Előre, 1977. február (31. évfolyam, 9084-9107. szám)
1977-02-01 / 9084. szám
EREDMÉNYEINK TOVÁBBI SIKEREKRE ÖSZTÖNÖZNEK BESZÉLGETÉS GHEORGHE CUJITEI ELVTÁRSSAL, A BRASSÓ MEGYEI NÉPTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ ALELNÖKÉVEL A műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének első esztendeje lezárult. Nem érdektelen, ha az új tervév kezdetekor felidézünk néhányat azon eredmények közül, amelyek az idei sikerek alapját képezik. Kérdéseinkre GHEORGHE CUTITEI mérnök, a Brassó megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke válaszol: — Milyen eredményeket értek el a megyében gazdasági téren az ötéves terv első évében? — Brassó megye dolgozói — románok, magyarok, németek — a pártszervezetek irányításával jó eredményeket értek el 1976-ban, a műszaki-tudományos forradalom rajtjának évében. Ezt tükrözi az a tény, hogy az összipari termelési tervet 1 milliárd, az árutermelési tervet 1 milliárd 58 millió lej értékben teljesítettük túl. A tervmutatószámok túlszárnyalása lehetővé tette, hogy terven felül 2499 traktort, 2404 tonna acélt, 1645 kWa teljesítményű villanymotort, 11 650 tonna alapvető vegyipari termékek 5840 tonna műtrágyát, 280 tonna húskészítményt, 225 tonna vajat, 695 tonna túrófélét, 2500 tonna cukrot és másokat gyártsunk. A helyiipari vállalatok globális tervüket 43 millió lej értékkel haladták túl, 36 millió lej értékkel több árut szállítottak le az előirányzottnál, s exporttervüket 1,1 millió valutatejjel tetézték meg. A helyiipari vállalatok szolgáltatási egységei 23 millió lejjel többet valósítottak meg az előirányzottnál, a megyei néptanács összberuházási tervét pedig 10,5 százalékkal szárnyalták túl. A mezőgazdaságban 1976 a gazdag termések éve volt, így az állami alapnak többet adhattunk át az előirányzottnál, s növekedett az állatállomány is. Burgonyából 14 ezer, cukorrépából 8500 tonnával szállítottunk többet az állami alapnak. Az előző évhez viszonyítva, 1976-ban 4800 tonna hússal, 115 ezer hektoliter tehéntejjel és 13 millió tojással többet adtak el az állattenyésztők az állami kereskedelmi szerveknek. Néhány adatra szorítkoztam csupán, de úgy vélem, beszédesebben fejezik ki azokat a sikereket, amelyeket a megye dolgozói közös erőfeszítéssel elértek. — Hogyan jellemezhetjük a helységek fejlődését, a településrendezést? — Sokrétűen tanulmányoztuk a városok és községek hálózatát megyénkben. Figyelembe vettük a gazdaságitársadalmi fejlődés különböző szakaszait, a törvényesség betartását, a helyi lehetőségeket és sajátosságokat. Ezek alapján úgy véljük, léteznek a feltételek a beruházások helyes elosztására, a helységek egyenletes fejlődésére, más szóval a lakosság életszínvonala emelésére, a város és falu közötti különbség fokozatos eltűnésére. Jelenleg elkészült a helységek rendezési tervének vázlata, a községközpontok, a lakás- és társadalmi-kulturális építkezések, a fontosabb ipari létesítmények részletes tervrajza. E tanulmányok és tervek megvalósítása áll törekvéseink középpontjában. Gyakorlatba ültetésük minden helység, s annak lakossága számára lényegesen magasabb életszínvonal elérését teszi lehetővé. Különleges figyelmet fordítunk arra a három helységre — Prázsmár, Földvár és Olthévíz —, amelyek még ebben az ötéves tervben városi rangra emelkednek. A három település eddig elért eredményei, valamint a további előirányzatok megfelelnek azoknak az előírásoknak, amelyek szerint a helységek gazdaságilag erősek s ennek megfelelően ellátottak legyenek. Arra törekedtünk, hogy összhangba hozzuk a korszerű építkezéseket a meglévő épületek építészeti hagyományaival, tiszteletben tartva a helységrendezés mai elveit. Ezáltal elértük, hogy helységeink nagy részének képét és főbb közlekedési útvonalait megváltoztassuk. A földterületet ésszerűen használjuk fel, amennyiben felfelé, emeletek húzásával terjeszkedünk, a központtól a külterületek felé haladva. A fontosabb kerületekben csoportosítjuk a közérdekű létesítményeket, az utak mentén, általában a tömbházak földszintjeit használjuk ki üzletek és más szolgáltatási egységek elhelyezésére. A helységek fejlődésével természetesen lépést tart a községgazdálkodás is. Az eddig elért eredmények ilyen téren számos nehézség legyőzéséből születtek. Egyes létesítmények helyes, a helységrendezés előírásainak megfelelő elhelyezése nem ment mindig simán. ■ Figyelembe kellett venni a helység sajátosságaiból adódó bonyolult kérdéseket. Arra törekszünk, hogy a hozott határozatok minél jobban megfeleljenek mindnyájunk érdekeinek. Anélkül, hogy szem elől tévesztenénk az azonnali szükségleteket, azt sem feledjük el: mai építkezéseinket a jövőben hasznosítják, s elért eredményeinket a következő nemzedékek élvezik majd. — Hogyan tükröződnek az elért eredmények a megye helységeinek társadalmi életében? — A megye ipari fejlődésében elért eredmények összefonódnak a dolgozók életszínvonalának emelése terén elért sikerekkel. Tavaly 4600 lakás épült, 6970-nel gyarapodott a munkásotthonokban, 1700-zal a bölcsődékben és óvodákban a helyek száma. A megyében 32 tantermet építettek. Az iskolai bentlakásokban 667-tel több tanulót helyezhetnek el. Jelentősek a helységek korszerűsítését célzó községgazdálkodási munkálatok. Az ivóvíz- és csatornahálózat gyarapodott, korszerűsítettük, aszfaltoztuk az utakat s más, a lakosság szempontjából nagyon fontos munkálatok készültek el 477 millió lej értékben. Talán mondanom sem kell, hogy mindezekben maga a lakosság mind városokon, mind a községekben nagy számban részt vett. E munkálatokban az élen Brassó municípium, Fogaras és Predeal városok, Tatrang, Bunelsti, Keresztényfalva községek állnak. Az életszínvonal emelkedését mutatja, hogy 1975-höz viszonyítva, tavaly 11 százalékkal nőtt az áruforgalmazás s 10 százalékkal több szolgáltatást végeztek a lakosságnak. Bátran elmondhatjuk, hogy az ötéves terv első évét minden vonatkozásban pozitív mérleggel zártuk. Megvannak tehát a feltételek arra ,hogy az elért eredmények alapján az idén tovább gyarapítsuk sikereinket. Albert Ilona kevesebb FÉMBŐL A temesvári mechanikai vállalat dolgozói az idén nagy mértékben csökkentik a gyártmányok, üzemen belüli szállító- és emelőgépek fajlagos fémfogyasztását. A 3,2 tonnás motoros rakodó súlyát például darabonként 300 kilóval csökkentik azáltal, hogy javítanak a technológiai folyamaton és átterveznek, tökéletesítenek egyes alkatrészeket és gépalegységeket. A motoros máglyázó gépeknél a csökkenés gépenként 200 kiló. A más gépgyárakban is bevezetett központi leszabás, a lemezek kombinált felvágása, a hőkezeléssel és öntéssel megmunkált alkatrészek számának növelése, a fémhulladék gazdaságos felhasználása voltak a további intézkedések, melyektől a vállalat dolgozói méltán remélik a fémmennyiség csökkenését egész éven át. Az összes részlegekre kiterjedő kezdeményezés eredményeként előreláthatólag a megtakarított anyagból az idén 100 emelő- és rakodó gépet gyárthatnak terven felül és 5 millió lej értékű cserealkatrészt. CEMENTES BETONACÉL MEGTAKARÍTÁS Barlestien a craiovai Iparépítő Tröszt dolgozói építik a villamoscellákat gyártó vállalatot. A beruházások gazdasági hatékonyságának növelésére kezdeményezett országos akció itt is nagy tartalékokat tárt fel. A tetőszerkezet könnyebb elemekből való előállításával 42 tonna cementet és 4000 kiló betonacélt takarítanak meg. Ennek és más korszerűbb megoldásoknak köszönhetően a beruházás költségei legkevesebb 30 százalékkal csökkennek. Botosani eddig a ruhagyáráról volt híres. Az idestova két évtizede termelő gyárban a munka minőségének olyan fokára jutottak, ahol már nem probléma a versenyképesség, itthon és külföldön. Ezeket a célkitűzéseket tette magáévá a municípium sokkal fiatalabb — pár esztendős — gyára, az alacsonyfeszültségű készülékeket gyártó egység. Építsünk korszerűbben, KISEBB ANYAGFOGYASZTÁSSAL, KEVESEBB KÖLTSÉGGEL! A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSE A LEGFONTOSABB FELADAT HARGITA MEGYE ÉPÍTŐTELEPEIN Soha a történelem folyamán nem építettek adott időszakban annyit Romániában, mint amennyit az 1976—1980-as ötéves terv beruházási feladatai előirányoznak. Az elmúlt ötéves terv ilyenszerű megvalósításait jóval meghaladó feladatokat viszont nagyjából ugyanazzal az emberi erővel kell elvégezni, legalábbis ami a szükséges és biztosítható munkaerő létszámát illeti. Ami például az 1980-as év viszonylatában annyit jelent, hogy az 1975. évinél több mint ötven százalékkal nagyobb mennyiségű és értékű munkálatok kivitelezéséhez csak a tavalyelőttivel egyenlő munkaerő-keret áll majd a rendelkezésre; más szóval 1980-ban az egy főre eső munkatermelékenységnek hozzávetőleg 53 százalékkal kell magasabbnak lennie, mint az előző ötéves tervben megvalósított legjobb eredmény volt. Ezek az országos feladatok megszabják az iparépítő trösztök, a megyei építők-szerelők feladatait is, hangsúlyozzák az említett tendencia minél szélesebb körű érvényesítésének szükségességét, a termelékenység növelésének sürgősségét. Már az elmúlt évi feladatok is a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve célkitűzéseinek szellemében fogalmazódtak meg; a hatékonyságra, s ezen belül a minőségre, a termelékenység növelésére összpontosítottak. Ott, ahol a beruházási teendők növekedése az országosan megvalósítandó ütem fölött van, az igény a termelékenységben is az átlagost meghaladó ritmust diktál, a szükséges erőfeszítések ezzel arányosak, tehát nagyobbak, így például a Csíkszeredai megyei Építő-szerelő Vállalat termelékenységét érintő feladatai 1976-ban 14 százalékkal magasabb szintet irányoztak elő, mint az előző ötéves terv végén, s ez a növekedés nagyobb volt a néptanácsi hatáskörben működő más megyei trösztök, vállalatok átlagos termelékenység növekedésénél. Sajnos, a január derekán összesített adatok nem igazolják a megnövekedett feladatokhoz való felzárkózást: a Hargita megyei szociális-kulturális építkezések jó részét kivitelező vállalatban például nem sikerült maradéktalanul biztosítani a 14 százalékos termelékenység-növelést. Dolgozónként, 1976-ban, a realizált termelés értéke több mint 9400 lejjel volt kevesebb mint 1975-ben; az elért termelékenység a tervben előirányzottnak csupán 76,7 százaléka volt. Olyan nagymérvű lemaradásról van szó, amely föltétlenül elemzésre szorul, s nyilvánvaló, hogy számos és alapvető tény magyarázhatja csupán ezt az állapotot. Véleményünk szerint egy újságcikk terjedelme csak néhány ok-okozati összefüggés jelzésére elegendő; az átfogó és sokrétű elemzést, az ebből adódó intézkedések megfogalmazását a legilletékesebb helyen és személyeknek kell elvégezniük. Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A TIZENHETEDIK FALUSI KÖNYVHÓNAP A már hagyományosnak nevezhető, s a Megéneklünk, Románia fesztivál rendezvénysorozatába illeszkedő Falusi Könyvhónap az idén különösen jelentős események égisze alatt került megrendezésre. Az állami függetlenség kivívásának centenáriuma és az 1907-es nagy parasztfelkelés 70. évfordulója nyújtott számára kedvező szellemi-szervezési feltételeket. Mi sem természetesebb tehát, ha a könyvhónapot a Botosani megyei Fleminzi községben, a 70 évvel ezelőtti parasztmegmozdulások egyik színhelyén a január 30-án lezajlott komplex rendezvény nyitotta meg. Gazdag könyvkiállítás mutatja be a parasztfelkelés társadalmi-politikai jelentőségét, hazánk sikereit a felszabadulás utáni gazdasági és kulturális építőmunkában. Költők és botosani-i színművészek hazafias verseket adtak elő, a kórusok tömegdalokat szólaltattak meg, festői volt a népviseleti parádé. Hasonló rendezvénnyel zárul majd a könyv falusi ünnepe február végén Poiana Mare községben, amit a Délj megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság szervez a függetlenségi centenárium jegyében. A megnyitó- és záróünnepség között a Falusi Könyvhónapon az ország valamennyi megyéjének községében és falujában rendezvények-találkozók, irodalmi estek, kiállítások népszerűsítik a könyvet, egyengetik útját az olvasóhoz. Kiadóvállalatok szerkesztői és szerzői ismertetik és vitatják meg az olvasókkal terveiket az 1977-es esztendőre, így a falvak és községek lakói közvetlen forrásból szereznek tudomást arról, hogy milyen új társadalmi-politikai művek, mezőgazdasági és állattenyésztési szakkiadványok és népszerű munkák jelennek meg, a dolgozók elmondhatják igényeiket, elvárásaikat, véleményüket az eddigi megjelenésekről. Az írószövetség és az irodalmi társaságok a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottságokkal és a Fogyasztási Szövetkezetek illetékes szerveivel karöltve író-olvasó találkozókat szerveznek, amelyeken prózaírók és költők, színművészek és műkedvelő versmondók részvételével bemutatják a mai valóság ihlette alkotásokat. Az irodalmi estek, költészeti matinék, író-olvasó találkozók megrendezésében és lebonyolításában fontos feladat hárul a művelődési otthonokra, könyvtárakra, a falun élő értelmiségre, a műkedvelő együttesekre, hiszen ezek nem öncélú rendezvények, de arra hivatottak, hogy elősegítsék a könyvterjesztést, hatékonyan propagálják könyvkiadásunk valós eredményeit. A Kiadói Központ tájékoztató közleménye szerint a Fogyasztási Szövetkezetek könyvterjesztő hálózata, valamint a többezer önkéntes könyvterjesztő 1976-ban falvainkban és községeinkben 2300 művet hozott forgalomba több mint 11 000 000 példányban, 137 500 000 lej értékben, ami 8,2 %-os növekedést jelent az 1975-ös esztendő eredményeihez viszonyítva. A múlt évben 130 társadalomtudományi és politikai, 410 agrártudományi, műszaki és tudomány-népszerűsítő munka, valamint 1500 szépirodalmi — klaszszikus és mai — alkotás talált gazdára. Az együttélő nemzetiségek nyelvén — magyarul, németül, szerbül, ukránul — 300- nál több cím került forgalomba 1976-ban kb. 650 000 példányban. Az idei, tizenhetedik Falusi Könyvhónap fontos történelmipolitikai-művelődési évfordulókkal, eseményekkel esik egybe; ezek növelik jelentőségét, szervezőit pedig a jól előkészített rendezvények biztosítására, az ittott korábban is észlelt rutin, a formális mozgósítás, és hatástalan propaganda kiküszöbölésére kötelezi, hogy a Falusi Könyvhónap találkozói ne csak emlékezetes-látványos, ám hatásában is lemérhető rendezvénysorozatként szolgálják a politikai nevelés és szocialista kultúra kongresszusán kitűzött feladatokat, a könyvvel való munka jobbítását. A könyv — amint azt George Calinescu találóan fogalmazta meg — az élet fokozásának eszköze, és tárgyilagos eszköz ahhoz is, hogy időt és teret átfogva szétfeszítse az egyéni tapasztalatok határait és beolvaszsza a közös tapasztalatokba. Számunkra a Könyv Nemzetközi Évének népszerű jelszava: Könyvet mindenkinek! továbbra is időszerű, cselekvésre ösztönzőserkentő emlékeztető. Érdeklődéssel várjuk olvasóink és levelezőink frissiben megírt beszámolóit és tudósításait a lakó- vagy munkahelyükön lezajló rendezvényekről, író-olvasó találkozókról, termékeny vitákról, a könyvhónap említésre méltó mozzanatairól, a könyvterjesztés és az olvasómozgalom újabb eredményeiről. Balogh József Világ" proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja YYYI Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piața Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Seinteia téri évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02.' Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9084 szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. . *■»'/* Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1977. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: fokmár 1 Agenda de publicitate ISIAP — Bucure?ti, Teoruar •• Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. ■ 1j Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen ------------------------- lehet megrendelni: 4 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa, P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ora 30 bani Bucure?ti, str. 13 Decembrie nr. 3 A timboenti-i (Vrancea megye) mtsz vezető tanácsa megbeszéli a következő napi munkatervet YEI TANÁCSKOZÁSOK A TÁRSADALMI ELLENI TEVÉKENYSÉGRŐL Szombaton az ország 21 megyéjében — Arad, Beszterce-Naszód, Botosani, Braila, Buzau, Krassó-Szörény, Constanta, Dimbovita, Gorj, Hargita, Iari, Máramaros, Mehedinti, Maros, Olt, Szatmár, Szeben, Teleorman, Temes, Vilcea és Vrancea megyében —, valamint Bukarest municípiumban megyei, illetve municípiumi tanácskozásokon vizsgálták meg a társadalmi ellenőrző tevékenységet. A mostani és a 18 megyében egy héttel ezelőtt megtartott tanácskozások a társadalmi ellenőrző tevékenységet elemző országos tanácskozást készítik elő, amelyre a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bárójának határozata értelmében februárban kerül sor. Az előterjesztett jelentésekben, akárcsak a viták során a részvevők hasznos tapasztalatokról, értékes kezdeményezésekről számoltak be, számos javaslatot terjesztettek elő azzal a céllal, hogy társadalmunk jelenlegi és távlati fejlődési követelményeinek megfelelően, a XI. pártkongresszus által elfogadott programból fakadó feladatokkal szoros összhangban növeljék a társadalmi ellenőrzés szerepét és hatékonyságát az ország gazdasági és társadalmi életében. Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs azzal kapcsolatos megállapításából indulva ki, hogy a társadalmi ellenőrzés szocialista demokráciánk rendszerében olyan fontos tényező szerepét tölti be, amely széleskörűen arra mozgósítja a közvéleményt, hogy ellenőrzést gyakoroljon a párt- és állami határozatoknak, a pártpolitikának a társadalmi élet lényeges szektoraiban való megvalósítása felett, a részvevők az ellenőrző csoportok észrevételeinek operatívabb megoldása céljából behatóan foglalkoztak a társadalmi ellenőrzés és a gazdasági és társadalmi tevékenység munkásellenőrzése közötti szorosabb kapcsolatot biztosítani hivatott intézkedésekkel, valamint az ezzel a területtel kapcsolatos törvénykezés tökéletesítésével. Ugyanakkor különös figyelemmel vizsgálták meg, miként javítható a Szocialista Egységfront helyi tanácsainak tevékenysége a társadalmi ellenőrzés megszervezésében és irányításában. A munkálatok végén a részvevők táviratokat intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, s ezekben megfogadták, hogy minden erejükkel tevékenykedni fognak a rájuk háruló feladatok példás teljesítéséért és szilárdan küzdenek az egész nép jólétének állandó növelésére irányuló pártpolitika megvalósításáért. MUNKATÁRSUNK JELENTI BUZÁU MEGYÉBŐL ÜTEMES GÉPJAVÍTÁS ÉS TÁPANYAGPÓTLÁS Szorgos munka folyik hetek óta a Buzáu megyei gépállomásokon. A javítóműhelyekben a traktorokat és más mezőgazdasági gépeket hozzák rendbe a tavaszi kampányra, ezzel egyidejűleg a termelőszövetkezetek gépesítési részlegeinek tagjai az őszi vetésekre szórnak nitrogénes tápanyagot és hordják az istállótrágyát a kukoricának, cukorrépának, konyhakerti és más tavaszi növényeknek szánt földekre. A kukoricavető-gépeket, tárcsákat, kultivátorokat és és műtrágyaszóró gépeket már egytől-egyig rendbehoztuk — tájékoztatott Ghirita Nicolae mérnök, a Râmnicu Sarat-i gépállomás főgépésze. — A traktoroknak is mintegy háromnegyed részét kijavítottuk, s minden feltételünk megvan ahhoz, hogy február közepéig befejezzük a gépek kifogástalan minőségű javítását. Egyébként a Rímnicu Sárat-i gépállomás által kiszolgált 12 termelőszövetkezetben vagy 10 napja hozzáfogtak az őszi vetések műtrágyázásához is, eddig mintegy 1500 hektár búzára és árpára hintettek nitrogénes tápanyagot. Ezzel egyidejűleg legtöbb gazdaságban megfelelő figyelmet fordítanak a tavaszi magágy istállótrágyával való feljavítására is. A Râmnicu Sarat-i szövetkezetközi tanács körzetében csaknem 1500 tonna szervestrágyát hordtak ki a földekre. Különösen a helybeli, a grebeni és a topliceni-i termelőszövetkezet földterületeire szállítottak és terítettek szét nagy mennyiségű istállótrágyát. E munka sikeres, könnyebb elvégzése érdekében a gépállomás négy szakosított csoportot szervezett, melyeket több pótkocsival, markolóval és trágyaszóró géppel láttak el. Minden csoport három termelőszövetkezetet szolgál ki, s naponta mintegy 80—100 tonna istállótrágyát szállít ki a földekre; gyorsabban kihordhatják az istállótrágyát, különösen ott, ahol a gazdaságok fogatai is részt vesznek a munkában. így járnak el a podgoriai és néhány más mtsz-ben, hogy az utolsó tonna tápanyag is mielőbb rendeltetési helyére kerüljön. Ezzel szemben a bredeni-i és cotatcai gazdaságok villányi istállótrágyát sem szállítanak saját fogataikkal, arra várnak, hogy kizárólag a mezőgépészek végezzék el ezt a munkát. Pedig mondani sem kell, hogy mennyire helytelen az ilyen álláspont. Végül még annyit: eddig jól telelt a búza, a szakemberek egyetlen gazdaságban sem észleltek fagykárt Rímnicu Sárát környékén. Nem utolsósorban azért, mert az elmúlt ősszel idejében és jó minőségben végezték el a vetést, s így egyenletesen kikelt a búza, az árpa, fejlett vegetációs állapotban kerülhetett hótakaró alá. Deme János SZOBATÁRSUNK - A BÚTOR (!) Aligha van használati tárgy, amely olyan jelentős szerepet játszana hétköznapjainkban, mint a bútor. Elsősorban azért, mert — az alvást is beleszámítva — életünk nagyobb részét otthonunkban töltjük. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a lakberendezés használati értéke, célszerűsége és külső megjelenése — például színe, formája, mérete — hatást gyakorol napi közérzetünkre, kedélyállapotunkra. Még akkor is, ha ezt csak ritkább esetben vesszük észre. Ez a hatás, s ennek pozitív vagy negatív iránya mindenekelőtt attól függ, hogy lakberendezésünk mennyiben felel meg életvitelünknek és esztétikai igényeinknek. A kellemesen és ízlésesen bebútorozott szobában — amint ezt némelyik vidéken olyan szépen mondják — édesebb a pihenés, családiasabb a hangulat és általában jobban otthon érezzük magunkat. Ide nagyobb örömmel térünk meg a napi munkából és gondtalanabbá, kisimultabb arccal indulunk naponta újra munkahelyünkre. Ám vajon felmérjük-e kellően, mivel tehetjük igazán otthonossá lakásunkat? Hova, mit és hogyan kell tenni? Lám, hogy gyűrűznek a kérdések, pedig egy sor lényeges dolgot még nem is említettünk. Például azt, hogy milyen lakberendezéseket alkotnak a tervezők, milyent gyártanak az üzemek, s mit kínál a kereskedelem? Mert először is e három tényezőn múlik, hogy mit teszünk és tehetünk lakásainkba. Hiába szeretnénk jobbat, praktikusabbat, célszerűbbet és esztétikusabbat vásárolni, ha e három tényező vagy akár valamelyikük nem tart lépést igényeinkkel, ha a választék nem kielégítő. S mennyi más követelménynek kell még megfeleljen a bútor! Mármint mai követelménynek. Olcsó és könnyű legyen. Ne pazaroljunk rá fölöslegesen drága, más célra használható vagy nehezen beszerezhető anyagot. Jó! beférjen és elhelyezhessük a többnyire típusú tervek után épült blokklakásokban — s miként írásunk egyik szereplője találó iróniával említette —, ne daruval kelljen beemelni a szobába. S lehetőleg, amúgy domino-szerűen lehessen rakosgatni, változtatni, s egyazon bútordarab többféle rendeltetésnek is megfeleljen. A mai lapszámmal induló cikksorozatunk nem tűzhette célul, hogy valamennyi kérdést külön megválaszolja. Ám nem is anynyira a válaszadás volt a szándékunk, sokkal inkább az, hogy ráirányítsuk az érintettek figyelmét néhány fontosabb problémára. Azoknak az intézkedéseknek a szellemében, amelyeket pártunk és államunk vezetősége gazdasági és társadalmi életünk — ezen belül a bútorgyártás, lakásépítés és lakáskultúra — további javítása, a dolgozók életszínvonalának állandó emelése érdekében hozott. Jóllehet dokumentálódásunk, helyszíni tapasztalatszerzésünk mindössze négy megyére korlátozódott, valójában sokkal nagyobb területet érintünk, hisz Nagyvárad, Szatmár, Zilah és Nagybánya bútorlerakataiban és üzleteiben gyergyói, suceavai, kovásznai, cimpulungi vagy aradi bútorokat is árulnak. (Az ankétsorozat első része lapszámunk 3. oldalán)