Előre, 1977. szeptember (31. évfolyam, 9265-9290. szám)
1977-09-01 / 9265. szám
A NYOLCHAVI TERV ÉS A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉBEN ÉLENJÁRÓ EGYSÉGEK augusztusi híradás A SZATMÁRI HÁZGYÁRBÓL Van Szatmáron egy vállalat, amely az utóbbi húsz évben aligha került olyan helyzetbe, hogy feladatának elhanyagolása, termékeinek minősége miatt elmarasztalás, bírálat érte volna. Sőt, az immár két évtizede Illyés Béla által igazgatott nagyszerű munkaközösség évről évre mind nagyobb sikereket könyvel el. Az épületelemeket gyártó vállalat — mert róla van szó —, annak idején szerény kis gazdasági egységként indult, épületasztalosok és lakatosok, valamint betonöntők vetették meg a mai korszerű vállalat alapjait. Mondják, hogy amibe ez a kezdetben maroknyi ember belefogott, abból lett is valami. Ennek a magyarázata: a tanulást, a tettvágyat már a gyárbalépéskor követelményként állították önmaguk elé. S az is emberválogató mérce volt, ki mennyire érezte sajátjának a gyár gondjait. A közösségi szellem aztán ki is nevelte a megfelelő embereket. Ez a vállalat, ez a közösség vetette meg az alapját annak a házgyárnak, amely az elmúlt években több ezer Szatmár megyei család számára tette lehetővé, hogy kényelmes otthonra leljen. Nem volt könnyű az indulás, mindjárt az elején, az 1970-es árvíz után az újjászületésből oroszlánrészt kellett vállalnia, feszített ütemben kellett előállítania a napi 2—3 lakást. Menetközben végezték el saját beruházásaikat, s az akkori lakástípusokból már napi négyig is eljutottak. Aztán újabb beruházások következtek, kapacitásbővítés és műszaki felszereltség tekintetében ugyanis még akadt tennivaló ... Az augusztusi versenyszakaszban a vállalat dolgozói — románok, magyarok, németek — szép eredményeket értek el: több mint 11,5 millió lej értékű terméket gyártottak terven felül, három héttel megelőzték az árutermelési tervmutatók teljesítését, s kerek másfél hónappal az össztermelési tervet. Vagyis: 23 000 négyzetméter födém- és egyéb betonelem, 400 lakás építéséhez elegendő; 950 négyzetméter falmező, amelyből 30 lakás építhető; 120 lakás szükségletét fedező ajtó és ablak, 40 tonna fémszerelvény készült el. A kiemelkedő sikerekben kitűnt az egész közösség és az olyan tagjai, mint Kusnyer Antal, Süveg Balázs, Mezei Nicolae, Schmit Ernő asztalosok, Herman Gyula, Bencze Sándor, Sumi Ioan, Kozák László lakatosok, Takács Erzsébet, Crețu Vasile, Szilágyi Miklós, Csipei Vasile, Nyíri Sándor,, Pietrar Pavel, Balogh Árpád, Oláh Nicolae, Kalmár Lajos, az előregyártott betonelemek részlegéről. Bencze Cs. Attila A nagyelem részlegen... és a raktéren (Gh. lanCU felvételei) K HA MARGITTÁN ELSZAKAD A KABÁTJA... ellemes benyomásokkal kezdődött margittai vendégeskedésem : a mindössze 14—15 ezer lakosú városkában annyi virág és a perzselő kánikulában is olyan üde pázsit fogadott, mint a sokkal több anyagi lehetőséggel rendelkező nagyvárosaink közül bármelyikben. A vendég örömmel nyugtázhatja az üzletek pedáns rendjét és az áruválasztékot. Például a ruházati vagy a lábbeli-cikkek választékára alig lehet panaszuk a helybelieknek, a zöldségboltok polcairól se hiányoztak az évszaknak megfelelő áruféleségek. Üzletjárás során vásároltam egy olyan divatos és olcsó kalapot, amit előbb már több nagyvárosunkban, így Szatmáron, Nagybányán, Váradon hiába kerestem. S ezzel máris eljutottam a szolgáltatásokhoz. A vásárolt kalap ugyanis gyűrött volt, s szerettem volna vasaltatni. Ám a főtér és az Independentes utca sarkán álló rövidáru bolt előzékeny és udvarias kiszolgálónője ebbeli óhajunkra csak vállát vonogatta: fogalma sincs hova és kihez irányítson, nem tud efféle szolgáltatásról ! „MEGÁLLÍTOTTAM EGY FALUSI SZEKERET" Nincs, hát nincs. A nálam lévő fényképezőgép azonban egy újabb ötletet adott. Bementem a szemközt működő fényképész műhelybe és megkérdeztem: vállalnak-e filmelőhívást? Határozott igennel feleltek. És kihez forduljunk Margittán, ha elromlott a fényképezőgépem? A válasz ismét határozott: senkihez, vigyem be Nagyváradra! A további ötleteket aztán már az üzletfelíratok szolgáltatták. Mindjárt a fényképészek mellett benyitottam a női szabóságra, ahol aziránt érdeklődtem: foglalkoznak-e ruhaátalakítással? „Foglalkozunk — mondta Popovics Jolán egységvezető —, de ki kell várni a sort. Vagyis pontosan úgy rá kell várni, mint az új ruhára. S tekintettel, hogy most rengeteg új munkánk van, a várakozási idő jó hónap“. „Hát ruhajavítással kihez fordulhatnánk“. „Nem tudnám pontosan megmondani ... De azt hiszem, ha bármelyik margittai szabóságra bemegy egy turista és azt mondja, hogy sürgősen meg kéne varrni az elszakadt kabátját, sehol sem utasítanák vissza.“ Nevezett szabóságon többen várnak próbára. Itt az alkalom, hogy tőlük is érdeklődjem egy s más felől. Például arról: mit tesznek, amikor elromlik az esernyő? Tanácstalanul néznek egymásra, majd az egyik nő azt mondja, hogy van egy bőrdíszműves ismerőse, aki az eltört vagy hiányzó drótokat ki tudja cserélni. A rokonságnak és baráti körének ő javít. A fő utca nagyvárosias üzletsorán két cégtáblát néztem ki. De mind a sokféle nagydarab árut kínáló Metalo- Chimicban, mind pedig a bútorüzletben ugyanaz érdekel: mivel szállíthatja haza a vevő a vásárolt dolgokat? Ki mivel tudja mondják itt is, ott is, taxival, teherautóval, szekérrel, biciklivel, targoncával ... Egy vásárló a bútorboltból: „Megállítottam egy falusi szekeret. Csak nincs alku, annyit fizetek, amennyit kér a bácsi...“ — Tételezzük fel, hogy valaki bútorjavítás felől érdeklődik maguknál. Mit tanácsolnak neki? — fordulunk Szűz Sándorhoz, a bútorüzlet eladójához. — Menjen a Record szövetkezethez, nekik van asztalosműhelyük. Azt nem tudnám megmondani, hogy mindenféle javítást vállalnak-e, de a garancia alatt lévő új bútorokat ők hozzák rendbe. — S ha valaki lakásberendezési tanácsot kér? Mondjuk, azt igényli, hogy kimenjenek a helyszínre! — Külön ilyen szolgáltatás nincs minálunk. Itt az üzletben, vagy a lerakatban készséggel adunk tanácsokat. Ha úgy adódik, esetleg a munkaidő után megnézhetjük a lakást is... MÉGIS KIVASALHATTUK VOLNA A KALAPOT? Margitta kisváros. Ám mindjárt tegyük hozzá, hogy gyors ütemben fejlődő kisváros. Ha a vonzás körébe tartozó falvakat is figyelembe vesszük — márpedig figyelembe kell vennünk , akkor úgy 30—35 ezer ember igényének kielégítésével kell számolnia kereskedelmének és közszolgáltatásának. S ez utóbbinál maradva, már említett őrjáratunk alatt alkalmunk volt tapasztalni, hogy igyekeznek bővíteni és változatosabbá tenni a szolgáltatásokat. A városközpontban, az egyik legforgalmasabb utcán például nemrég egy újabb szolgáltatási házat adtak használatba. De, amint ezt az előbbiekben szemelvényesen leírt közvéleménykutatásunk is igazolja, sok még az úr Margitta közszolgáltatásában. Nyilván nem lehet még a városkának külön esernyő, fényképezőgép vagy mondjuk hangszerjavító műhelye. Tény azonban, hogy a felsorolt dolgok közül már nem egyre szükség lenne, ha akár más — egy vagy több — szolgáltatással összevonva is. S mielőtt beszámolnánk a legtöbb szolgáltatást nyújtó egységnél, a Record kisipari szövetkezetnél kapott válaszokról, még annyit jegyezzünk meg: nem véletlen, hogy ötletszerűen, „házról-házra“ érdeklődtünk erről is, meg arról is. Ugyanis mi sem természetesebb, mint az, hogy a helybeliek és a városba látogató vendégek is először a járókelőktől, a boltokban, az azonos vagy rokon profilú üzletben és műhelyben keresik az eligazítást. Most pedig időzzünk el egy keveset a Recordnál. Sorra vettük az idézett „eseteket“. Némi túlzással mondhatnánk, hogy már az elején majd leestünk a székről. A szövetkezetbeliek — noha nem tartozik hozzájuk — egyöntetűen azt állítják: a kalapeladó, enyhén szólva, nem ismeri a helyzetet. Az ő üzletétől nem túlságosan meszsze lévő nagy konfekcióboltban a két egység közös gazdája — a fogyasztási szövetkezet — külön retusőr- és vasalóembert tart. Hozzá kellett volna irányítania a kalapárusnak. Szombati nap lévén, sajnos, már nem volt lehetőség kinyomozni: mi az oka, hogy a boltban nem tudtak róla? Van azonban más furcsaság is. Például az, hogy a bútorüzletben nem tudnak a rendszeres bútorjavítási szolgáltatásról, a Recordnál viszont már-már eskü alatt állítják: bár nem külön, hanem a bútorkészítő műhely keretében, létezik ilyesmi is. Szeptembertől pedig a belvárosba költözik az a műhely, ahol a javításokat lehet igényelni. Ugyanez érvényes a ruhajavításokra is. Vagyis, a szövetkezetbeliek határozottan kijelentik: a szabóságok javítással, átalakítással is foglalkoznak. Ha csakugyan így van, akkor miért nem írják ki, hogy tudjanak róla a margittaiak? Attól tartunk, hogy... erről azonban még másnak is lesz szava! VANNAK ITT JÓ PÉLDÁK IS! Bokor Sándorral, a Record szövetkezet elnökével abban viszont egyetértünk, hogy egyegy új szolgáltatás bevezetését körültekintő munkának, felmérésnek kell megelőznie, mert nem mindenik általános igény, amit annak kiáltanak ki. Ezen túlmenően sokféle javítást rokon vagy ismerősalapon elvégeznek egymásnak az emberek, nem futnak mindennel az erre szakosított műhelybe. Aztán nem beszélve arról, hogy a motorizáció korszakában sok mindent segítség nélkül is rendbetesznek, helyrehoznak, házhoz szállítanak. Hadd éljünk ezúttal is a példák erejével. Bokor elnök meséli, hogy a gépjavító-műhely keretében hosszú idő óta megszervezték a biciklijavítást. Ám mindezideig két bicikli ha járt ebben a műhelyben. Más: néhány ónapja a fürdőnél pedikűröst alkalmaztak. Napok elteltek, amíg ajtót nyitott rá valaki. Jóval nagyobb eredménnyel kecsegtet a kölcsönző szolgálat második egysége, legalábbis erre utal az első egység sikere. Ha az elsőben főleg edényeket és konyhai felszereléseket adnak bérbe a lakodalmak, eljegyzések és más családi események ünnepléséhez —, a most megnyílóban mindenekelőtt sport-hangszer-játék és elektromos cikkeket bocsátanak az érdekeltek rendelkezésére. És itt szeretnénk megdicsérni a margittaiakat: az ilyenfajta szolgáltatás nem egy nagyvárosunkban hiányzik. Bokor Sándor szerint nemsokára megoldódik a vegytisztító problémája is. A beindításához szükséges gépek egy része már megérkezett. Haialoan elvtárs, Margitta polgármestere azonban úgy véli, hogy haladéktalanul meg kell szerveznie a szövetkezetnek a ruhajavítást is. Külön erre szakosított egységben — hangsúlyozta —, úgy ahogy a város vezetősége már utasítást adott ezzel kapcsolatban. Mert, ha a cipő és más használati cikkek javítása jól megoldódott az utóbbi években, a ruhajavítás nem mozdult ki a holtpontról. Elsősorban a férfi és gyermekholmiknál jelentkezik az igény. Remények vannak rá — említette a polgármester —, hogy még a közeljövőben szervezett keretet kap a bútor- és más nagytérfogatú áruféleségek házhoz szállítása. Persze, nem a Record szövetkezet, hanem a közszállítással is foglalkozó városgazdálkodási vállalat keretében. Mindent összegezve: úgy véljük, sikerült néhány érvet felvonultatnunk arra, hogy Margittán még nagyobb figyelmet érdemel a közszolgáltatás. Sike Lajos NAGYOBB FIGYELMET A SZOLGÁLTATÁSOKRA! ELŐRE !? ,1977. szeptember [T] Tíz napnak (Folytatás az 1. oldalról) megyében. Az építők és a megrendelők az év eddig eltelt időszakában nem tudtak lépést tartani az igényekkel, különösen a toycai cementgyárban mutatkozott meg ez. Az év hátralevő részében mindenképp be kell hozni a lemaradást, hisz a jövő évi feladatok 600 millió lejjel nagyobb beruházást irányoznak elő, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy húsz termelőegységet kell beindítani. köszönhető A dolgozók tanácsai országos kongresszusának az elhatározása, miszerint 1980-ig az előirányzatokon túlmenően 120—130 milliárd lejes ipari termelést valósít meg nemzetgazdaságunk, arra késztette a helybelieket, hogy 5,7 miliárd lej értékű terven felüli termelést vállaljanak. Az idén 550— 560 millió lejes többletet kell létrehozniuk. Tekintettel arra, hogy az idei vállalásaikat már az év első felében teljesítették, felújított vállalásuk ezt az értéket teszi ki. Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy Neamt megye ipara — amely megtartotta és tovább erősítette az olyan hagyományos termelési ágazatokat, mint a fafeldolgozás, cellulóz- és papírgyártás, az energetika- és az építőanyagipar bázisainak a kialakításával értékesítette a helyi természeti adottságokat, az ipar ésszerű telepítésével valóra váltotta a rendelkezésre álló munkaerő arányos elosztását , jó úton halad, s évről évre mind határozottabb szerepet vállal annak a grandiózus országfejlesztő programnak a megvalósításából, amely egész népünket a jólét és a civilizáció magasabb fokára emeli. Megkülönböztetett figyelem a legifjabb nemzedék iránt (Folytatás az 1. oldalról) pótlólagos összegek egészéből évente 2,2 milliárd lejt az állami családi pótlék 30 százalékos emelésére fordítanak, mintegy 700 millió lejt pedig a sokgyermekes családok támogatására létesített új juttatási rendszer finanszírozására szánnak. Ez az új juttatási rendszer különben augusztus elsejével már életbe is lépett, lehetővé téve azt, hogy az állam hathatósan támogassa azokat az anyákat, akik több, 16 éven aluli gyermeket nevelnek. Említsük meg azt, hogy e rendszer révén— ellentétben az augusztus 1-ig érvényben levővel, amikor csak a 8-nál több gyermeket nevelő anyák részesültek támogatásban — segélyt kapnak azok is, akik öt vagy több gyermeket gondoznak. A javadalmazás emelésére fordított 35 milliárd mellett ezek szerint évi újabb hárommilliárddal gyarapszik a családok költségvetése, s ezek csak azok a milliárdok, amelyek közvetlenül növelik a lakosság jövedelmét. Ne feledjük ugyanis azt, hogy szocialista államunk szociális-kulturális költségek címmel az 1976—1980-as időszakban mintegy 313,6 milliárd lejt irányoz elő, 42,7 százalékkal többet, mint az 1971—1975-ös ötéves tervben. Ennek a költségvetési számadatnak két tételéről ez alkalommal külön is kell szólnunk, hisz mindkettő nagyszerűen fejezi ki többek között a gyermek iránti gondoskodást, így az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága által kidolgozott, majd a Központi Bizottság által elfogadott életszínvonalemelési program értelmében államunk az ötéves terv során több mint 77,7 milliárd lejt fordít a tanügy, közel58,9 milliárdot az egészségügy céljaira, 38,9, illetve 38 százalékkal többet, mint a nyolcadik évtized első felében. Pártunk és államunk átfogó, a lakosság minden kategóriáját és korosztályát figyelembe vevő életszínvonal-emelési programjának intézkedései, így a családi pótlék növeléséről szóló is, amely ma lép életbe, újabb és erőteljes bizonyítékai annak, hogy társadalmunk állandóan szem előtt tartja az egész nép életkörülményeinek javítását és civilizációs fokának emelését, de kifejezik szocialista társadalmunk humanizmusát is ,és beilleszkednek pártunknak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését, valamint Romániának a kommunizmus felé haladását célzó általános programjába. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor azt is, amiről az elmúlt időszakban a dolgozók tanácsai kongresszusán, de az életszínvonal-emelési program előírásai alkalmazásakor mindannyiszor oly sok szó esett, mégpediglen azt, hogy az egész népünk életszínvonalának növelését előirányzó nagyszabású és átfogó program megvalósítása megköveteli az 1977-es esztendő, valamint az egész ötéves terv előirányzatainak legjobb körülmények közötti teljesítését és túlszárnyalását, hiszen a szóban forgó és más milliárdok forrása csakis a szorgalmas munka, az egyre jobb termelési eredmények. Meggyőződésünk, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, az összes dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — határozottan tevékenykednek az elkövetkezőkben is azért, hogy széles körben értékesítsék szocialista gazdaságunk haladásának összes nagy lehetőségeit és erőforrásait, a legjobb lehetőségek között teljesítik az egész ötéves terv gazdasági feladatait, pártunk XI. kongresszusának történelmi határozatait, s ennek alapján növelik egész népünk jólétét és civilizációs fokát. Mától növelik a vaskohászok és kokszvegyészek javadalmazását (Folytatás az 1. oldalról) Íiók forrását tehát saját szorgalmas munkánkban, eddigi eredményeinkben, az ötéves terv teljesítésében elért sikereinkben kell keresnünk, amelyek végeredményben lehetővé tették az átfogó program kidolgozását, biztosítják annak életbeültetését. És még valahol, mégpediglen pártunk bölcs gazdaságpolitikájában. Mint ismeretes, a IX. kongresszus után pártunk irányvonalként szabta meg a nemzeti jövedelem fejlesztési alapjának és fogyasztási alapjának olyan megoszlását, helyes arányát, amely lehetővé tette a társadalom műszaki-anyagi alapjának bővítését és korszerűsítését, s ennek eredményeként a nemzeti jövedelemnek a jelenlegi ötéves terv során évi átlagban mintegy 50 milliárd lejes gyarapítását, szemben az 1951—1965-ös évek-ben elért 7,4 milliárd lejjel, idén az alapon a Román Kommunista Párt életbe ültethette emberközpontú politikáját, nagyobb, mintegy nyolc százalékos évi ütemben növelhette a fogyasztási alapot az 1956—1965- ös időszak 4,3—6,1 százalékos ütemével szemben. Végezetül említsük meg azt is, hogy a program kidolgozásakor nemcsak az elért eredményeket, hanem terveinket, szándékainkat is figyelembe vettük. Éppen ezért, amikor előírásait fokozatosan és szép sorjában életbe ültetjük, nem árt elgondolkozni egyrészt azon, hogy személy szerint mit teszünkmegvalósításáért, másrészt milyen feladatok hárulnak e téren munkaközösségünkre, az egész iparágra. Gondolnunk kell arra, hogy öntudatos, fegyelmezett és odaadó munkával, jó szervezett tevékenységgel jobban ki kell használnunk a gépeket és felszereléseket, csökkentenünkkell az anyag- és energiafogyasztási költségeket, új, jó minőségű termékeket kell gyártásba vennünk, fejlettebb technológiát kell alkalmaznunk, gyors ütemben kell növelnünk a munkatermelékenységet, egyszóval sokkal magasabb szintre kell emelnünk munkahelyünkön a gazdasági hatékonyságot. Csak így teljesíthetjük a dolgozók tanácsai első kongresszusán adott szavunkat, azaz érhetjük el az ötéves terv folyamán a 120—130 milliárdos többlettermelést az iparban. Ebből az országos méretű erőfeszítésből kell kivenniük a részüket kohászainknak is, akik az elsők között, mától kezdődően részesülnek javadalmazás-emelésben. A VÁSÁRLÓKON A SOR... (Folytatás az 1. oldalról) Pescu utcában levő ABC-t is. Minden szaküzletben nemcsak az előírt füzetek találhatók meg, de bőséges az ellátás műanyagborítókból, még a különleges méretűekből is, mint a rajz- és énekfüzetek s a tankönyvek beborítására szolgálók. Iskolatáskákat szintén gazdag választékban láttunk, közöttük a divatos, vállra akasztható vagy kézben hordozható legújabb típusúakat is. Az írószerek és más tanszerek, festékek, színesceruzák szintén bőségesen találhatók. lánca Eugen, a megyei állami kereskedelmi vállalat e részlegének felelőse szerint a négy legnagyobb papírkereskedésben, 12 üzletben s e mellett más kereskedelmi egységekben is, mint az iskolai kioszkokban és a külső kerületek 30 árudájában lehet beszerezni a tanszereket, főleg füzeteket. Az üzletek hálózatának folyamatos ellátása biztosítva van. Csak táskákból mintegy 30 választékra kötöttek szerződést: 12 ezer iskolatáska, 16 ezer aktatáska, 26 ezer különböző füzet, 25 ezer töltőtoll, 40 ezer golyóstoll, 30 ezer hegyező, 20 ezer akvarell hat választékban várja a vevőket. Az állami kereskedelmi vállalat elküldte a falusi szövetkezeteknek a füzetek, tanszerek jegyzékét azért, hogy megkönnyítse az eladók munkáját, így minden üzletfelelős tudja, melyik osztályban milyen füzetekre és tanszerekre van szükség s e szerint szolgálhatja ki a vevőt. Mint a fentiekből látható, Szeben megye állami kereskedelmi vállalata felkészült a tanévkezdésre. Most már a vevőkön a sor, hogy idejében mindent beszerezzenek. 3. TÁVIRATOK Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, táviratban üdvözölte Ellis Clarkét, Trinidad-Tobago Köztársaság elnökét, az ország függetlensége kikiáltásának XV. évfordulója alkalmából, és újabb sikereket kívánt Trinidad-Tobago baráti népének a szabad és független fejlődés útján. Menahem Begin, Izrael állam első minisztere, elhagyva Románia Szocialista Köztársaság légiterét, táviratban köszönte meg a felesége, munkatársai és a maga nevében Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének azt a meleg, vendégszerető fogadtatást, amelyben öt napon át romániai látogatása során részesült. Manea Manescu, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Trinidad-Tobago Köztársaság függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából táviratban küldte legjobb kívánságait Eric Williamsnak, Trinidad-Tobago Köztársaság első miniszterének. KÖZÉLETI HÍREK Bukarestben megkezdődtek a román-nigériai gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizottság első ülésszakának munkálatai. A román küldöttséget Ion Patan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter vezeti, a nigériai küldöttség vezetője dr. A. Adewoye szövetségi gazdaságfejlesztésügyi miniszter. Befejeződtek a Ion Patan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter vezette román és a James Phillips jr. pénzügyminiszter, a gazdasági és műszaki együttműködési vegyesbizottság libériai elnöke vezette libériai küldöttség közötti tárgyalások. Augusztus 16 és 30 között baráti látogatást tett hazánkban a Nemzeti Forradalmi Mozgalom Ruanda Fejlődéséért szervezet küldöttsége Habarushake Claudiennek, az NFMRF KB tagjának vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott az RSZÁSZ Központi Tanácsánál, a KISZ KB-nál, a Hadsereg Legfelsőbb Politikai Tanácsánál, az Egészségügyi Minisztérium vezetőségénél és az egyházügyi főigazgatóságon. Sor került ipari és mezőgazdasági egységek, társadalmi, művelődési, történelmi és turisztikai A fővárosba érkezett a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének, az FDGB-nek a küldöttsége, Harry Tisch-nek, az FDGB Központi Tanácsa elnökének a vezetésével. A küldöttség az RSZÁSZ Központi Tanácsának meghívására baráti tapasztalatcsere látogatást tesz hazánkban. Giurgiuban munkatalálkozóra került sor Ion Avram gépgyártóipari miniszter és Iordan Mladenov, Bulgária Népköztársaság elektronikai és elektrotechnikai minisztere között. A találkozó keretében a Nicolae Ceausescu elvtárs és a Todor Zsivkov elvtárs közötti A török hadsereg napja alkalmából, Törökország bukaresti légügyi attaséja, Özkan Kaya ezredes, valamint Sener Eruygur őrnagy, katonai és tengerészeti attasé fogadást adott a nagykövetség termeiben. Részt Az ülésszakon megvitatják, hogyan folynak azok a románnigériai együttműködési akciók, amelyekre a Nicolae Ceausescu elvtárs ezévi nigériai látogatásán, a legmagasabb szinten létrejött megegyezés alapján, került sor. Ugyanakkor tanulmányozzák az országaink közötti gazdasági kapcsolatok változatosabbá tételének lehetőségeit is. A tárgyalások befejezése alkalmából a két küldöttség vezetője alde-memoire-t írt alá a Románia és Libéria közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről a kölcsönösen előnyös ágazatokban, valamint az árucsere fejlesztésére vonatkozólag. A libériai gazdasági küldöttség elutazott a fővárosból, létesítmények megtekintésére is Bukarestben, valamint Arges és Constanta megyében. A látogatás befejezésekor a vendégek találkoztak az RKP KB székházában Stefan Andrei elvtárssal, a Politikai Végrehajtó Bizottság póttagjával, az RKP KB titkárával és Constantin Vasiliuval, az RKP KB osztályvezető helyettesével. A találkozón információcserére került sor az RKP és az NFMRF tevékenységéről és a két szervezetet foglalkoztató kérdésekről. A küldöttséget az Otopeni repülőtéren Gheorghe Poni elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke, Gheorghe Petrescu, az RSZÁSZ Központi Tanácsának alelnöke, valamint az RSZÁSZ Központi Tanácsának az aktivistái üdvözölték. találkozón létrejött megegyezés szellemében elemezték és intézkedésekben állapodtak meg a két ország közötti együttműködés és a specializálódás további szélesítése érdekében a számítástechnika, az elektronika, az automatizálás és elektrotechnika területén. vettek hadseregünk tábornokai és törzstisztjei, valamint a Külügyminisztérium képviselői és más hivatalos személyek. Jelen voltak a Bukarestbe akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai kar más tagjai. Hozzájárulás a román-izraeli kapcsolatok fejlesztéséhez, a nemzetközi enyhülés és együttműködés érvényesítéséhez Nemzetközi viszonylatban mind nagyobb tért hódít a felelős tényezők közötti közvetlen párbeszéd gyakorlata, amely elősegíti a szempontok tisztázását, a vélemények megismerését, a kérdések nyílt megvitatását. Országunk következetesen támogatja ezt az irányzatot, minthogy külpolitikai elveihez híven maga is széleskörű együttműködésre törekszik a világ minden államával, függetlenül politikai és társadalmi rendszerétől, a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny alapján. Ebben a szellemben került sor kormányunk első minisztere, Manea Manescu elvtárs meghívására Menahem Begin izraeli kormányfő romániai látogatására. A két ország normális kapcsolatokat tart fenn, de vitathatatlan, hogy számos kiaknázatlan lehetőség van még a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés bővítésére, a termelési kooperációra, a kereskedelmi csere fokozására. Mindezekről a kérdésekről szó esett az izraeli vendég államelnökünk, Nicolae Ceausescu elvtárs általi fogadásakor s a két szakaszban lezajlott megbeszéléseken, akárcsak a kormányfői szintű román-izraeli tárgyalásokon, amelyek a kétoldalú kapcsolatok további ösztönzésén kívül hozzájárulást nyújtottak a nemzetközi enyhülés és együttműködés ügyéhez is. A román-izraeli dialógus ugyanis alkalmat adott egész sor időszerű nemzetközi kérdés , így az európai biztonság és együttműködés megteremtésére, a gyengén fejlettség felszámolására és egy új gazdasági világrend meghonosítására, az általános, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre, az államközi kapcsolatok demokratizálására, az ENSZ szerepének és hatékonyságának növelésére, de főként a közép-keleti helyzetre vonatkozó problémák nyílt és őszinte felvetésére. Országunk megkülönböztetett érdeklődése e térség helyzete iránt abból ered, hogy a feszültségi góc, a konfliktus fenntartása kihat a környező térségekre , a földközi-tengeri országokra és általában Európára. Románia tehát közvetlenül érdekelt, sok másországgal együtt, a konfliktus hi békés rendezésében. Az izraeli kutatott megbeszi Ceausescu elnö legvilágosabban cialista Románia következetes álláspontját a rendezés módozatait illetően. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a közép-keleti igazságos és tartós béke meghonosítása megköveteli az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt arab területekről, a palesztin arab nép törvényes törekvéseinek elismerését, beleértve a saját nemzeti állam létrehozásához való jogát is, akárcsak a térség összes államai függetlenségének és szuverenitásának szavatolását. Közismert, hogy a Közép-Keleten, akárcsak a világ más térségeiben kialakult konfliktushelyzetek tekintetében országunknak szilárd meggyőződése, hogy az egyedüli megoldás a politikai rendezés, mert minden konfrontáció súlyos veszélyt jelent egyrészt az illető népekre, másrészt az általános békére nézve. Ebből kiindulva, országunk síkraszáll a genfi konferencia felújításáért az összes érdekelt államok részvételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet is ,az ENSZ szerepének növeléséért az igazságos és tartós béke helyreállításában a világnak ezen a részén. A megbeszélések során államelnökünk kifejezte meggyőződését, hogy a közép-keleti kérdések felvetésében végül is felülkerekedik a józan ész, hogy a konfliktusban álló felek lemondanak minden olyan akcióról, amely tovább bonyolíthatná, súlyosbíthatná a helyzetet, s a közvetlenül érdekelt államok, akárcsak a világ minden államának erőfeszítése révén a szóban forgó térség végül is a nyugalom és a jószomszédi viszony, a bizalom és békés együttműködés övezetévé változik. A közép-keleti rendezésre vonatkozó román, illetve izraeli álláspont természetesen eltér egymástól, de — országunk nézete szerint — ennek nem szabad kihatnia a két ország kapcsolataira. A legfontosabb ezen a téren az a közös nézet, hogy kivételes jelentőségük van az övezet tartós és igazságos békéjének biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Minthogy lehetőséget nyújtott a közös érdekű kérdések őszinte és nyílt megvitatására, az izraeli kormányfő országunkban tett látogatása s a lezajlott megbeszélések hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez, a közép-keleti békére s a nemzetközi együttműködésre irányuló erőfeszítések ösztönzéséhez. P. Nagy Erzsébet