Előre, 1976. július (30. évfolyam, 8903-8929. szám)
1976-07-01 / 8903. szám
ELŐRE - 1976. július 1. NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS BESZÉDE az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján (Folytatás az 1. oldalról) laknak, s tevékenységük e két oldala egymástól elválaszthatatlan egységet alkot. Az európai és a nemzetközi politikai élet jelenlegi körülményei között a leszerelésért, főleg pedig a nukleáris leszerelésért folytatott harc a legfőbb kötelessége a kommunistáknak, az összes haladó, antiimperialista erőknek. Egy pillanatra sem feledhetjük el, hogy kontinensünkön van összevonva a katonai erők és a korszerű fegyverek, beleértve a nukleáris fegyvereket is, leghatalmasabb arzenálja, amelyet a történelem valaha is ismert, hogy az összeurópai konferencián részt vett államok katonai költségvetései teszik ki a földkerekség katonai összkiadásainak több mint 80 százalékát, ami óriási teherként nehezedik a népek vállára, súlyosan és állandóan fenyegeti az egész emberiség békéjét, függetlenségét és életét. Figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy, sajnos, az enyhülés útján elért eredmények még alighogy mutatkoznak. A világon még hatalmas erők vannak, amelyek veszélybe sodorhatják az enyhülési folyamatot, a népek békéjét és biztonságát. Továbbra is fennáll, sőt, még fokozódik is az államok közötti bizalmatlanság, s ez újabb akadályokat gördít a reális biztonság megvalósításának útjába. Európában szembenáll a két katonai tömb, s fennállásuk fokozza a bizalmatlanságot, fenntartja az új háború veszélyét. Ezért, véleményünk szerint nem lehet beszélni a biztonság megvalósításáról Európában, valamint az egész világon mindaddig, míg nem térünk át határozottan a leszerelésre és elsősorban a nukleáris leszerelésre. A fennálló helyzetből kiindulva, a Román Kommunista Párt megállapítja, hogy fokozni kell az összes népek erőfeszítéseit, hogy minél gyorsabban áttérhessünk a katonai készültségcsökkentés és a leszerelés konkrét intézkedéseire. Úgyszintén teljes elszántsággal kell munkálkodnunk, hogy egyidejűleg megszüntessék a két katonai tömböt — a NATO-t és a Varsói Szerződést —, hogy visszavonják az idegen csapatokat más államok területéről, megszüntessék a katonai támaszpontokat, csökkentsék a katonai kiadásokat és költségvetéseket, csökkentsék a nemzeti csapatokat és fegyverzeteket, s egyben más intézkedéseket valósítsanak meg ebben az irányban. Egyre erőteljesebben érződik annak szükségessége, hogy megfelelő garanciákat tartalmazó egyezményeket kössenek, amelyek ténylegesen az erőszak felhasználásának vagy az erőszakkal való fenyegetőzésnek a megszüntetéséhez vezessenek, teljes bizonyosságot nyújtva az összes népeknek abban a tekintetben, hogy nem lesznek semmiféle külső agresszió vagy beavatkozás áldozatai, függetlenül attól, hogy az milyen ürüggyel vagy milyen formában történne. Nyilvánvaló, hogy a népek közötti bizalom fejlődése csakis a konkrét tettek, az ebben az irányban elfogadott gyakorlati intézkedések eredménye lehet. Véleményünk szerint a kommunistákra az az elsőrendű fontosságú kötelezettség hárul, hogy mindent megtegyenek a leszerelés megvalósításáért és az összes európai államok közötti bizalom légkörének a meghonosításáért, a biztonság, az együttműködés és a béke felépítéséért kontinensünkön. Ugyanakkor az élet megköveteli, hogy határozottabban munkálkodjunk a szabad, megkülönböztetések vagy politikai feltételek nélküli kapcsolatok fejlesztésén, valamint a kontinensünk összes népei közötti műszaki-tudományos együttműködés bővítésén. Számos közös érdekű probléma van, amelyet meg kell oldanunk, mint például a szállítás, az energia, a víz, a szennyeződés kérdése és más problémák. Románia megfelelő figyelmet szentel a humanitárius kérdéseknek, a kulturális-művészeti és más jellegű cseréknek is. Abból indulunk ki, hogy jobb munka- és életkörülményeket kell biztosítani az összes lakosoknak, valamint azoknak, akik más országokban kénytelenek dolgozni. Egyben úgy véljük, hogy a kulturális-művészeti cseréknek a kölcsönös jobb megismeréshez a népek közötti közeledéshez kell vezetniük és semmilyen formában nem szabad megengednünk a fasiszta, fajüldöző propagandát, az olyan úgynevezett kulturális termékeket, amelyek a züllöttséget, az erőszakot propagálják és amelyek súlyos erkölcsi károkat okoznak a népeknek, főleg a fiataloknak. A kommunisták, a demokratikus, a haladó erők, maguk a népek érdekeltek abban, hogy a művészet és a kultúra a barátságot, a békét és az együttműködést szolgálja, egy jobb és igazságosabb világ megteremtését szolgálja. Az európai biztonság keretében különleges figyelmet szentelünk a Balkán-országok közötti új, együttműködési és jószomszédi kapcsolatok megteremtésének, hogy ezt az övezetet — mint egyébként Európa és a többi kontinens más övezeteit is — a béke és a békés együttműködés térségévé változtassuk. Határozottan síkraszállunk a ciprusi helyzet politikai megoldásáért eme állam függetlensége és szuverenitása megőrzésének, a két közösség békés egymás mellett élésének szellemében. Kiindulva az európai országok és a mediterrán övezet többi országai közötti szoros egymásra utaltságból, állást foglalunk amellett, hogy ezt a tengert — akárcsak a többi tengert — változtassák a béke és az együttműködés tengerévé. Egyben úgy véljük, hogy az európai népek életbevágóan érdekeltek a közép-keleti tartós és igazságos béke minél gyorsabb megvalósításában, amely béke nyomán Izrael viszszavonul az 1967-es háború következtében elfoglalt arab területekről, megoldódik a Palesztinai kérdés, beleértve egy független Palesztinai állam létesítését is, biztosítják az övezet összes államainak integritását és függetlenségét. Aktívan támogatjuk azt a harcot, amelyet az afrikai népek vívnak a gyarmati uralom teljes megszüntetéséért, főleg a rhodesiai és a namíbiai népek harcát. Teljes határozottsággal elítéljük a délafrikai fajüldöző rezsim által kibontakoztatott véres megtorlásokat és úgy véljük, fokozni kell a harcot, hogy gyökeresen véget vessünk ennek a gyűlöletes rezsimnek, biztosítsuk az összes afrikai népek teljes függetlenségét. Kontinensünk összes kommunista- és munkáspártjai, az összes európai népek becsületbeli kötelességének tekintjük, hogy elszántan cselekedjenek a kolonializmus és a neokolonializmus teljes felszámolásáért, a világ összes népei független gazdasági és társadalmi haladásáért. Biztosítani kell, sokkal fokozottabban mint valaha, a feltételeket az összes nemzetek teljes érvényesüléséhez, akadálytalan megnyilvánulásukhoz a nemzetközi életben, és aktív, egyenjogú részvételükhöz a mai világ nagy problémáinak megoldásában. A jelenkor egyik létfontosságú problémája az elmaradottságnak, a világ gazdag és szegény országokra való megoszlásának — az imperialista, kolonialista és neokolonialista politika eredményének — a felszámolása, egy új gazdasági világrend megvalósítása. A Román Kommunista Párt, a szocialista Románia mindenben szolidáris a fejlődő országok harcával, mivel úgy véli, hogy napjaink parancsoló követelménye megfelelő megoldásokat találni minél gyorsabb gazdasági-társadalmi haladásuk érdekében, az összes államok közötti méltányos kapcsolatok megteremtése érdekében. Valóban úgy vélekedhetünk, hogy az elmaradottság felszámolásáért, a nemzetközi életben fennálló gazdasági és politikai egyenlőtlenség megszüntetéséért folyó harc világméretű megnyilvánulása az osztályharcnak. Tény az, hogy az elmaradott országok gyors haladásának megvalósítása nélkül, az államok közötti szintkülönbségek és egyenlőtlenségek, a Földünk lakosságának nagy részét sújtó éhínség és nyomor felszámolása nélkül, méltányosságon alapuló új nemzetközi gazdasági rend megteremtése nélkül nem beszélhetünk tartós békéről bolygónkon. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy Európában vannak gazdaságilag fejlett országok, amelyek gyarmati uralmat gyakoroltak, s így erkölcsi kötelezettségük hozzájárulni az elmaradottság felszámolásához, kontinensünk kommunista pártjainak egyik nagy fontosságú feladata fellépni, támogatni az elmaradott államok gazdasági-társadalmi haladásának a meggyorsítását. Véleményünk szerint ez magas rendű megtisztelő és becsületbeli kötelessége az európai kommunistáknak. Szükségesnek tartjuk, hogy munkálkodjunk a nemzetközi kapcsolatok fokozottabb demokratizálásáért, az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek szerepének erősítéséért, amelyek megfelelő szervezeti keretet nyújtanak ahhoz, hogy valamennyi állam — függetlenül nagyságától vagy társadalmi rendszerétől — aktívan részt vegyen az emberiséget foglalkoztató nagy horderejű problémák megoldásában. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a kis és a közepes államok egyenlő jogokkal részt vegyenek a nemzetközi jellegű szervezetek tevékenységében, az egész nemzetközi életben. Ugyanennek keretében úgyszintén nagyra értékeljük az el nem kötelezettek mozgalmának fontos szerepét a nemzetközi élet demokratizálásában. Néhány problémára utaltam, amelyek a Román Kommunista Párt véleménye szerint rendkívül nagy jelentőségűek a nemzetközi politikai élet megjavulása szempontjából, és amelyekre megítélésünk szerint, állandó figyelmet kell fordítaniuk a kommunista és munkáspártoknak. A rájuk háruló nagyszerű történelmi küldetés véghezvitele megköveteli a kommunistáktól, sokkal inkább mint valaha, hogy legyenek az első sorokban abban a harcban, amelynek célja a nemzetközi problémák békés, demokratikus megoldása, a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés mellőzése elveinek valóra váltása az államok közötti kapcsolatokban, minden nép ama jogának tiszteletben tartása, hogy ura lehessen nemzeti kincseinek, sorsának, saját akaratának megfelelően, minden külső beavatkozás nélkül szervezhesse meg életét. Mi, román kommunisták abból az elgondolásból indulunk ki, hogy minden párt közvetlenül felel saját munkásosztálya és népe előtt, és hogy eleget téve ennek a felelősségnek, egyben teljesíti egyik nagy internacionalista kötelességét is. Pártunk véleménye szerint a forradalmi hazafiság, a saját nép iránti szeretet, létérdekeinek megvédése a kommunisták alapvető, meghatározó jellemvonása. Figyelembe véve azt, hogy korunkban számos nép alakult és alakul független, önálló nemzetté, hogy magában Európában, ahol fejlett nemzetek vannak, a szuverenitás megvédése a haladó társadalmi erők, a népek rendkívül fontos ügye, hogy a szocialista országokban a nemzet az intenzív felvirágzás folyamatán megy át, új, magasabbrendű jellegeket ölt, nyilvánvaló, hogy a nemzet szerepe távolról sem csökkent, hogy a nemzet hosszú időszakra alapvető fontosságú szerepet tölt be az emberi társadalom életében. Ezért pártjaink egyik legfőbb kötelessége, minden nép szabadságának és függetlenségének megőrzése, minden nemzet ama jogának tiszteletben tartása, hogy önállóan fejlődhessen a haladás és a felvirágzás útján. Egy párt ama törekvése, hogy megvédi a munkásosztály és saját népe érdekeit, semmiképpen sem tekinthető nemzeti szűkkeblűségnek, olyan magatartásnak, amely gyengíti a nemzetközi szolidaritást. Maga a nemzetközi szolidaritás fogalma nem képzelhető el másképp, csakis szerves összefüggésben a minden egyes ország munkásosztálya érdekeinek, minden nép nemzeti érdekeinek, minden nemzet függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért vívott harccal. Véleményünk szerint a kommunista pártok nemzeti kötelességei és nemzetközi szolidaritási kötelességei között teljes dialektikus egység áll fenn, minthogy azok kölcsönösen feltételezik egymást. Az internacionalista szolidaritás fogalmát a világban végbement hatalmas forradalmi változásokkal összefüggésben szemléljük, s így ez egyaránt magában foglalja a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, a munkásosztály egységét, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatását, a harcot az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a gyengénfejlettség ellen, egy új gazdasági világrend megteremtéséért, a leszerelés megvalósításáért, a harcot minden nép ama jogának a tiszteletben tartásáért, hogy ura legyen sorsának. Bízvást állíthatjuk, hogy az internacionalizmus fogalma napjainkban feltételezi az aktív közreműködést a mai világ összes bonyolult kérdéseinek demokratikus, minden nép érdekeinek megfelelő megoldásában, valamint a harcos szolidaritás erősítését az összes haladó, antiimperialista erőkkel, minden nemzet érdekeinek figyelembe vételét és megóvását, s ezen az alapon a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke általános érdekeinek szolgálatát. A Román Kommunista Párt állást foglal és küzd a kapcsolatok széles körű fejlesztéséért valamennyi kommunista és munkáspárttal, a marxizmus-leninizmus, a teljes egyenlőség elvei alapján, minden párt ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy önállóan dolgozza ki politikai vonalát, forradalmi stratégiáját és taktikáját, a konkrét feltételeknek megfelelően, amelyek között tevékenységét kifejti. Minthogy a pártok változatos feltételek között fejtik ki tevékenységüket, valamint annak következtében, hogy értelmezni kell a világ társadalmi fejlődésének új realitásait, lehetséges, hogy a kommunista és munkásmozgalomban különböző nézetek merülnek fel. Magától értetődő, hogy ezeket elvszerűen meg kell vitatni, tiszteletben tartva mások véleményét, s elkerülve más pártok politikájának bármilyen bírálatát, vagy megbélyegzését, bármilyen akciót, ami árthat a kommunista és munkáspártok közötti egység, együttműködés és szolidaritás ügyének. Abból a tényből indulunk ki, hogy az új történelmi szakaszban, amikor a kommunista és munkáspártok számos országban kormánypártokká lettek, más országokban pedig a nemzeti életben egyre fontosabb szerepet játszó hatalmas politikai erőkké váltak, inkább mint bármikor nincs lehetőség és szükség egy nemzetközi központra. Úgy véljük, hogy a kommunista és munkásmozgalom szolidaritását, együttműködését, egységét minden egyes párt függetlenségének tiszteletben tartására kell alapozni, kizárva bármilyen beavatkozást más pártok ügyeibe. Egy ilyen új típusú egység kétségtelenül minden szempontból magasabbrendű lesz, és biztosítja a teljes szolidaritást a társadalmi haladásért, az európai és az egyetemes biztonságért és békéért vívott harcban. Tisztelt elvtársak! A forradalmi harc fejlesztése állandó és tartós kapcsolatokat követel a kommunisták között, az egész világ forradalmi erői között. Ezeknek a kapcsolatoknak azonban szabadon, széles körű véleménycsere keretében kell megvalósulniuk, anélkül, hogy valamely pártra rá akarnának kényszeríteni egy bizonyos nézetet. Állandóan szem előtt kell tartanunk azt, hogy a tudományos szocializmus nem egyszer s mindenkorra kidolgozott dogma, hanem olyan forradalmi felfogás, amely szüntelenül fejlődik a tudomány, az emberi megismerés vívmányainak eredményeként, a forradalmi harc és a társadalmi gyakorlat gyümölcseként. Minden párt hozzájárul a marxizmus-leninizmus forradalmi kincsestárának szüntelen gazdagításához újabb tézisekkel, újabb tapasztalatokkal, amelyek az egész világ forradalmárainak közös kincsévé válnak. Véleményünk szerint a kommunistáknak, a történelmi és dialektikus materializmus felfogásától vezéreltetve, kötelességük szüntelenül az első sorokban lenni abban a harcban, amelynek célja leküzdeni mindazt ami régi és elavult, előmozdítani az újat mind az elméletben, mind a forradalmi gyakorlatban, előmozdítani az új társadalmi rend építését. A Román Kommunista Párt a jövőben is maradéktalanul teljesíti kötelességét mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív osztaga és hajthatatlanul küzd az együttműködés és a szolidaritás megszilárdításáért Európa és az egész világ összes kommunista és munkáspártjaival. Ugyanakkor szükségesnek véljük, hogy munkálkodjunk a kapcsolatok fejlesztéséért a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, az egység megszilárdításáért és, mondhatnám, egy igazi történelmi megbékélésért a kommunisták és a szocialisták között, megteremtve ily módon a feltételeket a közös harc folytatásához. Ez, véleményünk szerint, objektív követelménye a mai fejlődésnek, a szocializmus és a béke világgyőzelmének. Úgyszintén a mai élet parancsoló követelménye az együttműködés megszilárdítása a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a fejlődő országok haladó pártjaival, az összes demokratikus pártokkal és szervezetekkel, az egész világ antiimperialista erőivel. Az európai biztonságért és békéért vívott harcban egyesíteni kell az összes erőket, a dolgozók tömegeit vallási hitre vagy filozófiai felfogásra való tekintet nélkül. A Román Kommunista Párt abból az elgondolásból indul ki, hogy a biztonság és a béke csak akkor valósítható meg Európában és az egész világon, ha a népek fokozzák erőfeszítéseiket, tudatában lévén annak, hogy fel tudják számolni a mai negatív állapotokat, kikényszeríthetik a tartós békét, biztosíthatják az igazságosabb és jobb világ felépítését Földünkön. A Román Kommunista Párt kifejezi mély meggyőződését, hogy a kommunista és munkáspártok, a többi forradalmi, demokratikus pártok és erők, maguk a népek egyre elszántabban cselekednek, hogy valóra váltsák az államoknak az európai biztonságra és együttműködésre vonatkozó határozatait és kötelezettségvállalásait, teljesítve ily módon az emberi civilizáció jövője iránti alapvető kötelességüket. Végül kifejezem a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának köszönetünket a vendéglátásért, amelyben részesülünk, a konferencia munkálatai megszervezésének és lebonyolításának biztosításáért. Köszönöm a figyelmet. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke június 29-én találkozott Joszip Broz Tito elvtárssal, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége elnökével. A találkozón részt vettek a következő elvtársak: Emil Bobu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Stefan Voicu, az RKP KB tagja, Vasile , Sandru, az RKP KB osztályvezető-helyettese. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. Petar Sztambolics, a JKSZ KB Elnökségének tagja. Branko Mikulics, a JKSZ KB Elnökségének tagja és Alekszandr Grlicskov, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. A megbeszélés során véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetnek, a kommunista és munkásmozgalomnak a konferencia napirendjével összefüggő kérdéseiről., Nicolae Ceausescu elvtárs és Joszip Broz Tito elvtárs megelégedéssel állapította meg, hogy a román—jugoszláv kapcsolatok lendületesen fejlődnek, s kinyilvánították elhatározásukat, hogy továbbra is munkálkodni fognak a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatainak elmélyítéséért, a Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti politikai, gazdasági, műszakitudományos és kulturális együttműködés kiszélesítéséért, mindkét nép érdekében, a béke, a demokrácia és a nemzetek közötti megértés ügye érdekében. A találkozó a meleg barátság és szívélyesség légkörében folyt le. 3 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT Joszip Broz Tito elvtárssal Enrico Berlinguer elvtárssal Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára június 29-én találkozott Enrico Berlinguer elvtárssal, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. A találkozón részt vett Emil Bobu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Olasz részről részt vettek a következő elvtársak: Giancarlo Paretta, az Olasz KP Igazgatóságának és Titkárságának tagja. Sergio Segre és Luca Pavolini, az Olasz KP KB tagjai. Nicolae Cheaulescu elvtárs me,legen gratulált az Olasz Kommunista Párt nagy választási győzelméhez. Enrico Berlinguer elvtárs megköszönte a gratulációt és kifejezte egyben háláját azért a táviratért, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs nyomban a választások után küldött. A két párt közötti kapcsolatokat jellemző meleg barátság és szívélyesség légkörében véleménycserére került sor a Román Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt tevékenységéről, valamint a kommunista és munkásmozgalomnak a jelenlegi konferenciával kapcsolatos kérdéseiről. Úgyszintén áttekintették az RKP és az OKP közötti együttműködés fejlesztésére vonatkozó kérdéseket a két ország és nép közötti kapcsolatok megszilárdítása, a béke, a demokrácia és a haladás ügye érdekében. Todor Zsivkov elvtárssal Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedden találkozott Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, Bulgária Népköztársaság Államtanácsának elnökével. Ez alkalomból eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a kommunista és munkásmozgalomról és más közös érdekű kérdésekről. Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt közötti, a két testvéri szocialista ország közötti szoros kapcsolatok gyümölcsöző fejlődéséről. Megállapodtak újabb lépésekben a román—bolgár együttműködés további kiszélesítésére és elmélyítésére minden tevékenységi területen, a két nép javára, a szocializmus általános ügye és a béke javára. A találkozó a meleg barátság elvtársi légkörében zajlott le. Santiago Carrillo elvtárssal Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára június 29-én, kedden találkozott Santiago Carrillo elvtárssal, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkárával. A találkozón véleménycserét folytattak kölcsönös érdekű kérdésekről és leszögezték közös elhatározásukat, hogy fejlesztik a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommunista Párt közötti hagyományos baráti kapcsolatokat és testvéri szolidaritást. A találkozó rendkívül szívélyes légkörben, a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommunista Párt közötti, a két párt vezetői közötti tiszteleten és barátságon alapuló kapcsolatok szellemében folyt le.