Előre, 1976. május (30. évfolyam, 8851-8876. szám)

1976-05-01 / 8851. szám

J­obban nem is határozha­tott volna a történelem. Hiszen aligha tehette volna szebb napra a legem­beribb habitusnak, a munká­nak az ünnepét, mint május első napjára. Aligha kapcsol­hatta volna méltóbb időpont­hoz a munkásember leghumá­nusabb érzésének, a szolida­ritásnak a kifejezését, mint május elsejéhez. Aligha avat­hatott volna jelképpé ragyo­góbb napot, mint május else­jét. Jelképesen ötvözi egybe ez a nap az ember két leg­szebb tulajdonságát, teszi ün­neppé a munkát, ezt a nagyon is hétköznapi építő és éltető, csakis emberi lételemet. Munkával, szolidaritással köszönteni ezt a napot már régi hagyományunk. A ter­mészetet köszönteni terméke­nyítő tavaszi mezei munká­val — szintén ősi tradíciónk. Mégis szabad életünk órájá­nak minden új májusa új tavaszi légkört hoz számunk­ra, új eredményeket, terveket és feladatokat sugároz. A mostaniban is itt vibrál a szo­cialista munka lendülete. Dol­gozó népünk az idén is ki­magasló munkasikerrel kö­szönti a munka és a szolida­ritás napját. S ennek a kö­szöntésnek különleges értel­met ad az, hogy szocialista é­­pítőmunkánk ihletőjének, szer­vezőjének és mozgósítójának, a Román Kommunista Párt­nak az 55. születésnapja je­gyében történik. Munkások, parasztok, értelmiségiek, nem­zetiségi különbség nélkül az összes dolgozók karjuk és ér­telmük minden erejével oda­­adóan munkálkodnak, hogy ipari, mezőgazdasági és beru­házási feladataikat, vállalá­saikat maradéktalanul teljesít­sék. A szocialista építés min­den területén kimagasló si­kerekkel bizonyítják lelkese­désüket , fejezik ki bizalmu­kat a párt iránt, tesznek ta­núbizonyságot pártkörüli ösz­­szeforrottságuk iránt. Mint Nicolae Ceaușescu elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi plénumán és a Szakszerveze­tek Általános Szövetségének kongresszusán rámutatott, az új ötéves terv első évének sikerrel rugaszkodtunk neki, az első negyedévben 10,5 szá­zalékkal volt nagyobb az ipari termelés a megelőző esztendő hasonló időszakához képest. Szorgos munka folyik a szán­tóföldeken is ; földműveseink kitartó erőfeszítéseket tesznek a tavaszi mezei munkák mie­lőbbi befejezésére, olyan mi­nőségi munka végzésére, mely a tervezettnél bővebb hoza­mokat érlel majd. Igen, száz- és százmilliós értékeket termel ez az alkotó tavaszi munkalendület. A százmilliók mögött pedig né­pünk párt körüli összeforrott­ Mihálka Zoltán (Folytatása az L. oldalon) í­á­rt EPITO SZENVEDÉLLYEL „Jelentős sikereink újból igazolják marxista­­leninista pártpolitikánk helyességét, aminek alapja, hogy alkotó módon Románia realitásai­hoz és konkrét feltételeihez igazítva alkalmazzuk a szocializmus törvényszerűségeit, az egyetemes érvényű igazságokat, hogy állandó gondot for­dítunk a gazdaság gyors ütemű fejlesztésére, az ország intenzív iparosítására, a tudomány és a kultúra felvirágoztatására, egész nemzetünk civi­lizációs fokának a növelésére. Nagyszerű ered­ményeink azt bizonyítják, hogy a munkásosztály, dolgozó népünk a fejlődés újabb fokára tudja emelni az egész nemzetet. Ezek az eredmények annak az intenzív és áldozatteljes munkának kö­szönhetőek, amelyet a munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók végeztek, töretlenül megvaló­sítva kommunista pártunk politikáját, azt a politi­kát, amelynek legfőbb célja egész népünk érde­keinek a szolgálata, az emberhez méltó és bősé­ges élet megteremtése, szocialista hazánk füg­getlenségének és szuverenitásának az erősítése." NICOLAE CEAUSESCU ELJEN MÁJUS ELSEJE, 1 . ' A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! _____....... ■ _______________ N­ YYY ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Senntela tér 1. ' Redactia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piata Seiiteli L évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02.­­ Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8851. Szám :44 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő elment május 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. SZombat Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE.________________ Lapunkat külföldre a következő elmen lehet megrendelni: 7 oldal ILEXIM — Serviciul export-import prest, Bucuresti, Calea Griviței nr. 64—66 ára 30 bani POR- 20M- Telex: 011226 A TELEVÍZIÓ MA 10.00 ÓRA KÖRÜL EGYENES ADÁSBAN KÖZVETÍTI A FŐVÁROSI SPORT- ÉS MŰVELŐDÉSI PALOTÁBÓL A MÁJUS 1, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA ALKALMÁBÓL SORRA KERÜLŐ NÉPGYŰLÉST. A kaláni Victoria Vállalat kohászai hagyományaikhoz híven kiváló munkával köszöntik a májusi ünne­peket. A brigádok, versenyében tisztes helyet vívott ki magának Chivu Nicolae munkaalakulata. Felvételünk a brigád tagjainak egy részéről készült, miközben néhány azonnali teendőt beszéltek meg a csoportvezetővel (Stefan Albescu felvétele) A PÁRTÉVFORDULÓ ÉS MÁJUS 1 TISZTELETÉRE A GAZDASÁGI ALAPOZÁS MÁR MEGTÖRTÉNT INTERJÚ UBORNYI MIHÁLY ELVTÁRSSAL, AZ RKP SZÉKELYUDVARHELY MUNICIPIUMI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRÁVAL, A VÁROS POLGÁRMESTERÉVEL ÉS SZEF-TANÁCSÁNAK ELNÖKÉVEL . A megyésítést követően Székelyudvarhely municípium nagy változáson ment át. Ma, az eltelt és az előttünk álló két ötéves terv határmezsgyéjén, tisztán körvonalazódik a felfelé ívelő út, melyet a város a hozzátartozó falvakkal az elmúlt tervidőszakban gazdasági, társadalmi és művelődési vonalon megtett. A néhány hónapja meg­kezdett új ötéves terv feladatait tartva szem előtt, világosan tűnik elő az, hogy a közelmúltban tulajdonképpen a nagyipar alapozását végezték, a nagyüzemi termelést teremtették meg Udvarhely és a hatósugarába tartozó egész vidék számára. Arra kérem Ubornyi Mi­hály elvtársat, a m­unicí­­piumi pártbizottság első titkárát, először az eltelt időszak jelentős megvaló­sításairól beszéljen. — Udvarhely és vidékének embereit a múltban évtizede­ken, évszázadokon át az a töretlen vágy, törekvés hatot­ta át, hogy szülőföldjükön, itt helyben biztosítsák maguk számára a megélhetést. En­nél többre és jobbra pár­tunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak muni­­cípiumunkban tett 1971-es lá­togatása nyomán teremtőd­tek meg­­a szükséges feltéte­lek. Pártunk vezetőségének határozatait követve, e táj­egység szorgalmas, küzdeni tudó embereinek lendületes munkájával kezdődött el és folyik Székelyudvarhely gyors­ütemű iparosodása, amely a civilizáció magasabb fokára emeli a dolgozók széles töme­geit. A korábbról létező kisebb ipari egységeknek, az élelmi­­szeripari felszereléseket gyár­tó üzemnek, a ruha- és bú­torgyáraknak addigi lassú fejlődését a hetvenes évek e­­lején ugrásszerű növekedés követte. Az említett vasipari üzem ma a bővítés előtti ter­melés több mint háromszoro­sát valósítja meg. A ruhagyár is kisipari szövetkezetből vált több ezer­­ munkást, főként nőket foglalkoztató üzemmé. Jellemző rá, hogy a bővítés előtt semmit sem termelt ex­portra, most viszont termé­keinek 75—80 százalékát, a vevők véleménye szerint ki­váló minőségű árut, külor­szágok vásárolják meg. Tár­sait a fejlődésben a bútor­gyár is követte. Gyönyörű szobagarnitúráit, stílbútorait,­­ egész termelésének több mint 90­ százalékát exportra készíti. •A város iparosítása azon­ban nem merült ki a régi egy­ségek bővítésében. A hatva­nas évek végén épült fel, kezdte meg működését Dél­­kelet-Európa egyik legnagyobb cérnagyára. — A gyorsütemű iparo­sodás a szakképzetlen munkaerő városba áram­lását, a szakképzés és to­vábbképzés komoly gond­ját vetette fel az üzemek és a város vezetői számára. A következőkben arról sze­retnénk hallani, hogyan, milyen mértékben sikerült megoldaniuk ezt­ a kérdést. A Pártunk Központi Bizott­ságának határozatait magun­kévá téve, már a kezdet kez­detén minden erőnkkel azon voltunk, hogy a működésbe lépő egységekben biztosítsuk a kellő munkáslétszámot. A be­ruházások megkezdésével egy­­időben indítottuk el a munká­sok toborzását, beiskolázását, szakmai képzését, valamint a már meglévő szakmunkás­­gárda szükségessé váló to­vábbképzését. Hogy ennek megoldását a gyáraink mel­lett, vagy velük karöltve mű­ködő iskolák idejében kezdték meg, és alapos munkát végez­tek, nem szavakkal, hanem cáfolhatatlan tényekkel bi­zonyítjuk. Az élelmiszeripari felszereléseket gyártó üzemben például, ahol a dolgozók át­lagos életkora 23 év­ körül mozog, nemhogy nehézségeik támadtak volna az évenként tízmilliókkal növekvő terv­mutató betartásában, de több esetben ők kérték az évi terv­­előirányzat fokozott növelé­sét. A ruhagyár helytállását pedig mi sem bizonyítja job­ban, mint a termékek minő­ségének megjavulása, bár a bővítéssel rövid idő leforgása alatt ezer fiatallal, lányok­kal, asszonyokkal nőtt a lét­szám. A nagyméretű bővítések, az új beruházások végeredmény­ben az iskolahálózat bővíté­sét követelték­­ meg. A múlt ötéves terv idején épült fel a szakmai képzést biztosító UCECOM-iskola, összesen 34 új tanterem létesült a város­ban. Pártunknak az oktató-neve­lőmunkával szemben támasz­tott igénye, elvárása, az el­mélet és a gyakorlat minél szervesebb összekapcsolása széles körű összefogással vált Szabó Barna (Folytatása az 5. oldalon) MŰVÉSZETÜNK SZOCIALISTA VALÓSÁGUNKBAN GYÖKEREZIK Az a tény, hogy szocialista államban, szocialista társada­lomban élünk, meghatározza művészetünk jellegét, amely mé­lyen humanista és a társadalmi fejlődés, az ember szolgálatá­ban áll. Ez a szolgálat felté­telezi azt is, hogy a művészet a legszélesebb néptömegekhez szóljon, olyan módon, hogy nyelvét, kifejezési módját értse meg mindenki, fogadja el ma­gáénak. A művészet sokfélekép­pen — a festészet, a szobrá­szat, a kerámia, a textilművé­szet, a zene, az irodalom sajá­tos kifejezési eszközeivel és nyelvén — szól a tömegekhez; közös vonása viszont az, hogy szocialista hazánk valóságában gyökerezik, s szocialista kultú­ránk eszményeit, szellemiségét közvetíti. Országunk művészei kivételes helyzetben vannak, ami az al­kotáshoz szükséges ihletet il­leti. Nemzetünk történelmi múlt­ja, a Román Kommunista Párt harca,, a szocialista építés hét­köznapjai, a természeti erőkkel vívott küzdelem, a néptömegek öntudatra ébredése, a szemünk láttára végbemenő hatalmas társadalmi változások — mind­mind kínálják az ábrázolni való témát a művésznek. Ihletet és a formába öntéshez számtalan ötletet ad kivételesen gazdag népművészetünk is, országunk akármelyik vidékén született és bármilyen ajkú közösség virá­­goztatta is fel. Az alkotáshoz természetesen­ a tehetségen kí­vül elengedhetetlen feltétel a művész kommunista meggyőző­dése, elkötelezettsége, hite ab­ban, hogy pártunk politikája az egész szocialista nemzet leg­hőbb vágyát, törekvéseit fejezi ki, s napjainkban megvalósul mindaz, amiért régen a társa­dalmi haladás sok-sok harcosa életét áldozta. Hazánk valóságából ihletőd­ve, népünket szolgálva, művé­szetünknek fontos szerepe van a tömegek szocialista öntudatá­nak formálásában, az új ember alakításában. A művészet nem a társadalom felett álló kivá­lasztottak, hanem a társadalmi valóságot élő elkötelezettek al­kotása. A művészetnek a társa­dalomban végbemenő változá­sokat, a forradalmi erők harcát, a haladó gondolkodást kell tükröznie és tükrözi is, hiszen a társadalom alkotó erejének a gyümölcse. A román nép tör­ténelme folyamán olyan művé­szetet teremtett, amely kifejezi szabadságvágyát, bizalmát sa­ját erejében, lelkesedését. jövő- Vida Géza, a nép művésze (Folytatása az L. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ TÖRÖKORSZÁG KERESKEDELMI MINISZTERÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke csütörtök dél­után fogadta Halil Basolt, Tö­rökország kereskedelmi mi­niszterét, a Románia Szocia­lista Köztársaság és Törökor­szág Köztársaság gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottságának Bukarest­ben megtartott 3. ülésszakán részt vevő török küldöttség vezetőjét. Jelen volt Bujor Almásán bánya-, kőolajipari és geoló­giai miniszter, a vegyesbizott­ság román társelnöke. Ott volt Osman Dervisu, Törökország bukaresti nagy­követe. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elnöknek Fahri Koratürk, Törökország Köztársaság elnöke és Süley­man Demirel miniszterelnök szívélyes üdvözletét. Köszönetet mondva, Nicolae Ceausescu elnök felkérte a vendéget, hogy adja át baráti jókívánságait Fahri Koratürk elnöknek és Süleyman Demi­rel miniszterelnöknek, kí­vánjon nevében boldogságot és jólétet a török népnek. A találkozón mindkét rész­ről megelégedéssel hangsú­lyozták, hogy országaink ba­ráti, együttműködési és jó­szomszédi kapcsolatai gyü­mölcsözően fejlődnek, és ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a jó viszony mindig len­dületesen és eredményesen fog fejlődni a bukaresti és ankarai magas szintű találko­zókon és megbeszéléseken lét­rejött megállapodások és ha­tározatok értelmében. A román államfő és a török miniszter kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés ked­vezően alakul, és hogy Ro­mánia, valamint Törökország tapasztalata, a két országban elért gazdasági haladás jó le­hetőségeket kínál a széles kö­rű együttműködéshez, új te­rületeket az ipari és a műsza­ki-tudományos kooperációhoz. Ilyen összefüggésben hangsú­lyozták a vegyes kormánybi­zottság most zárult ülésszakán­­ak fontosságát, a nagy szere­pet, amely e szervre hárul a gazdasági kapcsolatok bővíté­sében és elmélyítésében, a kooperáció területének kiszé­lesítésében, a két ország ke­reskedelmi cseréinek fokozá­sában és változatossá tételé­ben. Teljes egyetértésben meg­állapították, hogy a román­­török kapcsolatok sokoldalú fejlesztése egyaránt szolgálja a két állam és nép hasznát, az egyetemes béke, egyetértés és együttműködés ügyét. A találkozó a meleg szívé­lyesség légkörében zajlott­­­. A SZOVJETUNIÓ NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Köztársaság elnöke április nagykövetét ennek kérésére,­ a Román Kommunista Párt 29-én fogadta V. I. Drozgyen- Ez alkalommal meleg, elv­főtitkára, Románia Szocialista két,­­a Szovjetunió bukaresti társi megbeszélésre került sor. MÁRKI ZOLTÁN MINDIG Nem a legelső vers, hanem a hangoktól még harmatos, a kézmeleg remény a legszebb, az öröm, mely nem hagy békén, midőn a fű tavaszodik, mindig a fény, mely éppen osztozik mirajtunk, a vágyakkal honfoglaló május, mely valakinek legelső. MIRON RADU PARASCHIVESCU MÁJUS ELSEJE. Egy munkás ünnepnap jut most eszembe, Tombolt a tavasz május elsején, Egy lány szaladt az úton át nevetve, A foga gyöngy, a haja szőke fény. Kinyílt a város, zsongott utca és tér, A sokaság omlott, ömlött velem, Dalunk az égre szállt, mint friss, merész szél, Azon az örömbontó reggelen. Lehet, néha ma is szemembe téved A régi bú sötét csapatja még, De jól tudom, előre tart az élet, Hol lány nevet, és május napja ég. Kürtös György fordítása LÁSZLÓFFY ALADÁR A JÖVŐ A munka égre csapja füstjeit, a gyárkémények fasora keretez minden várost, alatta tízezer tiszta fej és húszezer olajos kéz teszi helyére a vonalat, a számot, a kört, a vonatot, a kenyeret, a könyvet, a magot — reggelig, estig, holnapig, jövőig gyermeket öltöztet huszonegymillió milliárd ölelése. VERONA BRATESCH TELJESEDÉS Az élet várai. Minden bontakozásban, virágzásban, mely trillákkal nyilvánvaló csak. Mert így vagy érdekelt a világ ünnepein. Évek során várjuk a fényt, egy ragyogást, mely aztán elsiklik előttünk. Oly gyorsan, arcunkat oda se adhattuk neki. És egyszer mégis. Megjön a forró, a legforróbb nap, mely életünk végéig reánk tekint. A Lét ünnepi asztalához ültet, ennünk és innunk ad, s mint kihunyhatatlan gyújtópont, utainkon fölragyog. Temesi Béla fordítása AZ 5. OLDALON: A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGE KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA

Next