Előre, 1976. november (30. évfolyam, 9008-9032. szám)

1976-11-02 / 9008. szám

2. (Folytatás az 1. oldalról) nak biztosítására, hogy rövid idő alatt minél kisebb beruhá­zásokkal és anyagi ráfordítások­kal nagy mennyiségű húst biz­tosítsanak. Észrevéve azt, hogy a termelési folyamat néhány alapvető eleméről nem esik szó, Nicolae Ceausescu elvtárs hang­súlyozza annak szükségességét, hogy csökkentsék az egy kiló húsra eső fajlagos takarmány­­fogyasztást, mivel azt a 4,4 kilót, amelyet egy kiló hús előállítá­sára felhasználnak, soknak tartja. A vállalat vezetősé­ge vállalja, hogy négy kilónál kevesebbre csökkenti a fajlagos takarmányfogyasztási mutatót. A párt főtitkára javasolja töb­bek között, hogy tanulmányoz­zák mélyrehatóbban az ország­ban található takarmányok ha­tékony alkalmazását, hogy ne legyen szükség a költséges beho­zatalra. Ugyanakkor javaslatok hang­zanak el olyan műszaki-építke­zési megoldások alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a speci­fikus beruházások csökkentését, az állattenyésztésnek szánt jövő­beni objektumok esetében az építőanyag takarékosságát. A kérdésekre adott válaszaiban a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter kiemeli a szakembe­reknek és a tervezőknek azt a törekvését, hogy olyan állatte­nyésztő csarnokokat létesítsenek, melyek építkezési megoldásaik révén biztosítják az optimális mikroklímát, csökkentik a mun­kaerőráfordítást és a villany­áram használatát. Az állami és a szövetkezetközi komplexumok­ban létező műszaki-anyagi alap teljesebb és hatékonyabb ki­használásával több malacot bizto­sítanak, melyeket aztán az álla­mi mezőgazdasági vállalatok és a termelőszövetkezetek korsze­rűsített farmjaiban tenyésztenek és hizlalnak tovább. Ugyanakkor az állattenyésztési komplexu­mokban alkalmazott rekeszes­­rendszerű malactenyésztési for­mát általánosítani fogják, ily­­módon az állatsűrűséget rész­legenként 300-ról 1000-re növel­hetik. Értékelve az itteni tapasztala­tokat, a­ párt főtitkára gyümöl­csözőbb tevékenységre, a lehe­tőségek újramérlegelésére ösz­tönzi az ország összes állatte­nyésztő komplexumait és farm­jait annak érdekében, hogy a műszaki haladás bevezetésének alapján, megnövekedett gazda­sági hatékonyság mellett jelen­tősebb eredményeket érjenek el. A látogatás következő állomá­sa a szomszédos DOBROSLO­­VENI-I MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET volt, itt a mezőgazdasági termelés növelése, a mursság megjavítása, a mezőgazdasági­ területek ren­dezése és ésszerű kihasználása problémáinak elemzésére került sor. Nicolae Ceausescu elvtársat tájékoztatták azokról az intéz­kedésekről, amelyek a szakosí­tott farmok szerinti termelés megszervezése terveinek gyakor­latba ültetését célozták, s ame­lyek magas színvonalú agrár­technológiák bevezetését, a mun­kálatok gépesítési szintjének nö­velését, a gépek és felszerelések teljes kapacitása kihasználását biztosították, s végül hozzájárul­tak a szövetkezeti tagság jöve­delmének növekedéséhez. Mint a helybeliek mondották figye­lembe véve a meglévő termé­szeti adottságokat, újabb szántó­földi, állattenyésztő és földieper termesztő farmokat létesítettek, 1980-ig pedig szőlő- és gyü­­mölcstermesztési, valamint zoo­­technikai szakosított egységeket hoznak létre. A szövetkezeti tagság és a gépkezelők fáradhatatlan mun­kájának köszönhetően vált le­hetővé, hogy Dobrosloveni­ben növekedjenek az átlagos hektár­hozamok: búzából 4400, cukorré­pából 42 000, kukoricából 7000 kilós hektárhozamot értek el, így az előirányzottat túlszárnyal­va csaknem 1300 tonna gaboná­val juttattak többet az állami központosított alapnak. A terve­zett 10 millió lejjel szemben év­ végéig,­­előreláthatólag öt millió lejjel nagyobb jövedelmet érnek el. Az egység terménykiállításán a párt főtitkára figyelmesen ta­nulmányozta az ezévi termés minőségét, a termesztett fajták és a hibridek felől érdeklődött. Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, hogy nagy gonddal válasszák ki a bővebben termő vetőmag­vakat, a legnagy­obb operativi­tással alkalmazzák a kutatóin­tézetekben elért eredményeket, javasolta, hogy általánosítsák az országos élenjáró egységek ér­tékes tapasztalatait. Az állattenyésztési farmon megmutatkoztak az állatállo­mány növelésére és az átlagho­zamok gyarapítására fordított erőfeszítések eredményei: ilyen vonatkozásban rendkívüli ösztön­ző erővel hatott a globális ak­kord alkalmazása,­ valamint az a tény, hogy megfelelő takar­mányalapot biztosítottak. Az eredmények mellett, a párt fő­titkára rámutatott arra, hogy vannak még lehetőségek az ál­lattenyésztési szektor termelé­sének növelésére és javasolta a szakosított állattenyésztő szek­torok megszervezését, jobban ki­kell használni a helyi hagyo­mányokat és lehetőségeket, az az eddigi tapasztalatokat. A vezetőkkel folytatott dialó­gus során felszínre került a föld ésszerű kihasználásának igénye, az a tény, hogy a bozótos terü­letek feltörésével, a mezei utak felszámolásával az utóbbi idő­ben újabb száz hektárnyi terüle­tet vonhattak be a mezőgazda­­sági körforgásba. Nicolae Ceausescu elvtárs azt igényelte, hogy az elkövetkezőkben fokoz­zák a szántóterületek bővítését célzó akciókat és rámutatott ar­ra, hogy mindenütt látszania kell a földdel való jó gazdálko­dásnak, beleértve például az ál­lattenyésztési szektor belterüle­tét is. Ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata határozottan kiemelte, hogy a szövetkezeti mezőgazda­ság dolgozóinak növelniük kell erőfeszítéseiket az egységek gaz­dasági megerősítése, a közva­gyon gyarapítása érdekében, a­­mely végsősoron a tagság jöve­delme állandó növekedésének forrása. Dobrosloveniből az elnöki heli­kopter a megyeközpont, Slatina felé vette útját. A város stadion­jában, sokezer lakos jelenlété­ben került­­sor az érkezésre, a­­kik lelkesen éltették a pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat meleg ven­dégszeretettel, kenyérrel és só­val, virágcsokrokkal fogadták. Katonákból, a hazafias gárdák és az ifjúság honvédelmi alaku­latai tagjaiból álló gárda tisztel­gett. Elhangzott Románia, Szo­cialista Köztársaság állami­ him­nusza. A megérkezési ünnepség után, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a többi párt- és az államvezető­nek, a vendégeknek bemutatták az VOLT MEGYE MEZŐGAZ­DASÁGA — MEGVALÓSÍTÁ­SOK ÉS TÁVLATOK — elne­vezésű kiállításon az e tájak me­zőgazdasági egységeiben elért jelentős eredményeket. Az első standokon a megye mezőgazdasági területeinek ki­használását szemlélteti a kiállí­tás, kiemeli a talajjavítás — a lecsapolás, az erózió elleni véde­kezés, az öntözés — terén elért eredményeket. Bemutatják a Vitomireisti-Dobroteasa és a Bucsani—Cioroiu öntözési rend­szerek tervét, amelyek másokkal együtt lehetővé teszik, hogy az Olt megyei öntözéses területek az 1975. évi 87 000 hektárról 1980- ban 150 000 hektárra növekedje­nek. Nicolae Ceausescu elvtárs arról érdeklődik miként haszno­sítják a vízforrásokat az öntö­zés kiterjesztésére, javasolja a szakembereknek, hogy tanul­mányozzák annak a lehetőségét, hogy az Olt, Oltét és a Zsil fo­lyók vizét komplex módon érté­kesítsék, hogy­­ több megyében, jobban kihasználj­ák a vízhoza­mot, hogy nagyobb területeket öntözzenek az Olt jobb partjá­nak mentén is. A továbbiakban bemutatják azokat a megvalósításokat, ame­lyeket Olt megyének traktorok­kal, mezőgazdasági gépekkel és más, különféle felszerelésekkel való ellátottsága terén értek el. A párt főtitkára úgy értékeli, hogy a mezőgazdaságban üze­meltetett­ traktor megterhelési mutatója nem tükrözi annak kihasználási fokát, gazdasági hatékonyságát­ igényelte, hogy vezessenek be más muta­tókat is, amelyek jobb össz­képet nyújtanak ilyen vo­natkozásban. A balti mező­­gazdasági és élelmiszeripari gépgyárban készült gépek és felszerelések bemutatása alkal­mával Nicolae Ceausescu elv­társ különösképpen a szőlő­magvak szárítására alkalmazott gépre utalva hangsúlyozta, an­nak szükségességét, hogy a ter­vezők és gyártók tartsák állan­dóan szem előtt a fémtakaré­kosság követelményét, ahol le­het, alkalmazzanak műanyago­kat. A gépesítés, kemizálás és az öntözés kiterjesztése, a műsza­ki megvalósítások gyakorlati alkalmazásában elért eredmé­nyek tükröződnek az átlag­hozamok növekedésében. A pan­­nók, a kiállított termékek ér­zékletesen szemléltetik az élen­járó egységek megvalósításait: ebben az esztendőben a megye öt mezőgazdasági szövetkezeté­ben több mint 6000 kilós hek­tárhozamot értek el búzából, 25 szövetkezetben 5000 és 10 000 kiló közötti hektárhozamot ta­karítottak be szemeskukoricából. A Scornicetti-i, Tia-Mare-i, giu­­varatti-i, izbiceni-i és más helységekbeli szövetkezetek fe­lülmúlták ezeket a hozamo­kat is. A párt főtitkárá­nak, a többi párt- és álla­mi vezetőnek bemutatják a ku­koricatermesztés technológiájá­nak különböző láncszemeit, ame­lyek lehetővé tették, hogy a scor­­nicesti­ek podzolos talajon hek­táronként 20 000 kiló kukoricacsö­vet törhessenek. Ezek a táp­anyagban szegény és nehéz tala­jok, amelyeket kellőképpen meg­munkáltak, ugyanannyit terem­tek, mint az ország legterméke­nyebb területei. Ebből azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le — jegyzi meg a párt főtitkára —, hogy nem a talajok minősége közötti különbség az oka a más­másféle terméseredménynek, ha­nem annak a módja, ahogyan az emberek dolgoznak. Jó tapasz­talatokkal rendelkeznek, tegye­nek meg mindent annak érde­kében, hogy 1980-ig ilyen e­­redményeket érjenek el a me­gye minden egységében. A scornicesti-i mezőgazdasági szö­vetkezetre hivatkozva, a párt főtitkára rámutatott, hogy itt sem merítették ki az összes lehetőségeket, hogy mind a kukoricánál, mind más növény­fajtánál a hektáronkénti nö­vénysűrűség növelésével még sokat lehet javítani a hozamo­kon. Ilyen értelemben bizonyíték­ként szolgálnak a caracali me­zőgazdasági kísérleti állomáson az új fajták és hibridek kine­mesítésében elért eredmények, olyan technológiák kidolgozása, amelyeket egyre inkább alkal­mazni lehet a termelésben. Az idén körülbelül 10 000 hektáron vetették el az állomáson ter­melt búzavetőmagvakat. A megvalósítások elemzése után a párt főtitkára azt igényli, hogy alkalmazzák méginkább a folyamatos növénytermesztést, amely lehetővé teszi, hogy bor­só, árpa és búza után, ugyan­azokon a területeken szemesku­koricát, burgonyát és zöldségfé­léket takarítsanak be. A párt főtitkára különös jelentőséggel hangsúlyozza annak szükséges­ségét, hogy a korai növényfaj­ták után felszabaduló területe­ken burgonyát termesszenek, kiemeli ilyen vonatkozásban Dély megye tapasztalatait, ahol így sikerül kielégíteni a helyi bur­­gonyaszükségletet. A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztését be­mutató standok szemléltetik a­­zokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket ezen a téren Olt me­gye elért. Különösen említésre méltó a lejtős területek diófá­val való betelepítése; 1980-ig kétmillió diófát ültetnek a lej­tőkre. Ez különben hozzájárul a talajerózió meggátolásához az erdőkben, az országutak men­tén, diófákat ültetnek a lakos­ság udvaraiban és kertjeiben is. Jelentősen fejlődik a zöldség­­termesztés. Nicolae Ceausescu­ elvtárs rámutat arra, hogy még­inkább növelni kell a szolárok területét a mezőgazdasági egy­ségekben, akárcsak a lakosság udvaraiban, jobban szervezzék meg a zöldségek ipari feldol­gozását. A bemutatott új kon­­zervfajták mellett olyanokat kell gyártani, amelyek hozzájárulnak az étkezés változatosabbá tételé­hez és megkönnyítik a háziasz­­szonyok munkáját. A kiállítás megfelelően szem­lélteti az állattenyésztésben, az állatállomány növelésében el­ért eredményeket, azoknak az­ új technológiáknak az alkalma­zását, amelyek lehetővé teszik, hogy az állattenyésztő komp­lexumokban és másutt ugyana­zon a beépített területen több szarvasmarhát, juhot és szár­nyast tartsanak. Figyelemremél­­tóan hasznosította a ter­més­­takarmányokat a seacai mező­­gazdasági szövetkezet a szar­vasmarhák és a juhok eteté­sében. A párt főtitkára java­solja, hogy mindenütt gyűjtsék be a szántóföldön található ta­karmányokat — szalmát, kó­rót — megfelelő előkészítés u­­tán értékesítsék ezeket az ál­latok takarmányozásában. U­­gyanakkor javasolja, hogy nö­veljék a megyében a tehenek és az üszők állományát, a juh­tenyésztést nagy farmokba össz­pontosítsák. További útmutatá­sok a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek közötti együtt­működésre utaltak a szövetke­zetközi tanácsok keretében, en­nek célja a mezőgazdasági ter­mékek jobb feldolgozása kell hogy legyen, jobban kell hasz­nosítani az erdei gyümölcsöket is. A kiállítás beszédes bizonyí­tékát nyújtotta azoknak a nagy lehetőségeknek, amelyekkel a megye, az egész ország mező­­gazdasága rendelkezik. E lehe­tőségek jobb kiaknázásával na­gyobb terméseredmények és hozamok valósíthatók meg, ja­vítható a lakosság ellátása. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA OLT MEGYÉBEN November 2. kedd IV évnegyed XI. hónap — 30 nap Az évből eltelt: 307 nap Hátra van még:59 nap Napkelt''- 6.54 Napnyugta' 17.04 Holdkeltet 14-53 Holdnyugtát 2.23 TI/KEDD, I. műsor: 1000 I­V Tévé­iskola; 11.00 Fran­­cia film: Az akaratlan hamisító (ismétlés); 12.35 Sze­lek, hullámok — irodalmi-ze­nés összeállítás (ismétlés); 12.55 Közismert dalok; 13.20 Telek; 16.00 Tévé­ iskola; 16.30 Angol nyelvlecke (tanügyi ká­dereknek!; 17.05 Hogyan úsz­nak a világ nagy bajnokai; 18.00 Édes anyanyelvünk; 18.20 Mezőgazdasági szakokta­tás; 18.40 Mit tudunk és mit nem tudunk; 19 05 Pionír-kró­nika; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Írói ripor­tok; 20.15 Opera-est. Cornel Trailescu: Balcescu; 21.50 Kül­földi énekesek parádéja; 22.10 Napi eseménykrónika. SZOKATLAN KIÁLLÍTÁS A szakszervezetek nagyváradi művelődési házában közfogyasz­tási cikkekből rendezett impo­záns kiállítást a közfogyasztási cikkek termelésének és forgal­mazásának megyei koordináló tanácsa. A bútoroktól és főző­edényektől a villamos-tűzhelyekig és konfekció áráig mindent meg­talál e kiállításon a látogató. A SZÉKELYUDVARHELY municípiumi szaktanács jóne­vű tánccsoportja rendszeresíti a környék falvaiba tett műso­ros látogatásait. Kacsó András táncosai az ingázó munkások köszöntésére adott gazdag és színes táncműsorukkal leg­utóbb Alsósófalván és Koron­­don léptek fel, legközelebb pedig a Nyikó mentére, Ni­­ményfalvára és Kobátfalvára látogatnak. NAGY keletje van az ízle­tes rékási kenyérnek nemcsak e városiasodó bánsági község­ben, hanem a környékbeli fal­vak fogyasztói között is. A nö­vekvő kereslet folytán ez év első tíz hónapjában csaknem 20 000 kilóval több kenyeret sütöttek Békáson mint 1975 hasonló időszakában. KEDDI KRÓNIKA Felmelegedés A héten váratlanul melegre fordul az idő — jelentette Marcn Constantin, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa. Munténiában, Olténiában, a Bánátban, a Körösök vidékén, valamint Máramarosban borús égboltra, kiadós zivatarokra is számíthatunk. Az ország többi vidékein kizárólag helyi jellegű esőzések lesznek. Mérsékelt szél, csupán a Bánátban és a Déli Kárpátokban várható erősödés, ahol elérheti a 45—50 kilométeres óránkénti sebességet. A legalacsonyabb­ hőmérsékleti értékek 6 és 14 fok között változnak, a hét második felében Erdélyben, Máramarosban és Moldova északi vidékein valamivel alacsonyabbak is lehetségesek. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek 16 és 22 fok között lesznek, az első na­pokban a déli megyékben még magasabbra is emelkedhetnek. A kora reggeli és esti órákban helyenként ködképződés. A MÁRAMAROSI erdé­szek elégedetten készítik ezévi mérlegüket. Exporttervüket például több mint 20 száza­lékkal túlteljesítették, amihez jelentősen hozzájárul a kül­földi piacra küldött 115 tonna gomba és 1800 tonna erdei gyümölcs. A NAPOKBAN jegyezték be az év 6000. újszülöttjét a galafi-i néptanács illetékes szervei. FELAVATTÁK Szatmár el­ső fedett piac­csarnokát. A Szamos negyed központjában épült fontos létesítmény eme­leti részén tágas­­üzletházat, földszintjén pedig a magán­­termelők elárusító asztalait rendezték be. MÁSFÉL kilométeres szaka­szon szabályozzák, terelik új mederbe a Bega vizének fo­lyását Tomesti község határá­ban, a temesvári talajjavítási hivatal traktoristái, akik több mint 42 000 köbméter földet ástak ki. PRONOSPORT Galati-i FCM — Steaua x Rapid — ASA 1 Corvinul — FC Arges x I. Poli — Jiul 2 Craiovai U — FC Bihor x Resicai FCM - FC Const. 1 Dinamo­­— Bacaui SC 1 Fiorentina — Torino 2 Napoli — Milan 1 Perugia — Genoa 1 Roma — Verona x Sampdoria — Lazio x Inter — Cesena x BEFEJEZÉSHEZ közeledik Mikházán (Maros megye) a Nyárádon átvezető híd építé­se. A kivitelező — a szovátai Munca szövetkezet — ígérete szerint két héten belül befe­jezik a munkát és sor kerül­het a régen várt létesítmény felavatására. GAZDAG volt a szüret az Arad megyei muszkái terme­lőszövetkezet 19 hektáros sző­lőskertjében. A szakszerű munka eredményeként átlago­san 9000 kiló fürtöt takarítot­tak be és préseltek ki hektá­ronként. AZ ELMÚLT napokban a szakszervezetek sepsiszent­györgyi művelődési házában a Kovászna megyei amatőr fil­mesek találkozójára került sor. A találkozón, amely értékes tapasztalatcserére adott alkal­mat, a megye különböző hely­ségeiben tevékenykedő film­klubok legutóbbi produkciói is bemutatásra kerültek. PRONOEXPRESSZ Az 1976 október 31 -i rend­kívüli húzás nyerőszámai: I. húzás: 28 19 40 4 14 26 II. húzás: 27 34 23 31 24 III. húzás: 42 11 9 39 25 3 IV. húzás: 44 20 12 43 22 35 V. húzás: 33 31 36 21 18 45 1 30 ÚJ SZÉKHÁZAT kap a pa­rajdi posta. Gyors ütemben halad a falak felhúzása, a ter­vek szerint még az idén fedél alá kerül az emeletes épület. TÖBB VAGON széna áll már boglyákba rakva a Szat­már megyei erdőkben, az ál­latok téli etetését készítve ez­zel elő. Az 1976 októberi életbizto­sítási amortizációs húzáson a következő nyolc betűkombiná­ciót húzták ki: A POSTA- ÉS TÁVKÖZLÉSI VEZÉRIGAZGATÓSÁG KÖZLI: megkezdődött az 1977. évre szóló előfizetés a hazai és külföldi sajtóra. ADAS A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK 1976. OKTÓBER 30-I SORSOLÁSÁNAK NYEREMÉNYLISTÁJA A kihúzott ■“ x nyeremény- J* £, kötvények •§ „ OLTHÉVIZEN (Folytatás az 1. oldalról) feltételeinek megteremtéséhez idő kell. És ez túlságosan hosszúra nyúlik: 372 000 tonna termelésébe került a kombi­nátnak. Ennyivel kevesebb volt az előállított metanol. Részlegesen indultak be a brassói tehergépkocsi-gyár új termelőkapacitásai, önerőből készítették a gépek többségét és a műhely, kapacitáshiány miatt, nem tudta időre előállí­tani a berendezéseket, így hát a termelést sem kezdhette a terv rendje-módja szerint. Bár a szakemberek szerint néhány hét alatt mindhárom munkatelepen elérik a terv­szintet, a lemaradás létezik, jelenleg akadályozza a mun­kát, az új tervév előkészítésé­től von el számottevő erőt. A Beruházási Bank Brassó megyei fiókjához befutott a­­datok szerint elégtelen az új tervév előkészítése. Az ese­dékes több mint száz építke­zés közül csupán 18-hoz ké­szült el a dokumentáció. Fő­leg a Gépipari Minisztérium­hoz tartozó egységek marad­tak el a teendőkkel. És most néhány szót a jól haladó munkatelepekről. A brassói posztógyár korszerű részlege elkészült, a Colorom új kapacitásai a tervezettnél négy nappal hamarabb bein­dultak, a rozsnyói szerszám­­gyártók időben elkezdhették az új egységben a termelést és a fogarasi vegyipari kombinát számítóközpontjában is tíz nappal az átadási határidő előtt dolgozhattak a szakem­berek. Kitettek magukért a la­kás és más szociális objektu­mok építői: október végéig 260 lakással adtak át többet a ter­vezettnél, a Steagul rosu ne­­gyedi, a toháni, a szecselevá­­rosi iskolák, a brassói és a fo­garasi új óvodák pedig idő előtt felépültek, így is lehet, ha a hármas felelősség egy irányba hat. Két vasúti kocsi újraterve­zésével vagononként 200 kiló fémet takarítottak meg az aradi vagongyár dolgozói. Az eredményt fémhelyettesítők az orsovai szövődő cérná­­zónői fejenként 10 kiló, a szö­vőnők 24 négyzetméter napi terven felüli termelésre vál­lalkoztak. A gépek termelő­­képességének jobb kihaszná­lására alapozták vállalásukat használatával érték el, vala­mint a fajlagos fogyasztás csökkentésével. A takarékos­ság évi eredménye: 47 pőre­kocsihoz (platókocsiihoz) ele­gendő fém, és érik el az eredményeket. Az első mérlegkészítés két­százezer négyzetméter szövölt­­árut mutatott ki, amihez öt­ezer kilóval kevesebb fonalat használtak fel, az áru pedig finomabb, szebb volt. Az anyag- és energiatakarékosság híreiből FÉMHELYETTESÍTŐK KEVESEBB FONALBÓL A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK 1976. OKTÓBER 30-I PÓTSORSOLÁSÁNAK NYEREMÉNYLISTÁJA A kihúzott 44 x nyeremény- ‡, £ kötvények :§ c E -S •t­ fi c 6 2 & ‘g S- p N C­­,x fi a, c o G c-at fi S N o SS . u M /- -fí ca tfl c -aj a; 1 94845 31 25 000 1 74186 83 10 000 1 18812 89 10 000 1 05186 121 10 000 1 21306 86 5 000 1 60978 105 5 000 1 18551 14 5 000 1 78095 79 5 000 1 61515 38 5 000 1 87751 07 5 000 A so­rozat­­szám végző­­rlése_ 100 340 114 2 000 100 465 124 1 000 100 448 16 800 100 913 120 800 410 545 000 1) . E. X. F. 2) . P. R. B. 3) . N. T. L. 4) . K. N. P. 5) . X. G. Q. 6) . Q. N. R. 7) . P. M. G. 8) . X. P. R. S %s g J £ * » SC I S "tD 1 53558 81 50 000 1 92304 05 50 000 1 70665 02 40 000 1 97073 116 40 000 1 71400 29 40 000 1 03073 90 30 000 1 59064 98 30 000 1 79880 06 30 000 1 25745 04 30 000 1 01125 65 25 000 1 51044 36 25 000 1 31108 57 25 000 1 72056 29 25 000 1 84174 26 25 000 1 39334 76 20 000 1 30762 08 20 000 1 21072 56 20 000 1 54678 29 20 000 1 27066 61 20 000 1 32268 76 20 000 1 19836 107 15 000 1 63985 72 15 000 1 54042 76 15 000 1 54667 121 15 000 1 46845 84 15 000 A so­rozat­­szám végző­­dése 100 513 55 5 000 100 910 125 3 000 100 523 121 1 000 100 329 73 1 000 100 203 34 1 000 100 146 86 1 000 100 011 105 1 000 100 095 113 1 000 1000 13 109 800 1000 59 103 800 1000 09 82 800 1000 06 45 800 1000 12 96 800 1000 45 59 800 1000 57 86 800 1000 84 09 800 1000 20 35 800 9825 9 260 000 EMBEREK MŰVE Nem oszt, tavaszt sejtet a végtelenbe simuló mezők zöld­je. A búza kelőben, sarjaid­ban az árpa. Új, még gazda­gabb termésnapi számvetések reményét ébresztő hivalkodás­sal tárulkozik szem elé a ha­tár. Igaz, most sem osztogatta szűkmarokkal áldását az esz­tendő. Milliárdnyi aranyló gyöngyszem talált honára zi­zegő levelek hónaljában. Sla­tina környékén csöveskukorica halmok vallanak a földek mű­velőinek idei serénykedéséről. Ott, ahol tavaly hét szekérde­rék megtelt a terménnyel, most tizenkettő is kevésnek bizonyul. Ahol ötven mázsa volt a hozam, most 150-et je­gyezhetnek a számvetők s két­százat a legjobb gazdák. — Dehát mi történt? Hihe­tetlenkedve elmélkedtek náluk jártunkkor a csőtörő emberek. A választ azon a slatinai be­mutatón kaphatták meg, ame­lyen a megye mezőgazdaságá­nak tükörképét láttuk. — Nem a földek, az embe­rek munkája között van kü­lönbség ... Nicolae Ceausescu elvtárs, miután megtekintette a kiál­lítás valamennyi részlegét, ez­zel a mondattal sommázta konklúzióját. Legyen az cser­­nozjom vagy podzol, erdei ta­laj vagy homok, lám minde­nütt elérhető a legjobbak tel­jesítménye. Podzol... Sovány, tápanyag­ban szegény, savas vegyhatású föld. Scornicesti ilyen terüle­ten 20 000 kiló kukoricát ta­karított be gazdasági átlag­ban, a szemtermés 10 900 kiló volt. Mi a forrása a ritkaszép hozamnak? Így szól a bizo­nyítvány: a természet a maga sajátos adottságaival 1500 ki­lót hozott, 1200-at a vetésfor­gó, a hibridmag 1400 kilóval tetézte a többletet, a meszezés, talajjavítás további 2500-at adott, a szakszerű talajműve­lés 1100 kilóval nyomott a mérlegen, a kedvező vetési idő hatására s a kellő növény­szám 900 kilóval növelte az állagot, 1000-rel a vegyszeres gyomirtás, gondozás, 400-zal a veszteségmentes betakarítás. Lám, valójában emberek mű­ve volt a rekordtermés. Talajforgatás ... Száraz, szakmai szó. Itt a fogalom mélyművelést jelent, ötven centire hatol az altalajporirá­­nyító, hogy a föld életpará­nyainak, s az ekék munkáját megkönnyítse. Mint savas ta­lajok orvosságát kezelik Scor­­nicesti-en a meszet. S íme a podzol a csernozjom vetély­­társává vált. Ritkaszép hozamot említet­tünk az imént, , .. .Cu o floare nu se face primavará... Nem, Scornicesti nem pá­ratlan példa, Izbiceni, Visina Veche, Caracal, Corabia s a megye határán túl Varjas, Furculesti, Szalonta s mások, mint a pártfőtitkár mondotta, száz meg száz szövetkezet, ál­lami farm zárja a scornicesti­­sekhez hasonló búza-, kukori­ca-, cukorrépa-, zöldséghoza­mokkal az évet. — 3500 liter a scornicesti-i fejési átlag? Ne álljunk meg ennél. Néhány éven belül le­gyen ez megyei tejtermelési szint; nemesítsetek ki olyan kukoricát, amelyen két cső terem; legyen még nagyobb a hektáronkénti növényállo­mány, ne csak azt vegyük számba, hogy hány traktorunk van, vizsgáljuk meg azt is, hogy milyen gazdasági haté­konysággal használjuk ki eze­ket? Sorjáznak egymásután a pártfőtitkár útmutatásai, s nemcsak Olt megye földmű­velőit, az egész országot szó­lítja nagyobb tettek megvaló­sítására. A részben az egészet látja. Valamennyiünk boldo­gabb jövőjét megteremtő mun­kára hív. Nem a földek, az emberek munkája között van különb­ség... Ki miként gondolkodik, aszerint látja hasznát. S ez a megyei tükörkép beszédesen bizonyítja, hogy Scornicesti mellé felzárkózott a környék­beli szövetkezetek zöme. Nem a rendkívülinek, az átlagnak vagyunk tanúi. A mezőgazda­­sági munka forradalmi korsze­rűsödésének küszöbén állunk, a legjobbak jelzik a hozamok ugrásszerű mikéntjét. Szocia­lista mezőgazdaságunk új ta­vasza közeleg. Igen, az Olt déli folyása mentének vidékén olyan a ha­tár képe, mintha nem is az­­ ősz lépne jogaiba. Fényözön­­ben zsendül a búzavetés. Sűrű sarjadása gazdagabb termés­napi számadást ígér. Emberek alapoznak nagyobb művüknek, üzemi csarnokokban, kint a mezőkön; jó munkájukért kö­szöntöttük őket 1976 októberé­nek utolsó vasárnapján. Fülöp Ernő ELŐRE

Next