jelent az ország összes övezeteinek és megyéinek a fejlesztésében, egész országunk civilizációs fokának az emelésében. Ez ama marxista elveknek a gyakorlatba ültetését jelenti, amelyek szerint minden egyes helységnek olyan erős gazdasági és társadalmi központtá kell válnia, amely lakosai számára minden szempontból optimális életkörülményeket biztosít. A távlatokat illetően ez a folyamat úgy alakul, hogy 1990-ig minden megyében valószínűleg megvalósítjuk a 18—20 milliárd lejes minimális ipari termelést. Csak ily módon alkalmazzuk majd következetesen a román társadalom új gazdasági-társadalmi alapokon való megszervezésének marxista, forradalmi elveit. A program méltán hangsúlyozza, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket az ország gyors ütemű gazdasági-társadalmi fejlesztéséért, hogy elérjük a fejlettebb szocialista országok színvonalát, hogy gazdasági szempontból közelebb kerüljön Románia a fejlett országokhoz. Az irányelvek előirányzatai és a prognózisok teljes kezességet nyújtanak e célkitűzés valóra váltása tekintetében , amely célkitűzés nem fűződik csupán egy absztrakt óhajhoz, hanem egyik alapvető kérdése a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének és a kommunizmusra való áttérés műszakianyagi alapja létrehozásának. Erőteljes gazdaság nélkül nem képzelhető el a szocialista társadalom megteremtése, a szocialista elosztás elveinek megvalósítása, az életszínvonal emelése, nem képzelhető el a kommunizmusra való áttérés. Íme ezért van az, hogy a gazdasági szempontból fejlett országokhoz való közeledésnek, a gazdasági fejlődés színvonala kiegyenlítésének a problémája döntő fontosságú elvi probléma országunk kommunizmus felé való haladása szempontjából. Ezekből az előirányzatokból kiindulva, a program szem előtt tartja, hogy a nemzeti jövedelemnek, a fogyasztási alap és a fejlesztési, felhalmozási alap közötti elosztása a jövőben is biztosítsa mind a nép életszínvonalának szüntelen emelését, mind a gyors ütemű fejlődést, a bővített újratermelést, amely nélkül nem tudnánk valóra váltani célkitűzéseinket. Elvi jelentősége van annak, hogy a párt programja hangsúlyozza a helyes elosztás szükségességét, a nemzeti jövedelem jelentős részének a fejlesztési alapra való fordítása szükségességét. A gyakorlat, az élet bizonyítja, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részének a fejlesztési alapra való fordítása nélkül nem valósítható meg sem az ország gazdasági-társadalmi haladása, sem az életszínvonal emelése. Egyetlen példával szolgálok: 1954-ben 17—18 százalékra csökkentették a fejlesztési alap részarányát és ebben az ütemben mentek körülbelül 1960-ig. Ismerik, hogy miként fejlődött az ország gazdasága az illető időszakban: gyakorlatilag alig lehetett megvalósítani az egyszerű újratermelést; eltűntek a rendelkezésünkre állt egyes állóalapok is, a fogyasztási alap növekedésének évi átlagos üteme pedig mintegy4,5 százalékos volt. Az 1961— 1965-ös időszakban, amikor a nemzeti jövedelemnek mintegy 25 százalékát fordítottuk a fejlesztési alapra, biztosítottuk az ötéves terv egyes célkitűzéseinek megvalósítását, másokról azonban lemondtunk anyagi eszközök híján. Lemondtunk még az öntözési program és a műtrágyatermelés fejlesztési programja megvalósításáról is. A fogyasztási alap évi átlagos növekedési üteme ebben az időszakban mintegy 5,3 százalékos volt. Az 1966—1970- es ötéves tervben, amikor a nemzeti jövedelemnek körülbelül 29—30 százalékát fordítottuk fejlesztésre, biztosítottuk több modern kapacitás létrehozását, lényegében leraktuk a román ipar új fejlesztésének az alapjait a legfejlettebb technika alapján. Ebben az időszakban létrehoztunk számos új létesítményt a mezőgazdaság területén, fejlesztettük a tudományt, az oktatást; a fogyasztási alap évi átlagos növekedési üteme az 1966—1970-es ötéves tervben körülbelül 7 százalékos volt. A jelenlegi, 1971—1975-ös ötéves tervben, amikor több mint 33 százalékot fordítunk a fejlesztési alapra, önök tudják mi valósul meg az országban az ipar, a gazdaság, a társadalmi-kulturális építkezés területén. A fogyasztási alap évi átlagos növekedési üteme körülbelül 8 százalékos. Íme, a közvetlen öszszefüggés a között, hogy a nemzeti jövedelem jelentős részét a fejlesztésre fordítjuk és a között, hogy biztosítjuk az ország általános haladását, a nép életszínvonalának az emelését. A jelenlegi ötéves terv irányelveiben leszögeztük, hogy 400 000—500 000-rel növeljük az iparban és más szektorokban, foglalkoztatott dolgozók számát. De 1 300 000- es növekedést fogunk realizálni. A fogyasztási alap összességében körülbelül 46 százalékkal fog növekedni. Az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás és a többi gazdasági ág átfogó fejlesztési programjának valóra váltása nélkül nem realizálhattuk volna mindezeket. Azért hangsúlyozom ezt, mert a fogyasztási alap és a fejlesztési alap közötti viszony problémája elvi probléma, amely döntő a szocializmus felépítése és a kommunizmusra való áttérés szempontjából. A program és az irányelvek különös figyelmet fordítanak a káderképzésre minden tevékenységi szektorban, az oktatás tökéletesítésére, arra, hogy az oktatás közelebb kerüljön a gyakorlathoz, szervesen egybekapcsolódjon a kutatással és a termeléssel. Az összes tevékenységi szektorok számára biztosítanunk kell a minden szempontból kiváló képzettségű kádereket, mert csak így szavatolhatjuk a ma megvitatott program és irányelvek előirányzatainak sikeres valóra váltását. Ugyanakkor, abból kiindulva, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus csakis a tudomány és a kultúra legnagyobb vívmányainak az alapján realizálható, az irányelvek különleges figyelmet fordítanak a tudományos kutatás fokozására, a kutatásnak az országfejlesztési program megvalósításában, a technológia tökéletesítésében, az anyagi javak egész termelése minőségi és műszaki szintje emelésében való mind fokozottabb részvételére. Nagy fontosságúak a gazdasági hatékonyság növelésére, a termelés minőségének javítására vonatkozó előirányzatok. Egyébként szem előtt 111 tartanunk, hogy a következő ötéves tervnek biztosítania kell egész iparunk gyökeres, korszerű alapokon való átalakítását, egész gazdasági tevékenységünk minőségi és műszaki színvonalának emelését. Ez a következő ötéves terv központi kérdése! Ettől függ nemcsak a következő öt év célkitűzéseinek megvalósítása, hanem az előfeltételek biztosítása is az 1990-ig terjedő prognózis és — miként joggal mondották itt — az 1990 utáni prognózis eredményes valóra váltásához. Ha nem teljesítjük ezt a kívánalmat, iparunk lemarad, és a mai műszaki-tudományos forradalom körülményei között nehéz lesz behoznunk ezt a lemaradást. A program és az irányelvek tehát ezért hívják fel komolyan a figyelmet erre a kérdésre és helyezik előtérbe a tudományos, technológiai "tevékenységet, a minőségi és műszaki színvonal emelését, az egész tevékenység hatékonyságának növelését mint jövőbeli fejlődésünk alapvető feladatait. A program orientációiból kiindulva, az irányelvek szükségszerűen nagy figyelmet szentelnek azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a következő ötéves terv folyamán meg kell valósítanunk egész népünk anyagi és szellemi jólétének további emelése érdekében. A közvetlen jövedelmek növelésén és a lakásviszonyok javításán kívül, nagy figyelmet fordítunk a társadalmi kiadások részarányának növelésére minden egyes család jövedelmében, ami hozzájárul majd az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emeléséhez. A Központi Bizottság nemrégi határozatai a javadalmazás növeléséről, a minimális és maximális jövedelmek közötti jobb arány létrehozásáról, a javadalmazásnak a szocialista méltányosság elveire helyezéséről meggyőzően bizonyítják, hogy a nemzetgazdaságfejlesztési program megvalósításának mértékében maradéktalanul megvalósul ama pártpolitika, amely a dolgozóknak, az egész népnek egyre jobb munkakörülményeket, egyre bőségesebb életet biztosít. Ez magának a párt politikájának a lényege, az általunk épített szocialista társadalom legfőbb célja, egész tevékenységünk célja. Ugyanakkor az irányelvek hangsúlyozzák, hogy szüntelenül fejleszteni kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, fokozni kell az együttműködést az összes szocialista országokkal. Romániának aktívan részt kell vennie a Komplex Program megvalósításában a KGST keretében, ami minden egyes nemzetgazdaság erőteljes fejlődéséhez, minden egyes szocialista ország gazdasági potenciáljának növekedéséhez és egyben a szocializmus világereje és tekintélye növekedéséhez kell hogy vezessen. Az irányelvek nagy feladatokat tűznek ki a fejlődő országokkal, azokkal az államokkal való kapcsolatok fokozottabb fejlesztése tekintetében, amelyek önálló gazdasági-társadalmi haladásukon munkálkodnak — minthogy ez fontos tényező az új gazdasági és politikai kapcsolatok érvényesülésében az egész világon, az imperialista, kolonialista és neokolonialista politika elleni harcban. Ennek megfelelően az irányelvek hangsúlyozzák, hogy fejleszteni kell a kapcsolatokat a világ összes államaival, beleértve a fejlett kapitalista országokat is, hogy Romániának aktívan részt kell vennie a nemzetközi munkamegosztásban, az anyagi és szellemi értékek világcseréjében. Fontos szerepet tulajdonítunk a más államokkal való termelési kooperáció fejlesztésének, minthogy ez egyre jelentősebb tényezője a gazdasági cseréknek, Románia nemzetközi együttműködésének bővítésében és kiszélesítésében. Elmondhatjuk tehát, hogy az irányelvek biztosítják a szükséges intézkedéseket a következő ötéves tervre vonatkozó pártprogramban foglalt fontosabb előirányzatok valóra váltásához, a prognózisok pedig távlati orientációt nyújtanak 1990-ig — tulajdonképpen szerves részként kiegészítik azt a programot, amelynek tervezetét ma megvitattuk és elfogadtuk. Tisztelt elvtársak! Mind a programot, mind az irányelveket széleskörűen megvitatja az egész párt, az összes dolgozók, az egész nép. Azoknak a vitáknak az alapján, amelyekre sor kerül a párt közgyűlésein, a városi és megyei konferenciákon és ugyanakkor a dolgozók, a szövetkezeti tagok, az összes társadalmi kategóriák közgyűlésein, a dokumentumokat véglegesítik és megmitatásra és jóváhagyásra a párt XI. kongresszusa elé terjesztik. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy e dokumentumok széles körű megvitatása és a pártkongresszuson való elfogadása nagyszerű távlatokat nyit az egész párt, az egész nép számára, hatalmas befolyást gyakorol az egész társadalom fejlődésére, még erőteljesebben egyesíti az egész nép erőfeszítéseit szocialista társadalmunk civilizációs színvonalának emelésében, egyre jobb feltételeket teremtve a kommunizmus építéséhez hazánkban. Tisztelt elvtársak! A plénum elhatározta, hogy november 25-re összehívja a párt XI. kongresszusát. Ugyanakkor kijelölte a pártgyűlések, a pártkonferenciák és a pártkongresszus szervezési szabályait és kritériumait. A párttagok ez év szeptember 1-i létszámából kiindulva megállapítható, hogy a kongresszuson több mint 2460 párttag fog részt venni. A megállapított képviseleti normák, a jóváhagyott kritériumok biztosítják a kongresszus megfelelő összetételét, azt, hogy a párt e legmagasabb fórumán az összes tevékenységi területekről a legjobb pártkáderek vegyenek részt. Biztosítva lesz, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az anyagi javak termelésében közvetlenül részt vevő kommunisták soraiból megválasztott küldöttek a kongreszszusi küldöttek döntő többségét képviseljék. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a megválasztandó új pártszervek minél megfelelőbben tükrözzék az országunkban végbement nagyváltozásokat, a munkásosztály fontos szerepét minden tevékenységi területen, a párt politikai és ideológiai színvonalának növekedését, egész népünk szakmai és műszaki ismereteinek fokozódását. Ezzel egyidejűleg a Központi Bizottság most először elhatározta, hogy a leendő Központi Bizottságra vonatkozó javaslatok tartsák szem előtt az összes megyék, a legnagyobb ipari és gazdasági központok jobb képviseltetését a Központi Bizottságban, a kongresszusok közötti pártvezetés legfelsőbb fórumában. Ez biztosítja majd a Központi Bizottság kapcsolatainak további erősödését a pártszervezetekkel, az alsó problémák és realitások jobb megismerését, a párttevékenység demokratikus jellegének erősödését. Ugyanakkor ez kétségtelenül hozzá fog járulni összes pártszerveink ésszervezeteink felelősségérzetének erőteljesebb nöekedéséhez. Haladéktalanul meg kell szerveznünk a program és az irányelvek megvitatását az egész párttal, az egész néppel. Induljunk ki annak a szükségességéből, hogy a kongresszust előkészítő időszak, a párt vezető szervei megválasztásának és a kongresszusi küldöttek megválasztásának az időszaka nyújtson alkalmat minden egyes pártszervezet, minden egyes párttag, lentről egészen a párt Központi Bizottságáig minden egyes szerv számára ahhoz, hogy alaposan elemezze munkáját. A pártgyűlések és pártkonferenciák, a program és az irányelvek megvitatása el kell hogy vezessen a politikai-ideológiai színvonal emeléséhez, a párt szervezeti erősítéséhez, a bírálat és önbírálat szellemének növeléséhez, a pártdemokrácia fejlődéséhez, a kollektív munka és vezetés erősítéséhez, a párt akcióerejének és vezető szerepének növeléséhez minden tevékenységi területen. Ugyanakkor el kell érnünk a pártfegyelemnek, minden egyes kommunista felelősségének további erősítését a párt által kijelölt feladatok teljesítésében, minden tevékenységi területen. Abból kell kiindulnunk, hogy a párt vezető politikai erőként betöltött szerepének erősítése azt jelenti, hogy növekszik minden kommunista, minden pártaktivista, minden vezető káder felelőssége a párt általános vonala, a rájuk háruló kötelezettségek töretlen valóra váltásában. A pártgyűlések, a pártkongreszszus egész lefolyásában erőteljesen meg kell nyilvánulnia a párt ideológiai-politikai, harci és akcióegységének, a kommunisták ama elhatározásának, hogy szoros és teljes egységben biztosítják a párt programjának valóra váltását, amelynek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és a kommunizmus felé való előrehaladás, egész népünk anyagi és szellemi jólétének, civilizációs fokának szüntelen emelése! Abból kell kiindulnunk, hogy egy kommunista számára nincs nagyobb és felelősségteljesebb kötelezettség, mint a pártot szolgálni, a népet, a szocializmus és a kommunizmus ügyét szolgálni Romániában. (Hatalmas taps.) Nem fér semmi kétség hozzá, hogy az egész párt és egész népünk újabb és újabb sikerekkel köszönti minden tevékenységi területen a fasiszta diktatúra megdöntésének 30. évfordulóját és a XI. kongresszust. Teljes meggyőződésünk, hogy ebben a nagy harcban a párt vezetésével újabb és újabb eredményeket érünk el, határidő előtt teljesítjük a jelenlegi ötéves terv előirányzatait, biztosítjuk a következő ötéves terv megfelelő előkészítését! Ezzel a meggyőződéssel kívánok egyre nagyobb sikereket minden tevékenységi területen a kommunistáknak, a pártszerveknek és -szervezeteknek, az összes dolgozóknak. Tegyünk meg mindent, hogy a mai plénum történelmi jelentőségű határozatai új mozzanatot jelentsenek pártunk egész tevékenységében! Sikert kívánok egész tevékenységében a Központi Bizottság minden egyes tagjának, mindazoknak, akik jelen vannak ezen az együttes ülésen, és felhívom őket, tegyenek meg mindent az elfogadott történelmi jelentőségű határozatok megvalósításának elősegítéséért. Jó munkát kívánok! (Hatalmas, hosszan tartó taps.) MINDEN ERŐVEL A BETAKARÍTÁS meggyorsításáért ÜTEMESEN DOLGOZNAK A KOMBÁJNOK SZÉKELYKERESZTÚRON Egyhetes kényszerpihenő után, Székelykeresztúron újból munkába álltak a kombájnok, s időközben Varró Mihály kombájnosnak, aki az idén elsőként aratott árpát a gazdaságban, három segítőtársa is akadt. Az újonnan érkezett gépeknél találjuk Irányi Jánost, a szövetkezet elnökét is, aki a gazdaság vezetőjeként a huszadik aratás munkálatait szervezi ... — Derzs környékéről érkeztek a kombájnok, s bár csak egy-két napot maradhatnak, hiszen most már az ottani övezetben is beért a gabona, a segítség nagyon jól jött. 80 hektár őszi árpánk van , így gyorsan sikerült betakarítanunk, következhetett tehát a búza. — Az elmúlt években ezen a vidéken mindig jól fizetett a gabona. Mit mutatnak az idei első mérési eredmények? — Az árpa eddig hektáronként 2500 kiló körüli hozamot adott, a búzánk is szép, csak éppen az idő kedvezne . A learatott parcellákon földön van még a szalma, következésképpen késik a nyári szántás is. — Vigyázunk mi a szalmára, hiszen nem bővelkedünk takarmányban, de mert a sok csapadék következtében a nedvességtartalom nem megfelelő a tárolásra, egy napig a földön száradni hagyjuk a szalmát, aztán indulhatnak a prések. Az idejében végzendő nyári szántásról meg éppen nem mondtunk le. A másodvetést különben már megkezdtük, 25 hektár területet már jó két héttel ezelőtt előkészítettünk a vetésre, csupán a kukoricamag hiányzott, késve kaptuk meg Constantáról. A fontos az, hogy végre földbe került a mag, s reméljük, e parcellákon bőséges silótermésünk lesz. — Aratnak a kombájnok, közben szervezni kell a azénabetakarítást... — Az idén nehezen jött ki a lépés, mire igazán belelendültünk volna a kaszálásba, esni kezdett az eső. De a kettes brigádban, ahol éppen most aratnak a kombájnok, sikerült a széna betakarításában némi előnyt szerezni, 120 hektárról lekaszálták már a füvet, s megteltek a színek. Persze, jobb volna, ha most azt mondhatnám, hogy nincs már kaszálatlan parcellánk, az utóbbi napok munkaüteme alapján viszont remélhetjük, egy hét alatt végzünk a kaszálással. Jól jött volna a gépi segítség, a megrendelt kis kaszálógépet, sajnos, nem kaptuk meg, a meglévő két gépünkből pedig alkatrészhiány következtében egyet készítettünk, így legalább most az üzemképes. — A téli takarmánykészlet elengedhetetlen követelménye a változatosság ... — Gondoskodunk nedvdús takarmányokról. Már hetekkel ezelőtt sok árpát silóztunk be, a napokban tároltuk zöld állapotban a lucernát is. E parcellán magot szerettünk volna termelni, ám az időjárás keresztülhúzta számításainkat, és így a silózás mellett határoztunk. Ezek szerint Keresztúron kevesebb lesz az idén a lucernamag, a szövetkezet viszont a tavaly a cukorrépamag termesztésben szerzett országos hírnevet. Mit ígér az idei termés? — A tavaly valóban jó termésünk volt, hiszen 50 hektárról közel 2 millió lej bevételt valósítottunk meg, de úgy néz ki, az idei termés semmivel sem lesz gyengébb a tavalyinál. Igaz, ültetőanyag-hiány következtében kisebb területre szorult a magrépa, ezért mindent elkövetünk, hogy a hozam pótolja a kieséseket és a gazdaságok elegendő és jó minőségű cukorrépamaghoz jussanak. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a cukorrépamag minősége milyen döntő módon kihat a termelési eredményekre... Időközben leállt az egyik kombájn, de a hibát a gépészek gyorsan kijavították, csak percekig tartott a rövidzárlat. Megérkezik a brigádos, Lőrincz Domokos, ő újságolja, hogy a szemközti parcellán beérett a búza, két kombájn átmegy oda aratni. A brigádostól tudjuk meg, hogy 16 fogat hordja a szénát, s két traktorvontatású pótkocsi már másodszor térült szénával. Teljében tehát Keresztúron a betakarítási kampány, végre kedvez az időjárás, a tagok, a kombájnosok még vasárnap is helytálltak. Jó munkával sikerült elérniük, hogy egy nappal közelebb kerültek az aratás befejezéséhez. Flóra Gábor