Előre, 1977. július (31. évfolyam, 9213-9239. szám)

1977-07-01 / 9213. szám

- 2. A XI. kongresszus határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló programnak a meg­valósítása érdekében szüntelenül tökéle­tesíteni kell a társadalom szervezését és vezetését, állandóan növelni kell a párt vezető szerepét az egész gazdasági-társa­dalmi életben, a néptömegeknek egyre szélesebb körben és aktívan részt kell venniük a párt és az állam politikájának kidolgozásában és megvalósításában, az összes szektorok tevékenysége jó meneté­nek biztosításában, a társadalom irányí­tásában. Ebben az általános keretben kö­vetkezetesen munkálkodni kell a politi­kai-ideológiai és kulturális-nevelő tevé­kenység további javításán, társadalmi életünk e fontos szektora munkájának tartalmilag egyre magasabb szintre eme­lésén. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az utóbbi időben növekedett a tö­megközlési eszközök szerepe, a művészeti alkotómunka terén erőteljes pezsgés ta­pasztalható. példátlanul felvirágzott az egész társadalom szellemi élete A hazai ideológiai-politikai és kulturális-nevelő tevékenység a párt forradalmi világ- és életszemléletére, a dialektikus és törté­nelmi materializmusra, az új társadalmi rend építésének politikájára, a szocialista etika és méltányosság magasztos elveire épül. A szocializmus éveiben mélyreható for­radalmi jellegű gazdasági, politikai és társadalmi változások történtek társadal­munkban, az osztályszerkezetben, az em­beri viszonyokban, az emberek gondol­kodás- és életmódjában. Társadalmunk végérvényesen felszámolta az ember em­ber általi kizsákmányolását, valamint a társadalmi és nemzeti igazságtalanságo­kat, és ma baráti osztályokból áll, ame­lyeket azonos érdekek és törekvések ve­zérelnek, s amelyek szorosan együttmű­ködve valósítják meg a párt programját, bel- és külpolitikáját. Ugyanakkor társadalmunkban egyre szélesebb és mélyebb folyamat bontako­zik ki: fejlődik a szocialista demokrácia, erősödik a kollektív vezetés, a vállalatok­ban és intézményekben minden szinten és valamennyi területen, egyre hatéko­nyabban érvényesül a széles néptömegek közvetlen befolyása és ellenőrző munká­ja a gazdasági, a társadalmi, az ideoló­giai és a kulturális-nevelő tevékenység­ben. Kihangsúlyozódik az a folyamat, hogy az állam egyes funkciói és feladatai átkerülnek a társadalmi szervekhez, a dolgozók munkaközösségeihez, ami tör­vényszerűen tükrözi haladásunkat a szo­cializmus és a kommunizmus útján. En­nek következtében folyamatosan növek­szik a dolgozók munkaközösségeinek, a demokratikus vezetőszerveknek a felelős­sége hazánk egész közéletének jó menete iránt. Szocialista társadalmunk e realitásai­nak, jelenlegi fejlődési szakasza sajátos­ságainak fényében, és tekintettel a poli­tikai-ideológiai és kulturális-nevelő tevé­kenység méreteire, az ilyen profilú intéz­mények és szervek egyre bonyolultabb feladataira, növelni kell az e téren dol­gozó kommunisták, összes káderek fele­lősségérzetét, az illető szervek irányítá­sában pedig egyre fontosabb szerepet kell biztosítani a kollektív vezetési for­máknak, maguknak a munkaközösségek­nek, a dolgozók széles tömegeinek, vagy­is a művészet, a tudomány, a kultúra, a publicisztikai tevékenység igazi haszon­­élvezőinek. Ilyen körülmények között át kell szervezni és a feladatkör szempont­jából módosítani kell a Sajtó- és Kiad­ványügyi Bizottságot, amely megelőző el­lenőrzést gyakorol ezeken a területeken, s az ellenőrzés teljes felelőssége az illető intézményekre, azok kollektív vezetősé­gére, továbbá a hazai ideológiai és kul­turális nevelő munka irányításával a párt és állam által megbízott szervekre hárul. A sajtószervek, a Rádió-televízió, a könyvkiadók, a filmstúdiók és a külön­böző színházi intézmények szervezésének és irányításának tökéletesítése, a párt­­szervezeteknek, a kommunistáknak, a dolgozóknak a fenti tevékenység jó me­nete biztosításában való szerepe és fele­lőssége növelése céljából a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága elha­tározza : 1. Tekintettel arra, hogy pártunk és társadalmunk különleges helyet szánt a sajtónak és a Rádió-televíziónak, az iro­dalomnak és a művészetnek, az egész kulturális nevelő tevékenységnek, növel­­ni kell ezek hozzáj­árul­ását a tömegek szocialista tudatának fejlesztéséhez, a szocialista etika és méltányosság elveinek előmozdításához és az új ember nevelé­­séhez, pártunk politikájának, az RKP XT. kongresszusán elfogadott határozatoknak a valóraváltásához. 2. A pártszervek és -szervezetek, az aktivisták, a pártkáderek, a kommunis­ták, a szerkesztőségek és könyvkiadók, a Rádió-televízió, a többi művészeti és kul­turális intézmény összes dolgozói viselik a teljes felelősséget az illető területek te­vékenységének tartalmáért és irányításá­ért, a határozatoknak és a pártdokumen­tumokból, a pártfőtitkár útmutatásaiból fakadó feladatoknak a­ teljesítéséért. 3. Szocialista nemzetünk szellemi érté­keinek alkotásában, a párt politikai - ideológiai és kulturális-nevelő tevékeny­ségre vonatkozó politikájának kidolgozá­sában és végrehajtásában növekedjék ho­vatovább a néptömegek szerepe szocia­lista demokráciánk elvei és gyakorlata szellemében, annak a szelemében, hogy az összes tevékenységi területeket, az egész társadalmat az új társadalmi rend építői maguk irányítsák. 4. A kollektív vezetés javítása érdeké­ben a napilapok és folyóiratok szerkesz­tőségében, a Rádió-televíziónál, a könyv­kiadókban, az előadóművészeti intézmé­nyeknél, a filmvállalatoknál és filmstú­diókban vezetőtanácsok alakulnak, ame­lyeken, a helyzetnek megfelelően, részt vesznek a központi és helyi pártszervek, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Kommunista Ifjú­,­sági Szövetség, más tömeg- és társadalmi szervezetek, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, az alkotó szövetségek, illetve az Újságíró Tanács képviselői, valamint az­ illető intézmények dolgozói, vállalati dolgozók. A vezetőtanácsok havonta elemezni fogják az említett intézmények munká­ját, feladataik teljesítésének módját, és intézkedéseket jelölnek ki a tömegek tájékoztatásának és szocialista nevelésé­nek javítására. 5. A sajtószervek vezetőtanácsai vise­lik a teljes felelősséget a közzétett anya­gok politikai és ideológiai tartalmáért és minőségéért, szüntelenül harcolva a párt politikájának, a szocialista etika és méltányosság elveinek a valóra váltásá­ért, a fejlett tapasztalat általánosításáért és az új előmozdításáért a társadalmi élet és tevékenység minden területén, a hiányosságok és a negatív jelenségek le­küzdéséért, a dolgozók, a szocializmus építőinek széles tömegei, fejlett véle­ményének kifejezéséért. Biztosítani fog­ják a sajtótörvény, az összes törvények szigorú betartását, az államtitok megőr­zését, a közvélemény korrekt és objektív tájékoztatását. A vezetőtanács kijelöli a szerkesztő­sági kollégiumot, amely a főszerkesztő vezetése alatt felel a sajtószerv operatív munkájáért, a kapott feladatok teljesí­tésének módjáért. 6. A Rádió-televízió adásainak politi­kai és ideológiai tartalmáért, művészi és publicisztikai színvonaláért közvet­lenül felel a vezetőtanács. A tanács bizottságot alakít, élen a Rá­dió-televízió vezérigazgatójával, amely bizottság irányítja és ellenőrzi az adá­sok összeállításának egész folyamatát, jóváhagyja azok sugárzását, biztosítva a programok határozott orientációját a párthatározatok és a pártvezetőségi út­mutatások szellemében. Intézkedések történnek a vezetés meg­szervezésének javításáért, biztosítva a Rádió-televízió felelős kádereinek jobb elosztását tevékenységi területek és szek­torok szerint. Az adások tartalmának további javí­tása céljából a Rádió-televízió szer­kesztőségei mellett pártaktívistákból, az alkotó szövetségek képviselőiből, más kulturális és művészeti­, személyiségek­ből, szakértőkből, dolgozókból szakbi­zottságok alakulnak, amelyek megtekin­tik és kiválogatják a legértékesebb tár­sadalmi-nevelő és kulturális-művészeti jellegű adásokat. 7. Az alkotó szövetségek viselik a fe­lelősséget az Irodalmi-művészeti tevé­kenység irányításáért osztályokat, bi­zottságokat, szakköröket és irodalmi kö­röket szervezve a társaságok és a fió­kok keretében a sajtó alá rendezendő, színpadra vagy forgatásra kerülő mun­kák széles körű megvitatása céljából. Az irodalmi és művészeti alkotásoknak széles körű, demokratikus, a szerzők je­lenlétében és a műkritikusok részvételé­vel történő megvitatása nyomán, tár­sadalmunk egyre magasabb ideológiai, művészeti és tudományos követelményei­vel összhangban,, tökéletesednek az alko­tások, tovább virágzik az irodalmi-mű­vészeti alkotás mind román nyelven, mind pedig az­­ együttélő nemzetiségek nyelvén. A tudományos jellegű munkák tekin­tetében a tudományos akadémiák, a kutatóintézetek viselik a felelősséget a munkák tartalmáért, elméleti színvona­láért és gyakorlati hasznáért, továbbá a tudományos dolgozók és kutatók, az em­lített munkák hozzájárulásáért a román tudomány és technika haladásához. A társadalomtudományi munkák ideoló­giai és politikai orientációjáért, vala­mint eszmei tartalmáért a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiája, a Stefan Gheorghiu Akadémia, az e té­ren dolgozó kutatóintézetek felelnek. Az illető szervek, feladatkörük és fele­lősségük ellátása céljából, biztosítsák a munkák széles körű, demokratikus meg­vitatását, alakítsanak szakbizottságokat a közzététel elhatározására. 8. Úgyszintén központi szakbizottsá­gok alakulnak a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács mellett kiadói, film­­művészeti és színművészeti problémák ügyében, továbbá a Tudomány- és Tech­nológiaügyi Országos Tanács és az aka­démiák mellett tudományos jellegű problémák ügyében, hogy irányítsák és ellenőrizzék a munkát az illető terüle­teken. Egyben ellátják a fellebbviteli szerv funkcióját is abban az esetben, ha a szerzők és az intézmények közös­­nézeteltérések merülnek fel, és megold­ják a vita tárgyát képező munkákkal kapcsolatos problémákat. Az említett központi szakbizottságok­ban részt vesznek az RKP Központi Bi­zottságának képviselői, továbbá párt- és állami aktivisták, szakemberek, az alkotó szövetségek, az akadémiák és ku­tatóintézetek képviselői, más dolgozók. 9. Az irodalmi, művészeti és tudomá­nyos munkák, a sajtócikkek és hírek orientációjéért, tartalmáért és minősé­géért a fő felelősséget maguk a szer­zők viselik. 10. Az összes kiadókban vezetőta­nácsok alakulnak párt- és állami akti­vistákból, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, az akadémiák, a tudo­mányos kutatóintézetek, a felettes mi­­nisztériumok és az alkotó szövetségek képviselőiből. A vezetőtanácsok felel­nek a párt politikai irányvonalának megfelelően megszabott kiadói terv példás teljesítéséért. A vezetőtanácsok bizottságokat ala­kítanak, a kiadó igazgatójának vezetésé­vel, a bizottságok közvetlenül felelnek az intézményre háruló feladatok telje­sítéséért, véleményezik a kéziratok sajtó alá rendezését. A kiadói vezetőtanácsok és bizottsá­gok egyre nagyobb mértékben támasz­kodjanak az alkotó szövetségek, az akadémiák és a kutatóintézetek tevé­kenységére, hasznosítsák egyre széle­sebb körben a Megéneklünk, Románia országos fesztiválon — népünk alkotó szellemének átfogó, országos megnyilat­kozásán — bemutatott és kitüntetett munkákat. 11. A filmvállalatoknál és filmstúdiók­ban vezetőtanácsok alakulnak, ame­lyek a Szocialista Művelődési és Neve­lési Tanács közvetlen irányításával és ellenőrzésével felelnek az országos filmtermés egész megvalósításáért, a játékfilmek, a dokumentumfilmek és rajzfilmek ideológiai-politikai tartalmá­ért és minőségéért, összhangban a párt kulturális politikájának orientációival, a nagyközönség igényeivel. 12. A drámai színházakban, opera- és operettszínházakban, filharmóniáknál és művészegyütteseknél alakítandó vezető­tanácsok felelnek az említett intézmé­nyek tevékenységének jó menetéért, gondoskodva magas ideológiai és mű­vészeti színvonalú, hangsúlyozottan for­­radalmi, humanista mondanivalójú elő­adásokról, amelyek hasznosítják mind a múltbeli, mind a jelenkori értékes és eredeti alkotásokat, valamint más népek kultúrájának reprezentatív műveit, hozzájárulva a nézőközönség szocialista tudatának fejlesztéséhez, a dolgozók szépérzékének alakításához, egész né­pünk szellemi életének gyarapításához. 13. A Szocialista Művelődési és Neve­lési Tanács, a Külügyminisztérium, az akadémiák, a Rádió-televízió, a sajtó-, kulturális és művészeti intézmények, az alkotó szövetségek lépjenek fel népünk anyagi és szellemi kultúrája értékeinek széles körű külföldi megismertetéséért, nemzetünk együttműködési és béke­üzenetének népszerűsítéséért szerte a világon. Fokozni kell a nép életéből és munkájából, a szocializmus és a kom­munizmus eszményeiből ihletett irodal­mi-művészeti alkotásaink, publiciszti­kánk idegen nyelvekre fordítását és külföldi terjesztését. Ugyanakkor a párt­ és az állam poli­tikájának szellemében biztosítani kell más népek forradalmi, házadó, humanis­ta műalkotásainak, a külföldi sajtónak a terjesztését hazánkban. Abban a meggyőződésben, hogy a szel­lemi értékek egyetemes cseréje hozzá­járul a népek kölcsönös jobb megis­meréséhez, közeledéséhez és barátságá­nak mélyüléséhez, az emberi civilizáció tárházának gyarapodásához, biztosítani kell Románia egyre szélesebb körű és aktív részvételét a nemzetközi kulturá­lis cserékben, a kölcsönösség elvei alap­ján, pártunk külpolitikája, nevezetesen annak a szellemében, hogy fejlesztjük az együttműködést az összes szocialista or­szágokkal, a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésére. Románia nemzetközi kulturális cse­réinek fokozása céljából megalakul a más népekkel való barátság és együtt­működés előmozdításának országos köz­pontja. 14. A Sajtó- és Kiadványügyi Bizott­ság átszervezésre kerül és módosítja feladatkörét, a továbbiakban állami el­lenőrzést gyakorol a kiadványok prog­ramjának megvalósítása, a sajtóra és a kiadványokra vonatkozó törvények alkal­mazása felett, foglalkozik a sajtótevé­kenység pénzügyi és anyagi eszközei­nek gazdaságos felhasználásával és gazdasági hatékonyságának növelésével, a napilapok és időszaki kiadványok megjelenési és terjesztési feltételeinek érvényesítésével. Az említett szerv ugyanakkor részt vesz az újságírók le­igazolásában, figyelemmel kísérve a saj­tóban dolgozókra vonatkozó összes tör­vényes előirányzatok alkalmazását. 15. Az említett intézkedések végrehaj­tásának feltételei között hovatovább nö­vekszik az ezeken a területeken dolgozó pártszervek és -szervezetek, aktivisták és káderek szerepe és felelőssége, továbbá az RKP KB Ideológiai Bizottságának, propaganda-, sajtó- és Rádió-televízió­osztályának a felelőssége, amelyeknek még hatékonyabban nyomon kell kö­vetniük azoknak az orientációknak és határozatoknak, továbbá útmutatások­nak a teljesítési módját, amelyeket az RKP XI. kongresszusa és a politikai ne­velés és a szocialista kultúra kongresz­­szusa fogadott el, illetve a párt főtitká­ra adott a politikai-ideológiai és kultu­rális-nevelő munka tartalmának szün­telen gyarapításával, az egész hazai szellemi élet színvonalának emelésével kapcsolatban. Megfelelőképpen növekszik a Szocia­lista Művelődési és Nevelési Tanács, a Rádió-Televízió Országos Tanácsa, más központi intézmények szerepe a hatás­körükbe tartozó területek tevékenysé­gének irányításában és ellenőrzésében. ★ Ezeknek az intézkedéseknek a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke kezdeményezéséből történt elfogadása ismételten és ékesszólóan tanúsítja a társadalmunkban végbemenő megújho­dásokat, a szocialista demokrácia szün­telen tökéletesedését, a nemzetiségi kü­lönbség nélkül valamennyi dolgozó ál­tal élvezett széles szabadságjogokat, az emberi egyéniség akadálytalan megnyi­latkozási lehetőségeit a művészi alko­tás, a szellemi élet területén, továbbá azt, hogy államunk ténylegesen szava­tolja a sajtószervek útján történő szólás és véleménynyilvánítás szabadságát. Ez újabb fontos szakaszt avat az összes te­vékenységi területek kollektív munká­jának és vezetésének tökéletesítésében, abban, hogy a dolgozók közvetlenül részt vegyenek a párt és az állam politikájá­nak kidolgozásában, az egész munka irányításában. Az ideológiai, a sajtó-, a kulturális­művészeti és nevelő intézményekre há­ruló felelősségteljes feladatok további sikeres teljesítésének biztosítéka az, hogy a párt egyre magasabb szinten gya­korolja vezető szerepét a dolgozók szo­cialista tudatának alakításában, szocia­lista felépítményünk különböző szek­torainak irányításában, összhangban a Románia Szocialista Köztársaság új társadalmi rendje építésének jelen­legi szakasza követelményeivel. Ez felelősségteljes feladatokat ró az em­lített szervekben és intézmények­nél dolgozó pártszervezetekre, kom­munistákra abban, hogy érvényesít­sék helyes orientációjukat és növeljék szerepüket a tömegek szocialista tuda­tának fejlesztésében, az új ember ne­velésében. A Központi Bizottság kifejezi meggyő­ződését, hogy a hazai ideológiai és kulturális­ nevelési élet szempontjából ki­vételes jelentőségű fenti intézkedések hozzájárulnak a sajtó, a kiadók, a mű­vészeti és kulturális intézmények kol­lektív vezetőszervei tevékenységének tökéletesítéséhez, felelősségük fokozásá­hoz a párt ilyen irányú politikájának tejesítésében. Ez kétségtelenül még erő­teljesebben fellendíti az egész publicisz­tikai tevékenységet, irodalmi-művészeti alkotómunkát, a politikai-ideológiai és kulturális-nevelő tevékenységet, és még erőteljesebben felvirágoztatja szocialis­ta társadalmunk szellemi életét. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA a párt- és állami, tömeg- és társadalmi szervezetek, az alkotó szövetségek, a szerkesztőségek, a Rádió-televízió, a könyvkiadók, a filmvállalatok, az előadóművészeti intézmények kollektív vezetőségei szerepének és felelősségének növeléséről a dolgozók tájékoztatásában és nevelésében ELŐRE - 1977. július 1. A VITA RÉSZVEVŐINEK FELSZÓLALÁSAI Stefan Mocula elvtárs felszólalása Mindjárt elöljáróban szeret­ném kifejezni teljes egyetérté­semet a plénum dokumentumai­nak tartalmával és előirány­zataival, amelyek az ország a­­nyagi és szellemi haladásának dimenzióit konkretizálják a tudományos-műszaki forrada­lom ötéves tervének harmadik esztendejében. Az 1978. évi egységes országos terv és költ­ségvetés tervezete, amelyet Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának közvetlen irányítása alatt és döntő hoz­zájárulásával dolgoztak ki, az ország anyagi és szellemi fej­lődésének eddig elért színvo­nalából indul ki, a történelmi és dialektikus materializmus világszemléletén és a társadal­mi fejlődést irányító objektív törvények hatásainak egyre át­fogóbb ismeretén alapszik, fi­gyelembe veszi a tudományos­műszaki forradalom fő fejlődé­si irányait és körültekintően összehangolja az ország fejlesz­tési követelményeit a rendel­kezésünkre álló lehetőségekkel. Mindkét tervezet népünk fő erőfeszítéseit a termelő erők nagyarányú növelésének irányá­ba orientálja, minthogy ez az anyagi alapja a nemzeti jöve­delem gyarapításának, a dolgo­zók életszínvonala és civilizáció­ja emelésének. A terv és a költségvetés elő­irányzatai biztosítják a nem­zetgazdaság sokoldalú és gyors­ütemű fejlesztését célzó párt­politika következetes valóra váltását azáltal, hogy a nem­zeti jövedelem jelentős részét a gazdasági-társadalmi fejleszté­si alapra, s egy nagyarányú be­ruházási program megvalósítá­sára fordítja és növeli az ipar gazdasági potenciálját, korsze­rűsíti annak struktúráját, fokoz­za az ország gazdaságában be­töltött vezető szerepét. A tervtervezet ezzel egyide­jűleg biztosítja a termelő erők ésszerű és kiegyensúlyozott te­rületi elosztására és az or­szág összes megyéinek sokoldalú gazdasági-társadalmi fejleszté­sére irányuló pártpolitika foly­tatását. Az egységes országos terv tervezetének egyik meg­határozó jellegzetessége, hogy az erőfeszítéseket, igen tisztelt Ceausescu elvtárs, az öntől ka­pott útmutatásokkal összhang­ban az egész gazdasági-társadal­mi tevékenység minőségi szín­vonalának emelése irányában, a fejlesztés és a gazdasági haté­konyság intenzív tényezői szere­pének növelése irányába orien­tálja. Ugyanakkor az ön kezdemé­nyezéseinek és útmutatásainak alkalmazása eredményeként az 1978-as év újabb minőségi moz­zanatot fog jelezni az egész nép anyagi és szellemi életszínvo­nalának emelésére irányuló pártpolitikánk megvalósulásában. Ilyen értelemben sokatmondó­­ak mindenekelőtt azok az elő­irányzatok, amelyeknek megfe­lelően a jövő évben befejeződik az alkalmazott személyzet reális javadalmazása növelésének első szakasza, jelentősen növelik a parasztság jövedelmét, a lakos­ságnak leszállítandó élelmisze­rek és más fogyasztási cikkek volumenét és jelentős beruhá­zási alapokat utalnak ki lakások és más szociális-kulturális léte­sítmények építésére. Kolozs megye fejlődése, akár­csak az összes megyék fejlődése természetesen beilleszkedik a termelőerők ésszerű, harmonikus és kiegyensúlyozott területi el­osztására, az összes megyék ipa­rosítási színvonalának emelésé­re irányuló­­pártpolitikába. Ko­lozs megye a jövő évben az idei­nél nagyobb beruházási alapban fog részesülni. Ennek, az alap­nak a túlnyomó részét az iparra fordítják. Azoknak a határozatoknak a megvalósítása, amelyeket a ple­náris ülés az oktatással kapcso­latosan fogad el, kétségtelenül az oktatás struktúrájának, meg­szervezésének és vezetésének ja­vításához vezet, elősegíti az ok­tatásnak a termelésbe, a társa­dalmi-politikai tevékenységbe és a kutatásba való mind szerve­sebb integrálódását, az oktatás tartalmának gazdagítását, az is­kolai és a főiskolai pedagógia tö­kéletesítését, az ifjúságnak el­méleti, politikai, ideológiai és gyakorlati szempontból való a­­lapos és sokoldalú felkészítését a munkára és az életre. Megyénk lakosai, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok és más nemzetiségűek a területi profilú terv előirányzataiban azt az atyai gondoskodást lát­ják, amelyet a párt­ ön tanúsít, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, eme országrész sokolda­lú felvirágoztatása iránt, s ezért mély hálájukat és köszönetüket fejezik ki önnek, s megfogad­ják, hogy erőt nem kímélve, lelkesedéssel és hozzáértéssel fognak munkálkodni a rájuk háruló feladatok példás tel­jesítéséért. A megye iparának munkásai, technikusai és mérnökei a félévi globális termelési tervet június 19-én teljesítették. A hat hónap­ra számított globális többletter­melés értéke több mint 700 mil­lió lejt fog kitenni. Mindehhez döntő módon hozzájárult a mun­katermelékenység gyors ütemű növekedése. E tekintetben a tervelőirányzatot 103,5 százalék­ban teljesítettük. Mindezek ellenére tudatában vagyunk, hogy eredményeink nem állnak még megyénk lehe­tőségeinek színvonalán. A párt­szervek és -szervezetek, egyes vállalatvezetőségek munkájának hiányosságai miatt még vannak egységeink, amelyek nem telje­sítették feladataikat, túlhalad­ták az 1000 lej értékű áruterme­lési költségeket. Felülvizsgáltuk a megye ipari egységeinek lehetőségeit, s az elemzések alapján olyan új tar­talékokat hoztunk felszínre, a­melyek lehetővé teszik, hogy az év végéig a globális termelést az eredetileg vállalt 600 millió lej helyett 1 200 000 000 lejjel szár­nyaljuk túl. Ahhoz, hogy becsülettel eleget tehessünk vállalásunknak, konk­rét intézkedéseket jelöltünk ki azzal a céllal, hogy megvalósít­suk a Központi Bizottság Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának határozatait a szerszámgépek ki­használási mutatójának neve­ Elöljáróban ki szeretném fe­jezni teljes egyetértésemet a plenárisan vita alá bocsátott do­kumentumokkal. rendkívül érté­keseknek tartom őket az ország egész politikai és gazdasági éle­tében, a dolgozók életszínvonala tántoríthatatlan növelésében, a párt XI. kongresszusán megsza­bott feladatok valóra váltásá­ban. Az előterjesztett dokumentu­mok ismételten tükrözik az energiát és dinamizmust, ame­lyet pártunk és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs visz be a párt- és az állami munka veze­tésébe, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom új, maga­sabb rendű kiteljesítésének út­ján Romániában. Jelezni akarok néhány, az idei terv teljesítésével és az 1978-as terv előkészítésével kapcsolatos kérdést. A gépipari vállalatok közösségei, a pártszervek és -szervezetek vezetésével, az első félév végén az ipari termelés je­lentős túlszárnyalásáról számol­nak be, ami 14,4 százalékos nö­vekedést jelent az 1976-os év azonos időszakának összterme­léséhez képest és 15,3 százalé­kost az árutermeléshez képest, és ezzel megfeleltünk vállalá­sainknak is. A terven felüli termelés a nemzetgazdaság által igényelt választékokban lelhető fel­ az­lésére vonatkozóan, s jelenthe­tem, hogy a megye ipara május­ban e téren 85 százalékos szin­tet ért el. Befejezésül kérem, engedjék meg arról biztosítanom a ple­náris ülést, hogy a Kolozs me­gyei pártszervezet, a Kolozs me­gyei dolgozók mindent meg fognak tenni az 1977. évi terv­feladatok megvalósításáért, az 1978. évi tervfeladatok példás teljesítéséért, elektrotechnikai ipar termékei­ben, elektronikai, automatizá­lási eszközökben, finommecha­nikai és optikai termékekben, személygépkocsikban, traktorok­ban, fúróberendezésekben. Az említett eredmények mellett az első félévet a termelés fokozott diverszifikálásával zárjuk, ebben az időszakban 370 új terméket vettünk gyártásba, több közü­lük magas műszaki-gazdasági jellemzőkkel rendelkezik. A gépiparnak a második fél­évben nagyobb volumenű gépet és felszerelést kell előállítania, egyeseket határidő előtt. Szük­séges, hogy továbbra is javítsuk a termelőkapacitások kihaszná­lását, ahol a pártvezetőség út­mutatására beindított akciónak köszönhetően, a megyei párt­szervek segítségével ebben a hó­napban elértük a 85 százalékot. Ez hozzásegít ahhoz, hogy ki­küszöböljünk egyes hiányosságo­kat a felszerelések választéka egészének teljesítéséből, előállít­suk a kiviteli árualapot, amely­nél, annak ellenére, hogy a múlt év azonos időszakához képest 35 százalékos növekedést értünk el, nem biztosítottuk az egész tervezett árualapot. Mint ismeretes, a második fél­évi tervet a múlt év azonos idő­szakához képest a fém-, ener­gia- és tüzelőanyagfogyasztás csökkentésének körülményei kö­zött kell teljesítenünk. A Tudo­mány és Technológiaügyi Orszá­gos Tanáccsal közösen kezdemé­nyezett akció hozzásegített az előirányzott fogyasztási normák betartásához szükséges eljárá­sok megtalálásához. Rendkívül fontos most a következetes, fo­lyamatos, nem kampány­intéz­kedések meghozatala, hogy ki­küszöböljünk egyes hiányossá­gokat — a fogyasztás túllépését főleg a melegmegmunkáló szek­torokban, a termékenkénti túl nagy anyagköltséget egyes vál­lalatokban. A felszólaló a továbbiakban a gépipar jövő évi feladataira hi­vatkozott és megjegyezte, hogy az ipari termelés 14 százalékkal növekszik, a fém- és vegyipar­nak gyártott technológiai fel­szerelések termelése 39 száza­lékos növekedést jelez. Hogy megfeleljenek a berendezéscso­port megnövekedett feladatai­nak — mondotta a felszólaló — intézkedtünk, hogy ne csak a szakosított vállalatok gyártsák őket, hanem számos más nem szakosított, de műszakilag meg­felelő egység, amelyek már most hozzáfogtak a termelés előké­szítéséhez. Az 1978-as terv ugyanilyen meggondolásból irá­nyozza elő a fémforgácsolás és a képlékeny alakváltozás céljai­ra szolgáló nehézszerszámgépek elsődleges gyártását, mivel e­­zeknek a berendezéseknek a biztosításától függ mindenek­előtt a nagyteljesítményű tech­nológiai berendezéseket gyártó gépipar fejlesztése. Tovább folytatódnak azok a minőségi változások, amelyek lehetővé teszik, hogy szerszám­­gépgyártásunk felzárkózzék a jelenkori műszaki haladás kö­vetelményeihez, a jövő évi terv, 1977-hez képest, olyan számjegy­­vezérlésű, méretmutatóval ellá­tott, nagy hatékonyságú szer­számgépek 2,6-szeres növekedé­sét írja elő, amelyeket mosta­náig külföldről importáltunk. A feladatok teljesítése érde­kében kidolgoztuk az 1978-as terv előkészítésének intézke­dési programját: a dolgozók ta­nácsának kongresszusáig 60 százalékos arányban leszer­ződjük a termelést, és a har­madik negyedévben nagyvo­nalakban befejezzük a szerző­déskötéseket, egyidejűleg a vál­lalatokban megfelelőképpen e­­lőkészítjük a termelést. Ennek érdekében szükséges, hogy meg­rendelőink, főleg akiknek technológiai berendezések kel­lenek, terjesszék elő a műszaki dokumentációkat és mielőbb kössék meg a szerződéseket oly­módon, hogy a kezdeményezett intézkedésnek, miszerint a ter­vet ez a plenáris hagyja jóvá, legyen meg a várt haszna. U­­gyanakkor arra is szükség van, hogy a fémipari egységek el­sődlegesen biztosítsák a külön­leges acélokat, a rozsdamen­tes lemezt és más választéko­kat, a tervteljesítés jobb fel­tételeit teremtsék meg, külö­nösképpen a technológiai felsze­relések gyártásában. Jövőre a gépipar termelésé­nek 24,3 százalékát exportál­juk. A célkitűzés valóra vál­tását a termékjegyzék felújí­­tásának széles körű program­ja egészíti ki, amely magas műszaki paraméterekkel ren­delkező egyes új gépek és fel­szerelések gyártásba vételét irányozza elő, és amelyben a legfontosabb szerep a hazai koncepcióra hárul. Megfogadjuk önnek, főtitkár elvtárs, és megfogadjuk a ple­náris ülésnek, hogy erőnket nem kímélve teljesítjük és túl­szárnyaljuk feladatainkat, mert tudatában vagyunk annak, hogy ezzel hozzájárulunk népünknek a haladás és a civilizáció ma­gasabb fokára való emelését célzó pártprogram valóra váltá­sához. Ioan Avram elvtárs felszólalása Virgil Trofin elvtárs felszólalása A Brassó megyei pártszervezet teljes egyetértését tolmácsolom azokkal a nagy politikai, gazda­sági és társadalmi jelentőségű dokumentumokkal, amelyeket pártunk Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Bizottsága a plenáris elé terjesztett jóváha­gyás végett. Az 1973. évi gazdasági és tár­sadalmi fejlesztési terv terveze­tével kapcsolatban hangsúlyozni akarom, hogy a termelés-növe­kedési ütemek, a gazdasági ha­tékonyság fokozásának mutatói teljes összhangban vannak a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi erőforrásokkal és a pár­tunk XI. kongresszusán elfoga­dott határozatokkal. Az állami terv teljesítésében elért első fél­évi eredményeit, az idei állami terv teljesítése és túlszárnyalása megteremti az alapvető előfelté­teleit annak, hogy sikerrel telje­sítsük és túlszárnyaljuk a jövő évi tervet. Tájékoztatom a plenárist, hogy a Brassó megyei dolgozók, po­litikai és szervezési intézkedé­sek nyomán, a kormány, a mi­nisztériumok részéről, személye­sen a Nicolae Ceausescu elvtárs részéről kapott segítség jóvoltá­ból sikerrel teljesítették a tervet az idei első félévben és több mint 720 millió lej értékű több­lettermelést fognak elérni; a munkatermelékenységi mutatót jó körülmények között teljesí­tettük, ebben az időszakban, egy dolgozóra számítva, meghalad­tuk a 2500 lejt. Ezeket az eredményeket n­em értük el, hogy jobban kihasznál­tuk a termelőkapacitásokat, fő­ként a gépeket és berendezése­ket. Az alaprészlegeken a gépki­használási mutató 86.5 százalé­kos. Úgy hisszük, hogy ezt az évet legalább 86.5 százalékos gép­­kihasználási mutatóval zárhat­ (Folytatás a 4. oldalról)

Next