Előre, 1976. október (30. évfolyam, 8981-9007. szám)
1976-10-01 / 8981. szám
ELŐRE - 1976. október 9. HOMOKTALAJOK MŰVELÉSEA műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének egyik fontos követelménye a szakmai ismeretek bővítése. A mezőgazdaságban a talajnak mint nemzeti vagyonnak és alapvető termelőeszköznek a védelme, minél körültekintőbb hasznosítása állampolgári kötelesség, a szakemberek számára pedig a tudományos tevékenység igen fontos területe. A Román Talajtani Tudományos Társaság tagjai következetes kutatómunkával vállalnak részt a mezőgazdaság fejlesztését célzó feladatok teljesítéséből, igyekeznek választ adni a termelést, az elméleti alapozást meghatározó kérdésekre. Tulajdonképpen ma már a talajtan nemcsak az osztályozást s az ezekhez kapcsolódó fizikai-vegyi jellegzetességeket tanulmányozza, hanem a rokon tudományágak segítségével a természetet, a termésnevelés műszaki feltételeit, a ráfordítások gazdaságosságát is. A nemrég megrendezett IX. Országos Talajtani Konferencia munkatervében tapasztalatcsere jellegű kirándulások, tudományos értekezletek szerepeltek. A résztvevők a Craiova-Timburesti-Bechet-Caracal-Bailesti-Segarcea-BicledGogoiu-Drobeta Tr. Severin útvonalon haladtak végig, megismerték e vidékek jellegzetes talajtípusait, a földalap-gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az ország különböző földrajzi-termesztési övezeteit ismerő szakemberek, mezőgazdasági főiskolák, kutatóintézetek, talajtani és agrokémiai hivatalok munkatársai, megkülönböztetett figyelemmel szemlélték Delj, Olt és Mehedinti megye mezőgazdaságának legfontosabb termelőeszközét és értékelték azt a jelentős erőfeszítést, amelyet a belterjes gazdálkodásért felelősek, néhol igen kedvezőtlen feltételek között, a termelés korszerűsítéséért tesznek. A kirándulás útvonalát és a megtekintett talajszelvényeket részletesen leíró útmutató hasznos segédeszközül szolgált a megfelelő tájékozódásban. A lényeg azonban az volt, hogy alapos elemzéssel a helyszínen alkalom kínálkozott a rendszertani fogalmak egységesítésére, értelmük tisztázására. A látottak elmélyítették a talajok gazdasági értékelésében szerzett tapasztalatainkat, s egyben figyelmeztettek, hogy a mezőgazdaságban, a kellő szakismeret nélkül, általánosságban végzett értékelések gyakran hibásak. Talajtant, agrokémiát, növénybiokémiát, biológiát kell tanulnunk, kutatásaink tárgyát a gyakorlattal szoros összefüggésben, a helyzetnek és célnak megfelelően kell kijelölnünk. Rendkívül tanulságos volt a becheti homokövezetben alkalmazott termesztés-technológia bemutatása és összehasonlítása a timburenu-i kísérletek eredményeivel. A Becheten létesített központi kutatóintézet munkatársai a gazdaságosan elérhető, minél nagyobb termések biztosításának feltételeit keresik s amint meggyőződhetünk, mind több korszerű technológiai eljárást igen hatékonyan alkalmaznak. A homoktalajok művelésének, illetve a homokon történő növénytermesztésnek jellegzetességei a területegyengetés, a célszerű tápanyag-gazdálkodás és az öntözés. Bőven termő gyümölcsösöket, szőlőtelepítéseket, nagy termést ígérő burgonya- és kukoricakísérleteket láttunk, s mindinkább tudatosult, hogy itt a kutatás applikatív jellege az elsődleges. Érthető, hiszen milliárdos beruházások hatékonyságáról van szó. Ilyen értelemben figyelemre méltóak voltak azok a kísérleti eredmények is, amelyeket a craiovai egyetem professzorai és kutatói ismertettek. Azt tanulmányozták, mi történik a gyakran két méter vastagságban is „legyalult“ homoktalajon, mi az oka, hogy a kísérletek során az ilyen homokon csökken a termés. Mindkét kutatási irány nagyon hasznos, hiszen az alkalmazott agrotechnika pillanatnyi előnyei, a talajtani szempontból értékelt általánosabb hatások alapján ismerhetők meg és általánosíthatók. Az ottani feltételeket tanulmányozva, a Bihar megyei Érmihályfalva környéki, öntözőrendszer nélküli homoki gyümölcsösökre gondoltunk, ahol az állami farmok szakemberei a hektáronként tíz tonnás almatermést érték el. A mélyebben gyalult területeken azonban a nagy istállótrágya adagok ellenére észlelhető a mikroelemhiány, az anion és kation adszorpcióról , szerzett ismeretek elégtelenek s a tápanyag egyensúly megbomlása is gyakori jelenség. Kutatási feladataink azonos célt szolgálnak : a javasolt beruházásoknak kifizetődőknek kell lenniök. Találóan jegyezte meg Chirita professzor a homoktalajok műveléséről: a területegyengetéssel a már meglévő , homoktalajt változtatjuk homokká s aztán a korszerű technológia alkalmazásával elkezdjük újra talajjá formálni. Ilyen tekintetben tehát nagy jelentősége van a talajtani kutatásnak és az eredmények helyes értelmezésének, értékesítésének. A kérdés ugyanis nagyon összetett, hiszen a homok természete, vagy a homoktalajok jellegzetességei módosulnak, minden változás új tulajdonságot, termelési határozót alakíthat ki. Jóval kevesebb a gond a bailetti-i, segarceai csernozjomokon, de már a biclesi un.vertiszol talajokon a talajlazítás, a vízgazdálkodás irányítása kísérletezést, műszaki ráfordítást igényel. A terepjárás tanulságai most érlelődnek a konferencia résztvevőinek munkájában. Már az is sokat jelentett, hogy három megyében 18 talajszelvényt tanulmányozhattunk és számos véleményt hallhattunk genetikáról, rendszertanról, fizikai-vegyi tulajdonságokról, termelékenységről és gazdasági hatékonyságról, arról, hogy országunk ama részében miként hasznosítják a termőtalajt. A látottak bebizonyították, hogy igen ésszerűen, kiterjedt öntözőrendszerek, célszerű talajjavítás, övezetesítés, megfelelő gépesítés és kemizálás, a mezőgazdaságban dolgozók odaadó munkája jelzi a korszerű gazdálkodást. Ilyen gyakorlati tapasztalatokban gazdag terepjárás után került sor a tudományos ülésekre, amelyeken az előterjesztett dolgozatok jelezték a talajtannal foglalkozók sokoldalú érdeklődését, eredményes munkáját. Dr. Csapó I. József A IX. ORSZÁGOS TALAJTANI KONFERENCIA TANULSÁGAI A TUDOMÁNY A GYAKORLATÉRT A MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS FORRADALOM ÖTÉVES TERVE A MEZŐGAZDASÁGBAN És az Élelmiszeriparban A műszaki-tudományos forradalom — felfogásunk szerint — feltételezi az egész gazdasági élet minőségileg magasabb fokra való emelését, mindannak az alkalmazása alapján, amely hatékony és előremutató a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom embere igényeinek a minél teljesebb kielégítése érdekében. A mezőgazdaságban a műszaki-tudományos forradalom új, tökéletesített technológiák, nagy hozamú növény- és állatfajták, az emberi erőfeszítést helyettesítő technikai felszerelések és vegyszerek bevezetését, illetve alkalmazását jelenti. A technikai vonatkozásban megvalósuló minőségi ugrással egyidőben széles körű tevékenységet kell kifejtenünk az új ember — az új, korszerű technika és a tudományos kutatás felhasználójának kialakítása érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, az RKP megalakulásának 55. évfordulóján a fővárosban tartott grandiózus népi rendezvényen mondott beszédében rámutatott arra, hogy „Fokozódik a tudományos kutatás, a műszaki haladás termelési bevezetése, az egész anyagi termelés minőségi színvonalának emelésére irányuló erőfeszítés, hogy a műszaki-tudományos forradalom egyre jobban érvényesüljön minden tevékenységi szektorban". Ugyancsak ezt a gondolatot hangsúlyozta pártunk és államunk vezetője, amikor ez év május 6-án, az RKP Központi Bizottságánál tartott munkaülésen rámutatott arra, hogy az egész mezőgazdasági kutatásnak feladata biztosítani a mind bőségesebb termések eléréséhez vezető hatékony módszereket és gyakorlati eljárásokat a növénytermesztés és állattenyésztés termelési eredményeinek gyors növelése érdekében. Pártunk és államunk szüntelenül gondoskodik a mezőgazdaság korszerűsítéséről, s ennek érdekében jelentős beruházásokat eszközöl. Amint köztudomású, az előző ötéves terv időszakában az állami központi alapokból 77 milliárd lejt — közel kétszer annyit, mint az előző ötéves tervben — fordítottunk mezőgazdasági és vízgazdálkodási beruházásra. Az 1976—1980-as ötéves terv időszakában az állami beruházások összege 125 milliárd lejre nő az előbb említett ágazatokban, ez több mint az első négy ötéves tervben erre a célra fordított teljes összeg. A mezőgazdaság korszerűsítésében meghatározó szerepe van a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémián folyó kutatásnak. Az elmúlt években jelentős eredmények születtek a kutatók munkája nyomán : előállítottak és jóváhagytak új növényfajtákat és hibrideket, valamint értékes biológiai tulajdonságokkal rendelkező ,szaporító anyagokat ; kidolgoztak új technológiákat a termés növelése és a termelési költségek csökkentése érdekében szinte minden nálunk termesztett növényfajta számára. Előállítottak olyan berendezéseket, gyártásukat máris bevezették, amelyek lehetővé teszik a gabonák és más növénykultúrák termesztésének a teljes gépesítését ; hatásos módszereket dolgoztak ki a betegségek és kártevők megelőzésére, illetve leküzdésére. Jelentős eredmények születtek az állattenyésztésben, új hibrideket, vonalakat hoztunk létre, új technológiákat dolgoztunk ki az ipari termelést folytató komplexumok számára mind a tenyésztésre, mind a kapacitások kihasználására. Készül az állatfajták feljavításának átfogó programja. Ugyancsak jelentős eredményeket értünk el az élelmiszeriparban és élelmiszerkémiában, a zöldségek és gyümölcsök magasabb fokú értékesítésében. A kutatási és termelési feladatokat rendszeresen teljesítettük, ugyanakkor terven felül jelentős mennyiségű vetőmagot, más szaporító anyagot és tenyészállatot értékesítettünk. Az előirányzott tervfeladatok teljesítése, a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátott eszközök jobb felhasználása alapján az utóbbi öt évben több mint egymilliárd lej jövedelmet értünk el. Annak ellenére, hogy eredményeink jelentősek, kutatóink korántsem elégedettek megvalósításaikkal. Még nem értük el ugyanis a fejlett országok mezőgazdaságának színvonalát. A biológia egyes ágazataiban, főleg a genetikában, a fiziológiában és biokémiában — amelyekben egyes országokban egyre kiválóbb eredményeket hoz létre a műszaki-tudományos forradalom kibontakozása — nálunk még nem kielégítőek az eredmények. Nem sikerült még teljessé tenni a kutatás, termelés és oktatás integrálását, nem összpontosítottunk még minden erőt a mezőgazdaság alapvető problémáinak a megoldására. A május hatodik munkaülésen napvilágra került egy másik hiányosság is, nevezetesen az, hogy nem megfelelő módon foglalkozunk tudományos eredményeink alkalmazásának bevezetésével a termelésbe. Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal adott értékes útmutatásai alapján a jövőben a következő fő problémák irányába összpontosítjuk erőkifejtésünket : a hazai talajok termőképességének a növelése ; a víztartalékokkal való ésszerű gazdálkodás ; alacsony költségek mellett nagy és állandó terméseredmények elérése területegységenként. Az állattenyésztésben továbbra is a fajták feljavítását biztosító módszerek kidolgozása a feladat, az élelmiszeriparban meg a magasabb fokú feldolgozást biztosító technológiák tökéletesítése. A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének egyik döntő tényezője a gépesítés kiterjesztése. Éppen ezért a tudományos kutatás fő feladatai közé tartozik olyan komplex gépek és aggregátok tervezése, valamint géprendszerek összeállítása, amelyek lehetővé teszik az intenzív növénytermesztést. Az élelmiszeripari kutatások központjába állítjuk a meglévő nyersanyagok optimális értékesítését, új nyersanyagok bevezetését a feldolgozásba, valamint olyan felszerelések és tökéletesített technológiai eljárások kidolgozását, amelyek lehetővé teszik — a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése mellett — az élelmiszerválaszték növelését és minőségének javítását. Kutatóink vállalták, hogy a közeljövőben létrehoznak olyan búzafajtákat, amelyek hektáronként 10—15 tonna termést, valamint olyan kukorica fajtákat és hibrideket, amelyek hektáronként átlagban 25—30 tonna szemesterményt adnak ; olyan gazdag olajtartalmú napraforgó fajtákat állítanak elő, amelyek állandó terméseredménye 8—10 tonna mag lesz hektáronként. Kutatóink vállalásához tartozik nagytermőképességű szőlő-, gyümölcs- és zöldségfajták kinemesítése is. Sok feladat vár megoldásra az állattenyésztésben. A termelőegységekben elért eddigi eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak. Amint tudjuk, nálunk már néhány évvel ezelőtt sikerrel alkalmaztuk a zigóta-átültetést. Annak ellenére azonban, hogy az állattenyésztésben a természetes szaporulat még alacsony, a zigóta-átültetést csak igen bátortalanul alkalmazzák, noha a gyakorlat már bebizonyította hatékonyságát. Egyesek megelégednek azzal, ha kisebb állomány keretében érnek el példás eredményeket és elhanyagolják módszereik tömegméretű alkalmazását. A kutatás új, nagy teljesítőképességű állat- és baromfivonalak és hibridek előállítására törekszik. Ha azonban a termelésben nem táplálják őket megfelelően és nem használják ki lehetőségeiket, akkor az eredmények is elmaradnak. A kutató egységek és az élenjáró egységek hibájául kell felrónunk azt is, hogy nem általánosítják vidékükön eredményeiket, tapasztalataikat, pedig ez a probléma különösen foglalkoztat minket. Az ország mezőgazdasági területének fele gyenge termőképességű, erodált, szikes, vagy túlságosan nedves talaj. Termőképes talajjá változtatásuk gazdasági és politikai érdek, a tudományos kutatás olyan feladata, amely fejlődésünknek ebben a szakaszában, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai alapján, tevékenységünk központjában áll. Ugyancsak feladatunk azoknak a módszereknek és intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek segítségével megelőzhető és megszüntethető a mezőgazdasági területek leromlása és szennyeződése. Az emberiség egyik legnagyobb jelenkori problémája a víz biztosítása., A néptanácsok idén megtartott kongresszusa elfogadta az országos vízgazdálkodási programot, amelynek megvalósítása nagy jelentőségű változásokat hoz magával. A tudományos kutatás feladata, hogy megalapozza és kidolgozza a mezőgazdaságot elevenen érintő nagyszabású, országos program teljesítésének módozatait. A nagy terméseredmények állandóságának biztosítása sokat vitatott probléma napjainkban. Bolygónk nagy területeit egyre gyakrabban sújtja szárazság, s a megoldás egyetlen útjának az öntözés mutatkozik. Hazánkban az öntözhető terület harmadán már alkalmazzuk ezt az eljárást. A jelenlegi ötéves terv időszakában még egymillió hektár területen vezetjük be az öntözést, és az évtized végére kiterjesztjük a gazdaságosság szempontjából számbajövő egész mezőgazdasági területre. A tudományos kutatás feladata olyan növényfajták előállítása, amelyek képesek megfelelően hasznosítani az öntözés adta kedvező körülményeket. A további feladatok közé tartozik a vízfelhasználás optimalizálása, az öntözési eljárások tökéletesítése, a hidrotechnikai berendezések automatizálása, olyan megoldások alkalmazása, amelyek csökkentik a fajlagos víz-, energia-, anyag- és munkaerőfelhasználást. A mezőgazdaság intenzív fejlesztése elképzelhetetlen a vegyszerek alkalmazása nélkül. A vegyszerezés kiterjesztésével egyre fontosabbá válik a talaj termékenységét növelő anyagok választékának a bővítése és használatuk elterjesztése Ki kell dolgoznunk a műtrágyák különféle körülmények közötti alkalmazásának változatos módjait, adagolásuk optimális eljárásait a terméseredmény növelése érdekében, a környezetvédelem előírásainak a betartása mellett. Igen gazdag kutatási megvalósításokkal rendelkezünk, s a jövőben megkezdjük gyümölcsöztetésüket az összes növényi kultúrák termesztésében. A május hatodikán tartott munkaülésen Nicolae Ceausescu elvtárs feladatul tűzte ki elénk, hogy értékesítsük mindazt, ami a tudományban új és értékes az egész mezőgazdasági termelés javára, tekintet nélkül arra, hogy állami mezőgazdasági vállalatról, mezőgazdasági termelőszövetkezetről, vagy a lakosság kis gazdaságairól van szó. Nagyon értékes ez az útmutatás, sokra kötelez minket ! A véglegesítésre váró tudományos kutatási tervekben is érvényesítenünk kell ezt az elvet, össze kell fognunk a tudományos kutatóintézetekben és a mezőgazdasági főiskolai oktatásban dolgozók erejét, tudását, meg kell állapítanunk a pontos feladatokat és a megoldásukhoz szükséges határidőket. A Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia részt vesz a tudományos értékek világszerte végbemenő nemzetközi cseréjében is. Az általunk előállított új fajták, új mezőgazdasági eljárások, technológiák, berendezések és felszerelések élénken érdeklik a kölcsönös előnyök alapján velünk kétoldalú és sokoldalú szerződés alapján együttműködő partnereinket. A mezőgazdasági kutatásban elért eredményeink megbecsülésnek örvendenek a nagyvilágban, egyre többször és többen igénylik a román szakemberek részvételét a műszaki-tudományos együttműködésben. A pártvezetőség útmutatása alapján támogatjuk egyes fejlődő országok saját kutatóbázisának a kiépítését és a szükséges szakemberek képzését, hogy csökkenthessék azt a távolságot, amely elválasztja őket a fejlett országoktól. Így érvényesítjük a gyakorlatban Nicolae Ceausescu elvtársnak az új gazdasági világrend — korunk általános óhaja — megteremtésére vonatkozó elveit. A GABONA MINT ENERGIAFORRÁS A nyolc növényfaj, melyet a gabonafélék családjába sorolnak a botanikusok (szalmásgabonák: búza, árpa, rizs, rozs, köles, zab, és kapásgabonák : kukorica, cirok) elsősorban az emberi élet energiaszükségletét, kalóriaigényét fedezik. A felnőtt ember átlagos napi szükséglete 2809—3200 kalória, ezen az alapon az évi átlagot 1 millió kalóriára lehet becsülni. Ezt a kalóriamennyiséget 350 kiló gabona (búza, rizs, kukorica) biztosítja. A termésátlagok azt mutatják, hogy egy hektárnyi gabona termése a római birodalom idején például alig fedezte egy ember szükségletét, a középkorban el tudott tartani 2—3 embert, míg napjainkban egy hektárnyi gabonavetés, optimális termesztéstechnika esetében, 15—30 ember kalóriaszükségletét fedezi. A gabonafélék a legdinamikusabban fejlődő kultúrák. Az összgabonatermés 1950 és 1975 között megkétszereződött, 107 százalékkal emelkedett, miközben a lakosság szaporodása ugyancsak tizenöt év alatt, 57 százalékkal nőtt. Ám még így is a rossztermésű évek a világ egyik vagy másik vidékén fokozzák az éhínség veszélyét, milliók életét fenyegetik. A TERMÉSEK NÖVEKEDÉSI ÜTEME A mezőgazdasági termelés fejlődése elsősorban a gabonatermésátlagok növelését kell hogy megvalósítsa. Míg világszinten az utóbbi tizenöt év alatt a föld gabonatermése megkétszereződött, hazánkban a gabonatermésátlagok megháromszorozódtak. A jelenlegi ötéves terv alatt — a pártprogramnak megfelelően — ez az ütem tovább kell hogy fokozódjék, a globális gabonatermés el kell hogy érje a 22—23 millió tonnás szintet. Hogyan érhető el ez a színvonal? A mezőgazdaság általános fejlődése, a szalmás és kapásgabonák termesztéstechnikájának javulása, az elért eredmények, azt mutatják, hogy a szántóföldi növények közül éppen a gabonáknál volt leggyorsabb a változás üteme. Változtak a termelt fajták, változott a felhasznált műtrágyamennyiség, átalakult anövényvédelem, tökéletesedett a gépesítés. A tökéletesülő termesztéstechnika hatása elsősorban a termésszintben mutatkozik, amely a fejlett mezőgazdaságú országokban országos átlagban a szalmásgabonáknál meghaladta hektáronként a 30, 40 sőt 50 mázsát is, míg a kukoricánál a 60 és 70 mázsás termésátlagon is túljutott. MIT MUTATNAK A KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK? A hazai kísérletek azt bizonyítják, hogy az új fajták, hibridek, optimális termesztéstechnikát használva, a jelenlegi átlagtermések kétszeresét-háromszorosát termik meg. Az utóbbi évek nemesítési munkájának eredményei, az olyan búza és árpafajták mint a Júlia, Ileana, Lovrin 24, Potaissa, az őszi hatsoros takarmányárpa, kétsoros őszi sörárpa, mint amilyen az Azuga, Gloria, valamint a kukorica hibridek (a HS 96, HS 105, HD 120, HD 230, HD 305, HS 415, HS 457, HD 335) mind kiváló hozamokkal fizetnek. Gondosabb nemesítési munka eredményei ezek a fajták. De tudni kell, hogy minél nagyobb a fajták, hibridek termőképessége, annál nagyobb a környezeti tényezőkkel, agrotechnikával szemben támasztott igényük is. TERMÉSSZINT ÉS TÁPANYAGELLÁTÁS A többet termő fajták több tápanyagot követelnek. A növekvő tápanyagszükségletet azonban nem tudja biztosítani a talaj természetes tápanyagtartaléka még a legjobb termőképességű földeken sem. A rendszeres műtrágya, istállótrágya-ellátás szerves része a korszerű technológiának. Minden mázsa gabona szemterméshez — hozzávetőlegesen 6 kiló nitrogén-foszfor-kálium tartalmú hatóanyagot vesz fel a növény a talajból. Az arány rendszerint 2,3 kiló nitrogén 1,4 kiló foszfor és 2,3 kiló kálium. A jó és közepes termőképességű talajaink teljes mértékben tudják fedezni a kálium-szükségletet, ellenben a nitrogén és foszfor csak részben fedezheti a növény felvehető tápanyagkészletét. Ezért szükséges a rendszeres nitrogén- és foszfortartalmú trágyák használata. Az istállótrágya (a közhiedelemmel ellentétben) elsősorban a talaj foszfortartalmát egészíti ki. Az új fajták és hibridek termőképességének érvényesülése nagyrészt a megfelelő tápanyagszint biztosításától függ. Érdemes szem előtt tartani, hogy a 15 mázsás termésszint 100 kg/ha ammonnitrát és 150 kg/ha szuperfoszfátnak megfelelő 35 és 22 kiló nitrogén és foszfor hatóanyagot igényelt. Ezzel szemben 30—40 vagy 60 mázsa/ha búza, árpa vagy kukorica átlagtermés tápanyagszükséglete 200— 300 és 400 kg/ha ammonnitrát és 300—450 és 600 kg/ha szuperfoszfát műtrágyának felel meg. (Hadd jegyezzük meg : a díjnyertes tehenek rekordtermését nem lehet csak szalmával fenntartani). Téves volna azonban azt gondolni, hogy a teljes tápanyagszükségletet mindig „zsákból kell adni", műtrágyázással kell biztosítani. Természetesen a talaj tápanyagtartaléka is kisebb vagy nagyobb mértékben hozzájárul a tápanyagszükséglet fedezéséhez és a termelő hozzáértésétől függ, mennyire tudja a talaj tápanyagtartalékát mozgósítani, hogyan sikerül egybehangolnia a műtrágya mennyiségét a talaj várható hozzájárulásával. NEMCSAK MENNYISÉGET, MINŐSÉGET IS A hazai gabonahozam mindig is minőségi termés volt, a romániai búza, kukorica minősége egész Európában ismert. A termésátlagok növelése közben a minőség megtartása, sőt javítása is fontos cél marad. Ez legjobban kitűnik a búza és kukoricatermesztés terén. A hazai nemesítésű búzafajtákból készülő liszt és kenyér minősége nagyon jó (természetesen ha a pék is jó munkát végzett). A búza minősége szorosan összefügg a magasabb fehérje, a sikértartalommal. Az újabb fajták között 17—18% fehérjetartalmú búza is van. A most folyó nemesítési munka igyekszik tovább javítani a minőséget, növelni a fehérjeszázalékot, így azután nemcsak a kenyér lesz jobb, hanem a kenyérből, a lisztből előállított készítmények a fehérjeszükséglet egy részét is fedezni fogják. A napi fehérjeszükséglet annyi gramm, ahány kilogramm a testsúly. Tehát magas fehérjetartalmú búzából fogyasztott 30—40 deka kenyér vagy tésztaféle a napi fehérjeszükséglet 50—60%-át is fedezi. A kukorica esetében minőségi ugrást jelent a nagy lizintartalmú hibridek termesztésbevétele. Ilyen a HS 335 hibrid. A keresztezés útján, bevitt Opak gén nem a fehérjetartalmat növeli, hanem annak minőségét javítja. Mivel a lizin a nélkülözhetetlen, nagy biológiai értékű aminosavak közé tartozik, a feljavított kukorica tápértéke sokkal nagyobb, így a kísérletek szerint a lizingazdag kukoricával etetett sertés súlya 25—30%-kal volt nagyobb, mint az ugyanannyi normál kukoricával takarmányozott sertéseké. Napjaink technikai forradalma, mely a biológia terén is egyre intenzívebben megnyilvánul, mindjobban érzékelteti hatását a mezőgazdasági termelésben is. A mezőgazdaság terén a gabonafélék az a növénycsoport, mely eddig is és ezután is legdinamikusabban reagált és fog reagálni a technikai és biológiai haladásra. Sipos György docens doktor IRTA NICOLAE GIOSAN, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE GABONATERMESZTÉST SZAKSZERŰEN Teljében van az őszi gabonák vetése. Világszerte 4 milliárd ember alaptáplálékát adja az az 1300— 1500 millió tonnányi globális gabonatermés, amit évente géppel, kézi erővel betakarítanak. Ennek a termésnek azonban nemcsak az emberek napi kenyér, rizs vagy köles szükségletét kell fedeznie, hanem jelentős arányban az állatállomány takarmányigényét is ki kell elégítenie. A műszaki-tudományos forradalom kibontakozása hazánkban feltételezi a tudományos kutatás és munkaszervezés eredményeinek alkalmazását a gazdasági élet minden területén, így a mezőgazdaságban is. A XI. pártkongresszus országos jelentőségű feladatai korszerű, nagy termelékenységű, olyan mezőgazdaság létrehozását célozzák, amely maradéktalanul biztosítja a fogyasztási igények teljes kielégítését. A lakosság élelmiszerellátásának a biztosítása és az ipar nyersanyagigényeinek a kielégítése érdekében a jelenlegi ötéves tervben nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági kutatásra. „Nekünk megvannak a feltételeink a mezőgazdasági növényi és állati eredetű termelés lényeges növelésének a biztosítására ” — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs a mezőgazdasági kutatók feladataival kapcsolatban. A pártfőtitkár több izben hangsúlyozta, hogy az összes mezőgazdasági oktatási intézeteknek, valamint a mezőgazdasági kutatóállomásoknak határozottabban kell bekapcsolódniuk a mezőgazdaságban felmerülő komplex problémák megoldásába, az egyes megyék sajátos feltételeiből kiindulva konkrét megoldásokkal kell szolgálniuk a hektárhozam növelését, az anyagköltségek csökkentését, a kemizálás, a gépesítés kiszélesítését, a belterjes mezőgazdaság továbbfejlesztését. Tudomány a gyakorlatért című, ezután rendszeres időközökben megjelenő oldalunkon erről az országosan kibontakozó, a mezőgazdaságban is egyre erőteljesebben érvényesülő, a tudomány eredményeit alkalmazó, forradalmi folyamatról számolunk be olvasóinknak. A besztercei gyilmölcsnemesítési kísérleti állomás új laboratóriumában a kutatók almahibridek tulajdonságait tanulmányozzák. FIGYELŐ A BORZDERES BIZONYÍT A máramarosi állattenyésztési kutatóállomás dolgozói figyelemre méltó eredményt értek el a máramarosi Borzderes szarvasmarha fajta nemesítésében, kiváló biológiai képességű egyedeket hoztak létre. Néhány példa: a Pastora nevű tehén a IV. laktációban 305 napi fejés után 9781 liter 3,85 százalékos zsírtartalmú tejet adott, ami országos rekordnak számít a Borzderes fajtánál. A Poiana nevű tehén 8052 kilogramm 4,01 százalékos zsírtartalmú tejjel „zárta" a VI. laktációt; a Névától 7138 kilogramm 3,92 százalékos tejet fejtek a IV. laktációban, Neteli nevű társuk pedig 7023 liter 3,98 százalékos zsírtartalmú tejet adott a VI. laktációban. ÚJ TÁVLATOK A KUKORICATERMESZTÉSBEN A kukoricaszáron a sok eső kialakulása környezeti és genetikai tényezőktől függ. A növényeknek ezt a „szaporaságnak" nevezett tulajdonságát akarják a szakemberek kihasználni új, nagyhozamú fajták kinemesítésére. A „szapora" hibridek azáltal, hogy egy száron 6—7 termőcső is van, rendkívül nagy hozamúak. Az Amerikai Egyesült Államokban ilyen hibridekből 15 000 kilogrammos termést is értek már el hektáronként. Ezáltal új távlatok nyílnak a kukorica termésének növelésére. ADAPTER Osztrák szakemberek ötven lóerős traktorral működtethető munkagépet, úgynevezett közelítő adaptert készítettek a fakitermelők számára. E szerkezet mintegy kétszeresére növeli a traktor teljesítményét. Az adapter a rönkök közelítésére, szállítására és máglyázására használható. A FÉNY EREJE Alekszandr Sahov szovjet kutató megállapítása szerint a növények zöld leveléhez hasonlóan a magvak is képesek fényenergiát felvenni és átalakítani. A kutató fényimpulzusokkal kezelte a magvakat, amelyek így sokkal gyorsabban kicsíráztak, a belőlük kifejlődött magoncok gyorsabban nőttek és a növények nagyobb termést hoztak. A búzával, gyapottal, cukorrépával végzett eddigi kísérletek azonos eredménnyel jártak. CUKOR HELYETT A finn Suomen Sokeri gyár tavaly mintegy 2000 tonna xilitolt állított elő nyírfából. A xilitol édes ízű szénhidrát származék és kiválóan alkalmas a cukor helyettesítésére. Előnye, hogy nem rontja a fogakat. Bár előállítása egyelőre drágább, mint a répa- vagy nádcukoré, számítani lehet termelésének növelésére, mert a gyártása során megmaradó háncshulladék a papíriparban hasznosítható. TERMÉS ÉS MÁGNESES ERŐTÉR Szovjet kutatók megfigyelései szerint a kelet—nyugat irányú sorokba vetett búza nagyobb termést hoz, mint az észak—dél irányba vetett növény. Felfedezőik a jelenséget a Föld mágneses erőterének hatásával magyarázzák. Ezért egy idő óta azzal kísérleteznek, hogy a búzatáblákat mágneses fémrészecskéket tartalmazó hamuval szórják be. Az eddigi kutatások során a burgonyánál, a répánál és a reteknél a „mágneses trágyázás" következtében egyharmadával nőtt a termés. A kutatók véleménye szerint a mágneses erőtér hatására a nitrogént fogyasztó baktériumok „elmenekülnek“, következésképpen megnövekszik a talaj nitrogéntartalma. MINITRAKTOR Üvegházakban használható minitraktort szerkesztettek a csehszlovák szakemberek. A mindössze 95 centiméter magas és 1,30 méter széles gépnek tizennégy lóerős motorja és nyolc fokozatú sebességváltója van (4 előre, 4 hátra). Óránkénti sebessége előre 2—16,8 kilométer, hátrafelé 1,2—12,7 kilométer között váltakozik. A kis traktort ellátták az összes biztonsági és jelzőberendezésekkel, úgyhogy a közutakon is közlekedhet.