Előre, 1976. december (30. évfolyam, 9033-9059. szám)
1976-12-23 / 9052. szám
2. ---------- Az olvasó fóruma A munkaszervezés helyességéről tanúskodnak a szatmári Unió vállalat VIII-as részlegének legutóbbi eredményei. Bevezették ugyanis a két műszakos munkaidőt, amit az egyre növekvő tervfeladatok, a bővülő létszám, s az ennek következtében „szűkülő“ javításokhoz szükséges hely tette egyre indokoltabbá. Ezidáig a részlegen csak a fémforgácsolók és egyes berendezések karbantartói dolgoztak három műszakban, mások csak egyben. A lakatos javítócsoport és a revíziós brigád ez alatt a néhány nap alatt elért eredményei a szervezési módosítás helyességéről győznek meg, arról, hogy a részleg vezetősége mindig idejében ismeri fel a változtatás szükségességét. LUKÁCS LAJOS Szatmár Törvényismertetés Közismert tény, hogy az ország törvényeit mindenkinek ismernie kell. Ezért fontos követelmény az újonnan megjelent törvények, határozatok feldolgozása-ismertetése a tömegek soraiban. Ismerjük meg törvényeinket jelszóval a máramarosszigeti egyesített kórházban nagy hangsúlyt fektetnek e fontos problémára. Először is a kórház központjában egy ízlésesen elkészített faliújság áll Jogi kalauz címmel. Itt rendszeresen kifüggesztik a megjelent törvényeket vagy törvénykivonatokat, határozatokat. Ugyanakkor a faliújság felhívja a személyzet figyelmét, hogy ezeket a törvényeket az érdeklődök beszerezhetik Gherhes Vasile adminisztrátornál. Most arra törekednek, hogy minden gyógykezelési részleg folyosóján függesszék ki a legfontosabb törvényeket, amik megjelentek a sajtóban vagy a Hivatalos Közlönyben. Ennek két előnye is van: nemcsak a személyzet és a betegek, de a beteglátogatók is tudomást szereznek a törvényekről. RÁCZ MIKLÓS Máramarossziget Azok érdekében, akik sokat utaznak Oklánd fontos központ az autóbuszutak szempontjából, ezért tudják annyira értékelni a sokat utazók a mindig forró kávéval „váró“ cukrászdát, illetve a róluk gondoskodó Máthé Julianna felelőst. Mindig tart tejet, vajat, túróféleségeket, hogy a túl korán indulók ehessenek útközben. A kiszolgálás is mindig kifogástalan ebben az egységben. Az oklándi falatozó (italmérés) már nem ilyen jól ellátott. Csak konzervféleségeket lehet kapni az italok mellé, ezzel szemben a homoródkarácsonyfalvi bodegának a felelőse, Barabás Ferencné igyekszik mindig változatos ételféleségeket tartani, sőt itt mititejt is igen gyakran sütnek. Az autóbusz várótermek sem egyformák mindenütt: a homoródkarácsonyfalvi várótermet például állandóan fűtik, az mtsz vezetősége gondoskodik arról, hogy az utasoknak meglegyen minden kényelmük. MILLIN JÁNOS Homoródkarácsonyfalva Az illetékesé a szó SZŰK JÓZSEF, Vámfalu, Szatmár megye. A szatmári villamossági vállalat a transzformátor kicseréléséről értesít, így tehát megoldódott a kérdés KISS KÁROLY, Szentdomokos, Hargita megye. A marosvásárhelyi villamossági vállalat, felsorolva az 1974 óta végzett, a megfelelő feszültség biztosítását szolgáló munkálatokat, megemlíti, hogy az ebben a hónapban végzendő munkák biztosítani hivatottak a község határán belüli áramfogyasztók számára a megfelelő feszültségszintet. Ilyen munkákra a következő évben is sor kerül. SZŐKE JÓZSEF, SZTOJKA TAMÁS, Kászonaltíz, Hargita megye. A november 12-én megjelent észrevételeikre válaszolva a marosvásárhelyi villamossági vállalat az érvényben lévő rendelkezések értelmében járt el, amikor felfüggesztette az utcai körték használatát. Jakabfalván a hálózatban előállt hiba miatt égtek a villanyok, amiről a községi néptanácsnak — a megegyezés értelmében — értesítenie kellett volna a villamossági vállalatot. Az önök figyelmeztetése nyomán a hibát kijavították. DEÁK LÁSZLÓ, Cofalva, Kovászna megye. A brassói villamossági vállalat észrevételeit megalapozottaknak tartja. 1976 november 29-én az összekötő vezetéket a hálózathoz kapcsolták. SIMON JOLÁN: Csíkcsatószeg, Hargita megye. Az mtsz-ek Hargita megyei szövetsége arról értesít, hogy kérésére rokkantsági nyugdíját öregségi nyugdíjjá változtatták. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Állomási történet Nem tartozom az apró termetű emberkékhez, a minap mégis olyan megpróbáltatás elé állított az „élet“, hogy sóváran méregettem a nálamnál magasabbakat, s bizony nem bántam volna, ha 20—30 centivel nagyobbra rugaszkodom egykor. Kénytelen-kelletlen három kemény órát kellett lehúznom a teiusi állomáson. A fűtetlen első osztályú váróterem, a huzatos csarnok, na és az éhség beüzött az étterembe — gondoltam, itt kellemesebben elröpül az idő. Első meglepetés : a vendéglő — ki tudja mióta — önkiszolgáló módszerrel működött. Na, itt aztán ácsoroghatok órákig. Nézem a felhozatalt: egyenlő a nullával, hiszen ehető ételnek se híre se hamva. Az összeszáradt fasírozott és a gyanús kinézésű halétel mellett azonban, hirtelen megjelent egy gőzölgő tányér : paszuly csülökkel. Rácsapok, s már viszem is magammal. Újabb meglepetés : alig érem fel az asztalt, mintha a polcra tettem volna fel, lábujjhegyre emelkedve kosztolok. Szerencsére nem sokáig, az étel ugyanis ehetetlen. A paszuly fotelen, a csülök pedig nem csülök, hanem csont... Úgy döntök, egy kávéval csillapítom éhségemet és mérgemet. Lelkesedésemet azonban gyorsan letörik: kávé csak a szélfújta peronon működő kioszkban kapható. Engedélyt kérek, hogy behozhassam a kávét. A pénztárosnő vállrándítással beleegyezik. Egy akadály mégiscsak van: a peronon működő kioszk nem működik. Nincs tehát kávé, nem vihetem be az óriásoknak felállított asztalok mellé és persze nem csillapíthatom mérgemet. Azóta némileg megnyugodtam, és szorgalmasan gyakorlatozom. Reggelenként mezítláb és kesztyű nélkül az udvaron iszom a kávémat, s türelmesen állok az esőben, hogy felnőjek a teiusi állomás asztalaihoz. KISS ZSUZSA December 13. csütörtök IV. évnegyed XII. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 358 nap Hátra van még: 8 nap Napkelte: 7.50 Napnyugta: 16.40 Holdkelte: 9.57 Holdnyugta: 20.53 LEHŰLÉS Florica Militaru, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: A következő 24 órában kissé lehűl az idő. Többnyire borús égbolt. A Bánátban és Olténiában gyakori esőzés, havazás lehetséges, az ország többi megyéjében gyenge havazás várható. Erősödő szél, a Bá nátban és a hegyekben eléri a 60—70 kilométeres óránkénti sebességet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérsékleti értékek —8 és —2 fok között változnak, Erdély keleti, Moldova északi részein azonban elérhetik a —20 fokot is. A legmagasabb nappali hőmérsékleti értékek Moldovában és Erdély keleti vidékein —5 és —1 fok között, máshol —1 és 5 fok között lesznek. iif CSÜTÖRTÖK: I. műsor: I ; 16.00 Vakációs matiné ; * * 16.30 Orosz nyelvlecke ; 17.00 Telex ; 17.05 Szabad idejére ajánljuk ; 17.15 A volán mellett; 17.25 Orvosi tanácsok; 17.35 Jégkorong. A Szovjetunió—Kanada mérkőzés közvetítése Moszkvából ; 18.35 A művészetekről; 18.55 Jogi kalauz ; 19.20 Ezeregy este ; 19.30 Tévé-híradó ; 20.00 Az ifjúság órája ; 21.00 Reklámok ; 21.05 A román operett és előadói; 21.55 Van-e még kérdésük?; 22.40 Tévé-híradó. II. műsor; 20.00 A Rádió-Televízió szimfonikus zenekarának és kórusának hangversenye ; 21.15 Telex ; 21.20 Az ismeretlen Bukarest ; 21.35 Dokumentumfilmek; 22.05 Tánc és dal. REMÉNYEN FELÜLI teljesítményekkel zárták a hazafias munkaévet a Hargita megyei farkaslakiak. A községfejlesztés-szépítés terén elért eredményeik a 8 helyiségből álló, orvosi lakással ellátott rendelő felépítésében (a munkálatok értékéből mintegy 300 ezer lej hazafias munka), egy átadott és két átadás előtt álló tömbházlakásban közel 7000 négyzetméter útépítésben, 59 000 négyzetméter utca-, illetve járdajavításban, hidak, átereszek építésében és más közhasznú munkálatokban öltöttek testet. Summázva: az idénre vállalt 1 millió lej értékű munkák helyett annak kétszeresét valósították meg a községlakók. TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐK TANÁCSKOZÁSA A Szocialista Egységfront Braila megyei tanácsának tudományos ismeretterjesztő komissziója kezdeményezésére megyei tapasztalatcserére sereglettek össze a 70 városi és községi tudományos ismeretterjesztő komisszió elnökei, a művelődési otthonok igazgatói, a 40 tudományos művelődési egyetem lektorai és más szakemberek. A megbeszélésen elhangzott előadások, beszámolók és értékelők a tudományos ismeretterjesztés időszerű és főleg gyakorlati kérdéseit taglalták, konkrét támogatást nyújtva e tevékenység további javításához, tartalmának és formáinak a tökéletesítéséhez. HOSSZABB IDEJE intenzív régészeti kutatások folynak Észak-Moldovában, a Suceava, megyei Ude úti környékén. A leletekből — kő- és csontszerszámok, cserepek, épületmaradványok — megállapították, hogy a település a kőkorszakból származik és lakottságának folytonossága kimutatható az évszázadok során napjainkig. Az egykori lakóépületek maradványainak tanulmányozásából a régészek megállapították, hogy a helybeliek foglalkozásai közé tartozott a fémfeldolgozás, a szövés és a fonás. „ISMERVE és alkalmazva a munkavédelmi normákat, megelőzzük a baleseteket“ címmel Szebenben tartották meg a napokban az országos munkavédelmi versenyek újabb szakaszát, ahol 39 megye és a főváros nyertesei találkoztak csaknem valamennyi iparág képviseletében, majd a hat legjobb csoport jutott a döntőbe. Az első ilyen országos verseny teljes sikerrel zárult, s az I. helyet Maros megye képviseletében a marosvásárhelyi AZOMURES műtrágya kombinát három tagú együttese vívta ki. A MAROSVÁSÁRHELYI antikvárium új épületbe költözött. A közkedvelt, nagy népszerűségnek örvendő „böngészde“, nem egyszerű könyvritkaságok gyűjtőhelye, ma abban az épületben működik, ahol 1866 nyarán megszállt Mihai Eminescu. NAPONTA, reggel nyolctól este nyolcig ötszázan vehetik igénybe a nagyváradi termálvizes, fedett strandot. Úszótanfolyam is működik itt gyermekek és felnőttek részére. A kellemes, meleg vízben 21 nap alatt valószínű, kivétel nélkül mindenki megtanulja az úszás titkait. SZÁZ hektáron telepítettek idén gyümölcsfákat a Buzáu megyei termelőszövetkezetekben. Sport A korábbi évek szintjén Az A-osztályú labdarúgó bajnokság őszi idényének margójára Véget ért az A-osztályú labdarúgó bajnokság őszi idénye. Rövid pihenő után azonban máris megkezdődik a téli alapozás, a felkészülés az új idényre. Az idő sürget, a román labdarúgás 1977-ben nagy feladatok előtt áll, ki kell harcolnia a VB-selejtezőkön a továbbjutást. Tennivaló akad bőven. Egy év ismét eltelt, s a következtetést maguk a szurkolók levonhatták: az őszi forduló — a szövetség erőfeszítései ellenére — nem hozta meg a várt színvonalemelkedést. Itt-ott mutatkozott haladás, de hanyatlás is. A bajnokság színvonala továbbra is elmaradt a kívánalmaktól. A válogatott mérkőzések, a nemzetközi kupameccsek hatványozott mértékben kidomborították a labdarúgásunk élvonalában létező hiányosságokat. Újkeletű jelenségekről nincs szó, a régi hibák jellemezték az idén is a legjobbak vetélkedőjét. Ezen belül a korszerű játékot hiányoltuk leginkább. A bajnoki mérkőzések zömére a pontvadászat nyomta rá bélyegét, s ez kihatott a csapatok felkészültségére is. A klubérdekek kerültek előtérbe az országos követelmények helyett. Ez oda vezetett, hogy a játékosok, edzők, klubvezetők (!) mindent félredobva csak csapatuk eredményeire figyeltek, s emiatt a találkozók gyenge, sőt olykor aggasztóan gyenge szinten mozogtak. A korábbi évekkel szemben erőteljesebben domborodott ki a játékosok elégtelen erőnléte. Egyszerűen nem bírták azonos iramban végigharcolni a kilencven percet. Szaporodott a szabálytalanságok száma: a játékvezetők 248 esetben mutatták fel a sárga lapot (a tavalyi őszi szezonban erre 219 esetben került sor ...) Az elmúlt idényben a Steaua biztosan nyerte a bajnokságot, játékával a mezőny fölé emelkedett. Az idén már nincs kiemelkedő együttes a tizennyolcas mezőnyben! A 153 mérkőzésen mindössze 15 vendéggyőzelem született, az egyik héten jól szereplő együttesek a következő fordulóban vereséget szenvedtek. Az erőviszonyok kiegyensúlyozottságát a „szoros“ rangsor jellemzi leginkább, őszi bajnok a Dinamo lett, de négypontos előnye inkább üldözői formaingadozásának tudható be. Nunweiller csapata jól kezdte az idényt, ám a Milántól elszenvedett kudarc után a játékosok lendülete megtört, elvesztették önbizalmukat. A klub vezetősége joggal hibáztatható azért, hogy több tehetséges játékost a kispadon tartott, így ezek nem tudtak beilleszkedni a csapat játékába, s néhány alapember lesérülése döntően befolyásolta az együttes teljesítményét. A bajnok az éllovassal ellentétben a hajrában talált magára, ezzel magyarázható második helye. Jenei legénységének azonban még sokat kell javulnia tavalyi formájának eléréséig. Valamivel jobban szerepelt a Craiovai U. Teacu mester egyelőre kézbentartja csapatát, s nagy erénye, hogy a sorozatos sérülések ellenére egységes gárdát kovácsolt össze. Az elmúlt bajnoksághoz viszonyítva kitűnt az UTA, a Jiul és részben a FC Bihor jó hajrája. Az aradiak a kieső zónában tanyáztak a rajt után, azután fokozatosan feljavultak. Manolache edző szerint a siker titka a megfelelő edzésmódszerek alkalmazásában, a játékosok lelki összeforrottságában rejlik. A fiatalok jól beilleszkedtek a csapatba, itt-ott azonban — elsősorban a széleken — még erősítésre van szükség. A Jius komoly „vérátömlesztést“ hajtott végre a bajnokság elején, ami az idény második felében teremte meg gyümölcsét; az új játékosok hamar beilleszkedtek és a bányászegyüttes ma már az élmezőnyben szerepel. A FC Bihorban Kún II. ismét formába lendült, s az együttes lassan kilábal a hullámvölgyből. Kevésbé lehetünk elégedettek a középmezőny többi csapataival. A Temesvári UI — játékosállományát tekintve, legjobb csapatunk! — időnként jól játszik, a Sportul studensese teljesen visszaesett, az AS Armata csatársora sem a régi, az együttes a játékosok tudása alapján sokkal többre lehetne képes. A Resicai FCM sokat vesztett félelmetes híréből. Otthonában szinte verhetetlen, de idegenben a 8:0-ás vereség sem meglepetés. .. Az FC Arge?, a Rapid fiatalított, most kezd kialakulni csapatuk, Radu II. a válogatottba is bedolgozta magát. Régi igazság igazolódott be Pitesti en: Dobrin nélkül is megy a csapat! Az újoncok közül a Corvinul kezdett jobban, de a Progresul az idény második felében látványosan feljavult, míg a hunyadiak bekerültek a veszélyes zónába. A Galati-i FCM-ről annyit: a gyengék között is a leggyengébb. A sereghajtók táborában nagy harc várható tavasszal. Nagyon kevés fiatal játékos tűnt fel a 17 forduló során. A kapusok közül Windt (Resicai FCM), Lung (Craiovai U), a hátvédek közül Tilihoi (Craiovai U), Barbulescu és Zamfir (mindketten FC Argeș), a középpályások és csatárok sorából pedig Lupau (FC Bihor), Radu II. (FC Arge?), Manea II. (Rapid), Socu (Bacaul SC), Iorgulescu (Progresul), Márton (AS Armata), Burenghin (Corvinul). Ennyi. Summa summárum: épp elég bosszúságot okozott a bajnokság őszi idénye a labdarúgás híveinek. A szakszövetség szigorú intézkedéseket, lényeges változásokat helyezett kilátásba (erről legközelebb), ezek talán meghozzák az annyira óhajtott színvonaljavulást. Legalábbis részben, mert látványos javuláshoz idő kell. KARY ALBERT Jégkorong hírede Hazaérkezett skandináviai turnéjáról a WB A-csoportjának küzdelmeire készülő válogatottunk. Az együttes öt nap leforgása alatt négy találkozót játszott Norvégiában és Svédországban. December 14-én Oslóban Norvégia csapata volt válogatottunk ellenfele. A hazaiak 8:4 arányú győzelmet arattak. Egy nappal később a visszavágón a norvégok újabb 6:5 arányú győzelmet arattak. 17-én Göteborgban a svéd Frölunda csapata volt jégkorongozóink ellenfele, amelytől 5:4 arányú vereséget szenvedtek. Az együttes utolsó mérkőzésén valamivel jobban játszott a svéd Feuerstadt Karlstaadt csapata ellen, az eredmény 6:6 arányú döntetlen volt. Végeredményben válogatottunk három esetben vereséget szenvedett, egy találkozó döntetlenül végződött, legjobbjainknak egyszer sem sikerült győzniök. A vereségek ellenére hasznosnak bizonyult az egyhetes turné — mondotta Stefan Ionescu, a válogatott edzője — alkalmunk nyílt arra, hogy valamennyi játékost kipróbáljunk, változtassunk a taktikai elképzeléseken, s elsősorban a védelemben megmutatkozó hiányosságokat igyekezzük orvosolni. Itt mutatkoztak meg leginkább a hiányosságok. Válogatottunk játékán érződött a komoly nemzetközi találkozók hiánya neves ellenfelekkel szemben. Nagyvonalakban már kialakítottuk a támadósorokat, a védelemben még több probléma vár megoldásra. Sajnos néhány játékos — Nistor, Miklós, Morar, Morosan — formáján alul szerepelt, az átlagosnál jobb teljesítményt Husan, Tureanu, Costea, Ionita és Iustinian nyújtott. A válogatott keret legközelebb február 3-án ül össze, így a 28-án és 29-én sorra kerülő nemzetközi mérkőzések (a Dinamo és a Steaua csehszlovák ellenféllel játszik barátságos találkozót), valamint a bajnokságnak kell végleges választ adnia arra, hogy februárban kikkel folytatjuk a felkészülést. ★ Moszkvában befejeződtek az Izvesztyija Kupa küzdelmei. Az elsőséget eldöntő összecsapáson a Szovjetunió hatalmas küzdelemben 3:2 (1:1, 0:1, 2:0) arányú győzelmet aratott Csehszlovákia felett, s veretlenül végzett az élen, míg Svédország 9:0 (2:0,3:0, 4:0) arányban múlta felül Finnországot. A finnek az utolsó fordulóban újabb vereséget szenvedtek 2:1 (6:0, 2:0, 0:1) arányban a kanadai Winnipeg Jets csapatától, s ezzel az utolsó helyen végeztek. Meglepetés, hogy a csehszlovákok csak a harmadik helyet szerezték meg, míg a svédek másodikok lettek. A VÉGSŐ RANGSOR 1. Szovjetunió 4 4 0 0 22:11 8 2. Svédország 4 2 1 1 17: 9 5 3. Csehszlovákia 4 2 0 2 12: 8 4 4. Winnipeg J. 4 1 1 2 12:14 3 5. Finnország 4 0 0 4 5:26 0 SZÉP ÜDVÖZLET ROMÁNIÁBÓL AZ 1977. ÉVI ELŐRE KÖNYVNAPTÁR ÚJÉVI ÜDVÖZLETKÉNT, KEDVES MEGEMLÉKEZÉSKÉNT AZ ELŐRE 1977-ES KÖNYVNAPTÁRÁT ELKÜLDHETI KÜLFÖLDI ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ÚJÉVI ÜDVÖZLET KÜLFÖLDRE 21 LEJÉRT (10 lej a naptár ára, 11 lej a postaköltség) A RENDELÉSEKET LEGKÉSŐBB 1976. DECEMBER 25-IG KÉRJÜK AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENI: Drogoi Emilia, Redactia Előre, 71341 — Bucuresti, Piata Scinteil 1. Oficiul 33. A pénzesutalvány levelezésre fenntartott rovatában kérjük NYOMTATOTT BETŰKKEL feltüntetni a pontos külföldi címet! Kiállítások Közös tárlat közös tanulságokkal A Kovászna megyei képzőművészek hagyományos év végi tárlata, mely a sensiszentgyörgyi múzeumban kapott helyet, többé-kevésbé megmaradt az előző évek kiállításainak szintjén. Pedig ha a műfajok változatosságát vesszük alapul, egyáltalán nem panaszkodhatunk. Ennek ellenére, sajnos, kevés jó munka előtt időzhettünk el. Ami mégis figyelmet érdemel, az elsősorban a tematika gazdagsága, sokrétűsége. Kétségkívül ez az egyik (s talán az egyedüli) erénye a tárlatnak: meggyőző erővel szemlélteti a kiállító művészek kommunista elkötelezettségét. Azt, hogy e vidék képzőművészei is alkotásaik időszerűségével, jelenkori eszmeiségével juttatják kifejezésre egyértelmű művészi hitvallásukat, a XI. pártkongresszus, a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusának célkitűzései, valamint az Intézkedési program elvárásai által megjelölt úton haladnak. A változatos tematikán belül, a kiállított munkák — noha lényeges színvonalbeli különbségeket mutatnak — első szembetűnő jegye az emberközpontúság. Hiszen az alkotások, legyenek portrék, tájképek vagy kompozíciók, a vidék történelmi múltjának, szocialista jelenének egy-egy mozzanatát rögzítik, így többek között megemlíthetjük a Gyűlés az illegalitásban (Nagy Ervin), Építőtelep (Kosztándi Katalin), Építés (Kosztándi Jenő) és Ipar (Balázs István) című munkákat. Pozitívuma a kiállításnak az is, hogy néhány műfaj hangsúlyozottabban jelen van az előző évek tárlatanyagához viszonyítva. S ez főként annak tulajdonítható, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban több fiatal tehetséges szobrásszal és grafikussal „frissült fel“ a Kovászna megyei művészgárda. Az eddig leginkább Plugor Sándor által képviselt grafikát, ma új színekkel gazdagítják Lakatos Irén és Baász Imre igényesen megmunkált, finom érzelmi színezetű képei. A szobrászati anyagban Koppándi József és Vetró András mellett, a nemrég Sepsiszentgyörgyön letelepedett Petrovits István hoz újat. A kiállítás egészét tekintve mindenekelőtt Plugor Sándor Apáthy Gézáról, Szabó Józsefről, Balogh Edgárról és Nagy Imréről készített portréi, Lakatos Irén Quasimodo illusztrációi, valamint Baász Imre kompozíciói ragadták meg figyelmünket. Persze — ha nem is sokat — még más neveket és munkákat is felsorolhatunk, s köztük Péter János akvarelljeit, Vinczeffy László öregasszony portréját, Forró Antal tájképét... Az amúgy is szegényes textil- és díszítőművészeti anyag „szegénységéhez", sajnos, a véletlen is közrejátszott. A Gazdáné Olosz Ella magas művészi szintet képviselő textiliái közül mindössze egy kisebb faliszőnyeg jutott el a tárlatra, mert a munkák javarésze egy másik kiállításon szerepelt. Rövid beszámolónkat azonban hadd zárjuk azzal a meggyőződéssel, hogy a Kovászna megyei művészgárda nemrég képzőművészeti fiókká nőtt közössége, az elkövetkezendőkben minden bizonnyal gazdagabb és élménydúsabb kiállítással örvendezteti meg a megyeszékhely szépre érzékeny lakosságát, a város, a megye művészetkedvelő közönségét. MÁTYÁS ÁRPÁD Temesvári összegezés A temesvári művésztelep évvégi tárlata Ha nem is gyengébb a tavalyinál, színvonalasabbnak sem nevezhető. Ha alapvető szempontokként a problematikából-tematikából, a sajátos morfológiai-művészi tartalomból és a technikai kivitelből indulunk ki, a 120 munkát összegező anyag mennyiségéhez képest elég kevés igazi alkotást találunk a tárlaton. Elemezzük tehát ezeket. A festészeti anyagból Dure Diodor nagyméretű, 1907-es kompozíciója emelkedik ki. Amint ezt az őszi tárlattal egyidejűleg rendezett, rendkívül egységes és színvonalas egyéni tárlatával újra bizonyította, vérbeli festő, kinek fanyar és kissé fülledt színvilága határozott ecsetkezeléssel és nagyvonalú szerkesztéssel párosul. Kompozíciójának egyetlen alakja egy — szinte a groteszkig eltúlzott — magába roskadt paraszt. Jelképes csendélet-elemek segítségével — kaszapenge és kongóan üres bogrács társaságában — fejezi ki a téma lényegét: a történelmi eseménysorozatot megelőző, pattanásig feszült elkeseredést. Bár rajzi és anekdotikus elemeit tekintve az expresszionizmust idézi, távol áll ennek sajátos, lobogó színeitől. Valódi dure-i színekkel, szépen ötvöződő barnákkal, okkerekkel, kékes-zöldes szürkékkel győzi meg a nézőt művészi őszinteségéről és hitéről. Ugyanezt a témát Luca Adalbert a rá jellemző modorban dolgozza fel. Dureval ellentétben ő kemény, már-már brutálisnak nevezhető ecsetvonásokkal fokozza végletekig lázadó alakjainak futurista kompozíciókra emlékeztető mozgását, ugyanakkor az expresszionizmus hagyományos vöröseivel borítja vásznát. Popa Gabriel témája az 1877- es függetlenségi Háború. Kompozíciója a költőiség, a szép történelmi párhuzam, a metaforikus megfogalmazás által emelkedik az átlag fölé. A háború hétköznapi zsáner-jelenetében, a hatalmas lombozatú fák koronájában álomszerűen jelennek meg a román fejedelmek arcképei. Az általa eddig is művelt úgynevezett „fehér festészet“ e vásznán szinte maradéktalanul kiteljesedik. A színt csak a nagyméretű kép alján mozgó parányi katonák uniformisa képviseli, a felület többi részét a fehérek és szürke tónusok szép összhangja borítja. Ugyanez a téma ihlette Lucaciu Simiont, aki a grigorescui hagyományokból kiindulva néhány modern hangvételű „smírdani csatavázlat" hangulatát sugalló képet állít ki. Jómagam korabeli fotodokumentumokra támaszkodva, újrajátszásszerűen pergetem az erődvívás jeleneteit (Harcos, Áldozat). Molnár Zoltán nem annyira az 1907-es lázadások évfordulójához kapcsolódó vásznával (jelképes parasztfigura, mely lángokból kiemelkedve uralja a vásznat), mint inkább eddigi elvont alkotásainak számát növelő, színritmusokban gazdag képével remekel a tárlaton. E pozitív példák közé sorolhatjuk még Lidia Ciolac kafkai hangulatot árasztó tusrajzát és néhány most induló fiatal (Traian Beloescu, Gelu Muscalu) modern festői érzékenységgel megmunkált képét. Annak ellenére, hogy a tavalyi anyaghoz képest az iparművészeti részlegen kevesebb a kiállított alkotás, a megyei tárlatnak ez a legegységesebb és legszilárdabb része. Ez olyan művészeknek köszönhető, mint a mai hazai kerámia vonalát követő Iulia Dinescunak, a nagy méreteket kedvelő J. Bíró Klárának, az anyagot nemes természetességében sikeresen érvényre juttató Vitályos Magdának, a fémet elegánsan megmunkáló Szakáts Bélának, a konstruktivitás szépségeinek egész sorát felvonultató Doru Tulcannak, az üvegből készült használati és dísztárgyakat először kiállító Maria Tulcannak és Dorina Petronenak, valamint a gyapjúszál finomságát kiaknázó, elsőtárlatos Tóthpál Tündének. Bár e hagyományos sorrend nem ez, szándékosan hagytam utoljára a szobrászatot, mely az elmúlt évek tárlataihoz képest idén várakozás alatt jelentkezik. Néhány erőteljesebb egyéni megnyilvánulás itt is akad. Az alkotások összességét mégis a középszerűség jellemzi. Ennek egyik oka, hogy a „műfaj“ több erőssége hiányzik a tárlatról. Bata Marianov a fővárosba költözött, Gaga Victort pedig egész évben a goroszlói (Fehér megye) emlékmű készítése foglalta el. Szakáts Béla egy közismerten bonyolult, gazdag hagyományai miatt alapos művészi körültekintést igénylő lovasszobor problémájához nyúl. Ma, amikor hazánkban egyre-másra jelennek meg a történelmi eseményeket és helyszíneket jelző lovasszobrok, újat mondani ebben a témakörben nehéz és felelősségteljes vállalkozás. Szakáts Béla, aki Benedek Józseffel együtt közös pályázatra készült, most egyedül viszi tovább a lovon csatára mozgósító Avram láncú témát. Sikerül neki a ló és lovas alakjának mozgalmasságát egységbe olvasztania, a forradalmárt újszerűen, a ló nekirugaszkodó mozdulatából kiindulva, a lelkesítő jelszavak megfelelőjeként maradéktalanul ábrázolnia. Méltatásom során a tárlaton szereplő körülbelül hatvan név közül csak tizenhetet emeltem ki. Olyan tény ez, mely bizonyos negatívumokra is rávilágít. Dehát, mint a tárlat tükrözi, ez a temesvári képzőművészek pillanatnyi „kórlapja“. KAZINCZY GÁBOR festőművész, Temesvár ELŐRE A fény és csend avatott művésze Nemrégiben Vass Jenő fényképkiállítását tekintettem meg a régeni művelődési házban. A művelődési ház gazdag és állandó programmal dolgozik, sok szép eredményt mondhat magáénak, számos csoport, kör, szakosztály, többek közt a filmesek, fotósok köre, melynek éppen Vass Jenő a hozzáértő irányítója. Vass Jenő esztendők óta szakmai tevékenysége mellett a művészfotót választotta életét betöltő alkotó örömének. Ma már elmondhatjuk róla, hogy a fény és a csend egyik avatott művésze tájainkon. Képei a jelen tiszta és erős, gondolati sodrású világát őrzik, üzenik: ember és munka, ember és kultúra, ember és természet örök szövetségéről beszélnek. Ezt a szövetséget szolgálja ez a kiállítása is, mely alkotójának, rendezőinek, a város kulturális életének érdeme és természetesen illeszkedik a hazai sokoldalú kultúrateremtés hatalmas munkájába, művébe. A fotóművészet egyike a legfiatalabb művészeteknek és nagyon is jellegzetes művészete korunknak. A reklámfotótól a művészfotóig széles skálán dolgozik ugyanezen a bonyolult látleleten, melyet a XX. század korrajzának fognak nevezni. A művészetek mindenike valóságelemeket kombinál a maga sajátos képfajtájának előállításához. Szemléletesebben áll előttünk a folyamat, ha a képzőművészetre gondolunk, mint legközelebbi rokonra: a képben reprodukált valóságelem óhatatlanul módosítást szenved, hiszen a kép, a látvány előadója, a művész nem „fényképezőgép" — önkéntelenül is idegein, képességein, látásmódján keresztül szűri a képet. Ez a módosítás volt mindig a képi művészetek egyik legsajátosabb többlete, személyes jegye a tehetség, a korízlés, a stílus, s ezeken keresztül megannyi eszmei kifejeznivaló, emberi tartalom hordozója. Az ezen a ponton keresztül húzható határait a képzőművészetnek védelmezték legvehemesebben a fotóval szemben, amikor mindössze egy mechanikus úton előállított „festményt" láttak benne! A művészetek ritkán törnek egymás kenyerére, úgyhogy ez a félreértés is hamar tisztázhatóvá vált. A művészettörténetben többször is fellépő, a festéstechnika megújulásait kísérő naturalizmus esztétikai álma sem volt más, mint a valóság reprodukálásának abszolút, abszurd hűsége, úgynevezett fényképhűsége. Ez valójában sosem sikerülhetett szerencsére, éppen azért, mert nem gépről volt szó. A fotóművészetnél ugyanez az abszolút tökéletes tükrözés már vele született adottság, formai sajátosság , de csupán kiindulópontnak elég, hiszen a fotóművészet sem egyszerűen „fotografálni“ kívánja a világot. Hanem magasabbrendűen tükrözni. Száz módja, eszköze van annak kifejezésére, hogy ihletettség, emberi idegállapot s nem egyszerűen technikai eljárás, bravúr hozza létre a képet, a művet. A művészfotót sem! Alkotói fázisa ennek az új művészetnek is a kor szüntelen megfigyelésén alapszik, olyan figyelmen, mely állandóan asszociációk szikráit csiholja az eszméletben. Értelmünk korábbi, a képi művészetek nagy eredményein iskolázott begyakorlottsága szükséges ahhoz, hogy a nyers, objektív valóságból motívumot emelj ki, melyet lényegében változatlanul és egyértelműen azonosítani lehet szubjektív, érzelmi, gondolati emberi tartalmakkal. Ezt műveli számunkra Vass Jenő is, amikor nem egyszerűen látni, hanem felfedezni, kapcsolni tanít világos és következetes képkivágásaival, amikor a szem és az ész, a szem és a tapintás, a szem és a többi érzékszerv szövetségére hívja fel a figyelmet: bármilyen láthatón túl a nem láthatót is, a nem gondoltat, a lehetségest, a metaforát adja át a továbbgondoláshoz. Elég egy különös, horizonttalan kivágás, a látvány kizárólagossá tétele, hogy például a faanyag a maga szokásos ereivel, vonalaival, színeivel s a ráeső, különben szokványos fények átalakuljanak számunkra és a kép összhatásaképpen megtestesüljön egy látvány ,mely a mikroszkópi képtől a római márványmozaikig, a könyvtárpolctól az atomszerkezetig annyi mindent idézhet, jó példájaként annak, hogy a valóság nyers és szimultán létező szépségeiből mit hangsúlyozhat a fotóművészettel az ember. A szakmai indulás óta eltelt alig néhány esztendő alatt Vass Jenő máris figyelemreméltó menynyiségű művészfotót alkotott és ami ezen is túlmutat: műveinek szakmai értékelése folytán értékes trófeákat mondhat magáénak máris. 1971-ben szülővárosában első díjat nyert, 1972-ben szerepelt a Maros megyei fotótárlaton. Első egyéni kiállítását Régenben rendezte 1973-ban. Már ugyanebben az évben a Vörös Zászló fényképpályázatán II. díjat kapott. 1974-ben országos tárlaton vett részt, aztán következik az idei esztendő, melynek eredménye egy országos II. díj, valamint az, hogy a Drezdában megrendezett nemzetközi fényképpályázaton két képével szerepel, melyek közül egyiket ország-világ értékelhette a kiállítás alkalmából megjelentetett nemzetközi fotóalbumban. A régeni kiállítás több mint ötven művészfotója alkotójuk szakmai, eszmei éréséről ad hírt. LÁSZLÓFFY ALADÁR Újítsa meg az ELŐRE előfizetését! ELŐFIZETÉSEKET ELFOGADNAK AZ ÖSSZES POSTAHIVATALOK, LEVÉLKÉZBESÍTŐK ÉS LAPTERJESZTŐK