Előre, 1976. október (30. évfolyam, 8981-9007. szám)

1976-10-01 / 8981. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA ILFOV MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ- ÉS KUTATÓEGYSÉGEKBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt mezőgazdasági termelő- és kutatóegységekben tett munkalátogatást. A párt főtitkárát elkísérték a következő elvtársak: Nicolae Giosan, Teodor Coman, Constantin Dasca­­lescu, Angelo Miculescu, a kormány első miniszte­rének helyettese, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter. A látogatás újabb gyümöl­csöző, közvetlen dialógust tett lehetővé a szántóföldek dol­gozóival, akik jelenleg kitar­tóan tevékenykednek a beta­karítás és az őszi vetés ide­jében történő és sikeres befe­jezéséért, valamint kutatóinté­zetek szakembereivel. Nicolae Ceausescu elvtárs találko­zott az illetékes minisztérium és más gazdasági minisztériu­mok több vezető tagjával, tu­dósokkal és kutatókkal, álla­mi mezőgazdasági vállalatok dolgozóival, s velük együtt a helyszínen vizsgálta meg, mi­ként valósulnak meg azok a nagy és komplex feladatok, a­­melyek a XI. pártkongresszus határozatai értelmében a je­lenlegi ötéves tervben a me­zőgazdaságra hárulnak. Be­hatóan elemezték mind az el­ért eredményeket, mind pedig a hiányosságokat, s konkrét, hatékony intézkedéseket álla­pítottak meg a talajjavításról, valamint a növényi és állati termelés növeléséről szóló or­szágos programok példás lel­jesítéséért, a tökéletesített technológiák alkalmazásáért, a világszínvonalon álló mező­­gazdasági gépek teljes rend­szerének a létrehozásáért, s általában a mezőgazdaság fej­lesztéséért és korszerűsítésé­ért. A látogatás Ilfov megyében, abban a megyében zajlott le, amely az iparosítás útját jár­ja, s ugyanakkor fejleszti az ország gazdasága szempont­jából megkülönböztetett je­lentőségű erős és korszerű me­zőgazdaságot. A felkeresett egységek kö­zött szerepel a Baneasa-Giur­­giu-i öntözési és lecsapolási kutatóintézet, a prundui ámv, az Adunati-Copaceni-i ámv szarvasmarha-tenyésztő komp­lexuma és a 30 Decembrie ámv. Ilfov megye mezőgazdasági dolgozói melegen üdvözölték Nicolae Ceausescu elvtársat, kifejezve a párt és a pártfő­titkár iránti szeretetüket és hálájukat, pártunk és álla­munk politikájához való ma­radéktalan ragaszkodásukat, és ama elhatározásukat, hogy példásan teljesítik azo­kat a feladatokat, amelyek a haza felvirágoztatására és a dolgozók jólétének állandó növelésére irányuló program­ból hárulnak a mezőgazda­ságra. (Részletes beszámolónk holnapi lapszámunkban.) BERUHÁZÁS —1976 „MAGUNKNAK ÉPÍTÜNK“ Kevesen tudják, hogy Élesd egyike azon kisvárosoknak, ahol majd minden utca aszfal­tozott. Persze, alig néhány évvel ezelőtt itt sem volt ritka vendég ilyenkor, őszelőn a sár, s ha a sok esőtől a Sólyom pataka kiöntött, még a szomszédjáig is nehezen jutott el az ember. De min­dez már csak emlék. Az ut­cákat korszerűsítették, a Só­lyom patakának vizét gátak közé szorították. Jelenleg az utolsó utcákra kerül sarat űző burkolat, s a régebben ugyancsak gondokat okozó Otras pataka is betonteknő­ben folyik nemsokára. Mindez az élesdiek odaadó munkájának köszönhető. Ta­lán nincs olyan nap, hogy ne találnánk a munkatelepe­ken, építkezéseken őket. Mint­egy hatmillió lej értékű haza­fias munka elvégzését vállal­ták az idén, s bár még csak októberben vagyunk, nemcsak teljesítették az egész évre vállaltakat, hanem meg is te­tézték, jelentős mértékben segítve ezzel a beruházók munkáját. S hogy ez a részt­­vállalás nem volt formális, lépten-nyomon bizonyítják a látottak. Néhány nappal tan­évkezdés előtt még álltak az állványok az új iskolaközpont épületei előtt, de becsengetés idejére elkészült­ a tizenkét osztályos líceum, a hat isko­laműhely, a tornaterem, a két diákotthon és a kétszázhelyes étkezde. Az építővállalat szakemberei mondották, hogy minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült volna tető alá hozni a beruházást, ha a hely­beli lakosok, valamint a ce­mentgyáriak nem segítenek. És alighogy befejeződött az egyik építőtelepen a munka, máris újabb beruházásnál, a gyermekotthon száz hellyel való kibővítésénél segédkez­nek az élesdiek. Az átadási határidő közeleg, s elsősorban a helybeliek érdeke, hogy az új épület időre elkészüljön. ÉLESDI TUDÓSÍTÁS A fentiekkel nem azt sze­retnénk bizonygatni, hogy az építők feladatait a városla­kóknak kell megoldaniuk, hi­ba lenne ezt következtetni. Az élesdi példa amellett szól, hogy a helybeliek a kisebb­­nagyobb, főleg a nem szak­­képesített teendők elvégzésé­ben segíthetik az építőket. Mert ha a szakembereknek nem kell homoklapátolással, téglahordással bíbelődniük, hanem rakhatják, avagy va­kolhatják a falakat, ezzel gyorsul az építkezés üteme. Tudjuk, hogy építővállalata­ink munkaerőhiánnyal küsz­ködnek, s ez nem egy eset­ben gátolja a munkálatok menetét. Az élesdiek nemcsak tudták, a helyi néptanács ve­zetői nemcsak megállapították ezt a jól ismert tényt, várva az építő intézkedését, hanem — nagyon helyesen — moz­gósították az embereket a tennivalók egy részének el­végzésére. Az épületek terv szerinti átadásán túl a mozgósításnak volt egy másik eredménye is. Az élesdiek felmérhették, hogy mit végezhetnek el, mire képesek. Az elkövetke­zendő esztendőkben néhány, a korszerűsödő város új arcát kialakító épület alapozásához kezdenek hozzá, s Bobovszky Tibor településrendezési fe­lelős szakember véleménye szerint, nemcsak a kezdési, hanem az átadási időpontot is pontosan betartják. „Az elmúlt esztendők bebizonyítot­ták — mondotta Bobovszky Tibor —, hogy az építkezé­sek időbeni elkészültét nem­csak az építők, hanem majd minden élesdi lakos szívü­gyének tekinti. Amikor­­ csak hívtuk őket, azonnal jelent­keztek, segédkeztek a mun­kálatoknál. Az elkövetkezen­dőkben felépítendő objektu­mok felől már többen érdek­lődtek, mondták, hogy ezek teendőinél is számíthatunk segítségükre.“ A mostani ötéves tervben tovább szépül ez a Körös menti város. Az ipari egységek bővülnek, újak létesülnek, szálloda, valamint közfürdő falainak felhúzásához is hoz­záfognak nemsokára, ezenkí­vül nem kevesebb mint ötszáz lakást készítenek el, nagy részükbe már jövőre beköl­tözhetnek a lakók. Az állvá­nyok körül, amint ez eddig is történt, ott találhatjuk majd az építők mellett a helybelieket is. Mert ahogy a hazafias munkán részt vevő egyik cementgyári dolgozó mondotta: „magunknak épí­tünk“. Román Győző A 3. OLDALON: TUDOMÁNY A GYAKORLATÉRT © A MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS FORRADALOM ÖTÉVES TERVE A MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ÉLELMISZERIPARBAN • GABONA­­TERMESZTÉST SZAKSZERŰEN • HOMOKTALAJOK MŰVELÉSE EGY KOMBINÁT VASÁRNAPJAI A KLUB HEL­YE Amikor előző tudósításomban Pracup Gheorghe a tirnaveni-i kombinát kórusának érdemeit méltatta, s elismerő hangon nyi­latkozott néhány élenjáró mun­kásról, mellékesen megjegyezte, hogy ez a munkaközösség jól ismeri legjobbjait, számon tartja teljesítményeit. Más szóval: a szo­cialista munkaverseny élenjárói itt igen nagy becsben állnak, egyszerűen azért, mert ismerik őket. Hogy így van, ez a munkás­klub és ennek igazgatója, Birsan Vasile érdeme, aki így vall mun­kájáról : — Az agitációs munka lénye­gének mi azt tartjuk, hogy tükröt állítsunk a kombinát munkakö­zössége elé: ez vagyok én, hi­báimmal és érdemeimmel. Nézzük meg, hogyan fest ez a tükör. Az üzem bejáratánál mintha csak névjegykártyáját nyújtaná a kombinát, hogy a látogató nyom­ban megismerhesse. Hatalmas pannon a vállalások és ezek tel­jesítése az illető napig mutatón­ként, pontos számadatokkal. Va­lamennyi pontja túlteljesítve, pótvállalással megtetézve, ez a kombinát pártszervezetének, e­­gész munkaközösségének leg­szebb ,legméltóbb műve. Ugyancsak a bejáratnál nagy­méretű vitrin: „Emberek és tet­teik". Fényképfelvételek a kom­binátban született találmányok­ról és legjelentősebb újításokról, amelyek egymagukban is nagy mértékben járultak hozzá a vál­lalások túlteljesítéséhez. A fény­képek mellett a legjobb újítók neve: Popa Ioan mérnök, Cer­­ghizan Vasile mérnök, Durugy Márton mester, Ganea Alexand­ra Cosma loan munkások. A vit­rin másik oldalán azoknak a­­munkásoknak a fényképei részle­genként, akik az elmúlt ötéves tervben végig a szocialista mun­kaverseny élenjárói voltak, köz­tük Munteanu loan, Nagy Már­ton, Roșca Nicolae, Böjthe Bé­la, Mustocea Gligor. A bejárat­tól az irodaházig húzódó sétány hivatalos neve: Az élmunkások útja, rajta kétoldalt végig vitri­nek, bennük részlegenként a leg­utóbbi évnegyed élenjáróinak fényképei. Az irodaház homlokzatán két méter magasban kis fémtábla: eddig ért a víz az 1970-es ára­dás idején. A kombinátot kétmé­teres víz borította, a karbidrész­­leg felrobbant. Az akkori sajtó­hírekből emlékszünk még e mun­kaközösség hősi, önfeláldozó munkájára, amellyel hihetetlenül rövid idő alatt újra üzembe állí­totta a gyárat. — 180 hangszórónkat tette tönkre a víz — mondja Birsan Vasile —, ami megmaradt, azo­kon most is hetenként sugároz­zuk a Rádióreflektor műsorát a hét kiemelkedő munkateljesítmé­nyeiről, kommunista tetteiről, va­lamint a fegyelmi kihágásokról, negatív jelenségekről. A klub maga valóban az, a­­minek neve mutatja: klub, ahol szórakoznak is az oda betérő munkások. Társasjátékok, könyv­tár, sajtótermékek állnak rendel­kezésükre, itt találkozhatnak a városból meghívott szakembe­rekkel, akik törvényeket, politikai dokumentumokat ismertetnek a közönséggel. Az ifjabb nemzedék kifejezte óhaját, hogy könnyű­zenét szeretne hallgatni a klub­ban. Birsan Vasile megkereste az erre alkalmas, szenvedélyes embert öz Péter mérnök szemé­lyében ,s megalapították a klub diszkotékáját, amelynek kereté­ben öt mérnök a legjobb hazai és külföldi együtteseket ismerte­ti hallgatóságával lemezről és saját magnófelvételeiről. Birsan igazgató beszélgeté­sünkkor a művelődési, politikai nevelőmunka bizonyos párhuza­mosságait kifogásolta. Ha egye­sítenék erejüket a városi műve­lődési házzal, nagyobb számú közönséget tudnának mozgósíta­ni közös rendezvényeik számára. A városi művelődési háznak pél­dául igen népszerű, jól összefor­rott magyar nyelvű színjátszócso­portja van, ebbe Birsan Vasile szerint jobban be lehetne vonni a kombinát embereit, akik von­zódnak a színjátszáshoz. Végső soron mi a magyaráza­ta a tirnavent-i kombinátban ta­pasztalható pezsgő művelődési életnek, kommunista nevelő te­vékenységnek? Birsan Vasile sze­rint csak annyit kell tenni, hogy meghallgassák az emberek igé­nyeit, és teret engedni a kezde­ményezéseknek, a többi megy magától. Persze, ez a recept csak ott érvényes, ahol — mint Tirno­­veni­ben is — több évtizedes gazdag hagyományokra tekint vissza a munkásművelődés. És még az kell — tenném hozzá tudósításaim befejezéseként —, hogy a klubigazgató, aki irányít­ja az agitációs munkát és a mű­velődési tevékenységet, napjait ne az Íróasztal mellett, hanem a kombinátban, a részlegeken tölt­se, ismerje meg az emberek igé­nyeit, gondjait, ötleteit, teljesít­ményeit, tetteit. Volt alkalmam tapasztalni, hogy Birsan Vasile ezt teszi minden nap s az ered­mény nem marad el. Barabás István A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXX. évfolyam 8931. szám 1976. október 1., pétitek 6 oldal­ára 30 báni Elsönlő szerkesztősége, Bukarest (71341) Seinteia tér 1. Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341), Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 21 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 93 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitati ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BIN—RSR. f­iliala Sector 1, cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Serviciul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—68 P.O.R. 2001. Telex: 011226 KÉT VÁLTÁSBAN Hargita megye építőtelepein kezd megmutatkozni a pártszer­vek és -szervezetek kezdeményez­te intézkedések hatása, így a belső erőforrások jobb kihaszná­lásával a munkaerő és a felsze­relések teljesebb értékesítésével — két váltásban szervezték meg a munkát — sikerült a gyergyói öntöde építésében a kilenc havi beruházási tervet mintegy hat millió lejjel túlhaladni. Ugyan­csak örvendetes hírek érkeztek Székelyudvarhelyről és Csíksze­redából, ahol az ipari platfor­mon, valamint a lakásépítkezé­seknél 1 100 000 és 1 681 000 lej­jel tetézték meg első három ne­gyedévi tervüket az építők. ERDŐTISZTOGATÁS Bacsu megye erdőgazdálko­dói, a környező falvak fiataljai­nak segítségével, erdőtisztítási akcióba kezdtek. Ennek köszön­hetően jelentős mennyiségű — eddig korhadásra ítélt — fa­anyagot szállíthattak a feldolgo­zó egységekbe. Főleg a Tatros, az Ojtuz, a Tazlán és az Uz völ­gyében lévő erdőkben volt sza­pora a munka. Ez lehetővé tette mintegy 190 000 köbméter fa­anyag összegyűjtését, valamint 10 000 hektár erdő tisztogatását. 440 MILLIÓ LEJ TERVEN FELÜL A Bánya-, Kőolajipari és Geológiai Minisztérium vállala­tai több mint 440 millió lejjel tel­jesítették túl három negyedévi tervüket. Az eredményt a kor­szerű munkamódszerek általáno­sítása, valamint a munkakollek­tívák többleterőfeszítései tették lehetővé, így mind több szenet, kőolajat, ércet és más nyers­anyagokat dolgozhatott fel az ipar. 500 ÚJ MODELL A fochani-i ruhagyárban az idén 500 új modell gyártását kezdték meg. Korszerű, szép va­lamennyi, a kivételezés minősé­géről pedig csak dicsérően szól­hatunk. A szerződéskötésen újabb 200 modellt fogadott el a keres­kedelem és nemsokára ismét 90 új ruhát mutatnak be a szakem­bereknek a foctani-i ruhater­vezők. AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Szeptember 29-én, Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára el­nökletével ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Politikai Végrehajtó Bizottság jelentést hallgatott meg az őszi mezőgazdasági kam­pányról. A Politikai Végrehajtó Bizottság értékelte a mezőgazdaságban eddig elért eredmé­nyeket, majd egész sor intézkedést jelölt ki a mezőgazdaságban esedékes munkálatok jobb megszervezésére és fokozására. A Politikai Végrehajtó Bizottság felkéri az összes pártszerveket és -szervezeteket, nép­tanácsokat, a szántóföldek minden dolgo­zóját, tegyék meg az összes intézkedéseket az egész termés gyors és veszteség nélküli betakarításáért, az állami alap szállítási ter­vének teljesítéséért, és azért, hogy megfele­lő időben és minőségi színvonalon végezzék el az őszi szántást és vetést, biztosítva a jö­vő évi nagy hozamokat. A betakarításnál és a szállításnál elsőbb­ségben kell részesíteni a romlandóbb ter­mékeket: a zöldséget, a gyümölcsöt, a nap­raforgót stb. Ezzel egyidejűleg kell gondos­kodni róla, hogy a kukoricát, ahogy megérik, azonnal betakarítsák, főleg azokról a föl­dekről, ahová őszi búzát vetnek. A Politikai Végrehajtó Bizottság feladatul jelölte ki, hogy azonnal vegyék számba mindazokat a szállítási eszközöket, amelyek a szóban forgó időszakban a mezőgazdaság rendelkezésére bocsáthatók, a Közlekedés- és Távközlésügyi Misztérium pedig felada­tul kapta, hogy község­csoportonként szervez­zen szállítóegységeket kizárólag mezőgazda­­sági termények szállítására. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az őszi szántásra és a vetésre. Minden álla­mi mezőgazdasági vállalat és mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet viszonylatában álla­pítsanak meg programot az őszi szántásra a búza- és árpavetésre szánt területek gyors szabaddá tétele céljából. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Er­dészeti Tudományos Akadémia állapítson meg normákat a minimális szántásmélység­gel és -minőséggel kapcsolatban. A szán­tást a vetés előtt vegyék át. Egyben intéz­kedni kell a jó minőségű és megfelelő hoza­mú vetőmagról. A központi parancsnokság, a megyei és községi parancsnokságok munkálkodjanak tovább a mezőgazdasági egységek munká­jának megszervezése érdekében, biztosítva a kétváltásos ,illetve a nyújtott váltású mun­kát, az emberek elosztását kultúrnövények és munkák szerint, hogy az összes gépi eszkö­zöket ésszerűen ki lehessen használni, s így az összes munkákat idejében és az agro­technikai követelményeknek megfelelően el­végezzék. A pártszervek és -szervezetek, a néptaná­csok a törvénynek megfelelően mozgósítják a mezőgazdasági munkákra az egész falusi lakosságot — beleértve a vezetőkádereket és a többi községbeli alkalmazottat is — a mezőgazdasági egységekben működő brigá­dok és csoportok keretében, biztosítva min­denütt a munkálatok teljes rendjét és fe­gyelmét, minden munkára alkalmas nap, óra maximális kihasználását a szántóföldeken, a szőlőkben és gyümölcsösökben. A Politikai Végrehajtó Bizottság meggyő­ződése, hogy a mezőgazdaságban működő pártszervek és -szervezetek, valamennyi dolgozó minden lépést megtesz az összes őszi idénymunkák elvégzéséért, a jövő évi termés jó előkészítéséért, biztosítva a lakos­ság jó ellátását élelmiszertermékekkel, vala­mint az ipar ellátását a szükséges nyersanya­gokkal. A Politikai Végrehajtó Bizottság jóváhagy­ta az erdőkön és mezőgazdasági rendelte­tésű területeken átvezető villanyvonalak épí­tésével és javításával kapcsolatos norma­tívákat. A normatívák rögzítik a villamos lég­vezetékek és föld alatti kábelek telepítésé­nek és építésének szabályait, a törvény ren­delkezéseinek megfelelően a szigorú szük­ségletre csökkentve a mezőgazdasági és er­dőgazdálkodási területek igénybevételét és degradációját. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután megvitatta a Legfelsőbb Pénzügyi Ellenőrző Bíróság jelentését a Közlekedés- és Távköz­lésügyi Minisztérium kötelékébe tartozó ó­­ceáni halászflotta gazdasági-pénzügyi tevé­kenységének ellenőrzésével kapcsolatos kö­vetkeztetésekről. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatá­rozta, hogy intézkedjenek az óceáni halá­szat jobb megszervezéséről, az e téren folyó munka egységes irányításáról, a hajók ész­szerű üzemeltetéséről és a termelőkapacitá­sok lehető legteljesebb kihasználásáról, az ó­­ceáni halfajták magas fokú hasznosításá­ról. Az intézkedések célja növelni az óceá­ni halászflotta gazdasági hatékonyságát és hozzájárulásét az élelmiszeripar nyersanyag­­ellátásához, illetve a lakosság ellátásához. A Politikai Végrehajtó Bizottság az ülés keretében jelentést vitatott meg a nemzeti kulturális vagyon megóvásáról szóló tör­vény alkalmazásával kapcsolatos akciókról és intézkedésekről. Az eddigi eredményeket értékelve, a Politikai Végrehajtó Bizottság feladatul adta a Nemzeti Kulturális Vagyont Ápoló Központi Állami Bizottságnak és azoknak az állami szerveknek, amelyeknek hatás­körébe tartozik az említett törvény elő­írásainak alkalmazása, hogy gyorsítsák meg az egész nép vagyonát alkotó összes kulturális-művészi javak felkutatását és nyilvántartásba vételét. A Politikai Végre­hajtó Bizottság egyben kérte, hogy tegye­nek további intézkedéseket a kulturális értékek védelmére, elsajátításuk vagy meg­rongálódásuk megakadályozására, mind­azoknak a javaknak konzerválására, tudo­mányos hasznosítására és nyilvánosság elé tárására, amelyek szocialista nemzetünk anyagi és szellemi kincsét alkotják. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának javaslatait a fiatalok összes kate­góriáinak a Duna—Fekete-tenger csatorna építésében való részvételére, s ezen belül a Basarabi-Straja-i országos ifjúsági építő­telep megszervezésére vonatkozóan. A Kommunista Ifjúsági Szövetség azzal, hogy közvetlenül felelőssége alá veszi a Duna- Fekete-tenger csatorna egy szakaszának a megépítését, valamint más munkálatokat, ifjúságunk forradalmi hagyományait foly­tatja, amelynek szellemében a fiatalok közvetlenül részt vettek nemzetgazdaságunk nagy objektumainak megvalósításában, hozzájárul a fiatalok kommunista nevelésé­hez a munka iskolájában, az építőtelepe­ken, s ezzel a párttól kapott feladatait tel­jesíti példamutatóan. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután megvizsgálta az el nem kötelezett országok colombói csúcskonferenciáján részt vett román küldöttség jelentését. A Politikai Végrehajtó Bizottság megelégedéssel kö­szöntötte, hogy Romániát meghívták az ösz­­szejövetelre, ami lehetővé teszi számára, hogy állandó jelleggel részt vegyen az el nem kötelezettek mozgalmának összejöve­telein és tevékenységében, s megállapítot­ta, hogy ez a döntés tanúsítja a Románia és az el nem kötelezett országok, a fejlődő országok között létrejött és szüntelenül bő­vülő szoros szolidaritási és együttműködési kapcsolatokat, gyümölcsöző együttműködé­süket nemzetközi téren a gyengén fejlettség felszámolásáért, az összes nemzetek önálló gazdasági és társadalmi haladásáért, az államok közötti teljes egyenlőség és tiszte­let elveinek érvényesítéséért, az emberi­ség komplex problémáinak új, demokrati­­kus formákban történő megoldásáért. Ez egyben sokatmondóan tanúsítja, hogy a román külpolitika helyes, hogy a szo­cialista Románia, Nicolae Ceausescu elv­társ, a párt főtitkára, a köztársaság­­elnöke határozottan és következetesen munkálko­dik a szolidaritás erősítésén a fejlődő or­szágokkal, az el nem kötelezett orszá­gokkal, az összes haladó erőkkel, a békés egymás mellett élés elvének előmoz­dításán és az együttműködés bővítésén az összes államokkal, tekintet nélkül társadal­mi berendezkedésükre, a blokkpolitika le­küzdése, a nemzetközi enyhülés és bizton­ság megvalósítása érdekében. A Politikai Végrehajtó Bizottság megerő­síti a Román Kommunista Pártnak, a román népnek, országunknak azt az elhatározá­sát, hogy változatlan következetességgel har­col a barátság és az együttműködés erő­sítéséért az összes szocialista államokkal, a fejlődő országokkal, az el nem kötelezett államokkal, mindazokkal az országokkal és társadalmi erőkkel, amelyek szorgal­mazzák az imperialista, kolonialista és neokolonialista politika végérvényes felszá­molását, a nemzetközi élet demokratizálá­sát, az új nemzetközi gazdasági rend meg­teremtését, egy olyan új légkör létrehozá­sát a világon, amely szavatolja mindegyik nemzet szabad és független fejlődését a béke és a biztonság feltételei között. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke tájékoztatót terjesztett elő Kaisone Phomvihane elvtárs­nak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitkárának, Laosz Népi Demok­ratikus Köztársaság kormánya miniszter­­elnökének látogatásáról és a vele folytatott megbeszéléseiről. A Politikai Végrehajtó Bizottság nagyra értékelte a magas szintű román—laoszi megbeszélések eredményeit, és kifejezte meggyőződését, hogy a megbeszélések al­kalmával létrejött határozatok és kijelölt intézkedések alapján — a jelenlegi körül­mények között, amikor a laoszi nép új és szabad életet épít — országaink együttmű­ködése bővülni fog politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren egy­aránt, kooperációjuk gyümölcsöző lesz és kölcsönösen előnyös az összes közös érdekű területeken. A Politikai Végrehajtó Bizottság egy­szersmind megelégedéssel nyugtázta, hogy a megállapodások széles perspektívákat tárnak fel Románia és Laosz egyre szoro­sabb együttműködése előtt a nemzetközi életben, s ezáltal a két ország összehangolt akcióival és erőfeszítéseivel fokozott mér­tékben hozzájárulhat az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a szabadságért és a haladásért, a valóban méltányos államközi kapcsolatok rendsze­rének meghonosításáért, a béke és a népek közötti egyenjogú együttműködés világának a megteremtéséért vívott harchoz. Ilyen összefüggésben a Politikai Végre­hajtó Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a közös nyilatkozatnak, akárcsak a látogatás idején aláírt egyezményeknek és más do­kumentumoknak, amelyek a magas szintű román—laoszi dialógus eredményeként jöt­tek létre, és amelyek hosszú távon tartós alapra helyezik országaink, pártjaink és né­peink barátságát, szolidaritását és együtt­működését. A Politikai Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a Román Kommunista Párt és a Laoszi Forradalmi Néppárt, Ro­mánia Szocialista Köztársaság és Laosz Népi Demokratikus Köztársaság kapcsola­tainak fejlesztése teljes mértékben megfelel mindkét nép érdekeinek és törekvéseinek, és ugyanakkor a szocializmus, a béke és a nemzetközi kooperáció általános ügyét szolgálja. A Politikai Végrehajtó Bizottság gyümöl­csözőnek találta a Nicolae Ceausescu elv­társ és Kaisone Phomvihane elvtárs közötti megbeszélések mérlegét, egyöntetűen jóvá­hagyta az aláírt dokumentumokat és intéz­kedéseket jelölt ki megvalósításukra.­­ A Politikai Végrehajtó Bizottság a párt­os állami tevékenység más napirenden levő kérdéseit is megvizsgálta és megoldotta. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a The New Republic hetilap és a The Washington Star amerikai napilap munkatársát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szerda dél­előtt fogadta Tad Szüle ame­rikai újságírót számos idő­Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke szeptember 29-én fogadta Curt Leisont, Svédor­ Svédország nagykövetét szerű nemzetközi problémá­val foglalkozó kötet szerzőjét Részt vett Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Constan­szág bukaresti nagykövetét azzal kapcsolatban, hogy be­fejezte romániai megbízatását. Iin Mitea elvtárs, a köztársa­ság elnökének tanácsosa. Nicolae Ceausescu elvtars interjút adott a The New Re­public hetilapnak és a The Washington Star napilapnak. A köztársasági elnök szívé­lyesen elbeszélgetett a nagy­követtel.

Next