Előre, 1975. szeptember (29. évfolyam, 8646-8670. szám)

1975-09-02 / 8646. szám

ELŐRE — 1975. szeptember 2. TÁVIRATOK : Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Moamer El-Kadhafi ezredes­nek, a Líbiai Arab Köztársaság Forradalmi Parancsnoksága Ta­nácsa elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke táviratban gratulált Tuanku Abdul Halim Mu'Azzam Shah Ibm­ al Marhum Sultan Bashishahnak, Malaysia királyának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ellis Clarke-nek, Trinidad- Tobago állam főkormányzójának az ország nemzeti ünnepe kapcsán. Manea Manescu, Románia Szocialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere Trinidad-Tobago állam nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Eric Eustace Williams mi­niszterelnöknek. * ** KÖZÉLETI HÍREK Gheorghe Panu elvtárs, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Köz­ponti Tanácsának elnöke fogadta a Csehszlovák SZK Szakszervezetei Központi Ta­nácsa Revíziós Bizottságának küldöttségét. A küldöttség Iulius Karmának, a bizott- Az Államt­anács tör­vényerejű rendeletével a Ne­hézgépipari Minisztérium és a Szerszámgépipari és Elek­trotechnikai Minisztérium egybeolvasztása útján létre- Florea Dumitrescu pénzügy­­miniszter vezetésével eluta­zott Washingtonba Romá­nia Szocialista Köztársaság küldöttsége, hogy részt ve­gyen a Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Újjá­ A ploiesti-i­­ Mai kőolaj­ipari berendezés-gyárban ün­nepi gyűlést tartottak Viet­nam Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának XXX. év­fordulója tiszteletére. Részt vett a vállalat számos munká­sa, technikusa és mérnöke, a helyi párt- és állami szervek képviselői. A Dér Márunt községi (Ialo­­mita megye) Ho Si Min me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben ünnepi gyűlést rendez­tek Vietnam Demokratikus Köztársaság kikiáltása XXX. évfordulója tiszteletére. Részt vett Gheorghe Glo­­deanu, az RKP Ialomita me­gyei bizottságának titkára, a párt és az állam helyi szer­veinek más képviselői, a hely­beli szövetkezet számos tagja. Az Országos Békevédelmi Tanács meghívására augusz­tus 21 és 30 között látogatást tett hazánkban a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács küldöttsége. A kül­döttségben résztvett Santos Sinoes, a Minhoi Egyetem pedagógia tanára, a Monidla Béketanács tagja és Rodri­guez Santos őrnnagy, a portu­gáliai Fegyveres Erők Moz­galma Központi Művelődési Bizottságának tagja. A látogatás idején a ven­A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának a meg­hívására Bukarestbe érkezett George Macovescu, Ro­mánia Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere gratu­láló táviratot küldött Eric Eustace Williamsnak, Trini-George Macovescu, Ro­mánia Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere üdvözlő üzenetet intézett Tun Abdul­ság elnökének a vezetésével tapasztalatcsere-látogatást tesz hazánkban. A meleg, baráti légkörben lefolyt találkozón részt vett Ion Moga elvtárs, az RSZÁSZ Központi Felügyelő Bizott­ságánnak elnöke, hozták a Gépipari Miniszté­riumot. A gépipari miniszter tiszt­ségébe Ioan Avram elvtárs­ai nevezték ki, építési és­­ Fejlesztési Bank évi ülésszakán. A küldöttségben részt vesz Vasile Malinschi, Románia Szocialista Köztársaság Nem­zeti Bankjának kormányzója és Mihai D.­amandopol, a Beruházási Bank elnöke. Jelen von ixguveu i­wuu Ha, Vietnam DK és Lám Van Luu, Dél-Vietnam Köztársaság bukaresti nagykövete.­­­ Felszólalt Stelian Teodores­­cu mérnök, a vállalat műsza­ki igazgatója és Nguyen Thanh Ha, Vietnam DK bukaresti nagykövete. Jelen volt Nguyen Thanh Ha, Vietnam DK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja, valamint Nguyen Van Chun, Dél-Vietnam Köz­társaság bukaresti nagykö­­vetségének titkára. Felszólalt Constantin Toma, a Szocialista Munka Hőse, az mtsz elnöke, és N'guyen Thanh Ha, Vietnam DK bukaresti nagykövete. Cégeket fogadták az RKP KB külügyi osztályán, a Szocialista Egységfront Or­szágos Tanácsánál és az Or­szágos Békevédelmi Biz0tt- Ságnál. A küldöttség részt vett­­a hazánk fasiszta ura­lom alóli felszabadulása XXXI. évfordulójának ren­dezvényein és megtekintett gazdasági és szociális-kultu­rális objektumokat­­a fővá­rosban, Vilcea és Arges me­gyében. Margaret Thatcher, a Nagy- Britannia­i Konzervatív Párt vezetője,­dad­ Tobago állam miniszter­elnökének és külügyminisz­terének az ország független­ségi évfordulója­­alkalmából. Razakhoz, Malaysia külügy­miniszteréhez az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK, CSEREALKATRÉSZEK AMI A GYÁRAKON MÚLIK ELEGET TENNI A SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGEKNEK GYORSABB SZÁLLÍTÁST VALÓSULJANAK MEG A KOOPERÁCIÓS TERVEK A TERMELÉS MINŐSÉGÉNEK szüntelen javítását, s az egész gazdasági tevékenység haté­konyságának emelését meg­különböztetett feladatként je­lölte ki a július 21—22.-i ple­náris ülés. E gazdasági köve­telményeknek nemcsak az iparban és az építkezésben, hanem a mezőgazdasági ter­melésben is érvényt kell sze­rezni. Pártunk főtitkára jogo­san figyelmeztet arra: „Min­dent el kell követnünk, hogy a mezőgazdaság ténylegesen az ipari munka egyik változa­tává váljék... Nem sok ország rendelkezik olyan gépesítési fokkal, mint mi.“ Az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának augusz­tus 26-i ülése kimondja, hogy „különös figyelmet kell fordí­tani a gépi­ eszközök kapaci­tása maximális kihasználá­sára a munka két váltásban vagy hosszabbított váltások­ban való megszervezésével és a traktorok és gépek egész ál­lományának működőképes ál­lapotban tartásával“. A műszaki adottságok tehát lehetővé teszik, hogy hova­tovább úgy szervezzük meg a mezőgazdaságban is a mun­kát, mint az iparban. S ennek egyik döntő feltétele a mező­­gazdasági gépek ésszerű ki­használása, az, hogy egyetlen traktor, kombájn, tárcsa, eke se vesztegeljen a gyenge kar­bantartás, a különböző pótal­katrészek hiánya miatt. Sajnos, e téren — mint arról a jú­lius 5-i lapszámunkban, a Me­zőgazdasági gépek, cserealkat­részek című ankétunkban be­számoltunk — nem egy helyen mulasztások vannak. Az or­szág több megyéjéből meg­annyi példával szemléltettük "a rendszertelen cserealkatrész­­ellátás következményeit, az elégtelen gépkihasználást. Ez­zel kapcsolatban most csupán egy kirívó esetet említünk meg: az­ Arad megyei szent­­annai gépállomáson a nyári kampányban több, mint tíz traktor rostokolt gumiabroncs hiányában! JAVULT A HELYZET DE... Minthogy nem egy termelő­­egységben sok panasz hang­zott el a cserealkatrészellátás­ra, több megyei mezőgazdasá­gi­ anyagraktárban néztük meg, miként elégítik ki az igé­nyeket. Legtöbb helyen már elöljáróban hangsúlyozták, hogy az elmúlt évekhez képest sokat javult a cserealkatrész­ellátás. , , A tavalyi negyvennyolc­cal szemben 29-re csökkent a hiánycikkes alkatrészek szá­ma — mondotta Bucur And­rei mérnök, a temesvári 35-ös számú megyei mezőgazdasági anyagraktár igazgatója. — Az utóbbi években fokozatos ja­vulás észlelhető e téren, mi­vel a pártvezetőség utasítá­sai nyomán, a mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket gyár­tó üzemekben szigorú köve­telményként vetődik fel a vá­laszték, a termékegységen­kénti terv teljesítése. Mintegy 25 000 féle alkatrésszel látjuk el a bánáti mezőgazdasági ter­melőegységeket, s hogy ezek­ből egyik-másik kifogy a rak­tárból, arról mi nem igen te­hetünk. Ugyanis jónéhány fontos cserealkatrészből a szükségesnél kevesebb meny­­nyiséget utalt ki a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium. Ezen túlmenően pedig seregnyi vállalat — vagy 300 szállítónk van — nem tart­ja be szerződéses kötelezettsé­gét, késve küldi a megrendelt alkatrészeket, Adam Mircea, a cserealkat­rész raktár felelőse hosszasan sorolja, melyik vállalat mi­vel maradt adós csupán az első félévben. Hogy csak néhányat említsünk a fontosabb termé­kek­ közül: a 140 motorblokk­ból csak 51 darabot kaptak a brassói traktorgyártól; a si­­naiai finommechanikai válla­lat is az első félévre esedékes 1500 traktor-befecskendező szivattyúból mindössze 300 darabot küldött, a codlea-i mechanikai vállalat ugyan­csak adós maradt 355 traktor­­hajtó-tengely leszállításával. Ezen részben úgy fogtak ki a lugosi, nagyszentmiklósi és né­hány más gépállomás szakem­berei, hogy a javítóműhelyben maguk újítottak fel több tönk­rement hajtótengelyt. A kombájnokhoz és más mezőgazdasági gépekhez sem kapnak minden alkatrészből eleget. A Glóriáknál például a széles transzmissziós szíjak okoztak sok bosszúságot az ara­táskor. Ugyanis a szerény ki­utalás folytán, a temesvári a­­nyagraktár a jilavai gumiipa­ri vállalattól csak 550 hajtószí­jat kapott, noha legalább 1000 darabra lett volna szük­sége. Mindez azért fordult elő, mert­"a szíjak kiutalásakor csak két-háromhetes aratási üzemeltetést vettek figyelem­be a Glóriáknál. Pedig azok­kal nemcsak búzát vágnak, hanem több más mezőgazda­­sági munkát végeznek. Arról nem is beszélve, hogy elég gyorsan szakadnak a szíjak, mert gyenge a minőségük, ha­mar tönkremegy a vászon­­alátétük. ILYEN ÉSZREVÉTELEK nemcsak Temesváron hang­zottak el. Más megyei anyag­raktárakban is felrótták, hogy a leszerződött alkatrészek egy­­részét nem kapják meg idejé­ben. — Sokkal jobban el va­gyunk most látva, mint a múlt években, de azért vagy 25—30 féle alkatrész hiánycikk — magyarázta Molnár Nistor, a nagyváradi 5-ös számú anyag­lerakat párttitkára. — Sokat futkosunk egyik gyártól a má­sikhoz, hogy beszerezhessük a leszerződött alkatrészeket a mezőgazdasági egységek szá­­rkára,­hogy minimálisra csök­­kenjenek a gépállások a kam­pányokban. De az az érzésünk, hogy néhány vállalat még mindig nem viszonyul elég f­e­lelősségteljesen szerződéses fel­adata teljesítéséhez. Legtöbb­ször azzal „intéznek el“ min­ket: mit csináljunk, anyaghi­ánnyal küzdünk. Csakhogy az ilyen magyarázatok és ígére­tek nem segítenek rajtunk, pontosabban a bihari gépállo­másokon, állami és szövetke­zeti gazdaságokon, a megye mezőgazdasági termelésén. O­­da kellene már hatni, hogy a vállalatok pontosan betartsák szerződéses kötelezettségüket. Egyetértünk Molnár elvtárs­sal, hisz a váradi anyagraktár is nehezen tehet eleget fele­lősségteljes feladatának, ha el­gondoljuk, hogy a brassói traktorgyár például az elmúlt félévben a 100 motorblokkból csak 56-ot küldött, s a 3117014- es típusú­­ tengelyeknek 40, a különböző fogaskerekeknek pedig csupán 30—40 százalé­kát szállította le. A temesvári Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Mechanikai Vállalat is sok nehézséget okozott azzal, hogy a 3116010-es típusú tár­csakapcsoló alkatrészeknek csak 40, a traktor-forgóperse­­lyeknek pedig 60 százalékát szállította le. Megfordultunk viszont olyan anyagraktárban is, ahol a cse­realkatrészellátásra nem igen panaszkodtak, így például a Krassó-Szörény megyeiben, az oravicai 11-es számú lera­­katban. — Elég jól ellátnak — je­gyezte meg Kaltrovich Günter, a cserealkatrész raktár felelő­se. — Különösen a fővárosi Se­­manátoarea-val és a boksáni mezőgazdasági gépgyártó vál­lalattal vagyunk elégedettek, mert idejében leszállítják az alkatrészeket. A sinaiai fi­nommechanikai vállalattól a­­zonban nem kapunk elég fecs­kendező szivattyút a trakto­rokhoz. A fentiekhez két dolgot sze­retnénk hozzáfűzni. A más a­­nyagraktáraknál jóval kisebb oravicai lerakat sokkal ke­vesebb alkatrészt igényel, s így azokhoz könnyebben is hozzá­jut. A másik dolog pedig: a karánsebesi gépállomáson két ízben is — márciusban és jú­liusban — panaszkodtak az idén, hogy az oravicai raktár­ból nem tudnak minden alkat­részt beszerezni. SZEMESNEK ÁLL A VILÁG? Többféle módja — néha bi­zony furcsa s kusza útja — van a cserealkatrész-ellátás­­nak. Az általános elv és gya­korlat persze az, hogy a me­gyei raktárak szerződéses úton szerzik be a pótalkatrészeket a mezőgazdasági gépgyártó üze­mektől, s a szükséglet, az i­­génylések arányában bocsát­ják azokat a gépállomások és állami mezőgazdasági vállala­tok rendelkezésére. Gyakorlat igazolja viszont azt is, hogy olykor egyik-másik egység a „szemesnek áll a világ“ elv a­­lapján próbál szerencsét, szer­zi be az alkatrészeket. Az egyik bánáti, a gátaljai gépál­lomás főkönyvelője mesélte a nyáron. — Ha az ember élelmes, sok mindent elérhet. Mi például mintegy 150 000 lej értékű cse­realkatrészt szereztünk be nemrégen a brassói traktor­gyárból. Kiutalás nélkül... Különben egyes megyei rak­táraknál is úgy vélik: amit nem tudnak elintézni levélvál­tásokkal, telex- és táviratsür­getésekkel, azt jobbára meg­oldhatják azzal, hogy útnak indítják az anyagbeszerző­ket, akik majd minden gyártól kicsikarhatnak kisebb-nagyobb mennyiségű alkatrészt. Így ho­nosodott meg ez az évek során. S amikor megkérdeztük több raktárnál, hogyan lehetne ja­vítani a cserealkatrész-ellátá­­son, így válaszoltak: — Sokat segítene rajtunk, ha több árubeszerzőnk és gép­kocsink volna, mert akkor könnyebben hozzájuthatnánk az alkatrészekhez. Persze, az is igen fontos, hogy a szállító­­vállalatok teljesítsék koope­rációs tervüket, eleget tegye­nek kötelezettségüknek. Az utóbbi valóban fontos és nélkülözhetetlen feltétele az a­­nyagellátás javulásának, an­nak, hogy enyhüljenek a me­zőgazdasági termelőegységek ellátási gondjai. Csakis erre, a törvényes rendelkezések tiszte­letben tartására lehet és kell is alapozni. A szállító vállala­toknak és a megyei raktárak­nak egyaránt. Arra, hogy a mezőgazdasági gépeket és cse­­realkatrészeket gyártó üzemek minden körülmények között teljesítsék szerződéses tervü­ket. Deme János MEGVALÓSÍTÁSOK ÉS TÁVLATOK KOVÁSZNA MEGYE KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÁSI HÁLÓZATÁBAN Kovászna megye fogyasztási szövetkezeteiben sok szó esik mostanában az üzlet- és szol­gáltatási hálózat bővítéséről, korszerűsítéséről, arról a sze­repről, amely a szövetkezetek­re hárul a falusi lakosság köz­szükségleti cikkekkel való el­látásában. A Fogyasztási Szö­vetkezetek Kovászna Megyei Szövetségénél elbeszélgettünk a jelenségről, majd a követke­ző kérdésre igyekeztünk vá­laszt keresni: Melyek az utób­bi évek megvalósításai ezen a téren? Milyen fejlődési távla­tokat nyújtanak a következő ötéves terv első évei? Miként sikerül lépést tartania a szol­gáltatásoknak a falusi dolgo­zók egyre növekvő igényeivel? AZ IGÉNYEK NYOMÁBAN Kovászna megyében évről évre bővülő, eredményesen te­vékenykedő szövetkezeti háló­zat működik, összesen 542 egy­séggel. Az ország más megyéi­hez viszonyítva nem is olyan nagy ez a szám, de, ha figye­lembe vesszük, hogy Kovász­na megyében mindössze 33 község és száznál alig több te­lepülés létezik, mindjárt meg­változik ez a kép. Tudni kell ugyanakkor, hogy a községe­ken kívül Kézdivásárhely, Kovászna, Bárót és Bodzafor­duló városok ellátása is a fo­gyasztási szövetkezetre hárul. Az előbbiekben tudatosan említettem bővülő kereskedel­mi hálózatot, hiszen, ha visz­­szatekintünk az 1971—1975-ös évek megvalósításaira, közel 190 új és korszerűsített közét­keztetési, kiskereskedelmi, é­­lelmiszeri, ipari és vegyeske­reskedési egységről kell be­számolnunk. S mivel egy rö­vid újságcikk keretében lehe­tetlen mindenről írni, csupán néhányat említek a legfonto­­sabbakból: Zágonban, Mikóúj­faluban, Szentléleken, Kővár­­on, Zoltánban és Kézdivá­­sárhelyen a fogyasztási szö­vetkezetek beruházásából korszerű emeletes áltátártós áruház épült, élelmiszer-, vas-, vegyi-, készruha- és cipőüzle­tekkel, valamint vendéglővel. Több helységben —­­Uzon, Bodzaforduló, Kézdivásárhely, Zágon, Kovászná­n, ahol éve­ken át raktárakból kellett a vásárlóknak a bútort kiválasz­taniuk, modern üzletek léte­sültek. Jelentős beruházással Sepsiszentgyörgyön, Kovász­­nán, Baróton és Bodzafordu­lón hús­termékeket előállító és cukrászlaboratórium épült, a legkorszerűbb berendezéssel. KORSZERŰSÍTÉS ÚJ TARTALOMMAL Az üzlethálózat bővítése mellett a Fogyasztási Szövet­kezetek Megyei Szövetsé­ge számottevő eredményekről számolhat be a korszerűsítés terén is. Többek között sor került a maksai, uzoni, nagy­ajtai, valamint a bölöni álta­lános áruházak, a barátosi cukrászda, a kézdivásárhelyi textilüzlet és a baráti vendég­lő modernizálására. Az el­avult berendezéseket minden­hol korszerűekkel helyettesí­tették, s jegyezzük meg a sa­ját erőből. A fogyasztási szö­vetkezetek külföldön is ismert barátosi kereskedelmi bútor­üzemében készült a­­megye leg­több üzletének beren­dezése. A korszerűsítés persze nem csak az épületek átalakítására és az új bútorzatra szorítko­zott, hanem kellő tartalommal is társult. Ez a folyamat a fa­lusi és városi lakosság növek­vő igényeinek kielégítését, a kiszolgálás operativitásának növelését és az új kereskedel­mi módszerek bevezetését e­­redményezte. A pultrendszer, valamint a­ kéziraktárak fel­számolásával az áru a polcok­ra került, ami lehetővé tette az önkiszolgálás és a termé­­­­kek szabad kiválasztásának kiszélesítését. Ezekre a mun­kálatokra — az új bútorzat és technikai felszerelések elő­állítására — évente több mint egymillió lejt fordított a fo­gyasztási szövetkezetek me­gyei vezetősége. S a korszerű­sítés, valamint a hálózatbőví­tés eredményeként mintegy 180 személlyel gyarapodott a szakképzett­ dolgozók száma. A JELEN ESZTENDŐ Kovászna megye szövetkeze­ti hálózatának fejlesztésében és tökéletesítésében 1975 fon­tos időszak. Az idén a hálózat­­bővítés és korszerűsítés üte­me a XI. pártkongresszus do­kumentumai szellemében szá­mottevően megnövekedett. Ez­zel párhuzamosan a lakosság által vásárolt áruk értéke is nőtt. 1975 első felében például, egymillió lejjel több élelmi­szercikket és ugyanannyival több vas- és vegyiárut forgal­maztak a fogyasztási szövet­kezetek üzletei, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez év első felében 35 egység korszerűsítési munkálatai fe­jeződtek be és számos új üzlet épült. A kőváriak általános áruházat, a bereckiek egy most épült tömbáz földszint­jén kereskedelmi komplexu­mot és a volt általános üzlet helyiségében 130 helyes ven­déglőt, a kovásznaiak gyer­­­mekáru-üzletet avattak az el­­■ múlt hónapokban. Az esztendő még hátra lé­vő részében újabb 15 egység korszerűsítésére kerül sor. Ez­úttal a kézdivásárhelyi illat­szerüzlet, a rétyi élelmiszer­bolt, az olaszteleki és bardóci Cukrászdák, a bobocsai, her­­mányi, nagybaconi és kisba­coni falatozók modernizálásá­ra esett a választás, Szotyor­­ban és Martonoson pedig e­­meletes általános áruház épít­kezési , munkálatai folynak. Felsőcsernátonban egy régi é­­pület átalakításával kap ál­talános áruházat a lakosság. ÚJABB ÉPÍTKEZÉSEK A következő ötéves terv is jelentős változásokat hoz Ko­vászna megye szövetkezeti há­lózatának szélesítésében, az egységek irányításának és el­látásának tökéletesítésében. Nem sorolok fel újabb száma­datokat, csupán az elkövetke­zendő két év néhány fonto­sabb építkezését említem meg. 1976-ban Kovásznán szuper­­magazin (élelmiszer-, textil-, készruha-, cipő-, és vas-vegyi­­üzletekkel), Szentkatolnán és Pólyámban emeletes általános áruház, Bodzafordulón cuk­rászdát, könyvüzletet, fotóstú­diót, szabóságot, fodrászatot, televízió- és rádiójavítót befo­gadó kereskedelmi és szolgál­tatási komplexum épül. 1977- ben, Kovásznán élelmiszer-, kötöttáruüzlet, söröző, cuk­rászda, Baróton élelmiszer- és kötöttáruüzlet, Kökösön és Zabolán általános áruház ke­rül átadásra. Természetesen, ebben az időszakban sor kerül a még hátralevő korszerűsítési munkálatokra is, AMI MEGOLDÁSRA VÁR A kereskedelmi hálózat bő­vítésével és korszerűsítésével párhuzamosan a fogyasztási szövetkezetek vezetősége nagy súlyt helyezett és helyez a szol­gáltatási egységek fejleszté­sére, tökéletesítésére. S ez ter­mészetes is, hiszen a szolgál­tatásoknak éppúgy lépést kell tartaniuk a falvak lakossága növekvő életszínvonalával, mint az áruellátásnak. Figye­lemre méltó ebben a vonatko­zásban az a tény, hogy a me­gye községei és az azokhoz tar­tozó falvak üzleteiben a múlt évben közel 7000 hűtőszek­rény, mosógép, porszívó, tele­vízió- és rádiókészülék kelt el. S ez a szám évről évre na­gyobb. A jelen pillanatban, Ko­vászna megyében a 235 létező egység 38 féle­ szolgáltatást vé­gez. Ezek­ többségét az alapte­vékenységi formák — szabó­ság, fodrászat, cipészet — teszik ki. Ha viszont, a megye terü­letén működő televízió- és rá­diókészülékeket, a háztartási felszereléseket (hűtőszekrény, mosógép, varrógép, porszívó stb.) javító műhelyeket vesszük leltárba, számuk feltűnően ke­vés. 1973-ban mindössze azon­­ban volt televízió- és rádió­ja­vító műhely. Noha az utóbbi két évben még hat javító léte­sült (Árapatak, Csernáton, Olasztelek, Mikóújfalu, Bölön és Borosnyó) számuk távolról sem tekinthető kielégítőnek, hiszen falun jelenleg közel 20 000 rádió- és 11 000 televí­zió készülék működik, s éven­te mintegy további kétezerrel gyarapszik számuk. A háztartási felszereléseket javító műhelyek helyzete vi­szont ennél aggasztóbb. Ponto­sabban: a megye községeiben és falvaiban nem létezik ilyen, vagy ehhez hasonló szolgálta­tást végző műhely. Sajnos, a jövőre nézve sem vigasztalóbb a helyzet. 1976-ban mindösz­­sze két rádió- és televíziósze­relő nyer szakképesítést. A háztartási felszerelések javítá­sát illetően viszont lenne mé­gis egy pillanatnyi megoldás: a kisipari termelőszövetkeze­tek városi egységeit kellene bővíteni és a szakemberek vi­déki kiszállásait rendszeresíte­ni, állandósítani. Könnyíteni lehetne ezzel az intézkedéssel azoknak a vidéken lakóknak a helyzetén, akiknek 20-30 ki­lométert kell a legközelebbi városig cipelniük meghibáso­dott készülékeiket. Bízunk abban, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek me­gyei vezetősége talál majd megoldást ezekre a kérdések­re is, s az elkövetkező évek­ben remélhetően ... Jó törek­vések még több eredménnyel járnak. Mátyás Árpád —— KÖTELEZŐ ÖSSZHANG (Folytatás az 1. oldalról) arról, hogy az minél kifogástala­­nabb körülmények között jusson el rendeltetési helyére. Mint már eddig is nemegyszer, ezúttal az aktíva ülés is megállapította, hogy a külkereskedelem szakem­berei nagy felelősséggel tartoz­nak a könnyűipari export haté­konyságának növelésében. Na­gyobb hozzáértéssel, felelősség­gel kell ellátniuk teendőiket, el­sősorban az exporttervek biztos szerződésekkel való lefedezését, a hosszú lejáratú megegyezések megkötését. És valóban gazda­sági szakemberekként, az export­­tevékenység felelős tényezőiként kell viszonyulniuk a termelés, a termék minőségéhez, a tervezés első pillanatától kezdve. Vannak még olyan külkereskedelmi szak­emberek, akik azt sem tudják hol, hogyan készül az általuk forgalmazott áru, mennyiben is­meri a gyártó a megrendelő igé­nyeit. Sokkal többet kell tenniük a könnyűipar termékeinek ver­senyképes forgalmazásáért az iparág kutatóinak és tervezőinek is. A KEVESEBB BEHOZATAL JOBB ÉRTÉKESÍTÉSE A könnyűipar külkereskedelmi tevékenysége egyensúlyának fenntartásához hozzátartozik az export csökkentése is. Egyike volt eddig azoknak az iparágaknak, ahol az export következetes nö­velésére kifejtett erőfeszítések nem párosultak eléggé a beho­zatal — lehetőségekhez mért — csökkentésével. Az egyes gépek, nyers- és segédanyagok beszer­zésében elsődleges forrásnak az importot tekintette, ahelyett, hogy csak a belső erőforrások ki­merülése után folyamodott volna ilyen megoldásokhoz Nem bán­tak a szakemberek elég gazda­ságosan a behozott nyers- és se­gédanyagokkal sem. A fajlagos fogyasztás nemcsak iparági át­lagban túl magas egyes termé­keknél, hanem messze jár a leg­jobb külföldi teljesítményektől is, amit viszont, tekintve az ország könnyűiparának Európa-szintű lehetőségeit, feltétlenül el kel­lett volna érni. A termelőegysé­gek nem eléggé meggondolt igényléseit könnyű kézzel hagyták jóvá a felettes szervek. Most, hogy a július 21—22-i plenáris ü­­lés utasításainak megfelelően vizsgálták felül a kérdéseket, szá­mos jelentős tételt törölni lehe­tett az importlistákról, sok valu­tát megtakaríthatnak A tervező- és termelőegységek, a külkereskedelmi hálózat nagy apparátusa áll országosan a könnyűipar rendelkezésére ah­hoz, hogy minél jobb minőségű termékek előállításával növelje az iparág és egyben a nemzet­­gazdaság külkereskedelmi tevé­kenységének hatékonyságát. Az elért eredmények kétségtelenek. Az iparágnak azonban mielőbb meg kell teremtenie a kötelező teljes összhangot a rendelkezé­sére álló műszaki-anyagi felté­telek és a termékek, a gazdasá­gi-termelőtevékenység minősége között. És ez egyaránt nagy fel­adatokat ró a minisztérium, a ku­tató- és tervezőintézetek, az ipar­központok, a termelőegységek minden egyes munkására, tech­nikusára, mérnökére, közgaz­dászára. A könnyűipar kommu­nistáira, összes dolgozóira. TIZENKÉT HÓNAPBÓL TIZENKETTŐ (Folytatás az 1. oldalról) gervízű szabadtéri vagy fedett medencéi teljes mértékben kárpótolják a vendéget. Ma­­maiától Mangáliáig 41 ilyen uszoda (ebből 6 fedett) sora­kozik fel az igazi tenger kicsi­nyített másaként. Persze, a tengerparti nyaralás a fősze­zonban sem csak fürdésből és napozásból áll. Maga a vég­telennek tűnő víz rengeteg pa­norámája, a tajtékzó hullá­mok, s a rikoltó sirályok, s ennek a páratlan földrajzi e­­gyüttesnek a sajátossága egy­maga felejthetetlen látványt képes nyújtani. Az 57 sport­pálya, hét vízisport-bázis, 30 minigolf-pálya, 13 mechanikai­játékterem, öt bowling, négy Luna-park stb. megannyi min­den nap másfajta szórakozási lehetőséget kínál fel egész é­­ven át. Az új telest, a vitorlázás, a vízisí, motorcsónakázás, eve­zés és a sós levegőn tett kia­dós séták mindenki számára változatos módozatokat kínál­nak nemcsak kellemes időtöl­tésre, de igazi felfrissülésre, a fizikai kondíció helyreállítá­sára és nem utolsó sorban ide­geink nyugtatására. Külön attrakciót képez tengerpartun­kon a Mangálián és Neptu­­non gyakorolható lovaglás. Újdonságnak számítanak a Pegas-ikerkerékpárok, ame­lyek bármelyik üdülőtelepen kibérelhetők és nyeregbe pat­tanva az egész család üdítő sétákat tehet velük. Az ONT Litoral az utószezonban is változatos kirándulási progra­mokat biztosít vendégeinek. A környékbeli történelmi emlék­művek és Constanta neveze­tességeinek megtekintése mel­lett, egy-két napos bulgáriai utak (Aranyhomok), murfat­­lani borkóstolók, deltas hajó­kirándulások stb. szerepelnek a műsoron. Érdekes és színvonalas mű­sorokat kínálnak délutánon­ként és esténként a kertven­déglők, bárok és művelődési intézmények, ahol neves mű­vészek, az ország legjobb folk­lóregyüttesei szórakoztatják a nyaraló vendéget. Észak-Efo­­rián közel három hónapja minden este telt ház előtt mu­tatják be például a „Nunta Zamfirei­“t, a román lakodal­mi szokásokat felelevenítő műsort. Szeptember elején minden üdülőtelepen meg­nyílnak a hagyományos must­csárdák, amelyek újabb sajá­tos színnel gazdagítják tenger­partunk közétkeztetési háló­zatát, változatos gasztronómiai konstellációját. Kétségtelen azonban, hogy az utóidény és a téli időszak első számú tengerparti vonz­ereje hovatovább a gyógyke­zelés lesz. Ennek máris óriási nemzetközi tekintélye van. A Mangálián idén átadott 518 helyes új gyógyszálló télen­­nyáron teljes kapacitással dol­gozik, a tengervíz, az itt befo­gott 23 C°-os kénes gyógyfor­rások vize, a Gerovital­ os és a Pell Amar­os kezelés máris bizonyított, s csak a Németor­szág SZK-beli és francia tu­risztikai cégek 300 helyet szer­ződtek le a következő időszak­ra. Észak-Eforie szintén kere­sett nemzetközi gyógyközpont­­tá nőtte ki magát, ahol na­ponta 2300 beteget kezelnek a techirghioli gyógyiszap és víz, valamint a tengervíz felhasz­nálásával. Ugyanitt a balneo­lógiai kezelés szinte minden válfaja igénybevehető és rá­adásul sikerrel alkalmazzák a geriátriai kezelést is. Neptun üdülőtelepen — a Doina szálló mellett — szintén beindult az állandó gyógykezelés. Dr. Io­­nescu-Bogdanesti, a Pell A­­mar felfedezője és kikísérle­tezője személyesen irányítja itt a reumás betegek kezelé­sét, s eredményeire máris fel­figyelt a nemzetközi balneoló­gia. Mangália és Eforie-Nord után Neptun is felzárkózik a nemzetközi rangú gyógyfürdők sorába. Utószezon, téli holtidény? Ugyan... egyre inkább hal­ványul itt a különbség a sze­zonok közt, hovatovább évi tizenkéthónapos műszakra tér át tengerparti üdülőkombiná­tunk. IRÁNYÍTÁS, EGYBEHANGOLÁS (Folytatás az 1. oldalról) — Gyakran és joggal merül fel egyes helyeken az a pa­nasz, hogy a megyei szintű brigádok, magas felkészültsé­gű előadók, vitavezetők az utóbbi időben ritkábban, sok esetben egyáltalán nem kere­sik fel a vidéki művelődési otthonokat. Ennek egyik oka, hogy a tudományos ismeret­terjesztő brigádok mozgalma rendkívüli érlelődési folyama­ton ment át. A megyében ma már közel 120 ilyen csoport tevékenykedik. Megtörténhet, hogy egyesek közülük — a­­mint megjegyezte — csupán papíron, aktivitás nélkül lé­teznek. Viszont azt is el sze­retném mondani, hogy többsé­gük olyan lelkes pedagóguso­kat, orvosokat, mérnököket, jogászokat tömörít, akik hiva­tástudattal tesznek eleget a tömegművelésben rájuk há­ruló feladataiknak. Egyes városokban, mint Ineuban, Borossebesen három-négy bri­gád is tevékenykedik, s bizo­nyítják, hogy a helyi erőfor­rások lehetőségeire számítani lehet. — Hosszas és körülmé­nyes vitába bocsátkoznánk, ha azt a kérdést próbál­nánk mérlegelni, milyen mértékben van szükség a megyei és helyi brigádok tevékenységének összehan­golására. Berzaván, Sobor­­sinban és máshol a lakos­ság arra a következtetésre jutott, hogy a helyi brigád tagjaival jobban „szót ért“, összejövetelek alkalmával közvetlenebb a hangulat, az emberek bátrabban kér­deznek. Zerinden, Köröskis­­jenőn, Gyorokon és máshol a tudományos ismeretter­jesztő brigád tagjai viszont úgy érzik, hogy jól ismert személyük egy idő után már nem eléggé érdeklő­,­déskeltő. Megállapításukat a hallgatók számaránya a­­lapján mérték le: mindig többen gyűlnek össze, ha magasabb szintű brigádok, főleg ha neves személyisé­gek jelennek meg a köz­ségben ... — Kétségtelen, hogy az is­meretterjesztés e kétfajta mó­dozatát valóban tökéleteseb­ben kellene kiteljesítenünk és összehangolnunk. Bár néze­tem szerint a jól szervezett, az emberek művelődésigényeit ismerő, rendszeres munkát végző helyi brigádoknak nem kell tartaniuk attól, hogy a la­kosság érdeklődése elpártol tőlük. — Hogyan oldják meg a tudományos ismeretterjesz­­tés feladatait ott, ahol nem alakultak vagy nem mű­ködnek megfelelő színvo­nalon a helyi brigádok? — A kiszállás nehézségeivel kevés kivétellel mindenütt számolnunk kell. A pankotai, beliai, tirnovai brigádok az utóbbi időben elhanyagolták a falvak, települések felkere­sését. A községközpontok több­ségének kiszállási grafikonja viszont arról tanúskodik, hogy havonta kétszer-háromszor in­dul el egy-egy brigád a kör­nyék helységeibe. Vállalják kötelességüket annak ellené­re, hogy egyes helyekről, Hal­­mágyról, Gurahonyról rázós hegyi ösvényeken szekér vi­szi az előadókat az illető te­lepülésekre.­­ Sok helyen viszont úgy tapasztaltuk, hogy a kiválóan megoldott közle­kedési feltételek ellenére sem teljesítik a brigádok vidéki kiszállásaik felada­tait ... Mi jellemzi a bri­gádok szemléltető, modern ismeretközlő eszközökkel való ellátottságát? — A tudományos ismeret­­terjesztő.. munka vonzó jelle­gének biztosításához feltétlen szükség van ezekre az eszkö­zökre. Ha összeadjuk azokat a rendelkezésre álló készleteket, melyekkel az iskolák, a társa­dalomtudományi kabinetek, az információs és dokumentációs központok rendelkeznek, kide­rül, hogy az ismeretközlés gyakorlatiasabb jellegének ki­bontakoztatása lényegében a brigádok hozzáállásán múlik. Inen, Köröskisjenő példá­ját elsőként említeném a dokumentációs és audio­vizuá­lis szemléltetésnek a tömeg­képzésben és nevelésben be­töltött létjogosultsága szem­pontjából. Lippán például ve­gyi kísérletekkel, Zimándújfa­­luban adott esetben mikrosz­kópokkal végzett vizsgála­tokkal is alátámasztja a bri­gád mondanivalójának tár­gyát. S az ilyen helyi brigád­nak nézetem szerint nem­­kell tartania attól, hogy megjele­nése egy idő után a megszo­­kottság érdektelenségébe ful­lad. — A szemléltetéshez szük­séges anyagtár gyarapítása érdekében milyen kapcso­latot tartanak fenn a me­gyei Filmelosztó Vállalat­tal? — A bevezetőben említett munkaülésünkön bemutattuk azokat a tudományos és do­kumentációs rövidfilmeket, a­­melyeket alkalmasint kiköl­csönözhetünk. Célunk az volt, hogy valamennyi brigád mérje fel a lehetőségeket, s ezekhez igazítsa hozzá a néptömegek igényeit is kifejező munkater­vét. Azt is javasoltuk, hogy két-három alkotásból álló tu­dományos filmsorozattal is lepjék meg olykor a közönsé­get, majd ezekhez kötve bon­takoztassák ki a hallgatóság­gal szervezett előadásaikat, vitáikat. Megfigyelésem sze­rint e kezdeményezés igen jól vizsgázik a gyakorlatban. Mintegy tizenöt olyan filmmel rendelkezünk, melyeket a ma­terialista-ateista nevelés szol­gálatába állíthatunk. Sofro­­nyán, Kürtösön és Mácsán voltam nemrég szem- és fül­tanúja, hogy a filmek nyomán leszűrt következtetések milyen elevenen hatnak az emberek gondolkodására.

Next