Előre, 1975. november (29. évfolyam, 8698-8723. szám)

1975-11-01 / 8698. szám

ELŐRE » 1975.­ november 1. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK TALÁLKOZOTT A PORTUGÁLIAI FORRADALMI TANÁCS ÉS FEGYVERES ERŐK MOZGALMA TÖBB TAGJÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) találkozón kidomborították: a katonáknak szolgálniuk kell mindegyik nép szabadsága, jó­léte és haladása ügyét, a nem­zeti és társadalmi felszabadulás útján elért vívmányok megvé­dését, minden nemzet ama jo­gának szavatolását, hogy külső beavatkozástól mentesen egy­maga határozzon sorsa felől. A megbeszélésen kidomborí­tották, mennyire fontos fejlesz­teni Románia és Portugália, a két ország hadserege közötti kapcsolatokat a két nép közötti viszony erősítése és sokrétű fej­lesztése szempontjából. Ezzel ösz­­szefüggésben Nicolae Ceausescu elvtárs meghívta a Fegyveres Erők Mozgalmának küldöttsé­gét Romániába, és hangot adott annak az óhajának, hogy a két ország katonái között épüljön ki a küldöttségcsere a kölcsö­nös jobb megismerés, a román és a portugál nép barátságá­nak elmélyítése céljából. Nicolae Ceausescu elvtárs sok sikert kívánt a találkozó rész­vevőinek, a Fegyveres Erők Mozgalma összes képviselőinek a portugál nép szolgálatában, a portugál nemzet szabad és füg­getlen fejlődése megvédésében, annak a biztosításában, hogy a portugál nép alapvető haladási és jóléti érdekeinek és törek­véseinek megfelelően haladjon az új élet építése útján. Rosa Coutinho tengernagy befejezésül megköszönte Nicolae Ceausescu elvtárs előadását, a jelenlevők nevében pedig kife­jezte tiszteletét és nagyrabecsü­lését gazdag forradalmi tapasz­talata, a román és a portugál nép közötti barátság erősítéséhez nyújtott nagyszerű hozzájárulá­sa iránt. KÜSZÖBÖN A TELELTETÉS, SÜRGETNEK A BERUHÁZÁSOK TETŐ ALÁ MINDEN SZÁLLÁSHELYET TEMES MEGYÉBEN Termésnapi beszédében Nicolae Ceausescu elvtárs nyomatéko­san felhívta a figyelmet arra, hogy egész sor nemzetgazdasági je­lentőségű problémát kell megoldani az állattenyésztésben a hús-, tej- és tojástermelés növelése, a lakosság ellátásának javítása érdekében. Fontos követelménye ennek a szakszerű gondozás és takarmányozás mellett a megfelelő állati szálláshelyek biztosítása, az, hogy határidőben felépüljön minden szarvasmarhaistálló, ser­tésül, juhhodály és más gazdasági épület. Küszöbön a teleltetés, az istállózási időszak, ami nap­ról n­apra sürgeti a mező­­gazdasági építkezések meg­gyorsítását. Különösen Te­­mes megyében, ahol nagy le­maradások vannak. Bizony elgondolkozt­ató az, hogy a szövetkezeti szektorban az esztendő első három évnegyedében csak 56 száza­lékban teljesült az évi be­ruházási terv! S ez minden­­kénpen gyenge,­­a lehetősége­ken aluli teljesítmény. Hisz Bihar megye termelőszövet­kezetei például már az első félévben 55 százalékban tel­jesítették ez évi beruházási tervüket. De mi történt Te­­mesben? Nem állt rendelke­zésre elég építkezési anyag? Vagy merev volt, elhúzódott a banknál a pénzügyi folyó­sítás? — Egyik miatt sem akad­hattak el az építkezések — állítj­a Crivinaru Petru, a Temes megyei mezőgazdasá­gi vezérigazgatóság beruhá­zási irodájának vezetője. — Hisz cementhez, téglához, cseréphez, sőt még fűrészáru­hoz is — a vasbeton kivé­­telével — idejében hozzájut­hattak a gazdaságok, kiutalá­­sos alapon. A műszaki doku­mentáción, a pénzalap folyó­sításon sem múlott a kése­delem. Annál inkább­­azon, hogy jónéhány téeszben mos­tohán viszonyultak az épít­kezésekhez, s a kevés mun­kaerő, eszerember ürügyén húzták-halogatták a beruhá­zásokat. S ez bosszulta meg magát. Valóban, mert a ráérőskö­­désnek, az építkezési lema­radásnak egyetlen gazdaság sem látja h­asznát. Különö­sen akkor, ha olyan munka­ütemben dolgoznak, mint a vojtényi termelőszövetkezet­ben, ahol már öt esztendeje „építgetnek“ egy szarvasmar­haistállót. Szerencsére, a múlt hetekben végülis tető alá húzták, s a teleltetésre átadhatják ezt a szálláshe­lyet. AHOL BETARTJÁK A HATÁRIDŐT Mind a herendesti-i, mind a nagykövéresi termelőszö­vetkezetben a nyár elején láttak hozzá egy-egy 10 500 férőhelyes bárányhizlalda é­­pítéséhez. évember végéig mindkét gazdaságban teljes egészében átadhatják azokat, úgy, ahogyan tervbe vették. Nagykövéresen például már üzemel is a hizlalda egyik részlege, többezer bárányt nevelnek benne. Lehet tehát gyorsan, üte­mesen építkezni, ha felkarol­ják a beruházásokat és fele­lősségteljesen foglalkoznak velük. Ezt bizonyítja egyéb­­ként a nyerői termelőszövet­kezet példája is, ahol két szarvasmarhaistálló építését irányozták elő erre az esz­tendőre. Az egyik szálláshe­lyet már elkészítették, s rö­videsen a másikat is átad­hatják rendeltetésének. Nem utolsósorban azért, mert De­meter József elnök külön vigyázott arra, hogy egész évben ütemesen dolgozzanak az állattenyésztési farmon. A kellő törődésre vall az is, hogy a "nyerős gazdagságban külön — kőművesekből, á­­csokból, lakatosokból álló — építőcsoportot alakítottak a falubeli mesteremberekből a beruházási terv maradékta­lan teljesítése végett. Nem is kell majd ennél a fejezet­nél adósságot elkönyvelni az 1975-ös zárómérlegen. Nem, mert csaknem a 10 000 férő­helyes sertésneveldőt is gyor­san felépítették. A lovrini termelőszövetke­zetben is jól állnak a mező­­gazdasági építkezésekkel, tisz­teletben tartják a beruházá­si határidőket. Ennek ered­­ményeként mind a két, ez évre tervezett szarvasmarha­istálló napokon belül telel­tetésre készen áll. Ugyan­akkor egy korszerű sertésne­veldét és egy fiaztatót is át­adhatnak rövid idő múlva a használatnak, így kell cselekedni, dol­gozni más termelőszövetke­zetekben is, hisz közeledik a teleltetés, sürgős az új szál­láshelyek felépítése- A megye téeszeinek idei tervében pe­dig nem" kevesebb, "mint 35 szarvasmarhaistálló átadása szerepel. A mezőgazdasági és pénzügyi szervek, az illeté­kes szakemberek véleménye szerint megvan rá a lehető­ség, hogy a zsebesi,, csernai, varjasi, kisszentpéteri, rékási és néhány más gazdaságban az új istállókban telelhesse­nek az állatok. Több téesz­ben azonban ez szóba sem jöhet, mert a nagyfokú mu­lasztás következtében Igri­­sen, Hodonyon, Máslakon, Újpécsen és Temesságon pél­dául még hozzá sem fogtak azoknak­­az istállóknak az é­­pítéséhez, amelyeket az idei tervben előirányoztak, s a múlt téli zárszámadó köz­gyűléseken a tagsággal is megszavaztattak. E gazdasá­gok — és még mások — tag­ságának „lelkén szárad“, hogy a lehetőségeken aluliak a teljesítmények, hogy ki­­­­törtő­ hónap alatt-csak 56 szá-­­zalékos részarányban telje­sült Temes megye idei be­ruházási terve. MÉG SOKAT LEHET TENNI az építkezések helyzetének javításáért, a beruházási a­­dósságok törlesztéséért. Hang­súlyozzuk ezt­­azért is, mert a mezei munkák befejezésével elég embert tudnak mindenütt az építkezésekhez irányítani. A tizen­nyolc lühhodály eseté­ben — ennyi új szarvánt vettek idén tervbe — sokkal jobb a helyzet olyan érte­lemben, hogy mindegyiknek az építkezéséhez hozzáfogtak. A kádári, a stiucai, klopédiai és néhány más gazdaságban el is készültek a karámok, jó körülmények között telelhet bennük a nyár, a temesli­­geti. Trai­an Vuia-i, feren­­diai és giládi termelőszövet­kezetben viszont sürgősen oda kell hatni, hogy mielőbb tető alá kerüljenek a juhho­­dályok. Megtehetik ezt annál is inkább, mert a megyei mezőgazdasági anyagraktár valamennyi gazdaságnak ren­delkezésére bocsátja a szaj­­vánok fedéséhez szükséges azbocementlapokat. Azt talán nem is kell hangsúlyozni, mennyire fon­tos és sürgős a sertésnevel­­dék és hizlaldák építése. A megye téeszeiben tizenhárom korszerű (8—10 000 férőhelyes) sertésótat kell idén és jövő­ben tető alá húzni, hogy mi­nél jobb feltételeket teremt­senek a hústermelés növelé­séhez. A lelkiismeretes mun­ka, a nagy-nagy igyekezet eredményeként a zsombolyai gazdaságban már felépítet­ték a sertésneveldet. A gyertyamosiban is benépesít­hették a házlal­fa egy részét, mindamellett, hogy az épü­letet csak a jövőre adják át. Előreláthatólag december­ben Perjámoson is „üzemel­het“ az új sertésnevelde, hisz abban már csak a vízveze­­tékhálózatot kell kiépíteni. Lenauheimen, Nagykomlóson és Nagyteremián azonb­an nagyfokú lemaradás mutatko­zik a hizlaldák házatáján. Nem véletlenül, mert e gaz­daságok vezetői előszeretettel érveltek és azzal bizonygat­ták az építkezési késlekedé­seket, hogy a mezei teendők felemésztettek minden mun­káskezet. De most már ez az „objetkív ok“ is elesik, s nem marad más hátra, mint...­­a cselekedet, az építkezéshez való felelősségteljes hozzá­állás. Vonatkozik ez a kocsaiakra is, akik az idei határidejű fiaztató építésével maradtak, ja. Pedig ha a vezetőtanács kellőképpen szorgalmazta voln­a a­­ munkákat, akkor az elkövetkező napokban, he­tekben a lovriniakhoz és a perjámosiakhoz hasonlóan, a kocsaiak is átadhatnák ren­­deltetésének az új épületet. Véget értek a mezei munkák, s mint említettük, még so­kat lehet és kell is tenni Te­mes megyében a mezőgaz­dasági építkezések ütemé­nek meggyorsításáért. A ten­­niakaráson, hozzáálláson, fe­lelősségtudaton múlik, hogy minél többet törlesszenek év végéig az idei beruházási a­­dósságból. Olyan feladat, kö­vetelmény ez, amelynek min­denütt eleget kell tenni. Deme János - 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA: Carlos Fabiao tábornokot, Otelo Sáráivá de Carvalho tábornokot, Armando Rodrigues Figueiras Soares altengernagyot és José Alberto Morais e Silva tábornokot Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Queluz Pa­lotában külön-külön fogadta Carlos Fabiao tábornokot, a szá­razföldi csapatok nagyvezérkari főnökét, Otelo Sáraivá de Car­valho tábornokot, a Kontinentá­lis Műveleti Parancsnokság (COPCON) vezetőjét, Armando Rodrigues Figueiras Soares al­tengernagyot, a portugál tenge­részet nagyvezérkari főnökét és José Alberto Morais e Silva tá­bornokot, a portugál légierők nagyvezérkari főnökét. A találkozók során kidomborí­tották, hogy az 1974. április 25-i forradalom során a portugál Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délután a Queluz Pa­lotában fogadta Ernesto Melo Antunest, a Portugáliai Forra­dalmi Tanács tagját, külügymi­nisztert. A felek véleménycserét foly­tattak a román—portugál kap­csolatok jelenlegi stádiumáról, az e téren kínálkozó fejlesztési lehetőségek gyümölcsöztetése­hadsereg döntő mértékben hoz­zájárult a fasiszta diktatúra fel­számolásához és tág lehetősége­ket teremtett Portugáliának, a portugál népnek, hogy az új de­mokratikus élet építésének útjá­ra lépjen, felszámolja a kolo­­nializmust, mélyreható társadal­mi-gazdasági reformokat való­sítson meg. Hangsúlyozták azt is, hogy fontos szerep hárul a Portugál Fegyveres Erők Mozgalmára szoros egységben a néppel, a forradalmi vívmányok megvé­désében, az ország demokratikus fejlesztésében, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás szavato­lásában, a portugáliai gazdasági­ról, arról, hogy a két ország folytasson fokozott együttmű­ködést nemzetközi téren az eu­rópai és az egyetemes béke, biztonság és együttműködés ér­dekében, egy új nemzetközi gazdasági és politikai rend megteremtése érdekében. Megtanácskozták a portugá­liai politikai helyzet alakulá­sának kérdéseit, Portugália de­cs társadalmi haladás előmozdí­tásában. A portugál katonai vezetők a megbeszélések során melegen köszöntötték Nicolae Ceausescu elvtárs portugáliai látogatását. A felek egyaránt hangsúlyozták, hogy bővíteni akarják Románia és Portugália, a két ország fegy­veres erői közötti kapcsolatokat különböző területeken a román és a portugál nép barátságának és együttműködésének fejleszté­se, a nemzetek közötti béke, együttműködés és egyetértés ügye javára. A találkozók a barátság és a szívélyesség légkörében zajlot­tak de­­mokratikus megszilárdításának és fejlesztésének kilátásait, a portugál nép társadalmi hala­dásáért vívott harcának pers­pektíváit. Kidomborították, mennyire fontos, hogy a Fegy­veres Erők Mozgalma és a nép szorosan együttműködjék a for­radalmi vívmányok megvédésé­nek biztosításáért és szavatolá­sáért, Portugália demokratikus és haladó továbbfejlődéséért. Ernesto Melo Antunest, Portugália külügyminiszterét NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁGBAN Carlos Fabino tábornok fogadósa Otelo Sáraivá de Carvalho tábornok fogadósa Armando Rodrigues Figueiras Soares altengernagy fogadása José Alberto Morais e Silva tábornok fogadása Hivatalos megbeszélések (Folytatás az 1. oldalról) kétoldalú megállapodás jelentő­ségét, és úgy határozott, hogy a kétoldalú együttműködés továb­bi fejlesztéséhez szükséges jo­gi keretek bővítése és kiegészí­tése céljából az illetékes román és portugál szervek kössenek egyezményeket és megállapo­dásokat különböző tevékenységi területeken. A két államfő megvizsgálta a fontosabb közös érdekű nem­zetközi kérdéseket, és ismét le­szögezte: a két ország együtt akar működni az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia záróokmánya előirány­zatainak valóra váltásáért, az enyhülési és biztonsági irányzat elmélyítéséért, gyakorlati intéz­kedésekért a leszerelés, és első­sorban a nukleáris leszerelés terén, az igazságos és tartós kö­zép-keleti béke politikai úton történő megvalósításáért, a vi­lágon fellelhető összes feszült­­ségi és konfliktusforrások fel­számolásáért, a jelenkor nagy fontosságú kérdéseinek az ösz­­szes államok közreműködésével és a népek jogos törekvéseinek megfelelően történő megoldásá­ért, egy jobb és igazabb világ­ért. Mindkét részről hangsúlyoz­ták: fel kell számolni a feszült­­ségi övezeteket szerte a világon, véget kell vetni az erőszak és a diktátum imperialista, kolonia­­lista és neokolonialista politiká­jának, meg kell teremteni a fel­tételeket ahhoz, hogy mindegyik nép önálló fejlődésének szen­telhesse erőit. Ilyen összefüg­gésben kidomborították a két országnak azt az elhatározását, hogy előmozdítják az ENSZ nemzetközi szerepének erősödé­sét, támogatják mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek cél­ja a béke fenntartása és megszi­lárdítása, a gyengén fejlettség felszámolása, egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtése, az összes országok közötti e­­gyüttműködés fejlesztése a jog­­egyenlőség, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás tisztelet­ben tartása, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. Az Országos Polgári Mérnöki Laboratóriumban (Folytatás az 1. oldalról) sírással szolgáltak Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek a ké­szülékek, az épületszerkezetek, duzzasztógátak és vízgépek osz­tályának, valamint a szeizmi­kus kutatóosztálynak a készü­lékeiről, berendezéseiről és fel­szereléseiről, a számító köz­pontról. Az utóbbi osztályon egyébként éppen nagy teljesít­ményű, korszerű számítógépet próbálnak ki. A vendégeknek elmagyarázták a tervek kidol­gozásában és megvalósításában alkalmazott módszereket is. A román vendégek érdeklőd­nek a magasépületek építés­technológiai megoldásai, a duz­­zasztógátak építésével, az a­­nyagszilárdsággal, az építőanya­gok gazdasági hatékonyságával kapcsolatos kutatások felől, és elismeréssel szólnak az intézet épülettömbjeinek nagyszerű telepítési megoldásáról és funk­cionalitásáról. A látogatás befejező részé­ben a vendégek megtekintik a Tejo folyam tölcsértorkolata­­­nak hatalmas makettjét. A la­boratórium szakemberei a ma­kett segítségével tanulmányoz­zák a hullámverés és az apály­dagály különböző jelenségeit, a mélységi áramlatokat, a partok erózióját, az áradásokat stb. Az ezekkel kapcsolatos összes ada­tokat érzékeny mérőkészülékek regisztrálják. Ugyanitt, más makettek segít­ségével a hidraulika és a gát­építés különböző problémáit, közöttük a szokásossal ellenté­tes ívelésű duzzasztógátak kér­déseit tanulmányozzák. A házigazdák a látogatás vé­gén gyönyörű virágcsokrot nyújtottak át Elena Ceausescu elvtársnőnek. A laboratórium igazgatója ki­jelentette, megelégedéssel és örömmel fogadták a magas rangú román vendégek látoga­tását és meleg köszönetet mon­dott a nagy megtiszteltetésért. Nicolae Ceausescu elvtárs gra­tulált a laboratórium vezetősé­gének és szakembereinek a ku­tatómunkához, hangsúlyozta, hogy a két ország közötti tu­dományos és műszaki kooperá­ció bővítése és mélyítése kere­tében lehetőség van a hasonló román intézményekkel való együttműködésre. Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt az Országos Polgári Mérnöki La­boratóriumba elkísérték a kö­vetkező elvtársak: Emil Draga­­nescu, a kormány első minisz­terének helyettese, George Ma­­covescu külügyminiszter, Ion Coman vezérezredes, a honvé­delmi miniszter első helyettese, nagyvezérkari főnök, Nicolae Doicaru, Románia elnökének tanácsosa és­­ Marin Iliescu, ha­zánk lisszaboni nagykövete. MUNKATALÁLKOZÓK Emil Draganescu elvtárs, a kormány első miniszterének he­lyettese találkozott Luis Mar­ques do Carmo iparügyi és tech­nológiai miniszterrel és Antonio Lopes Cardoso földművelésügyi miniszterrel. A két elnök — Nicolae Ceausescu elvtárs és Fran­cisco da Costa Gomes tábornok — által kijelölt feladatok telje­sítése céljából a találkozón ele­mezték a gazdasági kooperációs kapcsolatok és kereskedelmi cserék fejlesztése vonalán fenn­álló kétoldalú megállapodások teljesítésének stádiumát, továb­bá újabb kooperációs akciókban állapodtak meg a vegyipar, a bánya- és kőolajipar, a hajóépí­tés és -javítás terén, valamint más területeken. A felek megegyeztek, hogy fokozni kell a román—portugál kooperációs akciókat a két or­szág közötti kereskedelmi cse­rék keretében. A találkozókon részt vett Constantin Stanciu, a külkeres­kedelmi és nemzetközi gazdasá­gi együttműködési miniszter he­lyettese. Stefan Andrei elvtárs, az RKP KP Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titkára Constantin Stanciuval, a külke­reskedelmi és nemzetközi gazda­sági együttműködési miniszter helyettesével együtt találkozott Jorge Campinos portugál külke­reskedelmi miniszterrel. Megtanácskozták a kétoldalú kereskedelmi cserék fejlesztésé­nek, a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok sokrétű kiépí­tésének problémáit. George Macovescu elvtárs, hazánk külügyminisztere találko­zott Ernesto Melo Antunes por­tugál külügyminiszterrel. A fe­lek megtanácskozták a két mi­nisztérium kapcsolatait az Egye­sült Nemzetek Szervezetének keretében és más ENSZ-szer­­vekben folyó román—portugál együttműködés ügyében. Úgy­szintén véleménycserét folytat­tak nemzetközi kérdésekről, fő­ként az európai és a közép-ke­leti helyzetről, a ciprusi kérdés­ről, a leszerelési kérdésről és az ENSZ nemzetközi szerepe erősí­tésének szükségéről. Ion Coman vezérezredes, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, nagyvezérkari főnök Nicolae Doicaru elvtárssal, a köztársasági elnök tanácsosával együtt találkozott Otelo Sáraivá de Carvalho tábornokkal, a Kontinentális Műveleti Parancs­nokság (COPCON) vezetőjével. Megtanácskozták a két had­sereg baráti együttműködésének kérdéseit, valamint a katonai küldöttségcserék fejlesztését.

Next