Előre, 1977. június (31. évfolyam, 9187-9212. szám)
1977-06-01 / 9187. szám
2. MELLENEKLÜNK AMATŐR FILMESEK VERSENGÉSE Az amatőr filmesek fővárosi stúdiójában rendezték meg a filmklubok fesztiváljának köztársasági döntőjét. Ezen 36 megye és Bukarest municípium amatőr filmesei mutatták be alkotásaikat. A legnépesebb csoportot a bukarestiek alkotják: kilenc fővárosi filmklub szerepelt munkáival: Delj és Arges megye öt-öt klubbal, Suceava, Dâmbovita, Galați megyék pedig négy-négy klubbal képviseltették magukat. A többi megyéből három vagy annál kevesebb közösség filmjeit találták méltónak arra, hogy az országos döntőn szerepeljenek. A Gopo-díjasok is itt vannak... A vetítések egyik szünetében összetalálkoztam SZALKAY ZOLTÁNnal, a Sahia Stúdió egykori operatőrjével, aki 1960 óta a Vajdahunyadi Kombinát filmklubját irányítja. — Három kisfilmmel jöttünk. Az Emberek és lángok az üzem balett csoportjának munkájáról és művészeti tevékenységéről szól; tudományos kisfilmünk a kokszolást mutatja be. És készítettünk háború ellenes rajzfilmet is, címe: Lenni vagy nem lenni... — Látta-e a „konkurencia" produkcióit? — Természetesen. Nem egyet a megyeközi szakaszon. . . Rengeteg új témát fedeztek fel az amatőrök. . . Ez helyzeti előnyükből, a környezet alapos ismeretéből adódik. Nem kell a témákra vadászniok, ott vannak testközelben. . . Persze, szelektálni azért kell. Még nem mindenki tanult meg gazdaságosan bánni a percekkel, az életanyaggal... Több elnyújtott, fölösleges részletekben bővelkedő film is készült. A bőbeszédűség a film hatásosságának a rovására megy... Mi az öt-,hat perces kisfilmek hívei vagyunk. — Úgy tűnik, filmjeiket kedvezően fogadják... A tavaly... — Valóban, jó évünk volt. . Nekünk ítélték a Ion Popescu Gopo-díjat, elnyertük a vajdahunyadi fesztivál Nagydíját, Vörös Acélról elhoztunk egy aranyérmet, Resicán pedig egy különdíjat kaptunk... Hogy most mi lesz? Egyelőre várunk. Késő este kerülünk sorra. ROMÁNIA ORSZÁGOS FESZTIVÁL A felkelők nyomdokain Vége a rövid szünetnek. A Rimnicu Vilcea-i vegyikombinát filmesei mutatják be produkciójukat. Dokumentumfilmjük az 1907-es parasztfelkelésnek állít emléket. Elvezeti a nézőt Labou községbe, szemtanuk és dokumentumok elevenítik fel a történteket, de jutott hely bőven a filmben a község szocialista valóságának is. Színes tájtörténeti filmjük az Arnota kolostort mutatja be. A Buila hegyen emelkedő műemléket Mátéi Basarab építtette 1633—1636 között, ide is temették, sírját egy szépen faragott márványlap fedi. Egy másik riportfilmjük a vegyikombinátban a hanyagság szülte tűzvészről tudósít, a tűzoltók hősies munkáját örökíti meg. Sok érdekes adatot, portrét, jelentős mozzanatot tár a néző elé a Rimnicu Vilcea-i Egészségügyi Szakszervezet filmklubjának a Dr. Suciu-kórházat bemutató filmje. A kísérő szöveg gazdag információs anyagot tartalmaz, csak egyetlen kifejező adatot idézünk: a megye lakosságának átlagos életkora elérte az utóbbi időben a 70 évet. . . A temesváriak újból bizonyítanak Costina? Iosif temesvári amatőr neve több kisfilm főcímében is felvillant. És nem hiányzik a köztársasági seregszemléről a temesvári veterán, Sandu Drago? sem. A temesváriak eddigi munkásságukkal, úttörő vállalkozásaikkal tekintélyt és hírnevet vívtak ki maguknak országos viszonylatban. Most a CFR, a Művelődési ház, és a Március 6 vállalat amatőrjeinek alkotásait pergették le a zsűri és a nagyszámú, a résztvevő megyék filmeseiből álló közönség előtt. Említést érdemel a temesváriak tág tematikai skálája. Az 1907- et idéző Tűz című filmjük, a Hivatás című portréfilm, amely egy naiv festőművészt mutat be (kár, hogy nem színes). A Tánclecke című jó ritmusú, szépen filmezett riportjuk pár percbe sűrít egy több órás táncpróbát, amelyen egy kínai együttes tagjai lépésről lépésre betanulnak egy román népi táncot, amit még aznap este be is mutatnak. . . Az Emberek a tavaszban — többnyire rejtett kamerával készült — arcok, szituációk, apró jelenetek lírai telítettségű kockáiból állt össze. Kevésbé sikerültek a vasutasok és a gépgyártók munkavédelmet és a termékek népszerűsítését szolgáló filmjei. Annál hatásosabb a város tisztasága és rendje ellen vétőket kipellengérező filmpamflet. . . Revelációja az országos vetélkedőnek Drogos új filmje, a Testvérek, amely egy tizenötperces hangos játékfilm. A függetlenségi háború korszakát eleveníti fel. A népi hagyományok szerves beillesztésével, plasztikus operatőri munkájával, realista ábrázolásmódjával, amit a táj lírai szépsége még jobban kihangsúlyoz a Testvérek szép sikerre jogosítja alkotóit. Soha ilyen népes mezőny Egy újabb szünetben megkérdeztük CALIN CALIMAN filmkritikust, a bíráló bizottság tagját, mint vélekedik a filmesek országos döntőjéről. — Meglepően népes a mezőny. Soha egyetlen amatőr filmfesztiválon nem szerepelt egyszerre ennyi kisfilm: 140 alkotás kerül bemutatásra. . . A Megéneklünk, Románia fesztivál megpezsdítette a filmklubok életét. . . Kitettek magukért. Sok új ötlet, eljárás, bátor kísérlet eredményeként kifejezőbb, az új tematikát felvető alkotások születtek, ezek a társadalmi valóság csaknem valamennyi vetületét, a termelés, a művelődési élet, az alkotó munka, a történelem- és a tájkutatás eredményeit felölelik... Nyilvánvaló, nem mindegyik azonos szinten, de ettől függetlenül a zsűrinek nem lesz könnyű dolga. Balogh József A Megéneklünk, Románia országos nagy seregszemle meghirdetését követő hónapokban Temes megyében nagymértékben megnövekedett a dalkultúra iránti érdeklődés. Mivel magyarázhatjuk az örvendetes tényt? Az érdeklődés, mint bármely művészeti műfaj esetében, itt is két sarkú. Egyfelől a részvételben, a közös éneklés örömében, másfelől a közönségnek a dalcsoportok előadásai iránt tanúsított várakozásaiban jut kifejezésre. A fesztivál megyei rendezvényein sokkal több kórus lépett fel, mint bármikor. S ugrásszerű előretörést jelent a megye tömegdal-kultúrájának fejlődésében. Több helységben, köztük Gavojdian, Jdioaran, Bálincon, Biléden, Susani-ban a fesztivál meghirdetését követően új dalcsoportok alakultak. Meglévő dalárdáink, köztük a Ion Vidu, a Bartók Béla, a Franz Schubert kórus, újjászerveződtek, megerősödtek. Szilárd közösségformáló erőkké váltak nemcsak a közművelődési törekvések területén, hanem az összetettebb gazdasági, társadalmi és közéleti viszonylatokban jelentkező összeforrottságot illetően is. Hiszen több kiváló kórusunk tagjai egy-egy munkaközösség dolgozóiból verbuválódtak. Mégpedig a termelőmunkáért, a közélet tökéletesítéséért vívott küzdelem legodaadóbb, legfegyelmezettebb képviselőiből. A közös éneklés öröméből sugárzó összetartó erő alkotóan, mozgósítóan hat vissza gazdasági és társadalmi tevékenységükre. Itt szerzett sikerélményeik pedig művészetmozgalmi szerepléseik tekintélyének fokozásához járulnak hozzá. A forradalmi és hazafias tömegdalok előadásával a szocialista eszmék iránti elkötelezettséget hirdetik, ezáltal a néptömegek érzelmi nevelésének, öntudatosodásának folyamatát segítik elő. Ezekben az összefüggésekben értékeljük igen nagyra a monostori férfi-és a facsádi női kamarakórus, a gátaljai, szintesti és nagyszentmiklósi vegyeskarok szerepléseit a fesztiválon. A tömegdal-kultúra továbbfejlődését illetően követendő példának tekintjük a 170 tagú bolduri-i kórust, amely megyénk első szövetkezetközi formációja; ez a bolduri-i, színorszegi, jabári, és ohaba-forgáci-i apróbb együttesek egyesüléséből jött létre. Bizalommal és várakozással támogatjuk az újszentesi, végvári, óteleki és igazfalvai magyar nyelvű dalcsoportok tevékenységét. Itt jegyzem meg azt is, hogy román, magyar, német, szerb, bolgár és ukrán nyelvű dalárdáink hűséges kifejezői annak a megbonthatatlan testvériségnek, amely e soknemzetiségű megye állampolgárait a nemzetgazdaság felvirágoztatásáért végzett alkotó munkában s a közös eszmények vállalásában és hirdetésében összeforrasztja. Az év két történelmi emlékünnepélyének, az állami függetlenség centenáriumának és az 1907-es parasztfelkelés 70. évfordulójának idézése megfelelő súllyal és eszmei hatásfokon szerepel valamennyi dalcsoportunk repertoárjában. E témaköröket a munkásmozgalom forradalmi dalai, a hazát, a pártot, a szocialista építőmunkát dicsőítő énekek valamint népdalfeldolgozások egészítik ki. A megye hivatásos zenei életének kimagasló képviselői, köztük Remus Georgescu, Sava Ilin, Ioan Crișan, Ion Tomi zeneszerzők első bemutatásra szánt időszerű tartalmú művek írásával járulnak hozzá kórusirodalmunk gazdagításához. A Bánát-filharmónia tagjai pedig zenei együtteseink szakirányítását vállalták el. Különösképpen repertoárjaik összeállításához, az előadások végső kicsiszolásához nyújtanak felbecsülhetetlen értékű segítséget nekik. Dalcsoportjaink első irányítóinak mégis azokat a lelkes pedagógusokat tekintjük, akik azonos áramkörben egyesülve élnek a művelődési házak ésotthonok kórusainak tagjaival. A sok lehetséges példa közül Craiu Trifu nagyzsámi tanító, Bernhardt Mathias nagyszentmiklósi és Vermean Nicolae óteleki zenetanár nevét említem, akik megértették, hogy a művészetmozgalmi élet műfajai közül éppen a dalkultúra egyike azoknak, amelyeknek mélyebb eszmei hivatását csakis erőteljes érzelmi hozzáállással és közösségi felelősséggel érvényesíthetjük. Csizmánk László tanár, a népi alkotások és művészeti tömegmozgalom Temes megyei irányító központjának zenei szakirányítója A DALKULTÚRA VONZÁSÁBAN GYERMEKNAP -1977 AZ ÁLLAMI GYERMEKPÓTLÉK NÖVEKEDÉSE (százalékban) Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi intézkedései értelmében az 1976— 1980-as ötéves tervidőszakban a dolgozók összes kategóriáinak juttatott állami gyermekpótlékokat átlagosan 30 százalékkal növelik. A rendelkezésre bocsátott pótlólagos összegek egészéből évente 2,2 milliárd lejt fordítanak — a grafikonban is szemléltetett — állami gyermekpótlék folyósítására, illetve fedezésére. Pártunk életszínvonal-politikájának töretlen megvalósításáról tanúskodnak ezek a számok. S arról, hogy a lakosság anyagi és szellemi jóléte állandó emelésére a XI. pártkongresszuson kidolgozott irányelvek rendre, esetenként a tervezettnél magasabb szinten valósulnak meg. A megemelt gyermekpótlékok 50 százalékának a folyósítását már idén szeptember 1-től megkezdik, az emelés második szakaszára 1979-ben kerül sor. A gyermekpótlék mellett szocialista államunk évi 700 millió lejt fordít pluszban a sokgyermekes anyák, a sorkatonafeleségek támogatására, a nagy családok más jellegű segélyezésére. Mindezek az intézkedések — a dolgozók javadalmazásának életbelépő megemelésével egyetemben — minden család számára jobb feltételeket és lehetőségeket biztosítanak a gyermekek nevelésére, gondozására és ellátására. Szocialista társadalmunk emberközpontúsága, a jövő nemzedékek iránti messzemenő gondoskodása ölt testet az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának intézkedéseiben. iszem, hogy új lakónegyedünk vagy arcú terve, homokból összetapasztott, fapálcikákkal teleszúrkált, színes ,kövekkel és színesedő falevelekkel földíszített makettje már nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt elkészült. A házak 15—20, vagy 40—50 kockából, egymásra fölrakott tömbje, 30—40 év előtti udvarok, grundok, óvodák játszóhelyein, e játszóhelyek pöttömke, de a világteremtő játékban hatalmas szorgalmú munkásaiban, a gyermekekben, tegnapi gyermek magunkban épültek meg először. Ami azután következett, a tanulás évei, a jövésmenés, szüntelen keresés a nagyvilágban és önmagunkban, az már mind e tűzként eleven és máig lobogással tápláló mag köré gyűrűsödött körös körbe. Erősítette törhetetlen törzsét, egzakt tervét, a hajdani elképzelést. Most a negyed összkomfortos játszóterein sürgölődő gyermekeimet, gyermekeinket nézem. A kezük nyomán valamikori, mieinknél jobbra-szebbre készített, s elgondolt homokváraikat, meseformájú házaikat látva, sejtem meg azt a többletet, amivel jobb és szebb lesz az a lakónegyed, amelyet majd ők építenek meg. Jobbat és többet termelő az a gyár, amelyet okos terveik alapján ők állítanak talpra, célszerűbb és hasznosabb az a szerszám, gép, amellyel, illetve amelyen majd ők fognak dolgozni. Mélyebb és átfogóbb igazságaival lesz mozgósítóbb az a könyv, festmény, amelyet ők alkotnak meg. Hiszem, hogy gyermekeinkkel feleségeink azt a tisztább és erősebb embert hozzák világra, akiben kisebb-nagyobb tévedéseinket, végérvényesen elrontottnak vélt dolgainkat jóvá tehetjük. Beszennyezett folyóink, tengereink vizét szűrik majd át, füstös-poros levegőnket tisztítják majd meg, húsunkba, tudatunkba égetett sebeinket, a gyűlölködést, a bosszúvágyat második pedig tematikus bélyegkiállítás a pionírházak illetékes szakköreinek összeállításában. Várakozás elé tekint a pionírok aradi közlekedési parkjában lebonyolításra kerülő gyermekünnep. Programjában, mely aszfaltrajz versennyel kezdődik, s roller, tricikli, kerékpár és görkorcsolya versennyel zárul, megtaláljuk mindazokat a szórakoztató mozzanatokat, melyeknek önfeledt örömét nemcsak a játékos gyermek gyógyítják be. Akik a titkok általunk döngetett kapuit megnyitják, szélesre tárják, akik a mai jót jobbá, a mostani szépet szebbé, tökéletesnek vélt szavainkat, mozdulatainkat, eszközeinket tökéletesebbé teszik majd. Sorolhatnám még, de felnőtt társaim könnyen és féligmeddig joggal vethetik szememre: holnapra hagyom, fiainkra, leányainkra ruházom a bevégzetlen dolgainkat, feladatainkat. Nem, csupán jövőbe kanyargó útjainkra vetettem futó pillantást. Félbe-szerbe lévő dolgaink fölemlítése mindannyiunkban számos új bölcsőde, napközi, iskola képét elevenítette föl. Felnőtt közösségünk, szocialista társadalmunk megannyi gondoskodását, amelyekkel csirózó vágyaikat, terveiket oktalan félelmek vagy megkerülhetetlen fagyok veszélye között és ellen élni tanítjuk, mellettük állva, kezüket fogva nőni, erősödni hagyjuk. Szabó Barna hanem a szemlélődő felnőtt is átérzi. Komoly eseményre is sor kerül. A játék szerepe a gyermekek sokoldalú nevelésében címen tanácskozásra gyűlnek össze a megye játékkészítő gyárainak (Aradeanca vállalat) és szövetkezeteinek (Precizia) dolgozói, valamint a pedagógusok, szülők, s a legilletékesebbek, a gyermekek, hogy újólag összevessék álláspontjukat, elmondják véleményüket e rendkívül jelentős iparág didaktikai követelményeiről. H AKIK A JÓT JOBBÁ, A SZÉPET SZEBBÉ TESZIK MAJD AZ ÜNNEPELTEK (Folytatás az 1. oldalról) szimpozionok segítségével ismerkedtek meg a gyermekek pártunk és kormányunk ifjúságpolitikai törekvéseivel, neves közéleti személyiségekkel találkoztak, s kirándulások során ismerkedtek meg a megye történelmi nevezetességeivel. A pionírházak és iskolák XMNICEF-körei A világ minden sarkában élnek gyermekek címen előadásokat, ki mit tud vetélkedőket rendeztek. Színes eseményeket ígér a tulajdonképpeni ünnep, június elseje. Két kiállítás nyílik ebből az alkalomból, az egyik A haza sólymai szervezet irányításával tevékenykedő Ügyes kezek elnevezésű alkotókörök legsikerültebb munkáit bocsátja közszemlére, a ELŐRE - 1977. Június 1. A FŐVÁROSI SZAKASZ RÉSZVEVŐINEK MŰSORÁBÓL: A Szakszervezetek Hargita megyei művészegyüttese A Gheorghe Gheorghiu-Delvárosi fúvószenekar A hudi-i Szakszervezeti Művelődési Ház kórusa Beszterce-Naszód megyei gyermekek népi tánca lozóbaásaJflié Via A(9.r . (Gh. VifHlID felvételei) HIVATÁSOS ZENEI INTÉZMÉNYEK A DÖNTŐBEN Megkezdődött a hivatásos zenei intézmények vetélkedőjének országos szakasza is. A főváros előadótermeiben 36 együttes — dalszínház, filmharmonikus zenekar, különböző városok művészegyüttese, amely a fesztivál előző szakaszában kitűnt — lép a közönség és a zsűri elé színvonalas műsorral. Repertoárjukban valamennyi műfaj képviselve van: opera, operett, balett, szimfonikus és vokál-szimfonikus zene, népi és szórakoztató muzsika. Az előadások és hangversenyek szerzőit hazánk történelmének dicső múltja, 1977 nagy évfordulói — a függetlenség centenáriuma, az 1907-es parasztfelkelés 70., a Román Kommunista Párt megalakulásának 56. évfordulója — ihlették.